Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-11 / 294. szám

7;T®r­N A P C ö • «V 1954 DECEMBER 11 Hegnyilt a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülésszaka V*raó (TASZSZ) December 9-én Varsóban megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülés­szaka, amelyen Európa, Ázsia, Ame­rika és Afrika több mint negyven országának küldöttei vesznek részt. Di Vittorio, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke megnyitó beszé­dében rámutatott, hogy az ülésszak olyan időszakban ült össze, amikor az egész világon komoly helyzet állt elő, amikor a kapitalista és gyarmattartó országok urálii odó körei a növekvő nyomor, munkanélküliség, háborús veszély és nélkülözés perspektíváját állítják a népek elé. Az egész világ dolgozói — mondot­ta Di Vittorio — úgy vélik, hogy a londoni és párizsi egyezmények, ame- yek Nyugat-Németország felfegyver­zését, a Wehrmacht és a német miii- tsrizmus feltámasztását irányozzák elő, komoly veszélybe sodorják Euró­pát és az egész világot. A világ dol­gozói egy emberként harcolnak a londoni és párizsi egyezmények kö­vetkezménye — a háborús veszély és a féktelen fegyverkezési hajsza ellen. A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsa felhívással fordul az érde­kelt országok parlamentjeihez, hogv tagadják meg a békét fenyegető egyezmények ratifikálását. A főta­nács felhívja Európa és az egész vi­lág valamennyi dolgozóját, tömörit­sék szorosabbra soraikat, valósítsák meg a legszélesebb akcióegységet, hogy együttesen folytathassák a har­cot a londoni és a párizsi egyezmé­nyek ellen, a béke ügyének és vala­mennyi nép közötti együttműködés ügvének győzelméért. Moszkvában — folytatta di Vitto­rio — elhangzóit a kölcsönös megér­tés és megegyezés hangja, konkrét javaslatokat tettek az általános meg­egyezés elérése, az európai kollektív biztonság megteremtése érdekéiben és felhívással fordultak Németország békés és demokratikus alapokon való újraegyesítésére. Kijelentjük, hogy ezek a javaslatok. \ralamint a béke és jólét lehetőségének perspektívája, amelyeket Moszkvában valamennyi nép elé tártak, teljes mértékben meg felelnek az egész világ dolgozói lét­érdekeinek. A lengyel kormány és társadalom nevében S. Jedrvchowski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte a közgyű­lés résztvevőit. J. Albrecht, a varsói városi néni tanács elnöke Varsó la­kosságának üdvözletét tolmácsolta. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagy­ta a napirendi pontokat. A napirend jóváhagyása után az első napirendi pont előadója. Louis Saillant. a Szakszervezeti Világszö­vetség főtitkára emelkedett szólásra. * A Szovjetunió határozati javaslata a Táj vau körüli agresszív cselekmények megszii n t e téséről Newyork (TASZSZ) Az ENSZ kü­lönleges politikai bizottságának de­cember 9-i ülésén a Szovjetunió kül­döttsége a következő határozati ja­vaslatot terjesztette a „Pangsz a Kí­nai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények miatt és az Egyesült Államok hadiflottájának felelőssége e cselekedetekért1' kérdését tárgyaló bizottság elé: ..A közgyűlés megállapítja, hogy az utóbbi időben a koreai háború megszűnése és az indokínai béke hely reállítása következtében kedvező fel­tételek keletkeztek más megoldatlan problémák rendezésére és a nemzet­közi feszültség további enyhítésére, aggodalommal állapítja meg, hogy Tajvan és a kínai tengerek vidékén az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló fegyveres erők agresszív cselekményeket követnek el, ami ab­ban jut kifejezésre, hogy provokatív fegyveres támadásokat intéznek Kína városai1 és partvidékei ellen, új há­borús tűzfészekké változtatják ezt a körzetet és komolyan fenyegetik a békét. Megállapítja továbbá, hogy az említett körzetben állomásozó fegy­veres erők kalóztámadásokat intéz­nek a nyílt tengeren különböző or­szágok kereskedelmi hajói ellen, el­fogják ezeket a hajókat és durván erőszakoskodnak legénységükkel. A közgyűlés elítéli ezeket az agresszív cselekményeket, amelyek fenyegetik a béke és a távolkeleti biztonság fenntartását és ajánlja az említett körzetben kialakult helyzetért fele­lős Egyesült Államok kormányának, tegye meg a szükséges intézkedéseket az említett agresszív cselekmények, továbbá a különböző országok keres­kedelmi hajói ellen irányuló kalóz- támadások megszüntetésére-’. A Réme! Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatot tett közzé a moszkvai deklaráció jelentőségéről Berlin (MTI) A Német Kommu­nista Párt elnöksége nyilatkozatot tett közzé a moszkvai értekezleten elfogadott deklarációval kapcsolat­ban. A Német Kommunista Párt el­nöksége nyilatkozatában felszólítja Nyugat-Németország lakosságát, hogy tegyen meg mindent a párizsi há­borús egyezmények ratifikálásának meghiúsítására. — A párizsi szerződések főcélja a német ' militarizmus felújítása és Nvugat-Németországnak agresszív ka tonai tömbbé való beépítése. Ha sor kerülne a párizsi egyezmények rati­fikálására és végrehajtására, egész Európán végigvonuló gát keletkez­nék és ez a gát hosszú időre ketté­szakítaná Németországot. — A párizsi összeesküvés hazánk szabad és békés egyesítésének legna­gyobb akadálya. Az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó moszja^i^g-tekezlet ezzel szemben széleyj- líBrta a tárgyalásokhoz és megegyez^»/, vezető kapukat. — állapítja. a Német Kommunista Párt einewBpnek nyilatkozata. A fran<p^fciemzetgyűlés külügyi bizottsága <*gy szavazatos többséggel, 11 képviselő tartózkodásával a pá­rizsi szerződések ratifikálását javasolta. Párizs (Ml’d) A „Reuter” jelenti: ,,A francia nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága mindössze egy szavazatos többséggel ^tivasoita pénteken a nyu­gatnémet ’újrafelfegyverzésről, vala­mint Németországnak a nyugati vé­delmi rendőrbe való bekapcsolásá­ról szóló párizsi szerződések ratifiká­lását. • Tizenhat képviselő a ratifikálás mellett szavazott, míg tizenöten el­lene szavaztak. Tizenegy képviselő tartózkodott a szavazástól, míg két képviselő nem volt jelent a szavazás­nál.'1 Magyar építészek segítsége Phenjan újjáépítésénél (MTI) Októberben magyar építé­szek indultak Koreába, hogy Phen- ;an újjáépítésében segítséget nyújt­sanak az ottani szakembereknek. Az építészcsoport október 23-án érke­zett új munkahelyére. A magyar építészek hamarosan munkához láttak. Erről cikket és ké­pet közöl a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsá­nak lapja. Kázmér Sándor, a csoport vezető­je megírta, hogy igen szép feladato­kat kaptak. Középületeket és lakó­házakat terveznek, a későbbiek fo­lyamán pedig ezek építésének irányi fásában is résztvesznek. Már meg­kezdték a régi romos színház rekon­strukciójának tervezését. Hozzákezd­tek a két és félkilométer hosszú su­gárút mentén elterülő lakóházak ter­vezésének előkészítéséhez. Megbízták Megnyílt Becsben a falusi ifjúság nemzetközi találkozója őket a zeneakadémia és a telefon- központ tervezésével. További fel­adatuk lesz az orvosi egyetem, a Sztálin úton, — Phenjan legszebb út­ján, — a történelmi múzeum és ugyancsak ézen az úton egy köz­épület tervezése. Becs (TASZSZ) Csütörtökön meg­nyílt Bécsben a falusi ifjúság nem­zetközi találkozója, amelyet Guy de Vauguier (Franciaország) nyitott meg. Rámutatott, hogy most Bécs­ben az emberiség történetében első­ízben gyűltek össze több mint hatvan ország falusi ifjúságának képviselői, hogy beszámoljanak munkakörül­ményeikről, helyzetükről és törekvé­seikről. Guy de Vauguier azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nemzetközi talál­kozón szilárduljon a falusi ifjúság­nak a jobb életkörülményekért és munkakörülményekért, az egész vi lág békéje megóvásáért folyó harc­ban megnyilvánuló egysége. Hager, az osztrák ifjúság képvise­lője rövid beszédben üdvözölte a ta­lálkozó résztvevőit. Ezután Concas (Olaszország) mon­dotta el a falusi ifjúság nemzetközi találkozója szervezőbizottságának beszámolóját, Az am^kaiak nem kalandok tárgyalni az Észak- és Qél-Kore3 közötti szabad közlekedésről Keszon (Uj Kína) Az amerikaiak szerdán a koreai-kínai javaslat meg­vitatását utasították vissza arról, hogy a katonai fegyverszüneti bi­zottság engedje meg a polgári lakos­ságnak a demiüíarizált övezet és a katonai demarkációs vonal átlépését és az Észak- és Dél-Korea közti köz­lekedést. E javaslatok amerikai visszautasí­tása újabb bizonyítéka annak az el­lenséges érzületnek, amellyel az ame­rikaiak viseltetnek Korea békés egye sítése iránt. Az „erő politika“ hirdetői eltagadják az igazságot a moszkvai értekezletről Irt«: D. KRAMINOV A z európai országok közvélemé- nyében érdeklődést és ro- k on szén vet keltett a nyolc békesze­rető európai ország moszkvai érte­kezlete. Ez aggasztja a militarista párizsi egyezmények szerzőit. — A moszkvai értekezletet azonban min­den szándékuk ellenére sem sike­rült elhallgatniok. Még az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország polgári sajtója is kénytelen volt tá­jékoztatni róla olvasóit. Az igaz, hogy az ott elhangzott beszédek ér­telmét durván elferdítették a nyu­gati polgári lapok. Szokás szerint az amerikai kor­mány képviselői adták meg a han­got. Dulles amerikai külügyminisz­ter november 29-én Chicagóban a „nemzetközi kommunizmus mester­kedéseiről” beszélt, meghamisította a moszkvai értekezlet célját és ér­telmét, ezzel szemben magasztalta azokat az agresszív katonai csoporto­sulásokat, amelyeket az Egyesült Államok hozott létre. A rágalom­hadjáratot folytatta az amerikai saj­tó. A reakciós amerikai lapok szán­dékosan elhallgatják, hogy a mosz­kvai értekezleten európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtését követelték. Ehelyett az értekezlet résztvevőinek holmi „katonai tervei­ről” és „készülődéseiről” lármáztak. Egy szót sem írtak arról, hogy Moszkvában egész Európa biztonsá­gának biztosításáról tárgyaltak s csak arra az esetre nyilvánították szükségesnek védelmi egyezmények megkötését, ha a nyugati hatalmak az európai biztonság megvalósítása helyett mégis ratifikálnák a párizsi egyezményeket. Az angol lapok szenzációs cí­mekkel kommentálják . a moszkvai értekezletet, s ugyancsak „Kelet fegyverkezésével”, „keleteurópai ka­tonai tömbbel” ijesztgetik olvasói­kat. Gondosan elkerülik azonban, hogy érdemben válaszoljanak az ér­tekezlet résztvevőinek konkrét javas lataira. Egyes francia újságok nem érték be azzal, hogy elferdítették a tanács kozás elé terjesztett javaslatok ér­telmét, hanem ennél továbbmentek'. Minthogy nem merték cáfolni azt a közismert tényt, hogy a oárizsi egyezmények egymással szemben ál­ló katonai csoportosulások kialaku­lására vezetnek, azt igyekeznek bi­zonygatni, hogy ettől az európai helyzet nem lesz rosszabb. Az Auro- re című újság például kijelenti: — „Nem hiszünk a helyzet kiéleződé­sében.” Vannak újságok, amelyek még mindig azt bizonygatják, hogy a pá­rizsi egyezmények ratifikálása és Nyugat-Németország újrafelfegyver- zése állítólag ... megkönnyíti a tár­gyalásokat a nyugati hatalmak ag­resszív katonai csoportosulása és a többi európai ország között. Az in­diai, svájci és a svéd sajtó azonban rámutat arra, hogy ezek hiú remé­nyek. A Die Tat című svájci újság például emlékeztet arra, hogy „Né­metország újrafelfegyverzése tárgy­talanná teszi a tárgyalásokat” a há­rom nyugati ország és a Szovjetunió között. Újságíró körökben megállapítják, hogy a nyugati hatalmak szándéko­san kitérnek a német kérdés meg­tárgyalása és méginkább annak meg­oldása elől, nehogy megszűnjön a „hidegháború” Európában és eny­hüljön a nemzetközi feszültség. — Megjegyzik, hogy a párizsi egyez­mények egyes pontjai és az egyez­mények aláíróinak egyes kijelenté­sei között eltérések vannak. A pári­zsi egyezmények szervezői ]jéldául írásba foglalták, hogy a jelenlegi bonni kormányt... egész Németor­szág képviselőjének, vagyis az egye­sített Németország képviselőjének te­kintik. Mendes-France, francia mi­niszterelnök viszont november 29- én az ENSZ-ben egészen nyiltan ar­ra célzott, hogy lehetséges, sőt kí­vánatos (!) Európa huzamos két tömbre szakadása s ebből követke­zően Németország kettészakítottsá­gának fennmaradása is, olyanfor­mán, hogy Németország nyugati ré­szének a „nyugati unióhoz”, keleti részének a „keleti unióhoa” kell tar­toznia. November 26-ási Martino,. olasz külügyminiszter kénytelen Volt nyilvánosan beismerni, fciogy a bon­ni kormány nem képviseli és nem iá képviselheti egész Németországok Kijelentette, hogy éppen ezért nin­csen akadálya Olaszország esetleges részvételének olyan nesmaelközi ér­tekezleteken, amelyeken jelen vol­na a Német Demokratiloas Köztár­saság. A nemzetközt megfigyelők nein alaptalanul, úgy vélik, hogy a nyu­gati hatalmak csak olyan mérték­ben foglalkoznak a német kérdés­sel, amilyen mértékben ez lehetővé teszi, hogy Nyugat-Németországot agresszív politikájuk eszközéül hasz­nálják fel. Agresszív politikájuk ér­dekében élesztik újjá a német mili- tarizmust és engedik az európai po­rondra. Z'’ sakhogy veszélyes dolog a tűz­" J zel játszani. Hiú remény, hogy a nyugatnémet militaristákat majd a szocialista tábor ellen fordítják. Ezek a politikusok nem látják, vagv nem akarják látni, hogy bármiféle katonái kaland, amelyet az ameri­kai agresszorok a nyugatnémet mi­litaristákkal együtt készítenek elő, eijész Európát komoly veszélybe dönti. Mélységesen csalódnak, akik azt hiszik, hogy a nyugatnémet re- vansiszták majd vakon engedelmes­kednek az „atlanti” vezérkar uta­sításának. Ha egyszer fegyver lesz a kezükben, a2t teszik, amit ők jó­nak látnak. Történelmi tanulság, hogy a német militaristák a Nyugat­ra mért csapásokkal szokták kezde­ni kalandjaikat. Csak naiv ember ele hiszik el, hogy az új Wehrmacht Nyugat elleni támadásának elejét vehetik a Washingtonban és London­ban Franciaországnak ígért papiros „biztosítékok.” V I E T NA MI I Í J A I W Vakít a forró novemberi nap. A hő­ségben szinte izzik a gépkocsi oldala. Félő hoz­záérni kézzel. Az út két oldalán elárasztott rizs­földek. Nádkalapos parasztok torokhangon biz­tatják a faekébe fogott sáros fekete bivalyokat. A messzeségben kéklő hegyek lábánál füst go­molyog. Égetik a bozótot. Uj szántóföldeket hó­dítanak el a dzsungeltól. Közép-Vietnamban járunk. Meglepődtünk, amikor eleinte az útmenti kunyhók előtt futkározó cigánybarna gyerekek láttunkra sikoltozva tűntek el a bozótban. A felnőttek csoportokba verődtek, tanakodva néze­gettek utánunk. Frontharcos jelvényt viselő ko­csivezetőnket ez szemmelláthatóan mulattatta. Amikor aztán az egyik faluban egy öregasszony meglepődve csapta össze kezét és valamit utá­nunk kiáltott, a kormányra dőlve hahotázott. A tolmács is elnevette magát. — „Jaj istenem, megint itt vannak a fran­ciák!” —- ezt kiabálja az anyóka — magyaráz­ta. — Megszállóknak nézik önöket. Elnézést ké­rek ezért, de ezen a vidéken gyakran jártak francia ejtőernyősök. A lakosság hozzászokott az éberséghez. A falun túl sziklafalak között vezetett az út. Határozott tekintetű fegyveres fiatal lám­áin elénk. Hogy felragyogott az arca, amikor megtudta, Iák vagyunk. A Ming vadásztörzs őre volt. A törzs kis falvai a középvietnami hegyek között bújnak meg. Mentünk tovább. A falvakat rejtő sűrűség­ből fűrészelés, ácsolás zaja hallatszott. Lázasan folyik az újjáépítés. Nyolc évig szünetelt az élet a rombadőlt vietnami városokban. A romokat bozót nőtte be. Nagy sárga gyíkok találtak ott maguknak szál­lást. És most milyen gyorsan feltámadnak ezek a városok! A lakossággal együtt visszatérnek az állami hivatalok, a tartományi és kerületi ható­sági szervek. Vinh városban már nyolcezren lak­nak és vagy kétezer ház áll. Nádfedeles bam­buszházak ezek még egyelőre. A környéken azonban már működik egy téglagyár. Nyolc évi távoliét után újra gyülekeznek a szétszórt családok. A vietnami lapoknak speciá­lis hirdetési rovatuk van: anyák keresik katona­fiaikat, gyermekek atyjukat, nők férjüket. Meny­nyi boldog találkozás! A vietnami nők most tömegesen keresik fel a tengerparti Szám Szón városkát. Ide szállítják a genfi egyezmények alapján a francia börtö­nökből és koncentrációs táborokból szabadon engedett foglyokat. Találkoztunk itt egy asszóny- nyal, aki már 26 éve, még fiatalon búcsúzott el népe szabadságáért harcba induló férjétől. Az­óta nem látta, ö maga nevelte fel két lányát és aztán odaadta a néphadseregnek. Nyolc évig semmit sem hallott róluk. Mégsem vesztette el a reményt, hogy egyszer valamennyien viszont­látják egymást. És most eljött ennek a napja. Vietnam egyszerű emberei saiát sorsukon érzik, hogy a genfi értekezleten diadalmaskodtak a béke erői. Szám Szón környékén egy faluban megismerkedtünk egy ősz fiatalemberrel. Nyolc évet töltött haláltáborban. Fekete szemét el-el- homólvosította még az átélt kín. Csak selypítve tud beszélni. Ennek is megvan a maga történe­te. A megszállók azt akarták, hogy adja ki ne­kik az illegális szervezetet, amelyhez tartozott. Ö hallgatott. Összevissza verték. Elveszítette eszméletét, de fellocsolták hidegvízzel és tovább kínozták. Ö rendíthetetlenül hallgatott. Benzint öntöttek a hasára és meggyújtották. Háromszor •kínozták meg így. Félt, hogy nem bírja tovább és vallani fog. Erre leharapta a nyelve hegyét. Végül a genfi megegyezés mentette meg. Szo­morúan beszélt fogolytársairól, akikre még min­dig halál leselkedik a délvietnami börtönökben. A franciák megszegik az egVezményt, Sok politikai foglyot visszatartanak. A Nhan Dán c. vietnami lap ezzel kapcsolatban megírta például, hogy az amerikaiak csatlósai és a francia gyar­matosítóik százával szedtek össze vietnami kato­likusokat a templomokban és erőszakosan el­hurcolták Dél-Vietnamba. Fát Dienben találkoztunk a nemzetközi el­lenőrző bizottsággal. A templomtéren katolikusok ezrei gyűltek össze és kérték a bizottságot, hogy eszközölje ki hozzátartozóik hazatérését Délről. Közép-Vietnamban folyik az öntözőrendszer helyreállítása. Több rizst az országnak! Ezzel a jelszóval fogott hozzá Tani Hoa tartomány pa­rasztsága a Baj Tho csatorna gátjainak és zsilip­jeinek újjáépítéséhez. Az 50 km hosszú csator­nából közel egymillió embert eltartó rizsföldet öntöztek. A francia gyarmatosítók ki akarták éheztetni a köztársaságot. 1952-ben megkezdték a „rizscsatát”. így nevezték cinikusan a rizsföl­dek megsemmisítésének tervét. A francia pilótáié napalmmal öntözték az érőfélben lévő rizst, — bombázták a gátakat. A Baj Tho csatorna gát­jaira több, mint 400 bombát dobtak le. A zsili­peket teljesen szétrombolták. Azóta óriási terü­leten egyetlen rizskalász sem nőtt. Húszezer ember dolgozik naponta az öntöző- rendszer helyreállításán. Az önkéntes jelentke­zők 3—4 napra jönnek ide, egész családjukkal. Aztán jön a váltás. Az építők éjjel-nappal dol­goznak. Hősiesség, amit müveinek. Erre nincs más szó. Gépeik nincsenek. A cementet halász­ladikokon, a követ bivalyokkal, kerékpáron, de többnyire saját hátukon cipelik. A békés alkotó munkához visszatért emberek előtt nincs aka- cialy. Dél van. Magas árbocra felkúszik az arany­csillagos vörös zászló. Ez azt jelenti, hogy a napi normát már teljesítették. Üdvrivalgás tör ki az építkezésen, Mindenki tapsol, kiabál, énekel. A szabad mun­ka hatalmas, boldog himnusza ez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom