Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

1955 FEBRUAR 6 N A P L ó 5 Csere útján tavaszi- búza vetőmaghoz jutnak a termelők Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezeteik. és az egyé­ni gazdák az elmúlt ősszel a kedvező időjárás elleniére is mintegy 140 ezer kataszteri holddal kevesebb őszi kenyér- gabonát vetettek el, mint az előző esztendőben, A mező- gazdaságnak elsőrendű felada­ta, hogy ezt a mulasztást ta­vaszi búzavetéssel pótolja. Azok a termelők, akik az ősszel nem vetettek be akkora területet kenyérgabonával, mint amennyit a törvényes rendelkezések előírnak, köte­lesek a mulasztást pótolni. A tanácsok mielőbb állapítsák meg, kiik azok, akiknek tava­szi búzát kell vetni és figyel­meztessék őket kötelezettségük teljesítésére. A hazai taivaszibúza-termés­ből .megfelelő vetőmagkészlet áll rendelkezésre. Ennek a ve­tőmagnak jelentős részét már kitisztították, sőt az ország kü lönböző részeire ki is szállí­tották. A termelők a szükséges tavaszibúza vetőmagot csere­képpen — megokolt esetekben pedig kölcsönképpen is — meg kaphatják. A tanácsok és a termelési bi zottságok ne késlekedjenek, készüljenek fel a vetőmag ki­osztásra, hogy a tavaszi búzát a termelők idejében elvethes­sék. Tanácstagjaink munkában Legalább megfagyna ez a sár. Az ember nem tud a la­kásból úgy kilépni, hogy sáros, vagy vizes ne lenne, vagy leg alább... — itt megszakadt a gondolatfűzés, mert egy nagy tócsa kellős közepébe lépett, A félbemaradt mondat a 11-es számú körzet egyik gazdájá­nak házában folytatódott.' — Vili lányt kapnánk már egyszer ebbe az utcába. Nem mondott többet, de az egyszerű mondat is bekerült Gyánó Gyöngy 4 holdas Gyu­lai község tanácstagjának kis füzetébe. — Megpróbálunk segíteni — mondotta a tanácstag egysze­rűen. — Ha meglesz a villany a járdákat is kellene Jarvítani. Ezeken kívül a 11-es számú körzet lakóinak kérelme, pa­nasza rendbe a kis füzetbe kerültek. Ne gondoljon azonban senki arra, hogy a panaszok a fü zetfben örök hallgatásra voltak ítélve. Nem. Gyánió György tanácstag a tanácsülés eié tér jesztette választóinak kérel­mét. A tanácsülést követő VB- ülés pedig komolyan foglalko­zott a kérelmek orvoslásával. Még mindig tél van, a sár, víz nem fagy meg a járdákon. A 11-es számú körzet lakói es­ténként mégis biztosabban jár­nak az utcán. Építik, javítják Közérdekű kérdések \ községek, intézmények és vállalatok használatában lévő földek utáni beadási kötelezettség (1006/1955. (I. 16.) számú mi­nisztertanácsi határozat). A községek, intézmények és vállalatok használatában lévő szántóterületeket (a célgazda­ságok kivételével) a mezőgaz­dasági termelőiszövetkezetek álltai bérelt tartalékföidekre előírt beadási kötelezettséggel kell terhelni. Az igazolt szükség letek alapján a beadási köte­lezettséget mérsékelni vagy tö­rölni lehet. ÁLLANDÓ DOLGOZÖ HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁSA Az ÁMG 32/1952. számú uta­sításának (ÁGEM Értesítő 1952. évi május 2-i száma) ebben a vonatkozásban még hatályban lévő rendelkezésed szerint a családfenntartó állandó dol­gozók sertés- és baromfitar­tására jogosultak. Megenge­dett egy anyakocának és évi szaporulatának 6 hónapig való tartása, az anyakocának, va­lamint a szaporulatból két da­rabnak egy évig való tartása. Az anyadisznón és szaporula­tán felül a dolgozó egy hízott- sertést is tarthat saját takar­mányon. Megengedett 60 da­rab tyúk tartása is. A gazdák földjébe ékelődött területen lakó dolgozó állat­tartása, — hacsak erre köte­lező megállapodás nincs, — nem eshetik a gazdaság részé­ről korlátozás alá. A dolgozó­nak azonban feltétlenül gon­doskodnia kell arról, hogy ál­latállománya a gazdaság tulaj­donában (vetésében stb.) kárt ne okozhasson. SZAKMAI GYAKORLATOS OKTATÁSI KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE ÖNKÉNYES KILÉPÉS ESETÉBEN A Munka Törvénykönyve értelmében szakmai gyakorla­tot kötelesek folytatni az egye­temet, főiskolát, szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzett dolgozók. A szakmai gyakorlat időtartalma az egyetemet és főiskolát végzetteknél két, a szakiskoláit vagy szaktanfolya­mot végzetteknél egy év, így a járdát. Ahol a járda még nem készült el, ott villany se­gíti a sarat kikerülni. Telje­sült a lakók vágya, villany ég az utcasoron. * Szakos községben jártunk az elmúlt napokban. Ott a tanács­házán halflotturak Pintér Já­nos 6 holdas gazdáról, a 16-os számú körzet tanácstagjáról. Pintér gazdát szeretik, tiszte­lik körzetének lakói, mert lát­ják azt, hogy kérelmük nála nem süket fülekre, hanem el­intézésre találnak. Pintér János az az ember, aki szívügyének tekinti a ké­rések, kívánságok elintézését. Munkáját szeretek él végzi, mert tudta, hogy nincs szebb és nemesebb feladat, mint em­bertársain segíteni. Pintér Já­nos példásan teljesítő gazda, akinél véletlenül sem jártak a legkisebb hátralék teljesítésé­nek felszólításáért sem. öt azonban ez nem elégíti ki. Távolabb néz, és a község töb­bi tanácstagja fellé javasolta, hogy valamennyi tanácstag a körzetében lakó hátralékosok­kal beszélgessen el. Ezt java­solta, vállalta, hogy meg is te­szi. Körzetének egy része nem kapott villanyt Azelőtt 400 méteres szakaszon még gondo­latban sem örülhettek az em­berek a villanynak. Pintér Já­nos megpróbálta orvosolni a kérelmet. És nem eredmény­telenül. A községi tanács vil­lanyoszlopokat ad, azok leál- logatását társadalmi munkával végzik el az utca lakói. így lehetővé válik, hogy ez év áp rilisában Szakcs község még nagyon sok házában kigyullad jón a fény. TOLNAI NAPLÓ gazdatanácsadój a Á szőlőmunkák időszerű kérdései Kormányunk új kedvezményeket nyújt a szerződéses sertéshíz'alóknak például!’ szakiskolát vagy szak­tanai oly aimot végzettnek kell tekintem többek között a nö­vénytermelési, a kertészeti, az állattenyésztési, mesterképző, a vezető- és körzeti mecha- nikuskópző, a t ráír toros bri­gádvezetőképző, a trak torvez e_ tő, korríbáj övezető *dskol)álkait, illetőleg tanfolyamat trégjzet- teket is. A dolgozó a szakmai gyakor­lat időtartama alatt a munka- viszony megszüntetésére nem jogosult, s a munkaviszony megszűnéséihez a gazdaság igazgatója sem járulhat hoz­zá. A szakmai gyakorlatra kö­telezett dolgozóik munkaviszo­nyát általánosságban csak az illetékes miniszter hozzájárulá­sával lehet megszüntetni. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy az egyetemet és főiskolát végzett dolgozók munkaviszo­nyának megszüntetéséhez a személyzeti ügyek felett fel­ügyeletet gyakorló miniszter- helyettes, a szakiskolát és szak tanfolyamot végzett dolgozók munkaviszonyának megszünte­téséhez az illetékes termelési igazgatóság vezetőjének hoz. záljárulása szükséges. ^ Ha a szakmai gyakorlatra kötelezett dolgozó a szakmai gyakorlatot félbehagyja (ön-i kényesen kilép), a képzésével felmerült költségek vagy azok egy részének megtérítésére J kötelezhető (Mt. V. 227. §.) A f megtérítés tárgyában annak a t gazdaságnak (vállalatnak) igazi gatója határoz, amelynél a) A dolgozó utoljára folytatott szak^ mai gyakorlatot. A költségmegí térítés legmagasabb összege z 1.500 forint. A határozat ellen? ugyanolyan feltételek mellett J) van helye panasznak, illetőleg ^ keresetindításnak, mint a kár- ? térítésre kötelező határozat el-^ len. 4 Az oktatási költségek meg­térítését helytelen öszekapcsol ni a kártérítés szabályaival, mert az oktatási költségek megtérítését a Mt. V. 227, §-a? a kártérítés szabályai közül ki emeli és erre nézve külön ren­delkezéseket állapít meg. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink új kedvezményhez jutottak, amikor beindult a sertéshizla- lásii akció. A szerződött . hízottsertések átvételi ára 126—141 kilogram­mig 18 forint, április 1 és au­gusztus 31-e között leadott ser tés 20 forint. 141 kiló felett 20 forint, április 1 és augusz­tus 31-e között 22 forint. Baconsertés 90—100 kilo­grammig 18 forint, április 1 és augusztus 31 között 20 fo- forint. A szerződő egyéni gazdák sertésdarabonként 400, terme­lőszövetkezetek pedig 600 fo­rint nevelési előleget kapnak. A fentieken kívül most kor­mányunk újabb kedvez­ményt nyújt a „mennyiségi prémium” bevezetésével. Mennyiségi prémiumban kell részesítené az öt vagy több sertésre szerződött ter­melőt, ha szerződésben vállalt kötelezettségét határidőre tel­jesíti. Egyéni termelők a pré­mium elnyerésére társulhat­nak. öt-tíz darab sertés átadá sára 2 termelő, tíz darabon fe­lüli sertés átadáséra legfeljebb 4 termelő társulhat. A mennyiségi prémium mér teke — a szerződésben bizto sított vételáron felül — 5— 20 darab sertés átadása után 80 fillér, 20 darabon felüli sertés átadása esetén pedig I forint kilogrammonként A fenti kedvezmény azokat a termelőket érinti, akik szer­ződött sertéseiket 1955. szep­tember 30-ig átadják, a szer­ződéses feltételek pontos be­tartása mellett A szerződéskötést és társí­tást a Tolna megyei Állatfor- gaümi Vállalalt járási ktirem- deltségeimek dolgozói végzik. Jó rendezés jellemezte a dombóvári járási asztali- tenisz versenyt A dombóvári JTSB mellett működő asztalitenisz társadal­mi szövetség január 30-án rendezte a Járási férfi és ifjú­sági egyéni versenyt Ezzel párhuzamosan az utánpótlás fejlődésének érdekében úttörő egyéni versenyt is rendeztek. Eredmények: Férfi egyéni: 1. Bogár La­jos, 2. Varga József, 3. Béke- fi György, 4. Takács Béla, 5. Lengyel Ferenc. Férfi páros: 1. Békefi—Bo­gár pár, 2. Takács—Lengyel pár. Ifjúsági egyéni: 1. Török Jó­zsef, 2. Mérei Jenő, 3. Erdős Tibor, 4. Budai Jenő, 5. Pod- ráczki János. Hiúsági páros: 1. Suszter— Mérei pár, 2. Péter—Oláh pár. Úttörő egyéni: 1. Horváth Lajos, 2. Egri Gábor, 3. Ábel János, 4. Egri Róbert, 5. Bu­dai László. úttörő páros: 1. Buda— Ábel pár, 2. Egri—Horváth pár. Női egyéni: 1. Pados Erzsé­bet, 2. Csurgai Klára, 3. Re­ményi Anna, 4. Nagy Erzsé­bet, 5. Pados Éva. Egyéni páros: 1. Pados Er­zsébet—Pados Éva pár, 2. Nagy Erzsébet—Stamm Viola pár. Vegyespáros: 1. Török Jó­zsef—Pados Erzsébet 2. Pod- ráczki János—Pados Éva, 3. Békefi György—Reményi An­na, 4. Stihl László—Nagy Er­zsébet. A jól sikerült verseny után ünnepélyes díjkiosztásban ré­szesültek a helyezést elérők. Békefi. Elmúlt Pál napja, a tél fele is oda van, >— mondották ré­gein, de így van ez ma is. Ép­pen ezéirt kell, hogy fokozott gondunk legyen az eddig el nem végzett téli szőlőmunkák­ra. A tápanyagok visszapótlá­sa szőlőtalajunkibain feltétlev- miül szükséges. Hiszen a szőlőt nálunk évtizedek, évszázadok óta ugyanazon a területen mű­velik és így a talaj tápanyag készlete egyoldalúan van ki­használva. A szólő gyökerei mélyen hatolnak, a talajba és a tápanyagot nagyobb talaj- tömegből gyűjtik össze, mint sok más gazdasági növény. Ezen a gazdiatanácsadón ke­resztül arról szeretnék beszél­ni a szőlősgazdáknak, hogy a műtrágyának milyen nagy je­lentősége van a föld tápanya­gának fokozásában. A szőlő termesztésénél a trágyázás elhanyagolása nem egyszerre bosszulja meg ma­gát, hanem évről-óvre jobban és (jobban. Ha azt akarjuk, hogy szőlőink bőségesen, terem jenek, akkor a művelési mun­kákon kívül a tápanyag vissza pótlásáról, vagyis a trágyázás­ról is gondoskodni kel. A szőlő igénye a pótlással szem­ben a növényi tápanyagokból különböző. Nitrogénnel szem­ben a szőlő nagyon igényes. Nagy mennyiségű nitrogénre van szüksége, terméshozamá­nak növelésére. Minél több nitrogén ván a talajban, annál erősebb, bujább a növekedés. A túl bő nilírogánitartiaUom csökkenti az ellenállóképessé- gat az Időjárás viszontagsága és a betegséggel szemben, de csökkenti a virágok terméke­nyülését is. Fagyveszély, éret­lenség, elrugás, hőütés fokozó­dik a túl bő nitrogén ellátás­sal. Amely talajban túlteng a nitrogén, ott buján fejlődik a szőlő, ott kiegészítésül foszfor- savat, esetleg foszforsavás ikáliumitrágyázástt kell alkat- mazmi. Foszforral szemben a szőlő nem annyira igényes, pótlása mégis fontos. A vessző beóré- sét a rügyek termékeny ülését a foszfortartalmú műtrágya fokozza. Káliummal szemben szintén igényes a szőlő. Ez a műtrá­gya a minőséget, a CTÚcorkép- zést biztosítja, a termés meny- nyíségét fokozza. Pétisébál 100—300 kőé szük­séges holdanként, melyet nyi­tás előtt szórunk el. Szuper­foszfátból 100—250 kg. a hol­danként! szükséglet. Szuper­foszfátot ősszel a fedés utón, vagy még most a tél folya­mán szórjuk el. A kálisót most, a tél folyamán 100—203 kilogrammos holdanként» mennyiségben kel kiszórni. A műtrágyák kiszcfc-ásánál célszerű, ha egyidejűleg szer-i vestrágyával is trágyázunk. Szíjártó János szőlészeti agronómu». A jó talaj előkészítés a nagyobb termés alapja Talán azzal kezdeném, hogy Erdélyből hosszas hányódás után kerültünk Kéty községbe. Itt kaptunk földet, itt fogtunk hozzá újból a gazdálkodáshoz. Ahhoz, hagy valaki jó termést tudjon elérni, a legfontosabb, hogy ismerje a földjét, ki kell tapasztalni, melyik a legjob­ban megfelelő művelési eljá­rás. A tíz év alatt, mióta itt vagyunk, háromszor cserélték el a földemet, háromszor kel­lett újból kezdeni a művelést. Aa elmúlt éviben jégverés is voOt, mégis sikerült búzából 9 mázsáin felüli, kukoricából 25 mázsás termést elérnem. A jó termés elsősorban azon múlik, hogyan munkáljuk el a földet. Ha egyszer szántunk, az csak egy darab kenyér, ha háromszor, az három darab .kenyeret jeleni Nem árt, ha a szántás után 5—6 napig pi­hen, ülepedik a föld, csak az­után vetünk. A rovarok a meg ülepedett földben nehezebben jutnak az elvetett magvakhoz, nem tudnak olyan kárt tenni benne. Igen fontos még a veté^ idejének a megválasztása. Kü­lönösen tavasszal, csak akkor vessünk, ha már kellően fel­melegedett a föld. Ha túlko- rán vetünk, nehezebben indul csírázásnak a mag. Viszont ha késlekedünk a vetéssel, ké­sőbb tudunk az aratáshoz lát­ni Amint már említettem, har­madik helyen van már a föl­dem, ami trágyát bizony elég régen kapott. Ezért a Vetés előtt szőrtetn Irt műtrágyát, majd a tavasszal újból műtrá­gyáztam és megfogasolitam. Ha a jég meg nem veri, jóval 10 mázsán felüli termést tudtam volna elérni A tapasztalatom az, hogy tavasszal nem szabad elhanyagolni az őszi vetések fogsolását, így tudjuk csak piegtartani a földben a ned­vességet. A kukoricánál fontos a ka­pálások időben való elvégzé­se, a föld tisztán, lazán tartá­si. Amikor a (kukoricának két levele van, már megkapálom ekekapával s utána még két­szer, háromszor végzem el a kapálást, ahogyan a föld meg­kíván/; a. A munkát nem kell sajnálni sohasem, mert raj­tunk múlik, hogy nyáron, vagy ősszel mennyi búzát, ku­koricát takarítunk be. Elmondta Miklós Lórine 11 holdas gazda, Kéty. Csurgai Pál házat úján • • • /I nlrí JUZfnLLáK'Vllsl, tCíjeu. lottad — olvastad“, „Mit szólsz hozzá?’’ Röpködnek a kérdések, mint a szikra. 1953. júniusában történt ez, a kor­mányprogram megjelenése utáni napok bán. A kormányprogram elolvasása után ceruza került a kérges kezekbe, szoroztak, osztottak, kivontak a dolgozó parasztok, örömmel tervezgetve jövő­jüket. Sárpilis községbe is eljutott a kor­mányprogram szava. Csurgai Pál 5 hol­das gazda is mélyen beletekintett a kormányprogram nyújtotta lehetőségek­be. Pali bácsi szereti a földet, az a mindene, mert a föld munkakedvet adott neki. És határtalan munkakedve, szorgalma pedig igazi, megérdemelt csa ládi életei alakított ki Csirgaiéknál. A kormányprogram megjelenése után ez az élet egyre szépült. Ehhez já­rult. hgy istállójába tehén, és ló, az ólba pedig sertés került. Sokat, nagyon sokat kellett gyűjtögetni, dolgozni, amíg az első anyadisznót beállíthatták. Ré­gen volt, a nehézségeket az elmúlt ke­servet szavaiból ismertük meg, jelen­legi életének pedig szemtanúi voltunk. A NAPOKBAN ellátogattunk Csur­gai Pál otthonába, hogy megtekintsük kis gazdaságát. A gazdát, Pali bácsit télen sem lehet bóbiskolva az asztal mellett találni. Nem, ő mindig talál munkát az állatok, az istálló leörül. Mindig munkálkodik, farag, épít, mint egy ezermester. A kasza, az ekeszarva mellett gyakran forgatja ö a ceruzát is. Nem hűbelebalázs módjára, hanem meg fontoltan gazdálkodik. Ez a megfontolt­ság, ez a magabiztos nyugalom szinte sugárzik a Csurgai portán. Ezt bizonyít­ja az istállóban kérődző két tehén, egy növendéküsző, a sertésólban barátságö- san röfögő négy anyakoca, öt választásig malac és az óltól nem messze bégető három anyabirka. A leírt állományt Csöpi, a ló, baromfiak, nyulak és méh­családok egészítik ki. Kérdezzük csak, hogy az állattenyész­tés hasznát mire fordítja Pali bácsi? — Van annak a haszonnak száz he­lye is. Amikor ideköltöztem csak a ház volt, egy parányi udvarral, istál­lóval. Ahogy múltak az évek, úgy kezd­tem én építeni, szépíteni a háztájt. Ki­bővítettem az udvart, építettem sertés- ólat, félszert, pincét, kukoricagórét. Kezdetnek ez szép teljesítmény volt. Most azonban többet akarok. Világo­sabb, szellősebb, jobb sertésólat. — Dolgozom, és gondolkodom, hogyan fordítsam a magam és az ország javára azokat a kedvezményeket, amelyeket mi, egyéni parasztok kaptunk. A kor­mányprogram számtalan lehetőséget biz tosít, csak élnünk kell vele. Tíz évvel ezelőtt mi megkaptuk a legdrágábbat: — a földet, most rajtunk a sor, hogy visszaháláljuk. IGAZA VAN Pali bácsinak, mert ha egy gazda azon gondolkodik, arta tö­rekszik, hogy saját kis gazdaságát mi­nél jövedelmezőbbé tegye, akkor ezen keresztül az államot is segíti. Pali bácsi egy elejtett szavából azt. vettük ki, hogy tejszeparálógépet is akar venni. — Ezt hogyan, gondolja Pali bácsi? — Nagyon egyszerű ez. Ezer és ezer kis szárnyas jószág, a méhek segítenek nekem ebben a munkában. Rövid időn belül összesegítik gyűjteni a szeparáló­gép megvásárlásához szükséges össze get. És aztán a beadáson felül visszc- maradó tejet lefölözöm. Vajat készítek. A soványtejet pedig a malacok fogják megkapni. E tervem megvalósítása után nemcsak én, de dolgozótársaim is jól járnak. ELHALLGATOTT Csurgai bácsi lés vele hallgattunk mi is, a közénk eresz­kedett csendben szinte látni véltük az elmondott tervek kibontakozó képét. B. H. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom