Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-03 / 261. szám
2 NAPLÓ 1054 NOVEMBER 3 Edouard Herriot távirata a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteihez Moszkva, (TASZSZ) Edouard Herriot, a francia nemzetgyűlés örökös tiszteletbeli elnöke válaszolt arra az üdvözlő táviratra, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldőt teinek egy csoportja intézett hozzá a Szovjetunió és Franciaország közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtésének 30. évfordulója alkalmából. A választávirat így hangzik: A. Volkovnak, a Szövetségi Tanács elnökének, V. Lacisznak, a Nemzetiségi Tanács elnökének, M. Szuszlovnak, a Szövetségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, D. Sepilovnak, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, M. Jasznovnak, a moszkvai Városi Tanács eb nőkének, A. Nyeszmejanovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének, D. Szkobelcinnek, I. Ehrenburgnak, N. Tyihonovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küld ötteinek. Moszkva Köszönöm, megható táviratukat, amely kedves emlékeket ébresztett bennem. Boldog vagyok, hogy abban a nehéz időben megteremthettem országaink között a diplomáciai viszonyt. Azt hiszem, nem lehet büntetlenül letörölni a térképről egy olyan nagy országot, mint az önöké. Ma az a véleményem, hogy Európa egyik részének szövetsége csak önkényes és ingatag megoldást jelent. Mint régi francia republikánust szenvedélyes vágy tölt el, hogy a népek és különösen a mi két népünk a tartós béke feltételei között dolgozhasson és élhessen anélkül, hogy félnie kellene egy ostoba háborútól. 1 Kérem, tolmácsolják üdvözletemet az orosz népnek, EDOUARD HERRIOT. Berlin ben ünnepi esten nyitották meg a német-szovjet barátság hónapját Berlin, (MTI). A német-szovjet barátság hónapjának kezdete alkalmából Berlinben hétfőn a Sztálin- fasori sportcsarnokban ünnepi estet rendeztek. Az esten megjelent Wilhelm Pick, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke. Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, miniszterelnökhelyettes és a koimány több tagja, valamint G. M. Puskin szovjet nagykövet. Az ünnepi esten valamennyi berlini körzet lakosságának több mint hatezer képviselője vett részt. Johannes Dickmann, a népi kamara elnöke mondott megnyitóbeszédet. A szovjet nép üdvözletét P. I. Or- lovszkij, a barátsági hónap alkalmából a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett szovjet küldöttség vezetője tolmácsolta. (MTI) A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezetői Berlinben nagygyűlésen szólnak a német nők képviselőihez Berlin (MTI): A Német Nők Demokratikus Szövetsége csütörtökön nagygyűlést tart Berliniben. A nagygyűlésen Eugéniáé Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség nemzetközi Sztálin-béikedíjjal kitüntetett elnöknője, Nyina Popova. a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága nemzetközi Sztálin-bék ed íjjal kitüntetett elnöknője, Szang Zsun, a Kínai Országos Demokratikus Nőszövetség képviselője, Rossi asszony, az olasz nők küldötte, Vail- lant Couturier asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nő szövet .ség főtitkára, Lilly Wächter, a Német Nők Demokratikus Szövetsége nyugat- németországi tagozatának elnöknője és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség több más személyisége intéz beszédet a német nők képviselőihez. „Parasztnap“ Olaszországban Róma (TASZSZ): 'Vasárnap egész Olaszországban megtartották a ..parasztnapot1', amelyet a CGIL kezdeményezésére ezután évente megrendeznek október 31-én, a Catanzaro- tartományi véres események évfordulóján. (A rendőrség öt évvel ezelőtt ezen a napon a Catanzaro tartományban fekvő Melissában megölt három mezőgazdasági munkást, aki parlagon heverő földbirtokosi földet foglailt el.) Melissában nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen többezer paraszt vett részt. Giuseppe' di Vittorio, a CGIL főtitkára mondott beszédet. Nagygyűléseket tartottak az ország Uöbbszáz ikisébb-tnagyobb mezőgazdasági központjában. A Bari tartományban fekvő Andriában tartott gyűlésen Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese. Modenában Fernando Santi, a CGIL titkára, Ferrarában Bosi, a mezőgaz- j dasági munkások országos szövetségének főtitkára mondott beszédet. „Egv nevezetes dátum margójára44 A „News“ cikke Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtésének közelgő 21. évfordulója alkalmából a News című Moszkvában megjelenő angolnyelvü folyóirat 21. száma szerkesztőségi cikket közöl „Egy nevezetes dátum margójára'1 címmel. A szovjet állam, megalakulásának első napjától kezdve a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének elvét követte, — írja a cikk. A Szovjetunió ma is ugyanezt a lenini eszmét vallja. A nyugati világ országaitól, elsősorban az Egyesült Államoktól függ tehát, hogy ez az elv az egész emberiség javára az életben is megvalósuljon. Fasiszta pribékek megtámadtak egy francia demokratikus ujságirót Párizs (MTI) Fasiszta pribékek hétfőn éjszaka megtámadták Jean- Pierre .Darrét, az „UFI" demokratikus hírszolgálati iroda munkatársát, amikor hazafelé tartott. Darre súlyos fejsérülést szenvedett. A támadók azok közül a fasiszta brigantik közül valók, akiket még Dides, a kémkedés miatt felfüggesztett rendőrfelügyelő szervezett be a demokratikus erők elleni harcra. Megjelent a nyugdíjrendelet végrehajtási utasítása A Magyar Közlöny 1954. november 2-i 86. száma közli a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1:91954. M. T. számú rendeletét a do.gozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szólő 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról, Megkezdődtek az amerikai kongresszusi választások Washington (MTI) Az Egyesült Államok állampolgárai ma az urnák elé járulnak, hogy megválasszák a képviselőház négyszázharmincöt képviselőjét, 37 szenátort (a szenátus egyiharmadát) és harminchárom kormányzót. A választásokon dől el az a kérdés, hogy az elkövetkező négy esztendőben a két nagy amerikai párt, — a Köztársasági Párt és a Demokrata Párt — közül melyik fogja — részben vagy egészben — ellenőrizni a kongresszust. Jelenleg az a helyzet, hogy a Köztársasági Párt mind a szenátusban, minid a kongresz szus'ban csak igen csekély többséggel rendelkezk. Amerikai ügynökök bukása a brazíliai választásokon Moszkva (TASZSZ) V. Csicskov, a „Pravda“ keddi számálban kommentálja az október elején lezajlott brazíliai választások eredményeit. Brazíliában a Kommunista Pártot törvényen kívül helyezték, — írja a Pravda. — Nyíltan nem állíthatott jelölteket és nem indulhatott a választáson. A Brazíliai Kommunista Párt azonban ennek ellenére — az egész brazil nép támogatását élvezve — tevékenyen résztvett a választási hadjáratban. A Kommunista Párt felhívta a népet, szavazzon a haladó jelöltekre és támogassa a munkáspárt jelöltjeit. A brazíliai választások a terrornak, az erőszaknak, a választók elemi jogai sárbatiprásának ” jegyében zajlottak le. A választások napján a brazil hatóságok minden eszközt felhasználtak arra, hogy biztosítsák jelöltjeik győzelmét. És mégis, — jegyzi meg Csicskov — a terror, az erőszak és a csalás módszerei sem mentették meg a vereségtől az amerikai tőke brazíliai ügynökeit. A választások eredményei ről közzétett adatok azt mutatják, hogy az amerikai csatlósok súlyos vereséget szenvedtek. A negyvenkét megválasztott szenátor közül a kormánypártnak csupán hét jelöltjét sikerült bevinnie a szenátusba; harmincnégy megválasztott szenátort azok a pártok jelöltek, amelyek a munkáspárttal együtt indultak és a kommunisták támogatását élvezték. A megválasztott tizenegy kormányzó közül nyolc a munkáspárt híve. A választások — írja befejezésül Csicskov — azon túlmenően, hogy a brazíliai amerika-barát erők vereségét jelentették, világosan kifejezésre juttatták a brazil dolgozók növekvő egységét az amerikai tőke latinamerikai önkénye ellen vívott harcban. A választások az amerikai „erő politika” újabb kudarcát hozták. A Szovjetunióban, Molotov város közelében épülő kámai vizicrőmű nemrégen megkezdte az áramszolgáltatást. Az uráli üzemek és gyárak így több energiát kapnak. A vizierő mű építői több mint 14.5 millió köbméter földmunkát végeztek el, az alapépítményekbe kb. nyolcszázezer köbméter betont raktak le, 62.000 tonna fémszerkezetet szereltek fel. Az év végéig a vizierőmű első részlegének mind a hat hidrogenerá- tora áramot fog szolgáltatni. A képen: a kámai vizierőmű látképe. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A Moldvai SZSZK földiéin a mezőgazdasági gépek ezrei dolgoznak A képen: traktorral vontatott vetőgépek végzik az őszi búza vetését az „Ut a kommunizmushoz'‘-kolhozban. A kámai vízierőmünél Irta: HADZSI-MURAT MUGUJEV Részleteket közlünk az író „Sztyeppéi szél1* c. művéből, amelyben Bugyonnij dicsőséges lovashadosztályának a polgárháború idején a fehér kozákok felett aratott győzelmeit örökíti meg. Az elbeszélés főhőse Szkiba kozák. A most közölt első részben még az ellenséges kozákcsapathoz tartozik. A második részben már Bugyonnij lovashadosztályában harcol a fehérek ellen. ÍVJ agasan a sztyeppe felett felhők suhantak to- va, az ég áttetszőén kék volt és a szikrázó napfény örömmel töltötte el Mikola lelkét... „Iste-f nem... miért is van az, hogy az emberek csak harcolnak, harcolnak, de nem tudják miért? Micsoda élet ez?“ — Nohát Szkiba, mesélj valamit, — törte meg a csendet az egyik kozák. — Ugyan, mit meséljek? ... Már valamennyit hallottátok, — szólt tettetett közönnyel Szkiba, akinek jólesett, hogy unszolják. Mikola, megérezve azt, hogy Szfcibának beszélhet- nékje van, kérlelni kezdte: — Az imént Leninről meséltél, de nem fejezted be. — Úgy van, úgy van, meséld el végig azt a dolgot Leninről — zajongtak a katonák. — Hát ha egyszer mindenki akarja, folytathatom, — mondta Szkiba és sebesen rákezdte: — Hát, szóval azok a kozákok is ugyancsak beleuntak a harcba. Harcoltak, (harcoltak, de hogy miért verekednek. — nem igen értették. Kiválasztottak hát egy kozákot, s elküldték Moszkvába. Tagbaszakadt ember volt, amolyan kozákmódra lecsüngő nagy bajusz szál és Gavrilicsnek hívták. Amikor megérkezett Mosz_ kvába, elmegy a főkomiszárhoz és azt mondja neki: „No, hát, tekintetes uram, kedves elvtárs, vezess engem a ti fő-fő emberetekhez, magához Leninhez. — Beszédem van vele.“ „Tudni óhajtjuk, — aszongya, — miféle beszéd?“ — „Nem mondhatom meg, elvtárs úr, — feleli, — csak magának Leninnek.“ Odavezettek hát Leninihez, a főhadiszállásra körülötte az összes komisz - szárolc. Gavrilics meghajtotta magát Lenin előtt és így szól: „Mondd meg nekem, fő-fő elvtárs, — azért küldtek engem hozzád a kozákok, — igaz-e, vagy sem, hogy ti meg akarjátok semmisíteni a kozákságot?“ Elmosolyodott erre Lenin, a komisszár elvtársak pedig olyan nevetésibe törtek ki, mintha ágyút sütögettek volna, — „Nem, — feleli Lenin, — nem, Gavrilics. Nem akarjuk mi elvenni a kozákok szabadságát — mondja, — hanem az egész nép igazságát akarjuk Oroszországban megszilárdítani és segíteni akarunk azokon, akik kezük munkájával keresik kenyerüket.“ — „No, rendjén van. Ez igaz ügy. De milyen segítséget ígértek a muzsikoknak?'' — „Földet, — feleli, — a földanyácskát, hogy dolgozzék rajta mindenki, aki termővé tudja tenni." „Igen ám, de vajon nemesük a mi kozák földecskéinket akarjatok megkurtítami a muzsikok javára? Mert ha így van, akkor mi ebbe soha sem megyünk bele. És már megbocsáss nekem, Lenin fő- komisszár elvtárs, nemcsak hogy nem egyezünk ebbe bele, hanem csapatunkkal harcolni fogunk ellenetek." Újból akkora nevetésbe törteik ki mindannyian, mintha a cserbasszki ágyuk szóltak volna a parádén. Még maga Lenin is mosolygott: — „Ej, vén oroas vagy te Gav. rilics! Egész ezredre való eszed van, de ezt az egyet nem tudod felfogni. Nézd meg — mondja — Oroszór- szág-anyánkat, utazd be keresztül-kasul, ha agyonhaj- szolod a lovadat, ha halálra fáradsz, magad is nem leled a végét. Hát vajon ti vagytok minden erő, a ko- zókság? Maroknyian vagytok, a muzsik meg töméntelen. Ti százan vagytok, a muzsikok meg millióan. Vajon a ti földjeitekkel tartsuk jól az éhes muzsikokat? Nem, testvérek, nincs értelme, hogy sérelmet okozzunk nektek, mi meg ti egy test Vagyunk, egyszerű, dolgos emberek. Magunkat károsítanánk meg. ha elvennénk a ti földecskéteket. Elég nagy Oroszország, találunk rajta tápláló földet magunknak ...“ Szkiba hirtelen elhallgatott és körültekintgetelt. A többiek is riadtan néztek fel. Dugyko őrmester lépett hozzájuk. — No, Szkiba, megint szaporítod a szót? — Egyáltalán nem, Vaszil Tyimofejics, a török háborúról mesélek, ahogy Erzerum alatt mentünk 16-ban. Dugyko a szeme sarkából sandított a legényre. — Cigarettát sodort lassan, kényelmesen, s aztán otthagy, ta az embereket. Elmenőben sokatmondóan megjegyezte: » — Ajánlom, hogy hagyj fel a hazudozással tök- filkó. — Nehogy aztán a fecsegésed miatt özvegyen maradjon a feleséged! émán tekintettek az emberek az őrmester után. Lehet, hogy mind egyre gondoltak, de egyikük sem szólott... PIHENŐ A TÁBORBAN
