Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-03 / 28. szám

1955 FEBRUÁR 3 8 NAPLÓ „Érdemes közéjük állni...“ Ezüstkalászos gazdatanfolyamot indított a Hazafias Népfront­bizottság Mözsön „Siess haza, elnök elvtárs, nagy vihar aúl szövetkezetünk ben!“ 1953 nyairán ilyen leve­leit hozott a posta a naiki „Ut a szocializmus felé'1 termelő- szövebkezetből Zsóimbékra, a Mezőgazdasági Akadémiai ta­nuló Tölösi Antal tsz-einök- nek. A levéli jókor érkezett, éppen, vége volt a vizsgának. Tölösi elvtárs mindjárt feL paikolt az első vonatra és ha- aaándult falujába. Mit látott, mit tapasztalt otthon? Azt, hogy egy év alatt a szövetkezetben három elnökhelyettes váltotta fel egymást, aikik ságor-koma ala­pon intézték a tsz ügyeit. Aki bírálni merészelt, egyszerűen kizárták. Nem csoda hát, hogy amikor Tölösi elvtárs megér­kezett, a tsz középparaszti tag jai — Csalié Elek, Banai Jó­zsef, Zrínyi József és Vámosi István — azzal álltaik elő: ,,Sose lesz itt egészséges az étet. Meggondoltuk magunkat, kilépünk...“ — Gazdag szövetkezet lesz még az Ut a szocializmus felé — gondolta Tölösi elvtárs, de nem merte előttük kimondani. Úgy se vették volna komo­lyan, hiszen sok munkára lesz még szüksége. De a bennma­radt tsz-tagok őszinte örömmel fogadták. S előttük Tölösi elv­társ hagy lelkesedéssel festet­te le a szövetkezetük jövőjét. Beszélt nekik az új kor­mányprogramról, amely biztosítja, hogy a tag­ság valóban a szövetkezet gaz­dájává váljon, s jólétet teremt­sen. S Tölösi elvtárs éjjelenként sokat töprengett magában. El­határozta, hogy mint jó orvos, felvágja azt a sebet, amely tá- vollóte alatt, egy esztenaö óta mindig csak mérgesedett a tsz testén. Munkához is látott, első tette az volt, hogy az ara_ tás- és cséplés munkáját meg­szervezze, aztán taggyűlést hí­vott össze. „Elvtársak — mon­dotta a gyűlésen -— több, mint 600 holdas birtokunkat nem bízhatjuk az ebek harminead- jára. Az utolsó órában va­gyunk. Sürgősen tennünk kell valamit, őszintén tárja ki min denki a szívét, lelkét, lássuk, kit mi bánt, hol szorít a ci­pő." Eleinte fagyos, közönyös csend fogadta szavait. Nehéz volt a bajokról nyíltan be­szélni. Tölösi elvtárs kicsit várt, majd újra szólásra emel­kedett: „Javasolnék én vala­mit, el kell érnünk, hogy a szövetkezetei minden tag saját magáénak érezze. S ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy tag­ságunk állandóan hasznot húz zan belőle. Sóikat segítene eb­ben a tekintetben, ha meg­szavaznánk, hogy havonta min den munkaegységre 8 forint­nyi előleget osztunk..1 Az elnök szavai termékeny talajra hullottak. Érezték a ta gok okosabbat nem is mond­hatott volna, hiszen ez mind­nyájuknak fájó pontja volt. Kevés volt eddig a kenyér, kevés volt a zsírozó Is, szóval kellett a pénz ... Erre kinyil- lottSik; a néma ajkaik és úgy­szólván mindenki . elmondta azt, ami a szívét nyomta. Fel­állít egy idősebb párttag. Mar- kovies Gyuri bácsi és azzal kezdte: „Kérdezem én miért lépett ki Zrínyi Jósika, Vámosi Pista, meg a többiek? Azért, mert a vezetőség semmibe se vette őket. Nem adott nekik megfelelő munkát, holott föld­szerető, állatszerető emberek. Értenek is hozzá.“ Gelten József agromómius más javaslattal hozakodott volna elő: „Szégyenletes do­log, hogy földjeink gaz-t te­remnek.. Itt van Hájder Lajos, akinek a fogához nem fűlik a munka ..Toválbb nem mono háttá, mert elvette tőle a szót a másik párttag, Farkas Már­tonná: „Annak a húsz kommunistának a nevében beszélek, akik itt ülnek sorainkban, hogy a pártszervezet vállalja: küz$ a fegyelmezetlenség, nap lopás ellen és követeli: sürgő­sen osszák fel a területeket egyénekre.“ E viharos taggyűlés után nemsokára beköszöntött az ősz és a szövetkezet tagjai új gazdasági évbe léptek. S ami nem történt meg soha: a maki határban elsőnek tették le földbe a gabonát a szövetke­zetiek. Meglehetősen sikerült zárszámadásuk is, no meg a vezetőség is embere maradt adott szavának: a tervszerűség megsértése nélkül mindig te­remtett pénzt és mindenki rendszeresen megkapta havon­ta minden teljesített munka­egysége után a 8 forintnyi elő­leget. Még 1953-at mutatott a nap tár, amikor Zrínyi József és Vámosi István beállított Tö­lösi elvtárshoz, az elnökhöz. Elöljáróban több mindent szó­ba hoztak, végül is kibökték: — Szóval... számvetést esi náltunk, mégis csak jobb élet lesz a közösben. Iia visszaven­nétek, visszajönnénk. Tölösi eMárs kezet nyújtott nékik, szent volt a béke köz­tük. De még más mondaniva­lót is tartogatott számukra: — Elárulhatom, vártunk is benneteket. Mit szólnál hozzá, Zrínyi elvtárs, ha téged a nosztányi majorba, téged Vá­mosi elvtárs meg idehaza, a faluban tennénk meg növény­termelési brigádvezetőnek? Az emberek nagyon bíznak ben­netek. Látszott a két visszalépőn: erre nem számítottak. Végül is a hosszabb beszélgetésre újabb parolázás tett pontot: — Ha bízik bennünk a tag­ság, vállaljuk... Ki ne hallott volna a falu­ban arról, hegy Zrínyi József, Vámosi István újra tsz-tagok lettek? Méghozzá brigádveze­tők! Másnap már másik két kilépő, Csalié Elek és Banai József kereste fel a tsz irodá­ját és újból szövetkezeti pa­rasztokká váltak. Nem telit be­le egy hét — mind a tizenöt kilépő visszatért a nagy családba, a szövetke­zetbe. Múltak a napok, a télre ta­vasz jött. Vajon megállja-e a helyét a nagy munkában az Ut a szooiailiizmus felé? Erre volt kiváncsi mindenki Nakon. Még a téléi tervet készítet­tek, mely szerint magas ter­méseredményeket akarnak el­érni. Megalakították a brigá­dokat iá és felosztották egyé­nekre a munkaterületeket. S ezalatt az idő alatt a szövet­kezet pártszervezete sem pi­hent, Az a húsz kommunista — ahogy vállalta — sorra jár­ta a családokat és tavasszal, amint megkezdődött a növény ápolás, a szövetkezet 15 csa­ládtaggá! egyszeriben megsza­porodott. Ráczné a fiát hozta a tsz-be ao! gozni. Doróné a lányával jött. Farkas Márton­ná pedig úgy mutatott példát, hogy mozdonyvezető férjét hív ta haza, aki két fiával együtt a tsz-ben kovácsműheiyt lé­tesített. Nagyot változtak az embe­rek is. Az a Hájder Lajos, aki­ről az emlékezetes taggyűlé­sen az aigaronómus lesújtóan nyilatkozott, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója lett. Barkóczi. József pedig, ez a három gyermekes, halkszavú ember a tehenészetben szinte csodát művelt. Bevezette a napi háromszori fejest és az egyedi takarmányozást a har­minc fejőstehénnél és a fejési átlagot nyolc hónap alatt más­fél literről 10 és fél literre emelte. De még is fiatalodott az Ut a szocializmus felé tsz. Azelőtt elvétve sem lehetett látni mást. csak középkorú és öregembert — most Mis- kolcai Ferenc, Jakab János és Farkas Gyula ipari tanulók is otthont találtak a tsz-ben. S velük együtt 29 lelkes fiú és leány megalakította a DISZ- szervezetet. Aki a nyáron a naki határ­ban a szövetkezet földjeit lát­ta, elismerően bólogatott: „Gazt még elvétve sem látni a kukoricában, krumpliban“. „Legszebb búzájuk nekik van Nakon.“ „Hát még a 200 da­rab szerződött hízójuk mek­kora jövedelmet hoz ...“ S a tsz tagjai dolgoztak. A felkelő nap már a hatái'ban látta és a lenyugvó ismét munkában hagyta őket. Munkájuk gyü­mölcse természetesen nem ma radt el. Valamennyi termény- féleségnél túlteljesítették az i7löir&nyzobt tervet. Kukori­cából 29 mázsa helyett 33 má­zsát termeltek, cukorrépából 130 mázsa helyett 165, takar­mányrépából 150 mázsa he­lyett űöO mázsa termett föld­jeiken. S most, 1954. őszén Tölösi Antal elvtárs úgy kezdte zár­számadási 'beszámolóját: ,.Gaz_ dag szövetkezet lett az üt a szocializmus felé ...“ És a gazdag szövetkezetben megelégedettek az emberek is. Az a Vámosi István, aki egy éve még búcsút mondott a szövetkezetnek, most 29 mázsa búzát, 13 mázsa árpát, 27 má- asa kukoricát és 14 ezer 700 forintot vitt haza a többd kö­zött a szövetkezetből, holott csak másodmagával, a feleségé vei dolgozott. Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan élnek hát Nakom a termelőszövetkezet tagjai? Er­re több példát sorol el az el­nök elvtárs: „Két évvel ez­előtt jó, ha 4—5 tagunk vá­gott disznót, ma minden csa­lád vágott. Sokan kettőt is, Barkóczi József pedig hár­mat ... Két évvel ezelőtt egyetlen családnak sem volt rádiója, ma a szövetkezet 64 családjából 32-nek a házában rádió szól. . . Egy év alatt 45 tagunk vett tehenet, minden ember felruházkcdott nálunk... Mondjak még valamit?“ Amit nem mond el az elnök, arról sz-éltében-hosszában be­szélnek a faluban. Mégpedig arról, hagy „a szövetkezetiek megtalálták számításukat“. „Érdemes közéjük állni!“ So­kat törte ezen a fejét egy 12 holdas gazda, Miskolczi Jó­zsef is. Végül az ősszel hatá­rozott, felkereste a tsz irodá­ját: „Van-e még hely számom ra? — kérdezte. „Van, van még minden rendes ember­nek“ — így fogadták ott. — No ha van, akkor jött utána Kelemen János 10 holdas, Vö­rös Vendel 7 holdas, Tormási József 5 holdas paraszt... Számszerűit 2ß család, 41 tag­gal lépett be 1964 őszén a naki Ut a szocializmus felé terme­lőszövetkezetibe. íme: Nakon az új és régi szövetkezeti parasztok kezet nyújtottak egymásnak. Ebben a kézfogásban újabb erő és akarat rejlik, hogy még gazda, gabbá tegyék szövetkezetüket és jobbmódúvá saját életüket. Sz. F. I. 37. M O Z I (jiarav filmszínház: Február ~-Í£: SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE. Uj magyar film. Főszerepben: Mészáros Ági és Szirtes Ádam. Kezdései: 6, 8 órakor, szombaton 4, b, S órakor, vasár- és ünnepnap a matinén kívül 2, 4, b és S órakor. A mözsi Hazafias Népfront­bizottság megalakulása óta élénk résztvesz a község életé­nek, munkájának fellendítésé­ben. Javaslatukkal, példamuta fásukkal segítik nemcsak a falu terveinek sikeres teljesí­tését, hanem ezzel együtt a helyi problémák kiküszöbölé­sét is. Nagy részük van abban, hogy a község az adófizetés, a begyűjtés és mezőgazdasági munkálatok területén a me­gyében is első. Ezt egyébként bizonyítja a járási tanács bir­tokukban lévő versenyzászla­ja, melyet a mezőgazdasági munkákban való élenjárásuk- ért kaptak és a megyei tanács versenyzászlaja is, amelyet a tanácsválasztások tiszteletére indított versenymozgalomban nyertek el. Sok volna felsorolni azok­nak a gazdáknak a nevét, mint Pukszler Mihály, Klem János tanácstag, vagy Neit- hardt János, akik példamuta­tásukkal e nagy célok elérését segítették. , A Hazafias Népfront-bizott­ság javaslatára és közvetlen /segítségével gyorsult meg a gazdakör szervezése is. Ugyan ez vonatkozik az ezüstkalászos tanfolyamra is. Közel 40 tagja A tamási Vörös Szikra ter­melőszövetkezetben, a 60 négy­zetméternyi üvegházban jó meleg levegő csapja meg a be­lépőt. Az üvegházba kétoldal- ról hatol be a napsugár, be­lül pedig fűtenek, hogy meg ne fázzanak a parányi palán­ták. A tavaszt hirdető, üde2öld, vékony paprikapalánták már 7—3 centire nőttek, s elérke­zett a szétültetés ideje. Hor­váth ^lvtárs, a tsz kertésze egy pillanatra sem hálogátta a munkát: február elsején meg­kezdte a palánták szétülteté- sét. Egyelőre nem hívja be a kertészet 16 dolgozóját, egye­dül kezdett hozzá a 20 ezer paprikapalánta szétültetésé- nek. Az apró palánták szétül­A Tolna megyei földműves­szövetkezetek már most, a tél derekán biztosították a szük­séges mennyiségű műtrágyát és növényvédelmi szert. Az idei esztendő első negyedében 350 vagon nitrogéntartalmú műtrágya kerül forgalomba Tolna megyében, ami 50 va­gonnal több, mint az elmúlt év első felében. A fejtrágyá­záshoz szükséges műtrágyák­nál péti, linzi és chilei só kö­zött válogathatnak a dolgozó parasztok. A falvakban már most nagy az érdeklődés a műtrágyák iránt s eddig a termelőszövet­kezetek 80 vagonnal, az egyé­nileg dolgozók pedig mintegy 100 vagonnal rendeltek, a fa­van a tanfolyamnak, de ami­kor az összefoglalókat, a vitá-. kát tartják, akkor minden hall gató legalább 4—5 érdeklődőt visz magával. Tanulnak, mű­velődnek tehát a mözsi gaz­dák, hogy elsőségüket a me­gyében és saját jobblétüket is a jövőben, biztosíthassák. A megalakulás óta 3 szivaty tyús kutat is kapott a község, amelyhez a Hazafias Népfront bizottság társadalmi munkát szervezett, s ezt biztosítják a további 4 szivattyúskút meg­építéséhez is. Javaslatukra és jó szervezésük eredményekép­pen jelentős útjavítást is vé­geztek a Rákóczi utca végén és Kossuth Lajos utcában. Gondja van a Hazafias Nép­front-bizottságnak mindezeken kívül a kulturális élet további fellendítésére is. Mégpedig olyan formában, hogy az or­szág többi részéből odakerült lakók megtalálják a sajátos szórakozásukat, művelődésük­nek útját, s ezzel a közösség erősítésének útját is. Jórésze a községnek például németaj­kú. Javaslatukra most a far­sang végére megrendezik a németajkuak hagyományos rendezvényét, a kultúrotthon- ban, az „öregek bálját“, tetése igen nagy gondot ee ügyességet követel. Horváth elvtárs begyakorlott gyors moz dulatokkal, szerető gondosko­dással telepíti új helyükre a növényeket. Úgy tervezi, hogy május elsejére piacra viheti az első terméseket. A paprikából közel 100.000 forint jövedelem­re számít a tsz. A paprikapalánta szétül tető­sével egyidőben ugyancsak a fűthető melegházban elvetik a korai kelkáposzta, karalábé és paradicsom magot is, amit ké­sőbb a paprikapalánták he­lyére, a szabadban lévő me­legágyakba ültetnek szét. Ez­zel a módszerrel mintegy 3 héttel megrövidül az említett korai zöldfőzelékek tenyészide­jű lusi földművesszövetkezetek pedig több mint 6 vagonnal már el is adtak. A nitrogéntartalmú műtrá-; gya mellett nagy az érdeklődés a kálisó és a foszíort&rtalmu műtrágyák iránt is. Kálisóból 20, foszforos műtrágyából pe­dig 120 vagon készlet van je­lenleg Tolna megyében, ami bőven fedezi a szükséglétét A várható nagy forgalomra kellően felkészült valamennyi Tolna megyei földművesszövet kezet, s a tavalyi raktári kész­lettel szemben körülbelül két­szerese, a tavalyelőtti állapot­tal szemben pedig mintegy 4- 5-szörös mennyiségű műtrágya várja a dolgozó parasztságot Nagy érdeklődés mellet-f, lelkes hangulatban alakult meg az újvárosi gazdakör 20.000 paprikcpalönfa szétültetéséf kezdtek meg a tamási Vörös Szikra tsz-ben A Tolna megyei I öldműves- szövetkezetek már biztosították a tavaszi műtrágyát VASARNAP már a déli órákban nagy volt a forgalom az újvárosi új gazdakör környékén, az alakuló gyűlés idejére pedig mintegy '200 dolgozó pa­raszt' gyűlt egybe az egykori olvasókör helyiségében, hogy kimondja ez új gaz­dakör megalakulását. Az alakuló gyű­lést az előkészítő bizottság többhetes munkája előzte meg, mert biztosítani kellett a helyiséget, a berendezést és a kezdeti munkához szükséges felszere­lést. Az előkészítő bizottságnak azon­ban nem volt nehéz munkája: alzár a városi pártbizottság, akár a városi ta­nács segítségét kérte, mindenütt nyitott ajtóra és segítő készségre talált. De maguk a gazdák is lelkesen dolgoztak, az elhanyagolt épületet helyrehozták, közfalafzat bontottak, az asszonyok pe­dig kitakarították a szobákat, hogy az alakuló ülésre minden tisztán fogadja az újvárosi gazdákat. A gyűlés idejére teljesen megtelt a nagyterem. Az újvárosi gazdák mellett ott voltak a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács és a Hazafias Népfront ve­zetői is, akiket az alakuló gyűlés egy­hangú lelkesedéssel fogadott a gazda­kör tiszteletbeli tagjai közé. A GYŰLÉS résztvevői meghallgatták Kaposi Józsefnek, az előkészítő bizott­ság tagjának beszámolóját, aki ismer­tette a gazdakör alapszabályait, felada­tát, működésének feltételeit. Ezután ke­rült sor a 22 tagú vezetőség megválasz­tására. A vezetőségbe a kör tagjai a legjobb, legérdemesebb újvárosi gazdá­kat választották meg, majd gazdag mű­sor és hajnalig tartó táncmulatság kö­vetkezett. A gazdakör első vezetősége a hét fo­lyamán már összeül, hogy elkészítse az első terveket. Azonban már az alakuló ülés után megtörténtek az első megbe­szélések, amelyekből gazdag program bontakozik ki. — AZ ÚJVÁROSI gazdák régi kíván­sága teljesült ezzel, — mondja Csuka István, az újonnan megválasztott elnök. — A mi feladatunk az. hogy megszol­gáljuk a bizalmat es eleget tegyünk a nagy várakozásnak. Elsősorban az is­meret terjesztés megszervezésére gondo­lunk, a legtöbb kérés ezen a téren van. Az a tervünk, hogy az általános isme­retterjesztés mellett szakmai előadáso­kat is tartunk. Például nagy az igény a szőlőtermesztéssel kapcsolatos előadá­sokra, mert nem kis feladatunk az is, hogy visszaszerezzük Szekszárd régi jó bortermő hírét. Ezen kívül persze szó­rakozásra is kell gondolnunk, sőt bizo­nyos felelősség terhel bennünket a fia­talokkal kapcsolatban is. Mert az új­városi DISZ-szervezelnek itt adtunk helyet, a fiatalok velünk együtt, mel­lettünk élnek a gazdakörön belül. — Ezek a tervek — mondotta Csuka István — és rajtunk múlik, hogy mit tudunk megvalósítani belőlük. Az alakuló gyűlés nagy sikere után azonban nem lehet kétséges, hogy a gazdakör be tvrlja tölteni hivatását. Méhéss-lan folyam indul Lengyelen A lengveli mezőgazdasági szakiskola keretében méhész- mesterképző tanfolyam indul február 14-én. A tanfolyam idő tartama három hónap. A tan­folyamon résztvehetnek állami gazdasági, termelőszövetkezeti, méhészcsoporttagok és egyéni méhészek, következő feltételek mellett: Korhatár 17—48 év, legalább kétéves méhészeti gyakorlat. A tanfolyam idején az okta­tás, teljes ellátás, lakás, mo­sás ingyenes. Tankönyveket is ingyen biztosít a tanfolyam. A tanfolyammal kapcsolatos uta­zási és írószerkölfcségek azon­ban már a hallgatót terhelik, ösztöndíj nincs a tanfolyamon Aki részt kíván venni a tan­folyamon, legkésőbb február 5-ig az alábbi iratokat juttassa el az iskola igazgatóságának címére: orvosi bizonyítvány, beküldő szerv javaslata, (álla­mi gazdaság, tsz, méhészcso­port, egyénieknél a tanács ja­vaslata), pártszervezet javas­lata, ■ részletes önéletrajz. A fel vételről az iskola külön értés sítést fog küldeni. FODOR JÁNOS igazgató Lengyel;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom