Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-24 / 46. szám
1855 £ EBÜL AK 24 NAPLÓ 3 Az ozorai gazdák között Kereskeclelmimk felkészült a tavaszra Nem eszi meg a kutya a telet, — mondják az ozorai gazdák. Ha január utolsó nap j ai'ban, meg február első napjaiban ki is süt a nap, azért még netm leihet mondani, hogy elmúlt a tél. A télapó megrázza sza- kállát s akikor nagy aelyhekiben hull a hó. Bizony, ebben az eszelendő oon az ozorai gazdák jóslata 'bevált. A múlt héten pénteken,; szombaton már. szántottak-vétei- tek, vasárnap viszont már esett a hó és hét főn. reggelre’ vakító fehér volt az egész határ. Talán egyedül ezzel tudnám njagya- : ázni azt, hogy hétfőn tolongtak a parasztemberek a ta- •: ácsháznál. Kérdeztük meg az egyiktől, hogy mire várnak oh an sokan. — Tavaszi búzát osztanak- Meg úgy hallottuk, hogy a többi vetőmag is itt van. A gépi szántásra is rna lehet feliratkozni — mondja Lázár József 7. és féiholdas parasztember. — Aztán mennyi íavászi búzát kell vetni a községnek? — 240 mázsa tavaszi búza " vetőmagot büldtek, ez elégse lesz, — Király Ernő, a község agronómusa mondta ezt, aki ugyancsak bekapcsolod’k a beszélgetésié. . Alig, hogy kimondja ezt a szót, a zsúfolásig megtelt iroda, ba egy párját ritkí- tóan trábális ember lépett be. A- jelenlevőkön gúnyosan mérte végig tekintetét, majd határozott hangon :gy szólt: — Mondják a kar- •á)sEZ, hol osztják a tavaszi Dúzát, én is el akarom vinni a 2 mázsát, mert ezt kiutak? A sok jelenlevő közül valaki megadta a választ, így: „A ter- ményforgaírni raktá- lábah van á búza, ott mélik, vigye a csere- terményt, aztán megkapja maga is.“ Az 11- ető meg se köszönte a választ, sarkon fordult és eltávozott. Később tudtam meg, hogy Gosztola Imrének hívják, kulák. Az ősszel ő is szabotálta a kenyéi-gafoona vetésterv teljesítését. De most már nem sikerűn kijátszania a törvényt, a hiányzót vele is elvetteti a tanács. — így kell csinálni. — • szólalt meg Horváth Gyula 15 holdon gazdálkodó középparaszt, a községi végrehajtóbizottság tagja, a mezőgazdasági állandóbizott- aág elnöke. — Ha udvarolunk a kulákok- nak, azok szép simán a maguk módjára szabotálják a törvényt. De mi ezt nem engedjük meg. Az országnak kenyér re van szüksége, mindenkivel megtermeltetjük, amit a tör vény előír. Horváth gazda nagyon jól tudja, a kenyér az mindenkinek kell, nem szabad el- nézniök se egyiknek, se másiknak, hogy szabotálja a kenyér- gabona termelését. Az ozorai tanács nem is nézi el senkinek. Az élenjáró dolgozó parasztok segítségével a tavasszal minden gazdát meglátogattak a tanács tagjai, megállapították még egyszer, hogy valóban ki nem vetett búzát az ősszel és kötelezővé tették, hogy az ősszel be nem vetett, — de kötelező búzavetés terű letet — most tavaszival vessék be. — Ment itt minden simán — magyaráz Barna Ferenc, a községi mezőgazdasági előadó. — A 240 mázsa tavaszi búzából egy nap alatt 140 mázsát széthordták a gazdák, ami még raktáron van, azt pedig egy-két napon belül elhordták. — Nekem is írjanak ám egy fél hold tavaszi búzát. Igaz, hogy én az őszit is el vetettem, de most is akarok vetni, mert én tudom, hogy megéri, — mondta mindent felülmúló határozottsággal Lázár Erzsébet. Az ozorai gazdákkal sokáig beszélgettem, megtudtam tőlük, hogy szorgalmasan, becsületesen vég zik a maguk munkáját. De azt is megtud tam, hogy a bürokrácia miatt sokat bosszankodnak. Egy példa: a borsót már elvetették volna, de nem tudták, mert -most jött csak meg a földművesszövetkezetbe. Meg nyugtalanítja az ozorai gazdákat az is, hogy a vető- maglemcsére már ezelőtt egy héttel megjött a diszpozíció, ma ga a lencse pedig a mai napig sem érkezett meg. Hasonlóan késik a műtrágya is. Az ilyeneket aztán nem veszik jónéven az ozorai gazdák. Az állam segítsége mellett azit is látják, hogy a bürokrácia út vésztői akadályozzák hagy többet teremjen a föld. Megyénk dolgozó parasztsága fokozatosan megkezdi a tavaszi munkáikat és így kereskedelmünk egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a mezőgazdaságban is a termelés növelését. A második negyedévben a szövetkezeti és állami kereskedelem az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 8—10 százalékkal többekét, permetezőgépet, vetőgépet és műtrágyát hoz forgalomba, melynek nagy része tnár . ott is van az üzletekben. Kereskedelmünk a személyes szükségletek kielégítését szolgáló fogyasztási cikkeket is nagyobb mennyiségben, választékosabban. és jobb minőségben akarja íorgalomhához - ná, mint tavaly. Például: \v. tűzhelyből, edényáruból csaknem mégegyszer annyi lesz az üzletekben, mint a múlt év hasonló időszakában, Jelentősen növekszik a háztartási áruk, valamint idényüvegek mennyisége, de nem kis mértékben fog meg növekedni a pamut-, selyem- és lenáruk mennyisége sem. Pamutáruibói 50 forint értékű jut minden egyes lakosra, a csecsemőiket is beleértve, a második negyedévben. Férfi- és női fconfekcióáruból átlagosam 20—25 felnőttre jut egy öltözet ruha, szemben az egy év előtti 86—40 fővel. Minden tizenegyedik személy részére tudunk cipőt biztosítani a múlt évi 18—20 fővel szemben. A tavaszi növény-ápolási, valamint az aratási munkák idejére tartósított húsárut biztosítunk megfelelő mennyiségben. A földművesszővetkezetck több, mint ezer sertést hizlalnak a húsellátás megjavítása érdekében. Az állami kereskedelem már szerződést kötött több termelőszövetkezettel, amelyek biztosítani . f ogják a primőr árut friss zöldségfélékben egész negyedévben. Jelentősen Növekedik a csokoládé és nougaí-áruk meny- nyisége. A kultürcikkeknél rádióból 10 százalékkal többet hozunk forgalomba, mint tavaly. Javul a könyv- és hang szerellátás is. Játékokból a megnövekedett szükségletet teljeg mértékben ki tudjuk elégíteni. A kereskedelem máris különböző újfajta játékokat biztosított a húsvéti szezonra. Helyiipari vállalatokkal, valamint KTSZ-ekkel a nagy- és kiskereskedelmi szervek szerződéseket kötöttek főképp a táj jellegnek megfelelő gazdasági és háztartási cikkek gyár tására. Ezzel elsősorban a faárukban mutatkozó hiány: akarjuk pótolni, hogy megfelelő mennyiségben legyen szé- nagyüttő villa, különböző szerszámnyelek az üzletekben. Annak ellenére, hogy az áru ellátásban jelentős javulás lesz, egyes áruféleségekben, k'ü lőnösen a kötöttáru, konfekció áru területén a szükséglete* teljes mértékben míg kielégíteni nem tuajufc. Hasonlóképp az építőanyagok közül a fe- nyőfűrész-árukból, habár lényegesein, mintegy 12 százalékkal'többet hozunk forgalomba, mint tavaly. Ugyanez mondható a kerékpáralkatrészekre és a motorkerékpárokra is. A kereskedelemnek fontos feladata, hogy a fogyasztók igé nyeit mindinkább tanulmányoz za, gondosabban gyűjtse ösz- sze és használja fel a fogyasztók (panaszait, kívánságait, javaslatait ahhoz, hegy munkáját még jobban, eredményé sebben tudja végezni a dolgozók érdekében. Meg akarjuk javítani a kiszolgálás színvonalát is. A kereskedelmi dolgozóknak arra kell .törekedniük, hogy a várható, nagyobb áruforgalmat a fogyasztók minél nagyobb megelégedésére tuoják lebonyolítani. Fel kívánjuk számolni —- és ehhez -a dolgozók segítségét is kérjük, — a közömbös, a vevőt semmi bevevő eladói munkái. Munkánkkal arra törekszünk, hegy a mezőgazdaság fejlesztésének követelményeit, a dolgozók egyre növekvő személyes szükségleteit megeióge désre elégítsük ki. Oyőrffi László a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. ) A szekszárdi KTSZ-ek éleiéből A szekszárdi szövetkezetek dolgozói szép eredményeikkel vesznek részt a felszabadulási versenyben. A megyében folyó verseny eredményeképpen januárban a Szekszárdi Cipész KTSZ a harmadik helyezést érte el, de élen jár a megyében a fodrász, az építőipari és a szabó szövetkezet is. Teljesítik vállalásukat a Úttörő tsz tagjai )i E szövetkezetek dolgozói nemcsak a termelésben állják meg a helyüket, hanem kultúr- munkával is foglalkoznak. A szövetkezeti bizottság kultúrcsoportja nagy lelkesedéssel készül Csizmarek Mátyás: Búj ócska című vígjátékának előadására, amelyet most tanulnak be és vasárnap este mutatják be, a szekszárdi közönségnek. mözsi Mi a különbség a poralakú és a kristályos rézgáiic között? — (Már több ízben készültem arra, hegy községünk életéről egy kis tájékoztatót küldök —■, így kezdte’ szerkesztőségünkhöz küldött levelét Kállai Sándor, Mőzs község tanácselnöke. A levelemben — folytatta tovább, — szeretnék beszámolni az Úttörő termelő- szövetkezet tagságának április 4-i vállalásának teljesítéséről. Vállalásukból eddig teljesítették egész évi soványbarom- fi'beadásukat. Egész évi tojás-, hízottsertés- és vágómarhabe- adásuknak háromnegyed részét már teljesítették. Ezeken kívül még vállalta a tsz tagsága, hogy tejbeadási kötelezettségükön felül havonta 1500 liter tejet adnak át szabadtérként. Szeretik a tavaszi búzát az őcsényi gazdák Fárkas elvtárs, öcsény község v. b. titkára arról adott hírt szerkesztőségünknek, hogy községük dolgozó parasztjai közül többen jelentkeztek már tavaszi búza vetőmag igénylésére. A sok jelentkező közül csak egy-kettőt említett meg. Varga György, Ignácz János és Tóth D. dolgozó parasztok 1 mázsa illetve 50—50 kilogramm tavaszi búza vetőmagra adták be igényüket. A szőlőtermelők körében elterjedt az a hír, hogy a poralakú rézgálic nem olyan gom baölő hatású, mint a kristályos. Az elmúlt világháború alatti időben forgalomba került 25—26 százalékot tartalmazó fekeíegálic, valamint réz gálicot és oinkgálicot tartalmazó keverék. Ezek a szerek valóban nem voltak teljes értékű növény véd őszerek. A háború után ezeknek, az anyagoknak a forgalomba hozatalát betiltották. Gyakori eset volt ebben az időben, hogy a lelki- ismeretlen ka'ianodorok glau- bersót, keserűsót, konyhasót, timsót kékre festették és réz- gálicként eladták. Természetes, ilyen előzmények után a térpcralafeú rézgáiiecal szemben. Ma azonban más a helyzet. A forgalomba kerülő rézgáli- cot mindig megvizsgálj^ az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és csak azok a rézgálicok kerülhetnek eladásra, amelyek az előírt mi nőségnek megfelelnek. A fézgálicot külföldről hozatjuk be, mert nekünk rézbányáink nincsenek. így azután az egyik állam kristályos, a másik poralakú réz- gálicot szállít. A rézgáiicot úgy állítják elő, hogy a vörösrezet kénsavval oxidálják. Ebből fehér poralakú anyag lesz, melyet rézszúlfátnak neveznek. A rézszulfátot a vízben feloldják és ezt az oldatot lassan, Több hét alatt besűrítik, a vizet belőle elpárologtatják. Ha a víz elpárolgott, nagy, sötétkékszínű kristályok maradnak Tússzá. Ez a rézgáiic. Ha a párologtatást gyorsan végzik el és az oldatból a vizet pár óra alatti forralással távoli-tjük el, akkor . nincsen ideje arra, hogy krhitályoSod- jon, hanem világoskék színű por alakjában marad vissza. A rézszulfát tartalma a kristályos és a paralakú rézgálie- ban is egyforma mennyiségű. A rézgáiic réztartalma tehát nem a rézgáiic színétől, hanem a szín függ a kristály cl: nagyságától. A poralakú rézgáiic általában 93^-í)5 százalék rézszulfátot, nagy kristályos rézgáiic pedig 88 százalékot tartalmaz. A pcralakú réz- gálicot, ugyanolyan tömén; mennyiségben használjuk bordóidé készítésére, mint a kristályost. .. Másfél-kétszeres meny nyiségű poralakú rézgáiic fel- hosználása felesleges. Az elmondottak alapján tehát láthatjuk, hogy a poraia- kú rézgáiic éppen olyan értékű, mint a kristályos. Bodrogi Alajos szőlészeti felügyelő. melók bizalmatlanná váltak a Szemináriumra készül Csaba Dános... LASSAN LESZÁLL a téli est. Elcsendesedik a lengyeli tangazdaság környéke,, s az éjjeliőrök, meg hű segítőtársuk, a kutya, átveszik „birodalmukat*, megkezdik felelősségteljes munkájukat; vigyáznak a nép, sajátsnaguk vagyonára. Csaba János elvtárs azonban még nem hazafelé- indul. Átmegy a mezőgazdasági, szakiskolába s csak jóval a munkaidő végeztével tér haza. Nemcsak azért teszi ezt, mert a gazdaság vezetésében is résztvesz, hanem azért is, mert kommunista s a pártvezetőségnek is tagja. Jó, ha tud mindenről, ami a környéken -történik. Otthon már csend fogadja, a család lepihent. Nincs még késő, hiszen az óramutató csak most közeledik a nyolcas számhoz. Megértő, mosolygás ül azonban arcán, mert tudja, felesége családi örömök elé néz, s bizony ráfér a pihenés. A kis konyha azonban, ahol megtelepszik vacsorázni, hogy ne zavarja a családot, mégis szinte ragyog a tisztaságtól. Hiába csak jól választott néhány évvel ezelőtt. Ezek a gondolatok járnák eszében, amíg a vacsora fogy előle, s az, hogy számára még nincs „vége“ a napnak. Propagandista a gazdaságban s felkészülését ilyenkor, esténként egészíti ki. Nem szereti az utolsó napra hagyni. Felesége az éjjeli- szekrényre készítette már az aznapi Szabad Népet, s a megérkezett Propagandistát. Vacsora után kihozza jegyzeteivel együtt, hogy néhány órát még tanulással töltsön. KÉSZÜL A SZEMINÁRIUMBA. Egy- egy rész figyelmes elolvasása után jegyzetel. Rögtön azt is átgondolja, hogy hallgatóival hogyan tehet legköny- nyebben megértetni a tananyagot. Maga elé képzeli hallgatóit s úgy válogatja az érveket, -hagy mindegyik érthessen belőle. Nagy segítség — gondolkodik el — hogy rendszeresen eljár a propagandisták szemináriumaira. Fejcsóválva emlékezik rá, hogy mégis vannak olyanok, akik lebecsülik, ritkán, vagy egyáltalán nem jelennek meg azon. — Hogyan is tudnak jó munkát végezni? — tör ki belőle szinte hangosan, mintha valakivel beszélgetne. Különösen a mostani „Az államigazgatás és a tanácsok feladatai“ című anyag megvitatásánál. Komoly elvi kérdéseket kell itt tisztázni s erre jól fel kell, készülnie. Nem maradhat egyetlen -meghatározás sem tisztázatlan a hallgatók előtt. Először is az állam szerepét, jelentőségét kell megmagyarázni. Erre a legvilágosabb feleletet a Marxizmus-Leni- nizmus adja az államról szóló tanításban. Az állam történelmi kategória — oivassa, jegyzeteli, s mindjárt hozzáírja, egy kis gondolkodás után, mert ézt jó lesz hangsúlyozni, hogy a bur- zsoá államelmélet mennyire helytelenül magyarázza ezt. Azt akarja elhitetni, hogy az állam istentől, vagy valamilyen természetfeletti hatalomtól származik, az osztályok kiibékítését szolgáló szerv. HATÁROZOTT álláspontot kell tehát itt elfoglalni. Leírja tehát a Marxizmus Leninizmus tanítását, hogy az állam: gépezet, az uralkodó osztály kezében, saját hatalmának biztosítására és gyarapítására, s osztályeüeriségei ellenállásának elnyomására. A jegyzetbe kerül az is, hogy az állam tehát mindig egy adott osztály gazdasági és politikai érdekeit szolgálja. Az állam jellegét, legfőbb sajátosságait tehát az dönti el, hogy az illető országban melyik osztály az államhatalom birtokosa. Ennek bizonyítására akár helyi példát is vehet és vesz is. A felszabadulás előtt nálunk -kapitalista, kizsákmányoló áüamtípus volt s ez többek között meg látszott az ország, a falu képviselőin is. Hercegek, bárók, szóval nagybirtokosok és hű kiszolgálóik, a kulákok voltak a képviselők, vagy a falu vezetői, akik cgak a saját hasznukat, a dolgozó nép kizsákmányolását tartották szemelőtt. Hangsúlyozni kell a mai alapvetően megváltozott helyzetet is, amikor nálunk is szocialista, a kizsákmányolástól mentes államtípus van. Ennek bizonyítása sem nehéz, ha csak a képviselők, a tanácsok, a falu vezetőinek neveit sorolja fel. Mindenki ismeri a gazdaságban például Bogos Domokos elvtársat, a bonyhádi Dózsa Népe tsz elnökét, megyénk képviselőjét, aki éppen olyan munkás életet él, mint bármelyikük. De a faluban is a kulákok helyett ma a dolgozó paraszt és kisem-: berekből álló tanács ,az, amelyik intézkedik a dolgozó nép javára. Itt a falu és a gazdaság s a benne dolgozók életéi nek fejlődési adataiból ír le néhány jellemző példát. AZ IDŐ AZONBAN most már komolyan későre jár. Abba is hagyja Csaba elvtárs a szemináriumra való kész-ülést. De holnap este ismét elő-ve- szí, hiszen még sok fontos kérdés ván, amelyet — mint a proletárdiktatúra létrehozásának szükségessége, lényege és fő oldalai, — alaposan meg kell először magának is imernie, hogy eredményesen adhassa tovább. Csaba elvtárs lelkiismeretes propagandista munkájának eredménye biztos hogy megmutatkozik a termelésben és a mindennapi életben. Ez esetben is b;zonyossá válik, hogy a Marxizmus- Len in izmus tudománya alkotó erővé válik az ételben. (i—e) Sok kiesi sokra megy A szekszárdi föloiművesszö- vetkezet Honvéd-utcai fióküzletében Petrik József az üzletvezető. Véleményem az, hogy Petrik József üzletvezető ahol csak lehetőség és alkalom van. ott igyekszik megkárosítani, a dolgozókat. 1955 február 16-án reggel feleségem helyett én mentem el az üzletbe. Nem vásároltam sokat, mindössze 1 liter tejet a gyermekeknek és részemre egy doboz Kossuth Ti-garettát. A kiszolgálás megtörtént, én e-gy 10 forintost adtam az áruért, s nagy meglepetésemre mindössze 40 fillért kaptam visáza. Nem tud- bm elképzelni, hogy most vajon melyik áru drágult meg, s méghozzá máról-holnapra. Gondoltam, hogy vágj’ a tej lett 6X0 forint, vagy a Kossuth cigaretta lett a duplájánál is több. Nem szóltam a vezetőnek. Ügyig nagyon fel voltam háborodva, mert éppen előttem durván beszélt egjT idősebb nénikével. A feleségem is többször panaszkodott, hogy ebban a boltban a 45 filléres köményma- I gért 50 fillért számolnak, vagy z 5 55-ös bágáról helyett 5.60 forintot. Előfordult az is, hogy a hipós üvegre felszámolnak betétként 2.40 forintot, amikor az üveget visszaszármaztatjuk, akkor csak 2.20 forintöt fizetnek vissza. Én a sok dolgozó közül csak e-gy vagyok, de ha mindenkinél így számolja el az árukat, akitor rövid egy év alatt tekintélyes összeg gyűlik össze, mert jó az a szólás-mondás, hogy fillérből lesz a forint... A vásárló közönség nevében felhívom Petrik József üzletvezető figyelmét, hogy inkább lassan számoljon, de biztosan, h-ogy ne a do-lgozók kárára és a saját hasznára menjen. S a mérlegre is jobban ügyeljen, ne kevesebbet mérjen, mint ami jár. G—J. Lccsbs parasztszekeret gyárt a Tolna megyei táf- igénvnek megfelelően elsőrendű kivitelben 4.250 Ft-os fogyasztói árban a Bonyhádi Építőipari Rísz. Megrendeléseket, úgy magánostól, mint Földmfiresszö- vetkezetektől elfogad. Cím: Bonyhád, Percre! Mér utca 5 Telefon: 106
