Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

4 N A P ÍJ ö 1955 FEBKEAK 2? Megyénkben 104 könyvtár vesz részt a felszabadulási versenyben Felszabadulásunk 10. év­fordulójának megünneplésére lelkesen készül az egész or­szág. Megüranepliik ezt a könyv tárak is. A felkészülés mán hónapokkal ezelőtt megindult, a könyvtárak közül egyre több nevezett be a felszabadulási versenybe. Könyvtárosaink egyre többen értették meg az­óta, hogy a könyvtárügyi mun­ka megjavításával is megmu­tathatják a felszabadult haza iránti szeretetüket. Ezúton di­csérjük meg a sárpilisi könyv­tárost, Pereszlényi Ernő pe­dagógust, aki működését feb­ruár 2-án azzal kezdte, mint könyvtáros, hogy értékes fel­ajánlást tett a felszabadulás ünnepére. Célunk az legyen, hogy már. cius hónapban valamennyi könyvtár a vállalás túlteljesí­téséről adhasson számot. így biztosan elérjük, hogy a má­jusban Budapesten. tartandó Országos Könyvtárosi Kon­gresszusra megyénkből is több könyvtárosi felmehet és a jól teljesítők megérdemelt jutal­mában részesülhet majd a vég­ső értékelés alkalmával. A fel­ajánlások teljesítésének lemér­hető eredményei máris meg­mutatkoznak.' így a Megyei Könyvtár c,z érkező friss anyagot a beérkezéstől szá­mított 6 nap helyett 4. nap alatt feldolgozza, hogy minél előbb az olvasók kezébe ke­rülhessenek az új,kiadású könyvek. A nemzeti tulajdon­ba került és múzeumi <-->vag. bői körülbelül 2500 körtet feldolgozott és ezeket, mint igen keresett könyveket máris kölcsönzi. Elkezdte a raktári katalógus, továbbá a szolgá­lati és olvasótermi betűrendes és szakkatalógus o'őirás sze­rinti k'építését, összeállította a kézikönyvtár és segédkönyv- tár anyagát. Szekszérdon a havi forgalmat 3000-ről havi 7000-re emelte, a . beiratkozot­tak létszámát 1600-ról 3100-ra. Dicséret illeti a megyei ta­nácsot is, mert versen.vválla­lását páldaadóan túlteljesí­tette. Festménnyel, szőnyeggel, lemezrátszós rádióval, füg. görnvel ajándékozta meg a megyei könyvtárat és megfe­lelő hitel biztosításával lehe­tővé tette, hogy a könyvtár úi épületének építkezési munká­latai már az első negyedévben meginduljanak és a felszaba­dulás 10. évfordulójára befe­jeződjenek. A bonyhádi járási könyvtár is teljesítette válla­lását. A tanács is teljesítette felajánlását Banyhádon, amely szerint olvasótermet biztosít a járási könyvtárnak. Igaz, hogy a jelenleg raktárnak adott he­lyiség nem megfelelő könyv­tári célokra, ezért remélhető­leg hamarosan másikat bizto­sít majd helyette a tanács. A tamási járási könyvtár is fel­ajánlásához híven betűrendes és szakkatalógust készített. Az elveszett könyveket 40 száza. Iákban visszaszerezték. De sorolhatnánk toVább az eredményeket a községi könyv tárak területén is. Dicséret il­leti Kornrád Éva dunaföldvári könyvtárost, aki 1000 kötetes kezdő könyvtárában januárban már 2100 kölcsönzést végzett. Öröm látni, hogy mennyire megszerették a dunaföldváriak rövid két hónap alatt a könyv­tárat és a könyveket. A ta­nácshoz azonban az a kéré­sük, hogy most már szerez­zen érvényt a paksi járási végrehajtóbizottság határozatá­nak ■ és gondoskodjék arról, hogy a könyvtár, Dunaföldvár kulturális életének ez az igen fontos őrhelye, hosszú búza. vona után jelenlegi szűk és nem megfelelő helyéről beköl­tözhessen a központban lévő s eddig a Nénbolt áltat raktár­nak használt új helyiségbe. A felhozott rtóMák is bizo­nyítják, hogy könyvtárosaink többsége megértette a feisza- badu’ási verseny jelentőségét. Számítunk arra. hogy a hátra­lévő időben azok a könyvtá­rak. kmrivek csak részben tél­iesítettek felajánlásaikat (Póri, Fe1sőn.véV xjürey. Hőyv^z. Szárazd, Kölesd-Hangos, Ozsák) követik az élvonalbeliek példá­iét és átérezve Csehov tanítá­sát, — amely szerint ,.A mű­veltség terjesztése nélkül az állam' összedől mint eav ház amelyet rosszul égetett téglák­ból raknak össze” — a bárt és tanácsok segítségére támasz­kodva könyvtári munkájukkal győzelemre segítik a mi me­gyénkben is a kultúfforrada­bm nsev Orvét. lír. Máíhé Géza megyei könyvtárvezető. Megjegyzések a szekszárdi múzeum vendégkönyvéből MINDEN MÜZEUMLATOGATONAK jogában áll bírála­tot mondani mindenről, ami érdeklődését, figyelmét felkelti. A dolgozók természetesen élnek is az alkalommal. A múzeum­ból való távozásuk előtt, nemcsak szóban, hanem írásban is kinyilvánítják a látottakról, tapasztaltakról alkotott vélemé­nyüket. A múzeum vezetősége időnként nyilvánosságra hozza a dolgozók bírálatait és egyidejűleg válaszol is azokra. Az aláb­biakban a január folyamán beérkezett érdekesebb írásbeli vélemények szövegét közöljük. MINDEN SZÉP, érdekes és tanulságos. Kérem, bővítsék a néprajzi részt! Szívesen néztük volna hosszabb ideig is a szépen elrendezett kiállítást, ha a termek melegebbek lettek volna. (Bajai kereskedő tanulóiskola. Rózsavölgyi Dezsővé igazgató.)” „1955. január 23. A szekszárdi múzeum meglepő dolgokat tartalmaz a pesti látogató részére. Azt hinné az ember, hogy a vidéki városok múzeumai csak olyan tárgyakat őriznek, ame­lyek nem kellenek a fővárosi múzeumoknak. S amint végig­jártam a szekszárdi múzeumot, meglepeti vettem észre — különösen a gazdag képtár megtekintésekor — hogy olyan képek is láthatók itt, melyek méltán irigységet kelthetnek minden pesti muzeológusban. Szekszárdra való emlékezéseim között a múzeum képtára ,elsőként fog szerepelni! De nem­csak a képtár, Iranern a helyi, illetve a megyei _ régészeti gyűjtemény is megragadja a szemlélőt. Nagyon örülök, hogy látom, milyen gondosan őrzik népünk kultúrájának emlékeit. De szinte fájt, hogy egyedül voltam a múzeumban. S arra gondoltam, hogy szekszárdi lakos talán nem is tudja, milyen szépségek, milyen értékek vannak . itt! Kevésnek találom a propagandát, mert ez a gyűjtemény megérdemelné a nagyobb látogatottságot. (Holcbacher Ferenc egyetemi hallgató, Buda­pest.)’’ „A TEREMOROKNEL gondoskodni kellene arról, hogy télen ne tegyék tönkre az egészségüket. Ezen a hideg kövön állni kész betegség. A múzeumban sok szépet és érdekeset láttunk. Szekszérdon látszik, hogy megbecsülik a történelmi emlékeket, de legalább ennyire becsüljék meg az embert is. (Rontó Béla Budapest, Vasutas Szakszervezet.)’’ „1955. január 29. A kiállítás tárgyai értékesek, elhelye­zésük is szemléletes. Szükség volna talán a néprajzi rész ki­bővítésére és a mezőgazdasági vonal kibővítésére. (Brunecker Ferenc városi főmérnök, Szekszárdi A bírálatokra a múzeum vezetője: dr. Mészáros Gyula válaszol, amelyet lapunk következő vasárnapi számában közlünk. A könyvterjeszfés hírei A szekszárdi Állami Köny­vesboltból kisebb-magyobb cso­magok indulnak útra napon­ként a járás községeibe, ta­nyáira. Egymást érik a kü­lönféle könyv-vásárlási mór,, galmák, amelyek igen beváltak a könyvterjesztés munkája te­rén * A fadd; „Búzakalász“ ter­melőszövetkezetben eddig mint egy 60 darab könyvet adtak el a mezőgazdasági szak- könyvvásár keretében. Az el­adott könyvek 70 székalélka mezőgazcjaságH szakkönyv. A brigádvezetők, az állattenyész­tésben dolgozók és általában az egész tagság érdeklődött a könyvek iránt, vásárolták ki­ki érdeklődési körének meg- fel<jjjóen, örültek a könyv­vásárlási alkalomnak és kér­ték a könyvesboltot, hogy máskor is rendezzen hasonlót. Érdekes, hogy amíg a „Búza kalász” termelőszövetkezetiben ilyen jól sikerült a könyv­vásár és igy nyilatkoznak a tagok, a falu másik termelő- szövetkezete, a Kossuth-ról el­nevezett, ugyanúgy küldte vissza a könyvescsomagot ahogy megkapta, egyetlen egy könyv sem hiányzott belőle. Érthetetlen, hogy ugyanabban a községben álljon fenn ez az ellentétes példa. A „Kos­suth" termelőszövetkezetbelieik esetét csak a vezetőség nem­törődömségével lehet magya­rázni. Mennyivel szebb lett volna pedig,- ha könyvvásár­lás terén is nemes versengés alakul ki a két termelőszövet­kezet között. Az iskolai könyvvásárok kö­zül eddig a l'ácánikerti a lég- eredményesebb. Hauer Jú- nosné tanítónő ■ az iskola nö­vendékei között eddig 80 da­rab könyvet. adott el Leg­kelendőbbek az Olcsó Könyv­tár érdekes kötetei. Népsze­rűek még a pajtások körében az úttörő ifjúsági könyvek és a Csapatgárdista Kiskönyvtár kötetei. A szép, újkiadású mesekönyveket is szeretik és vásárolj; ák a tanulók. « SióagárdOn a -DISZ és a pe- diagógusok szervezésében köny vesbált rendeztek. . A kezdemé­nyezés érdekes, újszerű & ered­ményesnek bizonyult. A ren­dezvény bevételéből könyveket vásároltak és kisorsolták azo­kat. Mintegy 700 forint érték­ben sorsoltak ki könyveket a bál résztvevői között. s, A Tolnai Selyemfonóban leg­utóbb az asszonyok részére rendeztek könyvvásárt. A köny vesbolt kötő, horgoló, szakács­könyveket, a nemrég megje­lent Anyák könyvét küldte ki. azonkívül szépirodalmi-, mese- és ifjúsági könyveket, hiszen az asszonyok gyermekeiknek is örömmel ajándékoznak könyvet. 700 forint érteikben vásároltak könyvet a Tolnai Selyemíonó nődolgozói. Jó eredmc nnyel végzik murtká’ukaf a kolesdi kézbesítők ' Megyénk területén több olyan postahivatalt találunk, ahol a posta számára megszabott példányszámterveket teljesítik a partlapokból. A kölesdi postahivatal már nem egyszer tanú- bizonyságát adta annak, hogy érdemes erre a megbízatásra. 1954 július óta csaknem minden hónapban teljesítették a példányszámtervet. A két kézbesítő. Kővári János és T a- kács János fáradhatatlan a munkában. Még a legnehezebb időszakban is, amikor a lapok szállítása nem oldódott meg megfelelően, azon törőlcedtek, hogy a meglévő olvasókat meg­tartsák. Állandóan törekednek új előfizetők szervezésére. Kővári Já­nos januárban 6 Szabad Nép, 3 Tolnai Napló, 7 Sza­bad Föld és Tartós Béke, Takács János pedig a külterü­leten 3 Szabad Nép és 4 Szabad 'Föld előfizetőt szervezett. Reméljük februári munkájukat is hasonló eredménnyel fogják végezni és legközelebb arról is számot adhatunk, hogy csatlakoznak a dunaföldvári kézbesítők kezdeményezéséhez. hIPPAI. Bíróság előtt •* A z elmúlt évi múzeumi néprajzi és népviseleti kiállításon mutatko­zott meg igazán, hogy megyénk milyen gazdag, színesebbnél-színesebb népi, -nemzetiségi hagyományokban. Az el- - múlt kultúrversenyeken gyönyörköd­hettünk a pompás sárközi, székely, ozorai, sióagárdi népművészetben. Azóta megkezdődött és egyre gyarapodik a Kapós-menti és megyénk többi sajátos népi hagyományainak gyűjtése. Együt­tesek alakulnak, amelyek nyilvánosság­ra hozzák a késő unokáiknak az ősi szo­kásokat, dalokat, táncokat, szakkörök­ben művelik a szövést, fonást. A népi hagyományok ápolása a népművelési munka egyik legszebb feladata. Álla­munk anyagiakban is sokat áldoz erre. A nemzetiségi hagyományok feltárása és ápolása sem választható el ettől a munkától. S okan nem is tudnak róla, hogy megyénkben egy délszláv telepü­lés is van. Kuriózuma ez megyénknek, néprajzi térképét gazdagítja egy szín­folttal. A kultúrversenyek idején még lehetett hallani a kis medinai délszláv együttesről, Ki gondolná azonban, hogy egy-két felelőtlen ígéret, akár egy hang szer meg nem vásárlása, vagy más efféle apfóság, milyen károsan hat vissza egy kezdő együttes munkájára?! / A medinai délszlávokról most már több, mint egy éve nem szól a krónika, hírü­ket se hallani. Ügy látszik, kialudt a kis mécses, amelynek lángja fényt ve­KiaSndt a kis mécses?44 Egy párisi zöldség-árus megrázó, kedves története eleve­nedik meg a „Bíróság előtt” című francia filmben, amely Ana- tolc France „Craintjuebüle“ című novellája nyomán készült. A filmet a simoutornyaí mosd tűzte műsorára február m-m 28-ig, tett a tolnai dombok közé szorult kis délszláv embercsoport ősi hagyomá­nyaira. Igaz, hogy magyarul beszélnek ezek az emberek, magyar földet szán­tanak, de otthonaikban féltve őrzik a sajátos, sem a sárközi, sem a székely­hez nem hasonlítható szőtteseiket, hím­zéseiket, falusi mulatság alkalmával még hallani néha a különös, élénfcri.t- musú dalaikat, még egy-egy ugyancsak szapora ütemű délszláv táncot is eljár­nak. Milyen szép is volt annak idején a kultúrversenyen a táncegyüttesük, amint a pengetős hangszerekből előcsalt dallamok hangjára járta az utolérhe- tetlenül sajátos népi táncokat. K öziben azonbar kevés segítséggel, de annál több meg nem értéssel találkozott a csoport, végülis felbomlott és, mint fentebb említettük, már több, mint egy éve senkisam törődik vele. A kevés számú délszláv csoportnak igen kevés volt az önbizalma és a meg nem értés még csak fokozta visszahúzó­dásukat. Bátorításra, szakmai segítség­re lett volna szükségük elsősonbarí ah­hoz, hogy a táncegyüttesből népi együt­tes fejlődjék. Nem mellékes az erkölcsi támogatás elmaradása mellett az anyagi mellőzés som a népművelési szervek részéről. — ígéretnél egyebet nem kaptunk — mondja Kőszegi Márton, a medinai kultúrotthon igazgató. A zenekar ré­szére egy-két hangszer kellett volna még, a ruhák is fogytán vannak már, újak készítéséhez pedig ' nem tudnak anyagot beszerezni. Alinak a szövőszé­kek, nem ugrál a vetélő a fürge ujjak között és egyre féltettebb kincsek lesz­nek a régi szőttes darabok. C ánközben pedig szőnek az asszo- ** nyok, a székelyek is kapnak anya got szövő szakköreik számára,' éppen , a pépművelési szervek útján. Semmivel sem kevesebbet érő számunkra a dél­szláv népművészet az előbbieknél. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni, hogy — Ha kevés számú is —1 de van egy délszláv települése megyéniknefe. Sem a járási népművelési csoport, sem a megyei népművelési osztály nem törő­dik az együttessel immár több mint egy éve. Hibás azonban a helyi kultúr­otthon igazgató és a többi pedagógus is, akik annak idején foglalkoztak a cso­porttal, de lassan ők is magára hagy­ták. Igényelni kellett volna a felsőbb népművelési szervek segítségét,! har­colni az együttes létéért, fejődéséért, nem pedig ölhetett kézzel, tehetetlenül nézni, hogy a kisebb nagyobb hibák, felelőtlenségek mint fojtják meg böl­csőiében az alakuló együttest. bJ em lesz könnyű munka esztendők ” hibáját helyrehozni, de népműve­lési apparátusunk nem nézheti el to­vább tétlenül, hogy megyénk néprajzi érdekessége, a medinai délszláv tele­pülés hagyományai feledésbe merülje­nek. Sz. J. Használjunk szuper foss fát műtrágyát Érdemés-e mű trágyázni? Er­re a kérdésre választ adhatnak azok a termelőszövetkezetek, amelyek már eddig is magas termésátlagot értek el és jó minőségű termést takarítottak be. Ha megkérdezzük őket, ho­gyan érték el a jó termés- eredményeket, rendszerint azt mondják: alkalmaztuk a kor­szerű agrotechnikát, csáváztuk a vetőmagot, s az istállótrá- gyán kívül szuperfoszfát mű­trágyát is használtunk. A ter­melők a szuperfoszfát alkal­mazásának már több előnyét tapasztalták, főként azt, hogy nemcsak a gabonafélék szem­képződését, vagyis a szemter­més nagyságát növelte a szu­perfoszfát, hanem a gyökér és gumótermest hozó növények fejődéséi iß eSősesí Aratás idején is megmutat­kozik a szuperfoszfát haszná­latának előnye; a hőütéstől ugyanis kevesebbet szenvednek a szuperfoszfáttal műtrágyá­zott 'kalászosok, mert hama­rabb érnek, és kevésbé dőlnek meg, mert a műtrágya erősebb szalmát fejleszt. A kísérleti eredmények igazolják a szu­perfoszfát kitűnő termésfokozó hatását, használata ugyanis bú­zából és, rozsból két-három mázsával, cukorrépából 30—50 mázsával magasabb termést eredményezett. A szuperfoszfát kétféle for­mában kerül forgalomba, por­szerű és gyárilag szemcsézett alakban.. A szuperfoszfát igen jó hatású műtrágyája az ipari áe gájlfaaffisűs; atzégúi s&véss&dk­nek és maghozóknak, azon­kívül a rizs és zöldségfélék­nek ugyanúgy, mint a szőlők­nek és gyümölcsösöknek. Tud­nunk kell azt, hogy a szuper­foszfát — mint foszforsav tar­talmú műtrágya — akkor fejti ki termésfokozó hatását, ha együtt alkalmazzuk más mű­trágyafélékkel, így a nitrogén, vagy szükségszerint kálium­tartalmú műtrágyával. A sima szuperfoszfát 17—19 százalékos citromsavban oldható foszfor- savtartalommal — melyből leg­alább 15 százalék a víziben old­ható foszforsav — szürkés színű, könnyen összeálló, ikén- savszagú, porszerű áru. A sima szuperfoszfátot elsősorban kö­zépkötött mezőségi és öntés­talajoknál alkalmazzuk. Használata főkén* aa őssé kalászosoknál mutat ki ered­ményt, de eredményes a ta­vaszi kalászos, azonkívül 3 gyökér és gumósterményeiknél is. Az őszi kalászosok műtrá­gyázásához holdankint 120 -- 160 kiló sima szuperfoszfátot kell használni. A tavasziak alá lehetőleg már ősszel munkál­juk földbe a műtrágyát. Cu­korrépához és burgonyához'. 100—160 kiló, kukoricához, napraforgóhoz és tavaszi kalá­szosokhoz 100—120 kiló szu­perfoszfátot alkalmazzunk. A műtrágya használatának kér­désében felvilágosítást adnak az agronómusok, azonkívül a f ödm fives szövetkeze tek mű­trágyakezelői is. A szuper- foszfátot minden földműves­szövetkezetnél be lehet sze­rezni ▼feadi mim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom