Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-02 / 286. szám

TOLNAI VILÁG PROLETÁRJAI EGYEfÜUETEKJ A MAI SZAMBÁN: A* elnöki tanács határozatai a tanácsok üléseinek elő­készítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rend­iéről. (2. o.) — „Bevezetjük az öntözéses legelőgazdál­kodást" (3. o.) — Mit várunk mi traktorosok az új tanácstól (3. o.) — A paksi kultúrmunkások eredményei és további tervei (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAIC LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 28«. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1954 DECEMBER 2 As újonnan megválasztott tanácsok első ütései elé 1954. november 28. Fontos dátum ez tanácsaink életében. A felszaba­dulás óta másodízben választotta meg népünk küldötteit a helyi taná- csokfoa. Dolgozó népünk ezen a na­pon nem csak azt az akaratát jut­tatta kifejezésre, hogy saját jelölt­jük kerüljön a tanácsba, hanem egy­úttal kifejezte azt is, hogy helyeslik a párt és kormány politikáját, a júniusi utat, a béke, a nemzeti egy­ség, a szélesebb demokratizmus poli­tikáját. És most az első tanácsülések előtt állunk, melyeket december 4-ig min­den községben be kell fejezni. Ta­nácsülés ... Talán nem árt erről bő­vebben szólni. Az elmúlt 4 év alatt működő tanácsaink — mondjuk csak meg őszintén — nem mindig töltöt­ték be hivatásukat. Kétségtelen, hogy ehhez hozzájárult az a tény is, hogy tanácsaink önállósága meglehetősen szűk hatáskörre volt alapozva, minek következtében helyenként nagy volt e téren a formalitás. Nem tulajdo­nítottunk komolyabb jelentőséget a tanácsüléseknek. Fel kell ezt vetni, amikor az új tanácstörvény alapján első ülésre ülnek össze népünk kül­döttei. Kétségtelen, hogy az új tánács törvény más alapokra helyezte a ta­nácsok működését. Nagyobb az ön­állóság, szélesebb a hatáskör. A tanácstagok jogai és kötelességei az új tanácsválasztási rendszerből is ered, amikor egy kerület lakói méltán elvárják, hogy küldöttük az ő bizalmukhoz híven éljen jogával es tartsa be azokat a kötelességeket, amelyeken keresztül sikeresen való­sijuk meg népünk akaratát. Tanácsaink első ülésükön elindul­nak az új szakasz politikájának, a júniusi politikának az útján. Talán nem kell különösképpen bizonygatni, hogy ennek a politikának a megva­lósítása — melyet népünk a mostani szavazás alkalmával is egységesen helyeselt — nem kis mértékben függ tanácsaink jó munkájától. Jobb eredményesebb munkát várnak dol­gozóink a tanácsoktól. És tegyük hozzá — jogosan. A tanácsülések legyenek sokkal kezdeményezőbbek, aktívabbak. Tö­rődjenek többet a falu adottságai­nak megfelelő problémákkal, ami a népet is közvetlenebbül érinti. Egy­általán nem hiba, ha egy-egy tanács­ülésen nemcsak a begyűjtésről, vagy az adóterv teljesítéséről esik szó. Sőt. A központi feladatok mellett — ami fontos és egész népünk közös ügye — feltétlen foglalkozni kell a falusi politika kialakításával, illetve annak megvalósításával. Ez elsősor- blin a júniusi politikából ered, más­részt ezzel növeljük a tanácstagok aktivitását, a tömegek alkotó kezde­ményezését, öntevékeny részvételét a kötös célok megvalósításában. Tanácsaink gondoljanak arra, hogy a helyi népfront-bizottságok akció- programjának, nemes célkitűzéseinek megvalósítása döntően a tanácsok jő, vagy rossz munkájától függ. Az újonnan megválasztott taná­csok első ülésükön választják meg a végrehajtóbizottságokat, valamint a különböző ÁB-okat. Nem kétséges, hogy az újonnan megválasztott vég­rehajtóbizottságok friss, új erőket jelentenek szocialista államigazgatá­sunkban. Ezek a végrehajtóbizojtsá- gok azonban akkor végeznek igazán jó munkát, ha a felsőbb államhatal­mi és államigazgatási szervek hatá­rozatai, utasításai mellett maradék­talanul érvényt szereznek a helyi tanácsülések határozatai végrehajtá­sának is. Meg kell szüntetni azt a helyte­len gyakorlatot, hogy a helyi taná­csok határozatai „másodrendű“ fon­tosságúak. Látni kell, hogy ezek a határozatok — különösen az új sza­kasz politikájának következtében — elsősorban a helyi lakosság alkotó kezdeményezésével, jobblétével áll­nak összefüggésben. A tanács, mint kollektív testület, mint a proletár- diktatúra államhatalmának helyi szerve, követelie meg határozatai­nak végrehajtását. A végrehajtóbizottságok érezzenek nagyobb felelősséget, legyenek tuda­tában, hogy kettős alárendeltséggel végzik munkájukat, ami azt is jelen­ti, hogy tartoznak végrehajtani a ta­nácsülés határozatait, á nép akara­tát. Végül, de nem utolsó sorban emlé­kezzünk meg a tanács igen fontos szerveiről, az ÁB-okról. „Az állandóbizottság ... segíti a tanácsot, a tanács és felsőbb szervei rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak ás, panaszainak intézésében ... ellen­őrzi a végrehajtóbizottság szakigaz­gatási szerveinek, valamint a tanács alá rendelt vállalatoknak és egyéb szerveknek tevékenységét, tanulmá­nyozza e szervek fejlesztésének lehe­tőségeit és tapasztalatai alapján ja­vaslatokat készít, ... szervezi és neveli a lakosságot az állami felada­tok végrehajtására”. (Tanácstörvény 19. §. a, b. d pont) Nem sok kommentár kell a tanács törvény ezen meghatározásához. Vi­lágosan kitűnik, hogy az AB-ok mi­lyen rendkívül fontos szerepet tölte­nek be. Az ÁB-ok nem eszközei a szakigaz gatási szerveknek, hanem ha mond­hatjuk — közvetve — éppen fordítva áll a helyzet. Állandó bizottságaink küldetésüknek híven' tanulmányoz­zák és juttassák érvényre a tömegek alkotó kezdeményezését és neveljék a tömegeket. Legyenek gazdái egy- egy munkaterületnek és gyakorlati­lag ellenőrizzék a szakigazgatási szer vek munkáját. Szép feladat — az új szakasz po­litikájának megvalósítása — áll ta­nácsaink előtt. Ezen nemes cél meg­valósításán közreműködni valóban nagy megtiszteltetés. December 4-ig újonnan megválasztott tanácsaink is megteszik az első lépést e cél meg­valósítása érdekében. Aztán 4 év múlva... ismét arról számolhatunk be, hogy mindent megtettünk, amit népünk ránkbízott és eredményes munkát végeztünk a nép érdekében, a szocializmus építése során. Kistakács József A Tolnai Textilgyárban találkozót rendezte* a 10 éve gyárban dolgozóknak A Tolnai Textilgyár MSZT-szer- vezete az üzemi bizottsággal együtt a felszabadulás tiszteletére találkozót rendezett a már 10 éve a gyárban dolgozó munkásoknak. A kultúrterem ben az illatos tea és jó harapnivaló mellett barátságos, szíves szó tette hangulatossá, közvetlenné ezt a ta­lálkozást. Elbeszélgettek emlékeik­ről, amelyek a gyárhoz, a munkájuk­hoz fűződnek, idézgették a felszaba­dulás eseményével kapcsolatos élmé­nyeiket, de legtöbb szó az üzem fej­lődéséről esett. Arról, hogy tíz éve még csak 32 gép dolgozott az üzem­ben és a legtöbb munkát kézzel kel­lett elvégezni, ma pedig több, mint kétszáz fajta gép segíti, helyettesíti az emberi munkaerőt. Régen a mun­kaidő is jóval hosszabb volt, — em­lékeztek az „öregek” — nem volt ritkaság a tizenkét órás műszak. A találkozó megrendezésében meg becsülésük jelét látták a dolgozók és ez a tudat Jóérzéssel töltötte el őket. Ebből a jóérzésből fakadt a ta­lálkozó, a beszélgetés meleg hangu­lata. Ünnepélyesen vették át megbízó* leveleiket az áj tanácstagok Megyénk dolgozói meg­választották november 28- án a helyi tanácsok tag­jait. A leadott szavazatok összeszámlása után még az esti’ órákban a választó kerületi bizottságok elnö­kei és titkárai ünnepélyes keretek között átnyújtot­ták az új tanácstagoknak a díszes kivitelű megbízó- levelet. Szekszárdon a 80 tanácstag közül hatvan­nyolcán kapták meg már a választás napján, a meg bízólevelet. Dabi József dolgozó paraszthoz, — ak­kor már megyei tanácstag hoz — éjfél után 2 órakor érkezett meg a választó- kerület bizottságának el­nöke és titkára. Dr. Hida­si Istvánt is tanácstagnak választották meg novem­ber 28-án. A megbízólevél átvétele után az új tanács tag megvendégelte az el­nöki ég tagjait. Valamennyi tanácstagot a megbízólevél átadásakor meg egyszer felkérte a vá­lasztókerületi bizottság el­nöke, hogy a választó- polgárok ügyeinek legye­nek szószólói, tartsák a kapcsolatot a dolgozókkal, sokszor keressék fel őket. Lázas munka folyik a bölcskei gépállomás javítéműbelyeiben A bölcskei gépállomás szerelői tavaly elsők köaött fejezték be a téli gépjavítást megyénkben és tegyük hozaé. azt is, minőségileg kifogástalan munkát végez­tek. Nem is volt bitbe évközben. Minden trriktar fo­lyamatosan dolgozhatott. De a tavaly télen jól végzett gépjavítás most érezteti igazán hatását. A gépek még mindig kifogástalan jók, „bírják az iramot“. Az ered­ménye abban mérhető fel, hogy a bölcskei gépállomás teljesítette, illetve túiteljesitette tervfeladatát. A böicskeiek jövőre nem másodikak, hanem el­sők akarnak lenni. Az elsőség előfeltételét a kifogás­talan gépjavítással teremtik meg. Lázas munka folyik most is a javítómühelyekben, minden brigád azon igyekszik, hogy leghamarabb, legjobban javítsa ki a rábízott gépet. Megy is a munka, mint ~a karikacsapás. A november hónapra beütemezett javításokat mara­dék nélkül elvégezték. Sőt a 3 cséplőgép helyett ötöt javítottak ki, a 3 traktoreke helyett négyet hoztak rendbe. A szerelők is — csakúgy, mint a traktorosok — teljesítették, illetve túlteljesítették a tanácsválasz­tás tiszteletére tett fogadalmukat. A bölcskiei gépállomás szerelőműhé!yében tovább­ra is olyan, lendülettel folyik a munka, mint a tanács- választási verseny ideje alatt. Mindenki igyekszik, hogy a második helyről az első helyre kerüljön a gépállomás a megye 15 gépállomása közt folyó versenyben. Húsz család mehet vásárolt a harci Új É et tsz A harci Uj Élet termelőszövetkezet jó eredmények­kel zárta az idea gazdasági évet, s így jó jövedelem jutott - a tagságnak. A jövedelem alapja elsősorban a jó állattenyésztés volt. A szövetkezet a jövő évben még nagyobb jövedelmet akar elérni, a környék adottságai­nak kihasználásával. A közelben sok a szőlő, a gyü­mölcsfa, az akácos, kitűnő hely a méhtenyésztésihez. A szövetkezet él is a lehetőséggel, az ősz folyamán 20 család méhet vásárolt, hogv ezzel is gyarapítsák a jö­vedelmet. Igen jó gondoláit volt ez a harci Uj Élet termelőszövetkezet részéről annál is inkább, mert ezek a lohe;ősegek úgyszólván minden termelőszövetkezet­nél megvannak a megyében. Belezték éves tervüket a Tolnai Selyemloná dolgozói A Tolnai Selyemfomó dolgozói még az év elején fogadalmat tettek éves tervük túlteljesítésére. En­nek végrehajtását segítet­te elő a kongresszusi, majd az Alkotmány ünne­pének tiszteletére indított műszak, mely szép ered­ményeket hozott. Az üze­met egész évben élénk Verseny-mozgalom hálózta be: versenyeztek a műsza­kiak, a csoportvezetők, fo­nók, csomózok, főzök, a gépészek, lakatosok és a fűtők is. A különböző verseny­szakasz még le sem zárult, a Tolnai Selyemfonó dol­gozó: már újabb mozgal­mat indítottak. így kez­dődött a november 7. és a tanácsválasztási verseny, mely az éves terv befeje­zését tűzte ki célul. A Toinai Selyemfonó dolgo­zói teljesítették vállalásu­kat: november 27-én dél­előtt befejezték éves ter­vüket. Az üzem dolgozói november 27-e óta már éves tervük túlteljesítésé­ért versenyeznek. Vállal­ták, hogy ez évben még 4000 kilogramm selymet dolgoznak fel, melynek ér­téke két és félmillió fo­rintot tesz ki. A 4000 kg selyemszálból 45.000 mé­ter hemyóselyem-szövet készül majd, amely emeli ruházati iparunk választé kát. Januártól új modellek gyártását kezdi meg a Bonyhádi Cipőgyár Az elmúlt évekhez viszonyítva állandóan emelke­dik a termelés a Bonyhádi Cipőgyárban. Az idei év utolsó negyedében 37 ezer párra’, az új év első*negye­dé ben 3000 párral gyártanak több cipőt, mint egy év­vel korábban hasonló időszakban. A termelés mennyiségi növelése mellett a gyár ar­ra törekszik, hogy minél változatosabb, tetszetősebb termékeiket gyárthasson. A kereskedelmi szervekkel történt megbeszélés alapján a jelenleg gyártott magas, szárú férfi, női és gyermekcipők mellett januártól 3 új női és 2 férfi modell gyártárót is megkezdik. Az új modellek próbagyártása már megkezdődött a Bony­hádi Cipőgyárban. Ezerötszáz fiatal fáklvás felvonulásával kezdődött Szekszárd felszabadulásának ünnepsége Szekszárd város felszabadulásának 10 éves évfor­dulója tiszteletére a DJSZ-szervezet fáklyás felvonulást szervezett a fiatalok körében. A különféle hivatalok, tömegszervezetek fiataljai, diákfiatalok, ifjú honvédek menetelték együtt, több. mint 1500-an lobogó fáklya­fény mellett végig a városon. A felvonulók a Sztálin téren gyűltek össze végül, ahol mér hatalmas lánggal égett a tábortűz. Itt rövid műsorral adózott az ifjúság a felszabadulás emlékének. Elénekelték a magyar és szovjet Himnuszt, a felszabadulást idézték a szavalatok is, amelyeket két gimnáziumi tanuló adott elő. Két sza­valat között a városi DISZ-bizottság egyik munkatársa mondott rövid, meleghangú emlékbeszédet, vázolta Szekszárd felszabadulásának történetét. Végül az álta­lános gimnázium énekkara adott elő mozgalmi induló- kart és népé .-'okát. Mire a műsor végétért, a tábortűz is éppen elhamvadt, de az emlékezet lángját magukkal vitték a fiatalok. I árosunk felszabadulásának évfordulója Részletek az MSZT pályázatára beérkezett dolgozatokból „Én akkor születtem,1 amikor még dörögtek az ágyuk, még háború volt. De nemsokára jött a felsza­badító hadsereg és akkor szabód világ lett. Szüleim örültek a felszabadulásnak és örültek nekem, az ak­kor született pólyásbabának.” (BORSICZKY MÁRIA IV. osztály) * „Én akkor még nem éltem, amikor a Szovjetunió hős katonái felszabadították városunkat. Mikor már meg tudtam érteni, sokat hallottam, később olvastam és tanultam róla, hogy mit köszönhetünk a felszaba­dulásnak. Nekem legfontosabb, hogy szép, tiszta isko­lába járhatok. Nagyon tetszik nekem a vidám úttörő­pajtások élete és ha majd felmegyek Budapestre, vé­gigjárom a szép úttörő áruházat, utazni fogok az út- törővasúton és megnézem a Népstadiont, amelyet ké­pekről már jól ismerek. Szeretek tanulni, de nagyon szeretek labdázni is és a jó bizonyítványért igazi fut- ballabdát fogok kapni. Szekszárdon is épült új sport­pálya, van játszótér is hintákkal és homokkal. Gondos­kodnak egészségünkről is, és ha félünk is egy kicsit, a fogorvoshoz azért el kell menni.” (SZABÖPAL GÉZA IV. osztály) * „Engem nem Szekszárdon ért a felszabadulás. Az' ország más részében ismertem meg a szovjet katoná­kat, akik nem ellenségként, hanem barátként jöttek hozzánk. Főleg az olyan kisgyerekeket nagyon szeret­ték, amilyen én voltam akkor.” (EGYED KÁLMÁN VI/A osztály) S>AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA«4AAA 3 MÉSZÖLY JÚLIÁT, * 3» Simontornyai Bőrgyár sztahanovista ifjúmunkását 3 vasárnap megválasztották járási tanácstagnak. Az üzem 3 igyik legjobb dolgozója, normáját állandóan 130—140 3 százalékra teljesíti. Jó munkájával érdemelte ki a dob ■* gozók bizalmát, ezért szavaztak rá a választáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom