Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

4 NÄPE5 1555. .JANUAR 1. ÜNNEPI JEGYZETEK ^ % Újévi jókívánságok Mostanában történi. János napon, egyik orvosbarátomnál. Lelkesen ünnepeltük a házigazdát, aki a névnapra maradék szekszárdi borát egy kis kecskemétivel gyarapította az ott lakó rokonoktól, s kicsit már kapa­toson vivátoztunk a folyton tető és megürülő poharak csengése közben. A házigazda, nagyon józanon és az ünnepeltre kötelező méltósággal ült helyén, időnként vcgigsimította erősen kopaszodó homlokát s azt mond­ta: Ismét elmúlt egy év. Az elmúlás bizonyos szomorúságra késztet, mert minden elmúlt évben van valami visszaliozhatatlan; János (azonban in­kább elégedettnek látszott, mosolygott, mint aki jó üzletet kötött, si­keres vállalkozás végére ért. Az elégedett gazda mosolyoghat így az évi termés betakarítása után, amikor végignézi csűreit, hombárjait. János, amint az egyre sűrűsödő cigarettafüstben (később elmondta, három ünnepet sűrített ebbe a napba: ezen a héten egymást követte házassága tízéves fordulója, névnapja, és az év vége, mert a szilveszteri vigalomból is előlegezett erre az alkalomra. -Mosolygott: Iga® ugyan, hogy tavaly óta még kevesebb a ha jam. — s ismét végigsimította magas homlokát, — de az ember mégsem ezen át méri az életet. Az anyagi javak? No persze, lassan mindnyájan öregszünk s végtére nem mindegy, hogy milyen keretek között éljük le az életünket. Nos, emiatt sem lehet panaszra okunk, — s mosolygó feie Regére nézett, mintegy példázva, hogy a család anyagi helyzetének szeizmográfja végeredményben a® asszony. Jáaos valóban elégedett lehet az elmúlt évvel: a kétszobás lakásban új bútortat, pompás függönyök, képek, szőnyegek; a csendes, megelége­dett jólét jelképei. Orvosi munkájára sincs panasz, mert a lelkiismeretes­ség példája; betegei szeretik, feljebbvalói megbecsülik. De amikor az egyre emelkedő hangulatban a másnap utazó rokon, aki már nem Szek- szárdon éri meg a Szilvesztert, azt mondta: .Boldog újévet”. Dános felállt, poharában az áttetsző rizltnggel •> helyesbített: „Boldogabb új­évet!” Később arról beszéltünk, van-e határa az emberi boldogságnak? Mi az a végső pont, amelyen túl nem érhetünk s mennyi az a boldogság, amit az ember egyáltalán elbír? A válasz nehéz volt, s alig lehetett rá feleletet találni, de abban megegyeztünk, hogy a mostani elégedett éle­tünkhöz még sok mindent el lehet képzelni, mert » vágyak szinte egymásból nőnek ki. De amit János mondott, amikor „boldogabb” új­évet kívánt, annak valóságos alapja volt, s -mindnyájan úgy éreztük, több ez, mint a szokásos jókívánság-sablon. Ö is észrevehette ezt, mert így beszélt: — Az én gyermekkoromban folyton azt hallottam, hogy Amerika a „korlátlan lehetőségek hazája* *. Mit tagadjam, nagyon szűkösen éltünk A népnevelőmuiika tapasztalatai a szekszárdi járásban A TANACSVÄLASZTÄS sikere pártunk népfront politikájának ha­talmas győzelme volt. A siker egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy pártunk politikai felvilágosító mun­kája hatalmas mértékben bontako­zott ki a választás előkészítésének ideje alatt, különösen a választás utolsó szakaszában. Pártszervezeteink népnevelő gár­dái fáradhatatlan munkát végeztek a dolgozók politikai nevelése, felvi­lágosítása, a termelés-, a szántás­vetési tervek, a beadási-, adófizetési kötelezettségek teljesítésére való moz gásít ás terén. Jelentősen kiszélesed­tek, megerősödtek a népnevelőgár­dák olyan helyeken is, ahol a válasz­tás előtt a pártvezetőségek nem irá- nyitották, nem foglalkoztatták a nép­nevelőket. Pl. Deesen, Tengelicen, Bogyiszlói!, Faddom Ez köszönhető annak, hogy a pártvezetőségek csak olyan becsülete« dolgozót vontak be a népnirre 1 őmsinkába. aWk saját ta­pasztalatok alapján győződtek meg az új szakasz politikájának helyessé­géről, közöttük dolgozó parasztokat, akik azáltal, hogy helyesen használ­ják fel a párt és a kormány nyúj­totta lehetőségeket, jobban gazdál­kodnak, jobban élnek és saját példá­jukon keresztül nevelik, mozgósítják dolgozó társaikat. A választási agitáció fő módszere, a csoportos beszélgetések, a kisgyú- lések és a házi agitáció mellett a személyhez szóló agitáció, a szemé­lyes meggyőzés volt. A népnevelők nemcsak meghallgatták a tömegek, a dolgozók véleményét, bírálatát, pa­naszait, hanem el is intézték, orvo­solták a jogos panaszukat. Ezáltal megnőtt a népnevelők tekintélye a dolgozik előtt, mert láttáik, hogy népnevelőink nemcsak beszélnek, ha nem ígéretüket tettekre is váltják, eljuttatják jogos panaszukat, sérel­müket a megfelelő szerveknek elin­tézés végett. MEGJAVULT A TANÄCSVÄLASZ TAS ALATT a pártvezetőségek mun­kája a népnevelők és az agitáció irá­nyításában. A népnevelő értekezlete­ken nemcsak érvekkel látták el, de be is számoltatták a népnevelőket a végzett munkáról. A pártvezetőségek igy idejében M tudtak figyelni a téves vagy ellenséges nézetekre, ame­lyek az új szakasz politikáját ille­tően felmerültek. A VÁLASZTÁS UTÁNI tapaszta­latok azt mutatják, hogy a politikai felvilágosító munka lendülete csök­kent. A járás területén nem egy he­lyen felvetik maguk • dolgozók, hogy hol vannak most a népnevelők, mert nem keresik fel őket és nem beszél­getnek el velük. A pártveaetőségek- nek világosan látndok 'kell azt, hogy az agitáció a tömegek vezetésének, mozgósításának legfontosabb eszkö­ze. Az új szakasz politikáját a nép- jólét emelésének tervét a párt egye­dül nem tudja megoldani, szükség van a dolgozó tömegek legszélesebb összefogására, támogatására, melyet csak úgy érhetünk el, ha a dolgozó tömegeket nap, mint nap meggyőz­zük a párt politikájának helyességé­ről, ha megnyerjük őket a politiká­nak. Ezért van szükség arra, hogy a politikai felvilágosító munkát állan­dóvá tegyük, megjavítsuk. A dol­gozók feleletet várnak napjaink nem­zetközi kérdéseire. Szükséges, hogy továbbra is ismertessük a Központi Vezetőség ez év októberi határoza­tát, népszerűsítsük a párt politikáját a dolgozók között. A hosszú téli esték különösen al­kalmasak a dolgozókkal való beszél­getésre. Ilyenkor falun már keve>sebb a munka, a dolgozók szívesen össze­jönnek egy-egy háznál beszélgetésre, vitára. Most alakulnak a falusi gaz_ dakörök, olvasókörök, pártunk népne velői a pártvezetőségek tagjai keres­sék fel ezeken a helyeken is a dol­gozókat. A népnevelők azonban ne változtassák hivatalos gyűlésekké eze két az összejöveteleket, hanem egy” szerű szóval magyarázzák a határo­zatokat, a párt politikáját, töreked­jenek arra, hogy szabad vita bonta­kozhasson ki, mindenki bátran mond­hassa el véleményét, fejthesse ki gon dolatait A LEGGYAKORIBB TAPASZTA­LAT, hogy ax agitáció pártszerveze­teink munkájúban nem foglalja el aa őt megillető helyet, pedig ez az egyik legfontosabb törnegmunka. Tegyük állandóvá a népnevelő-értekezleteket, az agitációs munkát tegyük színvo­nalassá, segítsük, ellenőrizzük a nép­nevelők munkáját. Ez a feltétele an­nak, hogy a népmevelőmuhka a dók gozó tömegek nevelésének, meggyőzé­sének és mozgósításának hatéko­nyabb eszközévé váljon és ezen ke­resztül sikerre vigyük a párt politi­káját, a szocializmus építését, a nép­jólét emelésének tervét. Takl-er János J. B., Szekszárd. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága s az apám, egy merész percében, mint József Attila versében, „nekivágott az Óceánnak”. Csak Hamburgig jutott el, a korlátlan lehetőségek már itt végetértek, egyszerre megtudta, hogy a különböző munkaerő-tobor. lók, akik belevitték őket ebbe a kalandba, közönséges svindlerek, akik becsapták őt is, a többieket is. Hamburgból hát visszafordult, s itthon tengődött tovább, kegyelemkenyéren, filléres keresetből s én úgy végez­tem a gimnáziumot, majd az egyetemet, hogy közben folyton tanítottam s nemcsak magamat tartottam el, hanem szüleimnek is juttattam. Abban az időben nagyon nveg lehettünk elégedve, ha sikerült egyik évrői a másikra eltengődnünk, s csak azt kívántuk, rosszabb ne legyen. De ma? Én azt hiszem, minden alapja megvan annak, hogy ami eddig jó volt, az jövőre még jobb legyen, mert végeredményben most érkez­tünk el a korlátlan lehetőségekhez;, Ezért helyesbítettem az előbb a Feri szavait s aset hiszem egyetértetek velem, ha mindnyájatoknak boldogabb újévet kívánok. APOR SÁNDOR. Az elmúlt napokban (Bt Busse a Tolna megyei Hazafi»« Népfront-bi­zottság, hogy megbeszéljék eddigi munkájuk eredményest, valamint a további feladatokat. Megvitassák a beszámolót, a munkatervet, megis­merjék az ügyrendet és megválasz- szák az akcióbizottságokat. A beszámolót Hunyadi Károly a megyei népfront iroda vezetője tar­totta. Beszélt arról, hogy a megye népfront bizottságai és a megyei iro­da sokat erősödtek a tanácsválasz­tási munkákban és sokat tanultak a további munka módszereire vonatko­zóan. — A megye adottságainak megfe­lelően nagy teret szentelnek a prog­Naki „Ut a szocializmusért“ fszt Á kommunisták harca a mezőgazdaság fejlesztéséért \ naki Ut a Szocializ­* *■ mus felé termelőszö vetkezet^-, és a tsz párt- szervezetének vezetősége már évekkel ezelőtt úgy határozott, hogy az állat- tenyésztésbe csak a leg­nagyobb gyakorlattal, ta­pasztalattal rendelkező tsz-tagokat, s elsősorban közülük is a kommunistá­kat küldi. E határozat nyo mán került a sertéstenyósz léshez és lett annak ve­zetője Markovics György, aki a nakiak közül első­nek lépett a kommunista pártba, 1945. március 25- én Göllén, majd néhány nappal később, április 10- én a kommunista párt he­lyi szervének megalakítá­sában is részt vett. A tsz tagjai régóta ismerik őt, tudták, hogy jó szakem­ber és a termelőszövetke­zetben jövedelmezővé ré­szi majd a sertésállo­mányt Nem csalódtak, a régi, idős, harcos kommunistá­ban. Rövid idő alatt jöve­delmei hozott már a ser- téstenyészítés. Az 1952— 1953. gazdasági évben mint egy 100.000 forint jöve­delmet biztosított. Az 1953 —54. gazdasági évben több mint kétszeresére emelke­dett ez a szám: 230.000 forinttal emelte a tsz be­vételét, a sertéstenyésztés, ezenfelül pedig most is mintegy 250—300 sertés van a viszonylag kicsiny termelőszövetkezet gazda­ságában. A naki termelőszövetke­zet összjövedelmének 60 százalékát az állattenyész­tés adta az elmúlt gazda­sági évben. Az új gazdag­sági évben — éppen azért, mert a tehenészet is jöve­delmezővé lett — előrelát­hatóan az eddigieknél még nagyobb lesz az állatte­nyésztésből származó ré­szesedés. A szövetkezet tagjai jogosan büszkék az állattenyésztésükre, amely valójában még csak most kezd igazán hasznukra lenni. H | ogyan hajtja végre a pártmeg bizatást? — kérdezem Markovics György elvtár­sat. — Csak kevés időm van, mert itt a sertéseknél min dig van mit tenni-venni, ezért engedje meg, hogy röviden válaszoljak. Ahol születtem, Örményország­ban, nem ismerhettem a sertést, mert ott nem te­nyésztik. Szaktudásomat már Magyarországon sze­reztem, Nagyon szeretek az állatokkal foglalkozni, és igen megörültem, hogy rám bizták e fontos mun­kák irányítását, vezetését. Két hétig Lillafüreden vol tam. Gyönyörű vidék, ki­váló az ellátás, van bőven szórakozási lehetőség is, mégis visszavágytam a munkahelyemre. Tudásom legjavát Igyekszem adni, hogy minél nagyobb jöve­delmet, hasznot biztosít­hassak a tsz-tagoknak. — Hogyan zárult a gaz­dasági év az ön számára 7 — Elégedett vagyok. A megszerzett 776 munkaegy ségemre csaknem 21 má­zsa bútót, 11.64 mázsa ku­koricát, több, mint 1 má­zsa cukrot kaptam, de bő­ven jutott a takarmányga­bonából, a takarmányré­pából is. Az egyéb fel nem sorolt természetbeni részesedésen felül csak­nem 11.000 forintot vittem haza az elmúlt gazdasági évben végzett munkám eredményeként. Doldog, megelégedett *-* ember Markovics György elvtárs. Erről győ ződhettem meg akkor, ami kor megtekintettem a ház­táji gazdaságát, amikor hallottam öt a családjáról — a termelőszövetkezetről, a munkájáról beszélni. Mégis van valami ami szinte az összes szabad­idejét igénybeveszi. Ez a nagy munka az állandó önéletrajz írás. — Lassan egy közepes nagyságú ládát is meg le­hetne tölteni azzal a sok önéletrajzzal, amit már a járási tanács, megyei ta­nács és ki tudná felsorol­ni az összes szerveket, amelyek önéletrajzot kér­tek tőlem. Valamennyien azt mondták, hogy kitün­tetést akarnak adni. Egy alkalommal már Budapest re is felmentem — de a sok ígérgetés, a sok élet­rajz-írás és a termelőmun kám mindezideig nem tett „érdemessé“ a kitüntetés elnyerésére. Arra kérem a sajtón keresztül is eze­ket a szerveket, hogy ne zaklassanak feleslegesen. Tudniok kell, megérdem- lem-e a kitüntetést, vagy sem — ne kérjenek még egy ládára való önéletraj­zot tőlem. Az írás helyett inkább a tenyésztésben szeretnék többet dolgozni. * A termelőszövetkezet állattenyésztésében két évvel ezelőtt csak a sertéstenyésztés volt ki­fizetődő a tehenészetre ráfizettek. Ez azonban már a múltté. Egy év alatt, ugyanannyi tehén fejését figyelembevéve, több, mint kétszeresére emelték a tejhozamot. Van már olyan egyed is a te­nyészetben, amely napon­ta 18—19 liter tejet ad. Ezt elsősorban azzal ér­ték el, hogy a pártszer­vezet javaslatára sok, jó tapasztalattal rendelkező Barkóczi Józsefet ^ bízták meg a tehenészet vezeté­sével. A rendszeres gondo­zás, az odaadó munka az első eredményeket már itt is meghozta. A tsz vezetősége úgy tér vezi, hogy a megyei párt- bizottság határozatát fi­gyelembe véve fokozato­san a bonyhádi tájfajta tenyésztésére tér át. lanQok — mondotta többek közt — a mezőgazdasági termelés és az ál­lattenyésztés fejlesztésének is. Ma- jos község már hozzá Is fogott a program gyakorlati megvalósításá­hoz, amikor kiosztotta megművelésre azokat az elhanyagolt földeket, ame­lyeket eddig senki sem művelt meg. Az iregszemcsei program az állatte­nyésztés felvirágoztatásával foglal­kozik. — örvendetes jelenség az la, hogy a népfront bizottságok közül több foglalkozik a termelési és községfej­lesztési problémákon túl az iskolán kívüli ifjúsággal való foglalkozással is. Itt a sárpilisi népi együttes mun­káját emelte ki. Ezután a munkás-panaszt szövetség erősítésének fontosságáról beszéli - Több olyan község van megyénkben, (Győré, Máza, Nagymányok) ahol együtt élnek az Ipari dolgozók, a bá­nyászok és a dolgozó parasztok. Itt különösen sok lehetőség van a köz­vetlen és állandó érintkezés révén arra, hogy mélyítsük a munkás-pa­raszt szövetségei A feladatokat is részletesen vázol­ta, melyek között fontos szerepet tölt be a tömegszervezetekkel való foko­zottabb együttműködés kialakítása, valamint a gazdakörök szervezése és segítése. E feladatok megoldása úgy lehetséges, hogy még szorosabbra fűzik a Hazafias Népfront bizottsá­gok kapcsolataikat a pártszervezetek kel és a tanácsokkal. A beszámoló után Hunyadi elvtárs a többi napirendi pontot is ismer­tette. Majd a hozzászólások kezdőd­itek. Az egész értekezlet hangulatát a nagyfokú tettvágy, a készséges se­gíteni akarás jellemezte. Talán ezt legjobban Kiss Elek megyei nép­front bizottsági tag felszólalásának egy részlete bizonyítja: — A nép akaf, a nép megy felfelé a gazdál­kodásban — mondotta többek közt. Különösen értékes volt az, hogy a felszólalók többsége sokat foglalko­zott az ifjúság nevelésével. Elmond­ták azonban jó munkájuk eredmé­nyeit is. Merő László a dombóvári járási népfront bizottság elnöke pél­dául Kocsolát említette meg, ahol társadalmi munkával egy utcában bevezették a villanyt. A dombóvári nagyszerű tervekről is beszélt. Egy régi épület átalakításának segítségé­ve] közös csikó- és borjúnevelést va­lósítanak meg a közeljövőben. Ide ugyanis a gazdák beadják növendék állataikat s szakszerű kezelés mellett kiváló tenyészállatokká nevelik. Különösen harcosan léptek fel a felszólalók a még meglévő hiányos­ságok kiküszöböléséért. K. Nagy Gá­bőmé példán! elmondotta, hogy már régen kéri • törzskönyvezést, de az illetékesek még nem mentek ki hos- zá. Kérte egyúttal a megyei iroda segítségét ehhez. Úgy gondoljuk nem is hiába, hiszen Pacsa Ferenc Kurd­iéi éppen azt mondta el, hogy mi­lyen hamar segítettek a bajúkon. Egy régi használaton kívüli kutat csináltattak meg Így, amely moet olyan bővizű, hogy más helyekre is el lehet vezetni. Felszólalt Rév András elvtár«, a megyei népfront bizottság elnökhe­lyettese is. Beszéde sok jó tanács­csal látta el a bizottság tagjait a gazdakörök szervezése, vezetése, va­lamint a kezdeményezések felkaro­lása terén. Legfontosabb feladatként azonban a mezőgazdasági termelés fejlesztésére s ezen belül is a kalá­szosok és az állattenyésztés hozamá­nak növelésére irányította a figyel­met. Javasolta, hogy mindezt a mun- katerv is nagyobb mértékben tük­rözze, s ezért így dolgozza át a me­gyei iroda. Ezzel a feltétellel egyhangúlag el is fogadták a tervet a .bizottság tag­jai, majd megválasztották a mező- gazdasági, kulturális, egészségügyi, város és kőzégfejlesztési akclóbizott- ságok elnökeit és tagjait Tapasztalatokban gazdagodva in­dultak el az értékes megbeszélésről a megyei népfront bizottság tagjai. Különösen értékes volt számukra az olyan segítség, mint amit Páger Já­nos elv társ tett a KIOSZ részéről, amelyben társadalmi munkával vál­lalták egy-egy gazdakör épületeinek rendbehozását. Bizonyára mindezek hatására me­gyénk népfront bizottságai még to­vább szélesítik kapcsolataikat, s még szebb eredményeket tudnak elérni falujuk, megyénk s egész országunk felvirágoztatása terén. Kaqy nyereményehkel ?árul7 a TOTÓ legeredményesehh éve! Az 53. héten ketten értek el 13 találatot és egyenként 119.642 Ft-t nyertek. BOLDOG ÜJÉVET ÉS SOK TOTÓ-NYEREMÉNYT KtVAN MINDEN EGYES FOGADÓNAK A SPOBFOGADÄSI OSZTÁLY! * t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom