Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

TOI.NAI V7LÁ5 HmZTÉZmiZEmŰlJETmi MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek. (2. o.) — Jozef Cyrankiewiez levele a Szovjetunió Minisztertanácsához. (2. o.) — Az Északi Tanács és az Egyesült Álla­mok északeurópai tervei. (2. o.) — A tamási pártszervezet a mezőgazdaság fejlesztéséért. (3. oO — A helyiipari vállalatok vezetőinek értekezlete. (4. o.) — Felügyelői szemmel a gyönki járás óvodáiban. (4. oi) AZ M DP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XU. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA -»H FILLÉR SZERDA. 1955 JANUAR 26 MEGYÉNK ELETEBOL A nagvtormási állami gazdaság gépcsoportja teljesíti vállalását A nagytormási állami gazda­ság gépcsoportja hazánk fel- szabadulásának tízéves évfor­dulójára tett munkafelajánlá­sában a következőket vállalta: Február 10-re kijavítanak 12 erőgépet. Azonkívül február 15-ig kijavítanak 16 vetőgé­pet, 12 traktorvontatású ekét é3 5 műtrágyaszórót. A szerelők nagy igyekezet­tel dolgoznak azon, hogy fel­ajánlásukat meg is valósít­sák. Igyekezetüknek meg is van az eredménye. Ezideig 7 erőgépet javítottak ki, az ekék javításával 80 százalékra állnak. A február 15-re vállalt 16 vetőgépet már kijavították és folyik a műtrágyaszórók ja­vítása is. Ezt a munkát a ha­táridő előtt 11 nappal fogják befejezni. Az ekék javítását is befejezik a vállalt határidőre. Ehhez természetesen még sok miun-kár., vám szükség, annál is inkább, mert még 5 traktor javítása van hátra s itt a vál­lalt határidőig alig van két hét a javításra. Verseny as állategészségügy jobbat ételéért Naponta olvasok az újságok­ban a magyar nép önfeláldozó munkájáról, amellyel készül felszabadulásunk 10. évfordu­lójára, tekintet nélkül arra, hogy ipari, vagy mezőgazdasá­gi dolgozó. A lényeg egy: min­denütt a magyar nép áldozatos munkájáról van szó, amely pártunk és kormányunk egy évtizedes ragyogó munkájának eredménye. Elhatároztam, hogy én is bekapcsolódok ebbe a mozga­lomba. Ezért versenyre hívom a megye területén dolgozó ösz- szes állategészségügyi felcsere­ket. Kezdjünk mi is versenyt az állategészségügy érdekében. Mi ezzel járuljunk hozzá állat tenyésztésünk fellendítéséhez, annak a nagy feladatnak a megoldásához, amelyet pár­tunk és kormányunk célul tű­zött ki. Munkánk sikere érdekében ajánlom valamennyi felcser elv társnak, hogy szükség esetén tanácsokért, segítségért bátrán forduljon a vezető állatorvo­sokhoz, mert ők szaktudásuk­kal nagyban segíthetnek ben­nünket Az állattenyésztési dolgozók segítségére is szükségünk van. ök leginkább azzal tudnak hozzájárulni az állategészség­ügy javításáért folyó verse­nyünkhöz, ha a betegséget, vagy a betegség jeleit időben tudatják velünk. Én a magam részéről min­den erőmmel és tudásommal azon leszek, hogy a legjobb eredményt érjem el ebben a versenyben: fáradtságot nem ismerve küzdők a betegségek fellépése ellen. Felkérem az állategészség­ügyi felcser elvtársakat, hogy csatlakozzanak versenyfelhí­vásomhoz. Nagy István felcser, Alsópéli Áll. Gazd. Tanácstagi beszámolók Zombán A tanácstörvény egyik pont­ja megszabja azt is, hogy a tanácstagok kötelesek válasz­tóiknak évenkint kétszer beszá mo'irw munkáilkróL. E beszá­molók rendkívül fontosak, egy részt azért, hogy a választók ellenőrizni tudják a tanácsta­gok munkáját, másrészt azért, hogy javaslataikkal, bírálatuk­kal tovább segítsék a tanács­tagok felelősségteljes szerte­ágazó nagy munkáját. Zomba község tanácsa is érzi e beszámolók fontosságát. Éppen ezért az első negyed­évben huszonkét tanácstagi be számolót vettek tervbe. Ebből az elmúlt napokban már hár­mait — az e!®őt, a nyolcas, a tizenhármas körzetben — meg is tartatták. János Vilmos. Erős Albert, Gulyás Mihály tanácstagok beszámoltak vá­lasztóiknak munkájukról és ismertették a községpolitikai tervet. Erős Albert tanácstag beszámolóján különösen sokat foglalkoztak a községpolitikai tervvel. Javasolták, hogy a terv különösen fordítson gon­dot az ő körzetük viszonyainak megjavítására. Elmondották a- körzet lakói, hogy rendkívül^ fontos volna a járdák megia-:/( vitása és a villanyhálózat ki-,,1' bővítése, mert a téli estékenj;, a nagy sár és a sötétség miatt á* nemigen tudnak sehova se'jt menni, pedig érdekelné őket X az ezüstkalászos tanfolyam, sj). a különböző előadások. A ta- nács természetesen figyelembe Irt veszi kérésüket annál is in-X kább, mivel igen komoly tár-Jj- sadalmi munkával is készek ai;{ körzet lakói helyzetük megja-'ú vitásához hozzájárulni. -jj I ‘íí Készülődés a békékongresszusra Megkezdődtek a békeívek aláírásai IVjugaf-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen Bonyhádiul és környékén a napokban élénk békemegmoz­dulások zajlanak. Szombaton a Dózsa Népe termelőszövetke zet tagjai tartolták küldött­választó gyűlésüket és ezen a gyűlésen megkezdték a tilta­kozó aláírások gyűjtését is. A tsz minden tagjának aláírása tanúskodik békevágyukról, de emellett tettekben is bizony­ságot tesznek erről, komoly munkafelajánlásokat tettek. — Azt is elhatározták, hogy a IV. Országos Békekongresszust táviratban üdvöziik. A járási béketalálkozó résztvevőinek ét. keztetéséhez egy mázsa burgo­nyát ad a termelőszövetkezet és a küldöttek beszállításához kölcsönadják gépkocsijukat. * A zombai Béke termelőszö­vetkezetben is megtartották a tagok a járási békeküldött­választö ülést. Két küldöttet választottak: Újvári Jánost és Láng Jánost, akik élenjárnak a munkában és lelkes béke­harcosok. * A Bonyhádi Cipőgyárban 5 kisgyülés előzte meg a kül­döttválasztó értekezletet. A kisgyűléseken megbeszélték a dolgozók napjaink külpolitikai eseményeit, a békeívek aláírá­sának és a békekongresszug je ientőségét. Szombaton pedig a gyár dolgozói közül négy kül­döttet választottak: Erb József raktári dolgozó. Vészeli Adóm né fűzönő. Taub Anna füzőnő, és Kovács Mihályné értelmi­ségi dolgozó képviseli a járási béketalálkozáson az üzem dol­gozóit. * Járási béke találkozók lesz. nek február első felében a já­rási székhelyeken. A találko zókon vendégül látják a járás küldötteit. Az anyagi kiadások fedezéséhez nagymértékben hozzájárulnak megyénk tö­megszervezetei és szocialista szektorai is. A KPDSZ 1(100 fo­rint készpénzt ajánlott fel er­re a célra, a szekszárdi Béke termelőszövetkezet pedig a fő­zéshez szükséges konyhakerti termények egy részét fedezi. * A lengyeli tangazdaságban kisgyűléseken foglalkoznak a béke kérdésével: megtárgyal iák a békemozgalom napi ese menyeit és feladatait. * Majoson január 30-án béke gyűlést, utána pedig békebált tartanak. A mulatság bevételé, bői 100 forintot a békeküldöt­tek megyendégelésére fordíta­nak. A Tolnai Selyemfonóban: dkik hónapokkal előzték mse tervüket Sok olyan dolgozója van üzemünknek, aki már hónapokkal megelőzte tervét, bár még január vám, de már június-júliusban tartanak tervültűoel. Morvái Józsefné íonónő például már 1955 októberi tervén dolgozik. Régi mun­kása gyárunknak Morvainé. állandóan a leg­jobbak közi van. a fonó' i&^lTlréSz legjobb fonónője. Kétszer kapott már sztahanovista jelvényt jó munkájáért. 1954 októberében már teljesítet­te az új szt&hánc-vistá feltéteteket és ezért megkapta a sztahámovista címet. Három hó­napig sikerült ezt megtartania és december­ben már sztahámovista oklevéllel tüntették ki. Meg is érdemelte ezt, hiszen múlt évi átlagtel­jesítménye 145 százalék volt. Vigyáz állandó­an a minőségié is, az anyagra is. Most, a felszabadulási versenyben igyek­szik megtartani a sztahanovista oklevelet Morvái elvtársnő, hogy rövidesem megkaphas­sa a ,.Kiváló dolgozó“ jel-vényt is. Januári teljesítménye eddig 138 százalék. A cérnázó üzemrészben Joósz Erzsébet ki­szerelő mái- 1955 áprilisi tervén dolgozik. Ezt a szép eredményt úgy érte el. hogy a múlt évben átlagteljesítménye 181 százalék volt. Ez év januárjában ezt megtoldotta egy százalék­kal. eddigi átlaga 122 százalék. Munkáját nagy hozzáértéssel és szorgalommal végzi. — aránylag kevés hulladékkal dolgoz% és mi­nőségileg is kifogástalan a munkája. Buzánczky Mária Felszabadulási verseny falun ilódor József gyulaji élenjáró gazda egész évi sertésbeadási kötelezettségét teljesítette Három társának is segített, akik a társulás révén ugyancsak teljesítették sertésbeadásu­kat. Hódor József ezzel április 4-re tett fo­gadalmának egy részét már teljesítette. Ké­pünkön a leadott hízók, amelyeket a jó gazda gondosságával nevelt, hizlalt Hódor József. Á népi demokráciák hirei Tirana gyors ütemben ép® ás szépül. A felszabadulás előtt mindössze egy parkja volt, ma már a fővárosi dol­gozók 81 parkban (összesen 250.000 négyzetméter) lelhet­nek felüdülést és szórakozást. A főváros 56 útvonalát fési- tották, közvetlen környékén az ötéves erdősítési tervet három év a-latt teljesítették. A feteza badulás óta 22 útvonal kapott- aszfaltburkolatot. A szófiai dolgozók büszke­ségtől ragyogó szemmel tekin­tenek fel a Gép- és Elektro­technikai Intézet egyik épüle­tén emelkedő különleges an­tennára. Ez az árbócnak is be­illő antenna a bolgár tudo­mány egyik Legújabb és egyik legnagyobb sikere. Más sza­vakat szólva a naponta jelent­kező „Itt a televíziós köz­pont !...” rövid mondat, amely lyel minden televíziós adás kezdődik, kis kollektíva célra­törő, öntudatos, többéves mun­kájának eredményeit foglalja magában. Az ő munkájuknak és a Szovjetunió segítségének kö­szönhető, hogy ma a szófiai televíziós központ adásait már 15—20 kiló-méteres körzetben lehet venni. Szazdo Ivanov professzor kis kollektívája most tovább tökéletesíti az adásokat és a szó­fiai dolgozók hamarosan még kifogást alánabb minőségű tele­víziós adásokban gyönyörköd­hetnek. Csehszlovákiában tervet dől goztak ki a mezőgazdaság nagyarányú fellendítésére a következő 2—3 évben. A párt és a kormány nagy gondot fordít a mezőgazdaság kérdé­seire. A legutóbbi 15 hónap folyamán a mezőgazdaság több mint 10.000 traktort, ezer csép­lőgépet, sokszáz kombájnt é« egyéb gépi felszerelést kapott. * Tíz év alatt több mint 220.000 lakószobát kaptak a tengyei főváros dolgozói. Megindult a termelés az új személyautó- gyárban. két nagy ruhagyár­iban. egy hatalmas nyomda­ipari komfoinátban és sok más ‘új üzemben. í •( 1953 október 1-től 1954 ok­ié • (ióber 31-ig 75.785 német állam . 'polgár fordított hátat Adt 'nauer áliamának és talált mun kát, otthont a Német Demo kratikus Köztársaságban. — adta hírül a „Neues Deutsch 'and” január 4-i száma. * A neustadii „Haladás” gyár dolgozói 20 százalékkal járul tak hozzá az NDK mezőgazda sági gépipara takarékosság sredményeiíhez. A Mezőgazda sági Gépgyártás Igazgatósága tavaly felszólította az üzemek dolgozóit, hogy ésszerűsítések és újítások bevezetésével fe­lenként 200 márkát takarítsa nák meg. A „Haladás” mező gazdasági gépgyár dolgozó. Neustadtban (Szászország) fe­lenként átlag 315 márkát ta­karítottak meg és ezze! tú' szárnyalták a többi gyárat. Társadalmi munkával két uicat köveznek ki Sióagárdon Határszemlék alapján készítik el minden község agrotechnikai szabályait Tolna megyében A Tolna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tervet dol-ty. gozott ki, amelynek alapján, amint felmelegedik az idő, müi-iíl den községben a termelőszövetkezetekkel és egyénileg dolgozó-íj parasztokkal közös határszemléket rendeznek. A határszem-li­lékbe bevonják a gépállomások és állami gazdaságok agro- j(l nómusait Is. A termelési bizottságokkal közösen rendezett-,,' határszemlélten minden gazdának szaktanácsot adnak, majd *. közösen kidolgozzák a község agrotechnikai szabályait. Ebben j(* Lerögzítik, hogy a talajmunkák és az őszi vetések alapján (» mit kell tenni, hogy a község magasabb terméshozamot ér-.V jen eL - á( Az egyes községek agrotechnikai szabályait egyesítik és’ j a járás.* tanácsokkal közösen elkészítik valamennyi járás agro- technikai szabályait is. (!( A TANÁCSVÁLASZTÁS mint más községekben, Sió- agárdon is éreztette hatását. Azelőtt úgyszólván senki sem törődött azzal, hogy mi történt a községben. Úgy gondolták, ami másnak jó, az jó nekem is. A tanács­tagokká megválasztott dol­gozó parasztok aztán tanács üléseken egyre több javasla­tot tettek, hogy ez, vagy az a dolog nem jól van, más­ként kellene csinálni, vagy valamit javítani kellene. — A társadalmi munka se­gítségével egyre nagyobb fel­adatokat oldanak meg Sió­agárdon, amelyekhez a ta­nács is megad minden segít­séget. Egyik tanácstag pél­dául a belvizek lecsapolását vetette fel tanácsülésen. A tanács máris érintkezésbe lé­pett a Vízügyi Főigazgató­sággal, ahol megígá. tél:, hogy szakembert fognak ki­küldeni, aki megvizsgálja, ho gyan lehet ezeket a munká­kat elvégezni, annál is in­kább, mert mintegy 23 kilo­méteres csatornahálózatról lenne szó. A BEZERÉDJ UTCÁBAN eddig gondot okozott az ar­tézi kútról lefolyó víz. Nem­régiben 24 ember, Szilágyi Györgyné tanácstag vezeté­sével utat csinált a víznek. Kiárkolták az utcát, közben egy átereszt is készítettek. A Baross utcában például tár­sadalmi munir.ával készíte­nek járdát. A járda alapozá­sát, feltöltését közösen vé­gezték, a téglázást pedig min denki elvégzi a saját háza előtt. Társadalmi munka segítsé­gével javították meg a Deák Ferenc utcát is. Itt például IS fogat dolgozott, hordta a földet és a kavicsot. Eköz­ben kisebb baleset is történt, a Sió hidrái a töltésről le­fordult Péter József kocsija. Két évvel ezelőtt, amikor az utat csinálták, az Útfenn­tartó Vállalat elvitte a kor­látokat, eddig senki sem törődött vele. A gazdák most mindjárt felkeresték a taná­csot, az értesítette az Út­fenntartó Vállalatot, ahol megígérték, hogy hamarosan visszaállítják a teóriátokat. EZZEL MÉG NEM ME­RÜLT KI a táisadalmi mun ka lehetősége. Még van ten­nivaló bűven. Most jognak egy nagyobbszabású vállal­kozáshoz, két utcát fognak lekövezni. Ehhez a munká­hoz ideiglenes állandóbizott- ságot alakítottak olyan em­berekből, akik értenek az út­építéshez. A kövezésre a ha­tos út építéséből fennmara­dó követ használják fel. A fogatelosztást úgy szervezték meg a gazdák javaslata alap­ján, hogy a lófogatok hord­ják a követ, a marhafogatok pedig közelebbi helyekről a homokot és a földet. Ugyan­csak társadalmi munkával végzik a Sárvíz hídjának kijavítását is. Ez azért rend­kívül fontos, mert a sióagár­di határ jórésze a Sárvízen túl fekszik. A sióagárdi dol­gozó parasztok nem várnak tétlenül, amit csak lehet, el­végzik maguk. Sok helyen ta nulhatnának tőlük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom