Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-28 / 23. szám
1355 JANUAR 28 NAPLÓ 3 „Űjrajia vásár6* PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS » A Tolnai Selyemfonógyár pártszervezete felhasználva az elmúlt hónapok tapasztalatait, harcol a felszabadulási verseny sikeréért A tanácsválasztásiak tiszteletére indult versenyben igen jó eredményt értek el a tolnai selyemfonóda dolgozói. Büszkén hirdeti ezt a megyei tanács náluk levő versenyzászlaja, ezzel a felírással: „A Il-ik tan át” választás tiszteletére indított versenyben legjobb eredményt elért üzemnek”. A lelkiismeretes munka eredménye ez, melyet teljes erejével segített a pártszervezet, a kommunis- *ák példamutató munkája, s i’ajtuk keresztül a pártonkívü- li dolgozók tömege is. Különösen abban van nagy érdeme a pártszervezetnek, hogy ez a versenylendület nem lanyhult el az üzemben, hanem inkább fokozódott. Ennek eredményeképpen év végére a termelési tervet az üzem 112.2 százalékra teljesítette. Még nagyobb lendületet adott a' versenymoz,gálámnak az R. M. Művek felhívásához való csatlakozás. Kisgyűléseken, népnevelőértekezleten és min-, denekelőtt taggyűléseken készítették elő a pártszervezet Néhány évvel ezelőtt igen sokat lehetett hallani a dal- mandi gépállomásról. A traktorosok egymás után értek el kiemelkedő eredményeket, melyek nyomán a dalmandi gépállomás az ország legjobb gép_ állomása lett. Mindig foroul a kerék — mondja a szólás- ipondás. Valóban Dalmandon fordult a kerék. Az elmúlt óvekben a dalmandiak tnesz- sze elkerültek ezektől az eredményektől, valósággal ámyéka tetteik önmaguknak. Nagyon sokan voltak, akik csak legyintettek, ha a dalmandiak- röl szó volt. A téli gépjavítás megkezdésekor is úgy látszott, hogy igazuk lesz azoknak az embereknek, akik minden reményt feladtak. December 15-e körül még úgyszólván sehol sem voltak a javítással. Az, hogy a gépállomásnak még ma sincs igazgatója, a nagy- kónyi gépállomás egy részének beolvadása olyan nehézségeknek látszottak, amelyekkel — sokak szerint — nem tuo megbirkózni a gépállomás Mi a helyzet most, alig egy hónap múlva? Nézzük csak végig a műhelyeket. Az egyik traktorszerelő brigád, idős Bank István brigádja az utolsó szerelési munkákat végzi agyik traktoron. Würtz László szerelő a szíjkerékkel foglalatoskodik, a minőségi ellenőr az első kerekek beállítását ellenőrzi. Működésben van már az előmelegítő lámpa is. Még néhány perc • és a traktor elhagyja a szerelőműhelyt. Az udvaron kijavított ekék sorakoznak egymás mellett. Právics István brigádjának szorgalmas munkájáról tanúskodnak. Ä cséplőgépszerelő műhelyben azt hihetné az ember, nincs senki — mert a. szerelők éppen egyik gép belsejében szorgos- kodnak. Bárhova megy az ember, tétlenkedőt sehol nem lehet találni. A traktorok javítását feb_ nuár 10-e előtt befejezik. Ezt hallani a gépállomás mérnökétől, párttitkárától, ü. b. elnökétől egészen a szerelőkig, rt traktor vár még folyó javításfa, azt pedig elvégzik Hl-e előtt. A traktorokon kívül 22 ekét, 10 hengert, 30 fogast, 12 vetőgépet, 2 kultivátort, 13 cséplőgépet, 2 kombájnt, két aratógépet és 4 szelektort javítottak ki. A kijavított traktorok közül 3 már a naki termelőszővetvezetői, szorosan együttműköd ve a gazdaságvezetőkkel a ver_ seny még hatalmasabb kibontakozását. A népnevelők szava emlékezteti őket most a felsza badulás utáni első napok, hetek hősi munkájára, amikor — igaz, hogy nehéz körülmények között — elkezdtek dolgozni, de már saját maguknak, saját hasznukra. Ilyen légkörben született meg az R. M. Művek felhívásához szóló csatlakozásuk. Tíz esztendő munkájának eredményét legféltettebb kincsüket, a most már különösen szívükhöz nőtt üzemet nem engedik újra a háborús uszítok martalékává tenni. „ .. .eredményeink fokozásával, a termelékenység eme lésével, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával erősítsük hazánkat, a Szovjetunió vezette béketábort, hogy eredményesen ellen tudjon áll ni a nyugati kalandorok törekvéseinek” — fogadták csat. lakozásukban. A pártszervezet vezetősége ehhez úgy adott segítséget, kezeinél szánt, egy pedig Lengyelben szalmát présel. Egyik kijavított szelektor pedig megkezdte a vetőmagtisztítást a dombóvári Rákóczi termelőszövetkezetnél. Mi okoz ta ezt a Változást a gépállomáson? Mert a dalmandiak megfogadták, hogy újból visz- szaszerzik régi jó hírüket. Ls_ hét mondani, hogy a pártszervezet segítő munkája. Amikor végre megindult a javítás, rendkívüli tag,gyűlést hívtak össze, amelyen megbeszélték a tennivalókat. A kommunistákat az olyan munkahelyekre állították, ahol a legnehezebb volt a munka. így került Právics István az ekejavító brigád élére, ahol a brigádtagok egy kivételével 20 éven aluliak. Molnár Géza, Kovács István és Máthé Károly Právics elvtárs példamutatása nyomán hatalmas munkát végzett eddig a 22 eke kijavításával. Természetesen a kommunisták példamutatása mellett a munkaszervezés, a brigádok közötti verseny a fő tényezője a javítás menetének. Balogh János. Mex György és Szilágyi Ferenc brigádja egyforma eséllyel küzd az elsőségért. — Nem egyszer vasárnap délelőtt is a műhelyben dolgoztak. Szilágyi Ferenc nemcsal* saját munkáját végzi, ő önti az összes csapágyakat, A lendkerék levételére a főtengelyről egy újítást alkalmazott, melynek segítségével sokkal gyorsabban és könnyebben megy a szerelés. A Javítás alá kerülő gépeknél mindig feltüntetik egy kis táblán, mennyi idő van adva a javításra. így a brigád is állandóan tudja ellenőrizni saját magát, hogyan áll a javítással. Egy R—20-22-es traktor főjavítására 150 óra, egy 1370-es cséplőgép javítására 52 óra van adva. A trak. tor javításban például a gép felelős, vezetője is résztvesz. Az elmúlt egy hónap alatt hatalmas munkát végeztek a ctalinanii gépállomás dolgozói, hogy pótolják a javításban va- ij lemaradást. Megmutatták szt, hogv megvan még bennük a régi dalmandiak lelkesedése. Bebizonyosodott, hogy a pártszervezet segítsége a kommunisták példamutató munkája nyomán lehet eredményekor elemi. Ez lesz a további feltétele annak, hogy a dalmandi gépállomás visszaszerezze régi jó hírét. « hogy valamennyien munkába álltak. Bolvári Józsefné elvtársnő, az üzem párttitkára vezetésével felosztották maguk között a tennivalókat Szabó Anna elvtársnő, az oktatási felelős például nagy gondot fordított az üzemben működő politikai iskolák menetére. Ezenkívül Bolvári elvtársnő is rendszeresen ellenőrzi a propagandistákat, s a propagandisták is rendszeresen felkeresik őt, tanácsért, segítségért. Nagyon jól tudják, hogy elméleti tudásuk emelésével nagyban elősegíthetik a gazdasági munka állandó javítását. Azok tudnak példát mutatni a munkáiban, meggyőző, felvilágosító szóval mozgósítani, akik elméletileg szilárdak, ismerik a párt politikáját. A pártcsoportok munkája Nagy gondot fordítottak a pártcsoportok munkájának meg (javítására is. Olyan kiváló pártcsoportbizaimiak vannak itt, mint Morvái Józsefné elvtársnő, aki már 1955 októberi tervén dolgozik. De a többiek is élenjárnak a munkában, mint Imre Erzsébet, Paszier Józsefné, Molnár Jánosné és Ganczer Ferencné elvtársnők. Megvalósították, hogy a pártcsoportok rendszeresen tartsanak értekezleteket, s ezeken elsősorban a saját munkaterületük problémáit vitassák meg. Ehhez is nagy segítséget adort a pártvezetőség, még pedig úgy, hogy az első pártcsoport- értekezletet egy-egy üzemrészben maga Bolváriné elvtársnő tartotta meg. Megmutatva a pártcsoport bizalmiaknak, hogyan kell egy ilyen értekezletet megtartani. A cémázóban például egy darabig nemigen sikerültek megfelelően a taggyűlések. Érezte a pártvezetőség, hogy SZEKSZARDON, az újvá- rog lakói tanácstagnak választották Kaposi Istvánt, az Országos Takarékpénztár szekszárdi fiókjának a ne- lyettes igazgatóját. Az uj tanácstag nem mondott nagy szavakat, nem ígérgetett, azt mondta: „majd meglátják, hogy megérdemeltem-e a bizalmat.“ Tanácsválasztás után hamarosan egy idős, félénk tekintetű asszony kopogott be Kaposiékhoz. Bartók János- né, sokgyermekes édesanya jött el, s elpanaszolta, hogy még mindig annyi nyugdíjat kap, mint azelőtt, pedig a legújabb rendelet értelmében október elsejétől felemelték a nyugdíjat. Kaposi elvtárs felírta az adatokat és megígérte, hogy utána néz. Az idős asszony kicsit megnyugodott, de nem tudta, hogy valóban elintézi-e, vagy csak biztatja, mint már sokan az életben. Az új tanácstag pedig saját maga szerezte be a szükséges adatokat a tanácstól és a Tolnai Selyemgyár ól, ahol Bartókné dolgozott. — Amikor minden megv) *• megírta a kérvényt a nyug. díj intézetnek. Karácsony előtt, amikor talán leaiob- ban várta a néni a pénzt, megérkezett a felemelt osí- szeg, mégpedig október 1-ig visszamenőleg. „Ilyen követ kell nekünk ' — .hálálkodott a néni, aki valóban segít is a bajainkban. A hír futótűzként terjedt el a XIII. körzetben, hogy nem csalódtak Kaposi Istvánban, mert tanácstaghoz méltóan szívén viseli választói ügyéi. valami hiba van, de ez csak akkor derült ki, mikor egyénileg is foglalkoztak egy-egy taggyűlés előtt a kommunistákkal. Kiderült, hogy komoly panaszuk van a dolgozóknak, s amikor a pártvezetőség segített ezen, mindjárt megjavult a dolgozók hangulata. Ezeket a módszereket továbbra is alkalmazza a pártvezetőség. „Elnyertük az Eliizem címet“ Maga a pártvezetőség is ébe ren ügyel a termelés menetére, s elsősorban azokra a feladatokra igyekszik a kommunisták figyelmét irányítani, ahol a legnagyobb lemaradások vannak. Az elmúlt negyed években például többször lehetett volna a tolnai selyemfonoda élüzem, de a rendi ta terv- teljesítésével mindig bajok voltak. A pártcsoportbizaimiak, a népnevelők, s a szak- szervezet bevonásával kis gyűléseket tartottak, s ezenkívül minden alkalmat felhasználtak arra, hogy harcot indítsanak e hiba kiküszöböléséért. A fent részletezett segítség nyomán ennek meg is lett az eredménye. A rendita tervet túlteljesítették, mellyel az utolsó akadály is ledőlt a büszke élüzem cím elnyerése elől. Az üzem minden részében ezt lehetett hallani: „Már csak egy fél százalék hiányzik, hogy. él- üzemek legyünk.” És most idéz zük Bolvári elvtársnő szavait: „Már telefonáltak a központból, hogy az elmúlt negyedév jó eredményei alapján elnyertük az élüzem címet.” — Legfőbb törekvésünk az, — mondotta Bolváriné elvtársnő, — hogy a felszabadulási verseny sikeréért vívott harcban továbbra is megtartsuk e nagy kitüntetést. KAPOSIÉK lakásán pedig egyre többen kopognak. Steiner József 5 holdas dolgozó paraszt elmesélte, hogy két esetben kellett kórházba mén nie szemével. Több, mint 2 ezer forintot kell fizetnie, ami bizony sok, s ráadásul nem tud egyszerre összeszedni annyi pénzt. Kaposi István utánanézett, és Stei- nernek 700 forintot elengedtek az összegből, ezenkívül havonta egyenlő részletekben fizetheti a többit. Kaposi elvtárshoz azonban nemcsak panasszal jönnek, hanem javaslatokkal is, s ő mindenütt igyekszik minél többet segíteni. Amikor felkerestük munkahelyén, s tanácstagi tevékenysége után érdeklődtünk, szerényen kikerülte az ő érdemeit, s így felelt: — Nemcsak az én érdemem, ha valamiben eredményt érek el. Teszler elvtárs, a városi tanácselnök helyettesével, Szabó elvtárs. sal együtt mindig meghallgat, s nemcsak, hogy segít, de bátorít is még nagyobb munkára. Amikor velük elbeszélgetek a körzetem és általában a város fejlesztéséről, mindig tele Xettvágy- gya! es még jobb munka- kedwe: szinte keresem, hogy mit tudnék tenni. Ilyenkor újból örülök, hogy tanácstag vagyok, bár nem sorolhatom magam a legfiatalabbak közé de szívesen dolgozom. — Hallom, a gazdakor megszervezésére is Kaposi elvtársat bízták meg a gazdák. Mikor nyílik meg az újvárosi gazdakör? — érdek, lődöm, Készletrendezési kiállítás Sztál Egyes vállalatok, üzemek pénzügyi nehézségeinek gyakran az az oka, hogy olyan készleteket raktároznak, amire nincs szükségük, vagy ami szükségleteiket több évre fedezi, — „elfekvő” készleteik vannak. Ezek lelhetnek a legkülönbözőbb építési anyagok, segédanyagok, alkatrészek, gépek, amelyek terwáltozás, vagy profilváltozás következtében feleslegessé váltak, vagy a túlbuzgó áru beszerző jóvoltából kerültek a raktáriba. Egy szóval gyakori jelenség, hogy egyes vállalatoknál felesleges készletek pihennek hosszú időn keresztül a raktárban, ugyanakkor ezekre az anyagokra más vállalatoknak, vagy a fogyasztóknak szükségük lenne. Ezért időszerű és szükséges az üzemek, vállalatok készleteinek rendezése. E célból a Fejér és Tolna megyei üzemek, vállalatok, termelőszövet kezetek és földművesszövetkezetek — alapos előkészítő mun ka mellett — Sztálimváros'oan március 7-től 12-ig készletrendezési kiállításon vesznek részt, amelyen kiállítják elfekvő készleteik mintadarabjait, amit értékesíteni akarnak. A kiállítást a Műszaki Bizományi . általat és a Magyar Nemzeti Bank Fdjér és Tolna megyei fiókjai rendezik. A jobb áruelosztás biztosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank dolgozói már eddig is több millió forint értékű elfekvő készletet tártak fel, — Ha minden jól megy, vasárnap megtartjuk az alakuló ülést — feleli határozottan. — Mondhatom rövid néhány nap alatt rendbehoztuk a gazdakör helyiségét. Kényelembe helyezi magát, ujjaival hátrasimítja őszülő haját és magyarázni kezd: — ÚJVÁROSBAN közel 3 ezer dolgozó paraszt és kis iparos él. Évek óta az a vágyuk, hegy legyen egy helyiségük, ahol szórakozhatnak, szabadidejükben elbeszélgethetnek egymással. — Amikor azzal a kéréssé! fordultunk a városi tanácshoz és a pártbizottsághoz, hogy a régi katolikus kört szeretnénk ismét gazdakörnek, azonnal intézkedtek. —- Újváros többi tanácstagjával, idős Császár Jánossal. Gyöngyösi Jánossal, Kertaí Józseffel és Steiner Ferenc- nével azonnal munkához láttunk, hogv rendibehozzuk, barátságossá, igazi otthonná varázsoljuk a helyiséget. — Amikor első alkalommal a terv megbeszélésére hívtuk össze a gazdákat, több, mint 100-an jöttek el. Valóban engem választottak meg a szervezés irányításával és felajánlották a segítségüket. Durgonics Ferenc és Tatai János vállalták, hogy homokot hoznak kocsival és a szemetet kiviszik a szennygödörbe, Győrfi Sándor .kovácsmester felajánlót, ta, hogy rendbehozza a tekepályát. Mindjárt nyolcán ígérték, hogy segítenek neki. Takler Istvánnak is akadtak „segédei“, akik a kidobandó közfal eltávolítására ée invárosban márcins 7—12-1 a Ihogy ezt a belkereskedelem és a helyiipar felé irányítsák. Ezzel bővül a lakosság árualapja, ugyanakkor javul a vállalatok pénzügyi helyzete is, hiszen a feleslegesen lekötött forgóeszközök felszabadulnak, a pénz forgási sebessége meggyorsul, a vállalatoknak nem fekszik benne pénzük olyan anyagokban, amiket évekig sem használnak fel, azt vásárolhatnak, amire tényleg szükségük van, A kiállítás segítséget ad a nehezen értékesíthető, illetve nehezen beszerezhető anyagok, értékek mozgatására is. Itt tehát megyénk belkereskedelmi vállalatai, szövetkezetei, a helyiipari vállalatok értékesíthetik elfekvő készleteiket, ugyanakkor számukra fontos anyagokat vásárolhatnak meg. A pénzügyi lébonyolítást a Magyar Nemzeti Bank végzi, egyébként a kiállításon való részvétellel kapcsolatos tájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank rövid időn belül minden vállalatnak kiküldi, egyben felhívja az érdeklődőket, hogy forduljanak bővebb felvilágosításért a szekszárdi bankfiókhoz. Kérjük az üzemeket, vállalatokat, szövetkezeteket, hogy a kiállításra kerülő elfekvő készleteiket vegyék számba és készüljenek fel a kiállításon való részvételre, ugyanakkor vegyék figyelembe a kiállítás lehetőségeit a helyi árualap bővítése szempontjából is. Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna Megyei Területi Bizottsága. az összes kőművesmunka elvégzésére vállalkoztak. — Rövid tanácskozás után másnap már megindult a munka. Az asszonyok és a DISZ-fiatalok pedig vállalták, hogy mindig rendben tartják a termeket. Az elmúlt vasárnap még nem volt teljesen kész a gazdakör, mégis 40 dolgozó paraszt jött el, kártyáztak, tekéztek, beszélgettek. Ha megalakítjuk a gazdakört, biztos vagyok benne, hogy legalább 500 tagja lesz. — S hogyan gondolják be. szerezni a felszereléseket? — MAGUK A GAZDÄK jöttek már javaslatokkal — hangzik a válasz. — Vasárnap már többen adtak pénzt, s javasolták, hogy gyújtsunk a tagoktól felszerelésre. Persze ez teljesen önkéntes és hivatalos listát vezetünk, róla, s majd beszámolunk' minden fillérről. Vasárnap már 50 forint jött össze, s köztük Mozalin József 75 éves és Tóth György szintén , idős dolgozó paraszt is 10— 10 forintot adott. Ez is azt mutatja, hogy magukénak érzik a gazdák a készülő kört és áldozatokat is hoznak érte. Persze nem ez a fő forrás. A DISZ fiatalok is vállalták, hogy színdarabokat tanulnak, ezzel ők is szórakoznak, a lakosságot is szórakoztatják és a bevételt 'szintén felszerelésre fordíthatjuk. De több vállalattól is kapunk székeket, padokat és egyebet. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a városi tanács segítségére komolyan számíthatunk Ary Róza Visszaszerz'-e régi jó hírnevet a datmandi gépállomás? Az újváros tanácstagjai a gazdakör megszervezéséért i
