Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-18 / 300. szám

\m DECEMBER 18 NAPLÓ 3 Móricz Zsigmondról nevezték el az őcsényi kultúrházat ÜNNEPET ÜLTEK az őcsónyiek, kiváltképpen á kul túrmunkások de­cember 13-án este. Szép kultúrottho- nuket csinosabbá, még szebbé tettek a sárközi asszonyok szőtte füg g ernyőkkel, térítőkkel. Sárközi szőt­tes függönyök ékesítik a nagyterem ajtsjait, ablakait, a színpadot is az takarja ei. Ezzel vált a kultúrotthon tájjellegén ok megfelelően igazán sár­közivé. Ezen az estéin adtak nevet is kul tárházuknak az őcsényie'k. — Móricz Zsigmondról, a paraszti sors, a paraszti élet legnagyobb ismerő­jéről,. leghívebb ábrázolójáról ne­vezték el. Bősz József, a megyei ta­nács népművelési osztályának veze­tője ismertette meg az őcsónyiekkel Móricz Zsigmondot, az író egész éle­tét és munkásságát, hogy a legegy­szerűbb ember is tudja: kinek a nevét viseli a kul tárház ég hogy an­nak a névnek mivel tartozik. Az , alkalomnak megfelelően a mű­sort Móricz műveiből és a róla szóló írásokból állították össze a rende­zőit. Bárdos István Ady ..Levélféle Móricz Zsigmondhoz" című versét szavalta, majd Vadócz Kálmán taní­tó a „Ha a kislány nem álmos“ cí­mű Móricz novellát olvasta fel. — Nagy tetszést keltett a szépen elő­adott elbeszélés. ELŐSZÖR MUTATTAK BE ez al­kalommal Móricz „Egyszer jóllakni“ című novellájának színpadra írt vál tozatát, amelyet Csámyi László dra­matizált. A darabot a Faluszijiház művészei az őcsényi kultúrcsoport tagjaival együtt adták elő. A-' dramatizélásról annyit, hogy Csányi László jól választott a Mó- ricz-mcvellák közül, amikor a drá­mai feszültséggel telített, tragiikus- végű elbeszélést, az' író novelláinak gyöngysorából : az egyik legszebbet, legmüvészibhet írta színpadra. Amel_ lett. hegy jól kihasználta a novella drámai adottságait, egyéni elgondo­lásokkal oldott meg fordulatokat, amelyek — az általános vélemény szerint — hasznára váltak a drámá­nak. az Állami faluszinhAz mű­vészei részéről dicséretes vállalko­zás volt a darab előadása a falusiak, kai közösen, hiszen ezzel egyúttal az őcsényi színjátszóegyüttest ig se­gítették. Ez volt ugyan az első ilyen alkalom, hogy a Faluszínház nem mint önálló együttes szerepelt, ha­nem közösen a kultúrotthon műked­velő gárdájával. Az őcsényi előadás példája azt mutatja, hogy jó lenne, ha ezt az első alkalmat még több hasonló követné. Ennél nagyobb se­gítséget nem is kaphatnának szín- j átszóegyüt te seink. A darab előadása jól sikerült: Kul­csár László tehetséges játéka a Mó­ricz által elképzelt igénytelen, szür­ke, semmibevett Kiss Jánost adta vissza, akinek igénytelen, minden­napi neve is azt érzékelteti, hogy csak egy a sok híg levesen élő nap­számos közül. A nyomor és a sok megaláztatás azonban keserű indu­latban tör ki belőle, különösen ak­kor, amikor észreveszi, hogy a gróf szép, fiatal feleségére is szemet ve­tett. Tehetetlensége, egész felgyü­lemlett keserűsége robban ki, ami­kor a gróf által ígért lakoma hírére 'kijelenti: „Most kieszem azt a ku­tya grófot minden vagyonából.“ — Szinte nevetségessé válik néhány pillanatra, nevetnek a napszámostár­sai, nevet a közönség, amikor tehe­tetlen dühében úgy érzi, hogy nincs az a töméntelen mennyiségű enni­való, ami ki tudná elégíteni éhsé­gét, fel tudná falni az egész határt földestől, mint a • giliszta. A háttér­ben azonban már érik a tragédia, ami torkunkra forrasztja a nevetést és nem engedi Kiss Jánost mulatsá­gos figurává válni. Még mielőtt a várvavárt lakomán egyszer úgy is­tenigazában jóllakhatott volna az ébbérért dolgozó zsellérnép, bekövet kezik a baj: Kiss János látva, hogy feleségét a gróf megcsókolja, neki­rohan és agyonszúr ja a grófot. A Faluszínház másik három színé­sze is jól oldotta meg feladatát. — Kassai Ilonát említhetjük meg Kul­csár László után, aki jól beleélte magát a szép, fiatal parasztmenyecs ke szerepébe, akinek szegényes egy­szerűsége és erényessége mellett is sok az asszonyi hiúság és kacérság. „Én tisztességes asszony vagyok“ — mondja a grófnak, de érezni, hogy hiúságának hizeleg a gróf hódolata. Fülöp Kálmán is meglehetősen Mó- ricz-hűen és ezáltal élethűen mu­tatta be a nyegle kényúr alakját, akit semmi nyomorúság nem hat meg, de saját vágyait mindenáron kielégíti. Gál Lajos alakításában fel­támadni látjuk a régi rend kisiste- nét, a pallért, a dologtalam munka- felügyelőt, aki munkára nógatja, hajszolja a zselléreket, napszámoso­kat, ő maga pedig pocakot növeszt a semmittevésben. MEG KELL EMLÍTENI még a statiszta szereplőket, az őcsényi szín­játszó együttes tagjait. Megjátszott játékukon az igyekezet és a hozzá­értő segítség sem maradt teljesen eredménytelen, amelyet az egyetlen közös próbán a színészektől kaptak. A névadó ünnepély műsora után mulatság, kedélyes társalgás indult meg az ócsényiek és vendégek kö­zött. Ellátogatlak ugyanis az ünnep­ségre a közeli Decs, Sárpilis, Báta- szék ég Bála község kultúraktívái- ból néhányan, sőt Majosról és Bony_ hádról is voltak színjátszó vendé­gek. Szabó Júlia ............................................................................11.... ■■■ ■.....................—.............. Ha rc a Dunai old vári Kendergyárban az adósság törlesztéséért A Puagíöldvári Kendergyár sok­mázsa kenderrel adósa az ország­nak. November végéig évi száltervü. két 77.3 százalékra, kóctervüket 93.7 százalékra teljesítették, globális terv_ leljesítésük 83.5 százalék. Éppen ezért az éves terv teljesítéséért fo­lyó harc igen kemény feladat elé állítja az üzem vezetőit, dolgozóit, hegy lemaradásukat — amely dön­tően a második negyedév rossz eredményeinek következménye — minél kisebbre csökkentsék. A második negyedévben úgyne­vezett ,,külső“ okok is közreját­szottak a lemaradásnál, nem volt megfelelő minőségű anyaguk. Azonban — mint Varga elvtárs, te­lepvezető a termelési értekezleten be­számolt — ebben az időszakban volt a legrosszabb a munkafegyelem is, és sem a vállalat vezetősége, sem a pártszervezet nem tett meg min­dent a munkafegyelem megjavításá- ra. Az akkori hibákból tanultak a kendergyáriak. Harmadik negyedévi tervüket már 192 százalékra teljesí­tették és ugyancsak törlesztettek adós ságukból a negyedik negyedév első két hónapjában is. A tanácsválasztási versenyben lel­kesen vett részt szinte az üzem min­den dolgozója. A tilósok, a rázósok, pozdorjások napról-napra jobb ered­ményeket értek el. Piroska Tamásné 162 százalékos teljesítményével került az élre, csak egy százalékkal szárnyalta túl Puha Lászlónénak, a szocia­lista munka hősének eredményét, aki 161 százalékot ért el. A Vö­rös Zászló rázós brigád Bálint elvtárs vezetésével addigi 124 százalékos eredményét 157 szá­zalékra javította. A Vörös Csillag rázósbrigád a mi­nőség megjavításában ért el kiemel­kedő eredményeket, gyártmányaik megfelelnek a tilolt kenc/er minősé­gének. A rázóso'k — ez alatt az egy hét alatt — terven felül 60 mázsa kócot gyártottak, amiből ötezer da­rab zsákot, vagy tízezer istrángot készíthet iparunk. Nem hagyott alább a versenylen­dület a választások után sem. Ebben a hónapban Bálint elvtársék már 4—5 napi előnyre tettek szert ter­vük teljesítésében. Mindezt jó mun­kaszervezéssel, a munkaidő teljes kihasználásával, példás munkafegye­lemmel érték el. A vállalat vezetősége megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az év végére adósságukból mi­nél többet törlesszenek. A szárí­tógépek, melyek eddig két mű­szakban dolgoztak, most áttértek a három műszakos munkára. Sikerült feltölteni a munkáslétszá­mot is. Vattaruhákkal látták el azo. kát a dolgozóikat, akik hidegben végzik munkájukat. A legutóbbi ter­melési értekezleten mintegy 15—20 dolgozó szólalt fel és tett javaslatot a munka megjavítására, a különbö­ző területeken fennálló hibák kija­vítására. rjé munkát oégeztek az LregizennzieL iskűlások a kisérteti gazdaságiban Az iregszetnesei kísér­leti gazdaságnak nagy fel­adatokat kell megoldania a termelésben, a kormány program határozata alap­ján. A gazdaság a búza kivételével az összes ter­ményeknél terven felüli eredményeket ért el. A kedvezőtlen időjárás elle­nére is 9 mázsás volt a búza termésátlaguk a 4— 5 "mázsás egyéni termések mellett. A gazdaság leg­nagyobb problémája a munkaerő biztosítása volt. A gazdaság területén meg induló nagyarányú épít­kezések, útépítés, a vil­lanyhálózat építése, a köz­ségi tartalékíöldék haszno sí tás a egyre nagyobb ne­hézségeket okozott a mun­kaerő biztosítása terén. A párt- és szakszerve­zet mindent megtett, hogy a szükséges munkaerőt biztosítani lehessen: 260 időszaki munkásra lett volna szükségünk, azon­ban csak 140—150 dolgo­zónk volt. Ahogyan növe­kedett állatállományunk, úgy kellett egyre több dolgozót beosztani az ál­lattenyésztéshez. Növé­nyeink szépen fejlődtek és egyre sürgetőbbé vált a szüksége*; munkaerő bizto­sítása. így jutottunk el az általános iskola igazgató­jához, Fűzi István elvtárs­hoz, aki örömmel nyújtott segítséget. A több mint 100 hold szójabab és le­vendula gyomtalanítását a nyári szünetben a felsőbb tagozatú iskolások végez­ték el Fűzi elvtárs veze­tésével, akinek a többi nevelőik is Segítettek. A gyermekele havi 4—500 fo­rintos keresete a szülök gondjait is csökkentette. A gazdaság bőséges ebé­det is adott a gyermekek­nek, akik ebédután a kö­zeli halastóban a fürdési lehetőségeket is kihasz­nálták. így a munka köny nyebben haladt. A másik terület, ahon­nan munkaerőt tudtunk biztosítani, a községiben létesített gyógypedagógiai iskola volt. A szélieméiig gyenge gyermekeikből az intézetben gondos munká­val hasznos tagokat nevel nők társadalmunknak. — Nevelésüket Czettl Már­ton igazgató irányítja nagy gonddal és szeretet­tel. Czettl elvtárssal meg­állapodásra jutottunk, hogy az idősebb 13—16 éves gyermekeket a tanu­lási időn kívül erejükhöz mérten munkával foglal­koztatjuk. A gazdaság 30 hold ta­karmányrépája, mely 319 mázsa átlagtermést hozott a megállapított határidő előtt be lett takarítva, ez­zel a segítséggel. A mun­káikban 25 gyermek vett részt egy-egy nevelő irá­nyításával, akik kialakí­tották a csoportok közötti versenyt is. A jól dolgo­zókat több jutalomban és kedveznnényben részesítet tóik. A gazdaság vezető­sége gondoskodott arról, hogy a téli hónapokban is foglalkoztatni tudják őket. így találtunk módot ar­ra, hogy a gazdaság ré­szére megszerezzük a szűk séges munkaerőt. A jövő évben is számítunk a gyér meikek munkájára. Varga Lajos i regszemcséi kísér­leti gazdaság MEGVÉDJÜK A BÉKÉT! Dunaszentgyörgyi gépállomás: „Tiltakozásunk jeléül még erősebben megfogjuk a kalapács nyelét“ A dunaszentgyörgyi gépállomás dolgozói röpgyűlésen hallatták hang jóikat Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése ellen. Veres Miksa gép_ állomási dolgozó ismertette a mosz­kvai értekezlet lényegéit és a hatá­rozatot, amelyet a béketábor orszá­gai fogadtak el. Ezután részletesen foglalkozott Nyugat politikájával, amely fegyvert készül adni a nyu­gatnémet tőkések kezébe. A röpgyűlésen felszólalt Balogh János és arról szólt, hogy a mosz­kvai értekezlet az egész világ béké­jének megvédéséről, s szükség ese­tén a báketábor országainak fegyve­res erővel történő megvédéséről ho­zott fontos határozatokat. Ezzel el­lentétes azonban a párizsi egyez­mény, amelyet most a nyugati álla­mok egy kis csoportja ratifikáltatni akar, hogy ezzel szentesítsék Nyu­gat-Németország felfegyverzését. — Mi ez ellen határozottan tiltakozunk, és követeljük, hogy a nagyhatalmak kezdjenek haladéktalanul tárgyak! sokat Németország egyesítéséről — mondotta többek között. Számos felszólalás után a gépállo­más dolgozói felajánlásokat tet­tek. Arra tettek ígéretet, hogy tilta­kozásuk jeléül még erősebben fog­ják a kalapács nyelét, még odaadób^ ban végzik felelősségteljes munkáju­kat, amellyel a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok megvalósítását segítik elő. A dolgozók vállalták, hogy határ­időre befejezik a gépjavítást és a minőség ellen nem lesz semmi kifo­gás. Vajda elvtárs pedig, arra tett ígéretet, hogy az erűgépjavító bri­gád, amely lemaradt a terv telje­sítésével, december 31-ig pótolja a mulasztásokat. Varsádi gépállomás : Békében akarunk élni, dolgozni az egész emberiség javára December 12-én a varsádi gépállo-! más dolgozói az asztalosmű helyben! gyülekeztek, hogy a moszkvai érte-! kéziéiről,, valamint Nyugat-Námetor- szág felfegyverzéséről beszélgesse­nek'. Zey Antal, az üzemi pártszer­vezet titkára tartott rövid ismerte­tőt Elmondotta, hogy' milyen okok vezették a Szovjetuniót és a népi demokratikus államokat, hogy Mosz­kvában közös deklarációt fogadjanak el az egész világ békéjének megvé­dése érdekében. — Mi nem akarjuk, — mondotta többek között, — hogy a német mildtarizmus elpusztítsa or­szágunkat és az emelkedő életszínvo­nal helyett a könnyek országa le­gyen hazánk. —• Befejezésül röp- gyfflés elé terjesztett egy tiltakozó táviratot, amelyet az Országos Béke- tanácshoz javasolt elküldeni. A röpgyűlésen sokan 'felszólaltak; Szabó Tibor elmondotta, nagyon jól tudja a magyar nép, hogy mit jelent a háború. Néhány évtized alatt ép­pen a német militaristák voltaic azok, akik kétszer is pusztító világháború- I ba sodorták hazánkat. — Mi nem | ! akarunk háborúi"! éppen ezért hatá­rozottan nemet mondunk Nyugat-" Németország felfegyverzésére — mon dot fa többek között. Pótai László arról beszélt, hogy egy évtized alatt hazánkban milyen eredményeket értek el, — Most a nyugati tőkések a német militardzSnust arra akarják felhasználni, hogy rom- badöntsék 10 évi alkotó munkánk nagyszerű eredményét. Tiltakozunk Nyugat-Németország íelfegyveraése ellen, mert mi békében akarunk él­ni, dolgozni az egész emberiség ja­vára. A röpgyűlésen felszólalt Perec Ilona brigád-elszámoló is. — A mi építésünkhöz béke kell — mondotta többek között. — Éppen ezért hallat­nunk kell tiltakozó szavunkat. Or­szágunk már egyszer rcmlbadőlt a német hadsereg megszállása alkat mával. Ettől a pusztulástól meg kell védenünk hazánkat. Egyet értek a moszkvai határozatokkal, amelyek a nyugati erőpoldtíkáva! szemben szűk. ség esetén a béketábor országaimét erejét egyesíti. K isgyülések Bölcskén Levél érkezett a bölcskei pártszer­vezettől szerkesztőségünkhöz. A le­vélben Vörösváczky Imre pártüitkár- helyettes arról számol be, hogy He­gedűs András elvtárs rádióbeszédét, amely a moszkvai értekezlettel fog­lalkozott, csoportosan, mintegy kettő- százötvenen hallgatták meg. „A kö­vetkező estéken 5 kisgyűlést tartot­tunk, — úja levelében — amelyen közel 150 dolgozó vett vészt. A kis- gyűléseken elmondották községiünk dolgozói, hogy helyeslik a moszkvai megállapodásokat. Mind az öt kis- gyűlésen a dolgozó parasztok állást- foglaltaik Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen és tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a revans- vágyó nyugatnémet militaristák ke­zébe fegyvert adjanak"’. 25 éves a szekszárdi kórház A szekszárdi Balassa János kór­ház december 15-én ünnepelte az új kórház fennálásának 25. évforduló­ját. Az este megrendezett emlékün­nepélyen szinte a kórház egész dol­gozó kollektívája résztvett. Dr. Erdélyi János igazgató-főorvos bevezető, megnyitó beszéde, majd a Himnusz elénekiése után dr. Kovács V. Károly főorvos, igazgatóhelyettes mondott ünnepi beszédet. Beszédé­ben visszatekintett a kórház múlt­jára, fejlődésére. Ebből a visszapil­lantásból kiviláglott, hegy a kórház legjelentősebb íd/lcdési periódusa a felszabadulás óta eltelt 10 esztendő. Felszólalt az ünnepélyen Hegedűs elvtárs. az egészségügyi minisztérium kiküldötte. Röviden értékelte a kór. ház dolgozóinak: munkáját. A kórnáz dolgozói büszkék lehetnek a dicséret re, amelyet Hegedűs elvtárs tolmá­csolt. Ez alkalommal osztották iki a legjobb dolgozók kitüntetéseit. Álta­lában azokat a dolgozókat tüntették ki, akik 25, vagy több év óta dol­goznak már a kórházban. „Az egész­ségügy kiváló dolgozója’1 kitüntetést kapták: Horváth Jánoené és Bakó Jánosmé vezető ápolónők. „Kiváló dolgozó” kitüntetést kaptak: Szőes Ferenc, Balogh József, Tamcsa Ist­vánná és Farmosi József. Ezután a kórház kul túrcsoport ja adott igen szép, színvonalas műsort. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MG­4ÜÍTSZ0LGÍI,TATÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom