Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-05 / 289. szám

1964 DECEMBE» S if 7t P C ö 7 Több9 mint háromnegyedmillió forint a szekszárdi földművesszövetkezet tiszta nyeresége A szekszárdi íöldmüvesszövetke- zet dolgozói — különösen a kiske­reskedelemben — versenyben végzik munkájukat már egész éviben. A szakszervezet vezetősége a versenyt negyedévenként rendszeresen érté­keli. Ennek meg is van az eredmé­nye. A kiskereskedelmi üzemág minden hónapban teljesíti tervét, a iölclmü vessző vetkezet boltjaiban alig volt az elmúlt időben hiánycikk.' A III. negyedévi versenyértőkelés során az áruházi vá-ndprzásx ló t . és az ezzel táró 600 forint pénz jutái-, mat a vasosztály nyerte el. Vezető­je Bakó Ferenc elvitárs. Vele dolgo­zik Femencz József eladó. Mindket­ten jé munkát végeztek amit bizo­nyít az is, hogy a III. negyedévi tervüket 147 százalékra teljesítették. A boltok közötti versenyben a vándorzászlót és az 500 forint pénzjutalmat az I. számú bolt nyerte cl. Ennék vezetője Taksonyi Sándor, eladója Izlstekker Julia. Eladási ter­vüket a III. negyedévben 129 száza­lékra teljesítették. A szövetű reset dolgozói újabb vál­lalást tették a MÉSZÖV megyei kül­döttgyűlése tiszteletére: December 31-ig az összes nészjegyháfcnalékot befizettetik, hogy ezzel is segítsék a jobb áruellátást. A szövetkezet vezetősége a szak- szervezeti bizottsággal közösen 500—300 és 100 forint jutalmat tűzött ki, melyeket azon szövet­kezeti dolgozók között osztanak ki, akik a legtöbb új tagot és a legtöbb részjegyet fizettetik be. A tolnai földmüvesszövetkezet dol­gozóit versenyre hívták fenti válla­lások teljesítésére. A szekszárdi szövetkezet a jobb áruellátás mellett sokkal többet fog­lalkozik a tagsággal mint az elmúlt évben. Ez meg ás látszik a szövet­kezet tömegszervezeti munkáján is. Ebben az évben már két esetben sorsoltak ki különböző értékes tár­gyakat a tagok között, több mint 25.000 forint értékben. A vásárlá­sok és értékesítések után több mint 8.000 forint előleget fizették ká a tagságnak. A szövetkezeti dolgozók között közel 24.000 forint jutalmat osztotok ki. A tervek teljesítésének, a szövet­kezeti dolgozók jó munkájának, a tagsággal való kapcsolat elmélyré- sénék eredménye az, hogy a szövetkezet tiszta nyeresége a III. negyedév végén már megha­ladta a 750.000 forintot. A szövetkezet jól felkészült a ka­rácsonyi ünnepekre is. A szekszárdi korzón külön sátrat állítottak fel, ahol szebbnél-szebb játékárut, egyéb ajándéktárgyakat árusítanak, ezzel is segítve a jobb ellátást. A szövetkezet zöldségboltjában egész télen tárolható tartósított zöldség, gyümölcs és egyéb áruk kaphatók. A szövetkezet vezetősége és dol­gozói ezután még jobb munkát vé­geznek azért, hogy a lakosságot mi­nél több és jobb ipari és közszük­ségleti cikkel láthassák el. Se. F. Mindennapi életünk használati tárgyainak jórósze vasból,' fémből, acélból készül. Kormányprogramunk célul tűzte ki: Több és jobb köz­szükségleti cikket a dolgozóknak. Ezt a célt segíti megvalósítani a fémgyűjtésl kampány is, mely a fémgyűjtők jó munkája nyomán megyénkben szép eredményeket ho­zott. A MÉI-I szekszárdi telepe vas- gyűjtési tervét 120 százalékra telje­sítette, oe túlteljesítette színesfém gyűjtési tervét is, melyből 116 má­zsa gyűlt össze. A begyűjtött vas- és fémmennyiség azt bizonyítja, hogy iskolásatok jó munkát végez­tek, de dicséretet érdemelnek a gép. állomások, állami gazdaságok és az egyes vállalatok dolgozói is, akik szép számmal vették ki részüket a munkából. Hadd említsünk meg néhányat a legjobbak közül: A Tolna Megyei Malomipari Egyesülés műszak! osz­tályvezetője Horváth Kálmán elv- társ személyesen irányította a vas­gyűjtést a vállalat telepein, mely­nek eredményeiként százötven mázsa ócskavasat szedtek össze. A szedre­st gépállomás dolgozói Talpas Ist­ván főgépásszel az élen 80 mázsa vasat adtak át a MÉH telepnek. Ebből a mennyiségből 32.000 db húsdarálót készíthet majd iparunk. „Csak akkor lesz több mezőgazda­sági gép és háztartási felszerelés, ha az ócskavasat nem a gazdaságban tároljuk, hanem összegyűjtve a ko­hókba juttatjuk“ — mondotta Ba- rlcz elvtárs, a Gerjeni Állami Gaz­daság igazgatója, akinek szintén nem kis érdeme van abban, hogy az álleimi gazdaság dolgozói 58 mázsa vasait gyűjtöttek, melyből több, mint 4.000 darab tízliteres vödör ké­szülhet. Az iskolák közül a Szekszárdi Ál­talános Leányiskola tanulói több, mint 30 mázsa vasat szedtek össze. A városi iskolások mellett szép ered­ményekkel dicsekedhetnek a tanyai iskolák is, melyek közül a kajmád- puiszitai iskola 3j2 tanulója 580 kg, a Fadd-dombori „Szabad Föld“ ter­melőszövetkezet iskolás gyerekei pe­dig tíz mázsa és 30 kg vashulladékot adtak út a területi gyűjtőknek. Sógorka Mihály a póri „Béke“ tsz agronómusa több9 mint tízezer forint prémiumot kapott A pari „Béke” termelőszövetkezet tagjai, csaknem minden terményféle ségekbőL túlteljesítették termelési tervüket. Cukorrépából a beüteme­zett 129 mázsa holdankénti átlagter­més helyett 203 'mázsát termeltek egy holdon. Burgonyából is csaknem mégegyszer annyit termeltek az elő­írtnál Az elért eredményekben nagy része van az agronómusnak Sógorka Mihály elvtársnak is. Munkája elis­meréséül, a megbecsülés jeléül 10.895 forint prémiumot kapott, me­lyet a tamási gépállomás pénztárosa az elmúlt napokban fizetett ki. A kereskedelem felkészül a karácsonyi ünnepekre December 6-án tartja alakuló ülését a Szekszárdi városi tanács Szekszárd város tanácsa hétfőn, de cenrber 6-án tartja alakuló ülését. A tanácsülésen, — amelyen a novem­ber 28-án megválasztott tanácstagok mellett a város dolgozói közül is töb­ben résztvesznek — meghatározzák a végrehajtóbizottság számát, majd ma gát a végrehajtóbizottságot választja meg saját soraiból a tanács. Igen fontos napirendi pont lesz az állandó bizottságok számának meghatározása, valamint azok elnökeinek és tagjai­nak megválasztása. A tanácsülés az újonnan tatarozott városi tanács tanácstermében lesz este 7 órakor. cJlz üzeni Leq,ilfakb nuuikiua „Ottan, némán, mozdu­latlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam,” Petőfi Sándor „A Ti- ■za” című versének e két ■órát nem a természet örök és leírhatatlan szép­lége váltotta ki belőlem, illetve juttatta eszembe, hanem az a látványosság, amit akkor pillantottam meg, amikor a kölesdi vajüzem sajtkészítő üzem. részében látogatást tet­tem. Nem tudom, hogy ki részesült már abban a szerencsében, hogy — ha félóráig is, de — bepillan tást nyerjen abba a „mű­helybe”, ahol asszonyok, lányok, férfiak szorgal­mas, gyors munkája nyo­mán készül az á sajt, ami nemcsak hazánkban, ha­nem külfölden is közsze­retetnek örvend. A hatalmas csörömpö­lés, zúgás, zakatolás köze pette próbáltam szemmel követni a sajtkészítők gyors és változatos mun­káját. Mennyi munka, és vesződség van a tejjel, amíg az a különböző el­járásokon keresztül en­gedelmeskedik az ember akaratának, amíg a tejből sajt lesz. Na, de tulajdon­képpen item is magának a sajtgyártásnak mester­fogásairól akarok íi'ni, ha nem arról az ifjúmunkás­ról, aki alig másfél hónap pal ezelőtt határozta el magát — lehet, hogy nem éppen arra, hogy elsajá­títsa a sajtkészítést, ha­nem hogy a kölesdi sajt­üzemben dolgozzon. De talán kérdezzük meg főszereplőnket, Szi­getig Erzsébetet, 'hogyan határozta el magét arra, hogy üzembe megy dolgoz ni. A fiatal, munkában kipirosodott arcú, barna­szemű lány még a beszél­getés alatt sem hagyta ab ba a munkát, hanem für­gén, borítja ki a formák­ból a sajtot, csavarja ki a ruhát, majd ismét he­lyezi vissza a sajtot. Pár pillanat és katonás rend­ben állnak előtte a „tisz­tába” tett kerek sajtkato- nák. Közben barátságo­san mesél. — Régi vágyam és el­képzelésem volt az, hogy idejöjjek a kölesdi vaj­üzembe dolgozni, de nem­csak azért, mert Kölesden lakom, hanem azért is, mert gondolatban már megszerettem az üzem változatos, sokoldalú éle­tét. — Az első napokban hol dolgozott? — Először még nem alakult ki önálló munka­köröm, segítettem a te­jeskannák mosogatásánál és többféle apróbb mun­kát végeztem. — Mi a véleménye a jelenleg végzett munka­köréről? — Nagyon szép és talán azért is érdekes, mert vál tozatos. Nem kell egy munkamozzanatot beta­nulni és mindig csak azt csinálni. Hogy úgy mond jam nem lehet megunni. Hárfázzuk az alvadékot, utána lapáttal keverjük, hogy ne álljon össze, le­engedjük a savót, majd a későbbiek folyamán for­mákba helyezzük a koc­kaalakra szabdalt jöven­dőbeli sajtot, majd ezeket háromszor forgatjuk. Közben állandóan gyor­san ide-oda mozogni kell gondoltam és mondtam én, hiszen meggyőződtem arról, hogy amíg a tejből sajt lesz, bizony sokszor oda és vissza kell lépeget­ik — de elég frissen — a 2000 liter tej befogadá­sára alkalmas sajtkádak mellett, amíg a sajtkádak ban lévő anyagot feldol­gozzák. — Most már könnyen, illetve könnyebban megy a monks, mint pár héttel ezelőtt — folytatta to­vább. Az első napokban bizony nagyon elfárad­tam, olyan izomláz volt a karomban, hogy azt nem is lehet kifejezni ■ ezeket már mosolyogva mondotta, mintha saját akkori gyengeségét nevet­né ki. Közben hálásan néz Mari néni, az üzem leg­régibb munkása felé, aki átsegítette az első napok nehézségein. — Bizony még a lapát sem forgott a kezemben,' nem tudtam, hogy mit csináljak, mit tegyek az­zal a fehér tömeggel. Pe­dig teljes erőből próbál­tam, egészen beleizzadtam a nagy munkába. Megmu­tatta Mari néni, meg a többiek is, én meg figyel­tem és azóta már jobban megy. „Minden kezdet nehéz” — igaz? Igaz — felelte és ebben mindketten meg­egyeztünk. Másfél hónapja dolgozik az üzemben Szigeti Erzsé­bet. Ezalatt az idő alatt átesett a „tűzpróbán”, és ha továbbra is ilyen lel­kiismeretesen végzi a munkáját, mint jelenleg, akkor rövid idő múlva ő is tapasztalt szakembere lesz a sajtgyártás mester­ségének i z új szakaszban különös mér- tókiben növekedett meg a ke­reskedelem jelentősége, ami követ­kezik abból, hogy a kereskedelem az életszínvonal emelésének egyik nél­külözhetetlen eszköze. A mezőgazdasági termelés növe­kedése, a mezőgazdaság fejlesztési program megvalósítása azt eredmé­nyezi, hogy parasztságunk életszín vonala állandóan emelkedik, vásár­lóereje nő, ezért a város — és falu árucsere forgalmának állandó foko­zása ' a kereskedelem döntő felada­tát képezi. ’ A vásárlóerő növelése önmagá­ban még nem vezet a jólét, emelke­déséhez, mert a jólét forrása az áru­alap növelése. Hiába növelnénk csak a vásárlóerőt, ha a megmöveke- dett szükségletet áruban nem tud­nánk kielégíteni. Tavaly június óta az árualap je­lentősen megnövelted e tt, ezt bizo­nyítja az áruforgalom alakulása megyénkben. A megye össz-laikossá- gáit figyelembevéve a múlt év má­sodik félévében egy személyre élel­miszerből 491 forint, ruházati cikk­ből 457 fartoit, vegyes Iparcikkből 203 forint értékű áru jutott. Ezzel szemben ez óv második félévében 525, 526. illetve 303 forint az egy személyre eső árumennyiség, élel­miszerből, ruházati cikkből, illetve vegyes iparcikkből. Az elkövetkező karácsonyi ünne­pekre való tekintettel a forgalom különösen meg fog növekedni, me­gyénkben a kereskedelem már most is naponta két és félmillió forint forgalmat bonyolít le. A kereskedelem döntő feladata, hogy a dolgozók mindennemű igé­nyét kielégítse, ehhez azonban az szükséges, hogy irányító szervek a már kidolgozott árubeszerzési és árutérítési tervüket megvalósítsák, hogy úgy az állami, mint szövetke­zett kiskereskedelem zavartalanul végezhesse munkáját, kielégíthesse a fagyasztók szükségletét. IM unkánkban azonban nem tá- maszkodunk csak a központi árualapra, a nagymértékben megnö­vekedett í kereslet kielégítéséhez fel_ tárjuk a helyi árualapokat is. Élel­miszernél különösen erős keresletre számítunk az édesség áruknál, mint a szaloncukor, figurális áruk, cukor, kák, ezért a múlt évinél 60 száza­lékkal nagyobb mennyiséget hozunk e cikkekből forgalomba. így például szalonoukoir'ból 6 vagonnal többet, amit még növelni fog a szövetkeze, tek által helyileg feldolgozott mint­egy 3 vagánnyá szaloncukor. Bő választék áll rendelkezésre már most is az iparunk által gyártott kü­lönböző figurális árukban. Például csokoládé áruból öt vagonnal töb­bet hozunk forgalomba, mint a múlt év hasonló időszakában. főbben a hónapban megkezdőd. " nefc a sertésvágáisok is, és ezért már most nagyon keresett cikk a rizs. Ebben a hónapban köz­ponti árualapból mintegy 4—5 vá­gón rizst árusítunk a megyében- Ezt a mennyiséget jelentősein’ növeljük az állami és szövetkezeti kereskede­lem által helyileg felvásárolt 6 va- gonnyr mennyiséggel. Vajból 9, sajt­ból 14 mázsával többet hozunk for­galomba, mint tavaly ilyenkor. Né­mi javulás fog mutatkozni a hús- és zsírellátás területén is, azonban a szükségletet teljes mértékben kielé­gíteni nem tudjuk, ennek nagyrészt az az oka, hogy a parasztság az ál­lam iránti kötelezettségűnek sok he­lyen nem tett még eleget, különösen sokan vannak olyanck, akik — bár sertésük meg van — vonakodnak be. adná és csak helyszíni elszámoltatás útján adják át állatukat. A húsellátás megjavítása érdeké­ben azokkal a termelőszövetkezetek­kel, amelyek állam iránti kötele zettségüknek eleget tettek, stando­kat létesítettünk, áhol húst mérhet­nek ki, ez Bonyhádion és 'Szekszár- don már megtörtént. Több termelő­szövetkezetinél meg vannak erre a lehetőségek. Például a tamási „Vö­rös Szikra" hetenkimt 4—5 hízott sertést tud átadni, miután beadási kötelezettségét már teljesítette, ezzel nagymértékben segíti a megye hús­ellátásának megjavítását. \ 1 ruházati cikkeknél szövet es pamutáruban megfelelő választékos­ságban ki tudjuk elégíteni a keresle­tet. Körülbelül 20—25 százalékkal többet fogunk forgalombahozni, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Átmeneti nehézségek állnak fenn egyes konfektiöártÚEben, mint fiú-— és leányka ruhák Ezen úgy segí­tünk, hogy a helyi K. T. Sz.-ekkel, (paksi, bonyhádi, regölyi, ' stb.) a Textiinagykereskedelmi Vállalat más­fél millió forint értékű árut konfeik. cionáltat fel. Javulás mutatkozik a (harisnya el. látás területén, amit nagymértékben elősegít a nylonharisnya árak 15-20 százalékos csökkenése, pamutharis­nyából is mintegy' 20 százalékkal többet hozunk forgalomba. Bőrlábbe­liből, csizma, és gumiáruban bő vá­lasztókkal rendelkezünk, átmeneti hiányok ' vannak a férfi-, női- és gyermekcipők egyes számainál. A vegyes iparcikkeknél jelentősen sikerült kibővíteni a termelés foko­zását elősegítő kisgépek mennyiségét és választékát. Háztartási gépekből csaknem kétszerannyit hozunk for. gakwnba, mint a múlt év hasonló időszakában. Bő választék áll ren­delkezésre húsdarálóból is. Zománc- edényből 700.000 forint értékben fo­gunk a fogyasztók rendelkezésére bocsátani különböző méretű és eddig sóik esetben hiánycikként jelentkező lábasokat, fazekakat, kannákat st]?. 500.000 forint értékben hozunk forgalomba kerékpárt, ami a szük­ségletnek mintegy 80 százalékát fe­dezi, ezenkívül 40 motorkerékpárt kapnak a megye üzletei. A vas-mű­szaki nagykereskedelmi vállalat a helyi K. T. Sz.-ekkel mintegy fél­millió forint értékben olyan cikke­ket gyártat, amelyek a központi áru­alapból kevésbbé fedezhetők, (drót­fonat, lábrács, gvermekágy. stb.) A kultúrcikkek vonalán rádió, könyv, lemezjátszó készülék bőven áll rendelkezésire. Karácsony, ünnepekre nagymennyiségű játék, árut szerezhetünk be, maga az álla­mi kereskedelem egymillió forint értékű játékáru készlettel rendelke­zik. Sok olyan újfajta játékot, mint búgócsiga, villamosvasút, telefonjá­tok stb. kaptak az üzletek, ami a gyermekeket meg fogja örvendeztet, ni. Itt említem meg azt is, hogy az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest 3.000 folyóméterrel több fenyőfa áll rendelkezésre. Vendéglátó iparunkra ugyancsak nagy feladat hárul, hogy az előttünk álló • csúcsforgalmat zökkenőimen tesen és rríár egyszer a közönség megelé­gedésére tudja lebonyolítani. E hó­napban 400 hektoliter szeszérut, ezer hl bort és 1.800 hl sört forgalma­zunk. Nagy hiányosság volt eddig, hogy a falusi italboltokban hideg étel nem volt kapható, ezért intézked­tünk az italboltok, népbüffék hideg­étellel való ellátása érdekében. A bátaszéki, bonyhádi, szekszárdi, pák. si és több más községben lévő cuk­rászüzem átalakításával növeljük a cukrász sütemények választékossá- gát, mert ezen a téren messze elrna. radtunk a követelményektől. \ kereskedelem felkészült a ka- rácsonyi ünnepekre és a keres­kedelmi dolgozók mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy a lakos­ság igényeit messzemenően kielégít­sék, azonban kérjük a vásárlók bí­rálatát az áruellátás, a választékos- ság, a kiszolgálás megjavítása érde­kében, hogy ezáltal munkánkat a dolgozók ellenőrzésének segítségével, helyes kezaeményezéseik, javaslataik felkarolásával állandóan javíthas­suk, hogy minél jobban és eredmé­nyesebben tölthessük be az új sza­kasz ránk háruló feladatait. Győrffi László, a Megyei Tanács Kereske­delmi Osztályának ■ vezetője, A ..Buborékok“ Bonyliádon A bonyhádi járási kultúrotthon színjátszói december 4—8-ig Csiky Gergely „Buborékok” című három- felvonásos vígjátékát mutatják be. Nemcsak Bomyhádon nagy az ér­deklődés a darab iránt, hanem a környező falvakból is sokain jelen­tették már be részvételüket. Hidas­ról példáiul igen sokan jönnék — írja Major Mátyás, a kultúrotthon igazgatója, — Tévéiről is negyven személyre (kértek jegyet jó előre, Nagymányokról és Majosról közel szász-száz ember nézi meg a dara­bot. A szereplőknek nagyrésze üzemi dolgozó és szabad idejét szentelte arra, hogy a járási kultúrház mun­káját elősegítse. Szűcs Aladár, a már szinte me- gyeszerte ismert rendező nagy hoz­záértéssel és aprólékos gonddal ké­szítette elő a csoportot, A vasgyűjtés hírei

Next

/
Oldalképek
Tartalom