Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

TOLNAI NAPLÓ M D P TOLHAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK IAPJ X». ÉVFOLYAM, 47. SZÁM ARA 50 FILLER A békekongresssus előtt PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 35 JBste* iniinka után • • • Tóth György az alsóleperdd állami gazdaság főagronórnusa, szerelmese a gazdálkodásnál? és ahogyan szaporodnak s me­zőigazdaságban eltöltött évtizedei, úgy nő szerelme a föld iránt. Körüljárta a többezer holdas gazdaságot, ellenőrzött, ta­nácsokat adott, még ebédelni is alig volt ideje, Este hazaérve, még átnézi a napi .postát, utasításokat ad a másnapi munkára, szervez, intézkedik. Csak azt veszi észre, hogy már elég későre jár az idő és nagyon kimerült a munkától. Pihenőre kellene térnie, de ő ehelyett még elővesz egy tömött dossziét, jegyzete­ket szed ki belőle, azokat átnézi, újabb jegyzeteket készít... Most még azt is elfelejti, hogy későre jár az idő és vala­hogyan a fáradságról is elterelődik figyelme. Fellapozza az asztali naptárt: már csak néhány nap van hátra és indulnia Ítéli a békekongresszusra... Valami beszédvázlaifélét állít össze magának, mert úgy határozott, hogy szót kér majd a kongresszuson. Annyi üzenetet adtait át neki a járás békesze­rető emberei, hegy ha nem is fűz hozzájuk semmit, akikor sem vall szégyent a felszólalásával. Hogy is mondta az a dombóvári parasztasszony? Előszedi idevágó jegyzeteit, felidézi emlékeit, majd ismét megtoldja felszólalásának vázlatát. Csak ennyit ír le: „Tolnai Jánosné és kis unokája, Dombóvár“. Erről már emlékszik, hogy ez az asszony a következőket üzente tőle: — Engem reggel azzal engedett el hazulról a kis unokám, hegy itt mondjam meg min den bácsinak, hogy ne engedjék kitörni a háborút.“ Az ilyen kedves üzenetet lehetetlen nem elmondani ... A következő fejezetbe odakerül Varjú János, a gazdaság gépszerelőjének neve és üzenete. Varjú János azt üzeni, hogy jobb munkájukkal küzdenek ^ békéért. A terjedelmes jegyzetelés után végre pihenőre tér. De álom még akkor sem jön széniére: a holnapi, a holnapután i napokon gondolkodik, hogy mit, hogyan fog tenni a gazdaság­ban és végül elérkezik a bákékongresszus napjához. Lelki sze­mei előtt megjelenik a kongresszus díszterme, odakénzeli ma­gát a szónoki emelvényre, amint beszél a béliéről, Tolnai Já- noemé, Varjú János és a sokezer környékbeli dolgozó legfőbb vágyáról... Sárköz küldötte Csűri Vilma sárpilisi pa­rasztfiatal és tegyük hozzá: lelkes tagja a híres sárpilis: népi együttesnek, öt is az a nagy megtiszteltetés érte, hogy résztvehet a XV. Magyar Bé kekengresszuson. Természete­sen ez nemcsak megtisztelte­tés, hanem nagy felelősséggel is jár, mert nem kisebb fel­adattal bízták meg, mint az­zal, hogy sokezer ember béke akaratát képviselje. A begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése érdekében is versenyeznek a kalazuóiuk Szilárd állampolgári fegyelmet! A kormányprogram óta köz­ségünk dolgozó parasztjai egy­re több támogatást kapnak az államtól, — írja levelében ifjú Papp István, a kalaznói begyűjtési állandóbizottság el­nöke. — Ez abban is megmu­tatkozik, hogy van a föidmű- vorszövetíkezet üzleteiben ele­gendő műtrágya, vetőmag, kis gép és több olyan mezőgazda- sági munkaeszköz, amit az el­múlt években nem lehetett kapni. Községünk dolgozó paraszt­jai az állam iránti kötelezett­ségeik határidő előtti teljesíté­sével válaszolnak a kormány sokoldalú segítségére, — írja tovább. A felszabadulási verseny ke­retén belül mind a mezőgaz­dasági munkák, mind a be­gyűjtési tervek teljesítése, il­letve túlteljesítése érdekében versenyre hívták egymást a kalaznói gazdák. Faluközi Pál például Beréti Jánossal verse­nyez. Én jómagam György Imre dolgozó parasztot válasz­tottam versenytársamnak. A felszabadulási verseny már eddig is nagyban előse­gítette a begyűjtési tervek tel­jesítését. Például Turbuk Menyhért, Elekes Lőrinc, Pin­tér Vilmos és még sokan má­sok már teljesítették április 4-o tiszteletére tett fogadalmu­kat. A szakadáti »szilák továbbra is harcolnak jó hírnevük megtartásáért Ha az elmúlt időkben megkérdeztem a me­gyei begyűjtési hivatal versenyfeleiösét, hogy melyik község dolgozó parasztjai teljesítik legpáidaniutatóbhan állam iránti kötelezettsé­gűiket, azt a választ kaptam: „A szaikadátiak.“ Valóban a szakadáti gazaák már szinte ívek úté következetesen az elsők között tel­jesítik állam iránti kötelezettségüket. A jó hírnevükre büszkék is a szakadátiak. A szakadáti dolgozó parasztok különösen büszliék a legpéldamutatóbb gazdatársaikra. Dániái Istvánra, Lacza Mártonra, akik már ismét egész évi sertésbedási kötelezettségük­nek eleget tettek. De nemcsak őket illeti most a dicséret, hanem a község valamennyi dol­gozó parasztját, hiszen Szakad áron nincs egyetlen hátralékos gazda, sőt tojásból már az egész évi tervét teljesítette a község. Ser­tésből pedig első negyedévi beadási kötele­zettségüknek tették eleget a szakadáti dolgo­zó parasztok. Most elért eredményeik meg­szilárdításáért, illetve továbbfokozásáért har­colnak. M. L. Nyolc várdO'Hbí gazda már teljes te,fe a íe - szebadu as tiszteié ere tett topdatioát A begyűjtési tervek teljesítése érdekében a váraombi dolgozó parasztok is versenyt kez­deményezték. Rücsök András 8 holdas. Szamos Antal 7 holdas gazdák párosver­senyre hívták egymást és az ő példájuk nyo­mán napról-napra szélesedik a felszabadulá­si verseny a vérdombi gazdák körében is. Az elmúlt napokban megkérdeztük a közsé­gi tanács v. b. elnökétől, hogy a felszabadulá­si verseny elősegiti-e a begyűjtési tervek ha­táridő előtti teljesítését? Válasz a következő volt: ,.A felszabadulási verseny eredménye nyomán községünk dolgozó parasztjai mara­dék nélkül teljesítik a beütemezett hízottser- íés beadási tervet és a tej-, tojás, baromfi- beadási tervet. Jelenleg sincs egyetlen hátra­lékos gazda a községben. Nyolcán eleget tet­tek már vállalásuknak, egész évi hízotlsertés- beadési kötelezettségüket teljesítették, köztük Rücsök András és versenytársa, Szamos An­tal. Izsák József és ifj. Virásí József kél hónappal a határidő elölt teljesítették sertésbeadási kötelezettsé­güket A miizsi begyűjtési hivatal dolgozói idejében lebontották a sertésben dási kötelezettség teljesítésének tervét. A dolgo­zó parasztok meghallgatása alapján vetették ki. hogy me­lyik gazdának mikor kell le­adnia hízottsertését. Izsák Józsefnek és ifj. Virág Jó­zsefnek márciusra ütemezték a hízottsertésbeadási terv telje­sítését. De ők mindketten vál­lalták, hogy még februárban leadják. Le is adták mind a ketten, Izsák József február 5- én. ifj. Virág József peeFgfeb ruár 12-én. A két példamutató gazdát i többen is követik Mözsön. — Első a kötelesség! Tavaly is elsők lettünk a beadásban. — Ezek a gondo­latok foglalkoztatták Jakab Ernő keszőhidegkuti gazdát, a begyűjtési állandóbizottság el­nökét. Nem sokáig gondolko­dott, ő a tettek embere. Pár perc múlva már az egyik gaz­datársa, Katona István há- zatája felé igyekezett. Katona gazdánál volt kát sertés, de amelyiket leadásra szánta, még nem érte el a .megfelelő súlyt. A beütemezés lejárta pedig vészesen közeled-b . Pista bácsi türelmesen vé- gigha!’«atta gazda ‘ ácsát. — Végeredményben — mon­dotta, — én még várhatok a vágással, hadd hízzon, a má­sikat lead )m. Más nap teljesítette beadását Az ozorai gazdák panaszkodnak a begyűjtési hivatal vezetőire Idős János József közismert, népszerű gazda Ozorán. Ezért választották be a köz­ségi tanácsba is. Ila hivatalosan érdeklő­dik valaki a tanáéi­nál az iránt, hjgv idős János József mi­lyen gazda, azt a vá­laszt kapja: „Példa­mutató, mindig pon­tosan eleget tesz be­adási kötelezettségé­nek.” A közelmúltban mégis megtörtént, hogy idős János Jó­zsef házánál megje­lent az elszámoltató bizottság^ követelte újra a beadás telje­sítését. A házigazda megmagyarázta, hogy .6 nem' tartozik az ál­lamnak. megmutatta a vétel ijegyeket. a be adási könyvecskéjét, egyszóval igazolta, hogy 6 n'ndenből eleget tett. Az elszá­moltatok ez itán bé­késén elmentek egy házzal tovább. Ezután Lázár Józse fék házához kopog­tattak be. hogy meg­követeljék az állam­nak járó vágómarhát mert értesülésük sze­rint Lázár Józsefnek, még 1954. évi hátra­léka is van. Lázár gazda aztán megma­gyarázta az atyafiak­nak — mint ő mond­ja, — hogy ahhoz a gazdához menjenek elszámoltatni. ame­lyik valóban tartozik. Még azt is megkér­dezte a lódenkabátos fiatalembertől: „Ki küldte magukat, ide?” — A begyűjtési hi­vatal szerint magá­nak hátraléka van, — válaszolt békésen az elszámoltató bizott­ság elnöke. — Ejnye, ejnye, hát népi tudja Hujber Jánosné, a begyűjtési hivatal vezetője, hogy én nem tartozom? — kérdezte méltatlan­kodva Lázár gazda. Később aztán má­kok is mondtak ehhez hasonlót. Az egészet így foglalta össze Tóth Gyula tanács­tag: „A kartársnő el­felejtette. hogy ő van miértünk, és nem fór dítva.“ Horváth Gyu­la 15 holdon gazdál­kodó középparaszt pedig azt mondta: —• „Rendben van. Ami megjár, azt követel­je meg, ez a köteles­sége, de ne zaklassa, ne zaklattassa felesle gesen a dolgozó pa­rasztokat.” Horváth gazdának igaza van. Mi is azt valljuk, hogy a begyűjtési hi­vatal vezetője az le­gyen erélyes, ne tűr­jön semmiféle megal­kuvást, úgy dolgoz­zon, hogy a becsüle­tes dolgozó paraszto­kat ne sértse. A spekuláló kulákok . . . EmiéliiíiineFSíaeli a Szovjet Hiteeg megaiaku ásának 37. évterdu ó án A Szovjet Hadsereget 37. születésnapján a szovjet nép­pel és az égés? országgal együtt üdvözölte Szekszárd népe és a szekszárdi honvéd­ség. Az évforduló napjának délutánján zajlott le a koszo­rúzás! ünnepség. Megújultak a bála virágai a szovjet hősök emlékművén. A kivonult hon­véd díszszázad tisztelgése, a magyar és szovjet Himnusz hangjai mellett helyezték el koszorúikat az emlékműnél a honvédségen kívül a város hi­vatalainak és tömegszerveze­teinek képviselői. Ugyanezen nap estéjén a já­rási kujtúrotthonban tartottak emlékünnepélyt. A helyi hon­védség egyik tisztje: Pataki főhadnagy mondott ünnepi be­szédet. Beszédében megemlé­kezett a Szovjet Hadsereg szü­letésének körülményéről, dicső séges harcairól, győzelmeiről. Méltatta ennek az új típusa hadseregnek a jelentőségét. A hála hangján szólt felszabadí­tónkról, akinek szabadságunk, békés építőmunkánk tíz esz­tendejét köszönhetjük. A szekszárdi ünnepségen kí­vül megyénk valamennyi járá- si székhelyén rendeztek hason­ló koszorúzás! és emlékünne­pélyt. Ha a beadási hátralékosok névjegy­zékét alaposan átvizsgáljuk, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy ezek között zömmel kulákok vannak, akik nem ke­véssel, hanem több esetben két-három vagon terménnyel tallóznak dolgozó népünk államának. A helyszíni behajtások során legtöbb esetben a hátralékos kn-láknál üres padlást, üres istállót, üres ólakat lehet találni- Itt felvetődik a kérdés, hova tűnt a 25—30 kh. föld terménye, vagy miért nincs állatállománya ekkora föld terület mellett. Erre a kérdésre világosan és félre­érthetetlenül adják meg a választ az alábbi esetek: Harc községben Rences Márton 32 kji-as kulák kukoricából 8129 kg, napra forgóból 429 kg, babból 231 kg, sertés­ből 367 kg, baromfiból 54 kg. tojásból 57 kg-mal tartozik dolgozó népünk ál­lamának. A nagy földterület mellett 2 lóval rendelkezik. Padlásán termény egyáltalán nincs, óljában disznó nem található, sertést nem vágott, de ugyan akkor lakásán 30 liter zsírt találtait, mely teljesen érintetlen volt. bödönében. Vajon miből eteti lovait és honnan van a 30 liter zsír? Érdemes ezen elgon­dolkozni! Hasonló a helyzet Dpnaföldvár köz­ségnél is, ahol Méhes Jánosnc -33 kh-as kulák, kinek 7 kli búza és 13 kh kuko­ricavetése volt, mintegy 3 vagon ter­ménnyel tartozik a nép államának. Gazdasági udvarában termény nem ta­lálható, adótartozás fejében lezálogolt sertését, mely július hónapra volt üte­mezve, a zálogolás és beütemezés elől 10i>0 forintért eladta az udvarában lakó Csík Ignác cipésznek, akit lakbér fejé­ben főbérleti lakásáért havonta 1 napi gazdasági munka végzésére kötelezett gazdaságában. Hova tűnt a 13 kh kuko­rica mése? Földjeinek megművelésé­ben ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújtott egész éven át fia Méhes Ist­ván. veie Gallai Gyula. Németh József és Nagy József felese is. Segítettek a szomszédok, Bognár Sándor is. Adótar­tozás feléljen lezálogolt kukoricáját lo­vaival feletette. Beadási kötelezettség elől 4 kocsi kukoricát adott el a szabad piacon. Mit érdemei az ilyen bűncselek mén.vt elkövető kulák. mint a legszi­gorúbb büntetést, felelpsségrevonást. De meg kell nézni ebben az esetben a se­gítségére levő rokonságot és szomszéd­ságot is. mert csodás véletlen folytán, melyről az istállóban levő két jól táp­lált ló, ha beszélni tudna, el tudná mon dani, hogy jó abrakot kapnak, még ak­kor is. ha a kulák tulajdonában egy szem termény sem található. A fent kiragadott példákból meg kell azt állapítani, hogy* a kulákság meg­termelte terményeit, sertését is hízóba állította, csak azt rokonoknál és jóba­rátoknál rejtették el. Mindez pedig köz­ségi tanácsaink, begyűjtési hivatalaink szemeláttára történt meg, melyért első­sorban ők a felelősek. Meg kell azonban torolni a begyűj­tési apparátusban felszínre kerülő olyan cselekményeket is mint az őcsényi be­gyűjtési megbízott esete, ahol a Me­gyei Begyűjtési Hivatal kiküldöttjének kellett azt felderítenie, hogy Horváth Sándor begyűjtési megbízott a helyszíni behaitás alkalmával Hordó Imre volt cséplőgép tu lajdonos és kovácsmesternél mindössze 217 kg morzsolt tengerit fog­lalt le beadási hátralék fejében, holott igen nagy mennyiségű hátraléka van és az ellenőrzés alkalmával lakásán még 3 mázsa májusi morzsolt és 25 mázsa csöves tengeri volt található. Mi egyéb ez a cselekmény, mint a törvény­sértésnek egyik legsúiyosabb formája, mely a begyűjtési megbízott cselekmé­nyében teljes egészében kimeríti a kö­telességszegés bűntettének tényálladé- kai elemeit. A felsorolt esetekben az illetékes ügyészségek a büntető eljárást megin­dították és a bűnösök méltó büntetésü­ket meg is fogják kapni. é * MAI SZAMBÁN: £a volt ellenállók nemzetközi szövetségének felhívása. (2.0.) Újabb lépés Latín-Anjerika leigázásának útján. (2. o.) — t Ne szóljon bele senki a szőve tkezet belső ügyeibe, mert ah- ^hoz nincs jogai (3. 0.) — A cip ügy ári fiatalok ... (3. o.) — ^ Egész évre szóló versenyt kezdeményeztek a faddi Uj Élet J Is* tagjai. (3. o.) — Rászolgált a bizalomra. (4. o.) é ’ fPencz József, a juhépusztai törzsállattenyésztő állami gazdasag (munkaérdenirenddel kitüntetett tehenésze a felszabadulás 10. t évfordulója tiszteletére azt ígérte, hogy 4500 liter tejet fej cb- t ben az esztendőben átlagosan minden tehéntől. Vállalását túl- 1 teljesítette, átlagosan 435 liter tejet fejt egy egy tehéntől t havonta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom