Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-15 / 297. szám

A Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetőinek találkozása az írókkal (2. o.) — Képek a Szovjetunióból (2. o.) — Jogos, igazságos ügy (2. o.) — „Már most lerakjuk a jövő évi jövedelem alapjait” (3. o.) — Uj műsorral mutatkozott be az ozorai népi együttes (3. o.) — Látogatás az Állattenyésztési Kutató Intézet középhid- végi gazdaságában (3. o.) — Tolnai Napló gazdatanácsadója (3. o.) — Gyógyítható-« a rák? (4. o.)

AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÄGANAK LAPJA

XL ÉVFOLYAM, 897. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

SZERDA, 1954 DECEMBER 15

Á megyei pártbizottság ülése

Kisvejset Boldogulás tsz:

45 ezer forint prémium u cukorrépa után

P

A kásvejfcei Bődogldás terme 1 őszöveike z e t mindössze kétéves műútra tekinthet vissza. Ez a két év azonban a szorgalmas munka nyomán eredményesnek mondható. Apr ódonként szinte napról-napra nőtt, erősödött a termelőszövetkezet. A termelés mellett építkeztek is. Azóta építettek például egy 5 vagonos ku- korieagórét. egy 20 férőhelyes íácztatót, egy 50 férőhelyes süldőnevelőt, kutat fúrtak, stfo., stb. Emellett három kiló kenyérgabona, egy kiló árpa, 3 kiló kukorica, 1 káló burgonya, 1 kiló takarmányrépa, 31 deka cukor, étolaj, szappan és sok más egyéb is jutott a szorgalmas tsz-tagoknak munkaegységenként. Pénzben az igaz, hogy nem sokat kaptak, de jól tudják, hogy az építkezés nagyon jó befektetésnek bizonyuk Meg aztán most fizették ki a 15 darabból álló anyaddsznó- törzs árát is.

A zérszámadó közgyűlésen a jövő évi terveket is jóváhagyták a tsz tagjai. Cukorrépából például nem 15 holdat vetnek majd, mint ebben az évben, hanem 20 holdat. Nemcsak azért, mert az idén i$ jó volt a munkaegységenkénti 31 deka cukor, hanem azért is, mert mintegy 45 ezer forintot kaptak utána csak prémiumként. A szerződéses nővén., közül termednek például bokorhahot is.

Úgy tervezik, hogy tavasszal lóistállót építenek. Ennek munkálatai, téglahordás már megkezdődött. A tehenek számét is emelik, s távolabbi tervként egy épületüket raktárnak építik át.

A termed őszövetkezet tagjainak péUdás szorgalma és jó eredményei ismertek a községben. Eddig már Mihó Györgyné, Hetesi János kérték is felvételüket a termelőszövetkezetbe. De már ott is dolgoznak.

Xzményi Nagysalló tsz:

Több hízót nevelnek, hogy több jusson szabadpiacra is

Az elmúlt napokban tartották meg Tzményben a Nagysalló tsz tagjai zárszátmadó közgyűlésüket. Az időjárás viszontagságai ellenére a termelőszövetkezet tagjai eredményesen zárták az évet. Szorgalmas munkájuk meghozta gyümölcsét. Cukorrépából például 187 mázsás holdanként! termést takarítottak be, csak prémiumként 23 ezer forintot kaptak. Nem egy olyan tag van a termelőszövetkezetben, mint Zimányi Pál, I.edányi Lajos, Mar esek János, akik majdnem két má_ zsa cukrot kaptak munkaegységeik után. Burján István, a tsz elnöke nem kis büszkeséggel mondotta el, hogy nemcsak a férfiak, de a tsz asszonyai is kiválóan dolgoztak.

A zárszámadó közgyűlésein határozati javaslatot is fogadtak el, melynek megvalósítása jövőre meg gazdagabbá teszi a termelőszövetkezetet, még több jövedelmet biztosít minden egyes tag számára is. Tavasz- szal például az őszieket fejtrágyázzák, hengerelik, fo- gasolják. Szól a határozati javaslat arról is, hogy a fejési átlagot 9 literről 12 literre emelik. Azt tervezik, hogy bikaneveléssel foglalkoznak, amely nagyban emeli majd a termelőszövetkezeti tagok egy-egy munkaegységre eső jövedelmét. Tervbevettélk a sertésfiaztató kor szerűsítését is, hogy ezzel a sertésállomány növelését elősegíthessék. Minél több hízót akarnak nevelni, hogy több jusson a szabadpiacra.

A termelőszövetkezeti tagok szorgalmára jellemző, hogy bár a zárszámadó közgyűlés utáni vacsora elhúzódott reggel fél 5 óráig, de reggel 7 órakor a szövetkezet tagjai már valamennyien ott sürögtek-fo- rogiak a silágodrok mellett, hogy az 50 köbméter nyári siló mellé megtölthessék a másik 50 köbméteres silógödröt is.

Bonyhádi Zománcművek:

Tiltakozó hetet tartunk — több és jobb edénvt adunk az orszáanak

Kommunisták,.; a megyei párt- bizottság tagjai, póttagjai tanácskoztak szombaton, hogy kollektív munkával, a tudás és tapasztalat egyesítésével az egész megyét érintő fontos kérdésekben döntsenek, hogy a megyei pártbizottság teljes ülésén határozatot hozzanak a mezőgazda- sági termelés fejlesztése és a kollektív munka, a kollektív vezetés további szilárdítása érdekében.

Ez a tanácskozás szellemében, formájában új volt, eltérő minden eddigi pártbizottsági üléstől. Alapos előkészítés, bátor vélemény-nyilvánítás és aktivitás jellemezte. Másfél napig tartott, de senki nem találta hosszúnak. A megye helyzetéért, munkájáért érzett felelősség vezérelte a kommunistákat. Demkó elvtárs szavai szerint: „Látszott, hogy a pártbizottság valóban a megye gazdájának érzi magát,“

Az első napirend — a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének egyes kérdései'— tárgyalásánál a beszámolóból és vitából egyaránt kitűnt, jelentős eredmények születtek a megyében. Nőtt a parasztság termelési kedve, a növény- és állattenyésztés terén kezdeti sikerekről beszélhetünk. A huszonkét hozzászóló szavaiból is ez derült ki, de rámutattak a hibákra, a további feladatokra is. Különösen örömmel üdvözölték a pártmunkások falura küldését a falusi pártmunka megerősítése, a mezőgazdasági termelés fejlesztése további sikere érdekében. Jelentős helyet kapott a beszámolóban és vitában a szakemberek szerepe, a szak szerű gazdálkodás fontossága. Agro- nómus és gépállomási dolgozó, üzemi munkás és pedagógus véleménye találkozott ezen az értekezleten, a kenyérgabona termésátlaga fokozása, az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésének meggyorsításával kapcsolatban. Ennek szellemében született meg az a nagyjelentőségű határozat is, melynek alapelvei a pártpolitikai munka megjavítását és ezzel kapcsolatban a pártmunkások és szakemberek falura- küldését, a szarvasmarhatenyésztés, elsősorban a bonyhádi tájfajta tenyésztésének fellendítését, a kenyérgabona-probléma megoldását tűzték ki célul. Jelentős állomása volt a megyei pártbizottság teljes ülése a Központi Vezetőség decemberi határozata végrehajtásának, az alkotó kezdeményezés kibontakozásának, a mezőgazdasági jellegű megye fellendítésének szempontjából. Ezen a tanácskozáson a mag3re kommunista vezetői megvizsgálták a jelenlegi helyzetet és nagyhorderejű politikai, gazdasági és szervezeti Intézkedéseket hoztak, amelyek biztosítják a Központi Vezetőség határozata végrehajtásának meggyorsítását. Ennek érdekében ígért a megye minden vezetője még jobb, harcosabb, példamutatóbb munkát, kommunista helyt állást.

A második napirend tárgyalásánál — melyre vasárnap került sor — sem lankadt az érdeklődés. Hisz ez a napirend, amely a megyei párt- bizottság kollektív munkáját tárgyalta, jelentőségében, fontosságában nem kisebb horderejű az előzőnél. Ezt juttatta kifejezésre hozzászóláséban Miklós elvtárs, de valamennyien akik bekapcsolódtak a vitába. A beszámoló, amelyet Rév András elvtárs terjesztett elő, de a pártbizottsági ülés légköre, szelleme is bizonyította, hogy gyökeres a változás a megye vezetőszervénél. Javult az ülések előkészítése, színvonala, tárta'ma és egyre inkább kapnak felelősségteljes megbízatásokat, kapcsolódnak aktívan a munkába a párt- bizottság tagjai. Jelentős a javulás a bírálat kibontakozásánál is.

A még fennálló fogyatékosságokra is fény derült. Nagyobb gondot kell fordítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, tovább kell javítani a pártbizottsági és végrehajtóbizottsági ülések színvonalát. Ennek sikere érdekében hozta meg a teljes ülés határozatát, melynek pontjai biztosítják, hogy a pártbizottság, a végrehajtóbizottság elvi egysége tovább erősödjön a III. pártkor!gresz- szus, valamint a Központi Vezetőség határozatainak szellemében, hogy a pártbizottság még kollektivebb, még intenzívebb munkával irányíthassa a pártszervezetek mindennapi tevékenységét, ellenőrizze, segítse a határozatok végrehajtását.

A megyei pártbizottság teljes ülése jelentős és eredményes munkát végzett. Az egész megye felemelkedése, a népjólét emelése érdekében döntött, helyileg szabta meg a legsürgősebb tennivalókat. A pártvezetés, a pártmunka további jelentős javulása érdekében dolgozott ki intézkedéseket. Az elvi síkon és pártszerű bírálat jegyében lefolyt tanácskozás a megye valamennyi kommunistájának, dolgozójának véleményét, állás pontját tükrözte. Ez biztosíték a sikerre.

A tanácsról asz tá$ után sem lankad a nagykónyt népfront-bizottság munkaiendiilele

A nagykómyi 1fafias Népfront- bizottság megalakulása óla tevékeny részt vesz a falu életében. Szíwel- lélekkel dolgoztak a tanácsváiasztás sikeréért, s egyúttal mozgósították a falu népét a helyi akcióprogram végrehajtására is. A programban szerepelt például a Bársony utca jár- dásítása. Meg is indult a munka, s felével a tanácsválasztásokig kész is lettek.

Most a tanácsválasztások után sem lankad a népfront-bizottság munka- lendülete. Tovább folytatják a járdaépítést, amelyben igen komoly részt vállaltak a Bársony utcai dolgozó parasztok, és igaerővel valamint gyalogmunkával naponta 18—20-an segítik az építést.

Nem feledkeznek el azonban a távqicbbi nagyobb célok megvalósításáról sem. Ilyen például a Temető utca kikövezése. A népfront-bizottság tagjainak beszélgetése, mozgósítása nyomán eddig már mintegy 60 háztól ajánlották fel segítségüket az útépítéshez.

A Bonyhádi Zomáihcrn üvok dolgozói pénteken az üzem udvarán rop- gyűlést tartottak, amelyen egyhangú lelkesedéssel fogadták el a határozatot, melyben tiltakoznak Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. — „Mi, a Bonyhádi Zománcművek dolgozói minden erőnkkel tiltakozunk

A bíritói állami gazdaság pártszervezete és a gazdaság összes dolgozói taggyűlésen és röpgyülésekén tárgyal ták meg a német militarizmus feltámasztására irányuló törekvéseket, amelyek egy újabb világháború ki- robbantásához vezethet. A taggyűlésen és a röpgy üléseken az alábbi vé- lemén}’ alakult ki.

„Mélységes felháborodással tiltakozunk az emberiség békéjét fenyegető német militarizmus feltámaszaz ellen, hogy a Wehrmacht felállításával a népen nyakaba újabb háború veszedelmét zúdítsák. Nyugat- Németország felfegyverzése ellem tiltakozásul december 13-tól 18-ig tiltakozó hetet tartunk. Jobban dolgozunk, több és jobb edényt adunk az ország lakosságának” mondja a határozat.

tása ellen. Őszinte szívvel és teljes erőnkkel támogatjuk a moszkvai értekezlet rek'arációját, az európai biztonsági rendszer megteremtését.

Mi békét akarunk és ezért felhívunk mindéin becsületes, hazáját és családját szerető dolgozót, hogy jó munkájával is támogassa a moszkvai értekezlet deklarációját: a tervek időbeni túlteljesítésével, a minőség javításával harcolunk a békéért.

,,/í minőség javításával harcolunk a békéért“

I

Á Szekszárdi Szikvízüzem dolgozói az el- söiv közt tiltakoztak Nyugat-Nómetország éi fegyverzése ellen, a békéért harcoló Németország Kommunista Pártja betiltása ellen. Az üzem vezetője, Weisz Andor elvtárs, régi békeharcos, a dolgozóknak gyakran beszél arról, milyen veszély fenyeget bennünket ismét, alig tíz évvel a második világháború után.

1942-ben, — amikor már javában tombolt a háború szovjet földön — Weisz elvtársnak kis könyvüzlete volt a városban. Egyszer egy lány vásárlás közben panaszkodott, hogy sógorát behívták és most felesége egye dűl maradt két kis gyermekével. „Azoknak kellene elmenni a hazát védeni, akiké most valóban a haza — világosította fel a lányt, — védje meg a főispán, a polgármester, a földbirtokosok“. Ez valahogy a rendőrség fülébe jutott, Weisz Andort egy évre internálták. Hiszen ismerték a rendőrségen, mint régi kommunistát gyakran helyezték rendőri felügyelet alá.

„Ahogy negyvennégy márciuséban a németek bejöttek, két hét múlva már megint „úton voltam" — emlékszik vissza azokra az időkre, — az első szállítmánnyal vittek ki bennünket Auschwitzba. Lezárt vagonokban, két Szerelvénnyel, hering módjára oszNem a német nép as ellenség

szepréselve mintegy húszezer magyart hurcoltak el.

Az élvtárs biztosan olvasott Auschwitzié!, — mondja, — de ami ott volt, azt talán leírni sem lehet. Felejteni sem. Miikor odaértünk, még nem tudtuk, hogy a körülbelül egy kilométerre lévő komor, nagy épület kéményeiből miért törnek elő a lángok. Azt sem, hogy az a farkaskutyával és lovaglóostorral járó tiszt — Mengéle doktor, —miért osztja két csoportra az érkezőket. Később megtudtuk, hogy ott a kemencékben azokat hamvasztották el, akik legyengültek a munkában, akik helyébe mi jöttünk.

Ekkor én már megszűntem Weisz Andor lenni, csak egyszerűen, a 187080-es deportált voltam — mutatja a balkarjába tetovált számot. — A legsilányabb koszton végeztük a nehéz bányamunkát. Leírhatatlan szenvedéseken mentünk keresztül. Szinte mindennap — néha tíz-tizenöt fokos hidegben, — órákhosszat kellett teljesen mezítelenül állnunk az udvarban „tetüvizit“ címén.

Weisz élvtársat — a többi tíz- és tízezer deportálttal együtt a Szovjet Hadsereg szabadította ki. Olyan gyorsan nyomultak előre, hogy a németeknek csak arra jutott idejük, hogy a saját irhájukat mentsék. Ó akkor 32 kiló volt, ICH4 április 4-én vitték el Szekszárdiról, és pontosan egy évre rá, hazánk felszabadulásának napján, 1945 április 4-én ért haza Szekszárdra.

„Nem a német nép az ellenség, hiszen többségben ott is dolgozók vannak, akiknek a háború, amit már két ízben a német nagy, tőkések robbantottak ki, csak pusztulást és nyomort hozott. De most megint újra azok vannak uralmon, akik háborút, vészt hoztak az emberiségre. Nem tudom megérteni a franciákat — mondja. — Én a lágerben láttam, amint egy tizenhétéves francia gyereket akasztottak fel, mert a szerencsétlen egy karéj kenyeret lopott, nagyon éhes volt. A francia nép hogyan tűrhet meg egy olyan kormányt, amely most ismét fegyvert akar adni a hóhérok kezébe?

Meg fcell akadályozni Nyugat - Németország felfegyverzését. Én nem akarok ismét a 187082,-es deportált lenni, állandóan csak a „Sebnek—schnell'', „lösz—lösz“ üvöltéseket hallani. Nem kívánom más dolgozóknak sem, akikre más országokban ez a sors várna. Negyvenkettőben art mondtam, hogy harcoljanak a főispánok, a földbirtokosok. Most is azt mondhatom, hogy ha az imperialistáknak, a náci tábornokoknak olyan nagy háborózhatnékjuk van, — hát csinálják egyedül, vigyék ők vásárra a bőrüket.“

„Mi békét akarunk, gondo«an megmunkált íöldet..

A nagydorogi gépállomás dolgozói december 10-én röpgy ülésen tárgyalták mag a moszkvai értékezlet deklarációját. Egyemberkénrt emelték fel tiltakozó szavukat Nyugat-Német ország felfegyverzése ellen, mely veszélyezteti Európa békéjét. Hangoztatták; — nem akarunk háborút. — Nem akarjuk, hogy a nyugati országok tőkései, monopolistái még nagyobb tökére tegyenek szert egy esetleges újabb háború kitörésekor. Mi magyar dolgozok hisszük, hogy az ott dolgozók sem akarnak háborút, nem akarnak nemzetközi feszültséget. Mi békét akarunk, gondosan megművelt földet, jól öntözött réteket, gazdag szőlő és gyümölcstermést, modem szerszámgépeket, több traktort és több járművet akarunk. Ez a mi belpolitikánk, ez a mi külpolitikáink is, békében élné más országokkal.

Ráca Antalné, Nagydorog