Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-27 / 282. szám

Étien a Hazafias Népfront: a magyar népi erők egységes ország építő moiqa'maf Hazaérkezett a magyar küldöttség a Béke f ilágtanács stockholmi ülésszakáról A Béke Viiágtanács Stockholm) ülésszakán résztvett magyar küldött­ség tagjai közül Andics Erzsébet, az Onreágos Béketanács elnöikie, Péter János református püspök, a Béke Viiágtanács tagjai, Szőkefalvv Nagy Béla Kossuth-dfjas, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, Föklváry Aladár Kossuth-dijes egye­temi tanár és Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára pénte­ken ebéiben visszaérkezett Buda­pestre. A küldöttség hatodik tagja Déry Tábor Kossuth-díjas író, a Né­met Demokratikus Köztársaságban tett látogatása után érkezik haza. A 'küldöttség fogadására a ferihe­gyi repülőtéren megjelent Mekis József, a SZOT elnöke, Nánási Lász tó, az Országos Béketanáos aleln ö- ke, Berecziky Albert református püs. pök, Ligeti Lajos Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia al- elnöke, Kafcult Józsefné, az MSZT titkára, s a magyar békemozgalom számos más harcosa. A küldöttséget Nánási László, az Országos Béketanáos alelnöke üdvö­zölte. Azokat a határozatokat, amelyeket a Béke Világtanács stockholmi ülé­sén hozott, — mondotta 'többek ^kö­zött — elfogadta a magyar küldött­ség, de elfogadta az egész magyar nép is és dolgozni fog azok meg­valósításáért. Az üdvözlésre válaszolva Bugár. Jánosné, az Országos Béketanács titkára rámutatott arra, hogy nem­csak az európai országok, hanem más világrészek küldöttei is hang­súlyozták, hogy a nyugatnémet fel- fegvverzég elleni küzdelem ügye va_ lóban a világ békéjének ügye. Ép­pen ezért a tanácskozás és a hatá­rozatok eredményeként az országok­ban mindenütt nagy tiltakozó meg­mozdulásokra kerül sor az elkövet­kező időkben. Úgy érezzük, hogy nekünk, magyar béfceharcofioknak, legfontosabb feladatunk, hogy a ta­nácskozás és a határozatok szellemét érvényesítsük békemozgalmunkban és kifejezzük mindazt, amit a siocfkhol. mi ülés megmutatott és elhatározott. A tanácskozás nagy figyelemmel kísérte a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági értekezlet öez- szehívására tett javaslatát és állást foglalt mellette. Úgy értékelte ezt a javaslatot, hogy egybeesik a bé­keharc alapgondolatával a tárgyalá­sok eszméjével és ezérí támogatta. Nagyon örülünk, hogy a választás­ra hazaérkeztünk, mert úgy érezzük, hogy a kiállás a választáson nemcsak a mi 'belső erősödésünknek lész a megnyilvánulása, de a békeharcban szilárd akaratunknak is. Johannes Dieckmann a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke levelet intézett a karisruhei alkotmány­bíróság elnökéhez Berlin (MTI): Johannes Dieck­mann, a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarájának elnöke levelet írt ár. Winterichnek, a Karis­ruhei alkotmánybíróság elnökének. — Több, mint 21 év telt el azóta emeli ki levelében Dieckmann.— hogy Lipcsében pert indítottak a bi­rodalmi gyűlés épületének állítóla­gos felgyújtói ellen. Sokéves politi­kai és személyi kapcsolatok fűztek dr. Büngerhez, az ügyet tárg3’aló bí. lói tanács elnökéhez. E szörnyűsé­ges per tárgyalása idején telefonbe­szélgetést folytattam Büngerrel és felszólítottam,- hogy mondjon le ta­nácselnöki tisztségéről. Dr. Btinger azt felelte: úgy véli, hogy „az állam tekintélyének fenntartása érdekében" helyén kell maradnia. Az elmúlt eseményekre visszate­kintve joggal jelenthetem ki, hogy a történelem menete másként ala­kult volna, ha Büngemek akkordéit volna bátorsága cselekedni. Mint­hogy azonban hiányzott a bátorsá­ga ehhez, a német bíráskodás arra az útra jutott, amelynek egy Freisler- hez kellett vezetnie. (Freister Hit'er vezető vérbírája volt. A szerk.) Bän­ger később lelkiismeretfurda'iásai kö­vetkeztében elvesztette leüti egyensú­lyát. Dieckmann a továbbiakban utal arra, hogy a Német Kommunista Párt betiltása a gyakorlatban lehe­tetlenné tenné szabad össznémet vá_ lasztások végrehajtását és súlyos kö­vetkezményekkel fenyegető prece­denst teremtene a mindenkori ál­lamhatalom. számára a nem kellemes politikai pártok „törvényes“ elnéení- tssara. A Kommunista Párt betiltása min demült a demokrácia végét jelenti. Tisztességes ember nem nyújthat ehhez segítséget — fejeződik be Jo­hannes Dieckmann levele. A párizsi sajtó blendes-France kormányának hetyzeléről Párizs (MTI): A párizsi sajtó majd. nem egyhangúan hangsúlyozza, r ogy Menctes-France Párizsba való vissza­térése után a parlament területén számos nehézséggel találta magát szemben. A lTnformaticn című lso azt írja. hogy „az amerikai út ú?y- láíszik nem javította meg lényege­sen a kormány helyzetét a parla­mentben“, és hogy a kormány ne­hézséget továbbra is fokozódnak. Az .atlanti politika'1 meggyőződése« hí­vei a lap véleménye szerint tartóz­kodó magatartást tanúsítanak Men- das-Franee-nak Észak-Afrikáról, In. dokináról és a Saar-kérdésről foly­tatott tárgyalásainak eredményével kapcsolatban. A lap hangsúlyozza, hogy jelenté­kenyek a változások a köztársasági szocialista parlamenti csoport állás­foglalásában. ami különösen nyug­talanítja Mendes-France-ot. A ’‘In­formation azt írja, hogy ennek a csoportnak a képviselői elégedetle­nek amiatt, hogy a francia parla­ment nem szabadult meg „bizonyos kényszertől“, ami az Egyesült Álla­mok részéről mutatkozik. A lap meg. jegyzi, hogy ebben a csoportban „na­gyon aktív kisebbség van1', amely „már az első komoly kérdésben nem áaja cda szavazatát a kormánynak“. A rinformation szerint egy ilyen „komoly kérdés'1 az északafrikái helyzet lehet. A Le Figaro keserűen ismeri be. hogy a londoni és a párizsi egyez­ményekkel kapcsolatban fokozódnak a nehézségek. December li-án megtartják alakuló ülésüket a tanácsok A Magyar Közlöny november 26-i, 95. száma a személyi részben kitün­tetéseket közöl. A hivatalos lap e számában jelent meg a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1954 évű 32. számú törvényerejű rendelete a há­ború áldozatainak védelmére vonat­kozóan Géniben, az 1949 év augusz­tus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezményeknek a Magyar Népköz­társaságban való törvényerejéről. Megjelent a lapban a miniszterta­nács 71/1954,XI. 25. M. Tf számú rendelete, amely intézkedik arról, ltogy a fővárosi tanács végrehajtó­bizottsága alakuló ülésén tagjai sorá­ból öt elnökhelyettest választ. Ki­mondja a rendelet, hogy a községi tanácsok alakuló ülését december hó 4. napjáig, a járási, a járási jogú vá­rosi és a városi (fővárosi) kerületi tanácsok alakuló ülését december hó 6. napján, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok alakuló ülését pedig december hó 8. napján kell megtartani. Közli a hivatalos lap a földműve­lésügyi miniszter 12/1954,'XI. 2G./F. M. számú rendeletét a termelőszövet­kezetek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok természetbeni gépi mupkadíj tartozásainak készpénzben váló kiegyenlítéséről, valamint a bel­kereskedelmi miniszter 1/1954/XI. 26./Bk. M. számú rendeletét a ter­melői borkimérés) tevékenység sza­bályozásáról. A. J. Visinszkij rava<a,»nál Harminc éves a Mongol Népköztársaság Ulan-Bator (TASZSZ) Harminc év­vel ezelőtt, november 26-án alakult meg a Mongol Népköztársaság. .Az évforduló tiszteletére. Ulan-Bator, a köztársaság fővárosa ünnepi díszt öltött. A város központjában az ál­lami zenei és drámai színház homlok­zatát Lenin, Sztálin, Szuhebator és Csojbaiszan arcképe díszíti. November 25-én a színházban ün­nepi ülés volt. Az elnökségben he­lyet foglaltak a párt és a kormány vezetői, a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusára érkezett testvéri kommunista és munkáspár­tok küldöttségének vezetői, valamint a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetei. A Mongol Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Cedib. a nagy népi hural elnökségének elnökhelyet­tese mondott beszédet. A beszéd elhangzása után nagy ünnepi hangverseny volt. Adenauer rendőrsége nem bocsátotta be a karisruhei aíko’mártv-bTóság épületébe Viliard ?e’t francia ígazságügymiRiszfert Berlin (MTI) Marcel Viliard, volt francia igazságügyminiszter, ismert párizsi ügyvéd csütörtökön részt akart venni a Német Kommunista Párt ellen folytatott boszorkányper tárgyalásán. A készültségi rendőrség felsőbb utasításra hivatkozva nem bocsátotta be a Icarlsruhei • alkotmánybíróság épületébe Villardot. Jóllehet, a per tárgyalására szóló szabályos belépő­jeggyel rendelkezett. Adenauer fél az augsburgiakiól Berlin (MTI) Lapjelentések szerint Adenauer utasítására erős rendőr­egységeket vontak össze a bajoror­szági Augsburgban, ahol a felhábo­rodott lakosok egy szerdán megtar­tott választási gyűlésen véresre ver­ték Blank bonni hadügyminiszter- jelöltet. IVíost különleges rendőri in­tézkedésekkel akarják biztosítani annak a választási gyűlésnek a za­vartalanságát, amelyen maga Ade­nauer szólal fel. Theodor Blank sebesülésére hivat­kozva, nem hajlandó résztvenni az Adenauer Párt további választási gyűlésein. A „Die Welt“ című hamburgi lap megállapítja: — Aki az újrafelfegyverzés szük­ségességéről akar beszélni, kénytelen jóelőre rendőri védelmet kérni. Ma ez a helyzet egész Nyugat-Néme (or­szágban. Moszkva (TASZSZ) Gyászban é\ a Szakszervezetek Háza. Fekete se­lyem vonja be az oszlopokat és a csillárokat. A terem közepén zöldelö pálmák és élővirágok között a, rava­talon fekszik A. ,i. Visinszkii, a ki­váló államférfi, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöt­te. Ötpereenként váltakozik a (HsTér­ség. A ravatalt a Szovietunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttel, a temetés megszer­vezésével megbízott kormánybizott­ság taglal, a miniszterek, akadémi­kusok, a Szovjetunió külügyminiszté­riumának munkatársai, a moszkvai párt és szovjet szervezetek vezetői állják körül. Szakadatlanul áramlik az embe­rek tömege a Szakszervezetek Házá­ba, A. J. Visinszkij ravatalánál A. A. Gromiko, V. A. Zorin, Y. V. Kuz- nyecov külügrminiszterbelyettesek, M. V. Zhnjanyin, I,. F. Hticsov, Sz. P. Kozlrev, M. A. Kosztiliev, V. Sz. Szemenov, N. T. Fodceenko Sz. K. Carankin, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma kollégiumának tagiai. G. N. Zarubói. a Szovjetunió washing­toni nagykövete. A. N. N yeszmei.c« nov, a Szovjetunió Tudor' invos Aka­démiájának elnöke, D. V. Szkobel- cln és A. V. Topcsijev akadémiku­sok. M. P. Táraszov. az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa elnökségének el­nöke, A. M. Puzanov az OSzSzSzK minisztertanácsának elnöke. I. V. Ka­pitonov. az SzKP moszkvai bizottsá­gának titkára, .1. A. Fureeva, az SZKP moszkvai városi nártbizottsá- gának titkára, M. A. Jasznov, a Moszkva (TASZSZ) A. J. Visinszkij- nek, a kiváló államférfinek, a Szov­jetunió Kommunista Pártra Közpon­ti Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettesének elhunyta alkalmából a következő résztvétnyilvánító táviratok érkez­tek: Mehmet Schute1, az Albán Népköz­társaság Minisztertanácsának elnö­kétől: Egyiptom kormányától; Mahmud Favzitol, Egyiptom kül­ügyit)! niszterétöl, az Indonéz Köztársaság kormányá­tól, Szunerzsotól. az Indonéz Köztár­saság külügyminiszterétől. Luis Padilla Nervotol, Mexikó kül­ügyminiszterétől. Sao Hkun Hkiotól, a Burmái Unió kő I üayminiszterétől, Ö. Undentől, Svédország külügymi­niszterétől, a Moszkvába akkreditált meghálál mázott nagykövetektől és követek­től: moszkvai szovjet végreljajtóbizottsá- gának elnöke állnak díszőrséget. A Moszkvában működő diplomá­ciai testületek vezetői — közöttük Münnich Ferenc, a Magyar Népköz- társaság nagykövete — is eljöttek, hogy leróják kegyeletüket a nagy- tehetségű szovjet diplomata ravata­lánál. A. J. Visinszkii ravatalára koszo­rút helyeznek a Szovjetunióban mű­ködő diplomáciai testületek, a külön­böző kormányok, a kommunista és munkáspártok és az alabbi nagykö­vetségek nevében: a Kínai Népköz­társaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Komán Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Magvar Népköztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, aa; Albán Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság. ... 18 óra ötven perc. A díszőr­ségben N. A. Bulganyin, K. J. Vo- rosüov, L. M. Kaganovics, G. M. Ma­lenkov-. A. I. M'koian, V. M. Molo­tov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, N. Sz. Hruscsov, A. I. Klrlcsen- ko. P. K. Ponomarenko, N. M. Sver- nyik. P. N. Poszuielov. M. A. Szusz- lov, N. N. S atal in áll. A ravatalt körü'álló gyászolók kö­zött ott vannak: A. N. Koszigin, V. A. Malisev, I. F. Tevoszjan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesei, A. M. Vasziljevszkij, G. K. Zsukov. a Szovjetunió marsall wő, A. N. Sel.iepin, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára, N. V. Popova, a Szovjetunió Szakszerveze­tei Központi Tanácsának titkára és A. A. Andre iev. Tizenegy óra. hosszat vonultak fel szakadatlan menetben a dolgozók tíz­ezrei A. J. Visinszkij ravatala előtt. .1. D. Watkinstol — Kanada, ■ S. Eüashivtól — Izrael. René B'umtói. — Luxemburg, a következő ügyvivőktől: P. Thorstensson, — Illand, E. Fasio, — Argentina. M. A. Heddaja — Egyiptom, O. El Hani — Irak. és Libanon, S. Euler — Schelp'n Svédország, » következő külföldi közéleti és tudományos személyiségektől: Kuo Mo zso, a Kínai Népköztár­saság Tudományos Akadémiájának elnökétől, Edouard Herriot. a francia nemzet­gyűlés tiszteletbeli elnöke, Lyon vá­ros polgármestere, Parhon akadémikus, román köz­életi személyiség, Howard Fast amerikai író, Paul Robeson ismert amerikai éhc- kes és közéleti személyiség. A Szovjetunió külügyminisztériu­mának címére továbbra is számos részvétnyilvánító távirat érkezik A. J. Visinszkij elhunyta alkalmából. ReszvétnyilváÉö táviratok tl.J.Visinszkij elhunyta alkalmából Hírek a Sxo¥jetfianióból A RESTAURÁCIÓ MESTEREI A Neva folyó gránittal övezett partján tárt kapuval fogadja a lá­togatókat a büszke leningráaS Ermi- t&ge-palota. Naponta 8—10 ezer lá­togató tekinti meg a palota termei­ben kiállított szobrokat, festménye­ket, metszeteket.’.. A múzeum életét azonban nem látja teljesen a látogató, nem látja azt a küzdelmet, amit' a múzeum tu. dolmányos dolgozói folytatnak a mű­vek élettartamának meghosszabbítá­sáért. A festményekről időnként letisztít­ják a rárakódott szennyező anyago­kat és: művészien restaurálják. Bo­nyolult, nagy figyelmet, türelmet és gondosságot igénylő, igazi művészi munka ez, amelynek legjobb meste­rei P. Kosztrov. V. Rukityin, O. Pan­filova és A. Malova. A művészi alkotások restaurációja ma már tudományos alapon történik. Az Ermitage-palota külön termeiben fonesoroEott kvarclámpák, röntgen­gépek és mikroszkópok állnak a tu­dományos dolgozók rendelkezésére. A röntgensugarak behatolnak a ké­peknek szemmel nem látható réte­geibe, s így meg lehet határozni a műalkotás alapanyagát képező vá­szon vagy fa állapotát, a röntgen- vizsgálat feltárja az anyag struktúrá­ját, jelzi a korábbi restaurációk nyo­mait. Az . ibolyántúli sugarak rábo­csátása alkalmával sötét föl tolóban mutatkoznak a későbbi „kiigazítá­sok.11 A binokuláris mikroszkópokkal a festékrétegek térhatás! képét vc- szSc vizsgálat alá. UJ TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIRGIZIÁBAN A Kirgiz SzSzK rohamos fejlődése több, mint 30 különféle tudományos kutatóintézetét hívott életre. 1943- ban megalapították a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kirgi- ziai kányintézetét, a tudományos in- *1,élmények tevékenységének össze­hangolására és irányítására. A leány intézetnek jelenleg hat nagy kuta­tóintézete, három szakosztálya, két kísérleti állomása, botanikus kert­je és két múzeuma van; ezekben több. mint 500 munkatárs dolgozik, köztük 13 doktor és 83 kandidátus. A Kirgiz Tudományos Akadémia szervezése már régóta megoldásra érett. Az akadémiát a Szovjet Tu­dományos Akadémia leány intézeté­nek alapján szervezik meg, s ez a 13 köztársasági akadémia lesz a Szov- ietunióban. Három szakosztályból ál! majd: 1. természettudományos— műszaki, 2. társadalomtudományi és 3. 'biológiai szakosztályból. A szak­osztályokon belül nyolc kutatóinté­zet, hat alosztály, két kísérleti ál­lomás és néhány más tudományos kutatóintézmény fenntartását, illet­ve létesítését tervezik. * KAMARAZENE-ESTEK A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ­BAN A moszkvai Nagy Színházban az utóbbi években rendszeresen tartot­tak zene. és irodalmi esteket, ame- 'yekein a szovjet és külföldi zene­művészet legkiválóbb mesterei lép­tek fel. A színház Beeth c ven-te miében hosszabb szünet után, ismét megny:. tolták a kamaraestek évadját. He­tenként háromszor rendeznek zeaw- és énekkari bemutatókat, zeneirodal­mi estéket. * AZ UJGUR NÉP TUDÓSAI Hetvenöt esztendeje, hogy a Tván- San hegység nyugati részének szik- 'ás vidékein letelepedtek az ujgurek. á cári Oroszország határszélén, jog. fosztottál), nyomorban tengődött ez a kis nép. A szovjet hatalom idején gyöke­resen megváltozott az ujgurok sorsa i.s. A Kazah SzSzK Tudományos Aka oémiájánek az ujgur-dungan kultú­rával foglalkozó tagozatán 8 ujgur aspiráns végez tudományos munka". Ötvenezer szavas orosz—ujgur szó- tárat állítottak össze és most doL goznak az ujgur—orosz szótáron. Az első ujgur női tudós, Ajsá Sa- mieva, a filológiái tudományok kan­didátusa teremtette meg az ujgur nyelv abc-jét. Nemzeti színházuk is van az u.i- guroknak. A színházban, amely már több, mint 25 esztendeje működik, gyakran adják elő ujgur színműírók műveit. * HUSZONÖTEZER KÖNYVTÁR AZ UKRAJNAI FALVAKBAN Ukrajnában évről-évre bővül a könyvtárhálózat. Csupán az idén lö'ob mint 1500 falusi könyvtár nyílt még. Ezzel az ukrajnai falusi könyv­tárak száma meghaladja a 25 ezret, azaz a héjború előttinek kétszeresét. A könyvtárait könyvállománya a háború előttivel szemben négyszere­sére emelkedett,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom