Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-06 / 264. szám

T4M NOVEMBER 6 N Ä PCö 3 Munkánk eredményeként — vonzóbb lett termelőszövetkezetünk A zárszámadás előkészületei az István-majori Dózsa Népe tsz-ben Hosszú, viszontagságban, örömben gazdag gazdasági év végén vagyunk. Amit vártunk beteljesedett: a ter­melőszövetkezetek az idén — a ter­mészeti csapások ellenére is — lé­nyegesen gazdagodtak, s az elmúlt évnez' viszonyítva nagyobb az egy munkaegységre jutó részesedés is. Vidámabban, jobban ment a munka. A termelőszövetkezetek egy részében az adottságokat figyelembe véve, úgy tervezték, hogy elérik a közép­paraszti életszínvonalat. Az istvánimajori Dózsa Népe ter­melőszövetkezet tagjai is ezzel az elhatározással kezdték a gazdasági évet. — „Nem volt könnyű ez a gaz­dasági év. A sok eső akadályozta a növényápolást, amikor ezzel végez­tünk, jött a jégverés. Kétszer is vé­giverte a termelőszövetkezet határát. Annak ellenére, hogy az idén keve­sebb búzát tudtunk osztani égy-egy munkaegységre, mint tavaly, mégis megelégedett szövetkezetünk tagsá­ga. Több értéket osztunk egy mun­kaegységre, mint tavaly'“ — mondja Bogos Domokos elvtárs, a termelő­szövetkezet elnöke. E néhány szó mögött ott van a termelőszövetkezet kommunistái tü­relmes, felvilágosító szava mellett a termelésben mutatott nagyszerű pél­damutatásuk. Csak néhányat említ­sünk meg: Schulez Márton, aki a növénytermelésben dolgozott, mint­egy 480, Lászlói József kertész, mint­egy 420, Garai Béléné több, mint 300 munkaegységet szerzett. Amikor a jégtől megtépázott növények ápolá­sára kellett mozgósítani a tsz tago­kat, a kommunisták mentek el a tsz tagokhoz, — buzdították, lelkesí­tették őket. Az MNDSZ szervezet tagjai is szí­vesen vették a kommunisták példa- mutatását, kezdeményezését. ök sem akartak szégyent, hozni a termelőszövetkezetre. Valamennyien — fiatalok, idősek — csatlakoztak a 200 munkaegységes mozgalomhoz. A mozgalomban kitűzött célt valameny nyien elérték és most az őszi beta­karítás, valamint a szántás-vetés ide­jén a 300 munkaegység elérését ter­vezték. „Alig álcád a szövetkezetünkben olyan ember, aki nem fogta, meg a dolog végét, s így sikerült jó ered­ménnyel eljutni a zárszámadásig. Most nincs csalódottság, elégedetlen­ség. Annak ellenére, hogy a tavalyi 5 kilogrammal szemben az idén csak 3 kiló búzát tudunk 1 munkaegység­re osztani, de más terményféleségek­ből, valamint a készpénzből többet tudunk adni. Egy kilogramm burgo­nyát, 1 kiló kukoricát, 80 deka árpát, 20 deka borsót, 7 kiló fát, ezenkívül mézet, cukrot, étolajat is osztunk, ,— mondja Búzás elvtárs, a tsz párt- szervezetének titkára. „Mégis a leg­nagyobb eredménynek számítjuk azt, hogy termelőszövetkezetünk vonzó lett. Ez gazdasági eredményeink egyik kézzel fogható eredménye.“’ A termelőszövetkezeti tagok mint­egy 14—15 forint készpénzt kapnak minden szerzett munkaegységre. En­nek fedezésére a tsz vezetősége a piacra kerülő 200 darab hízó bevéte­lét fordítja majd. * A termelőszövetkezet munkáját az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok is figyelemmel kísérik. Eddig 4 családot felvettek és újabb 3 család kérte felvételét. Bölcskéröl írják: 3ó munkát végez a gépállomás — vetéstervünket túlteljesítettük Már régóta gondolkodom azon, hogy levelet írok a Tolnai Naplónak, melyben hírt adók megyénk ter­melőszövetkezeteinek és dolgozó parasztságának a mi termelőszövetkezetünk munkájáról. Eddig halogattam az írást, de most már nem hallgathatom el azt. hogy a gépállomás mennyivel több segítséget ad tsz-ünknek, mint a múlt évben. Úgy látszik belátták hibájukat, s az idén a párt és a minisztertanács határozatának meg­felelően láttak munkához. A múlt évben a gépállomás hanyagságának követ­keztében, elmaradtunk a munkálatokkal. Mivel a gép­állomás nem teljesítette vállalását, megkötbéreztük őket. Most az ősszel azonban már más a helyzet. Na­gyon sokat segítettek termelőszövetkezetünknek. Jó munkáit végeztek. A gépállomás segítségének köszön­hetjük, hogy az árpa, a rozs és a búzavetésünket ide­jében elvégeztük. Valamennyi vetésünk szépen zöldéi. A gépállomás jó munkájának következtében értük el azt is, hogy vetéstervülnket 10 százalékkal túlteljesítet­tük. Most már a mélyszántást végzi a gépállomás, ha továbbra is így segít, akkor reméljük, a tavasszal is idejében el tudjuk végezni a vetést, s ezen keresztül jobb termést is fogunk elérni. Erre biztosíték az, hogy a traktorosok komoly gondot fordítanak a minőségi munkára. Kisebb zökkenők néha-néha előadódnak, — mégis a szántás terén. Ez abból adódik, hogy némelyik traktoros nem ura még a gépnek, de reméljük, ez is rövidesen kiküszöbölődik és akkor az eddiginél még jobb munkát, még több segítséget kapunk mi is és más termelőszövetkezetek is a gépállomástól. Latos Lajosné Bölcske, Béke tsz.. Jól gazdálkodtak, bőven jut részesedés zárszámadáskor , A grálbóci Alkotmány termelőszövetkezetből Lő- rincz Károly elvtárs, levelezőnk írja: A tsz tagsága a vetési és betakarítási munkáiatok mellett komoly gondot fordított az állatállomány téii takarmányszükségletének a biztosítására. Közel 500 köbméter silótakarmányt készítettek eddig. A levél további sorai arról szóinak, hogy felszá­molták azokat a hiányosságokat, melyek a múlt év gazdasági vezetéséből fakadtak, s ennek eredménye­ként a tagság bizakodva néz a jövőbe. Az; egyéni dol­gozó parasztok közül is egyre nagyobb az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Sőt, azok közül a tagok közül is, akik eddig kiléptek, már többen visszakérték, magukat a tsz-ibe. így mintegy li6 százalékkal növeke­dett már meg a tagság létszáma. A növekedéshez nagy. bán hozzájárul az is, hogy a tsz-tagok szép jövedelem­ben részesülnék. Az eddig kiosztott természetbeni jut­tatások mellett 10 forint készpénzt és 3 kilogramm bur­gonyát is osztották előlegként egy munkaegységre. Úgy számolnak, hogy a zárszámadáskor isméi, kapnak még 10 forintot és 3 kiló burgonyát munkaegységenként. ---------*-----------------------­A bonyhádi járás békebizottsága megvendégeli az 1944-ben született gyermekeket A bonyhádi járás békebizottsága és MNDSZ szer­vezete elhatározta, hogy november 30-án és december elsején, a járás felszabadulásának tizedik évfordulóján minden községben ünnepséget rendez azoknak a gyer­mekeknek, akik egyidősek a járás felszabadulásával. Az ünnepség keretében mintegy 600 gyermeket "útnak vendégül a járás különböző községeiben. Különösen je­lentős lesz a gyermekék felszabadulási ünnepe Bony- hádon, ahol 60 gyermek született a felszabadulás évé­ben. Megjegyzések Aki találkozik vele — jelentse Nem is olyan régen, alig egy év­vel ezelőtt úgy határozott a kiskaj- dacsi Március 9 tsz tagsága, hogy vesznek egy 500 kilogrammos toló­súlyos mérleget. Ez eddig rendben is lenne, mert igazán nincs semmi kivetni való abban, ha egy tsz toló súlyos mérleget akar venni. A tsz vezetősége tehát annak rendje és módja szerint betervezte a mérleg­vásárlást. A terv azután a járás­hoz került. A járás továbbította a kérelmet a megyéhez, a megye pe­dig az illetékes, ebben az esetben a Műszer és Irodagépkezelő Válla­lathoz Budapest. Ez a vállalat az­után értesítette a hódmezővásár­helyi gyárat a megrendelés teljesí­tésére. Ezzel az 500 kilogrammos mérleg elindult állítólag a rendeltetési he­lyére. Hogy történt, mint történt, milyen csoda játszott közre, nem tudja senki, elég az hozzá, hogy a 500 kilogrammos tolósúlyos mérleg nem érkezett meg Kiskajdacsm. Pedig a Magyar Nemzeti Bank paksi fiókja értesítette a tsz veze­tőségét, hogy a mérleg árával — 1.700 forint — a tsz egyszámláját megterhelték. Ez körülbelül egy évvel ezelőtt történt. A mérleg azóta sem került elő, pedig Sebestyén elvtárs, a tsz elnöke számtalan levelet küldött a budapesti vállalathoz, a megyei ta­nács illetékes osztályához, sehol nem tudták, hogy merre lehet a mérleg. A Műszer és Irodagépkezelő Vál­lalat legutóbbi levelében azt írta, hogy a szóbanforgó 500 kilogram­mos tolósúlyos mérleget 1953 októ­ber 23-án 2100 számú fuvarlevéllel a Tolna Megyei Tanács V. B. ki­utalására szállította le. Hódmező­vásárhely a mérleget feladta és ké­sőbb jelentette, hogy az nem érke­zett vissza, tehát valahová megér­kezett. A nagydorogi vasútállomás főnöke a fuvarlevelek átvizsgálása után kijelentette, hogy a nagydoro­gi állomásra semmilyen néven ne­vezendő mérleg nem érkezett a kiskajdacsi Március 9 tsz címére. — A ibátaszéki szőlő- és gyümölcs- termelő bizottság örömmel üdvözölte kormányunknak a kötelező gyümölcs fa permetezésről szóló határozatát, — írja levelében Kollb József, a ter­melési bizottság elnöke. A levélből kitűnik, hogy a termelési bizottság már a határozat szellemében végzi munkáját. Nemrégen értekezletet tartottak, melyen megtárgyalták az előttük álló feladatok végrehajtása-. A megyei tanács illetékes osztá­lya azt tanácsolta, hogy a kiskaj­dacsi tsz vezetősége kérdezze meg a Magyar Nemzeti Bank paksi fiók ját, hogy kiadta az utasítást arra, hogy a kiskajdacsi Március 9 tsz egyszámláját 1.700 forinttal meg­terheljék. A Magyar Nemzeti Bank paksi fiókja egyszerűen nem tudja, mert az illető elvtárs, aki ezt az ügyet egy évvel ezelőtt intézte, már nincs a fióknál és valahogy elvesz­tek a papírok. Ezzel tehát mindenki tisztára mosta magát, csak éppen a kiskaj­dacsi Március' 9 tsz tagsága nem tudja, hogy mi tévő legyen, mert a mérleg nem érkezett meg. nak módját, s egyben 4 permetező brigádot szerveztek, melyek a köz­ség egész területén fognak dolgozni. A termelési bizottság komoly gondot fordít a meglévő szőlő és gyümöl­csösök pótlására is. Most a kalifor­niai pajzstetű ellen indulnak harcba, de mint Kolb elvtárs írja, rövidesen megkezdik a szőlők és a gyümölcsö­sök pótlását is, LEVELEZŐNK ÍRJA: Bátaszéken rövidesen megkezdik a szőlők és gyümölcsösök pótlását Egy tapasztalatcsere feljegyzései... Br. Kuralecz Viktor eivtárs, kutató, délelőtt megtartott előadását akkor kezdtem igazán értékelni, amikor ebéd után a gazdaság istál­I. h végigjártam, kará- mait megtekinte ,tem és a látogatók mcgbeszé- ósét végighallgattam. Az a meggyőződésem hogy rajtam kívül van _ rak a száznál több ter­melőszövetkezeti tag­nak és egyéni állatte­nyésztő dolgozó pa­rasztnak, akik az or­szágunk minőén részé­ből jöttek, még nagyon hosszú időn keresztül egyik legszebb élménye marad ez a tanubágivs és látnivalóban gaz­dag tapas-'tz latcsere. A hercegha’mí kisé~- leti gazdaság okszerű gazdálkodással egybe­kötött fejtett állatte­nyésztése mindannyi- unknak figyelmét meg­ragadta. A gazdaság területén mindenürt a legnagyobb read és példás tisztaság tükrözi az öntudatos dolgozók szorgalmas és becsüle­tes munkáját. Nótáskedvű fiatalok „etetik“ a silótöltő gé­pet, mely mint valami testes acél-elefánt or- mányszerű fúvócsövén keresztül, dühösen fúj­ja a kukoricaszár ízek, re tépett részecskéit a silógödörbe. A több­száz köbméteres nád­tetős betonkutak éhes torkai mohón nyelik a nagyon is értékes ku­koricaszárat, répaszele­tet és egyéb takar­mányféleséget. Az egyik hangyasav­val erjesztett lucerna- siló felől ínycsiklando­zó illat terjeng. A szi. mentáliak és a ma­gyar-tarkák csak úgy falják ezt a savanykás ízű, tápanyagokban ér­tékes silótafearmányt. A gazdaság szarvas­marha állományának külsején is meglátszik a helyes takarmányo­zás eredménye, csak­úgy gömbölyűdnek a teheneik. Hát még a tejhoza- mck? Eleinte kezdtem feljegyezni a jobban tejelő tehenek neveit és napi fejési átlagai­kat, de hamarosan ab­bahagytam a ceruza­koptatást, mert még­sem volt kedvem ah­hoz, hogy csaknem ki­vétel nélkül felírjam a többszáz tehén adatát. Itt a teheneit tej hoza­ma a napi 20 kilo­grammos átlag felett mozog. A napi 33 kilogram­mos tejhozamú magyar tarka „Piros“ hatalmas tőgyén duzzadó ujj­nyi vastag tejereket ta_ pogatva, így nyilatko­zott egy nógrádmegyei kis község dolgozó pa­rasztja: „No Piros, te egyedül több tejet adói naponta, mint nálunk a falu összes tehene.“' Piros jámbor kérődzés •közbeni szetríhunyorí- tásokkal nyugtázta az elismerés eme beszé­des megnyilatkozását, melynek egyébként, írott bizonyítéka is ott függött mögötte a fe­kete táblára feljegyez­ve, miszerint a múlt évi tej hozama 10.632 kilogramm. Deréik egy jószág ez a Piros, va­lóságos kis mozgó fa­lusi tejcsarnok. Bemutatásra került a tehénállomány matró­nája, 26 utódnak tisz­tes szüiőajnyja, a Sí éves Bárány is. Béké­sen ballagott be fehér- köpenyes gondozója után, az őt szemlélők itiszteletkörének köze­pére. De egyszer csak mintha a régmúlt if­júságának ugri-bugri jókedve szállta volna meg, tcipoirzékolni kez­dett, sehogy sem akart kötélinak, jobban mond va modellnek állni a fényképezéshez, hanem korát és nevét meg­hazudtoló fürgeséggel inaított váratlan roha­mot a filmhíradó csil- logó-villogó felszerelés­sel teleaggatott, munka társa ellen. A svájci­sapkás fényképész ha- nyat-homlok igyekezett kijutni az érdeklődés középpontjából és a Bárány szarvainak ha­tósugarából. Tisztes tá, volban keresett újabb támaszpontot a felvé­tel elkészítéséhez. Eközben mögöttünk a futópályán egymásután suhantak az ügeíőfc. Világospej, magyar fél. vérek szűgybe vágott fejjel repítették a két­kerekű hajtókocsikat, melyek szinte versenyt úsztak az ökömyálat eregető opálfényű őszi délutániban. A gazdaság a magyar félvér és az amerikai ügető keresztezésével, mozgékonyabb. gyor­sabb, nagyobb test- tömegű, gazdasági igás- ló fajta kitenyésztését tűzte ki célul. A fehér­gerendás karámokon belül poroszkáló fél­éves csikók is ebből a keresztezésből valók. Olyan erőteljesein fej­lettek, hogy éveseknek gondoltuk őket. A karámok melletti telepedve be­széltük meg a mai nap tapasztalatait. A tudo­mány, a kísérlet, a gya­korlat nagyszerű. ered­ményeiről és a hibák­ról folyt a szó. Kele­men György maki dol­gozó paraszt megyénk egyik legkiválóbb gaz­dálkodója itt határozta el végleg az otthoni si_ ló sürgős megépítését, javasolta továbbá min­őén községben egy minta-siló elkészítését. A javaslatra általános a helyeslés, hisz nem­rég hangzott el a ku­tatói beszámolóban egy siiótaíkarmány kísérleti eredmény, mely sze­rint 20 kilogramm ta­karmányrépa polyvával keverve 20 kiló teljes silókukorica és 8 kiló lucemaszéna, egy 6 mázsás tehenet 16 liter tej termelésére képesít. Mindannyiunk fülében cseng még a kutatói beszámolóból az is. hogy a siló olyan, mint a konzerv. há.rm;v^r kinyithatjuk és szük­ség esetén hozzányúl­hatunk. Ezenkívül a tél folyamán több az etetaivaló, nem remiik le a jószág és tavasz- szal nem a leromlott kondíció feljavítására használódik el a ta­karmány, hanem a ter­méshozamot növeli. Általános helyesléssel találkozott a dombó­vári állattenyésztő ál­lomás vezetőjének, Schmidt János elvtárs- nak az a javaslata, hogy az őszi takar­mánykeverék után siló takarmányt vessünk. A .jószágneveléshez, gondoskodnunk kell jó legelőről — kezdte hoz_ zászólását Zsiga István bácsi, a szedres: legel­tetési bizottság elnöke, azután elmondotta, hogy az elmúlt évben hozzáfogtak a községi legelő rendbehozásához. Kiirtották a gyomot, a tövist és az állattartók számosállatként egy szekér istállótrágyát szállítottak a legelőre. 30 hold jó legelőt biz­tosítottak a jószág ré­szére. Zsiga bátyánk községének példájára a kiküldöttek elhatároz­ták, hogy hazameiwe, megszervezik az „egy szekér trágya“-mozgaX- mat a községi legelők megjavítása érdeké­ben. Felvetődtek a hibák is, a takaimánypocsé- kolás, az ésszerűtlen ta­karmányozás és ami a legnagyobb hiba, az értékes kukoricaszár veszendőbe menése, azért, mert nem kerti 1 időben letakarításra. A mi megyénkben is, amerre csaik a szem el­lát, esvmást éri a lá­bon ■ álló kukoricaszár- táfola. Naioonta soíkszáz liter tej érték kallódik el és szárad le a zör­gő levelekkel. ' Hazafelé elgondolkod­tam ennek a tapasz­talatcserének a tanul­ságai felett és arra a megállapításra jutot­tam. hogv nekünk mind annyiunknak, szívuél- lélekkel össze kell fog­nunk. közös nagy ügyünk, hazáink mező­gazdaságának gyors fel­virágoztatása érdeké­ben. Rövid időn belül ne csak tíz. vagy száz gazdaságunk legyen a herceghalmihoz hason­lóan mintaszerű, ha­nem országunk vala­mennyi állami, terme­lőszövetkezeti és egyé­ni parasztgazdasága vál jék mielőbb népünk jólétének kútforrásává. Valamennyien azon keresztül mérjük le életszínvonalamk hely­zetét, hogy a kenyér, a liszt, a zsír, a hús, a tojás, és a tej milyen mennyiségben áll a rendelkezésünkre, ille­tőleg ezekből az első­rendű éle tszüiksé gleti cikkekből jelentkező igényeinket milyen mértékben tud/juk ki­elégíteni. Ahhoz, hogy mindebből bőven le­gyen, az szükséges, hogy korán földbe ke­rüljön a kenyérgabona magja, időben be le­gyen takarítva állata­ink takarmánya, jó tér mőerőbe kerüljenek a földjeink és rohamosan növekedjék jószágállo­mánvunk. Ezeknek a döntő fon­tosságú feladatoknak a megoldása pedig mi­ránk vár. Szászy Sándor Országos sztrájkot indítottak az ausztráliai kikötőmunkások London (MTI) A „Reuter" jelenté­se szerint november 3-án tömeggyű­lést tartottak az ausztráliai Sydney dokkmunkásai és elhatározták, hogy szerdán indult 24 órás . tiltakozó sztrájkjukat országos sztrájkká szé­lesítik. Á tiltakozó sztrájk egy törvényja­vaslat miatt robbant ki, amely jogot adna a munkáltatóknak arra, hogy minden kikötőben ők jelöljék ki azokat, akiket felvesznek a „dokk­munkások kvótájára“. Jelenleg a szakszervezetek gyakorolják ezt a jogok A „Reuter“’ rámutat: ,,A megfigyel lök szerint a szövetségi kormány arz ország történetében a legnagyobb ipari harc előtt áR.** íudnivelók az apróhirdetésekről A Tolnai Naplóban közölt apróhirdetéseik díja 10 szóig hétköznap 10 forint, vasár- és ünnepnap 2« forint. Minden további szó hét­köznap 1 forint, vasár- és ünnepnap 2 ío* rint. Vidékről a hirdetési díjat kérjük SZekszórd. Széchenyi utca 13. alá küldeni. Az állami' vállalatok, közületek, mezőgaz • daság szocialista szektorai az Állami Hirdető Vállalat szekszárdi kirendeltségén keresi, ül továbbítják hirdetéseiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom