Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-06 / 264. szám
T4M NOVEMBER 6 N Ä PCö 3 Munkánk eredményeként — vonzóbb lett termelőszövetkezetünk A zárszámadás előkészületei az István-majori Dózsa Népe tsz-ben Hosszú, viszontagságban, örömben gazdag gazdasági év végén vagyunk. Amit vártunk beteljesedett: a termelőszövetkezetek az idén — a természeti csapások ellenére is — lényegesen gazdagodtak, s az elmúlt évnez' viszonyítva nagyobb az egy munkaegységre jutó részesedés is. Vidámabban, jobban ment a munka. A termelőszövetkezetek egy részében az adottságokat figyelembe véve, úgy tervezték, hogy elérik a középparaszti életszínvonalat. Az istvánimajori Dózsa Népe termelőszövetkezet tagjai is ezzel az elhatározással kezdték a gazdasági évet. — „Nem volt könnyű ez a gazdasági év. A sok eső akadályozta a növényápolást, amikor ezzel végeztünk, jött a jégverés. Kétszer is végiverte a termelőszövetkezet határát. Annak ellenére, hogy az idén kevesebb búzát tudtunk osztani égy-egy munkaegységre, mint tavaly, mégis megelégedett szövetkezetünk tagsága. Több értéket osztunk egy munkaegységre, mint tavaly'“ — mondja Bogos Domokos elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. E néhány szó mögött ott van a termelőszövetkezet kommunistái türelmes, felvilágosító szava mellett a termelésben mutatott nagyszerű példamutatásuk. Csak néhányat említsünk meg: Schulez Márton, aki a növénytermelésben dolgozott, mintegy 480, Lászlói József kertész, mintegy 420, Garai Béléné több, mint 300 munkaegységet szerzett. Amikor a jégtől megtépázott növények ápolására kellett mozgósítani a tsz tagokat, a kommunisták mentek el a tsz tagokhoz, — buzdították, lelkesítették őket. Az MNDSZ szervezet tagjai is szívesen vették a kommunisták példa- mutatását, kezdeményezését. ök sem akartak szégyent, hozni a termelőszövetkezetre. Valamennyien — fiatalok, idősek — csatlakoztak a 200 munkaegységes mozgalomhoz. A mozgalomban kitűzött célt valameny nyien elérték és most az őszi betakarítás, valamint a szántás-vetés idején a 300 munkaegység elérését tervezték. „Alig álcád a szövetkezetünkben olyan ember, aki nem fogta, meg a dolog végét, s így sikerült jó eredménnyel eljutni a zárszámadásig. Most nincs csalódottság, elégedetlenség. Annak ellenére, hogy a tavalyi 5 kilogrammal szemben az idén csak 3 kiló búzát tudunk 1 munkaegységre osztani, de más terményféleségekből, valamint a készpénzből többet tudunk adni. Egy kilogramm burgonyát, 1 kiló kukoricát, 80 deka árpát, 20 deka borsót, 7 kiló fát, ezenkívül mézet, cukrot, étolajat is osztunk, ,— mondja Búzás elvtárs, a tsz párt- szervezetének titkára. „Mégis a legnagyobb eredménynek számítjuk azt, hogy termelőszövetkezetünk vonzó lett. Ez gazdasági eredményeink egyik kézzel fogható eredménye.“’ A termelőszövetkezeti tagok mintegy 14—15 forint készpénzt kapnak minden szerzett munkaegységre. Ennek fedezésére a tsz vezetősége a piacra kerülő 200 darab hízó bevételét fordítja majd. * A termelőszövetkezet munkáját az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is figyelemmel kísérik. Eddig 4 családot felvettek és újabb 3 család kérte felvételét. Bölcskéröl írják: 3ó munkát végez a gépállomás — vetéstervünket túlteljesítettük Már régóta gondolkodom azon, hogy levelet írok a Tolnai Naplónak, melyben hírt adók megyénk termelőszövetkezeteinek és dolgozó parasztságának a mi termelőszövetkezetünk munkájáról. Eddig halogattam az írást, de most már nem hallgathatom el azt. hogy a gépállomás mennyivel több segítséget ad tsz-ünknek, mint a múlt évben. Úgy látszik belátták hibájukat, s az idén a párt és a minisztertanács határozatának megfelelően láttak munkához. A múlt évben a gépállomás hanyagságának következtében, elmaradtunk a munkálatokkal. Mivel a gépállomás nem teljesítette vállalását, megkötbéreztük őket. Most az ősszel azonban már más a helyzet. Nagyon sokat segítettek termelőszövetkezetünknek. Jó munkáit végeztek. A gépállomás segítségének köszönhetjük, hogy az árpa, a rozs és a búzavetésünket idejében elvégeztük. Valamennyi vetésünk szépen zöldéi. A gépállomás jó munkájának következtében értük el azt is, hogy vetéstervülnket 10 százalékkal túlteljesítettük. Most már a mélyszántást végzi a gépállomás, ha továbbra is így segít, akkor reméljük, a tavasszal is idejében el tudjuk végezni a vetést, s ezen keresztül jobb termést is fogunk elérni. Erre biztosíték az, hogy a traktorosok komoly gondot fordítanak a minőségi munkára. Kisebb zökkenők néha-néha előadódnak, — mégis a szántás terén. Ez abból adódik, hogy némelyik traktoros nem ura még a gépnek, de reméljük, ez is rövidesen kiküszöbölődik és akkor az eddiginél még jobb munkát, még több segítséget kapunk mi is és más termelőszövetkezetek is a gépállomástól. Latos Lajosné Bölcske, Béke tsz.. Jól gazdálkodtak, bőven jut részesedés zárszámadáskor , A grálbóci Alkotmány termelőszövetkezetből Lő- rincz Károly elvtárs, levelezőnk írja: A tsz tagsága a vetési és betakarítási munkáiatok mellett komoly gondot fordított az állatállomány téii takarmányszükségletének a biztosítására. Közel 500 köbméter silótakarmányt készítettek eddig. A levél további sorai arról szóinak, hogy felszámolták azokat a hiányosságokat, melyek a múlt év gazdasági vezetéséből fakadtak, s ennek eredményeként a tagság bizakodva néz a jövőbe. Az; egyéni dolgozó parasztok közül is egyre nagyobb az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Sőt, azok közül a tagok közül is, akik eddig kiléptek, már többen visszakérték, magukat a tsz-ibe. így mintegy li6 százalékkal növekedett már meg a tagság létszáma. A növekedéshez nagy. bán hozzájárul az is, hogy a tsz-tagok szép jövedelemben részesülnék. Az eddig kiosztott természetbeni juttatások mellett 10 forint készpénzt és 3 kilogramm burgonyát is osztották előlegként egy munkaegységre. Úgy számolnak, hogy a zárszámadáskor isméi, kapnak még 10 forintot és 3 kiló burgonyát munkaegységenként. ---------*-----------------------A bonyhádi járás békebizottsága megvendégeli az 1944-ben született gyermekeket A bonyhádi járás békebizottsága és MNDSZ szervezete elhatározta, hogy november 30-án és december elsején, a járás felszabadulásának tizedik évfordulóján minden községben ünnepséget rendez azoknak a gyermekeknek, akik egyidősek a járás felszabadulásával. Az ünnepség keretében mintegy 600 gyermeket "útnak vendégül a járás különböző községeiben. Különösen jelentős lesz a gyermekék felszabadulási ünnepe Bony- hádon, ahol 60 gyermek született a felszabadulás évében. Megjegyzések Aki találkozik vele — jelentse Nem is olyan régen, alig egy évvel ezelőtt úgy határozott a kiskaj- dacsi Március 9 tsz tagsága, hogy vesznek egy 500 kilogrammos tolósúlyos mérleget. Ez eddig rendben is lenne, mert igazán nincs semmi kivetni való abban, ha egy tsz toló súlyos mérleget akar venni. A tsz vezetősége tehát annak rendje és módja szerint betervezte a mérlegvásárlást. A terv azután a járáshoz került. A járás továbbította a kérelmet a megyéhez, a megye pedig az illetékes, ebben az esetben a Műszer és Irodagépkezelő Vállalathoz Budapest. Ez a vállalat azután értesítette a hódmezővásárhelyi gyárat a megrendelés teljesítésére. Ezzel az 500 kilogrammos mérleg elindult állítólag a rendeltetési helyére. Hogy történt, mint történt, milyen csoda játszott közre, nem tudja senki, elég az hozzá, hogy a 500 kilogrammos tolósúlyos mérleg nem érkezett meg Kiskajdacsm. Pedig a Magyar Nemzeti Bank paksi fiókja értesítette a tsz vezetőségét, hogy a mérleg árával — 1.700 forint — a tsz egyszámláját megterhelték. Ez körülbelül egy évvel ezelőtt történt. A mérleg azóta sem került elő, pedig Sebestyén elvtárs, a tsz elnöke számtalan levelet küldött a budapesti vállalathoz, a megyei tanács illetékes osztályához, sehol nem tudták, hogy merre lehet a mérleg. A Műszer és Irodagépkezelő Vállalat legutóbbi levelében azt írta, hogy a szóbanforgó 500 kilogrammos tolósúlyos mérleget 1953 október 23-án 2100 számú fuvarlevéllel a Tolna Megyei Tanács V. B. kiutalására szállította le. Hódmezővásárhely a mérleget feladta és később jelentette, hogy az nem érkezett vissza, tehát valahová megérkezett. A nagydorogi vasútállomás főnöke a fuvarlevelek átvizsgálása után kijelentette, hogy a nagydorogi állomásra semmilyen néven nevezendő mérleg nem érkezett a kiskajdacsi Március 9 tsz címére. — A ibátaszéki szőlő- és gyümölcs- termelő bizottság örömmel üdvözölte kormányunknak a kötelező gyümölcs fa permetezésről szóló határozatát, — írja levelében Kollb József, a termelési bizottság elnöke. A levélből kitűnik, hogy a termelési bizottság már a határozat szellemében végzi munkáját. Nemrégen értekezletet tartottak, melyen megtárgyalták az előttük álló feladatok végrehajtása-. A megyei tanács illetékes osztálya azt tanácsolta, hogy a kiskajdacsi tsz vezetősége kérdezze meg a Magyar Nemzeti Bank paksi fiók ját, hogy kiadta az utasítást arra, hogy a kiskajdacsi Március 9 tsz egyszámláját 1.700 forinttal megterheljék. A Magyar Nemzeti Bank paksi fiókja egyszerűen nem tudja, mert az illető elvtárs, aki ezt az ügyet egy évvel ezelőtt intézte, már nincs a fióknál és valahogy elvesztek a papírok. Ezzel tehát mindenki tisztára mosta magát, csak éppen a kiskajdacsi Március' 9 tsz tagsága nem tudja, hogy mi tévő legyen, mert a mérleg nem érkezett meg. nak módját, s egyben 4 permetező brigádot szerveztek, melyek a község egész területén fognak dolgozni. A termelési bizottság komoly gondot fordít a meglévő szőlő és gyümölcsösök pótlására is. Most a kaliforniai pajzstetű ellen indulnak harcba, de mint Kolb elvtárs írja, rövidesen megkezdik a szőlők és a gyümölcsösök pótlását is, LEVELEZŐNK ÍRJA: Bátaszéken rövidesen megkezdik a szőlők és gyümölcsösök pótlását Egy tapasztalatcsere feljegyzései... Br. Kuralecz Viktor eivtárs, kutató, délelőtt megtartott előadását akkor kezdtem igazán értékelni, amikor ebéd után a gazdaság istálI. h végigjártam, kará- mait megtekinte ,tem és a látogatók mcgbeszé- ósét végighallgattam. Az a meggyőződésem hogy rajtam kívül van _ rak a száznál több termelőszövetkezeti tagnak és egyéni állattenyésztő dolgozó parasztnak, akik az országunk minőén részéből jöttek, még nagyon hosszú időn keresztül egyik legszebb élménye marad ez a tanubágivs és látnivalóban gazdag tapas-'tz latcsere. A hercegha’mí kisé~- leti gazdaság okszerű gazdálkodással egybekötött fejtett állattenyésztése mindannyi- unknak figyelmét megragadta. A gazdaság területén mindenürt a legnagyobb read és példás tisztaság tükrözi az öntudatos dolgozók szorgalmas és becsületes munkáját. Nótáskedvű fiatalok „etetik“ a silótöltő gépet, mely mint valami testes acél-elefánt or- mányszerű fúvócsövén keresztül, dühösen fújja a kukoricaszár ízek, re tépett részecskéit a silógödörbe. A többszáz köbméteres nádtetős betonkutak éhes torkai mohón nyelik a nagyon is értékes kukoricaszárat, répaszeletet és egyéb takarmányféleséget. Az egyik hangyasavval erjesztett lucerna- siló felől ínycsiklandozó illat terjeng. A szi. mentáliak és a magyar-tarkák csak úgy falják ezt a savanykás ízű, tápanyagokban értékes silótafearmányt. A gazdaság szarvasmarha állományának külsején is meglátszik a helyes takarmányozás eredménye, csakúgy gömbölyűdnek a teheneik. Hát még a tejhoza- mck? Eleinte kezdtem feljegyezni a jobban tejelő tehenek neveit és napi fejési átlagaikat, de hamarosan abbahagytam a ceruzakoptatást, mert mégsem volt kedvem ahhoz, hogy csaknem kivétel nélkül felírjam a többszáz tehén adatát. Itt a teheneit tej hozama a napi 20 kilogrammos átlag felett mozog. A napi 33 kilogrammos tejhozamú magyar tarka „Piros“ hatalmas tőgyén duzzadó ujjnyi vastag tejereket ta_ pogatva, így nyilatkozott egy nógrádmegyei kis község dolgozó parasztja: „No Piros, te egyedül több tejet adói naponta, mint nálunk a falu összes tehene.“' Piros jámbor kérődzés •közbeni szetríhunyorí- tásokkal nyugtázta az elismerés eme beszédes megnyilatkozását, melynek egyébként, írott bizonyítéka is ott függött mögötte a fekete táblára feljegyezve, miszerint a múlt évi tej hozama 10.632 kilogramm. Deréik egy jószág ez a Piros, valóságos kis mozgó falusi tejcsarnok. Bemutatásra került a tehénállomány matrónája, 26 utódnak tisztes szüiőajnyja, a Sí éves Bárány is. Békésen ballagott be fehér- köpenyes gondozója után, az őt szemlélők itiszteletkörének közepére. De egyszer csak mintha a régmúlt ifjúságának ugri-bugri jókedve szállta volna meg, tcipoirzékolni kezdett, sehogy sem akart kötélinak, jobban mond va modellnek állni a fényképezéshez, hanem korát és nevét meghazudtoló fürgeséggel inaított váratlan rohamot a filmhíradó csil- logó-villogó felszereléssel teleaggatott, munka társa ellen. A svájcisapkás fényképész ha- nyat-homlok igyekezett kijutni az érdeklődés középpontjából és a Bárány szarvainak hatósugarából. Tisztes tá, volban keresett újabb támaszpontot a felvétel elkészítéséhez. Eközben mögöttünk a futópályán egymásután suhantak az ügeíőfc. Világospej, magyar fél. vérek szűgybe vágott fejjel repítették a kétkerekű hajtókocsikat, melyek szinte versenyt úsztak az ökömyálat eregető opálfényű őszi délutániban. A gazdaság a magyar félvér és az amerikai ügető keresztezésével, mozgékonyabb. gyorsabb, nagyobb test- tömegű, gazdasági igás- ló fajta kitenyésztését tűzte ki célul. A fehérgerendás karámokon belül poroszkáló féléves csikók is ebből a keresztezésből valók. Olyan erőteljesein fejlettek, hogy éveseknek gondoltuk őket. A karámok melletti telepedve beszéltük meg a mai nap tapasztalatait. A tudomány, a kísérlet, a gyakorlat nagyszerű. eredményeiről és a hibákról folyt a szó. Kelemen György maki dolgozó paraszt megyénk egyik legkiválóbb gazdálkodója itt határozta el végleg az otthoni si_ ló sürgős megépítését, javasolta továbbá minőén községben egy minta-siló elkészítését. A javaslatra általános a helyeslés, hisz nemrég hangzott el a kutatói beszámolóban egy siiótaíkarmány kísérleti eredmény, mely szerint 20 kilogramm takarmányrépa polyvával keverve 20 kiló teljes silókukorica és 8 kiló lucemaszéna, egy 6 mázsás tehenet 16 liter tej termelésére képesít. Mindannyiunk fülében cseng még a kutatói beszámolóból az is. hogy a siló olyan, mint a konzerv. há.rm;v^r kinyithatjuk és szükség esetén hozzányúlhatunk. Ezenkívül a tél folyamán több az etetaivaló, nem remiik le a jószág és tavasz- szal nem a leromlott kondíció feljavítására használódik el a takarmány, hanem a terméshozamot növeli. Általános helyesléssel találkozott a dombóvári állattenyésztő állomás vezetőjének, Schmidt János elvtárs- nak az a javaslata, hogy az őszi takarmánykeverék után siló takarmányt vessünk. A .jószágneveléshez, gondoskodnunk kell jó legelőről — kezdte hoz_ zászólását Zsiga István bácsi, a szedres: legeltetési bizottság elnöke, azután elmondotta, hogy az elmúlt évben hozzáfogtak a községi legelő rendbehozásához. Kiirtották a gyomot, a tövist és az állattartók számosállatként egy szekér istállótrágyát szállítottak a legelőre. 30 hold jó legelőt biztosítottak a jószág részére. Zsiga bátyánk községének példájára a kiküldöttek elhatározták, hogy hazameiwe, megszervezik az „egy szekér trágya“-mozgaX- mat a községi legelők megjavítása érdekében. Felvetődtek a hibák is, a takaimánypocsé- kolás, az ésszerűtlen takarmányozás és ami a legnagyobb hiba, az értékes kukoricaszár veszendőbe menése, azért, mert nem kerti 1 időben letakarításra. A mi megyénkben is, amerre csaik a szem ellát, esvmást éri a lábon ■ álló kukoricaszár- táfola. Naioonta soíkszáz liter tej érték kallódik el és szárad le a zörgő levelekkel. ' Hazafelé elgondolkodtam ennek a tapasztalatcserének a tanulságai felett és arra a megállapításra jutottam. hogv nekünk mind annyiunknak, szívuél- lélekkel össze kell fognunk. közös nagy ügyünk, hazáink mezőgazdaságának gyors felvirágoztatása érdekében. Rövid időn belül ne csak tíz. vagy száz gazdaságunk legyen a herceghalmihoz hasonlóan mintaszerű, hanem országunk valamennyi állami, termelőszövetkezeti és egyéni parasztgazdasága vál jék mielőbb népünk jólétének kútforrásává. Valamennyien azon keresztül mérjük le életszínvonalamk helyzetét, hogy a kenyér, a liszt, a zsír, a hús, a tojás, és a tej milyen mennyiségben áll a rendelkezésünkre, illetőleg ezekből az elsőrendű éle tszüiksé gleti cikkekből jelentkező igényeinket milyen mértékben tud/juk kielégíteni. Ahhoz, hogy mindebből bőven legyen, az szükséges, hogy korán földbe kerüljön a kenyérgabona magja, időben be legyen takarítva állataink takarmánya, jó tér mőerőbe kerüljenek a földjeink és rohamosan növekedjék jószágállománvunk. Ezeknek a döntő fontosságú feladatoknak a megoldása pedig miránk vár. Szászy Sándor Országos sztrájkot indítottak az ausztráliai kikötőmunkások London (MTI) A „Reuter" jelentése szerint november 3-án tömeggyűlést tartottak az ausztráliai Sydney dokkmunkásai és elhatározták, hogy szerdán indult 24 órás . tiltakozó sztrájkjukat országos sztrájkká szélesítik. Á tiltakozó sztrájk egy törvényjavaslat miatt robbant ki, amely jogot adna a munkáltatóknak arra, hogy minden kikötőben ők jelöljék ki azokat, akiket felvesznek a „dokkmunkások kvótájára“. Jelenleg a szakszervezetek gyakorolják ezt a jogok A „Reuter“’ rámutat: ,,A megfigyel lök szerint a szövetségi kormány arz ország történetében a legnagyobb ipari harc előtt áR.** íudnivelók az apróhirdetésekről A Tolnai Naplóban közölt apróhirdetéseik díja 10 szóig hétköznap 10 forint, vasár- és ünnepnap 2« forint. Minden további szó hétköznap 1 forint, vasár- és ünnepnap 2 ío* rint. Vidékről a hirdetési díjat kérjük SZekszórd. Széchenyi utca 13. alá küldeni. Az állami' vállalatok, közületek, mezőgaz • daság szocialista szektorai az Állami Hirdető Vállalat szekszárdi kirendeltségén keresi, ül továbbítják hirdetéseiket.
