Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-25 / 306. szám

NAPLÓ 1954 DECEMBER. 25 Á francia nemzetgyűlés elvetette a párizsi egyezményeknek Nyugat-Némefország felfegyverzéséről szóló pontjait Párizs (MTI): Péntekre virradóra a francia nemzetgyűlés drámai fe­szültségű vita után kettőszáznyolc- ■\ an szavazattal 259 ellenében elve­tette a párizsi egyezmények azon részének ratifikálását, amely Ny'u- gat-Németország felfegyverzéséről és a Nyugateurópai Unióba való bevo­násról szól. A szavazás ntán, amely tehát 21 szavazattöbbséggel a kormány javas­lata ellen döntött, Mendes-France miniszterelnök nyomban bejelentet­te, hogy felveti a bizalmi kérdést a párizsi egyezményeknek Nyiigat-Né- metország NATO-tagságára és Nyu_ gat-Németország úgynevezett szuve- rénitására vonatkozó pontjaival kap­csolatban. Ami Nyu gat-Németország nak a Nyugateurópai Unióba való bekapcsolását és újrafelfegyverzését illeti, Mendes-France közölte, hogy a nemzetgyűlés által az imént elve­tett egyezményt azonnal ismét a nemzetgyűlés elé terjeszti és össze köti a bizalmi kérdés felvetésével. Az alkotmányos előírások szerint a bizalmi szavazásra negyvennyolc őrá val a bizalmi kérdés felvetése után kerül sor, vagyis hétfőn. A szavazás és Mendes-France fel­szólalása után az ülést felfüggesztet­ték. A hajnali órákban a nemzet­gyűlés folytatta tanácskozását és megtárgyalta a nyugatnémet „szuve- rénítás" helyreállítására vonatkozó szerződést, valamint a Saar-kérdés- re vonatkozó német-francia megál­lapodást. A nemzetgyűlés korareg­gel mindkét egyezményt elfogadta; a „szuverenitásról“ szóló szerződést amely a nyugatnémetországi meg­szállási statútum bizonyos módosítá­sát foglalja magában, háromszáz­nyolcvan szavazattal 180 ellenében, a Saar-vidékre vonatkozó megálla­podást pedig 368 szavazattal 145 el­lenében fogadták el. Mendes-France népellenes politikájának súlyos veresége a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI) Pénteken reggel 7.30 órákor ért véget a francia nemzet- gyűlés hosszú évek és évtizedek óta legfontosabb tanácskozása: a nem­zetgyűlés — mint jelentettük, — haj­nali 3.30 órakor, a miniszterelnök legutolsó kétség-beesett felhívása el­lenére is, 230 szavazattal 259 ellené­ben elvetette a „nyugati védelem” megszervezésének ürügyével előter­jesztett úgynevezett párizsi egyez­mények első cikkelyét, amely a bon­ni militarista klikk felfegyverzésé­ről és N yu g at-N érne törsz ág nak az agresszív nyugati tömbbe való be- \ óriásáról intézkedik. ■ A kora délelőtti órákban a francia fővárosból érkezett legfrissebb po­litikai kommentárok mind meg­egyeznek abban, hogy Mendes-Fran­ce nemzetietlen és népellenes politi­kája és ezzel együtt az egész atlanti politika újból súlyos vereséget szen­vedett, mert hiszen éppen ez az első cikkely volt/a legfontosabb az úgynevezett párizsi egyezmények egész tákolmányaiban. Az alkotmá­nyos előírásoknak megfelelően most ez; a cikkelyt újból a bizottságok elé utalják, ezután pedig ismét a nemzetgyűlés elé keiül, mégpedig a hétfőn, 27-re, tizenöt órára kitűzött ülésen, ezzel a második olvasással kapcsolatiban vetette fel a miniszter- elnök a bizalmi kérdést. A péntek hajnali szavazás előz­ményei: — a békellenes egyezmé­nyek általános vitája körülbelül haj­nali három óra tájban fejeződött be, 3.30 órára járt az idő, amikor a nem­zetgyűlésiben megkezdődött a szava­zás az egyezmények első cikkelyéről, amely a Nyugat-Német ország felfegy vérzéséről és az úgynevezett nyu­gateurópai unió katonai rendszeréibe való beszervezéséről intézkedik. Ezt megelőzően Mendes-France miniisz- terelnök még egy utolsó kísérletet tett egy „kedvező fordulat” előidé­zésére, jobban mondva az egész, at­lanti politikát fenyegető veszély el­hárítására. Az ülésterem, szinte érez­hetően elektromos feszültséggel telt meg, amikor a miniszterelnök a szó­noki emelvényre lépett, hogy meg­próbáljon még utoljára hallgatóságá­ra „hatni”. Arra szerette volna kérni a nemzetgyűlést, hogy „minél na­gyobb többséggel" fogadja el ezt a cikkelyt, nem hiányzott beszédébe’ az ..atlanti egység” szólamával való politikai zsarolás manővere sem, hi­vatkozva arra, hogy „az Egyesült Államok felénk fordítja tekintetét”. Ezzel próbálta külön is kiemelni az első cikkely „rendkívüli jelentősé­gét’*. Azzal végezte hazafiaskodó szó­lamokkal megtűzdelt fejtegetéseit hogy a nemzetgyűlésnek, Franciaor­szág érdekében meg kell tennie ezt a „nemzeti egységet” külön is ki- hangsúlyozó gesztust... De hiába való volt a miniszterel­nöknek minden erőlködése: amikor szavazásra került a sor, a nemzet- gyűlésnek valóban hazafiasán érző és gondolkodó képviselői 2Ö0 szava­zattal 259 ellenében visszautasították a párizsi egyezmények nevezetes első cikkelyét és ezzel a francia nép igazi akaratát tükröző, valóban népi­nemzeti és európai gondolkodásra valló, történelmi fontosságú aktust hajtottak végre. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának közleménye Moszkva (TASZSZ): A december 24-i szovjet lapokban ,A Szovjet­unió Legfelső Bíróságán*' címmel az alábbi közlemény jelent meg: 1954 december 14-e és 19-e között a Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma Lening rádban nyilvános tárgyaláson foglalkozott V. Sz. Abakumovnak, a Szovjetunió volt áMambizitonségi miniszterének, A. G. Leoncvnak, a Szovjetunió ál- iambiztonsági minisztériuma külön, legesen fontos ügyekben nyomozó részlege volt vezetőjének, V. I. Ko- marovnak és M. T. Lihacsovnak, a különlegesen fontos ügyekben nyo­mozó részleg volt helyettes vezetői­nek, továbbá I. A. Csemovnafc és J. M. Brovermannak, a Szovjetunió áliambiz tons ági minisztériuma volt munkatársainak bűnügyével. Abakumov vádlott, akit Berija a Szovjetunió állambiztonsági minisz­terévé tett, a bűnös összeesküvő cső. port közvetlen résztvevője volt és mint ilyen, Berija megbízásából a Kommunista Párt és „ szovjet kor­mány ellen irányuló ellenséges fel­adatokat hajtott végre. Abakumov ugyanolyan bűncselek­ményeket követett el, mint Berija. a kalandok és politikai provokációk útjéra lépett. Abakumov a pártappa- rótus, a szovjet apparátus egyes munkatársai és a szovjet értelmiség képviselői ellen bűnügyeket agyait ki, majd letartóztatta őket és a szovjet törvény által tiltott bűnös nyomozási módszereket alkalmazva, bűntársaival, Leonovval. Komarov- val és Lihacsowal együtt olyan ki­agyalt vallomásókat igyekezett ki­csikarni a vádlottaktól, amelyekben azok súlyos államellenes bűncselek­mények elkövetését ismerteit be. így hamisí totta Abakumov az úgy­nevezett „leningrádi ügyet”, amely, ben alap nélkül a legsúlyosabb ál- lamellenes bűncselekmények hamis vádjával letartóztattak több párt­munkást és a szovjet apparátus több dolgozóját. A bizonyítási eljárás megállapítot­ta, hogy Abakumov és bűntársai sok más esetben is hamisította^ bűnügye két és bűnös módon lábbal tiporták a szocialista törvényességet. Abakumov és bűntársad által ha­misan megvádolt személyeket ma már teljesen rehabilitálták. Abakumov, hogy titokban tartsa bűncselekményeit, megtiltotta, hogy a letartóztatottaknak az SZKP Köz. ponti Bizottságához és a szovjet kor­mányhoz intézett kérelmeit és pana­szait rendeltetési helyükre juttas­sák. A Szovjetunió Legfelső Bíróságá­nak katonai kollégiuma megállapí. tolta, hogy az Abakumov és cinko­sai ellen emelt vádak teljes bizonyí­tást nyertek. I. A. Csemov vádlottat 15 évi javító munkatáborra, J. M. Broveimanm vádlottat 25 évi javító munkatáborra, V. Sz. Abaku mov, A. G. Leonov, V. I. Komarov és M. T. Lihacsov vádlottat pedig a legsúlyosabb büntetésre, golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet a jelenlévő hallgatósá: nagy megelégedéssel fogadta. Az ítélet végrehajtásra került. Külpolstik ai hírek UJ DELHI A* „Indinfo” jelentette, hogy Dzsa- vaharial Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön reggel elutazott Uj-Dcl- hibcQ. Nehru Indonézül» utazik, ahol résztvesz a Colombo-hatalmak (India, Indonézia, Burma, Ceylon és Pakisztán) értekezletén. PÁRIZS Az „AFP" jelentette Malmából, hogy a Fülöp-szigetek felett öt nap­ja hüihöngő orkán Misamis-tarto- mányban tizenhét halálos áldozatot követelt. Huszonhat személy eltűnt. Az északkeleti partok egyik falujá­ban a víz tölcsér teljesen elpusztított ötven házat. LONDON Az „Army Information Digest” az amerikai hadsereg hivatalos lapja közölte William Crasy őrnagynak, az amerikai hadsereg baktériumhad­viselési osztálya vezetőjének cikkét. Crasy őrnagy azt javasolja, hogy az amerikai had vezetőség a harmadik világháború esetére készüljön fel a baktériumfegyverek használatára. Barbárság lenne saját népünkkel szemben — hangoztatja az őrnagy — ha megtagadnánk csapatainktól az olyan fegyver használatát, amely- lyel a lehető legkisebb amerikai vér áldozat árán vehetné meg az ellen­séget. LONDON A „Reuter" iroda arról számol be, hogy a svájci alpokban nagy hava­zás volt, ami az aránylag magas hő­mérséklettel és a heves szélviharok­kal együtt a lavinaveszély fokozódá­sát idézte elő. Az angol partok előtt olyan heves tengeri viharok dúlnak, hogy a Queen Elisabeth csütörtökön képte­len volt kifutni Southampton kikö­tőjéből, hogy 805 utasát elvigye New- Yorkba. CSÖCSIANG/ A kínai népi felszabadító hadsereg légi haderőinek repülőgépei hétfőn délután a Tacsen-szigetek és Jikiang- san-sziget fölé repültek és nagyszámú röpcédula-bombát dobtak le. A bom­báik a levegőben felrobbanva tízezer­számra szórták a röpcédulákat és a röpira tokát a Csang Kaj-sek banda katonáinak állásaira. Valamennyi re­pülőgép sértetlenül visszatért. A moszkvai gyermekek Négy borjút ellett egy zombaj gazda tehene Kelemen Mihály, zombai középpa­naszt Böske nevű bonyhádi tájfajta tehene négy borjút ellet: három bi­kát s egy üszőt. A négy állat közül az egyik elpusztult, de a három az anyával együtt egészséges. Kelemen Mihály tehene most ellett harmad­szor, a három el lésből összesen ki­lenc borja lett. Noel H. Field politikai menedék jogot kért a Magyar Népköztársaság kormányától. A Magyar Távirati Iroda közli: Noel H. Field és felesége, Herta K. Field amerikai állampolgárok, magyar Népköztársaság kormányától politikai menedékjogot kért. A kor­mány a menedékjogot megadta. jól töltik a téli iskolai szünidő napjait. Sokféle szórakozást rendeznek a gyermekek számára — sportversenyeket, kirándulásokat, fenyőünnepélye­ket rendeznek a főváros kultúrpalotáiban és klubjaiban. A Szakszervezetek Házában rendezett hagyományos ünnepségen a fővárosi színházak művészei lépnek fel a gyermekek szórakoztatására. A képe»: Mesealakoknak öltözött művészek fogadják a gyermekeket a Szakszervezetek Háza oszloptermének bejáratánál. Tito és Nehru közös nyilatkozata Delhi (TASZSZ). Mint az „Indin­fo“ hírügynökség jelenti, december 23-án az indiai parlament mindkét» háza elé terjesztették Tito jugoszláv elnök és Nehru indiai miniszterel­nök közös nyilatkozatát. A nyilatko­zat kiemeli, hogy Titó elnöknek Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszélései „általános vonásokban a nemzetközi problémák, köztük a tárgyalások résztvevői számára kö­zös érdekét jelentő problémák alap­vető vonatkozásait érintették“. A nyilatkozat kiemeli, hogy az India és Jugoszlávia közötti kapcsolatok „mindkét ország szuverenitása, füg­getlensége és integritása elismerésé­nek elvein, a meg nem támadás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsü lés és az egymás, valamint más or ­szágok belső ügyeibe való be néni avatkozás elvén, a maguk számára és az egész világ számára a békés egymás mellett élés feltételeihez való közeledés elősegítésén a iá púi­nál-:. Ennek az alapvető eszmének kell uralkodnia a nemzetközi kap­csolatokban és fő eleimét kell ké­peznie az ENSZ politikájának és -tevékenységének.“ Külpolitikai jegyzetek IJjabfr repedés Maian, a Délafrikai Unió 80 éves minisz­terelnöke november 30-én lemondott He­lyét Johannes Strij­dom, a vezető naciona­lista párt egyik vezér­alakja, a volt erdészeti földművelési és öntö­zésügyi miniszter fog­lalta cL Az új miniszterelnök­ről elég annyit mon­dani, hogy a délafrikai reakciósoknak sikerült megtalálniok azt az embert, aki „pápább lesz a pápánál”, na­gyobb fajvédő és re- akciósabb még Malan- nál is. Maian' drákói fajvé­dő törvényeivel, kö­nyörtelen terrorista in­tézkedéseivel nem tud­ta elfojtani a felszaba­dító mozgalmat az or­szágban. A Délafrikai Unió vezető körei úgy vélik: még nagyobbat kell csavarniok a sró- fon, hogy féken tart­sák a több, mint kilenc milliónyi afrikai, in­diai és mulatt lakossá­got. Az élj miniszter- elnök erre kapott meg bízást tőlük. Érdekes, hogy London ban nem aratott tet­szést az új miniszter- elnök személye. Ter­mészetesen nem azért, mintha „a csavar meg húzását” elleneznék, hanem azért, mert Strijdom azokhoz a körökhöz tartozik, me­lyek meg szeretnék szakítani a Délafrikai Unió kapcsolatait a brit birodalommal, s a Délafrikai Unió „füg­getlenségének” kikiál­tását tervezik. Strijdom a transwaali nacionalisták vezetője. A kormányon lévő na­cionalista párt leg- reakciósább csoportjá­nak élén áll. A londo­ni Times azt jósolja, hogy mint miniszter­elnök „nem késik majd lépéseket tenni” a Brit Nemzetközösségből va­ló kiválásra. A délafrikai kormány változás tehát elmélyí­tette az ellentéteket a brit- és a délafrika; imperialisták között. A brit birodalom alapjá­ban újabb repedés tá­madt. ISizoiiyos biztosítékok hilt tore November második felé­ben Raab osztrák kancel­lár az Egyesült Államok­ba utazott. A hivatalos osztrák sajtó nagy jelen­tőséget tulajdonított en­nek az útnak: kapcsolatba hozta az osztrák államszer ződ'és sorsának további alakulásával. A Washingtonban ki­adott hivatalos közlemény után ítélve Raab kancel­lár azt az ünnepélyes Ígé­retet kapta az amerikai kormánytól, hogy az Egye sült Államok tőle telhe­tőén gyorsítani fogja az osztrák kérdés megoldá­sát és „erélyesen igyekszik majd elérni az államszer­ződés megkötését.” Eisen­hower elnök magánbeszél getés során szintén bizto­sította erről Raabot. A hivatalos közlemé­nyekből nem derül ki, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma mi­lyen módon véli megvaló­sítani ezt a fontos célki­tűzést. Ez nem Véletlen- Bizonyos körülmények megvilágítják azok igazi szándékait, akik ilyen nagy reményekre. jogosító ígéreteket tettek az oszt­rák kancellárnak. A szovjet kormány még ez év augusztusában ja­vasolta, hogy folytassák az osztrák államszerződés kérdésének megvitatását: üljenek össze értekezletre a négy hatalom bécsi nagykövetei Ausztria kép­viselőinek részvételével és vizsgálják meg az osztrák államszerződés tervezeté­nek még nem tisztázott kérdéseit és más, a szer­ződés megkötésével kap­csolatos kérdéseket. Erre a javaslatra, amely lyel az osztrák kormány rokonszenvezett, három és fél hónapig nem érkezett válasz. A nyugati hatal­mak kormányai végül no­vember 29-i jegyzékükben kijelentették, hogy „nem látják tisztán a megtár­gyalandó kérdés jellegét”. Az osztrák képviselők részvételével megtartandó értekezlet kérdését egysze rűen megkerülték. A nyu­gati hatalmak egyre azt hangoztatják, hogy óhajt­ják az osztrák államszer­ződés megkötését Csak éppen nem élnek az erre adódó reális lehetőségek­kel. Az osztrák kancellár a washingtoni tárgyalások befejezése után sajtónyi­latkozatot tett, s kijelen­tette, hogy az osztrák ál­lamszerződés megkötését a Nyugat-Németarszágot felfegyverző párizsi egyez­mények ratifikálása előse­gítheti. Ez a nyilatkozat nagy port vert fel. A sajtó az amerikai politika oszt­rák programját látta ben­ne, amelyet Raab is tá­mogat. Legalábbis csodálkozni lehet azon, hogy a kancel­lár az osztrák államszer­ződés sorsát közvetlenül a párizsi egyezményekhez kötötte, amelyeknek célja tudvalevőleg' a nyugat­német Wehrmacht felállí­tása. Ez pedig semmikép­pen sem mozdíthatja elő az osztrák kérdés megol­dását, hanem csak megne­hezítheti. A revanyiszta német militanzmus feléledésé- . vei az osztrák független­séget fenyegető veszély megszázszorozódik. Mint tudjuk, a nyugatnémet ve­zető körök ismert kép­viselői szerint a független osztrák állam, amelyet „a német Reich-hez" sze­retnének csatolni, „tör­vénytelenül” áll fenn., Ha a párizsi egyezményeket, ratifikálják, az új Anschy luss hívei fegyvert kap­nak a kezükbe, s akkor, mint Hitler tette 1938-ban kétséglíívül megkísérlik Ausztria függetlenségének felszámolását. Ilyen körülmények kö­zött félrevezetés azt állí­tani, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása elő­mozdítja majd az osztrák probléma megoldását. A washingtoni politikusok is a közvéleményt akarják félrevezetni, amikor azt Ígérgetik, hogy igyekezni fognak elérni az osztrák államszerződés megköté­séit

Next

/
Oldalképek
Tartalom