Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-24 / 253. szám

NAPLÓ 1954 OKTOBER 24 2 Hozzászólás a Központi Vezetőség üléséhez Pártunk Központi Vezetőségének dktéfoer S-i határozata világosan és félreérthetetlenül megmutatta szá­munkra azt az egyetlen helyes és járható utat, amelyen minden dolgo­zónak haladnia keli, ha elő akarja segíteni hazánk és egész népünk bol­dogulását. A Központi Vezetőség határozata tehát minden becsületes, hazáját sze­rető emberhez szól. Pártunk Politikai Bizottsága beszámolójában a legtel­jesebb őszinteséggel és nyíltsággal adott számot az új szakasz eredmé­nyeiről és hiányosságairól Ha a KV. határozata tükrében vizsgáljuk meg a népgazdaságunk­ban létrejött változásokat, akkor a városban és a falun egyaránt nap mint nap tapasztalhatjuk az új sza­kasz helyes irányú hatását. Amint a határozat kimondja, nálunk is meg­nőtt a parasztság termelési kedve, amelynek számos jelei vannak. Szekszárd város határában ma nincs tartalékterület kihasználatlanul, sőt az a helyzet állott elő, hogy a városi tanács nem tudta kielégíteni az igé­nyeket. Szekszárd parasztságának egyik fontos mezőgazdasági termelvénye és tegyük hozzá, jövedelmi forrása a szőlőtermelés, amely országos hírű. Ebben az esztendőben az utóbbi években soha nem tapasztalt szor­galommal gondozták szőleiket és a szőlőtermelő parasztok hősies küz­delmet folytattak a termés megmen­téséért a különböző betegségek és az időjárás viszontagságaival szem­zottabb gondoskodása, munkásosztá­lyunk segítségének eredményeképpen géppel végezhessék és hozzátehet­jük jolbb minőségben. Amíg kézi erő­vel eddig 1 fő 80 munkanap alatt tudott 1 kh. nagyságú talajt a föld 70 cm mély megforgatásával tele­pítésre előkészíteni, addig most gép­pel 1 kh. nagyságú területet 70 cm mély fordítással 3 óra hossza alatt lehet elvégezni. Állattenyésztés terén is vannak eredmények. Szekszárdim 360 db ló­val, 560 db szarvasmarhával, 1462 sertéssel van több mint az előző év­ben. Vannak tehát biztató eredmények. A KV. határozata megállapítja, ■hogy eredményeink ellenére a fej­lődés még nem kielégítő és számos területen, így a mezőgazdaságban is még komoly tennivalók vannak. Az egyik ilyen fontos feladat a gabona­probléma megszüntetése érdekében kenyérgabona-vetésterületünk kiszé­lesítése és a termésátlag megjaví­tása. őszintén elmondhatjuk, hogy ezen a téren vajmii keveset tettünk és valóban az a helyzet, hogy a szekszárdi parasztok sem szívesen termelik a kenyérgabonaféléket. Igen sok dolgozó paraszt van azon a véle­ményen, hogy annyit termelek, amennyi családomnak és a beadásba elég lesz, de számos esetben előfor­dul, hogy ebből kiindulva az amúgy is szűkre tervezett vetésterület a mostoha időjárás és sok esetben nem megfelelően előkészített talajba tör­ténő vetés esetén még ez a szűkre szabott mennyiséget sem tudják megtermelni. Ez kétségtelenül aka­dályozza az ország zavartalan ke­nyérellátását. Az ezévi gabonaterme­lés Szekszárdon összesen: 176 vagon volt. Ha ebből leszámítjuk a vető­magszükségletet, amely 3.4 vagont tesz ki, és figyelembe vesszük a város lakosságának egyévi szükség­letét, amely 250 vagon kenyér- gabona, akkor láthatjuk, hogy jelen­legi kenyérgabonatermelésümk a vá­ros szükségletét csak 8—9 hónapra fedezi. Tehát arra szorulunk, hogy más községek, vagyis állami tarta­lékból biztosítsák a hiányzó szük­ségletet, bár városunk mezőgazda- sági jellegű. A KV. október 3-i határozata he­lyesen határozta meg számunkra a feladatokat. E feladatok megvalósí­tása egyet jelent az életszínvonal további emelkedésével a megkez­dett helyes úton való továbbhaladás­sal. A határozat végrehajtása minden dolgozónak egyben személyes ügye Is. A határozat végrehajtása nem könnyű feladat, de ha minden be­csületes dolgozó ebben az országban nemcsak hogy egyet értve, hanem a saját munkaterületén harcol is * megvalósításáért, akkor nincs az az akadály, amely megállítana bennün­ket ezen az úton. Pártunk Központi Vezetősége megmutatta felemelke­désünk további útját, rajtunk a sor, hogy szíwel-lélekkel hozzáfog­junk megvalósításához. Perecsi Ferenc VPB ágit. prop. fel. Szekszárd. Szedrest Petőfi tsz: Szép jövedelmet biztosít a kecsketenyésztés ben. A szőlőtermelés további növelésé­ben is komoly előrehaladás mutat­kozik. 1952 őszén 1 kh., 1953 őszén 16 kh. új szőlőtelepítés volt Szek­szárd határában, míg most 1954 őszén már október közepéig 65 kh. szőlő telepítését jelentették be. A mostani fokozottabb érdeklődést az új telepítés iránt elősegíti az is, hogy a város határában egy nagy- teljesítményű forgatógép dolgozik, amely jó munkájával általános meg­elégedést váltott ki a dolgozó pa­rasztokból. E gép munkája óriási mértékben megkönnyíti a talajelő­készítés fáradságos és hosszú ideig tartó munkáját. Az idén elsőízben van lehetőség arra, hogy ezt az egyébként fáradságos munkát a dol­gozó parasztok az új szakasz foko­A termelőszövetkezetek tagságának a növénytermesztés mellett jelentős jövedelmet biztosít az állattenyésztés is. Különösen a sertéstenyésztés bi­zonyult eddig a legjövedelmezőbb ágnak. A szedres! Petőfi termelőszö­vetkezet tagsága egy eddig kevésbe ismert állatfajtának nagyüzemi te­nyésztésével fog a közeljövőben fog­lalkozni. Ez az új és jövedelmező ág, a kecsketenyésztés. A szedresi Petőfi tsz tagsága 100 darab magyar fehér szarvatlan anya­kecskének vásárlására kapott hitelt. Eddig megyénkben még egyetlen ter­melőszövetkezetben sem foglalkoztak kecsketenyésztéssel, pedig érdemes, ugyanis, ha az anyakecskéket egy kicsit is szakszerűen tartják, akkor naponta darabonként 4—6 liter tejet adnak. Egy liter kecsketej értékben másfélszerese egy liter tehéntejnek. Nyersen is fogyasztható, a kórhazak tejellátásánál van nagy jelentősege. A tejen kívül a termelőszövetkezet­nek nagy jövedelmet fog biztosítani a törzskönyvezett anyáktól származó egy éves korban továbbtenvésztésre eladott tenyész bakkecskék is, ame­lyeknek darabjáért 800—1000 forin­tot kapnak. „Az állatállomány fejlesztése vei, a termésátlagok növeiesevel járulok hozzá népünk jólétének emelesehez SS ässsu gozokkal akik azt auitjaK, tsy gaz<jasa­jövedelrnezőbb ága anove^ 0m ennek ellenke­Sla «kBéndek László Simon tornyai dől­■*!S v». — Keí‘ EB as»«» sffiSif* trágyázhatom biztosítja jövedelmem túl­^ &Ä if* sr.ÄisiSÄ SiÄoÄ“”änatt.rtä; rSÄS* A mUw «taSÄ *y Ä'tÜSSS&W— iÄ .enni • forrás srámoor. a «M- ~ hizlalt sortés Is. Minden évben rendszeresen h r­falok egy esetleg két hízót, amit a beadási kötelezett ség teljesítése, valamint a saját szükségétünk kielégí­tése után szabad piacon értékesítek. __ Av á'lattenyésztés a mezőgazdaságnak igen fon­tos áaa és nekem minden évben ez biztosítja 8 le»- naevrbb jövedelmet. Én ezzel a munkámmal: az állat- fanvésztás fejlesztésével, valamint a jól trágyázott fo.d SaTifmSEaWal Jénaiakhoz» népünk Jéie.enok és saját jobblétemnek emelesehez. A nagyvei kei Hazafias /V ép front - bizottság követeli, hogy Magyar- országot vegyék fel az trssz-öe A nagyvejke! Hazafias Népfront-bizottság is mun­kát október 30-ig fejezzék be a ^zségüen es^a íí fernes- monSi - Síén. leSalí«b 10-12 ;mássá bozá holdanként. Ezt pedig csak úgy tudjuk eléim^ ha mm . * • w*i’n ídő-hon s :o magágyba veti el gaoonajai. Gondja van a’Hazafias Népfrontbizottságnak arra Ls ho°v a községben ne feledkezzenek meg az allam bánü kötelezettség teljesítéséről sem. Éppen ezert felhívásukban ai-ról is szó van, hogy leg -eso no vem,bér hó közepéig minden doLgozó paraszt, kuko­rica, napraforgó, burgonya, valamint tej, tojás, ser - és egyéb cikkekből tartozásukat és adójukat ren­dezzék. , , ... „ Megbeszélésük eredményeképpen ezenkívül meg a következő szövegű táviratot küldték az Egyesült Nem­zetek Szervezetének: „Mi Nagyvejke dolgozo paraszt­sága szeretjük a békét, a jólétet és nap mint nap a mezőgazdaságban harcolunk is érte. Kérjük, sót köve­teljük, hogy a mi hazánkat, Magyarországot is vegyek fel az’ Egyesült Nemzetek tagjai közé, hogy a mi kor­mányunk is még eredményesebben részt vehessen a világbéke megszilárdításában, s tolmácsolni tudja a magyar nép .békeóhaját. Mi nem akarunk háborút, el­ítéljük azt és azokat, akik egy újabb borzalmat akar­nak a világ népére zúdítani.” Nagyvejke község dolgozói nevében: a Hazafias Népfront-bizottság. VASÁRNAPI JEGYZETEK Számadás A XVIII. század «régén Tessedik Sámuel azzal dicsekedett, hogy a hasznavehetetlen szike« földet termővé tette: gyümölcsöst telepített, rétjéről hatszor, hétszer is kaszált s méhészetet és selyemtenyészetet valósított meg. De mindez egy pillanat csak a magyar ugaron, a kor­társ Katona „Tiborca" évszázadok panaszát mondja ki: „A természet a szegényt maga arra szánta, hogy szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarodjon és — meghaljon.“ Ugyanezekben az években a felvilágoso­dott -Wesselényi csak a jövővel tudja bíztatni a parasztságot: „Töröld le könnyeidet, a nemzet nemesb részéneit jobb érzésében derül hajnal. Az idő érik s el jő a kor, midőn a törvény néked is emberi létedhez • érdemedhez méltó sorsot ád!” t , Ugyancsak elcsodálkoznék a derék Tessedik Sámuel, ha most <vegig- tekinthetne az országon s látná Karcagot, vagy Túrkevét, vagy akár ne szerénykedjünk — Nagyszokolyt is. Ezekben a (hetekben termelő­szövetkezeteinkben mindenütt a zárszámadásra készülnek s most derül ki, hogyan sáfárkodtak idővel, pénzzel és erővel a szövetkezeti tagok. A nagyszokolyiak azzal fogadnak, s azt (hiszem, mindenütt ez az első, amit elmondanak, hogy az Idei év rosszabb, mint a tavalyi. Árpából is. de főleg búzából jóval kevesebb (termett, mint tavaly. Igaz, hogy az ő 6.6 mázsájukkal szemben az egyénieknél csak 4 és fél mázsa az átlag, de az igazán sovány vigasz. Az is kétségtelen, hogy a Béke tsz-ben a kukoricánál és a burgonyánál meg térül, amit a búzánál vesztettek, de ha abból is megtermett volna a <ta valyi 12.3 mázsa! S ha már itt tar­tunk, azt is meg kell mondani, hogy végeredményben az Idei zárszám­adás jobb, mint a tavalyi, mert pénzben és terményben 40 forint Ígér­kezik egy munkaegységre, míg az elmúlt évben 38 forint volt a jöve­delem. Az igaz, hogy meg is dolgoztak érte: a 38 tag átlagosan 312 munka­egységet végzett, de vannak olyan családok Is, mint Papp Józsefek, vagy Radovics Jánosék, ahol ezer körül jár az évi teljesítmény. Nagyszokolyon mégis elégedetlenek. De ez nem a lusták és mihasz­nák zúgolódása, hanem az a teremtő elégedetlenség, amely egy régi filo­zófus szerint is a fejlődés lendítője. Talán ez a legnagyobb biztosíték arra, hogy a nagyszokolyiak nem állnak meg a félúton, hanem mennek előre, tovább s ezt érezhette meg az a két nagyszokolyi egyéni gazda is. aki épp az elmúlt napokban lépett a Béke tsz tagjai közé. Tessedik Sámuellel kezdtük, végezetül Ismét őt idézzük. A XIX. szá­zad fordulóján. Szarvason, afiéle mezőgazdasági iskolát szervezett, mely­nek, saját tanúsága szerint időnként ezer hallgatója is volt. Virágzó or­szágot akart, de mindez százötven évig váratott magára. Ha ma körül­nézne az országban, bizonyára nagy on otthonosan mozogna a hazai föl­dön, hisz ő is ezért küzdött, dolgozott és írt A többért és jobbért, a „hasznos, új dolgokért“. Eredményeket ért el és újabb eredményekért dolgozott, mert azt is tudta, hogy „a hasznos új dolgok kerékkötőjét a keményfejűek „nem lehet” kifogását csak ezzel lehet ellensúlyozni. Múlt és jelen, egy régi magyar tervei és a Béke tsz tagjainak mun­kája így találkozik az idén Nagyszokolyon. APOR SÁNDOR Élénk vita közepette, lelkesen jelölik a dolgozók legjobbjait a tanácsokba Megyénk számos községében foly­nak a jelölőgyűlések ezekben a na­pokban, KOCSOLÁN valamennyi szavazó megjelent a jelölőgyűlésen. Tizennégy felszólaló mondott véleményt Iván Jánosné egyénileg dolgozó parasztasszomyról, akitpéldamutató munkája követ­keztében egyhangúlag meg is vá­lasztottak a községi tanács jelöltje­ként. A járási tanácsba Balázs La­jost, a megyei tanácstagok sorába pedig Markovics Jánost jelölték ala­pos vita után. DÖBRÖKÖZÖN a vita során kiderült, hogy az ere­deti jelölt számos hibája következ­tében nem képviselné jól a dolgozók ügyét a tanácsban. Ezért a húsz felszólaló és valamennyi jelenlévő szavazó véleménye alapján Farkas Józsefnét, a községben jól gazdál­kodásáról és példamutató munkájá­ról ismert dolgozó paraszt-asszonyt jelölték. Berta Kálmánt járási, Tus­ka Pált pedig megyei tanácstagnak jelölték. DUNAFÖLDVÁRON a hetedik körzet jelölőgyűlésen a helyi cipész KTSZ két tagját jelöl­ték a tanácstagok sorába. Móritz Jánosnét a helyi tanácsba jelölték egyhangúlag, míg Juhasz Gyulánét a járási tanácstagok közé. Mindketten a KTSZ gumisrészle- génél dolgoznak, s mindkettőjük je­lölését a szövetkezet tagjai is nagy örömmel vették, s nagy meg­tiszteltetésnek tartják. — Büszkék vagyunk arra — mondották, hogy a mi szövetkezetünkből két dolgozónkat tanácstagnak jelölteik. Ez is mu­tatja, hogy pártunk és kormányunk határozatai értelmében a dolgozok legszélesebb rétegei, így a kisipari szövetkezetek dolgozói is bekerülnek a tanácstagok (közé és ott is bebizo­nyíthatják, hogy kiváló termelőmun­kájukon kívül, a közigazgatásban is tudnak segíteni. A jelöltek is örömmel vették s megtiszteltetést és ígéretet tettek arra, hogy a bizalomnak eleget tesz­nek. Móritz Jánosné például a kö­vetkezőket mondotta: „önömmel vállalom e megbízatást és igyekezni fogok e megtisztelő kötelezettségnek eleget tenmá. De jó munkát csak úgy tudok végezni, be körzetünk lakossága továbbra is bizalommal lesz hozzám, segít munkámban, hogy így együtt harcolhassunk a hibák kiküszöböléséért, jobb, szebb életünk kiharcolásáért. A tamási járás községedben is megkezdődtek a jelőlőgyűlések. Hogy mennyire érdekli a fahl dolgozóit az, ki legyen körzetük jelöltje, leg­jobban bizonyítja a fel9Önyéki példa. FELSŐNYÉK egyik körzetében először U. Kovács József dolgozó paraszt neve vetődött fel, de jól átgondolva a dolgot mégis úgy határoztak, hogy inkább ifjú Juhász Dénesi, a „Vörös Csillag" tsz köztiszteletben álló elnökét választ­ják jelöltjüknek. Megállapították, hogy U. Kovács József nem tudja az ő ügyeiket képviselni, mert nem bírja dolgozó társainak szeretetét és bizalmát. Ifjú Juhász Dénest azon­ban, mint ahogy a jelölőgyűlés ta­pasztalata is bizonyítja, szeretik, nemcsak a tsz-*ben, hanem a .alu dolgozó parasztjai is. Műtrágyával tanuk u talaj termőképességéi! A búza és rozs nélkülözhetetlen műtrágyája a SZUPERFOSZFÁT ÉS KÁIISÓ Besie-eiheló- S FÖLOMÜIÍESSZÜV[TKEZEIÍKBtM, ÍIUMI KISKERESKEOEtM! VáLLaifil BOLTIA'-BAN ÉS 8 VETŐM8G30LT0X8aH Forgalomba hozza: S MŰTRÁGYA ÉS HÖVÉüYYÉGÍÍSZEÍIéRTÉKESÍTÖ VÁLLftLOT ÉS MEGYÉI KIREHBELTSÉGfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom