Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-02 / 260. szám
2 N A P C ö 1954 NOVEMBER t Anatolij Ny ík olaj erics Kit sitiin elrtárs temetése Moszkva (TASZSZ); Október 31-én kísérte utolsó útjára Moszkva A. N. Kuzmint, a Szovjetunió kohászati miniszterét, a szovjet kohóipar egyik h:váló szervezőjét. Délelőtt tíz órakor kezdődött a dolgozóik felvonulása a szakszervezetek házának oszlopcsarnokába. Itt állították fel az elhunyt hamvait tartalmazó urnát. Az urna két oldalán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott, ságának tagjai, a temetés megszervezésére alakított kormánybizottság tagjai, miniszterek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei, a kohóipar kiváló dolgozói álltak díszőrséget. Négy.; órán át vonultak el a gyászolók az urna előtt. A kormánybizottság tagjai délután J4.30 órakor leemelték az urnát az állványról és kivittek a teremből. Az elhunyt rokonai és hozzátartozói, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi B:zottságának és a szovjet kormánynak a tagjai, pártmunkások és a szovjetek tagjai szomorú némaságban indultak el a Vörös tér felé, ahol mar felsorakoztak a katonai alakulatok, meghajtott zászlókkal. A gyászünmepréget M. G. Pervuihin nyitotta meg. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége nevében I. F. Tevosz- jam, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió vaskohászati dolgozói nevében A. G. Seremetyev, a Szovjetunió kohászati miniszterének helyettese, Moszkva és a Moszikva-terület dolgozói nevében M. A. Jasznov, a moszkvai városi szovjet végrehajtóbizottságának elnöke mondott beszédet. A gyászünnepség befejezése után G. M. Malenkov, N. Sz. Hruscsov. K. J. Vorosálov, V. M. Molotov, L. M. Káganovics, M. G. Pervuhin, A. I. Mikojan, M. Z. Sza- burov, N. M. Svernyik, M. A. Szu- szlov, N. M. Satalán és a temetés megszervezésére alakított kormánybizottság tagjai felemelték az urnát ;s a gyászmenet elindult a Kreml falához. A hamvakat tartalmazó urnát behelyezték a Kreml falába és márványtáblával zárták el. Végül három tüzérségi össztűz után felcsendült a Szovjetunió állami Himj nusza. A mauzóleum előtt díszlépés- I ben elvonultak a csapatok. Keljen fel a világ közvéleménye a londoni és párizsi egyezményekkel szemben Frédéric Jólio(-Curie nyilatkozata Párizs (TASZSZ) Frédéric Joliot- Curie, a Béke Világtanács elnöke nyilatkozott a londoni és pár zsi egyezményekről, amelyeknek céija Nyugat-Németország felfegyverzése. A nyilatkozat többek között a következőképpen hangzik: A londoni és párizsi egyezmények óriási veszélyt jelentenek a béke fenntartására. Éppen ezért égetően szükséges, hogy a világ közvéleménye hatalmas mozgalomban keljen fel ezekkel az egyezményekkel szemben. Különösen a közvetlenül érdekelt országok polgárainak ken haladéktalanul cselekedniük, mert az egyezményeket megkötő kormányok sürgősen ratifikálni akarnak. Érthető ez a sietségük, mert ha a közvéleménynek elegendő ideje van arra. hogy felhívja a figyelmet" az egyezmények veszélyességére, akkor szembeállíthatja velük azokat a , lehetőségeket is, amelyeket a Szovjetunió javaslatai nyújtanak. Frédéric Joliot-Curie nyilatkozata végén rámutatott, hogy napjainkban minden feltétel adva van ahhoz, hogy Németországod békés és demokratikus úton egyesítsék; létrehozzanak olyan kollektív biztonsági rendszert, amelyben kivétel nélkül és gazdasági, valamint társadalmi rendszerétől függetlenül minden európai állam résztvehetne; elérjék az általános leszerelést; megmentsék az emberiséget a tömegpusztító fegyverfajták alkalmazásának- szörnyű veszélyétől; és hogy az atomerőnek békés célokra történő felhasználása révén lényegesen jobb életkörülményeket teremtsenek a népeknek. Az Egyesült Államok haditengerészeti vezetőinek pálfordulata Carney tengernagy és „a szovjetek növekvő tengeri ereje“ Az amerikai haditengerészet magasrangú képviselői az utolsó hetekben nem fukarkodtak a nyilatkozatokkal. Carney tengernagy, a haditengerészeti erők vezérkari főnöke például fél hónap alatt háromszor, Thomas haditengerészeti miniszter pedig egy hét alatt kétszer mondott beszé_ det. Beszédeik '‘hangneme meglepően aggodalmas. Carney és Thomas, akik régebben, ha kellett, ha nem, az Egyesült Államok katonai erejével dicsekedtek, fenyegetve vele mindent és mindenkit. — most egyszerre félreverik a harangot. — Már nincs kezünk, ben az erő monopóliuma a Csendes-óceán vizein. A Szovjetuniót roppant tengeri erővel rendelkező országnak kell tekinteni — jelentette ki Carney tengernagy Texasban mondott beszédében. — Torpedónaszádaink és kis sorhajóink közül sok csak a gondos kar. bamtartásnak és javítás naik köszönheti, hogy használatban van lévén elavult berendezése. A Szovjetunió ural. kodó helyzetre iparkodik szert tenni a tengeren — mondotta megint csak Carney tengernagy. ezúttal Min- neapolisban, Minnesota államban. — A Szovjetunió ... véget akar vetni az amerikai tengeri uralomnak — nyilatkozott Thomas, haditengeré, szeti miniszter egyik califerniai beszédében. — A szovjet tengeralattjárók haditengerészetünk történetének legkomolyabb veszélyét hordozzák maguk, ban — kondította meg a vészharangot Thomas Chicagóban. De mi váltotta ki Carney, Thomas és társai váratlan félelmét? Va. lóban halálos veszély fenyegetné az Egyesült Államokat a tengeren? Magától értetődően más a helyzet. Hiszen éppen amerikai hadihajókkal lehet találkozni az egész földkerekségen. Az Egyesült Államok hajóhada terrorizálja egész sor ország lakosságát és fokozza a nemzetközi fe. szültséget. Ami pedig a nagy szovjet tengeri ha talmat illeti, a Szovjetunió flottája és általában fegyveres ereje sohasem fenyegette és nem is készül fenyegetni egyetlen nép biztdnságát sem. Az Egyesült Államok haditengerészeti minisz tóriumának tájékoztató osztálya nemrég ..A szovjetek növekvő tengeri ereje“ címmel provokációs okmányt adott ki. A United Press hírügynökség tudósítója ehhez fűzött kommentárjában akaratlanul is felfedte Carney, Thomas és társai beszédeinek igazi értelmét. A tudósító Camey tenger nagy döntő következte, térére irányította a figyelmet. Camey, miközben a koholt „szovjet veszéllyel“ ijesztgeti a közvéleményt, követeli, „lássák be az amerikai flotta korszerűsítésének szükségességét." Más szavakkal azt akarja, hogy f o- kozzák a fegyverkezési hajszát! Az Egyesült Államok haditengerészeti vezetői nem ok nélkül tették ezt a pálford illatot éppen az utóbbi hetekben. Megkezdődött az ENSZ közgyűlésének 9. ülésszaka, s a Szovjetunió szeptember 30-án újra napirendre tűzte a fegyverzetek csökken, tésének, az atom-, a hidrogén- és a többi tömegpusztító fegyver eltiltásának kérdését, olyan gyakorlati javaslatokat terjesztett elő, amelyek minden ország ban, így az Egyesült Ál lamokban is magukra vonják a közvélemény figyelmét. Az Egyesült Államok .vezető köreinek meg minden gondja az, hogy újabb és újabb katonai előirány. zatökat eszközöljenek — újabb és újabb megrendeléseket helyezzenek el. .. így történt, hogy amerikai tenger, nagyok kórusa rázendített az amerikai flotta állítólag váratlanul felfedezett .korszerűtlenségének“ és a szov. jet „tengeri veszély“- nek nótájára. Ollenhauer: Adenauer leírta az újraegyesítést Fnanikfurt (ADN): >rA londoni és párizsi határozatok art jelentük, hogy a szövetségi kormány leírta az újraegyesítést" — jelentette ki vasárnap Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke egy . Wetz-lapben tartott szociáldemokrata küldött-értekezleten. Ollenhauer a Német Szociáldemokrata Párt nevében elutasította, hogy ilyen alapon együttműködjék az Ad ana uer-kormánnyal. Adenauer elutazott Amerikából Berlin (MTI): Lap jelentések szerint Adenauemak Newyorkjbam vasárnap átnyújtották a Columbia egyetem díszdoktori oklevelét. A bonni kancellár hétfőre virradóra egy amerikai katonai repülőgépen elindult Newyorkból és előreláthatólag kedden délután érkezik Nyugat-Né- metonszágba. A (kancellár, aki két nappal előblb utazott el Amerikáiból, mint tervezte, szerdán résztvesz Ehlers-nek, a bonni parlament elhunyt elnökének temetésén. A francia közvélemény a gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését követeti a Vietnami Demokratikus Köztársasággal Párizs (TASZSZ): Október 28-én a párizsi Mutualité-teremiben népes gyűlést tartottak a Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtéséért folyó harc jegyében. A gyűlésen a párizsi közvélemény számos képviselője jelent meg, köztük Jean-Paul Sartre, neves író, Arthur Giovani kommunista képviselő, Claude Bourdet, a „Fran ce Observateur“ című lap szerkesztő- bizottságának tagja, Jean-Marie Do. menach, a „l'Sprit“ című lap főszerkesztője és mások. Az Adenauer-kormány szabad demokratapárti miniszterei a Saar- egyezmény ellen szavaznak Berlin (MTI): Preusker, bonni lakásépítési miniszter vasárnap kijeién tette, hogy az Adenauer ^kormány négy szabad demokratapárti tagja az országos pártveaetáség határozata értelmében a Párizsban megkötött Saar egyezmény ellen szavaz majd. Preusker a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Adenauer a bonni kormány megkérdezése és beleegyezése nélkül írta alá a Saar-vidék európai- zálásáról szóló nyugatnémet—francia megáEapodást. A magyar Népköztársaság EMÜZ tagságáért Az Országos Béketanácshoz újabb levelek érkeztek, amelyekben a városok és községek lakossága egyetértését fejezi ki kormányunknak a Magyar Népköztársaiság ENSZ tagsága ügyében tett lépéseivel. Szeged dolgozóinak üzenete így hangzik: „Helyeseljük országunk külpolitikáját, s odaadással, minden erőnkkel támogatjuk azt. Kormányunk beadványa az ENSZ közgyűléséhez, amelyben hazánk felvételét ‘kérte az Egyesült Nemzetek Szer» vezetőbe, a mi hangunk, az egész magyar nép ‘hangja és jogos követelése.“ Épülő Moszkva A képen: Épülő 15 emeletes lakóház, Moszkvában, a Jaroszlavszkij-úton. A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság olajfúróhelyein bevezetik nagy tömbökből készült fúrótornyok ipari mód szerekkel történő építését és szerelését. Az új módszer segítségével a fúrótornyot 26 nap helyett, 2—3 nap alatt szerelik össze. — A képen: Uj módszerrel szerelik a fúrótorony villamos berendezését. Rendőrség a * iskolában Irta: A. MUSZATOV A kötni Albertus Mag- mis iskola tanulói csodálkozással és aggodalommal látták egy szép napon, hogy az iskolában megjelent a rendőrség. Bár az órák a szokott rendben folytak tovább, a gyerekek esze már nem igen járt a tanteremben. Mindegyik azon töprengett, hogy mi lehet a markos rendőrlegények megjelenésének oka. A gyerekek sorra végiggondolták csínyeiket és rendbontásai kát: az egyik verekedett a társaival, a másik betörte az üvegablakot, a harmadik betintázta a falat... De vajon érdemes ■Volt ezért rendőrséget hívni? És különben is honnan tudták volna meg az Albertus Magnus iskola kisfiúinak. csínytevéseit? Bármennyire törték is a fejüket, nem jöttek rá, hogy mit akarnak a rendőrök az iskolában. Az esemény hullámai tovább gyűrűztek. Az igaz gbtói irodába behivatták a gyerekek kézírásos „Die Antenne“ c. újságjának szerkesztőjét, egy rövid- nadrágos hatodosztályos kisfiút, aki összekrétázott kézzel és orral jelent meg az irodában. Azt parancsolták, hogy haladéktalanul adja elő az újság ösz- szes példányait. „Az ösz- szes példányokat" könnyű volt előteremteni: összesen egy példányban írták a lapot, kövér gyerekbetűkkel és gondosan kidolgozott vízfestékes képekkel. A rendőrtisztviselő komor képpel végiglapozta az újságot. faggatta az igazgatót, hogy a lapot csakugyan egy példányban írták-e, felírta a szerző-aktíva névsorát, majd kijelentette a fiatal szerkesztőnek, hogy a hatóságok elkobozzák a „Die Antenne“ c. lapot és betiltják további kiadását. Ezután a boldogtalan emlékű újságot belesüllyesztették egy hatalmas irattáskába és elvitték. A rendőrök ráadásul olyan képet vágtak, mintha legalábbis pokolgépet vinnének az irattáskában. A gyereklap további sorsa .ismeretlen. Vagy el égették vagy páncélszekrénybe rakták. Tisztázatlan maradt volna az is, hogy a rendőrség hogy került az Albertus Magnus iskolába, ha maguk a gyerekek ki nem derítették volna a titkot. A kisfiúk emlékezetből újra leírták az elkobzott lappéldányt és elküldték a „Daily Express" c. angol burzsoá napilap Nyu- gat-Németországban időző tudósítójának, Sefton Del- mernek. A gyercneklap elkobzásának története így nyilvánosságra került. Sefton Delmer a következőket írta tudósításában: „Iskolai újság fekszik . előttem ... Hatodosztályos német iskolásgyerekek írták és adták ki, német fiúk, akiket majd behívnak az új német nemzeti. hadseregbe, ha a nyugatnémet kormánynak sikerül elérnie, amit akar ... A kölni Albertus Magnus iskolában tanuló kisfiúk küldték el nekem „Die Antenne“ c. diáklapjukat. A kísérőlevélben ez áll: „Igen tisztelt mr. Delmer! Ez lapunk utolsó száma. A hatóságok betiltották és elkobozták. Ha elolvassa, könnyen rájön maga is, hogy mely cikkek miatt tiltották be a lapot". Ez igaz is. Könnyű kitalálni: a kitűnően szerkesztett újságocska első oldalán Klaus Kürbitz hatodosztályos tanuló cikkét olvashatjuk. A cikk szerzője élesen elítéli Nyu gat-Németország felfegyverzését. A „Daily Express“ tudó sítója a továbbiakban rész leteket idéz Klaus Küiv bitz cikkéből: „Mint főnix éled fel poraiból a porosz őrmester szelleme. Úgy gondoltuk, hogy a militarizmust képviselő köröket mindörökre megbélyegezték, él kergették. De most újból felütik a fejüket és szörnyű nagy tevékenységbe fogtak. Megint azzal fenyegethetik az iskolásíiú- kat: „Várjatok csak' egy kicsit, majd beterelünk titeket is a hadseregbe. Majd megmutatjuk • nektek, hogy mi a jó élet".... Most már világos, hogy a rendőrség miért jelent meg az Albertus Magnus iskolában. Nyugat-Németországban már a gyerekek is tudják, mennyire káros a német militarizmus. feltámasztásának, a revansszellem élesztgetésének politikája. Köln és a többi nyugatnémet varos ískolásgyere- kei a felnőttekkel együtt felemelik tiltakozó szavukat az újabb háborús előkészületek ellen.
