Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-09 / 266. szám
TOLNAI SZEKSTHt (oh. NAPLÓ mÁC PmCTÁBTA! ECVTfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Fogadás T. M. Molotov elvtársnál, a Szovjetunió külügyminiszterénél (2. o.) — November 7-i ünnepségek külföldön (2. o.) — Az ..Atlasz-terv“ (2. o.) — A Hazafias Népíront-Bizí '.ságok munkában (3. o.) — Fiatalos lendülettel az új úton ... (3. o.) — Hogyan térjünk át a téli takarmányozásra? (3. o.) — Irtsuk a mezei pockot, egeret, védekezzünk a csóesároló ellen (4. o.) — 6-os számú kapu (4. o.) AZ MOP TOLNAMEGYEI PÄRTßlZOTTJACANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM ARA 5« FILLER KEDD, 1954 NOVEMBER 9 Az agronómusok becsületbeli ügye... Sztahanovistákat avattak november 7-én megyénk üzemei A Bonyhádi Zománcművek szépen feldíszített kultúrtermében október 6-án este ünnepségre gyűltek egybe az üzem dolgozói. Övári Dezső, az üzem igazgatója ünnepi beszédet mon dott az egybegyűltek előtt, melyben méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. Az emlékbeszéd után a szakszervezet 25 dolgozónak átadta a sztahanovista oklevelet, 15 dolgozó között pedig 5900 forint pénzjutalmat osztottál: ki. A Tolna Megyei Vegyesipari és Javító Vállalat 130 dolgozója a szombat délelőtti műszak befejezése után bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójáról. Az ünnepi beszéd után. — melyet Kovács Lajos elvtárs, a vállalat igazgatója mondott, — az üzem hét élenjáró dolgozóját „Kiváló dolgozó“ jelvénnyel és pénzjutalommal tüntették ki, három dolgozónak pedig átadták a sztaháinovista oklevelet. Az ünnepség után a vállalat és a szak- szervezet megvendégelte az üzem dolgozóit. A Tolna Megyei 73/2 Építőipari Vál lalat dolgozói a központ kultúrtermében gyűltek egybe. Az ünnepségen résztvették a vtöéki építésvezetőségeik dolgozói is. Rubámyi elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára mondott ünnepi beszédet, ez után pedig sor került a jutalmak kiosztására. A november 7-i műszakiban elért jó eredményekért munkahelyi jutalom- zászlót kaptak a várdombi gépállomás építésének dolgozói. De gyönyörű vörös selyemzászlót kapott a Bony hadi Zománcgyár építésén dolgozó Budai építőhrigód is a forradalmi műszakban elért kiváló teljesítményéért. A vállalat az ünnepségen öt szta_ hánovistát avatott. A Nagy Októ1 öbb búzát vetetlek a kocsolai gazdák Kocsola község dolgozó parasztjai is igyekezték a vetéssel. Nagyon jól tudják, hogy az idejében való vetéssel is mennyivel többet tudnak termelni. De tanulmányozták a Központi Vezetőség útmutatásait is, s ennek eredményeképpen többen, különösen a búzavetéstervüket túlteljesítették, özv. Právics Jánosné például 6 holdas gazdaságában 2 és fél hold búzát vetett. Szalai János 7 holdas dolgozó paraszt közel 4 holdat vetett búzából. A községi tanács kisgyüléseken, egyéni beszélgetésen keresztül is tudatosította a vetés fontosságát, s a búzavetés túlteljesítésének nagy, országos jelentőségét. Ennék eredményeképpen a községben a rozs vetését már befejezték, s a búzavetés tervet is 91 százalékra teljesítették. A községi tanács most szúrópróbákat is végez kint a határban, hogy valóban elvetették-e a dolgozó parasztok a dülófelelősök által bemondott területeiket. Az eddigi ellenőrzések nyomán kiderült, hogy mintegy 25—30 dolgozó paraszt teljesítette túl 200—300 -500—800 négyszögöllel búzavetés-tervét. Ebben nagy része van a tanácstagok példamutatásának. Dornbai István a községi tanács elnökhelyettese például másfél holddal vetett több búzát.’ Befejeztük a vetést, elsők vagyunk a begyűjtésben is — Keszőhidegkuti levél — A kormányprogram megjelenése óta a mi községünkben is meggyorsult a munka. Az őszi vetést minden egyénileg dolgozó paraszt elvégezte. Sokan többet is vetetitek az előirányzott területnél. Az idén trágyázásra is nagyobb gondot fordítottak. Minden trágyát kihordtak a földekre. Az udvarokban csak a legfrissebb istállótrégya található. Sokan műtrágyát is használtak a vetés alá. Munkálatainkhoz főleg a vetőm»- - tisztításhoz nagy segítségeit adott a gépállomás. Az Uj Élet termelőszövetkezetnek nem nyújtott ilyen megfelelő segítséget. Rosszul kijavított gépeket küldött hozzá, így hátráltatta a tsz munkálatait. A vetési mun. hálátok mellett jól halad a betakarítás is. A kukorica- töréssel már végeztünk, csak imitt-amott lehet látni egy-két tábla kukoricaszárat, de azok is rövidesen le lesznek vágva. Sokan már az őszi mélyszántási munkálatetet végzik. Az eredmények azt mutatják, hogy ezen a téren sem kell szégyenkezni. Sok olyan gazda- társunk. akik más években hátul kullogtak, most idejében végeznek ezzel a munkával is. A kapás-növények betakarításával egyidőben mindenki igyekezett eleget tépni állam iránti kötelezettségének is. Közvetlen a szántóföldről vitték a kukoricát, vagy a burgonyát a begyüjtőhelyre. Ennek eredménye lett az. hogy a járás területén a mi községünk jár élen a begyűjtésben. Iván József Keszőhidegkut Közgyűlés az újiregi Béke tsz-hen Tíz éve annak, hogy országunk felszabadult, a nép legjobbjai vezetésével, a munkásosztállyal az élen — az elnyomott szegény parasztsággal közösen indultak el a romok eltakarítására, lerambolódott országunk újjáépítésére. Megtörtént. Ma már szocializmus építésével folytatjuk a (megkezdett utat. Elmondhatjuk azt is nyugodtan, hogy eredményesen. A dolgozó parasztság egy része félve figyelte hogyan osztják szét a szegényparasztok részére az uradalmi földeket. Félve figyelte, hogyan foglalja el új birtokosa, jogos tulajdonosa új munkahelyét és kezdett termelni, építem, gyarapítani. Mi, ' régi szakemberek, uradalmakban eltöltött éveink, ott töltött munkánk, munkahelyeink eltűntek. Egyrészét a volt cselédemberek jogosan elzavarták, egy részét maguk közé fogadták és vállvetve kezdték meg a termelést. Most már nem az uraságok hasznára, hanem a nép javára. A kommunista párt már akkor hívta munkára a régi szakembereket. Azok akik abban az időben megértették az idők szavát, és akartak szakvonalon, akár saját példájukkal is segíteni, segíthettek. Segítettek is, s azokat ma is fokozottabb megtiszteltetésben részesítik. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek egymás után nőttek ki, — mind, mind szakembereket hívott — szükség volt rájuk. Ma pedig elmondhatjuk, hogy hiány van mezőgazdasági szakemberekben. Nincs egyetlen szakember sem, akire ne lenne szükség, akinek munkáját nélkülözni lehetne, különösen ma a mezőgazdaság fellendítése, a több és több termelés idején. Egyre több kedvezményt juttatott kormányunk szakembereinknek annak jeléül is, hogy szükség van munkájukra, számítanak szaktudásukra, bíznak jó és eredményes alkotásukban. A decemberi mezőgazdaság fellendülését célzó határozat pedig határtalan lehetőséget adott szakembereink tudásának, alkotó erejének kifejlődéséhez. Ez évben öreg és fiatal agronómusok lepték el a termelőszövetkezeteket, községeket, tele azzal a becsvággyal, hogy mindent kivenni a földből, amit ki lehet és az ország népe ellátására minél többet juttatni. Nem lehet még pontosan elbírálni egyes szakemberek tevékenységét, mintahogy nem lehet egy dolgozó paraszt embert sem egy fél év alatt jó vagy rossz gazdának minősíteni. De azt le lehet mérni, hogy nagy többsége agronómusainknak jó irány ban indult el, vannak kezdeti eredményei. Miben lehet legjobban lemérni az agronómusok munkáját mégis. Abban, hogy az őszi vetéseknél míg 1953-ban a kenyérgabonának közei 60 százalékát vetettük el kalászos után, — addig 1954 őszén már sikerült ezt a számot leszorítani 5—15 százalékig. Le lehet mérni a terméseredményekben, bár ka- i lászosoknál ezzel nem egészen lehet dicsekedni, — helyenként pedig különösen nem, — de már a kapások termésénél inkább. Mi volt az oka a kalászosok lemaradásának; nem akarom azt most fejtegetni, de néhány sorban mégis ki kell mondani, az őszi vetés késői elvégzése, helyenként az indokolatlan sok és egyoldalú műtrágya adágolása, az őszi vetések ápolásának, gyomtalanításának elhanyagolása. A jelenleg folyó őszi munka, ebből Is a vetés helyenként és a terület legnagyobb részén jó vetőágyba ''került, — ez biztató. De sajnos néhány helyen még nincs a vetés befejezve, — itt aztán szégyenkezzen az agronómus elsősoriban és most már több vetőmaggal, még jclbb talaj előkészítéssel pótolja azt azonnal. Folynak a zárszámadások a tsz- ekben; — az egész évi munkát mérik fel és számolnak el minden egyes taggal, most látszik meg, hogyan dolgoztak, most látszik meg ki-ki hogyan vette ki részét az egész évi munkából. Most látszik meg, ki vetette jól meg gondtalan ágyát a jövőnek. Ezt a számadást egyetlen agronómus sem figyelheti külső szemlélőként, hanem loele kell neki fogni és vizsgálni a számok mögött, mit nem tettek meg, hol kell javítani és mit kell tenni ahhoz, hogy jövőre több jusson mindenkinek. Lassan itt lesz a tervkészítés ideje, csak ott lesz jó munka, ahol jól terveznek és a tervezett munkákat maradéktalanul végrehajtják. Vajon 1953-ban hogyan terveztek, hogyan hajtották azt végre, az eldől a zárszámadáskor. Az agronómusok legye nek szószólói ott, ahol a munkafegyelem lazaságéiból ered esetleg a kevés jövedelemosztás. Itt a zár- számadó közgyűlésen őszintén és határozottan fel kell tárni az elkövetet hibákat, hogy azokat mind ki lehessen küszöbölni. De nemcsak a tagok, nemcsak az agronómus figyelje és figyeli a zárszámadás eredményeit, — figyeli azt az egész falu. Szégyenkezhetnek ott, ahol azért nem tudnak bőven osztani, mert a tagság egy része csak látogatóba járt a szövetkezetbe, — nem pedig szorgalmas munkát végezni. De szégyelheti magát az az agronómus is, aki elnézte, tűrte, hogy a széna megrothadjon a renden, -- a burgonya nagyjából lett összeszedve, — a takarmány nincsen takarosán bekötözve, ahol nincs még a sió- zás végrehajtva, ahol gazos földel szánt a traktor, ahol a napi tejtermelés csak 5—6 liter, ahol nincs kihordva a trágya ... Vajon, ahoi így van, ott mit csináltak az agronómusok? Talán hivatalnok módra, reggel 8 órára érkezett és délután 5 órakor elment haza a munkahelyről? Ha ezt tette, akkor az nem válik becsületére, ott a tagság jogosan veti fel, hogy nem sok segítséget kapott. Az agronómusok, csak akkor tudnak jó munkát végezni, ha mindenütt ott vannak, ahol baj van, csak akkor végeznek jó munkát, ha mindenütt segítenek, irányítanak, szerveznek és magas terméseredményeket érnek el. Ez a feladat. Mindenki gondtalanul tud dolgozni, — minden agronómus teljes megbecsülésnek örvend, — minden agronómusr. segít a párt, csak bizalommal forduljanak hozzá, minden agronómust szeret a tagság, csak értük dolgozzanak, segítsék őket nehéz fizikai munkájukban. Ha ezt úgy tesszük, akkor több lesz a jövedelemosztás, akkor több jut a népgazdaságnak, akkor sokkal nagyobb lesz a becsület. Azt hiszem minden agronómus ezt akarja! Szűcs Lajos HAT EV TELT EL AZÓTA, hogy Vjiregen néhány gazda elhatározta, — a nagyüzemi gazdálkodást választja. Ekkor alakult meg a Béke termelőszövetkezet. Ahogy az évek repültek számban, úgy nőtt a tsz tagsága, a jövedelem azonban nem nőtt úgy, ahogy szerették volna a tsz tagjai. A tsz-tagok látták a hibákat, fle rendszerint nem hozták nyilvánosságra. Tudták, hogy nem megfelelő a vezetés és vannak hibák a tervszerű gazdálkodásnál is. Nyáron az aratás okozott nehézségeket, ősszel a vetésnél voltak problémák. A munkafegyelem sem volt valami kielégítő. A kisebb nagyobb hibák mellett azonban a tagság nagyrésze arra gondolt, hogy meg fog változni a vezetés, s tervszerűbb lesz a gazdálkodás, ha megjön az elnök az iskoláról, így is lett. Takács Lajos hazatért az egyéves elnök-képző iskoláról és szélesebb látókörrel kezdett a gazdaság tervszerűbb vezetéséhez. — Egész sor változás történt a gazdaság minden területén hazatérte után, s ennek következményeként, megváltozott a tsz-tagok életkörülménye is. A napokban, amikor a tsz tagsága havi közgyűlésre jött össze, Takács Lajos tsz-elnöknek már volt miről beszámolni. Nem kellett csupán a hibáklcal foglalkoznia. Ezen a taggyűlésen az elmúlt hónap eredményeiről beszélt. — MEGVALÓSÍTOTTUK az elmúlt havi közgyűlés határozatát, — mondotta többek között. — Október 15-re elvetettük az őszi árpát, október 28-ra, — november 7 tiszteletére — a búza vetésével is végeztünk. Betakarítottuk a cukorrépát, a napraforgót és 90 hold kukoricánk letörését és a szár levágását 70 százalékban elvégeztük. Az idén három szántásba vetettük gabonánkat és holdanként 100 kilő szuperfoszfátot adtunk a föld táperejének növeléséhez. — Ezek a változások abból adódtak, hogy a tagság felismerte hatéves fennállása óta a szövetkezeti gazdálkodás igazi útját és rájött annak helyességére. Megtanulta, hogyan kell gazdálkodni és melyek azok a feltételek, amelyek megváltoztatják a termelőszövetkezet arculatát. Taliács elvtárs a továbbiakban a tsz-tagok életkörülményeivel foglalkozót. — Nemcsak gazdálkodásunkban történt nagy változás, hanem tagságunk életszínvonalának növekedésében is döntő fordulat állott be. Tagságunk közül három család saját erejéből új házat tudott építeni és hat család rádiót béri Szocialista Forradalom 37. évfordulójára rendezett ünnepséget a vállalat kultúrcsoportjának színvonalas műsora zárta be. vA Tolnai Selyemíonó dolgozói a délutáni műszak befejezése után há_ zi ünnepséget tartottak a gyár szépen feldíszített kultúrtermében. — Balvári elvtársnő, az üzem párttitkára ünnepi beszédet mondott: megemlékezett a szovjet nép történelmet átformáló forradalmi harcáról, melynek eredményeként 10 évvel ez_ előtt hazánk is felszabadulhatott az imperialista rabság alól. Az ünnepi beszéd után Friedrich Gyula elvtárs, a gyár főmérnöke az üzem 31 dolgozóját kiváló munkájuk elismerése., ként pénzjutalomban részesített. Az ünnepségek után a dolgozók együtt szórakoztak és zeneszámokkal köszöntötték a termelés élenjáróit. vett. Emellett az egész tagság élet- színvonala, jóléte nagyban növekedett. MAJD A ZÁRSZÁMADÁSRÓL beszélve a következőket mondotta: — Az eddigi becsületes munka tükrözni fogja eredményeinket a zárszámadáson. Meglátjuk, hogyan használtuk ki meglévő gazdasági forrásainkat. A munka még nem fejeződött be. Igyekeznünk kell még a hátralévő időben elvégezni az őszi mélyszántást és egyéb munkákat. Ha ezt tesszük, akkor rövid időn belül meg tudjuk ejteni a zárszámadást. Befejezésül hangsúlyozta: — Az említett munkák mellett nagy gondot kell fordítanunk állatállományunk átteleltetésére, s meglévő takarmánykészletünkkel gazdaságosan kell bánnunk, mert állatállományunk egyik erőforrása termelőszövetkezetünk megerősödésének. A tsz-tagok lelkesen fogadták, Takács Lajos tsz-elnök beszámolóját és hozzászólásukban elmondották: Most érzik csak igazán, hogy érdemes tsz-tagnak lenni, érdemes jól dolgozni, mert csak így lehetséges a tsz felemelkedése, a tagság életszínvonalának növekedése, a jobb és boldogabb élet meg teremtése.
