Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-05 / 289. szám
1954 DECEMBER 5 NAPLÓ 5 Szőke Feri bácsi tudja, hogy mit miért tesz... A zt beszélik a falu- beliek, 'hogy Szőke Féri bácsit ritkám lehet otthon találni. Ha véletlenül mégis otthon van, altkor pedig vagy újságot olvas, vagy brossurát tanulmányoz. A következőkben arról lesz szó, hogy mi ként él, dolgozik. Bevezetőül annyit, hogy Tamásiról van szó, arról a községről, amelynek dől gozó parasztjai elsőnek a megyében túlteljesítették kenyérgabona vetéstervüket. Az eredményekből egy csekély részt Szőke Feri bácsi érdemei közé is kell könyvelni. Olyan fáradhatatlanul dolgozott. — dolgozik ma is — á párt politikájának megvalósításáért, hogy azt mond ják rá a faluban: „Kiváló agitátor." Annakidején egyszerű szavakkal, de olyan érthetően magyarázta a dolgozó parasztoknak, hogy miért érdemes és kell kenyérgabonát vetni. — Barátaim, ha többet vetünk, több lesz — ezzel érvelt Feri bácsi. „Nagyon szegényes érvelés ez*’ — mondaná erre bárki. De „ahogy” Feri bácsi, megmagyarázta, úgy érthetett belőle mindenki. Azt mondta. „Ha nem vetünk elég kenyérgabonát, nekünk se lesz elég betevő falat, meg a munkásoknak se. Ez így nem lesz jó. Vetni, vetni, vetni! Ezt kívánja meg a haza érdeke, ezt kívánja meg a mi érdekünk is.” — így magyarázta meg a kenyérgabona vetésterv teljesítésének jelentőségét Szőke Feri bácsi az élenjáró dolgozó paraszt. em lehet minket meg agitálni! —mondták többen. Feri bácsi azért nem csüggedt el, nem adta fel a harcot. Hazament, aludt egyet és másnap ismét felkereste szomszéd jait. A következő este azzal kezdte a beszélgetést, hogy milyen jóindulatú emberek vannak a gépállomáson, éjjel hordták ki földjére a trágyát. Meg, hogy a gépállomás igazgatója minde’Vm szívesen segít, ha másképpen nem tudja megoldani a szántást, éjjel küld traktort. „Olyan emberek ezek a traktorosok, hogy öröm velük dolgozni. Ha az ember „régimódiasan" akarja csinálni a munkát, rábeszélik, hogy „újmódia san” csináltassa." — Jól értenek a rábeszé léshez, akár csak te, — mondta egyszer Szőke Feri bácsinak közeli ismerőse, Madarász János. De Feri bácsi nem hagy ta magát lebeszélni, mond ta tovább a maga igazát. Végül is ott kötött ki, hogy az állam segíti a dolgozó parasztokat, a dől gozó parasztoknak is segíteni kell az államot. — Aztán elmondta azt jóné- hányszor, hogy ő saját maga 9 hold földjéből több mint 4 holdat kenyérgabonával vetett el. Ha megkérdezik tőle. hogy miért vetett ilyen sokat azt mondja: „Azt akarom, hogy nekem is több legyen, meg másnak is.” C zőke Feri bácsi saját ^ állításának helyességét legtöbbször a gyakorlatban is bebizonyítja. így ■ volt ez tavaly Madarász gazda esetében is. Rá akar ta beszélni a szerződéses cukorrépa termelésre. Ma darász sehogy sem akart kötélnek állni, aztán még is addig magyarázott Feri bácsi, hogy Madarász leszerződött 200 négyszögöl cukorrépára. De azt kikötötte, hogy Szőke Feri •bácsinak évközben segíteni kell a eukkorrépa egyik, vagy másik munkáinak elvégzésében. Feri bácsi még ebbe is belement, csak azért, is, bogy saját igazának érvényt szerezzen, S Madarász gazda rekordtermést ért el, olyat, amit ő maga sem akart edhinni. Azt meg különösképpen nem akar ta elhinni, hogy olyan sok pénzt és cukrot kap. Szőke Feri bácsit sokszor hívják a tanácsba is. A mezőgazdasági állandó bizottságn&k is, meg a köz ségi tanácsnak is tagja. A tanácsnál tartott gyűléseken megismerte a község előtt álló feladatokat, elment haza, kipihente magát és másnap újra kezdte. C ok tamási gazda nem tudja mire vélni Sző ke Feri bácsi igyekezetét. Azt nem lehetne ráfogni, hogy azért megy olyan fáradhatatlanul, mert valamilyen állást szeretne, hiszen tudják róla az egész faluban, hogy a világért sem hagyná ott a földet. Akkor a fiának akar valamilyen jó állást szerezni? Nem. Hiszen nincs is családja. Akkor hát miért iparkodik annyira, hogy az ő földje teremjen a legtöbbet. Vajon tudna-e erre választ adni? — kérdezzük meg tőle. — Tudom, hogy mit miért teszek, — jelenti ki határozottan. Ami a termelést illeti, arról annyit mond Feri bácsi: „Én elvárom az államtól, hogy több géppel, műtrágyával segítsen. Az állam is jogosan várja el tőlem, hogy többet termeljek, meg őszintén szól va azért is iparkodom, mert ha többet termelek, több lesz nekem is, meg másnak is. Gazdatársaimmal azért szeretek elbeszél getni, mert szeretném meg értetni veliük, hogy nincs külön érdeke a munkásnak, parasztnak, orvosnak, vagy kereskedőnek. Minden becsületes emberi az a tudat vezényel, hogy minél többet termelhessen a boldogabb holnap megteremtéséért. Szeretném megértetni gaziatár- saimmal azt is, hogy miért fontos a beadási kötelezettség teljesítése.” \ z idő már jócskán előrehaladt, Feri bá csit hívta a (kötelesség, bú csűzni kellett. Búcsúzóul még egyszer megismételte: „Szívesen megyek dolgoz na, a gazdatársaimhoz elbeszélgetni: — tudom, mit, miért teszek ..: Gyenes János kérése nem hallatszik el a inözsi gépállomásig A mözsi traktorosok jó munkáját bizonyítja, hogy a szekszárdi dolgozó parasztok legtöbbje traktorral akarja megszánhatni földjét. Sokan azonban hiába akar ják, a mözsi gépállomás ,-nem tud adni” elég traktort. Azért természetesen. nem lehet okolni a gépállomás vezetőit, bogy ma már szekszárdi dolgozó parasztok legtöbbje traktorral akar dolgoztv.tni. Sőt. A hiba nem is itt van. Inkább a szervezetlenséggel, a felelősséggel van baj. Leginkább emiatt nincs még a mai napig sem magszántva sok szekszárdi gazda földje. Gyenes János a kiküldött traktoros lelkiismeretesen dolgozik. Azonban előfordul az is, hogy csak dolgozna. December 2-án például egyáltalán nem dolgozott, nem volt a gépnek üzemanyaga. Mikor megkérdeztük, hogy miilyen időközönként kell megállni üzem- anyaghiány miatt Gyenes bácsi azt mondta: „Az őszi idényben már negyedik napot állok Már nem merek kimenni a határba, mert nem. tudok mit hazudni a dolgozó parasztoknak, hogy miért nem szántjuk földjüket. De hiába kérek üzemanyagot, a kérésem nem hallik el a mözsi gépállomásig.” Megértjük Gyenes Jánost. Elhisszük, hogy dolgozni és keresni akar. Csupán azt nem értjük: a mözsi gépállomáson kinek van haszna az efajta magatartásban. Kinek érdeke, hogy Gyenes János ne keressen, hogy a szekszárdi dolgozó parasztok fűúdje ne legyein megszántva. Levelezőink írják Pakson a tanácsválasztás után továbbfolyik: a verseny a begyűjtési tervek teljesítéséért — erről ad hírt Balogh Pál paksi levelezőnk. — A felvilágosító munkára nagyon sok alkalom van, csak ki kell használni azokat. Gazdatársaimmal elbeszélgetek az utcán, a föld művesszövetkezetben, a kovácsnál, de a határban is munkaközben. Ezek a közvetlen beszélgetések eredményesek, mert gazdatársaim igyekeznek is eleget tenni beadásuknak. így került ki Volf János, Péter utcai lakos fényképe a földművesszövetkezet kirakatába miután a mezőgazdasági munkákat idejében elvégezte és az álam iránti kötelességének is 100 százalékig eleget tett. * Szakcs község dolgozó parasztjai szívesein foglalkoznak a jól jövedelmező állattenyésztéssel. „Községünkben az állatállomány nagyon szépen fejlődik az utóbbi időben — írja Nagy Lajos a szakcsi begyűjtési hivatal dolgozója. — A tavasszal 95 növendékbika volt a faluban, most pedig már 120 bika nevelődik. A fejlődés azonban tovább folytatódik, mert a gazdák részéről igen nagy az érdeklődés az állattenyésztés iránt. Napról-napra növekszik azoknak a száma, akik bekapcsolódnak az üszőnevelés és a szerződéses hizlalás: akcióba is. Állatállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztését nagyiban előmozdítja az a támogatás, amelyet államunk ad. A fogatútoknak 10 napra kiadják a megállapított abrakmennyiséget. Az*k ezt a mennyiséget aszerint osztják be, milyen munkát végeznek a lovakkal. Amelyik nap nehezebb immkát végeznek, több abrakot, amelyik nap kevesebbet, vagy nem dolgoznak, kevesebb abrakot etetnek meg. * Az aratás utáni részesedésből 6 tag vásárolt rádiót. Rövidesen befejeződik egy 500 férőhelyes baromfiól építése, már csak az üvegezés és a padlózat iesarko- zása van vissza. A jövő évben egy lóistálló, egy gépszín és lakóház felépítését tervezi a tagság. A lakóházak és az istállók közé pedig fasort ültetnek. TOLNAI NAPLÓ GAZDA TA NA CSA DOJA A műtrágya lermésfokozó hatása A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat alapján a földművelésügyi minisztériumtól a termelőszövetkezetek és az egyé ni gazdáit részére kísérleti célra műtrágyát kaptam cukorrépa, burgonya és kukorica alá. A kísérletet a rendelkezésemre bocsátott háromféle műtrágyával, az izményi „Nagysal- ló1', a gyérei „Kossuth1 termelőszövetkezeteknél és Komjáthy Zsig- mómd izményi egyéni gazdánál végeztem eL A kísérlet célját szolgáló műtrágya kataszteri holdanként! elosztása 100 kiló szupertoszfát, 40 kiló fcálisó és 30 kiló pétisó volt. Amikor a műtrágyát megkaptam, akkor a cukorrépa már mindenütt el volt vetve. A kísérletet így csak a kukoricánál és a burgonyánál tudtam elvégezni. Mindhárom gazdaságnál 2 hóidat jelöltünk ki a kísérlet céljára, egyik hold volt a műtrágyázott, a másik a műtrágyázatlam ellenőrző parcella. Az ázményü termelőszövetkezetnél burgonya alá adtuk a háromféle műtrágyát. Mind a két hold gabona elő vetemény után tariőbuktatást és utá na őszi mélyszántást kapott, melyre kataszteri holdanként ICO mázsa is- tállótrégyát hordtunk ki az ültetés előtt. Ugyancsak az ültetés előtt szórtuk ki a tábla egyik felére a 100 kiló szuiperfoszfáitot és 40 kiló kálisót. A burgonya ültetése eke után történt meg. Ültetés után mind két parcellát lehengereltük. Amint a burgonya kelni kezdett a (kísérleti egyholdas táblára kiszórtuk a 30 kiló pétisót fej trágyának, utána mind a két par_ cellát megfogasolituk. Amint a burgonya sora jól meglátszott a két par cella lókapával és kézikapával lett megkapálva. A kapálás után esőtt kapott. A feloldódott pétisó hajtására oly rohamos fejlődésnek indult, hogy hatodik napra meg kellett töltögetni. Ugyanakkor lett először feltöltögetve az ellenőrző parcella is. A különbség már akkor is szembetűnő volt a nö_ vény egyebeinek fejlődése között. A műtrágyázott rész sakkal dúsabb le- vélzetű és egész sötétzöld színű volt. A másik parcella ritkább és világo. sabb levelű volt. Két hétre rá a műtrágyázott rész erősen, a másik parcella gyengébben kezdett bimbózni, úgy hogy a második töltögetést is el kellett végezni a virágzás előtt. Ez volt az utolsó .munkája az izményi kísérleti. 2 hold burgonyának, mert már többé nem is lehetett a sorok közé menni oly dús bokirú és levelű volt különösen a műtrágyázott rész. Az eredmény az ősszel mutatkozott meg igazán. Pon. tos mérések alapján 1975 kilogrammal több termett a műtrágyázott par cellán, mint a szomszédos ellenőrző parcellán. A gyönei „Kossuth1 termelőszövet., kezeinél hasonló volt a helyzet azzal a különbséggel, hogy az istállótrágyát nem közvetlenül a burgonya alá adtuk, hanem az elővetemény búza kapta meg. így közvetlenül csak a háromféle műtrágyát kapta meg, az egy holdas kísérleti tábla, az ellem, őrző parcella nem kapott trágyát. A taíajmuinka és a növényápolás ugyanaz volt mint az izményi kísérletnél. A tenyészet közben itt is meg látszott a különbség a bokor és lom bozat sűrűségében, és üde, sötétzöld színében. Az eredmény megmutatko. zott ősszel a terméseredményben is, mert a műtrágyázott parcellán t43ö kilogrammal termett több, mint a műtrágyázatllan holaon. A következő kísérletet Komjáthy Zsigmond izményi egyéni gazda földjén végeztük el. Kukorica alá adt a műtrágyát őszigalbana elővetemény után. A kísérletre kijelölt 2 kataszteri hold föld őszi mélyszántást kapott 180 mázsa istállótrágya alászárl- tűsával. Tavasszal mindkét parcellán simítózás't és kétszeri fogasolást végeztünk vetésig. A kukoricát április 28-án vetettük el géppel, 70 cm sortávolságra. Vetés előtt a kísérleti parcellára kiszórtunk 100 kiló sima szuper-foszfátot, -10 kiló kálisót és 30 kiló pétlsót Kelés után kétszer- fogatoltuk, háromszor ekeíkapáltuk és kézika.pával egyeltük a kukoricát. A jó növényápolás eredményeiként, annak ellené, re, hogy a kukorioa jégverést is kapott a műtrágyázott területen 41 mázsa 50 kiló, a műtrágyázatlan par cellán 41 mázsa 50 kiló csöves kukoricatermést ért el Komjáthy Zsig mond. A műtrágya termésfdkozó hatása a burgonyánál és a kukoricánál egyaránt szembetűnően megmutatkozott. A kísérleti eredményeik síréi ösztönöznek, hogy a jövőben még in. kábfo használjuk a műtrágyázást és az új agrotechnikai módszereket.’ Fel tétlenül figyelembe kell venni a talaj minőségét és azt, mennyi műtrágya fejt ki nagyobb hatást. Ebben segítségünkre vannak a gépállomásokon újabban felállított és felszerelt laboratóriumok ahol kellőén megtudják vizsgálni a talaj összetételét, és tanácsot tudnak adni a műtrágya alkalmazásához. id. Marczy Tivadar agremómus. •élWüözh etet ián ax ogitóctö* ■unkában LÁZAS MUNKA FOLYIK a duna ’ komlődi Szabadság tsz irodájában. Zárszámadásra készülnek, egy év munkája kerül ma mérlegre, s ez nem kis esemény a tsz életében. Ügyes női kezek számlálják a pénzt, mert pénzt is osztanak ma. Másutt, a munkaegységeket ellenőrzik még- egyszer. Izgatott mindenki. A veze- - tők, ak% beszámolnak, a tagok, akik ma kapják, meg évi munkájuk eredményéként a közel 240 ezer forintot. Alig sötétedett be este, egymásután > jönnek a tagok. Ma korábban etet- tett mindenki. A férfiak frissen borotváit arcáról mint tükörről verő-' dik vissza a villanyfény. Az asszonyok kézimunkát hoztak magukkal mert ilyenkor sem töltik tétlenül az időt, miközben a meleg kályha mellett visszaemlékeznek az eirnult egy évre, sóit kedves és talán kellemetlen emléket felidézve. Nem maradt ma otthon senki. A nagy család, a kilencven szövetkezeti tag, kommunista és pártonkivüli, akiket a közős munka, a jobb életért folyó | harc kovácsolt össze, együtt van újra, máit évközben annyiszor. Mindenki készített már magának számításokat, de azért kiváncsi valameny. nyi a számvetésre, arra, hogy összes »égében hogy dolgoztak. FESZÜLT FIGYELEMMEL hall. gattálk Uhrin Vendel elvtárs, a tsz elnökének szavait. S a beszámoló alatt, mindenki előtt végigvonult az elmúlt év. Ha nem említenek neveket, aikkor is magára ismert volna a szorgalmas tag, de magéra ismert volna a hanyag is, mert ilyen is van vagy inkább csak VQlt. Egy év, nem hosszú idő, de elég ahhoz, hegy gya. rapodjanák, gazdagodjanak, és a köm lődiek gazdagodtak. A fel nem osztható szövetkezeti alap 337.513 forint, tál emelkedett ez egy év alatt. Az üzemi alap is jelentősein emelkedett. Több mint tizennégyezer forint jut egy-egy tagra a fel nem osztható szövetkezeti és üzemi alapból. De jut felosztásra is. Egy munkaegységre pénzben átszámítva 32 forint esik. Készpénzből 13.50 forint. Ez mellett előleget is osztottak évközben. Jelentősek az eredmények, bár a termés átlag neon volt minden területen 'kielégítő. A 'becsületes tagok, akik egész évben szorgalmasan dolgoztak nem kis jövedelemhez jutottak. Hegedűs Ambrus, aki egymaga dolgozott és 515 munkaegységet teljesített, 15.4Ö mázsa búzát, 4 mázsa árpát, 15.45 mázsa kukoricát, 8.13 mázsa burgonyát, 15 mázsa takarmányrépát 1.03 mázsa cukrot és 6.052 forint kész pénzt vitt haza. De van aki többet, van aki kevesebbet, mert kevesebbet dolgozott. A beszámoló során újra kitűnt, a jövedelem fő forrása az áil lat tenyésztés: 65.100 forintot jövedelmezett a szabadpiacon eladott sertés, 17 mázsa gyapjú is. szép pénzt jelentett, melyet ezévben termeltek az 532 darab birkánál, A baromfi állomány is pénzt jelentett. A pulykák és libák az országos mezőgazda sági kiállításon másoaűk, illetve első díjat kaptak. A KÖZGYŰLÉSEN újra belbizonyosodott, érdemes szerződéses ipari és egyéb növényt termeszteni .A 310 mázsás cukorrépa, több mint hatvan mázsa cukrot jelentett. A szerződéses bungonyavetőmagéirt 95.700 forin tot kaptak, de lehetne sorolni tovább a számokat, az eredményeket a jövedelmet, melyet az egyes üzem ágak hoztak, s melyhez nem 'kis köze van a tagság szorgalmas munkájának, hozzáértésének. A jövő évben többet akarnák, s ez a helyes. Hogy ez így legyen, a szántóterület húsz százalékát megtrá- gyáztéik, elvetettek, folyik az őszi mélyszántás. De a munkafegyelem terén is van tennivaló. Ezt vetettek fel a hozzászólók, ennek érdekében hoztak határozati javaslatot. Ez év jó és rossz tapasztalatán okulva in_ dúl harcba újra a tsz tagság, hogy a jövő , évi zárszámadáskor még nagyobb eredményekről, még nagyobb sikerekről számolhassanak be, hogy több jusson mindenkinek. A jobb munkát fogadták számosán, és aki nem szólt az is ezt gondolta, amikor átvette a pénzesborítékot, ezt a gondolatát pecsételte meg aláírásával is. Kilencven szorgos munkáskéz, kérges, munkában megkeményedett tenyér emelkedett a magasba, szavazott most újra ezen a közgyűlésen, a szövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi gazdálkodás, a jólét, a felemelkedés mellett. A KÉSŐ ESTI ÓRÁKBAN kerültek ágyba ezen a napon a tsz tagok. Az asszonyok közül számosán még- egysizer megnézték az elismerő levelet, melyet az MNDSZ-től kaptak, a férfiak pedig már számoltak, jövőre mennyivel lesz több, mit kell tenni ennek érdekében már holnap. — petrits — Hirek a harci Új Élet tsz-ből JaHJ él) méidicpi
