Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-07 / 265. szám
NÄPCO , wvp .ja * 'S « > 1&54 NOVEMBER T Járjunk bátran, határozottan a júniusi úton — Ifjú Béndek László nyilatkozata a Hazafias Népfront I. kongresszusáról VASÁRNAPI jegyzetek 1017. november 7. Visszaérkezett fontos megbízatásából ífj. Béndek László simontomyal egyénileg gazdálkodó dolgozó panaszt A Hazafias Népfront első országos kongresszusán vett részt Most hazaérve a kongresszusról tapasztalatairól, élményeiről a következőket mondotta: — Nagyszerű ünnep, a nemzeti ősz szefogás harcos ünnepe volt a kétnapos tanácskozás. Bányász, üzemi munkás, dolgozó paraszt, értelmiségiek, lelkészek, mintegy kétezren voltak közvetlen résztvevői ennek a fontos történelmi eseménynek. Látszott minden küldöttön, hogy ótér- zi küldetésének nagyszerűségét. Éreztük, talán az eddigieknél is sokkal jobban, hogy egységben van népünk hatalmas ereje, mit jelent hazafinak lenni. Valóban a szól, legteljesebb értelmében hazafinak érezte itt mindenki magát, s önmagában fo. gadalmat tett, amit később a felhívásunkban nyilvánosságra is hoztunk, hogy minden erőnkkel népünk felvirágoztatásáért fogunk dolgozni, s az eddigieknél sokkal jobban megáll juk helyünket a munkapadok mellett és a szántóföldön egyaránt — Igen fontosnak tartom a kongresszusnak azt a határozatát, hogy a következő esztendők egyik legfontosabb feladata a dolgozók életszínvonalának emelése. Ennek érdekében kell a termelékenységet, és a terméshozamokat emelni, az állatállományt növelni. A kongresszus felhívott minket arra, hogy járjunk bátran, határozottan a júniusi úton, legyünk kezdeményezők. — A kongresszusról hazatérve, mindjárt hozzáfogtam a félbeszakadt vetési munkák befejezéséhez. Az eredetileg tervezett kenyérgabona vetésterületet növeltem, s most az össz-szántóm területének több mint 40 százalékán van kenyérgabona. Úgy tervezem, hogy jövőre a takarmánygabona helyett is búzával teljesítem a beadási kötelezettségemet. Ezzel jól jár az állam, mert növelem a kenyérgabona készletet, de ugyanakkor nekem is hasznom lesz, mert minden beadott mázsa búza után ingyen kapok 10 kilógramm korpát, de megmarad a takarmánygabonám, a kukoricám is, amit az állattenyésztés fejlesztésénél igen jól fel tudok hasz nálni. — A kongresszus felhívásában szó van a többtermelésről. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a helyi, valamint a gyönki járási tanács pénzügyi osztálya ne zaklassa jogtalanul a dolgozó parasztokat. A kongresszusról hazatérve idézést kaptam a községi tanácstól, hogy a „december második felében esedékes” adómat fizessem be, mert ellenkező esetben végrehajtást rendelnek el. Ezzel a módszerrel nem értek egyet őszintén megmondom, nem is mentem be erre a jogtalan idézésre a tanácsházára, inkább elmentem a határba dolgozni, hogy minden munkával végezhessek, mire megérkeznek az esős őszi napok. — Én igen sokat tanultam a kongresszuson, nagyszerű élményben volt részem, s most hazatérve a felhívásban foglaltak megvalósításáért munkálkodom. Szőke Lajos pálfai gazda, népfront küldött elmondja: — Soha nem gondoltam volna, hogy. valaha is az ország vezetőivel beszélhetek és olyan fogadtatásban részesülök, mint a Hazafias Népfront Kongresszusán. — Ezeket a szavakat Szőke Lajos 7 holdas pálfai gazda mondotta, ahogy hazajött a kongresszusról. — A mi ügyünkről volt szó, a nép ügyéről. Soha nem felej-. tem el Nagy Imre elvtárs beszédét, amikor azt monta: „Haladjunk egységesen a júniusi úton, akkor az életszínvonalunk emelkedéséhez gyorsan eljutunk. Termeljünk többet, jobb lesz az életünk”. — Ezek a szavak mély gyökereket vertek minden gondolatomban. Uj tettekre, nagyobb feladatokra ösztönöztek. — Még a kongresszuson voltam, amikor elhatároztam magamban, ezután nem elégszem meg azzal, hogy én magam példamutató vagyok, ha többi gazdatársaim nem követik példamutatásomat. Segítek nekik, megértetem velük, hogy erősek csak akkor lehetünk, ha egy- . formán kivesszük részünket a munkából és a terhek viseléséből. — Most tudom csak igazán miért teljesítettem állam iránti kötelezettségemet. Láttam Budapestet a felszabadulás után romokban heverni, Sztólin- városról, Inotáról, Kazinc barcikáról, akkor még nem is hallottam és most 10 év után nem győztem csodálni Budapestet és mindazt, amit munkáskezek, egységes akarat épített. E nagy alkotások a mi munkánk gyümölcsei is. Most látom csak igazán, hogy mennyivel jobb lenne a parasztság helyzete is, ha megoszlott volna a termelés, s minden gazda a többtermelést tűzte volna célul már a kezdet kezdetén. — Szép és megtisztelő a mi feladatunk, de egyben büszke vagyok rá, hogy képviselhettem községünk dolgozóinak érdekeit a kongresszuson. Most arra törekszem, hogy a falu minden dolgozójával egységesen meg valósítsuk a júniusi határozatban megadott feladatokat, mely dolgozó népünk életszínvonalának növelését tűzte ki célul. A továbbiakban Szőke' Lajos elmondta azt is, hogy a Táncsics Mihály utcában őt is tanácstagnak jelölték. A jelölőgyűlésen el is mondta terveit. Az utca már eddig is élen járt a munkában. — Beadási kötelezettségüknek a gazdák rendszerint eleget tettek. Mégis van valami hiba, amit ki kellene javítani — nem elégedhetünk meg a 6—7 má zsás búzaterméssel, a mi földjeinknek többet kell teremni, ha jól megműveljük azokat. — Szőke Lajos javaslatára az utca gazdái mintagazdálkodásba kezdtek már ezen az őszön. A földeket példásan és időben művelik, melynek már kezdeti lépése meg is történt. Az utca valamennyi gazdája befejezte az őszi vetést, méghozzá jól előkészített földben. Az utcában még három tanácstagjelölt van. Gye- ne József, Bakonyi István és BÚka Mihályné kiváló gazdák. Ha ezek négyen és az egész utca összefog, akkor nemcsak Szőke Lajos tervei valósulnak meg, hanem a falu és egész népünk célkitűzései, élet- színvonalunk emelése. Az ember tragédiája közeli felújításáról beszélgettünk s mindenkinek volt néhány elismerő szava, emléke a magyar dráma e büszkeségéről. Valaki arról beszélt, hogy a 30-as években Németországban látta a tragédiát, a társaság másik tagja Csortos Gyula Lucifer alakítására emlékezett, s úgy beszélt a felejthetetlen színházi estről, mint élete egyik legnagyobb élményéről. — Hogyan írná meg Madách ma a Tragédiát? — kérdezte valaki s néhány percre mindnyájan elhallgattunk. A társaság író tagja kérdezte ezt, aki maga is ismeri az írói mű születését, a mesterség fogásait, az ihlet révületét és a mívesség beideg- zettségét. Gondolatban végigszaladtunk a történelmi jeleneteken, szinte filmszerűen villant fel előttünk az egyiptomi szín drámai tömege, Róma, a tragikus sorsú Kepler s a londoni vásár tarkasága. De az utolsó szín, — nekem mindig ez volt az érzésem — csak vigaszt ad, de választ nem. Madách a sztregovai udvarházban, már élete romjain, a börtön nyomorúságaival s a hűtlen feleség szégyenével, még mindig tudott bízni, de ezt a hitet nem tudta formába önteni. Csak ezt a pontatlanul megfogalmazott bizakodást öntötte szavakba, mely egy keserű élet minden fájdalmán is átvilágított. És ha ma írhatná meg a Tragédiát? A rövid hallgatást az író törte meg. — Egy színnel talán bővülne, esetleg ezzel fejeződnék be a mű, s ennek ez lenne a címe: „1917 novem bér 7”. A világtörténelem nagy pillanatai, a korfordulók izgalmas sorozata végeredményben ezzel lenne teljes, sőt ezzel záródnék, hisz az októberi forradalom nem csak egy nép, egy ország életében jelentett eseményt, nem csak a polgárháború kezdete volt, hanem ennél több. Az emberiség történelme új korszakkal gazdagodott: megkezdődött a szocializmus építése egy országban, hogy tovább terjedjen a történelem legnagyobb felszabadító harca. Es mi, akik most a Nagy Októbert Forradalom 37-ik fordulóját ünnepeljük, szereplői vagyunk ennek a nagyszerű harcnak, s megvalósítói annak a bizakodásnak, amit Madách így öntött szavakba: „Ember küzdj és bízva bízzál“. De a küzdelem és a hit mellett a győzelem is a miénk, a bizalom ma már tetté vált. Az embereknek van miben remélniük, s a madáchi-műnek ez a meg nem írt jelenete, mely az Aurora sortüzével kezdődnék, nem érhetne véget a polgárháború győzelmével, mint ahogy még nem ért véget az Ember felszabadítása. Négyen voltunk a kis társaságban. Kettő aknaszedő munkaszolgálatos volt, a másik kettő diplomás, aki az ötven filléres éjszakai hólapátolás- tél a szellemi szükségmunkások 60 pengős állásáig mindent megpróbált. Egymásra néztünk s megértettük, az hogy itt ülhetünk, meghitten, egy pohár bor mellett, ez is ennek a harcnak eredménye, négyünk csendes, békés élete is akkor kezdett formálódni, ott az októberi forradalom tüzében. APOR SÁNDOR Örömmé! vesznek részt a bálaa'páli fiatalok a Peli-isko'án Megyeszerte megkezdődött a DISz oktatás. Mánmarosi László, a bátaszéki MÁV DISz szervezetének propa_ gandüstája levélben arról számol be, hogy Bátaszéken a MÁV-nál dolgozó fiatalok öröm. mel vesznek részt az újszerű oktatáson — a Petőfi iskolán 16 fiatal vett részt az első foglalkozásán, Úgy szer. veztélk meg az oktatást, hogy két este egymás után van oktatás. Ezt a beosztást az indokolja, hogy a fiatalok szolgálatuk miatt egyszerre nem tudnának megjelenni a foglalkozáson. Az első két foglalko. záson a „Hazánk, a Magyar Népköztársaság” című témát dolgozták feL Élénk beszélgetés, szabad vita közben a haza, a nemzet, az ál. lám fogalmát fejtegettük. A hazaszeretetről, hazánk szépségeiről is igen sok szó esett. A Petőfi iskolán arról is elbeszélgettek, hogy most novemberben, a fémgyűjtési hó. napban, mi a jelentősége az elszórt hulla, dékfémek összegyűjtésének. Két nap alatt a DISz-szervezet tagjai 340 kiló fémhulladékot gyűjtöttek össze. Az oktatás befejezése után kollektiven elmentek moziba, ahol a „Baráti becsület" című filmet vetítették. Az alulról jövő kezdeményeséseket karolja fel az iregszcmcsei Hazafias Xépfronibizotfsíig akcióprogramja Az iregszemcsei Hazafias Népfront bizottság akcióprogramja első felében összefoglalja a község társadalmi, gazdasági és kulturális életében az elmúlt egy évtizedben végbement változásokat. Községünk mezőgazdasági képe a felszabadulás előtt igen elszomorító volt, — állapítja meg többek között az akcióprogram. A község lakott belterületét közvetlen közelről átölelte a volt nagybirtok. A szegényebb, vagy az egészen törpe birtokosok képtelenek voltak a több óra járásnyira lévő 1—2 holdas földjüket megművelni. A messze eső, szétszórt földeken gazdálkodó kispa- rasztok gazdálkodási módja is elmaradott volt, jobbára külterjes. Legelőjük egyáltalán nem volt. A termelés egyoldalú volt. 1945-ben a párt útmutatása alapján Iregszemcsén kiosztottak 3000 kataszteri hold földet a volt uradalmi cselédeknek, a nincstelen földmunkásoknak és törpegazdasággal rendelkező kisparasztoknak. Több, mint 400 család kapott földet azokból a nagy területekből, amelyek eddig 3 földbirtokos tulajdonát képezték. A volt földesúri birtokon száznál több családi ház épült, amelyeket most villannyal is ellátnak. Az akcióprogram megállapítja, hogy a helyi fölművesszövetkezet bolti forgalma 1949-ben 1,175.200 forint 1954 szeptember 30-ig 6,052.231 forint, 1954-ben felépült a ruházati és vasárubolt, amely minden tekintetben vetekedik a legmodernebb városi áruházakkal. Részletesen foglalkozik a község iparának és kultúrájának fejlődésével, majd a legfontosabb célkitűzéseket sorolja fel a népfrontbizottság az akcióprogramban. * Az életszínvonal emelése érdekében A kenyérgabona termelését fokozat akarjuk, mégpedig a vetésterület növelésével és a terméseredmények emelésével. A Hazafias Népfront javasolja a kenyérgabona vetésterületének 4 százalékkal való növelését, továbbá a helyi kísérleti gazdasággal való szorosabb kapcsolatot abból a célból, hogy az adott helyi viszonyoknak megfelelően milyen termelési módszert alkalmazzunk és műtrágyából milyet és mennyit használjunk. Ennek érdekében a termelési bizottság tagjai és a kiváló gazdák a kísérleti telep útmutatásai szerint mindig legkorábban fogják elvégezni a mezőgazdasági feladatokat, hogy példájukat követhesse egész Ireg- szemcse szorgalmas, dolgozó népe. Mivel a gépállomás vontatóit most már a dolgozó parasztok szívesen igénybeveszik trágyakihordásra is, javasoljuk, hogy a gépállomás tartson ‘állandó és megbízható rakodó- munkásokat, akiknek bérét az igénybevevő a megfelelő időre szívesen kifizeti. így meggyorsul a tárágyaki- hordási munka és előbb a földbe kerül a mag. A szántáshoz való gépi erőt ugyancsak növelni kell mind az egyéni gazdák, mind a tsz-ek részé- íe. A legeltetési társulat tagjai társadalmi, közös munkával tegyék rendbe a vízlevezető árkokat és a dűlő- utakat. A direkttermő szőlőket fel kell cse rélni megfelelő nemes oltványanyaggal. A földekhez való közlekedés megjavítása érdekében újjá kell építeni a csöngőhegyi fahidat, továbbá a Zardóka-pusztai, vadalmúsi, csehi és ménivölgyi hidakat. A mezőn dolgozó állatok itatására fel kell újítani a vadaimért és játoorsi kutat, Javasoljuk a Kalandárium-dűlőben lévő közlegelő befásítást is. A növénytermelés fokozása érdekében az anyagilag tehetősebb dolgozó parasztok elsőknek létesítsenek szakszerű trágyatelepet, mind a növénytermelés, mind pedig az állattenyésztés fokozása érdekében. Ezüstkalászos tanfolyamokat szervezünk a községben. Községünkben nincsen egységes tájfajta szerinti állattenyésztés. A szarvasmarhából, lovakból, sertésekből keverék származékok vannak. Ez az állapot már csak a törzskönyvezésre való tekintettel sem tartható fenn. Elsősorban a szocialista szektorok felé szól javaslatunk, mert tőlük vesznek példát az egyéni dolgozó parasztjaink. Javasoljuk, hogy az egyénileg dől gozó parasztok mind a termelőszövetkezeteknél, mind az állami gazdaságban szélesebbre tárt kapukat találjanak, hogy oda bátran betérhessenek hasznos ismeretszerzés céljából. Sőt, ha erre mód van, illő térítés ellenében vehessék igénybe a gépi eszközöket is, amikor ezek a szocialista szektorban nincsenek hasz nálatban. Az agronómusok, állattenyésztője megfelelő módon hozzák a dolgozók tudomására, hogy mikor tartanak tanácsadási órát. A Hazafias Népfront olvasókörében fogja összehozni a dolgozó parasztságot, hogy ott ismereteit kiszélesíthesse és a régi hagyományok fel újításával szórakozzék is. Kultúrhó- nap megrendezésével pedig a szomszédos községekkel való elevenebb kapcsolat kiépítését kell lehetővé tenni, Az iskolai munka megjavítása érdekében a járással karöltve új iskola építését javasolja, de addig is szükségesnek tartja, hogy még egy tanterem azonnal az iskola rendelkezésére álljon. Igen fontos a kultúrotthon megépítése, az utak jókarba helyezése és a járdák rendbehozatala. Társadalmi munka bekapcsolásával ki kell javítani a József Attila utcai, Sztálin utcai és Damjanich utcai átjárókat, amelyek beomlottak. Az esőzések után felgyülemlett víz levezetésére vízlevezető árkokat kell létesíteni. Az egészségügy előmozdítása érdekében haladéktalanul meg kell szűntetni, hogy a trágyalé és egyéb szennyvíz az utcára folyjon.. Szorgalmazzuk, hogy a járda vonalára épített házakon legyen hibátlan esőcsatorna. Szükséges legalább a nagyforgalmú főutca nyári olajozása, főleg az iskolák és egészségügyi intézmények előtt. Az építési engedélyek kiadásánál a tanács jobban ügyeljen a község általános képének helyes' kialakítására. A középületek kerüljenek a lakott területek középpontjába. Készüljön az autóbuszon Utazó közönség számára megfelelő várakozó helyiség. Amíg ez el nem készül, addig engedjék be az autóbuszba rossz idő esetén a várakozó utasokát. Részben társadalmi munkával meg kell valósítani a dolgozók részére a népfürdőt. A község belterületén meg kell oldani a fásítást. A víz ellátás megjavítása érdekében a mélyfuratú kutakból a vizet el kell i vezetni és megfelelő tereken a lakosság rendelkezésére bocsátani. Fontos a víznek köz- és egészségügyi épületekbe való bevezetése. A Hazafias Népfront figyelemmel kíséri az egyes Ipari szakmák sorsát és a szakemberek pótlására ipari tanulók megfelelő oktatását javasolja. A lakosság szükségleteinek kielégítésére kellő számú iparos működjék községünkben, akik iparuk gyakorlásához anyagot is kapjanak kellő mennyiségben és minőségben. Az ipari termelésben a minőség fokozására kell törekednünk, de minden téren fokozni akarjuk a takarékosságot, hogy az árak még inkább csökkenthetők legyenek. A földművesszövetkezet tervbevette, hogy a gyorsabb kiszolgálás érdekében korszerűsíti az 5-ös számú boltot is. Teherautót állít be az áruk gyorsabb beszerezhetése érdekében. A Hazafias Népfront javasolja, hogy a helyi földművesszövetkezet biztosít Sa a lakosság tüzelőellátását is az iparvasút felhasználásával. , Nem feledkezhetünk meg ifjúságunk és a nők helyes életszeméletének kialakításáról sem. Ifjúsági-kört, gazdaasszonykört szervezünk, ahol a leányok, fiatalasszonyok többek között, a hasznosat összekötve a nemes szórakozással, a szabás-varrást is tanulnak. A Hazafias Népfront a II. ötéves tervvel kapcsolatban javaslatot tesz olyan létesítmények megvalósítására, amelyek járási, megyei, esetleg országos érdekeket is érintenek. Például a Balatonnak az Alfölddel vasútvonallal való összekötése községünkön át, stb. Dolgozni akarunk magunk és gyér mekeink boldogságáért. Van erő és lelkesedés Iregszemcse dolgozó népében, amely nemcsak szóval, hanem tettekkel, kötelezettségek vállalásával és teljesítésével is küzd községünk, édes magyar hazánk felvirágzásáért,
