Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

N APLó 1935 JANUAR 5 €}. ül. ÜKalenkor válaszainak külföldi sajtóvisszhangja-YEWYOR.N G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válöszai szembetűnő zavart keltettek «a Egyesült Államok kormány köreiben. Ez többek között ab­ból látható, hogy az amerikai sajtó G. M. Malenkov vála­szait ismertetve, igyekezett megkerülni a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke által felhozott legfontosabb tétele­ket. Az amerikai lapok több­sége csupán arra a megjegy­zésre szorítkozik, hogy G. M Malenkov válaszai „hideg fo­gadtatásban ’ részesültek Wa­shingtonban. LONDON G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt amerikai újságírónak adott válaszai nagy érdeklő­dést keltettek Londonban — bár a válaszok híre későn ér­kezett Londoniba, a lapok több sége kései kiadásában közöl­te a válaszokat. így például a Daily Express teljesen áttör­delte első oldalát, hogy feltűnő helyen közölhesse a válaszo kát. Az angol külügyminisztérium hivatalos kommentárt adott ki. Az angol külügyminisztérium képviselője G. M. Malenkov­nak azzal a kijelentésével kap­csolatban, hogy a távolkeleti nézeteltérések rendezését szol­gáló diplomáciai tárgyalásokat a genfi tanácskozások tapasz­talatai alapján üdvözölni kell, elismerte, hogy „a genfi ta­nácskozás hasznos volt”. A to­vábbiakban arra utalt, hogy az angol kormány a távolkeleti feszültség enyhítésére törek­szik. Azt állította azonban, hogy a jelen szakaszban ,.a távolkeleti ügyek megtárgyalá­sának" sikere kevéssé valószí­nű. A külügyminisztérium kép­viselője G. M. Malenkovnak a négy nagyhatalom kormányfői tanácskozásaira vezető diplo­máciai tárgyalások kérdésére adott válaszával kapcsolatban kijelentette: „Politikánkat a miniszterelnök és a külügymi­niszter nyilatkozataiban több- ízben megmagyarázta.’' A kül­ügyminisztérium képviselője a továbbiakban hivatalos szemé­lyek kijelentéseit idézte. E szerint a párizsi egyezmények végleges ratifikálása előtt nem kerülhet sor semmiféle négy­hatalmi tárgyalásra. Ezzel új­ból hangsúlyozta, hogy az an­gol kormány folytatni szándék­szik az „erőpolitikát”, bár na- gyonis nyilvánvaló, hogy párizsi egyezmények ratifiká­lása tárgytalanná tenné a négy hatalmi tanácskozást egyebek közt a német kérdésben is. PÁRIZS A január 3-i párizsi reggeli lapok feltűnő helyen kommen­tálták G. M. Malenkov vála­szait. A Figaro felteszi a kérdést: „Hogyan reagál majd a szov­jet diplomácia és milyen Kelet-nyugati tárgyalások perspektívái?” A lap ezzel kapcsolatban fenn próbálja tar tani azt az alaptalan állítást, hogy a tárgyalások perspektí­vái a párizsi egyezmények ra­tifikálása folytán javulnak. Hasonló állásponton van a többi jobboldali lap is. A Combat azt írja, hogy ezek a válaszok „a szovjet külpolitika alaptételeit” érin­tik, ezért tehát „a nyugati dip­lomaták gondosan tanulmá­nyozták őket, s némi aggoda­lommal teszik fel a kérdést: milyen lesz mostantól kezdve Szovjetunió állásfoglalása a Nyugat lépéseivel kapcsolat­ban.“ A Franc-Tireur lehetséges­nek tartja a távolkeleti prob­lémákkal foglalkozó tanácsko­zás összehívását. Végtére is — írja a lap — azt a tanácsko­zást, amelyen az indokínai bé­két megteremtették, a Német­országgal foglalkozó tanácsko­zás határozatának eredménye­ként hívták össze. A L‘Humanité Dimanche hangsúlyozza, hogy G. M. Ma­lenkovnak az amerikai újság­írók kérdéseire adott válaszai­ban „az egész világ békéjéről van szó". G. M. Malenkov, a Tele- nevvs amerikai televíziós vál­lalat igazgatójának hat kérdé­sére adott december 31-1 vála­szaival újból megmutatta: a Szovjetunió minden lehetőt el­követ, hogy a tárgyalások és az egymás mellett élés politi­kája az erflpolitika fölé kere­kedjék. A szovjet államférfi­nak ez a nyilatkozata néhány órán belül nagy visszhangot keltett. DELHI A delhi rádió megjegyzése­ket fűzött G. M. Malenkov vá­laszaihoz. — Malenkov, a Szovjetunió miniszterelnöke —. mondja a kommentár — szívélyes üdvöz letét és a legjobb újévi kíván­ságait küldte az amerikai nép­nek. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió még mindig kész mindien lehetőt megtenni a két ország tartós és szilárd békés viszonyának biztosításáért. — Malenkov hozzátette, hogy minden alap megvan a baráti viszony további fejlesztésére és megszilárdítására az Egye sült Államok és a Szovjetunió népei között. SANGHAJ G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válaszai nagy érdeklődést keltettek a kínai közvéleményben. A sang- háji rádióállomás nagy figyel­met fordított G. M. Malenkov válaszaira és többször közölte azokat. A sangháji Ven’nzejpao frfa: Malenkov eivtárs válaszaiban mélyrehatóan elemezte a nem­zetközi helyzetet. Rámutatott hogy a három nyugati hatalom egyoldalúan próbálja megol­dani a fontos nemzetközi kér. déseket és mindenekelőtt Né­metország kérdését. Lehetetlen azonban — foglalja össze a lap — ilyen egyoldalú politikát folytatni és ugyanakkor illú­ziókat kelteni a népekben a négy hatalom értekezletére vo­natkozólag. A Szovjetunió, valamint más békeszerető országok és népek világszerte, mint mindig, amel­lett foglalnak állást, hogy ösz- szehívják a nagyhatalmak ta­nácskozását a vitás nemzetközi kérdések megoldására. Az ilyen értekezletet azonban nem lehet háborús légkörben lefoly­tatni. Világos — írja befejezé­sül a lap, —• hogy a békét csak a párizsi egyezmények és az amerikai-csangkajsekista szer­ződés elleni eltökélt harccal lehet megmenteni". Adenauernak el kell tűnnie a német közéletből — írja a Német Szociál­demokrata Párt sajtószolgálata Berlin (MTI): Konrad Ade­nauer, a nyugatnémet kor­mány kancellárja január 5- én tölti be 79. életévét. Ez al kálómból a Német Szociálde­mokrata Párt sajtószolgálata cikket közöl Adenauer politi­kájáról. A cikk hangsúlyozza, hogy Adenauer, az ember még hosszú ideig élhet, de Ade nauerneík, a politikusnak és államférfinak minél előbb el kell tűnnie a német közélet­ből, hogy a német nép béké­sen létrehozhassa állami és nemzet^ egységét Adenauer, a politikus a Szövetségi Köztár­saságot és nem Németországot jelképezi. Az új esztendő igen súlyos feladatokat állít Nyu- gat-Nómetország lakossága elé. Adenauer politikája, amely Németország egységét feláldoz­za Nyugat-Németország újra- felfegyverzéséért, a legnagyobb akadály a német nép feladatai nak megoldása útján — írja a szociáldemokraáa sajtószol­gálat Az iráni parlamenti bizottságok jóváhagyták a szovjet-iráni egyezményt Teherán (TASZSZ): Az irá­nt képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsága jóváhagy­ta a pénzügyi és határkérdése­ket szabályozó szovjet-iráni egyezményt. Hogyan választják a Francia Köztársasági Tanács tagjait? A Köztársasági Tanács jelenlegi összetétele Párizs (MTI): A Francia Köz társasági Tanács tagjait, a sze nátorokat nem általános vá­lasztásokon választják meg, mint a nemzetgyűlési képvise­lőket, hanem választói kollé­giumokon. Minden egyes me­gyében van ilyen választói kollégium, amely az illető me­gye képviselőiből, a megyei ta­nács tagjaiból és a községi ta­nácsok küldötteiből áll. A tizenegy tagból álló köz­ségi tanácsok egy delegátust küldenek ebbe a választói kol­légiumba, a tizenhárom tagúak hármat, a tizenhét tagúak pe­dig öt delegátust. A kilencezer lakosnál, nagyobb helységek­ből, valamint Szajna megye valamennyi helységéből a köz­ségi tanácsok valamennyi tag­ja résztvesz a kollégiumban. A 45 ezer lakosnál népesebb vá­rosok tanácsai a megyei vá­lasztói kollégiumba a 45 ezret meghaladó minden 5 ezer la­kos után még külön egy tagot delegálnak. A szenátorok megválasztásá­ban tehát igen nagy befolyá­suk van a községi és megyei tanácsoknak. A Köztársasági Tanács. tagjainak egyharma- dát 1955 tavaszán újra választ­ják. A Francia Köztársasági Ta­nácsban képviselt pártok és pártcsoportok számszerű meg­oszlása jelenleg a következő: Francia Kommunista Párt 14 + 2 haladó (16) Francia Szocialista Párt 54 + 3 közelálló (57) RPF 37 + 11 közelálló (48) MRP 22 (22) Radikális Szoc. Párt 66 + 4 (70) Független köztársaságiak 56 + 9 közelálló (65) Függetlenek és Parasztpár­tiak Országos Központja 4 (4) Parasztpártiak 18 + 1 közel­álló (19) Független tengerentúliak 12 + 1 közelálló (13) Pártonkívüliek 3 + 1 közel­álló (4) összesen 318. Budapesten és hat vidéki károsban mutatják be az újonnan tervezett ruházati eikkeket A ruházati tervezővállalatok nál most készültek el az 1955 második felében gyártásra ke­rülő modellek. A ruházati kiállítást Buda­pesten kívül Miskolcon, Deb­recenben, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Győrött is megrendezik. A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény alapján kedden Budapestre érkezett Iván Térén, a brati- slavai Nemzeti Színház igazga­tója, Milos Wasserbauer, a bratislavai opera rendezője, Vladislav Hamsik, az opavai színház igazgatója és Ivó Ji- rásek, az opavai opera veze­tője. A csehszlovák művészek a Bánk bán, a Pomádé király és a Keszkenő csehszlovákiai bemutatásának előkészítésére jöttek tanulmányútra hazánk­ba. (MTI) Miniszteri elismerés a kereskedelmi és vendég­látóipari dolgozóknak Bognár József belkereske­delmi miniszter köszönetét és elismerését fejezte ki mind­azoknak a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak, akik a karácsonyi és szilvesz­teri csúcsforgalom sikeres le­bonyolításában a fogyasztók fi­gyelmes kiszolgálásával jó munkát végeztek. Győzelemmel végződött a Coventry „Standard“ autógyár sztrákja A Coventry „Standard”- autógyár tizenegyezer sztráj­koló munkásának nagygyűlé­se elhatározta, hogy a sztráj­kolok ismét munkába állnak, mivel a gyárigazgatóság telje­sítette követelésüket: visszahe­lyezi állásába a két műhely- bizalmit és a kilenc munkást, akinek elbocsátása okozta a sztrájkot. Széljegyzetek Tűzvész Ausztráliában Párizs (TASZSZ): Mint az AFP tudósítója jelenti Ade- laideból (Ausztrália), Dél-Ausz tráliában hatalmas erdőtűz pusztít, amely óriási területre terjed ki. Az Associated Press nemhivatalos jelentése szerint a tűzvész többszázezer dollár­nyi kárt okozott. a nemzetközi eseményekhez Az arab országok nem állnak kötélnek 0 A nyugati hatalmak újabban a „közeikeleti védelem meg- egyre erősebb nyomást gyako- szervezésével" függ össze. rolnak az arab országokra, . Látaiya[ó azonban, hogy az , . imperialista diplomácia bonyo hogy bevonjak o*iet az ameri- folt gépezete a Közel- és Kö- .kai-anígol agresszív készülődé- zépkeleten sokszor üresen jár. sek rendszerébe. Ezért járt a arab országok továbbra is Közel- és Középkeleti orszá- vüf , , reszt vegyenek agresszív kato­gokban november-december- szövetségben. Szalah Sza- ben Allan amerikai külügymi- iem egyiptomi tájékoztatásügyi niszterhelyettes és Shuckburgh m'niszter december 19-én a angol helyettes külügyi állam újságíroküldöttség foga_ titkár. A közel, és középkeleti kijelentette, hpgy „az országok angol diplomatái de- arab országok népei ellene cember elején Beirutíban, vanjlai a Nyugattal való bár- ugyanezen országok amerikai milyen katonai szövetségnek.” diplomatái valamivel később Hangoztatta, hogy a nyugati Damaszkusziban értekezletet hatalmak nem élvezik az arab tartottak. Ezeken az értekezie- hépek bizalmat, mert e népeit teken a fő napirendi pont az nemzeti érdekeivel ellenkező volt, hogyan tudnának agresz- P°htíkát folytattam és folytat- szív katonai szövetséget létre- rl‘a‘í' -Emikor az egyik török hozni az arab országok részvé- újságíró az Egyiptomot állíté- teléveL ’aE Oroszország részéről fényé* A nyugati hatalmak JcüWSaB- S«tő -óriási veszélyről” kezdett sen Egyiptomra igyekeznek beszélni, a2 egyiptomi mlnisz- nyojnást gyakorolni. Allan és ^er határozottan kijelentette: Shuckburgh december 10-én Az ara^ országok népeit egyszerre jelentek meg Kairó- Nyugat részér<51 ^egeti reá' ban, s mint az egyiptomi sajtó "ls veszély... Azt hiszi Ön, közölte, az úgynevezett közel- ho3y a néPdt lebecsülik a lé- és középkeleti védelmi tervek- *ez° vesz^lyt csak azért, hogy ről tárgyaltak Egyiptom veze- legeket szőjjenek olyan ve­tőivel. Az Egyesült Államok és sz'ly elhárítására, amelyet Anglia tervei azonban eltérnek :nem éreznek? egymástól. Washington a tö- Az egyiptomi propagandám!- rök-pakisztáni egyezménybe rnsz*er e kijelentése érzéke- szeretné bevonni Egyiptomot nyen értnti a nyugati diploma- és a többi arab országot, Lon_ tékát, akik azt akarjám elhi- don meg arab országokból álló tetni, hogy katonai terveik külön katonai szövetség létre- ”védelmi’‘ együttműködést irá. hozását tervezi. nyoznak elő az arab országok­Az imperialista hatalmak kai- Nem együttműködésről Egyiptom elleni diplomáciai van szó ezekben a tervekben, hadjáratában Törökország köz hanem az imperialisták rá vetítő szerepet tóit be. Török . ... . , . , újságíró' és képviselő-küldött- akarlák kényszeríteni akaratu- ség tartózkodik jelenleg az kat az arab országokra, hogy egyiptomi fővárosban. A közel- ezeket az országokat leigázzák lövőben meg Menderesz törölj: £s ugródeszkájukká tegyék. Ez miniszterelnök látogat el Kai­róba. A „Middle East Revue" az a reáhs veszély’ ““fr a című egyiptomi hetilap azt ír- Nyugat részéről fenyegeti az ja, hogy Menderesz látogatása arab országokat. A vádlottak padján • •. Newyork (TASZSZ): Lippmann, a Neu» York Héráid' Tribüné szemieírója az ázsiai és afrikai országok értekezle­tének áprilisra történt összehívásáról közölt jelentést laym- mentálva rámutat, hogy az Egyesült Államok és szövetsége­seinek politikája nem talál támogatásra az ázsiai és afrikai országokban. „Nem ringatjuk magunkat semmiféle illúziókban — írja Lippmann — azzal a ténnyel Icapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és nyugateurópai fő szövetségesei ezen az áprilisi értekezleten nem bírák, hanem vádlottak lesznek...” Mit mesélt egy hun leány ? Egy lián leány mesélte a következő­ket: Soha nem mertem volna a régii idők­ben egy idegennel beszélni. Most azon­ban más világot élünk. Annyira tele a szívem mindazzal, ami velünk és körü­löttünk történt, hogy valakinek el kell mondanom. A mi Vörös folyánk környéke nem­csak igen nagy, hanem, amint ön is látja, szép és gazdag. Az Ailao hegy­nek soha nincs vége. Egyik-másik csú­csa olyan magas, hogy leesik a turbán a fejemről, ha fel akarok rájuk tekin­teni. Lent úgy siet a Vörös folyó, mint egy bambusznyíl. Odább az erdő olyan öreg és olyan nagy, hogy órákig járhat benne, anélkül, hogy a napot látná. A nép itt pézsmaszarvast, rókát, feandisz- nót, medvét vadászik tavasszal. Sokféle nép él itt. A hegyen lakik a miao és a jao nép és azok a zöld veté­sek ott az ő veteményes és kenderföld­jeik. A hegy lábánál lakik a ji nép, amely babot és gyapotot termel. A völ­gyekben él a táj és a sa nép, csupa gyümölcsfa veszi körül őket, banánt, mangot, albát termesztenek. Én han lány vagyok. Az én népem a hegyi lejtőn lévő falvakban telepe­dett le, azok a rizsföldek a mieink. Ta­lán itt marad ön addig ugye, amíg a rizs sárga lesz és meghallgatja arató énekeinket. Az aratás napjai boldog na­pok. Nem mindig volt ez így. Ezek a föl­dek puszták voltak és nád lepte el őket. Kis földnyelvet béreltünk a földesúrtói és magunkcsinálta ekével kapartuk meg a talajt. Nem volt egy disznónk, egy igásállatunk. Az adók és bérek min­dent elnyeltek. Olaj és só nélkül ettük a vadnövények leveleit. A han asszo­nyok keményebben dolgoztaik, mint az ökrök. Több, mint száz kilogramm ter­het hordoztak a hátukon a dombra fel és dombon le. Anyám gyakran mondta reám: milyen szép a mi kicsi leányunk. De apám ezt felelte: „Szép! Mit érsz vele? öt dollárért férjhez adjuk vala­kihez, akinek addig dolgozik, amíg megöregszik. Mit tegyünk. így van ez ezer éve és így lesz ezután is.” De nem így lett. Az én életemben nagy változás állt be. Most vannak női kormánytisztviselőink, kerületi, sőt me­gyei főnökeink.' Lo Si-hiu a Vörös fo­lyó kormányzóságának tagja. A kun- mingi nemzetiségi intézetben tanul, és talán éppen most iszik egy pohárka bort Mao elnökkel Pekingben. Mióta Mao elnök ideküldte a felsza­badító csapatokat, 1950-ben, azóta van élelmünk, ekénk, igásállatunk, megta­nultuk az öntözést és kétszerannyit ara­tunk, mint azelőtt. Az életünk napról-napra javul. Min­den háznál van disznó és minden har­madik családinak van ökre. Az állami kereskedelmi vállalatok emberei sűrűn járnak hozzánk, megvásárolják gyümöl­cseinket, szőrméinket, agancsainkat és jó iparcikkeket hoznak magukkal. A han nőik azelőtt mezítláb jártak. Ma szép cipőket hordunk. Azt mondják, szépek a han leányok. Sok festő jár nálunk és fest le bennünket és meg­csodálja színes viseletűnket. Az utasok elmondják, hogy vidékünket nemsokára hatalmas országutak kötik össze Kína többi részével. Sűrűn vannak látogató­ink. Orvosokat küldenek ki a kórhá­zak és a szülészeti intézetek. Beolta­nak bennünket a fertőző betegségek ellen. Meggyógyítják betegeinket és erősítik gyermekeinket. Ezek a gyere­kek alig hallották a múltban, hogy mi az iskola. Most sok elemi iskola és egy középiskola működik nálunk. Sok fiatal diák megy tőlünk tanulni Kunmingba vagy Pekingbe és tudással tele térnek vissza. Az elmúlt négy évben 4000 em­bert képeztek ki közülünk hivatalnoki munkára. Mao elnök úgy tekint és ke­zel bennünket, mint nővéreket és fivé­reket és autonóm területünkön a ma­gunk urad vagyunk. Ezt az autonóm kormányt tavaly ik­tatták be. A nép saját viseletében ezré­vel tódult Juanjangba, az autonóm terü­let székhelyére, erre a nagy eseményre. Eljöttek a különféle nemzetiségek. A Vörös folyó mentén égtek a pásztortü- zek. A miao leányok eljárták az ő vö­rös táncukat, a thaj lányok a bambusz­táncot és mi, han lányok az ezüstsarok- táncot. Oh, elfelejtettem, hogy megmondjam a nevemet. Az én nevem Csuhsia. Az elemi iskola harmadik osztályába já­rok. Tizenhat éves vagyok; szokás sze­rint . ilyenkor mennek férjhez a han leányok. De én, ha itt végzek az isko­lában, Kunmingban akarok tovább tá­rsulni. Gépeket akarok szerkeszteni, hogy népem könnyebben művelje meg. a földjét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom