Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

1855 £ EBÜL AK 24 NAPLÓ 3 Az ozorai gazdák között Kereskeclelmimk felkészült a tavaszra Nem eszi meg a ku­tya a telet, — mond­ják az ozorai gazdák. Ha január utolsó nap j ai'ban, meg február első napjaiban ki is süt a nap, azért még netm leihet mondani, hogy elmúlt a tél. A télapó megrázza sza- kállát s akikor nagy aelyhekiben hull a hó. Bizony, ebben az esze­lendő oon az ozorai gazdák jóslata 'be­vált. A múlt héten pénteken,; szombaton már. szántottak-vétei- tek, vasárnap viszont már esett a hó és hét főn. reggelre’ vakító fehér volt az egész határ. Talán egyedül ez­zel tudnám njagya- : ázni azt, hogy hét­főn tolongtak a pa­rasztemberek a ta- •: ácsháznál. Kérdez­tük meg az egyiktől, hogy mire várnak oh an sokan. — Tavaszi búzát osztanak- Meg úgy hallottuk, hogy a töb­bi vetőmag is itt van. A gépi szántásra is rna lehet feliratkozni — mondja Lázár Jó­zsef 7. és féiholdas parasztember. — Aztán mennyi íavászi búzát kell vetni a községnek? — 240 mázsa tava­szi búza " vetőmagot büldtek, ez elégse lesz, — Király Ernő, a község agronómusa mondta ezt, aki ugyancsak bekapcso­lod’k a beszélgetés­ié. . Alig, hogy kimond­ja ezt a szót, a zsú­folásig megtelt iroda, ba egy párját ritkí- tóan trábális ember lépett be. A- jelenle­vőkön gúnyosan mér­te végig tekintetét, majd határozott han­gon :gy szólt: — Mondják a kar- •á)sEZ, hol osztják a tavaszi Dúzát, én is el akarom vinni a 2 mázsát, mert ezt ki­utak? A sok jelenlevő kö­zül valaki megadta a választ, így: „A ter- ményforgaírni raktá- lábah van á búza, ott mélik, vigye a csere- terményt, aztán meg­kapja maga is.“ Az 11- ető meg se köszönte a választ, sarkon for­dult és eltávozott. Később tudtam meg, hogy Gosztola Imré­nek hívják, kulák. Az ősszel ő is szabo­tálta a kenyéi-gafoona vetésterv teljesítését. De most már nem si­kerűn kijátszania a törvényt, a hiányzót vele is elvetteti a ta­nács. — így kell csinál­ni. — • szólalt meg Horváth Gyula 15 holdon gazdálkodó középparaszt, a köz­ségi végrehajtóbizott­ság tagja, a mezőgaz­dasági állandóbizott- aág elnöke. — Ha ud­varolunk a kulákok- nak, azok szép si­mán a maguk mód­jára szabotálják a törvényt. De mi ezt nem engedjük meg. Az országnak kenyér re van szüksége, mindenkivel megter­meltetjük, amit a tör vény előír. Horváth gazda na­gyon jól tudja, a ke­nyér az mindenkinek kell, nem szabad el- nézniök se egyiknek, se másiknak, hogy szabotálja a kenyér- gabona termelését. Az ozorai tanács nem is nézi el senkinek. Az élenjáró dolgozó parasztok segítségé­vel a tavasszal min­den gazdát megláto­gattak a tanács tag­jai, megállapították még egyszer, hogy valóban ki nem ve­tett búzát az ősszel és kötelezővé tették, hogy az ősszel be nem vetett, — de kö­telező búzavetés terű letet — most tavaszi­val vessék be. — Ment itt minden simán — magyaráz Barna Ferenc, a köz­ségi mezőgazdasági előadó. — A 240 má­zsa tavaszi búzából egy nap alatt 140 má­zsát széthordták a gazdák, ami még rak­táron van, azt pedig egy-két napon belül elhordták. — Nekem is írja­nak ám egy fél hold tavaszi búzát. Igaz, hogy én az őszit is el vetettem, de most is akarok vetni, mert én tudom, hogy megéri, — mondta mindent felülmúló határozott­sággal Lázár Erzsé­bet. Az ozorai gazdák­kal sokáig beszélget­tem, megtudtam tő­lük, hogy szorgalma­san, becsületesen vég zik a maguk munká­ját. De azt is megtud tam, hogy a bürok­rácia miatt sokat bosszankodnak. Egy példa: a borsót már elvetették volna, de nem tudták, mert -most jött csak meg a földművesszövetkezet­be. Meg nyugtalanít­ja az ozorai gazdákat az is, hogy a vető- maglemcsére már ez­előtt egy héttel meg­jött a diszpozíció, ma ga a lencse pedig a mai napig sem érke­zett meg. Hasonlóan késik a műtrágya is. Az ilyeneket aztán nem veszik jónéven az ozorai gazdák. Az állam segítsége mel­lett azit is látják, hogy a bürokrácia út vésztői akadályozzák hagy többet teremjen a föld. Megyénk dolgozó parasztsá­ga fokozatosan megkezdi a ta­vaszi munkáikat és így keres­kedelmünk egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a me­zőgazdaságban is a termelés növelését. A második negyed­évben a szövetkezeti és álla­mi kereskedelem az elmúlt év hasonló időszakához viszonyít­va 8—10 százalékkal többekét, permetezőgépet, vetőgépet és műtrágyát hoz forgalomba, melynek nagy része tnár . ott is van az üzletekben. Kereskedelmünk a szemé­lyes szükségletek kielégítését szolgáló fogyasztási cikkeket is nagyobb mennyiségben, vá­lasztékosabban. és jobb minő­ségben akarja íorgalomhához - ná, mint tavaly. Például: \v. tűzhelyből, edényáruból csaknem mégegyszer annyi lesz az üzletekben, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, Jelentősen növekszik a háztartási áruk, valamint idényüvegek mennyisége, de nem kis mértékben fog meg növekedni a pamut-, se­lyem- és lenáruk mennyisé­ge sem. Pamutáruibói 50 forint értékű jut minden egyes lakosra, a csecsemőiket is beleértve, a második negyedévben. Férfi- és női fconfekcióáruból átlago­sam 20—25 felnőttre jut egy öltözet ruha, szemben az egy év előtti 86—40 fővel. Minden tizenegyedik személy részére tudunk cipőt biztosítani a múlt évi 18—20 fővel szemben. A tavaszi növény-ápolási, va­lamint az aratási munkák ide­jére tartósított húsárut bizto­sítunk megfelelő mennyiség­ben. A földművesszővetkezetck több, mint ezer sertést hiz­lalnak a húsellátás megja­vítása érdekében. Az állami kereskedelem már szerződést kötött több termelő­szövetkezettel, amelyek bizto­sítani . f ogják a primőr árut friss zöldségfélékben egész negyedévben. Jelentősen Növekedik a cso­koládé és nougaí-áruk meny- nyisége. A kultürcikkeknél rádióból 10 százalékkal többet ho­zunk forgalomba, mint ta­valy. Javul a könyv- és hang szerellátás is. Játékokból a megnövekedett szükségletet teljeg mértékben ki tudjuk elégíteni. A kereskedelem máris külön­böző újfajta játékokat biztosí­tott a húsvéti szezonra. Helyiipari vállalatokkal, va­lamint KTSZ-ekkel a nagy- és kiskereskedelmi szervek szer­ződéseket kötöttek főképp a táj jellegnek megfelelő gazda­sági és háztartási cikkek gyár tására. Ezzel elsősorban a fa­árukban mutatkozó hiány: akarjuk pótolni, hogy megfele­lő mennyiségben legyen szé- nagyüttő villa, különböző szerszámnyelek az üzletekben. Annak ellenére, hogy az áru ellátásban jelentős javulás lesz, egyes áruféleségekben, k'ü lőnösen a kötöttáru, konfekció áru területén a szükséglete* teljes mértékben míg kielégí­teni nem tuajufc. Hasonlóképp az építőanyagok közül a fe- nyőfűrész-árukból, habár lé­nyegesein, mintegy 12 százalék­kal'többet hozunk forgalomba, mint tavaly. Ugyanez mondha­tó a kerékpáralkatrészekre és a motorkerékpárokra is. A kereskedelemnek fontos feladata, hogy a fogyasztók igé nyeit mindinkább tanulmányoz za, gondosabban gyűjtse ösz- sze és használja fel a fogyasz­tók (panaszait, kívánságait, ja­vaslatait ahhoz, hegy munká­ját még jobban, eredményé sebben tudja végezni a dolgo­zók érdekében. Meg akarjuk javítani a kiszolgálás színvo­nalát is. A kereskedelmi dol­gozóknak arra kell .töreked­niük, hogy a várható, nagyobb áruforgalmat a fogyasztók mi­nél nagyobb megelégedésére tuoják lebonyolítani. Fel kí­vánjuk számolni —- és ehhez -a dolgozók segítségét is kérjük, — a közömbös, a vevőt semmi bevevő eladói munkái. Munkánkkal arra törek­szünk, hegy a mezőgazdaság fejlesztésének követelményeit, a dolgozók egyre növekvő sze­mélyes szükségleteit megeióge désre elégítsük ki. Oyőrffi László a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője. ) A szekszárdi KTSZ-ek éleiéből A szekszárdi szövetkezetek dolgozói szép eredményeikkel vesznek részt a felszabadu­lási versenyben. A megyében folyó verseny eredményeképpen januárban a Szekszárdi Cipész KTSZ a harmadik helyezést érte el, de élen jár a megyében a fodrász, az építőipari és a szabó szövetkezet is. Teljesítik vállalásukat a Úttörő tsz tagjai )i E szövetkezetek dolgozói nemcsak a terme­lésben állják meg a helyüket, hanem kultúr- munkával is foglalkoznak. A szövetkezeti bi­zottság kultúrcsoportja nagy lelkesedéssel ké­szül Csizmarek Mátyás: Búj ócska című víg­játékának előadására, amelyet most tanulnak be és vasárnap este mutatják be, a szekszárdi közönségnek. mözsi Mi a különbség a poralakú és a kristályos rézgáiic között? — (Már több ízben készül­tem arra, hegy községünk éle­téről egy kis tájékoztatót kül­dök —■, így kezdte’ szerkesztő­ségünkhöz küldött levelét Kál­lai Sándor, Mőzs község ta­nácselnöke. A levelemben — folytatta tovább, — szeretnék beszámolni az Úttörő termelő- szövetkezet tagságának április 4-i vállalásának teljesítéséről. Vállalásukból eddig teljesí­tették egész évi soványbarom- fi'beadásukat. Egész évi tojás-, hízottsertés- és vágómarhabe- adásuknak háromnegyed részét már teljesítették. Ezeken kí­vül még vállalta a tsz tagsá­ga, hogy tejbeadási kötelezett­ségükön felül havonta 1500 liter tejet adnak át szabadtér­ként. Szeretik a tavaszi búzát az őcsényi gazdák Fárkas elvtárs, öcsény köz­ség v. b. titkára arról adott hírt szerkesztőségünknek, hogy községük dolgozó parasztjai közül többen jelentkeztek már tavaszi búza vetőmag igénylé­sére. A sok jelentkező közül csak egy-kettőt említett meg. Varga György, Ignácz János és Tóth D. dolgozó parasztok 1 mázsa illetve 50—50 kilo­gramm tavaszi búza vetőmag­ra adták be igényüket. A szőlőtermelők körében el­terjedt az a hír, hogy a por­alakú rézgálic nem olyan gom baölő hatású, mint a kristá­lyos. Az elmúlt világháború alatti időben forgalomba ke­rült 25—26 százalékot tartal­mazó fekeíegálic, valamint réz gálicot és oinkgálicot tartal­mazó keverék. Ezek a szerek valóban nem voltak teljes ér­tékű növény véd őszerek. A há­ború után ezeknek, az anya­goknak a forgalomba hozatalát betiltották. Gyakori eset volt ebben az időben, hogy a lelki- ismeretlen ka'ianodorok glau- bersót, keserűsót, konyhasót, timsót kékre festették és réz- gálicként eladták. Természetes, ilyen előzmények után a tér­pcralafeú rézgáiiecal szemben. Ma azonban más a helyzet. A forgalomba kerülő rézgáli- cot mindig megvizsgálj^ az Or­szágos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló Intézet és csak azok a rézgálicok kerülhetnek eladásra, amelyek az előírt mi nőségnek megfelelnek. A fézgálicot külföldről ho­zatjuk be, mert nekünk réz­bányáink nincsenek. így az­után az egyik állam kristá­lyos, a másik poralakú réz- gálicot szállít. A rézgáiicot úgy állítják elő, hogy a vörös­rezet kénsavval oxidálják. Eb­ből fehér poralakú anyag lesz, melyet rézszúlfátnak neveznek. A rézszulfátot a vízben fel­oldják és ezt az oldatot las­san, Több hét alatt besűrítik, a vizet belőle elpárologtatják. Ha a víz elpárolgott, nagy, sötétkékszínű kristályok ma­radnak Tússzá. Ez a rézgáiic. Ha a párologtatást gyorsan végzik el és az oldatból a vi­zet pár óra alatti forralással távoli-tjük el, akkor . nincsen ideje arra, hogy krhitályoSod- jon, hanem világoskék színű por alakjában marad vissza. A rézszulfát tartalma a kristá­lyos és a paralakú rézgálie- ban is egyforma mennyiségű. A rézgáiic réztartalma tehát nem a rézgáiic színétől, ha­nem a szín függ a kristály cl: nagyságától. A poralakú réz­gáiic általában 93^-í)5 száza­lék rézszulfátot, nagy kristá­lyos rézgáiic pedig 88 százalé­kot tartalmaz. A pcralakú réz- gálicot, ugyanolyan tömén; mennyiségben használjuk bor­dóidé készítésére, mint a kris­tályost. .. Másfél-kétszeres meny nyiségű poralakú rézgáiic fel- hosználása felesleges. Az elmondottak alapján te­hát láthatjuk, hogy a poraia- kú rézgáiic éppen olyan érté­kű, mint a kristályos. Bodrogi Alajos szőlészeti felügyelő. melók bizalmatlanná váltak a Szemináriumra készül Csaba Dános... LASSAN LESZÁLL a téli est. El­csendesedik a lengyeli tangazdaság kör­nyéke,, s az éjjeliőrök, meg hű segítő­társuk, a kutya, átveszik „birodalmu­kat*, megkezdik felelősségteljes mun­kájukat; vigyáznak a nép, sajátsnaguk vagyonára. Csaba János elvtárs azonban még nem hazafelé- indul. Átmegy a mezőgazdasá­gi, szakiskolába s csak jóval a munka­idő végeztével tér haza. Nemcsak azért teszi ezt, mert a gazdaság vezetésében is résztvesz, hanem azért is, mert kom­munista s a pártvezetőségnek is tagja. Jó, ha tud mindenről, ami a környéken -történik. Otthon már csend fogadja, a család lepihent. Nincs még késő, hiszen az óramutató csak most közeledik a nyol­cas számhoz. Megértő, mosolygás ül azonban arcán, mert tudja, felesége családi örömök elé néz, s bizony ráfér a pihenés. A kis konyha azonban, ahol megtelepszik vacsorázni, hogy ne zavar­ja a családot, mégis szinte ragyog a tisztaságtól. Hiába csak jól választott néhány évvel ezelőtt. Ezek a gondola­tok járnák eszében, amíg a vacsora fogy előle, s az, hogy számára még nincs „vége“ a napnak. Propagandista a gazdaságban s felkészülését ilyenkor, esténként egészíti ki. Nem szereti az utolsó napra hagyni. Felesége az éjjeli- szekrényre készítette már az aznapi Sza­bad Népet, s a megérkezett Propagan­distát. Vacsora után kihozza jegyzetei­vel együtt, hogy néhány órát még ta­nulással töltsön. KÉSZÜL A SZEMINÁRIUMBA. Egy- egy rész figyelmes elolvasása után jegyzetel. Rögtön azt is átgondolja, hogy hallgatóival hogyan tehet legköny- nyebben megértetni a tananyagot. Ma­ga elé képzeli hallgatóit s úgy válogat­ja az érveket, -hagy mindegyik érthes­sen belőle. Nagy segítség — gondolkodik el — hogy rendszeresen eljár a propagandis­ták szemináriumaira. Fejcsóválva em­lékezik rá, hogy mégis vannak olyanok, akik lebecsülik, ritkán, vagy egyáltalán nem jelennek meg azon. — Hogyan is tudnak jó munkát végezni? — tör ki belőle szinte hangosan, mintha valaki­vel beszélgetne. Különösen a mostani „Az államigazgatás és a tanácsok fel­adatai“ című anyag megvitatásánál. Komoly elvi kérdéseket kell itt tisztáz­ni s erre jól fel kell, készülnie. Nem maradhat egyetlen -meghatározás sem tisztázatlan a hallgatók előtt. Először is az állam szerepét, jelentő­ségét kell megmagyarázni. Erre a leg­világosabb feleletet a Marxizmus-Leni- nizmus adja az államról szóló tanítás­ban. Az állam történelmi kategória — oivassa, jegyzeteli, s mindjárt hozzá­írja, egy kis gondolkodás után, mert ézt jó lesz hangsúlyozni, hogy a bur- zsoá államelmélet mennyire helytelenül magyarázza ezt. Azt akarja elhitetni, hogy az állam istentől, vagy valamilyen természetfeletti hatalomtól származik, az osztályok kiibékítését szolgáló szerv. HATÁROZOTT álláspontot kell tehát itt elfoglalni. Leírja tehát a Marxizmus Leninizmus tanítását, hogy az állam: gé­pezet, az uralkodó osztály kezében, sa­ját hatalmának biztosítására és gyara­pítására, s osztályeüeriségei ellenállá­sának elnyomására. A jegyzetbe kerül az is, hogy az ál­lam tehát mindig egy adott osztály gaz­dasági és politikai érdekeit szolgálja. Az állam jellegét, legfőbb sajátosságait tehát az dönti el, hogy az illető ország­ban melyik osztály az államhatalom birtokosa. Ennek bizonyítására akár helyi pél­dát is vehet és vesz is. A felszabadulás előtt nálunk -kapitalista, kizsákmányoló áüamtípus volt s ez többek között meg látszott az ország, a falu képviselőin is. Hercegek, bárók, szóval nagybirto­kosok és hű kiszolgálóik, a kulákok voltak a képviselők, vagy a falu veze­tői, akik cgak a saját hasznukat, a dol­gozó nép kizsákmányolását tartották szemelőtt. Hangsúlyozni kell a mai alapvetően megváltozott helyzetet is, amikor ná­lunk is szocialista, a kizsákmányolástól mentes államtípus van. Ennek bizonyí­tása sem nehéz, ha csak a képviselők, a tanácsok, a falu vezetőinek neveit so­rolja fel. Mindenki ismeri a gazdaság­ban például Bogos Domokos elvtársat, a bonyhádi Dózsa Népe tsz elnökét, megyénk képviselőjét, aki éppen olyan munkás életet él, mint bár­melyikük. De a faluban is a kulákok helyett ma a dolgozó paraszt és kisem-: berekből álló tanács ,az, amelyik intéz­kedik a dolgozó nép javára. Itt a falu és a gazdaság s a benne dolgozók életéi nek fejlődési adataiból ír le néhány jel­lemző példát. AZ IDŐ AZONBAN most már ko­molyan későre jár. Abba is hagyja Csaba elvtárs a szemináriumra való kész-ülést. De holnap este ismét elő-ve- szí, hiszen még sok fontos kérdés ván, amelyet — mint a proletárdiktatúra létrehozásának szükségessége, lényege és fő oldalai, — alaposan meg kell elő­ször magának is imernie, hogy eredmé­nyesen adhassa tovább. Csaba elvtárs lelkiismeretes propa­gandista munkájának eredménye biztos hogy megmutatkozik a termelésben és a mindennapi életben. Ez esetben is b;zonyossá válik, hogy a Marxizmus- Len in izmus tudománya alkotó erővé válik az ételben. (i—e) Sok kiesi sokra megy A szekszárdi föloiművesszö- vetkezet Honvéd-utcai fióküz­letében Petrik József az üzlet­vezető. Véleményem az, hogy Petrik József üzletvezető ahol csak lehetőség és alkalom van. ott igyekszik megkárosítani, a dolgozókat. 1955 február 16-án reggel feleségem helyett én mentem el az üzletbe. Nem vásároltam sokat, mindössze 1 liter tejet a gyermekeknek és részemre egy doboz Kossuth Ti-garettát. A kiszolgálás meg­történt, én e-gy 10 forintost adtam az áruért, s nagy meg­lepetésemre mindössze 40 fil­lért kaptam visáza. Nem tud- bm elképzelni, hogy most va­jon melyik áru drágult meg, s méghozzá máról-holnapra. Gondoltam, hogy vágj’ a tej lett 6X0 forint, vagy a Kos­suth cigaretta lett a duplájánál is több. Nem szóltam a veze­tőnek. Ügyig nagyon fel vol­tam háborodva, mert éppen előttem durván beszélt egjT idősebb nénikével. A feleségem is többször pa­naszkodott, hogy ebban a bolt­ban a 45 filléres köményma- I gért 50 fillért számolnak, vagy z 5 55-ös bágáról helyett 5.60 forintot. Előfordult az is, hogy a hipós üvegre felszámolnak betétként 2.40 forintot, amikor az üveget visszaszármaztatjuk, akkor csak 2.20 forintöt fi­zetnek vissza. Én a sok dol­gozó közül csak e-gy vagyok, de ha mindenkinél így szá­molja el az árukat, akitor rö­vid egy év alatt tekintélyes összeg gyűlik össze, mert jó az a szólás-mondás, hogy fil­lérből lesz a forint... A vásárló közönség nevében felhívom Petrik József üzlet­vezető figyelmét, hogy inkább lassan számoljon, de biztosan, h-ogy ne a do-lgozók kárára és a saját hasznára menjen. S a mérlegre is jobban ügyel­jen, ne kevesebbet mérjen, mint ami jár. G—J. Lccsbs parasztszekeret gyárt a Tolna megyei táf- igénvnek megfelelően első­rendű kivitelben 4.250 Ft-os fogyasztói árban a Bonyhádi Építőipari Rísz. Megrendeléseket, úgy magá­nostól, mint Földmfiresszö- vetkezetektől elfogad. Cím: Bonyhád, Percre! Mér utca 5 Telefon: 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom