Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-08 / 6. szám
TOLNAK TTLÁC fVOlETÁPJAt ECYE/Űl JETEK? _____ . MAI SZAMBÁN: Wilhelm Pieoki „Németcrszág békéi é* demu- kra kus újraegyesítésének döntő előfeltétele a páriáéi szerződések megbuktatása" (2. o.) — A Német Szociáldemokrata Párt tömegtüntetéseket szervez (2. o.) — A puszta egykor és ma (3. o.) — Január 31-ig pótlékmentesen fizetendő a kötelező biztosítás 1955. évi díja (3. o.) — Beszterce ostroma (4. o.) AZ M DJP »TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA XU. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1955 JANUAR 8 Hazánk felszabadu'ásának 10. évfordulója tiszteletére: A Téglagyári Egyesülés csatlakozott az RH dolgozóinak felhívásához Mint annyi más üzem az országban, a Tolna Megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói is csatlakoztak az RM dolgozóinak vei senyf elhívásához. Csatlakozásukban többek közölt a következőket írják: — A nép állama korszerűsítette, és modern gépekkel látta el a paksi és mázai téglagyárat. Jelenleg kísérletek folynak a mázai telepünkön a cserépgyártás bevezetésére is. Modern gépet kap a szekszárdi, valamint a dom’oóván II, számú Téglagyár. Nagy beruházások történtek a szociális ellátás terén: 5 téglagyárunkban megszerveztük az üzemi étkeztetést. Mnn- l'váslakást kapott a paksi és a dombóvári III. számú Téglagyár. Dpülőben van és befejezéshez közelednek a szekszárdi, högyészi és tamási munkáslakások. Korszerű fürdőt kapott a paksi és a dombóvári III. számú Téglagyár, több gyárunkban van munkásszállás. Sikereink forrása dolgozó népünk alkotó munkája, nagy pártunk vezetése, szoros szövetségünk a Szovjetunióval és a Szovjetunió önzetlen támogatása. Tíz éves eredményeinkre támaszkodva küzdjük le a gazdaság-politikánkban elkövetett hibákat és valósítjuk meg az új szakasz politikáját, a népjólét, megteremtésének, a népi, nemzeti egység további kikovácsolásának, a munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítésének politikáját. Éppen ezért mi is örömmel csatlakozunk az RM felszabadulási versenyfelhívásához és vállaljuk, hogy: "I A készáru tervünket felszabadulásunk 10. évforduló- jára 115 százalékra, nyersáru tervünket 100.5 százalékra teljesítjük. A regálozási tervet a helyes keverési arány figyelembevételével az előírt határidőre teljesítjük. 9 A. betervezett minőségi megoszlást 5 százalékkal meg*** javítjuk, a selejtet 1 százalékkal csökkentjük. A téli tizgajavításokat minőségi munka mellett határidőre befejezzük. Az első negyedévi önköltségi tervünket 2 százalék- ■ * kai csökkentjük a kalória felhasználása és a kemencéit jobb kihasználásával. A gépállási órákat a bázis időszakon keresztül 3 százaléklcal csökkentjük. Fentielum kívül Egyesülésünk vállalja, hogy a szociális beruházásokat a kollektív szerződésben lefektettek szerint teljesíti. A munkahelyeket tisztán és gondozottan tartjuk, s harcot indítunk a balesetek elkerülésére. Több mint 70 forint lesz az egy munkaegységre eső jövedelem Elkészítette pénzügyi tervét a dombóvári Rákóczi tsz EREDMÉNYESEN zárták le az elmúlt évet a dombóvári „Rákóczi” tsz tagjai. Jó munkájuk híre a járás, de a megye határain is túl jutott. A tanácsválasztási verseny tiszteletére indított versenyben elnyerték a megyei tanács zászlaját. Az évvégi zárszámadás is kielégítő, egy-egy munkaegység értéke 43.60 forint volt. A kicsiny irodában az új év első napjaiban mozgalmas élet folyik. A tagok egymásnak adják a kilincset, intézik ügyesbajos dolgaikat, megbeszélik az állatgondozást, a takarmány- és az alomszárítást, ami nem kis feladat. A tsz állatállománya a község 5 különböző részén van elhelyezve. — Most már reménykedünk, hogy elintéződik ez a hosszú idő óta húzódó ügy, kapunk helyet — mondja Gyár matt elvtársnő, a tsz könyvelője. — Legutóbb itt járt nálunk Kiss elvtárs, a megyei ta nács szövetkezeti osztályának vezetője és ígéretet tett. Feltétlenül segíteniük kell rajtunk, rövidesen 16 üszőnk borjazik. s m<jg azt sem tudjuk, hogy hol Helyezzük el. A TERMELŐSZÖVETKEZET tagjainak sok gondja van, s ennek dacára bizakodással kezdték meg az új évet, melytől sokat várnak. Elkészítették a tsz 1955-ös pénzügyi tervét, amelynek értékét közel fél millió forintban határozták meg. Kalászosokból, kapásokból és egyéb szántóföldi növényekből 123.000 forintot akarnak jövedelmezni, a tej hasznából 134.000 forintnyi bevételt terveztek. — Meg is lesz ez, csak adják meg a lehetőséget az állatállomány összevonására — mondja Álló Imre, a tsz szocialista munkáért érdemrenddel kitüntetett tehenésze. — Hízóállatból 140.000 forintot forgalmazunk, — sorolja tovább Gyarmati elvtársnő. — Ebben az évben 56 darab sertést hizlalunk, az anyakocáknál pedig anyánként 15 darab malacszaporulatot tervezünk. Ehhez jön még azután a növendékállatok eladásából és az egyéb jövedelmekből befolyó pénz. Úgy számítják, hogy ebben az évben az állami és egyéb kiadások után pénzből 25.55 forintot ad nak a természetbeni juttatások értéke pedig 45.74 forint lesz munkaegységenként. A DOMBÓVÁRI „RÁKÓCZI” TSZ tagjainak pénzügyi terve egy lelkes kollektíva összefogásának terve, melynek megvalósítására megvan a lehetőség. A tagok szeretnek dolgozni, ezt mutatja az időben elvetett szépen fejlődő őszi vetés, mely megkapta » hótakarót. Ezt mutatja az a nagy erőfeszítés is, mellyel a nehézségeket igyekeznek leküz deni. — Mi megtesszük a magunkét — mondja búcsúzóul Balázs elvtárs, a tsz agronó musa, — de szeretnénk, ha illetékesek a központi helyiségünk kérdését megoldaná, mert ezzel elősegítenék terveink megvalósítását, termelőszövetkezetünk tagságának boldogulását. Á Népfront nagydorogi bizottsága megvalósítja programját Tólh Pál és Berta János a népfront-bizottság tagjai példát mutatnak A népfront-bizottság megalakulása, s a helyi tanácsok új- jáválasztása óta sok mindenben megváltozott a község arculata. A tanácsválasztási megelőző klsgyűléscken például panaszként vetették fel a dolgozók, hogy a község különböző tájain elhelyezett mélyfuratú kutak rossatk. A népfrontbizottság javaslatára az új tanács már intézkedett ebben az ügyben. Az elmúlt év decemberében megjavították a mélyfuratú kutakat, amely mintegy 110 ezer forintba került az államnak. Nagydorogon 1954-ben már volt bölcsőde. Jó volt ez a dől. gozó anyáknak, mert biztos helyen féltő gonddal vigyáztak gyermekeikre. Ennek jóságát tapasztalva az új tanács egyik ülésén felvetődött, hogy az iskolások részére is jó votna napköziotthont létesíteni. Ebben az időszakban különösképpen szükség volna erre, mert most van a dohánybeváltóban a szezonmunka, sok dolgozó anya jár ide. akiknek gyerekei iskola előtt, vagy iskola után, vagy az utcán csellengenek, vagy kárt tesznek otthon valamiben, — így indokolták meg a napköziotthon létesítését a tanácsnál. A tanács vezetői egyetértettek, helyeselték az elgondolást és sürgősen intézkedtek is a község vezetői ebben az ügyben. „A napköziotthonon már az utolsó simításokat végzi a helybeli KTSZ. rövidesen második otthonra találnak a dolgozó anyák iskolás gyermekei“ — így adja meg a választ Zsilina Ferenc elvtárs, a községi tanács végrehajtóbi- zottságának titkára. Tóth Pál és Berta János dolgozó parasztokat mindenki ismeri Bátán. Tudjuk róluk, hogy becsületes élenjáró gazdák. Ezért választották be mindkettőjüket a Hazafias Népfront helyi bizottságába is. A két dolgozó paraszt tudja, hogy a bizalom kötelez. Nemcsak tudják, hanem ennek szellemében cselekszenek is Elsősorban ők maguk mutatnak példát. Tóth Pál és Berta János mindketten teljesítették már 1955. évi hízottbarom fi, soványbaromfi és tojásbe adási kötelezettségüket. Példamutatásukat mások is követik, Püspöki Péter 3 holdon gazdálkodó dolgozó paraszt már teljesítette egész évi sertésbeadási kötelezettségét. Tízezer forintot nyert Király István a Harmadik Békekölcsön sorsolásánál Nem könnyű feladat Tolnán Királyékat megtalálni. Az Al- Punasoron laknak, ahol a ház- ezámok csak itt-ott vannak feltüntetve. De akárhova nyit be az ember, szívesen megmondják hol laknak. „Királyékat keresi az elvtárs? — Akik tízezer forintot nyertek? — Itt laknak két házzal feljebb, de majd talán elkísérem és megmutatom, itt vigyázni kell, aök a kutya, erre itt a város izéién bizony szükség van. — Talán a pénzt hozta nekik abban a táskában?" — „Nem, az nem lehet, azt mondják, már hétfőn fel is vette az asszony“. A tolnai holt-dunaág mellett lakik a Királycsalád. Király József elvtárs, a Tolnai Sertés tenyésztő és Hizlaló Vállalat kőművese feleségével, egy hetedikes és egy kisebb lányával. Talán mondani sem kell, hogy most ők a legboldogabbak Tolnán. „Nagyon jól jött ez a pénz — mondja Király elvtárs, — nincs nagy vita a családban, hogy mire használjuk fel, meg van már a helye. Jó néhány éve meg van már a házhely a Kápolnai-dűlőben, most legalább el tudjuk kezdeni az épít kezest, tudunk anyagot venni". — Királyéknél az anyag a legnagyobb probléma, a többi már megy, hiszen a családfő mestersége kőműves, sok házat felépített már. — „Egyszer már saját födél alá juthatunk, boldogan tekinthetünk ki saját házunk ablakából. Igaz — teszi hozzá, — hogy az építkezést az idén mindenképpen megkezdtük volna, dehát most gyorsabban el fog készül pí.“ „Nem is tudom, hogy kinek adjak hálát ezért a szerencséért —• mondja Királyné — én már azt hittem, hogy bennünket csak baj, szerencsétlenség érhet. Mindenki gyarapodik, épül az ország is, és mi nem tudunk lábrakapni, minden évben ér valami kár bennünket. Az idén is az 1200 öl illetményföldünket elöntötte az árvíz, semmi sem termett." „Nem is olyan különleges dolog, csoda ez — mondja neki férje. — Ilyen szerencse a mostani világban mindenkit érhet. Sőt, csak a népi demokráciában érhet ilyen szerencse dolgozó embert. Látod, a pénzünk, aóiit befizettünk a kölcsönre, jól gyümölcsözött. Nem csak ezt a tízezer forintot hozta, hanem államunk azt a gyárak fejlesztésére, a parasztság segítésére fordította. Talán azért tudunk majd venni téglát is, mint annyi sok dolgozó ember is azért tud most építkezni, mert a kölcsöneink segítségével az állam a téglagyárakat is tudta fejleszteni.“ Királyék nem kísérték figyelemmel a nyeremény jegyzéket, hogy nyertek, — csak pénteken délután tudták meg. — „Azt nem értem — mondja az asszony, — hogyan lehet, hogy mindenki a mi szerencsénkről beszélt, amikor még mi sem tudtunk róla. Pedig a kötvények a mi szekrényünkben vannak elzárva." — Es tényleg, Királyék nyereményének mindenki örül a Sertéstenyésztőnél. Tudják, hogy ez a pénz egy dolgozó család boldogulását segíti elő. Igaz, hogy a mostani sorsolásnál mások is A múlt esztendőben éves tervét szövetkezetünk egymillió forinttal teljesítette túl. Ez annál is örvendetesebb, mert a KTSZ a múlt évben, különösen annak második felében, a lakosság igényeinek kielégítésére fektette a fősúlyt. Ha a múlt év eredményeit összehasonlítjuk az előző évek eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet asztalos, lakatos, kovács, bognár, és a többi üzemegységei jóval több olyan munkát végeztek, ami a lakosság rendeléséből eredt. Az új esztendőben a szövetkezet fokozni fogja ilyen irányú tevékenységét, mert az elért eredmények ellenére az átállás vontatott volt, nem állt arányban az adott lehetőségekkel. jól jártak, például Nyúl István sertésgondozó, 200 forint értékű kötvényével kétezer forintot nyert és még többen nyertek kisebb-nagyobb összeget. Az államnak kölcsönadott forintok — mint ezt Királyék példája mutatja, — visszatérőinek. Nem csak abban, hogy államunk jó helyre fordítja a kölcsönkért pénzt, hanem abban is, hogy esetenként kisorsolják a kötvényeket nyereménnyel. A szövetkezet sztahanovistái is többet akarnak tenni ebben az évben a kormányprogram megvalósításáért, tapasztalataik, munkamódszerük átadásával segítik a többi dolgozókat is, hogy az új szakasz politikájának megvalósításáén minél többet teliessen a szövetkezet. Ha felszámolja a KTSZ a munkafegyelem terén mutatkozó hiányosságokat és a párt- szervezet vezetésével, az ösz- szes dolgozók összefogásával igyekszik a takarékosság, az önköltségcsökkentés, a termelékenység emelése terén az eddiginél nagyobb eredményt elérni, akkor teljesíteni fogja azokat a feladatokat, amelyet dolgozó népünk méltán vár el a szövetkezettől. LÖWY ERNŐ A Bonyhádi Építőipari KTSZ felkészült az 1955-ös évre Alsóleperdi jegyzetek November l_én, ® minisztertanács határozatának megfelelően, az alsóleperdi állami gazdaságban is megkezdődött a gépjavítás. A pártszervezet, a kommunisiták felvilágosító, példamutató munkája nyomán az elmúlt két hónap alatt jó eredményeket értele el a gépjavítóműhely dolgozói. A novern báni tervüket például 136, a decemberi tervüket pedig 127 százalékra teljesítették. Jó eredményeket érnek el az önköltségcsökkentés területén is. Vállalták, hogy a téli gépjavítás időtartama alatt mintegy 100 ezer forintos megtakarítást érnek el. Ezt úgy oldják meg, hogy például az erőgépeket csak hemgerfúrásm visztk nagyobb üzembe, a többi javításokat mind magúit végzik el. így az egy erőgépre eső 15—16 ezer forintot 4—5 ezer forintra csökkentik. A vállalt 10Ö ezer forintos önköltségeseik kerítés« tervet eddig már körülbelül öO—65 százalékban telje sítették is. Tervük az, hogy ezenkívül az év végéig a gépjaiví tások teaülctén még további 70 ezer forintot takarítanak meg. * Űrömmé] újságolták a dolgozók és a vezetők az állami gazdaságban, hogy megmozdult az MNDSZ-sxeevezetünk is. — Nagyszerű szilveszteri estet rendezték. Tiszta bevételük több. mint 500 forint volt. A következőkben a ..Bor“ című színmű lejátszására készülnek. Tervük az, hogy a teaest és az előadás bevételéből nemcsak gazdasági alapot teremtenek szervezetüknek a megkezdett jó munka továbbfolytatására, hanem az idén is megalakuló idény-napköziotthon felszerelését gyermek, játékokkal is bővítsék, * A kulturális élet kétségkívül fellendülőben van, az alsó- leiperdi állami gazdaságban. A kultúrcsoportnak 18 tagja var. ebben résztvesz a gazdaság fiatalja, öregje egyaránt. Csak egy példát mondjunk erre. A kultúrcsoport egyik tagja, Kocsis István, 16 éves, a kultúrcsopoirt másik tagja. Bénák Lajos, 53 éves. Lelkesedésben sincs hiány a kultórcsoport tagjai közölt. Ezt egyébként legjobban a tanács választások idején vég zeit munkájuk bizonyítja. A „Borjú“ című színművet a gazdaságban háromszor is lejátszották, mindannyiszor zsúfolt nézőtér előtt. Nem egy dolgozónak voit az a véleménye, hogy az ilyen előadást mindennap szívesen megnéznék. Ezenkívül azon bán szintén nagy síkénél szerepeltek Nagykónyiben, Szakoson és Dombóváron is. * Most a farsangra készülnek. Még pillanatnyikig olhatáro- ntit tervük nincs, de egy biztos, amint Bénák Ettit elvtársnő, i kultórcsoport tagjainak véleményét elmondta: „Még nagyobb szabásút akarunk, mint az előbbiek voltak.“ Talán egy operett, talán éppen .a János vitézből egy részlet lesz az alsó- 'eperdi áillami gazdaság kultúresoportjának következő szereplése, mellyé: bizonyára hasonló nagy sikert aratnak majd.
