Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
1955 JANUAR SO NAPLÓ 5 A virágzó mezőgazdaságért Tanulnak az alsóleperdi állami gazdaság dolgozói A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a brigádvezetők, a munkacsoportvezetők elméletben is ismerjék a legfontosabb agrotechnikai módsze. reket. Például egy tehenészeti munkacsapat- vezetőnek feltételeiről tuomia kell, hogy a tej 75 százaléka vízből képződik. Ezenkívül' azt is tudnia kell, hogy milyen takarrnányféle- ségekből kell összeállítani a takarmányszab- viányt. Hasonlóképpen tudni kell az «.lapvető dolgokat a növénytermelési munkacsapatvezetőnek is. S bizony meg kell mondani őszintén, hogy jelen pillanatban állami gazdaságainkban nincs annyi szakképzett gazdász, hogy a munkacsapatok élére is jusson. Ezért javasolta a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az állami gazdaságokban ezüstkalászos gazdatanfolyamokon képezzék ki a még nem szakképzett brigádvezetőket és a munkacsapatvezetőket. Az ailsóleiperdi állami gazdaságban szerveztek ilyen ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Elő_ adói; a főagronómus, a főállattenyésztő. Az oktatást minden keddi napon tartják meg. Az ezüstkalászos gazdatanfolyam hallgatói nagy érdeklődéssel tanulnak, a 2>1 hallgató még ezidieig pontosan megjelent minden foglalkozáson. A nem szakképzett brigádvezetők és munkacsapa tveze tők, a gazdaság legjobb dolgozóival együtt szorgalmasan tanulnak, mert februárban vizsgát kell tenniök. Az a hallgató, amelyik eredményesen leteszi a vizsgát „Ezüstkalászos gazda“ című oklevelet kap. A pincehelyi gépál'omás segíti 0 \ J ‘ Egyes termelőszövetkezetekben ma még problémát okoz a nagyobb szaktudást igénylő gazdasági felszerelések kijavítása. Az agépállomás, amelyik igazán felelősséget érez a termelő szövetkezetekért, ezt a munkát is elvégzi. A pincehelyi gépállomás kollektívája ezt teszi. A keszőhidegkuti „Uj Élet“ és a belecskai „Szabadság“ termelőszövetkezeteknek kijavították a kukoricamorzso- lót. Február első felében pedig rendbehozzák a nagyszékelyi „Dózsa“ termelőszövetkezet vetőgépeit. Az alsónyék* Világszabadság tsz-ben előkészítették már a vetőmagvakat Az alsónyéki „Világszabadság“ termelőszövetkezet ben a szokásos téli munka folyik. Az asszonyok a fűtött szobában dohányt simítanak. A férfiak a fo- gatosmunkával vannak elfoglalva. Trágyát hordanak, vagy fát visznek haza a tagoknak. A termelőszö- \etktzet kovácsa is végignézi mi van még, amit javítani kellene, de megnézik azért azt is, hogyan dolgoznak a tagok. Azok a tagok, akiket nem foglal le a trágyahordás, a belső javí_ tásokat végzik, vagy az árkokat tisztítják meg a bokroktól. A termelőszövetkezet már megkezdte a tavaszra való felkészülést. Amint kitavaszodik nem lesz akadálya a szántásnak-vetésmek. A kovács, Safarek János gondos kodott arról, hogy a szerszámok, gépek körül ne legyen semmi hiba. Most javítja a negyedik vetőgépet és néhány eke van még vissza, A .kapálóekéket még az ősszel kijavította. A kocsikkal sem lesz baj, volt gondja azokra is. A tavaszi munkák megkezdését kija_ vított gépek várják. Nézzük meg most hogyan készítették elő a vetőmagokat. Nincs baj ezen a téren sem. A tavasszal vetés re kerülő magok is rendben vamnaík. A kukorica, a zab, a burgonya is tisztán várja mikor kerül vetésre. Tíz mázsa kukorica, 8 mázsa zab, 35 mázsa burgonyát vetnek el majd tavasszal, azonkívül 150 kiló muhart és 200 kiló kölest. Megrendelték a konyhakerti magvakat is 700 forint értékben. A takarmányrépamagot és a napraforgómagot is hamarosan megrendelik. A kukoricát csaknem teljes egészében keresztsorosan, kézzel vetik, 5 hold kivételével, amelyben köztesként babot akarnak vetni. A tavaszra való felkészüléshez az is hozzátartozik, hogy minden munkacsapat, minden tag ismerje a ráháruló feladatot. Ezért' a közeli napokban taggyűlést hívnak össze, amelyen megtárgyalják a munkálj beindulását, és azt, mennyi földterület jut egy-e-gy munkacsapatra, vagy egy- egy tagra. Ezt a területet fztán jegyzőkönyvileg adják át, a vetéshez szükséges gépekkel és szerszámokkal * együtt. A tavasz folyamán, ha .úgy végzik a munkát, ahogy a tél folyamán felkészültek, ősszel majd a ter- rneseredményekben sem fog csalódni az alsónyéki „Vi- iágszabadság“ termelőszövetkezet tagsága. A járási ellenőrző bizottság megállapította: Csuprn a jobb munkaszervezésen múlik, hogy a teveli gépállomás kollektívája befejezi-© idegében a gépjavítást A legutóbb, az ellenőrzést végző járási bizottság meg is állapította — a gépállomáson nagyon sok hiba van. Nem vezetik rendszeresen a hiba- felvételi jegyzőkönyveket. így a gépállomás vezetője nem tudja ellenőrizni kielégítően a munkát. — Az említett hibákat már rés7-ben kiküszöbölték, de azért még mindig nagyon sok a tennivaló ... A legutóbbi értékelés szerint a gépállomások versenyében valamivel jobb helyre került Tevel, a tizennegyedik volt és a tizenegyedik lett. Persze így is jól meg kell fogni a munka végét, hogy idejében végezzenek a javítással. A gép állomáson járt járási ellenőrző bizottság megállapítása szerint: „Csupán a jobb munkaszerve,'lésen múlik, hogy a teveli gépállomás kollektívája befejezi-e időben a gépjavítást.“ • Az említett ellenőrző bizottság sok segítséget adott a még jelenleg is meglévő hibák kiküszöböléséhez. Brückner elvtárs a bizottság egyik tagja, a bonyhádi gépállomás igazgatója arra hívta fel a teveli gépállomás igazgatójának, Kozma elvtársinak a figyelmét, hogy a még vissza- lévő időszakban követelje meg a hibafelvételi jegyzőkönyvek pontos vezetését. „így nem is lehet, csodálkozni azon, hogy egyik-másik ember nem azt teszi, amit éppen tennie kellene” — állapította meg Komáromi elvtárs, a bizottság másik tagja. Igaza volt. Vajon mi lehet az oka annak, hogy Tarr Gábor szántótraktorán a megengedett 205 munkaóra helyett 253 óra alatt végezték el a folyó javítást? Csak az, hogy a vezetőség nem ellenőrizte, hogy a javító brigád tagjai mit dolgoznak. , „A járási ellenőrzőbizottság tagjai sok segítséget adtak a gépállomás vezetőségének a gépjavítás befejezéséhez“, — így mondja ezt Kozma Gyula elvtárs, áz igazgató is. — „Ott a helyszínen megvizsgálták a munkaszervezést, javaslatokat adtak a hibák kijavításához. Közelebb a termeléshez Arról van most szó, hogy a mezőgazdasági termelést kell fellendíteni: ettől függ a népjólét további emelése, az hogy a szocializmust mikorra építjük fel hazánkban. Tehát a legnehezebb, a legfontosabb, de egyben a legszebb feladat most: több kenyeret, húst, zsírt és mezőgazdasági nyersanyagot adni a hazának. Ezért most a párt jelszava az, hogy a legjobb pártfunkciónáriusok, a legjobb kommunisták menjenek falura, a mezőgazdaság szocialista szektoraiba. A párt szavára a kommunista vezetők tettekre készen egymás után jelentkeznek, hogy más munkaterületen kapjanak feladatot, ott ahol most a legnagyobb szükség van a sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező, harcos kommunistára. Jaksa János elvtárs a szekszárdi járási pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője is vidékre kérte magát. A párt végrehajtó bizottsága kérését sürgősen továbbította, a felsőbb szervek is hozzájárultak távozásához és Jaksa elvtárs ma már a sárközi állami gazdaság párttitkára. Tt/íegkérdeztük Jaksa elvtárstól, mi ösztönözte erre; „Minél közelebb a termeléshez, — ez a vágyam”. Talán soha nem választott jobban Jaksa elvtárs, mint most... Vajon van-e ékesebb szó, amely a párt politikájával való egyetértést a tetteknél is jobban bizonyítaná. Nincs, nem is lehet! Ezért ment Jaksa elvtárs is az élvonalba, meg aztán... A sárközi föld áldott jó magyar föld, két kézzel osztogatja kincseit édes gyermekeinek. De csak abban az esetben, ha szorgalmasan, gondosan mégművelik. Sajnos az utóbbi években a szorgalom és a lelkiismeretes művelési munka többször elmaradt, és a jó fekete sárközi föld, — amely valamikor a népet sanyargató urak kincsesbányája volt — adós maradt. Bizony nem kevésbbé azért maradt adós a föld, mert nem voltak az élvonalban kommunisták, népnevelők, akik lelkesítették volna a többi dolgozókat. Az a 44 kommunista, aki 1200 dolgozó között van, többnyire vezető. „Azért is megyek a sárközi állami gazdaságba, hogy hozzásegítsem az élenjáró becsületes dolgozókat ahhoz, hogy minél előbb tagjai lehessenek pártunknak”, — mondja Jaksa elvtárs. f/alóban az most a feladat, hogy minél több harcos ' kommunistát neveljenek, olyat, aki viharban, napsütésben helytáll, aki fáradtságot nem kímélve mindent elkövet a mezőgazdasági term elés fellendítéséért. Téli munka a bonyhádi Dózsa N^pe tsz-ben Varga Gizella a beadásra szánt kacsákat tömi. A korai saiátapalántákat gondozza Barabás Péterné. Réder József kertészeti agronó- mus ellenőrzi a munkát. EZT OLVASSUK Benedek Elek: AZ ARANY TULIPÁN Nyolc tündérmese, állatmese és tréfás mese váltakozik itt, jól megmutatva Benedek Elek mesekincsének minden árnyalatát. A rajzokat Kepes Tamásné készítette. Nizsalovszky József: trágyázás Leírja a talajban végbemenő folyamatokat, amelyek ismerete alapján ki kell alakítanunk helyes trágyázási rendszerünket. A második rész a szerves trágyák kezelését, illetve készítését és alkalmazását tárgyalja. Itt szerepel a zöldtrágyázás is. A harmadik rész a műtrágyázással a negyedik, a szem- csézett trágyaszerek készítésével és alkalmazásával foglalkozik, tolnai » NAPLÓ Gazdaíanácsadőja A ha ramfin etetésről Január végefelé járunk. Ebben az időszakban már meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy termelőszövetkezeteink, vagy dolgozó parasztjaink gazdaságaiban baromficsipogás verje fel a ház csendjét. A gazdatanácsadón keresztül szeretném elmondani a baromfitenyésztés terén szerzett sokéves tapasztalatomat. Téves az a felfogás, hogy minél magasabb a hő a nevelőben, annál jobb. Sokhelyen a nevelőházban lévő hőmérséklet plusz 34 fokot is elér. Ez helytelen és egészségtelen. A baromfitenyésztőnek nem ’ az a célja, hogy sültcsirkéket, hanem az, hogy életképes, erős csirkéket neveljen. Füst- ! csöves rendszerű nevelőben is elég a plusz 28 fok. A talaj- fűtéses rendszernél pedig a plusz 22—24 fok a követelmény. A felsorolt hőmérsék- , letű nevelőben szép eredmé- : nyékét lehet elérni a nevelés ■terén. Telepünk egyik dolgozója, Hanák Péter például | több mint 3.500 darab csirkét 6 hetes korig 3 százalékos el- i hullással nevelte fel. E gyönyörű teljesítmény, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a megengedett elhullás 6 hetes korig 18 százalék. Röviden a takarmányozásról A naposcsirkéket az első napokban kétóránként kell etetni, később 6 hetes korig fokozatosan napi háromszori etetésre kell az adagolást leszorítani. Nagyon helytelen az a felfogás, hogy reggeltől estig naposcsirkék előtt legyen a takarmány. Ez nem helyes, mert az állatok nem fogyasztják jóízűen a takarmányt. Meg kell követelni a nevelőtől, hogy minden etetés után az etetőket szedje fel. A naposcsirkék első takarmánya kiszitált dara, 2—3 naptól kezdve a darán kívül a lágy- eleséget és abban állati eredetű fehérjét is lehet adagolni. Vigyázni kell arra, hogy a naposbaromfiaknál megakadályozzuk a csontlágyulást. Ezt D-vitaminnal, azaz csukamájolaj adagolásával tudjuk elérni. A naposbaromfi takarmányozásánál az állati eredetű fehérjék adagolására kell nagy figyelmet fordítani. Ha az állati eredetű fehérjék közül .húslisztet, hallisztet, vérlisztet termelőszövetkezeteink nem tudnak beszerezni, vagy a meglévő takarmányuk romlott, akkor a felsorolt állati redetű fehérje takarmányokat túróval, főtt tojással pótolni lehet. Termelőszövetkezeteink tehát túróval helyettesíthetik a naposcsirkék számára az olyan fontos állati eredetű fehérjét. Vigyázni kell azonban a túró etetésénél. Köztudomású, hogy a túró könynyen savanyodik. Mindig csak annyi keveréket adjunk az állatoknak, amennyit azok jóízűen megesznek. Az etetőket utána azonnal mossuk ki. Naponta háromszor is lehet adagolni túrót lágyeleségbe. A naposcsirkéknek különösen a januári-februári, illetve a zöld megjelenéséig csíráztassunk zabot, vagy árpát. A csíráztatott zöldet csak etetés után adjuk. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a naposcsirkék az emésztéshez szükséges mennyiségű kavicsot a nevelőben megtalálják. Ha észrevesszük azt, hogy a csirkék nem veszik fel a szükséges kavicsot és ezáltal elhullás következik be, akkor megfelelő mennyiségben a lágyeleségbe kell a kavicsot belekeverni. A kavics, a faszén mellett a takarmánymész és takarmánysó adagolása is feltétlen szükséges. összefoglalva tehát, ha termelőszövetkezeteink baromfigondozói lelkiismeretesen végzik a baromfinevelés nehéz munkáját, ha vigyáznak a nevelő hőmérsékletére, ha azt tisztán tartják és nagy gondot fordítanak a naposcsirkék takarmányozására, a vitamin pótlására, akkor egész biztosan szép erdeményeket tudnak majd elérni. Szeberényi Lajos __ baromfitelepvezető, Csemyéd. Mire ügyeljünk a siíók felbontásánál? A tél közepén lassan fogynák a takarmányok, ugyanakkor megkezdjük a még érintetlen répaprizmákat és felbontásra kerülnek a silógödrök, amelyekből az állatoknak nagymennyiségű tömeg és vizenyős takarmányt tudunk adni. A silógödrök bontása nagy óvatosságot és körültekintést igényel. A beázástól, a levegő beszivárgásától nagymennyiségű föld védi a silótakarmányt. Ezt a földet a silógödrök tetejéről ásóval ledobáljuk, ugyanúgy a föld alá rétegezett szalmát és megnézzük, hogy a siló teteje nem romlott-e, penészes, vagy nincs-e kiszáradva. Az esetleg romlott takarmányréteget is eltávolítjuk, nehogy az állatok takarmányába belekeveredjen és esetleg megbetegedést idézzen elő. A megkezdett silótakar- mányt először ne adjuk nagy adagokban az állatoknak és kísérjük szemmel milyen étvággyal eszik, nem szükséges-e pelyvával, répával, vagy melasszal összekeverni. Ha az állatok az így elkészített takarmányt szívesebben fogyasztják, hozamuk növelése céljából így etessük. Másik fontos tennivaló az, hogy a megbontott silógödröt óvjuk a megázástól és minden más idegen anyag bekerülésétől, mert mindez a takarmány minőségének a rovására megy. Leghelyesebb az, ha a silógödrök tetejére tetőszerkezetet teszünk. Ennek a legegyszerűbb módja az,- ha a gödör tetejére fákat, rudakat rakunk és erre kukoricaszárat teszünk. Ha hosszabb időn keresztül etetjük a takarmányt a silógödörből és észrevesz- szük, hogy a kukoricaszár rothadni kezd, cseréljük át friss szárral, mert a csutából eredő bomlási termékek a takarmány közé kerülve étvágytalanságot, esetleg megbetegedést idézhetnek elő állatainknál. Silógödrünket tartsuk tisztán, s amikor a gödör kiürül, a megmaradt silómaradékot távolítsuk el, a falat pedig friss mésztejjel meszeljük ki, ha a siló nem betonból vám A beázástól akkor is óvjuk, ha már kiürült. A tisztán tartott silógödör és a gondosan kezelt silótakarmány nagyban növeli az állatok hozamát és jövedelmezőbbé teszi az állat- tenyésztést. Mohar László állattenyésztési osztályvezető, 4 4
