Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-02 / 260. szám

2 N A P C ö 1954 NOVEMBER t Anatolij Ny ík olaj erics Kit sitiin elrtárs temetése Moszkva (TASZSZ); Október 31-én kísérte utolsó útjára Moszkva A. N. Kuzmint, a Szovjetunió kohászati miniszterét, a szovjet kohóipar egyik h:váló szervezőjét. Délelőtt tíz órakor kezdődött a dolgozóik felvonulása a szakszerveze­tek házának oszlopcsarnokába. Itt állították fel az elhunyt hamvait tar­talmazó urnát. Az urna két oldalán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott, ságának tagjai, a temetés megszer­vezésére alakított kormánybizottság tagjai, miniszterek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei, a kohóipar kiváló dolgozói álltak dísz­őrséget. Négy.; órán át vonultak el a gyá­szolók az urna előtt. A kormánybi­zottság tagjai délután J4.30 órakor leemelték az urnát az állványról és kivittek a teremből. Az elhunyt ro­konai és hozzátartozói, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi B:zottságának és a szovjet kormány­nak a tagjai, pártmunkások és a szovjetek tagjai szomorú némaság­ban indultak el a Vörös tér felé, ahol mar felsorakoztak a katonai alakulatok, meghajtott zászlókkal. A gyászünmepréget M. G. Pervuihin nyitotta meg. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége nevében I. F. Tevosz- jam, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a Szovjetunió vaskohászati dolgozói nevében A. G. Seremetyev, a Szovjetunió kohászati miniszterének helyettese, Moszkva és a Moszikva-terület dolgozói nevében M. A. Jasznov, a moszkvai városi szovjet végrehajtóbizottságának elnö­ke mondott beszédet. A gyászünnep­ség befejezése után G. M. Malenkov, N. Sz. Hruscsov. K. J. Vorosálov, V. M. Molotov, L. M. Káganovics, M. G. Pervuhin, A. I. Mikojan, M. Z. Sza- burov, N. M. Svernyik, M. A. Szu- szlov, N. M. Satalán és a temetés megszervezésére alakított kormány­bizottság tagjai felemelték az urnát ;s a gyászmenet elindult a Kreml fa­lához. A hamvakat tartalmazó ur­nát behelyezték a Kreml falába és márványtáblával zárták el. Végül három tüzérségi össztűz után fel­csendült a Szovjetunió állami Him­j nusza. A mauzóleum előtt díszlépés- I ben elvonultak a csapatok. Keljen fel a világ közvéleménye a londoni és párizsi egyezményekkel szemben Frédéric Jólio(-Curie nyilatkozata Párizs (TASZSZ) Frédéric Joliot- Curie, a Béke Világtanács elnöke nyilatkozott a londoni és pár zsi egyezményekről, amelyeknek céija Nyugat-Németország felfegyverzése. A nyilatkozat többek között a követ­kezőképpen hangzik: A londoni és párizsi egyezmények óriási veszélyt jelentenek a béke fenntartására. Éppen ezért égetően szükséges, hogy a világ közvélemé­nye hatalmas mozgalomban keljen fel ezekkel az egyezményekkel szem­ben. Különösen a közvetlenül érde­kelt országok polgárainak ken ha­ladéktalanul cselekedniük, mert az egyezményeket megkötő kormányok sürgősen ratifikálni akarnak. Ért­hető ez a sietségük, mert ha a köz­véleménynek elegendő ideje van ar­ra. hogy felhívja a figyelmet" az egyezmények veszélyességére, akkor szembeállíthatja velük azokat a , le­hetőségeket is, amelyeket a Szovjet­unió javaslatai nyújtanak. Frédéric Joliot-Curie nyilatkozata végén rámutatott, hogy napjainkban minden feltétel adva van ahhoz, hogy Németországod békés és demokra­tikus úton egyesítsék; létrehozzanak olyan kollektív biz­tonsági rendszert, amelyben kivétel nélkül és gazdasági, valamint társa­dalmi rendszerétől függetlenül min­den európai állam résztvehetne; elérjék az általános leszerelést; megmentsék az emberiséget a tö­megpusztító fegyverfajták alkalma­zásának- szörnyű veszélyétől; és hogy az atomerőnek békés cé­lokra történő felhasználása révén lényegesen jobb életkörülményeket teremtsenek a népeknek. Az Egyesült Államok haditengerészeti vezetőinek pálfordulata Carney tengernagy és „a szovjetek növekvő tengeri ereje“ Az amerikai haditen­gerészet magasrangú képviselői az utolsó he­tekben nem fukarkod­tak a nyilatkozatokkal. Carney tengernagy, a haditengerészeti erők vezérkari főnöke pél­dául fél hónap alatt háromszor, Thomas ha­ditengerészeti miniszter pedig egy hét alatt kétszer mondott beszé_ det. Beszédeik '‘hangneme meglepően aggodalmas. Carney és Thomas, akik régebben, ha kel­lett, ha nem, az Egye­sült Államok katonai erejével dicsekedtek, fenyegetve vele min­dent és mindenkit. — most egyszerre félre­verik a harangot. — Már nincs kezünk, ben az erő monopóliu­ma a Csendes-óceán vi­zein. A Szovjetuniót roppant tengeri erővel rendelkező országnak kell tekinteni — jelen­tette ki Carney tenger­nagy Texasban mon­dott beszédében. — Torpedónaszádaink és kis sorhajóink közül sok csak a gondos kar. bamtartásnak és javítás naik köszönheti, hogy használatban van lé­vén elavult berendezé­se. A Szovjetunió ural. kodó helyzetre iparko­dik szert tenni a tenge­ren — mondotta me­gint csak Carney ten­gernagy. ezúttal Min- neapolisban, Minnesota államban. — A Szovjetunió ... véget akar vetni az amerikai tengeri ura­lomnak — nyilatkozott Thomas, haditengeré, szeti miniszter egyik califerniai beszédében. — A szovjet tenger­alattjárók haditengeré­szetünk történetének legkomolyabb veszé­lyét hordozzák maguk, ban — kondította meg a vészharangot Tho­mas Chicagóban. De mi váltotta ki Car­ney, Thomas és társai váratlan félelmét? Va. lóban halálos veszély fenyegetné az Egyesült Államokat a tengeren? Magától értetődően más a helyzet. Hiszen éppen amerikai hadi­hajókkal lehet talál­kozni az egész földke­rekségen. Az Egyesült Államok hajóhada ter­rorizálja egész sor or­szág lakosságát és fo­kozza a nemzetközi fe. szültséget. Ami pedig a nagy szovjet tengeri ha talmat illeti, a Szov­jetunió flottája és ál­talában fegyveres ere­je sohasem fenyegette és nem is készül fe­nyegetni egyetlen nép biztdnságát sem. Az Egyesült Államok haditengerészeti minisz tóriumának tájékoztató osztálya nemrég ..A szovjetek növekvő ten­geri ereje“ címmel pro­vokációs okmányt adott ki. A United Press hír­ügynökség tudósítója ehhez fűzött kommen­tárjában akaratlanul is felfedte Carney, Tho­mas és társai beszédei­nek igazi értelmét. A tudósító Camey tenger nagy döntő következte, térére irányította a fi­gyelmet. Camey, mi­közben a koholt „szov­jet veszéllyel“ ijeszt­geti a közvéleményt, követeli, „lássák be az amerikai flotta korsze­rűsítésének szükséges­ségét." Más szavakkal azt akarja, hogy f o- kozzák a fegyverke­zési hajszát! Az Egyesült Államok haditengerészeti veze­tői nem ok nélkül tet­ték ezt a pálford illatot éppen az utóbbi hetek­ben. Megkezdődött az ENSZ közgyűlésének 9. ülésszaka, s a Szovjet­unió szeptember 30-án újra napirendre tűzte a fegyverzetek csökken, tésének, az atom-, a hidrogén- és a többi tömegpusztító fegyver eltiltásának kérdését, olyan gyakorlati javas­latokat terjesztett elő, amelyek minden ország ban, így az Egyesült Ál lamokban is magukra vonják a közvélemény figyelmét. Az Egyesült Államok .vezető körei­nek meg minden gond­ja az, hogy újabb és újabb katonai előirány. zatökat eszközöljenek — újabb és újabb meg­rendeléseket helyezze­nek el. .. így történt, hogy amerikai tenger, nagyok kórusa rázen­dített az amerikai flot­ta állítólag váratlanul felfedezett .korszerűt­lenségének“ és a szov. jet „tengeri veszély“- nek nótájára. Ollenhauer: Adenauer leírta az újraegyesítést Fnanikfurt (ADN): >rA londoni és párizsi határozatok art jelentük, hogy a szövetségi kormány leírta az újra­egyesítést" — jelentette ki vasárnap Ollenhauer, a Német Szociáldemo­krata Párt elnöke egy . Wetz-lapben tartott szociáldemokrata küldött-ér­tekezleten. Ollenhauer a Német Szociáldemo­krata Párt nevében elutasította, hogy ilyen alapon együttműködjék az Ad ana uer-kormánnyal. Adenauer elutazott Amerikából Berlin (MTI): Lap jelentések sze­rint Adenauemak Newyorkjbam va­sárnap átnyújtották a Columbia egyetem díszdoktori oklevelét. A bonni kancellár hétfőre virradóra egy amerikai katonai repülőgépen el­indult Newyorkból és előreláthatólag kedden délután érkezik Nyugat-Né- metonszágba. A (kancellár, aki két nappal előblb utazott el Amerikáiból, mint tervezte, szerdán résztvesz Ehlers-nek, a bon­ni parlament elhunyt elnökének te­metésén. A francia közvélemény a gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését követeti a Vietnami Demokratikus Köztársasággal Párizs (TASZSZ): Október 28-én a párizsi Mutualité-teremiben népes gyűlést tartottak a Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtéséért folyó harc jegyében. A gyűlésen a párizsi közvélemény számos képviselője je­lent meg, köztük Jean-Paul Sartre, neves író, Arthur Giovani kommunis­ta képviselő, Claude Bourdet, a „Fran ce Observateur“ című lap szerkesztő- bizottságának tagja, Jean-Marie Do. menach, a „l'Sprit“ című lap főszer­kesztője és mások. Az Adenauer-kormány szabad demokratapárti miniszterei a Saar- egyezmény ellen szavaznak Berlin (MTI): Preusker, bonni la­kásépítési miniszter vasárnap kijeién tette, hogy az Adenauer ^kormány négy szabad demokratapárti tagja az országos pártveaetáség határozata ér­telmében a Párizsban megkötött Saar egyezmény ellen szavaz majd. Preusker a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy Adenauer a bonni kor­mány megkérdezése és beleegyezése nélkül írta alá a Saar-vidék európai- zálásáról szóló nyugatnémet—fran­cia megáEapodást. A magyar Népköztársaság EMÜZ tagságáért Az Országos Béketanácshoz újabb levelek érkeztek, amelyekben a vá­rosok és községek lakossága egyet­értését fejezi ki kormányunknak a Magyar Népköztársaiság ENSZ tag­sága ügyében tett lépéseivel. Szeged dolgozóinak üzenete így hangzik: „Helyeseljük országunk kül­politikáját, s odaadással, minden erőnkkel támogatjuk azt. Kormá­nyunk beadványa az ENSZ közgyű­léséhez, amelyben hazánk felvételét ‘kérte az Egyesült Nemzetek Szer» vezetőbe, a mi hangunk, az egész magyar nép ‘hangja és jogos követe­lése.“ Épülő Moszkva A képen: Épülő 15 emeletes lakóház, Moszkvában, a Jaroszlavszkij-úton. A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság olajfúróhelyein bevezetik nagy tömbökből készült fúrótornyok ipari mód szerekkel történő építését és szerelését. Az új módszer segítségével a fú­rótornyot 26 nap helyett, 2—3 nap alatt szerelik össze. — A képen: Uj módszerrel szerelik a fúrótorony villamos berendezését. Rendőrség a * iskolában Irta: A. MUSZATOV A kötni Albertus Mag- mis iskola tanulói csodálkozással és aggoda­lommal látták egy szép napon, hogy az iskolában megjelent a rendőrség. Bár az órák a szokott rendben folytak tovább, a gyerekek esze már nem igen járt a tanteremben. Mindegyik azon töpren­gett, hogy mi lehet a mar­kos rendőrlegények meg­jelenésének oka. A gyere­kek sorra végiggondolták csínyeiket és rendbontásai kát: az egyik verekedett a társaival, a másik be­törte az üvegablakot, a harmadik betintázta a fa­lat... De vajon érdemes ■Volt ezért rendőrséget hívni? És különben is honnan tudták volna meg az Al­bertus Magnus iskola kis­fiúinak. csínytevéseit? Bármennyire törték is a fejüket, nem jöttek rá, hogy mit akarnak a rend­őrök az iskolában. Az esemény hullámai tovább gyűrűztek. Az igaz gbtói irodába behivatták a gyerekek kézírásos „Die Antenne“ c. újságjának szerkesztőjét, egy rövid- nadrágos hatodosztályos kisfiút, aki összekrétázott kézzel és orral jelent meg az irodában. Azt paran­csolták, hogy haladéktala­nul adja elő az újság ösz- szes példányait. „Az ösz- szes példányokat" könnyű volt előteremteni: össze­sen egy példányban írták a lapot, kövér gyerekbe­tűkkel és gondosan kidol­gozott vízfestékes képek­kel. A rendőrtisztviselő ko­mor képpel végiglapozta az újságot. faggatta az igazgatót, hogy a lapot csakugyan egy példány­ban írták-e, felírta a szer­ző-aktíva névsorát, majd kijelentette a fiatal szer­kesztőnek, hogy a hatósá­gok elkobozzák a „Die Antenne“ c. lapot és be­tiltják további kiadását. Ezután a boldogtalan emlékű újságot bele­süllyesztették egy hatal­mas irattáskába és elvit­ték. A rendőrök ráadásul olyan képet vágtak, mint­ha legalábbis pokolgépet vinnének az irattáskában. A gyereklap további sorsa .ismeretlen. Vagy el égették vagy páncélszek­rénybe rakták. Tisztázat­lan maradt volna az is, hogy a rendőrség hogy ke­rült az Albertus Magnus iskolába, ha maguk a gyerekek ki nem derítet­ték volna a titkot. A kisfiúk emlékezetből újra leírták az elkobzott lappéldányt és elküldték a „Daily Express" c. an­gol burzsoá napilap Nyu- gat-Németországban időző tudósítójának, Sefton Del- mernek. A gyercneklap elkobzá­sának története így nyil­vánosságra került. Sefton Delmer a következőket ír­ta tudósításában: „Iskolai újság fekszik . előttem ... Hatodosztályos német iskolásgyerekek ír­ták és adták ki, német fiúk, akiket majd behív­nak az új német nemzeti. hadseregbe, ha a nyugat­német kormánynak sike­rül elérnie, amit akar ... A kölni Albertus Mag­nus iskolában tanuló kis­fiúk küldték el nekem „Die Antenne“ c. diáklap­jukat. A kísérőlevélben ez áll: „Igen tisztelt mr. Del­mer! Ez lapunk utolsó száma. A hatóságok betiltották és elkobozták. Ha elolvas­sa, könnyen rájön maga is, hogy mely cikkek miatt tiltották be a lapot". Ez igaz is. Könnyű ki­találni: a kitűnően szer­kesztett újságocska első oldalán Klaus Kürbitz hatodosztályos tanuló cik­két olvashatjuk. A cikk szerzője élesen elítéli Nyu gat-Németország felfegy­verzését. A „Daily Express“ tudó sítója a továbbiakban rész leteket idéz Klaus Küiv bitz cikkéből: „Mint főnix éled fel poraiból a porosz őrmes­ter szelleme. Úgy gondol­tuk, hogy a militarizmust képviselő köröket mind­örökre megbélyegezték, él kergették. De most újból felütik a fejüket és ször­nyű nagy tevékenységbe fogtak. Megint azzal fe­nyegethetik az iskolásíiú- kat: „Várjatok csak' egy kicsit, majd beterelünk titeket is a hadseregbe. Majd megmutatjuk • nek­tek, hogy mi a jó élet".... Most már világos, hogy a rendőrség miért jelent meg az Albertus Magnus iskolában. Nyugat-Németországban már a gyerekek is tudják, mennyire káros a német militarizmus. feltámasztá­sának, a revansszellem élesztgetésének politikája. Köln és a többi nyugat­német varos ískolásgyere- kei a felnőttekkel együtt felemelik tiltakozó szavu­kat az újabb háborús elő­készületek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom