Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

2 NAPLÓ 1955 FEBRUÁR 27 A pártvezetés megjavításának fontos eszköze a jó tájékoztató munka Pártunk a felszabadulás pillanatától vezetője és Irányí­tója országunk építésének. Or­szágunk építésével, a proletár- cbktaturar megszilárdításával párhuzamosan növekedtek pár­tunk feladatai is, amelyek mind szükségesebbé tették a tájékoztató munka megjaví­tását. A pártvezetés szírifcomalá- nak emelése, pártmunkáink megjavítása egyik fontos fel­tétele a jó tájékoztató munka. Éppen ezért meg kell ismer­nünk jelentőségét, szerepét, legfőbb követelményeit. A tájékoztató munka jelen­tőségét az a tény szabja meg, hogy mennyire ismerjük a he­lyi viszonyokat. Éneikül nem lehet jól vezetni. Minden vezető szemnek tud uia kell, hogy mi történik területén a különböző hatá­rozatok végrehajtásával kap csolatosan, mi segíti elő a végrehajtást, vagy mi gá­tolja. Az eddigi tapasztalatok lép- ten-nyomon azt igazolják, hogy a jólszervezett tájékoz­tató egyik biztosítéka a jó ve­zetésnek. Sokital könnyebb a hibákat kijavítani akkor, ha azokat időben észrevesszük. Ezt pedig a tájékoztatásnak kell felfednie. Gyakran elő­fordul, hogy a tájékozatlanság következtében egy-egy terüle­ten váratlanul elakad a mun­ka. Ilyenkor már csak elkés­ve tudnak vezető szerveink intézkedést tenni a hibák ki­javítására. A tájékoztató munka jelen­tőségében azt kell. megjegyez­nünk, hogy ez nemcsak aztkö veteli meg, hogy egy-egy kam pánymunka végrehajtása alatt legyenek tájékozottak vezető szerveink, hanem mindig. A tájékoztató munka köz­pontjában mindig a párt és kormányhatározatok végre­hajtásának ellenőrzése kell, hogy álljon. Meg kell mutassa, hogyan áll egyes határozatok végrehaj­tása, hogyan juttatták le az egyes ' határozatokat, hogyan dolgozták tel azt helyileg, vé­gül fel kell tárja azt, milyen akadályok vannak a végrehaj tás előtt. Meg kell mutassa a pártszervezetek helyzetét, ere­jét, a tömegszervezetek tevé­kenységét, a funkcionáriusok, párttagok helytállását, példa- mutatását, a dolgozók hangu­latát. Ha vezető szerveink ezeket ismerik, idejében mozgósítani tudnak a nagyobb hibák el­követése elleni harcra. Fel tudnak figyelni a jó eredmé­nyekre, módszerekre, segít­hetnek azok elterjesztéséiben. A tájékoztatás így elősegíti, hogy vezető szerveink a folyó munkáikkal, az élettel állandó kapcsolatban lehetnek. Meg- smerhetik területük eredmé­nyeit és hibáit, s ezen keresz­tül megfelelően irányíthatják a munkákat. Ellenkező esetben az következhet be, hogy nem a vezető szervek irányítják az eseményeket, hanem fordítva, az események őket. Vannak eredmények ezen a területen mimikánkban. Több esetben a jő informá­ció hozta felszínre a töme­gek egyéni és közös prob­lémáit, amelyek kijavításá­nak jó módja a községpo­litikai tervek helyes elké­szítése és maradéktalan végrehajtása. Több olyan hibát hozott fel a tájékoztatás, amelyeket már eddig is orvosolni tudtuk, vagy a megfelelő intézkedésekkel elejét vettük a hibák tovább terjedésének. Az eredmények mellett varu nak azonban hiányosságok is. Tájékoztató munkánk még min dig nem tudja betölteni elég­gé hivatását. Még mindig akadnak olyan vezető szervek, ahol tehernek- tartják a tájé­koztató munkát, lebecsülik fontosságát. Nem akarják meg érteni, hogy pártunk Köz­ponti Vezetősége minden eset­ben a tájékoztató munka hatá­sára, a hibák őszinte feltárá­sával, s az eredmények reális megmutatásával tudja lemérni az egyes határozatok végire^ hajtásának eredményeit, hi­báit, de ezzel kaphat jó ala­pot a tovább5 határozatok el­készítéséhez is. Milyen legyen a tájékozta­tás a gyakorlatban? Ebben a vezető szerveknek a tömegek tevékenységét kell figyelem­mel kísérni. Adnia kell a tájé-, koztatásnak a különböző gaz­dasági szervek feladatait s a tervek alapos elemzését és a végrehajtás értékelését Mindig a legidőszerűbb kérdésekre kell választ adnia. Tehát azok nak a p ártli atározatoknak a végrehajtását kell megmutat­nia, amelyek az adott pilla­natban a legaktuálisalbbak. Nem szorítkozhat csak a hiá­nyosságok feltárására, esemé­nyek leírására, hanem rögtön meg kell mutatnia a kivezető utat is. Javaslatot kell tennie a szükséges intézkedésekre, s utána ellenőriznie kell a fel­színire hozott problémák elin­tézését. A tájékoztató munkában nagy szerepet játszik a jó tapasztalatok, új kezdemé­nyezések felszínre hozása is. Ez na,gy segítséget ad a ve­zetéshez. Lenin elvtárs is azt tanítja: „A vezetés nem születik együtt az emberrel, 'hanem azt a ta­pasztalok árán lehet megsze­A népfrontbizottság kezde­ményezésére elhatározták Kis­székely dolgozói, hagy orvosi rendelőt létesítenek. Az épí­tési és anyagszállítási munká­latokat társadalmi munkával fogják elvégezni, az anyag megvásárlásához szükséges pénzt úgy adják össze. A népfront kétszer bált rende­zett és a 2500 forint tiszta jövedelmei is erre a célra for­dította. Az MNDSZ tea estét reem.” A tájékoztatásnak nem elsősoriban a már megtörtént eseményeket kell rögzítenie, hanem a fő figyelmet arra kell irányítania, ami jelenleg történik, vagy most van fo­lyamatban. Nem szabad eiréj- teni a fagyatékoságokat, hogy a felsőbb szervek idejében tudjanak segítséget nyújtani A tájékoztatás forrásai a jegyzőkönyvek, «z egyes veze­tők feljegyzésed, de a legifon- tosaibb a szóbeli, eleven tájé­kozódás. Ez azt jelenti, hogy a vezetőknek, a munkatársak­nak sokat kell tartózkodnick kint a dolgozó tömegek kö­zött és tapasztalataikat át kell adndok a vezetők számára. Te­hát nem egy-két személy fel­adata a tájékoztatás, hanem a különböző szervek összessé­géé. Eszengi Antataé szervezett és a 'bevételből 1000 forintot ajánlott fel az orvosi rendelő építéséhez. A helyi DISZ-iszervezet 500 forinttal segíti az építéshez szükséges anyag beszerzését. A község dolgozói is összeadtak mint­egy 6000 forintot erre a célra. A rendelő építését a tavasz- szal kezdik meg. Bőd a Gyula, Kisszékely. Előre a Tolnai Napló hatezres példányszáma eléréséért! A megyei párt-végrehajtóbizoitság határozatából A megyei párt-végrehajtóblzotíság legutóbbi ülésén fog­lalkozott a Tolnai Napló terjesztésével. Megállapította, hogy a lap olvasótáborának növelése érdekében a pártszervezetek, ál­lami és gazdasági szervék tevékenyebb munkájára van szük­ség. Meghatározta azokat a legfontosabb tennivalókat, amelye­ket a lap terjesztése érdekében kell tenni. 1. A Tolnai Napló példány számát a terjesztés érdekében végzett politikai, szervező munka megjavításával április 30-ig 6.000-re leéli felemelni. Ezért március 1-től a lap terjesztéséért kéthónapos kampány indul megyeszerte. a) A kampány során a járási párt-végrehajtóbizottságok és az alapszervezetek politikai munkával segítsék a Tolnai Napló terjesztését. Lépjenek fel a terjesztést gátló minden helytelen nézettel szemben. A népnevelőkkel értekezleten külön beszél­jék meg a terjesztés agitációs feladatait és adjanak a népne­velőknek a terjesztéssel kapcsolatban konkrét megbízatást. 2. A kiadóhivatal és a postai hírlapterjesztők szüntessék meg munkájuk során a Tolnai Napló terjesztésének háttérbe szorítását. A maguk vonalán szervezzék meg a Napló terjesz­téséért indított kampányt és végezzék sikerrel. Orvosi rendelőt építünk VASÁRNAPI JEGYZETEK Dunaföldváron történt DimaíSldváran még december közepén megalakult a gaz­dakör, sebbd-lobbal, sok mindent túlságosan is elsietve. De akkor, két hónappal ezelőtt a falu vezetői jiem gondoltak sem mire, annyival is inkább, mert a tanácselnök éppen szabad­ságon volt. Az új gazdakörökben általában nagyon mozgal­mas élet indul meg mindenütt, egymást váltják a baráti ösz- szejövetelek, szakelőadások, táncvigalmak. Dunaföldváron azon bán a gazdakör tájékán nagy csendesség honolt, a dolgozó parasztok közűi senki nem ment a kör tájékára sem. Lelohadt volna a kezdeti lelkesedés? Aligha. Az esemé­nyek megértéséhez azonban vissza kell mennünk addig a de­cemberi délutánig, amikor a kezdeti lendületben egy kicsit túlságosan gyorsan megalakult a gazdakör. Sokan gyűltek egybe, sót meg se nézték, hogy kik gyűl­tek egybe az alakuló gyűlésre. így- történt, hogy anükor a ve­zetőség megválasztására került a sor, valaki bekiabálta Nagy Ferenc, Fehérvári utcai lakos nevét. Mindegy, hogy nriként történt, lehet, hogy nem is egy Nagy Ferenc van Dunaföld­váron, s egyesek talán azt sem tudták, kiről vau szó, ezt a bizonyos Nagy Ferencet is megválasztották. A megválasztás­kor azonban újabb hangok hallatszottak a háttérből, afféle hetvenkedő, sőt fenekedö hangok: „Majd megmutatjuk ml hogy lesz itt gazdakör a párt, meg a tanács nélkül Is!" Ez volt az előzmény, semmi több. S ettől kezdve a, duna- földvári gazdák be se tették lábukat a körbe. Egyszerűen azért, mert ez a Nagy Ferenc kulik. Jelenleg „csak‘‘ 22 hold földön gazdálkodik, s mindenki ismeri a faluban, hisz ő az, aki örökké hátralékban van a beadással, adóval és mindennel, amivel egy igazi, „vérbeli1* kulák csak hátralékban lehel. A jóravaló dunat'öidvári gazdák azon a bizonyos alakuló gyűlé­sen vagy nem akartak, talán nem is mertek szót emelni Nagy Ferenc ellen. De amikor egy szerencsétlen választási média- nizmussal ő is bekerült a gazdakör vezetőségébe, ők marad tak távol. Valahogy így gondolkozhattak: ha a Nagy Ferenc a párt és a tanács néikül akar gazdakört csinálni, hát tegye. De akkor csinálja náluk nélkül is, mert ők igazán jól tudják, mit jelent a kulákkal egy tálból cseresznyézni. S két hónapig csend is volt a gazdakör tájékán, míg végre új vezetőséget választot­tak. Szigeti János lett a gazdakör elnöke, s most már nem­csak összejönnek a gazdák, de terveznek is. Már az első meg­beszélésen egy sereg javaslat hangzott el, persze nem arról hogyan kell nem-tel.jesíteni beadását, hanem a község mező- gazdaságának fejlesztéséről. Homoki Istvánnak, az állaítenyész tési szakbizottság elnökének javaslatára úgy határozták cl, hegy vasárnaponként szakelőadásokat tartanak, az elnök pedig bejelentette, a helyi földművesszövetkezet vállalja, hogy újsá­gokkal cs folyóiratokkal látja ol az új gazdakört. Az első lé­pést már megtették Dunaföldváron, s egészen bizonyos, mini a többi faluban, itt is nagy feladatok várnak a gazdakörre. A kulák-história miatt nincs okuk szégyenkezni a duna- földváriknak. okulásra azonban annál több. Mert most a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy a legjobb szándékba is mérgei lehet csepegtetni s minden nemes törekvést el lehet gáncsolni, De azt is láthatják, hogy közös erejük sokkal hatalmasabb mint mindenféle kulákmesterkedés. APOB 8ÁNDOK A propagandamunka, megjavítana a pártmunka Jellendítésének feltétele Az oktatási év közepén túlhaladtunk. Falun márcsak alig két hónap választ el ben­nünket az oktatási év befeje­zésétől. Ezért igen időszerű propaganda munkánk eredmé­nyének és hiányosságainak számbavétele, valamint a leg. fontosabb feladatok kijelölése. Megállapíthatjuk, hogy a III. pártkongresszus határozatainak tanulmányozása nagy vissz­hangra talált a párttagság és pártonkívüli dolgozók között. Néma egy helyem, mimt Nakon, Györkönyben, de még több he­lyem is, növekedett a hallga­tók létszáma, több pártonkí­vüli dolgozó paraszt utólag is bekapcsolódott a tanulásba. A kongresszusi határozatok taní­tása már eddig is nagyban elő­segítette, hogy a pártfunkcio- náriusoik, aktivisták, a párt­tagság jelentős része és az ok­tatásban résztvevő pártemkívü- liek alaposabban megismerked. jenek pártunk politikájának el vi, alapjaival, jobban megért­sék pártunk, a szocializmus építésére, a népjólét emelésére irányuló politikáját. Jelentősen hozzájárult ez a pártiránti bi­zalom növeléséhez. Pártprcpagahdám'k eredmé­nyei koránt sem jelentik azon­ban, hogy ezen a téren minden rendben volna, hogy felhasz- náltumk minden lehetőséget a párttagság oktatására, melyet a kojpgresszusi határozatok nyújtanak. Propagandamun­kánk fogyatékosságának egyik alapvető oka, hogy még mindig számos funkcionárius, aktíva, sőt propagandista is van, aki nem látja eléggé a kongresszusi határozatok tanulmányozásá­nak jelentőségét és így nem látja a III- pártkongresszus helyét, szerepét pártunk életé, ben, harcában sem. Különösen fennáll ez egyes gazdasági, állami vezetők részéről. Ezzel magyarázható az, hogy sokan közülük úgy gondolják, hogy a szakmai ismeretek megszerzése a legfontosabb, és hogy az pótolja vagy feleslegessé teszi a politikai ismeretek bővíté­sét. így fordulhatott elő, hogy több fontos gazdasági, állami vagy tömegszervezeti vezető egyáltalán nem vesz részt pártoktatásban, vagy, ha részt is vesz, csak formálisan. Nem vitatjuk a szakmai képzett­ség fontosságát, azonban le kell szögezni, hogy a marxiz- mus-fenimizmus rendszeres ta­nulmányozását, elsaj átít ását semmiféle szakmai képzettség nem pótolja. Az élet bármely területén dolgozó kommunis­ták szakmai ismeretei csak akkor válhatnak ténylegesen felhasználhatóvá, igazán hasz­nossá ha nagyobb szakmai tu­dásukkal párosuló tevékeny­ségüket pártunk politikáiónak alapos ismerete a marxizmus- leninizmus, mint a győzelem tudományának szelleme hatja át. A pártoktatás, hogy meg­feleljen a követelményeknek, azért elsősorban a pártbizott­ságok, párt-végrehaj tóbizottsá. gok és az alapszervezetek párt­vezetősége a felelős. Azonban ez a felelősség különösen alap szervezeteink vezetőségeinél nem érvényesül eléggé. Egyes alapszervezetek vezetősége ma gára hagyja a propagandistát, úgy gondolja, hogy az oktatás az csak a propagandista ügye. így van ez a pari tsz-ben is, ahol Bekő elvtárs, a párttitkár nem törődik azzal, hogy a ter­melőszövetkezetnél lévő szemi­náriumot nem tudták beindí­tani. Igaz, hogy ezért a fele­lősség Sogcrka elvtársat, az előző párttitkart illeti, de nem mentes a felelősségtől Bekő eV társ sem, aki szintén nem tett semmit, hogy a tanulás bein­duljon, sőt ö maga sem jár el a foglalkozásokra. Tehát hely­telen volna a propagandamun­ka hiányosságáért csak propa­gandistákat hibáztatni, azon. bán látni kell, hogy az oktatás fogyatékosságainak kijavítása a propagandisták munkájától függ. A propagandista a párt­oktatás, a kongresszusi határo­zat tanulmányozásának leg­fontosabb alakja. Elsősorban az ő jó vagy rossz munkái'ától függ a rábízott hallgatók marxista-leninista képzése, ne­velése. Propagandistáink zöme megfelel a rábízott feladatok­nak, megvan a megfelelő kép­zettsége és érzi a propagan­dista megbízatás megtisztelő voltát. Rendszeresen felkészül­ve jelennek meg a megyei és járási előkészítőkön és lelki­ismeretesen felkészülnek a hallgatók foglalkozásainak a vezetésére is. Nem egy olyan propagandistánk van, mint Székely elvtárs Regszemcsén, Dohai elvtárs Györkönyben, akik lelkiismeretesen végzik pártmunkájukat. Propagandistáink zöme he­lyesen kapcsolja a kongresz- szusi határozatokat a megva­lósításukért folyó gyakorlati •munkával, a munka eddigi eredményeivel és tapasztala­taival. Ennek eredménye, hogy több helyen az oktatásban résztvevők voltak a felszaba­dulási verseny kezdeményezői, mint a dombóvári téglagyár­ban is. Mind ennek ellenére még sok azdknak a propagandisták-, nak a száma, akiknek a tevé­kenysége nem felel meg e kö­vetélményeknek. Még gyakran a hallgatók azért maradnak tá vol a foglalkozásoktól, mert úgy érzik, nem nyújtanak szá mukra eleget,' nem elég érde­kesek, vonzóak az előadások, a vitáik. Még sokhelyen csak az irodalomba olvasottak mec­hanikus, unalmas visszakér­dezése folyik. Nem folynak komoly érdeklődést felkeltő viták, nem nevelik a hallga­tókat vita , készségre, önálló gondolkodásra, véleményalko- Uísra. A jó propagandamunka előfeltétele a propagandis­táik rendszeres tanulása, rész> vételük a propagandista konfe renciákon, valamint az álta­luk vezetett foglalkozásokra való lelkiismeretes felkészü­lés. A megbízatásúikat becsüle­tesen végző propagandisták mellett, azonban még megta­láljuk a tanulásukat elhanya­goló, propagandista megbíza­tásukat semmibevevő propa­gandisták típusát is. Mészáros elvtárs az iragszemesei kísér­leti gazdaság vezetője például három esetben nem jelent meg a foglalkozáson, bár a hall­gatók mind a három esetben megjelentek, da nem jár be Mészáros elvtárs a járási ken f©rondára sem.. De hasonló a helyzet Kovács elvtársnál, a MÉSZÖV titkáránál és Györfi elvtársnál, a Megyei Tanács osztályvezetőjénél, akik még egyetlen egyszer sem vettek részt a propagandista konfe­rencián. Ezek a propagandisták lebe­csülik a rój'ük bízott hallgató­kat, a párt propagandamunká­ját. Az ilyen maigatartás a párt propagandistái részéről tűrhetetlen és sürgősen fel kell számolni. A Fárl-végrehajtóbizótteá- gok, pária! apszervezetek veze­tőségei tartsák rendszeres ten­nivalójuknak a propagandisták munkájának segítését. Rend­szeresein tájékoztassák őket a párt- és kormányhatározatok szabta helyii feladatokról', vagy azok végrehajtásának helyze­téről. Kísérjék figyelemmel, ellenőrizzék a propagandisták munkáját, elméleti továbbkép­zésüket. A Párt-végrehajtóbizoitsá- gok és alapszervezetek vezető­ségei a propagandamunka szervezeti megszilárdítását és tartalmi színvonalának emelé­sét azzal segíthetik elő legjob ba.n, ha a fenti feladatokkal együtt meggyőző, nevelőmun­kával az eddigieknél nagyobb megbecsülést szereznek — el­sősorban a párt-, állami-, gaz­dasági- . és, tömegszervezeti funkcionáriusok körében a po­litikai önképzésnek. Kössék össze a pártpropaganda meg­javítására irányuló sokoldalú tevékenységüket a marxista- leninista képzettség növelésé­nek, a kongresszusi határoza­tok tanulmányozása jelentősé­gének széleskörű tudatosításá­val, népszerűsítésével. Ha ez megtörténik és elsősorban • a pártfunkcionárlysok és akti­visták mutatják a legjobb pél­dát, akkor minden bizonnyal sikerül a pártpropagandát megjavítani. A propaganda- munka megjavítása a párt funkcionáriusainak, aktivistái­nak és tagságának növekvő marxista -1 en in i s t^ műveltsége pedig jobb, kulturáltabb, haté­konyabb pártmunkát eredmé­nyez. * Módi Jáiicü*

Next

/
Oldalképek
Tartalom