Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-07 / 265. szám

* N A PCO 1954 NOVEMBER 1 Evlia Cselebi, XVII, századbeli utasó feljegyzései Tolna megyéről A TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAI ^4 kajdacsi kommunisták tanácskozása Az egész pártszervezet, az egész község életében nagy jelentőséggel bír a párttaggyűlés. Itt határozzák meg a kommunisták a soronlévő ten nivalókat, a pártszervezet valameny- nyi tagjára háruló feladatokat a' Központi Vezetőség határozatainak, végrehajtása, a népjólét emelése ér­dekében. Kajdacson is összejöttek a kom­munisták, hogy a Központi Vezetőség októberi határozata alapján a köz­ségben harcot indítsanak az új sza­kasz politikája megvalósítását féke­ző tényezők ellen, hogy mozgósítsák a község valamennyi dolgozóját a termelés terén, az állampolgári fe­gyelem betartására, hogy helyi vi­szonylatban segítsék a párt, népjó­lét emelését célzó helyes politika megvalósítását. Bús Pál elvtárs párt titkár beszámolójában ismertette a község helyzetét. — Megnőtt a dol­gozó parasztság termelési kedve az elmúlt másfél év alatt — mondotta bevezetőben. — Ezt bizonyítja többek közt, hogy a tartalékterületek meg­művelés alá kerültek, a másod vetés ebben az évben kétszerese volt a tavalyinak. Az ősziek vetése terén a község elsők közt van a járásban. Nőtt a dolgozók életszínvonala, vá­sárlóereje is. Az elmúlt évhez vi­szonyítva mintegy ötven százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le a köz ségi földművesszövetkezet. Megnőtt a kereslet az élelmiszeripari, ruházati, és egyéb cikkek iránt. Számos té­nyező bizonyítja községünkben is, hogy jobban élünk mint egy évvel ezelőtt. Megszilárdultak termelőszö­vetkezeteink. — Utána ismertette azokat a hibákat, melyek kijavítása is az elmúlt napokban beszélték meg taggyűlésen a Központi Vezetőség októberi határozata nyomán felada­taikat. A beszámolót Székely István­ná elvtársnő, a pártszervezet titkára tartotta. Beszélt a kormányprogram megjelenése óta eltelt idő eredmé­nyeiről a községben. Míg azelőtt sok föld hevert parlagon, addig most szinte nem tudják kielégíteni a köz­ségben a dolgozó parasztok földigé­nyét. Az idén mintegy háromszor- annyi műtrágyát vásároltak a dol­gozó parasztok, mint azelőtt. Hang­súlyozta a kommunisták példamuta­tását, csak nem említett meg egyet­lenegy párttagot sem, akik élenjár­nak, de olyanokat sem, akikre rá­fér a bíztatás. Általában a beszámoló és az egész taggyűlés menete is azt bizonyítot­ta, hogy a sárszentlőrinci pártszer­vezet vezetősége nem készült meg­felelően a taggyűlésre, s a kommu­nistákat sem készítette fel megfele­lően. Ebben jó része van a járási pártbizottságnak is, amely előtte egy héttel ugyan tartott titkári ér­tekezletet, amelyen résztvett Székely elvtársnő is. A további ellenőrzés azonban és a segítés elmaradt. — Néhány órával a taggyűlés megkez­dése előtt érkeztek ki a paksi járási pártbizottságtól, s ekkor tapasztal­ták, hogy nincs a taggyűlés meg­felelőképpen előkészítve. Ezért nem tárta fel a beszámoló a falu, a kom­munisták munkáját teljes egészében a Központi Vezetőség határozatainak szellemében. Ezért jelent meg a kom munistáknak csak egy része a tag­gyűlésen, s ezért nem hívtak meg élenjáró pártonkívüli dolgozó parasz­tokat sem. A taggyűlés egész menete azt mu­Tolna megyében több mint 3000 különböző szakmájú kisiparos segíti a dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátását. A .bútorértékesítő boltokban pél­dául állandóan 25—30 konyhabútorra van előjegyzés, amire hónapokig vár­nak. A megye 210 asztalosa 80—90 konyhaszekrényt, vagy teljes kony­habútort készít negyedévenként, s emellett számos hálószobát, s ezáltal | aétlrGlözhetetlen ax agitáetö» ■unkában feltétlen szükséges a további előre­haladás szempontjából. — A nép va­gyonának hanyag kezelésével közsé­günkben is találkozunk. A gépek kint állnak az esőben, senkinek se jutott eszébe a tsz-ben sem, hogy így tönkremegy. Az állampolgári fe­gyelem terén megalkuvás tapasztal­ható, hiba van a kommunisták példa mutatásával. Az ellenség hírveréseit, ténykedéseit nem szereljük le, nem indítunk harcot az egész község moz gósításáért, — mondotta többek kö­zött. A beszámolót vita követte, mely­nek során számos hozzászólás foglal­kozott a soronlévő tennivalóikkal, bírálta a gépállomást. Jaksa József- né elvtársnő a tsz eredményeiről be­szélt, ismertette, hogy közel 20 fo­rint jut munkaegységenként pénz­ből a József Attila tsz-ben. Molnár­áé elvtársnő bírálta a tsz-t a laza munkafegyelemért. — Az egyéniek kora reggel munkába Indulnak, a tsz tagok nyolc óra körül kezdik. Ez az oka a lemaradásnak, ezen a té­ren kell a kommunistáknak első­sorban változtatni A vitáiban fel­szólalt Szilágyi elvtárs, Rehák elv­társ, a megyei és járási kiküldött, Imréné és a többiek. Valamennyien megállapították, a kommunistákra döntő feladat hárul a Központi Ve­zetőség határozatai végrehajtása ér­dekében. A taggyűlés határozati ja­vaslatot fogadott el, mely szerint a kommunisták harcba indulnak a bü­rokrácia, a téves nézetek ellen, a betakarítás és begyűjtés gyors be­fejezéséért, a tanácsválasztások si­keréért. Ennek érdekében minden kommunista pártmegbizatást kap. tatta, hogy a községben nagy a meg­nyugvás, az elbizakodottság. Úgy gondolják az elvtársak, hogy az ed­digi jó eredmények talán továbbra is maguktól fognak növekedni A be­gyűjtésnél és az adónál ugyanis a község harmadik-negyedik a járás községei között folyó versenyben. S éppen ezért nem akartak a rosz- szakról beszélni. Számtalan probléma van pedig a községben, mint ahogy a hozzászólások is megmutatták, s amelynek megoldására éppen e tag­gyűlés adhatott volna jó módszere­ket, s lendületet. Valuska elvtársnő például, aki csak néhány napja ér­kezett a községbe, elmondotta, hogy sokkal nagyobb ellenőrzést kell gya­korolnia a pártszervezetnek a tanács munkája területén, s egyúttal na­gyobb segítséget is kell adniok. Ez­után arról beszélt, hogy a pártszer­vezet agitációs munkáját meg kell javítani, mert ha a kommunisták nem agitálnak, agitál az ellenség. Erre egy példát is mondott a szom­széd községből, Nagydologról is ké­pes volt Borbély kulák átjönni Sár- szentlőrincre, s lázítani a választá­sokkal kapcsolatban. A népfronttal és a tanácsválasztá­sokkal kapcsolatban is volt a község ben több helytelen nézet, amelyet a taggyűlés vitája a járási pártbizott­ságtól kintlévő elvtársak segítségé­vel tisztázott. Végeredményben a taggyűlés megmutatta, hogy elsősor­ban a pártpolitikai munka területén vannak sürgős tennivalók. A meg­jelent elvtársak hozzászólásaiból ki tűnt az is, hogy megfelelő vezetés, irányítás mellett hajlandók minden­ben segíteni a pártvezetőség munká­ját, előre vinni a község ügyein ke­resztül egész dolgozó népünk ügyét. gyorsabban és többen jutnak új bú­torhoz. De nem lebecsülendő az a munka sem, hogy tömegével alakít­tatják át régi bútoraikat modem be­rendezésekre, hogy szebbé, otthono­sabbá tegyék lakásukat. Tolna megyében a lakosság jó né_ sze szeret rendelésre csinált ruhá­ban járni-, vagy a kissé megkopott ruhát kifordíttatni. Az ilyen igények kielégítésére közel 300 szabó műhe­lyében zörög a varrógép. A megye több mint 300 cipésze segíti fárad­hatatlan munkával a lábbeli ellátását a bognárok pedig csupán az 1954. utolsó negyedében mintegy 90 új ko­csit készítenek a dolgozó parasztok részére. Igen sokat segítenek a fod­rászok, a falusi kovácsok és egyéb szakmában dolgozó kisiparosok is, Evlia Cselebirőt, a háromszáz esz­tendővel ezelőtt élt török utazóról és történetíróról gyakran esik szó a ma gyarországi török uralommal foglal­kozó, újabb keletű történelmi mun­káidban, monográfiákban. Evlia kéziratos művei tudniillik csak a múlt század végén láttak először nyomtatásban napvilágot. A viszonylag eléggé művelt mu­zulmán történész egyúttal korának egyik legjelentősebb útleírója is volt. A hódító török seregeikkel hol mint valamelyik magasrangú tiszt kísérő­je, hol mint diplomata, bejárta Euró­pa jó részét, részt vett ázsiai, afrikai hadjárataikban. Az ütközetekben ren desem maga is jelen volt, így mint közvetlen szemtanú eléggé hiteles, bár néha túlozva, virágos keleti nye! vén jegy ez gette fel benyomásait, megfigyeléseit Tárgyilagossága mel­lett szól az a körülmény, hogy a magyar seregek, várak hősies ellen­állásáról nem egyszer elismeréssel nyilatkozik, más eseteidben viszont elszömyed saját népének, de külö­nösen a szövetséges tatár hordák embertelen kegyetlenkedései felett Leírásaiban a történeti esemé­nyeknek néha egészen aprólékos is­mertetése mellett igen jelentős föld­rajzi és néprajzi vonatkozású fel­jegyzésekkel is találkozunk. Evlia Cselebi tíz kötetes munká­jának az a része érdekel bennünket, amelyik Magyarországnak dunántúli részével, még közelebbről Tolna megyével foglalkozik. Előttünk, a szocializmust építő dolgozók előtt nem lehet közömbös, hogy milyen volt az élet Tolna me­gyében a 150 éves török járom alatt, milyen volt az az idegen kizsákmá­nyoló muzulmán uralom, mely évszá zadokra visszavetette országunkat fejlődésében. Ha meggondoljuk, hogy hazánk Mátyás király alatt, még Európa legműveltebb, legerősebb ál­lamai közé tartozott, úgy talán fel tudjuk mérni a törög agresszió foly­tán beállott hanyatlás fokát De nézzük az eseményeket; Köprili Achmed nagyvezír MS63- ban az akkori Felső-Ma gyarország ellen indult. Seregének útja Belgrád felől jövet, a Duna mentén, Dunán­túl keleti szegélyén húzódott Buda Irányában. A vonuló seregben Evlta Csel ebit It ott találjuk. Szorgalmasan jegyez- geti az útjukba eső, már régóta tö­rök közigazgatás alatt álló falvak, városok nevezetességeit, várait, erőd jeit Feljegyzi a török várőrség lét­számát, de emellett kitér a helysé­gek házainak, kertjeinek, templomai nak stb. ismertetésére is. Tolna megye török hódoltság előtti, valamint török-korabeli emlékeiből, építményeiből alig maradt ránk va­lami. Korabeli magyar történetírás, amely tájékoztatna bennünket me­gyénk 300 évvel ezelőtti életéről, jó­formán semmi nincs. Ezért értékes számunkra Evlia Cselebinek Tolna megyére vonatkozó, bár ez esetben nem túlságosan bőbeszédű leírása. Viszonylagos szűkszavúsága a török sereg gyorstempójú vonulásának tud­ható be. A török sereg Mohács felől éppen Bátaszék felé tart. Itt most szemel­vényekben Evliának adjuk át a szót: „BATTASZÉK PALÄNKA. ... Nagyon, de nagyon virágzó vá­ros volt, az épületek nyomai ma is láthatók. ____Az 1529. évben ... Ib­r ahim pasa... ezt a várost lerom­bolta. A belső várban egy templom van, melyet érdemes megtekinteni... A várban nyolcvan katonaház van... Déli oldalán lévő fakapuja előtt,, az árok felett, fából egy kastély van, árka nagyon mély és széles. A ka­pu előtt lévő hídja csigával felhúz­ható ... A vár nyugati része erős téglaépület, Vnelynek még a régi idők­ből fennmaradt erős fala van. Kül­városa is lakott hely, összesen ötven deszkatetejű, alacsony, szegényes há­za van.. „SZEKSZARD VARA. Egy sétahelyes, magas dombon, négyszögalakú, kőépületű vár, de ma­gányosan áll. összesein nyolc tornya van s az egész kerülete hatszáz lé­pés. alacsony árok veszi körül. A várban csak öt ház van, a többi he­lye szabad térség0. Szulejmán khán dsámija kicsiny deszkaépület; a déli oldalra nyíló egy kapúja s az árok felett lánccal megkötött felvo- vooóhídja van ... A várnak környé­kén kimagasló dombok vannak... Külvárosa. Ez a város a vár felé hajló dom­bon fekszik s ötszáz deszkatetejű ala csony házból áll. A bég palotája azonban elég magas, derét; palota. A vár kapuja előtt, az árkon túl egy kicsiny sötét fürdője, e fürdő út­ján túl pedig egy cseréppel fedett fogadója van .. „JENI-PALÄNKA“ (Palánk­puszta) .jOszmanJl építkezés... A vár előtt néhány ház, néhány bolt van. Csupán egy kis fogadója, néhány kér tecskóje, néhány hialfogó hálócskája van., .TOLNA PALANKAJA. A Duna folyó partján álló rende­zett palánké. Benne Szulejmán fchán dsámija és húsz deszkatetejű ház van, közepén egy négyszögű, kőépí­tésű, magas toronyban néhány... ágyú... Kívül egy virágzó és díszes külvárosa van, összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak...“ „PAKS PALÁNK A. A régi keresztények idejében, virág zó volt Mivel elpusztult, azért az 1529. évben Szulejmán khán paran­csára újra felépítették. A Duna part, ján egy halom tövében hármas, erős és szilárd palánka. Benne Szulejmán khánnak egy kolostorból átalakított dsámija, ötven deszkatetejű ház, ha­diszertár és ágyúműhely van. Árka nagyon mély... A vár körülete nyolcszáz lépés. Külvárosa. Ez a város egyszerű so­rompó és palánka. Két kapuja van. összesen kétszáz, deszkazsindellyel fedett, szegényes, nyomorult viskó­ja ... egy keramittal fedett szép dsámija van... Egy nagy fogadója s a fogadóhoz közel egészséges vizű kútja, e helyen mintegy ötven bolt is van. A város mögött sok szőlő... A város nyugati részén, a zajos vár útján s e városnak temetőjében, a Dunára néző sétahelyen Árkos Ba­ba búcsú járóhelye van...” „FÖLDVAR VARA. ^i. Ennek a vára is a folyó part­ján igen magas helyen fekvő, na­gyon erős és szép vár. A Duna men­A szovjet nők példája nagy segít­séget nyújt az asszonyoknak abban a küzdelemben, amelyet a világ min­den országában a békéért folytatnak. A szovjet nők, akik bátran résztvet- tek az 1917. évi nagy felszabadító forradalomban és a hitleri bitorlók­kal folytatott győzelmes harcokban, méltók arra a bizalomra, amelyet a nagy Sztálin beléjük helyezett. A szovjet nők ma a társadalom egyenjogú tagjai és ez a tény segíti a világ asszonyait saját felszabadí­tásukért folytatott harcukban. EUGENIE COTTON Franciaország. A Szovjetunió és a népi Kína ba­rátsága, szövetségben a haladó or­szágokkal, a világ népeinek jelentős részét egyesíti a békéért folyó küzde­lemben. Ez a barátság a Szovjetunió ragyogó eredményeire, Kína és a többi felszabadult ország felvirágzá­sára támaszkodik. Ez a barátság az alapja a békéért folyó harcnak és így korlátlan erővel rendelkezik. Ez a barátság elszakíthatatlan. Biztosí­téka annak, hogy a béke erői végül- is győzedelmeskednek. SZUNG CSING-LING Kína. Az Októberi Forradalom, az új. szocialista társadalom kialakulása a Szovjetunióban, a szovjet nép nagy­szerű történelmi eredményei és győ­zelmei, valamint baráti segítsége lehetővé tette, hogy nálunk, a népi Lengyelországban, is új életet te­remtsünk. Az új élet eredményeké- pen szoros kapcsolat létesült az al­kotó művészek és a néptömegek között, megvalósult a tett és a szó, a humanista gondolkozás és a huma­nista gondolkozás szocialista meg­valósításáért folyó harc egysége. LEON KRUCZKOWSKI Lengyelország. Örömmel üdvözlöm az orosz forra­dalmat, amely hatalmas lépést jelen­tett az emberi társadalom továbbfej­lődésében, A valóság túlszárnyalta tén ennél erősebb palánka nincs , • • A vár négy szögletén levő igen erős tornyokban... ágyúk vannak. Benn a vádban... egy templomból átala­kított Szulejmán khán dsámd van. E dsámival összefüggőleg az ég csú­csáig emelkedő, négyszögletes, erős, erős építkezésű, szép torony van ... Külvárosa. Négyszögletű, csupán tömésfal kerítésű város, melynek ke­rülete húszezer lépés... Van össze­sen kétszáz Iapo6tfedelú, alacsony háza,... egy dsámija, mely azelőtt művészi templom volt. Egy mecset­je, egy fogadója, ötven boltja, a fo­gadó tövében pedig egy csorgókútja van ... Olyterjedelmű város ez, hogy az összes temetők 'a városkerítésen belül vannak...“ Evlia Csel ebi fentiekben ismerte­tett idézet leírásához nincs különö­sebb hozzáfűzni valónk. Aki nyitott szemmel és történelmi emlékek iránt fogékony lélekkel rója városa utcáit, esetleg rá fog találni azokra a he­lyekre, ahol egykor, 300 évvel ezelőtt régi keresztény templom, török me­cset, várbástya emelkedett. A kö­vek beszélnék, csak meg kell őket szólaltammk. Lehet, hogy kőtömb­jeik ott hevernek az úttest árkában, lépcső gyanánt szolgálnak valame­lyik ház bejáratánál, vagy falba épít ve, vakolat takarja el szemünk előL A legtöbb történeti emlékmarad­vány azonban ma már a föld taka­rója alá süllyedve.pihen, rég rábo­rult a feledés homálya. A véletlen azonban néha felszínre hoz ilyen el­felejtett emlékeket. A Balogh Ádám Múzeum az egykori szekszárdi vár területéről egyedülálló szépségű, ár­pádkori kőfaragványokat, a város te­rületéről török sírkövet, Báláról középkori kőemlékeket őriz. Rajtunk, a szocialista élet, a szocialista kul­túra építésén serénykedő dolgozó­kon múlik, hogy nagy történelmi múltunk, emlékei, haladó hagyomá­nyaink dokumentumai megmenekül­jenek a végleges pusztulástól, fele­déstől és méltó helyükre: Múzeu­munkba jussanak! Ismeretlen szavak magyarázata: dsámá=török, mohamedán fő­templom. Főmecset baba = török, szent hírben állé ember. mecset = törők, templom. Dr Mészáros Gyula múzeum vezető. reményeinket Annak a civilizáció­nak, amelyet a Szovjetunióban a dolgozó nép saját munkájával meg­teremtett, alapja a béke és a béke védelme. SAHIB SZINGH SZOKHI India. ... Amikor az első világháború ré- gefelé közeledett, Japánban megin- dúlt egy demokratikus mozgalom. Ez a mozgalom elősegítette a mun­kások, parasztok és a dolgozók szé- les tömegei ellenállását a háború be­fejezte után megerősödött tőkés vi­lággal szemben. Ilyen körülmények között Japánban a világ tőkés orszá­gai között elsőnek bontakozott ki a felszabadító mozgalom. Természete­sen ez a mozgalom elsősorban orszá­gunk történelmi fejlődésének elke­rülhetetlen eredményeként keletke­zett. De keletkezését jelentős mér­tékben meggyorsította az 1917. évi orosz forradalom hatása .. -. A felszabadító mozgalom kezdete óta sokat ábrándoztunk arról, mi­lyen lehet a forradalom utáni új Oroszországban az élet. Most meggyö ződtünk, hogy ezek az ábrándok min­dennapi valósággá váltak. A Szov­jetunió népeinek élete kiváló példa az egész emberiség számára. IKUO OJAMA Japán. Én, a hazáját és gyermekeit sze­rető brazi} anya, szeretném kifejez­ni a Szovjetunió iránt érzett mély­séges szeretetemet. Mi nők, hálásak vagyunk a szovjet népnek, amely a nőket felszabadította az év j .redes rabságból. Napjainkban a szovjet nép ragyogó példát mutat a béke ügyének odaadó védelmében és a népek függetlenségének és sziweré- ratásának tiszteietbentartásábaa. ELISA BRANCO Brazília. Sárssentlőrinc kommunistái Több mint 3000 önálló kisiparos segíti To'na megye Nözszilicségieti cikkekkel való eüáiását Október és a béke \ Nemzetközi Sztálin Béke-díjasok nyilatkozataiból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom