Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-10 / 241. szám
mu &KTOBKH n N A P C Ö 5 Kezdeményez, szervez, ferjeszti a tapasztalatokat a siéagárdi termelési bizottság Mikor benyitunk Fejős János sióagárdi gazda udvarára, mindjárt sze műnkbe tűnik egy kerek lábos, amelyet már a gazdaasszony használaton kívül helyezett. A lábosban porha- nyós feketeföld és ebből búzacsírák ütögetik kifelé fejüket. Egyrészük már szépen zöldéi. — Csíráztatási próba — feleli érdeklődésünkre a fiatal gazda, aki a községi termelési bizottság elnöke. Most nagyon fontos ez — folytatja — mert az idei termésben sok a szorult szem. így pontosan ki tudjuk számítani, hogy mennyit kell vetnünk holdanként. A termelési bizottság idejében felhívta erre a község gazdáinak figyelmét. — Ezenkívül mit tesz a termelési bizottság a nagyobb gabonatermés érdekében? Testvéri segítség az egyéni gazdáknak — Megszerveztük a vetőmagtisztítást is. Odor József, a Béke termelő- szövetkezet elnöke, aki a termelési bizottságnak is tagja, felajánlotta, hogy a termelőszövetkezet szelektorával az egyéni gazdák is kitisztíthatják vetőmagjukat. A gazdák kaptak is az alkalmon. A termelőszövetkezet udvarán nagy a sürgés-forgás, állandóan hordják a tisztítani való gabonát. Majd a talajelőkészítésről és a vetésforgóról érdeklődünk. Nincs baj ezzel sem. A termelési bizottság előrelátó volt. Már korán tavasszal megmagyarázták a gazdáknak, hogy ha kukorica után búzát akarnak vetni, úgy koránérő kukoricát termeljenek. Ezt egyébként kimondja a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat is. Persze nem sok búzát vetnek kukorica után: a község 800 holdas vetéstervéből mintegy 350 hóinak lesz kapás előveteménye. Az pedig már teljesen kiment a szokásból, hogy (kalászt kalászos után termeljenek. — A búzának sokkal jobb előveteménye a takarmánynövény — magyarázza Fejős elvtárs. Majd elmond ja, hogy a község gazdái sok állatot tartanak. A sok állatnak pedig sok takarmány kell. A feletetett takarmányból trágya lesz, rengeteg trágya és ez jó termőerőben tartja a földeket. Másrészt a takarmány után bőven van idő jó magágyat készíteni a búza számára. így termeli a gabonát a község gazdáinak nagy része. Az idei átlagtermés búzából: 9 mázsa 12 kiló A tanácsházán hivatalos adatok is bizonyítják, hogy Sióagárdon jól gazdálkodnak. Az állatlétszám és a szántóterület összevetéséből kitűnik, hogy két és fél holdra esik egy számosállat. Ezzel szoros összefüggésben vannak a növénytermelés eredményei is: nem véletlen az, hogy az idén 9 mázsa 12 kiló volt búzából és 11 mázsa volt árpából a községi átlagtermés. Kiváló átlagtermés ez, hiszen tudjuk, hogy igen kedvezőtlen volt a gabonatermelés szempontjából az időjárás. Sok község van Sió- agárd környékén is, ahol alig 6—7 mázsás volt a községi átlag. Vannak gazdák a községben, akik ezt a jó termésátlagot is túlszárnyalták. Fejős Jánosnak, a termelési bizottság elnökének, 12 mázsa termett holdanként. Még rajta is túltett Szeleczki Mihálj7, akinek holdanként 13 mázsás búzatermése volt. A termelési bizottság már össze is gyűjtötte az ilyen jó gabonatermelők tapasztalatait és nemrég vitát rendeztek róla a kultúrházban, ahol a termelési bizottságnak és a vele szorosan együttműködő mezőgazdasági szakkörnek állandó helyisége van. Községi kiállítást szerveznek Ahány tagja van a termelési bizottságnak, ahány gazda van a községben, jóformán annyi megfigyelés, tapasztalat, javaslat kerül megvitatásra, és ha az jónak bizonjnjl, alkalmazzák is nyomban. Finta János, a mezőgazdasági szakkör elnöke javasolta, hogy a termelési bizottság rendezzen a községben kiállítást. Jónak találták ezt az indítványt és a napokban meg is valósítják. A kiállítás megszervezésében sokat segít Pethő Gyula igazgató-tanító, ő látja el a termelési bizottság írásbeli teendőit, elkészíti a jegyzőkönyveket, kimutatásokat és sok más egj'éb olyan munkákat végez, amelyekkel nagyban előrelendíti a termelési bizottság munkáját. A kiállításon való részvételre eddig 85 gazda jelentkezett. Ki állattal, ki terménnyel vesz részt a kiállításon. Ismertetik majd azt is, ki hogyan érte el jó termelési eredményét. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a termelési bizottság mit segít a tanácsnak a vetési munkák megszervezésében. Finta János mond erről példákat, aki amellett, hogy a szakkör elnöke, a termelési bizottságnak is tagja: — Társadalmi munkával — sorolja — megjavítottuk a Sárvíz-csator- nánvezető hidat, s megjavítottuk a leányvári utat is. A Jó út — megkönnyíti a munkát Először azt hittük, hogy Finta János félreérti kérdésünket. Vetés he- lyett híd és útjavításról beszél. De nem. Ezek a munkák a betakarítás és a vetés idejében való elvégzését nagyban elősegítik. Azelőtt 4—5 kilo méteres kerülővel lehetett csak eljutni a leányvári út melletti határrészre. Ezért csak egy szó kellett a gazdáknak. Szívesen ment fogatával njindenki, gyorsan rendbehozták az utat és most fele erő kell a termények hazahordására és ahhoz, hogy szántani-vetni kijárjanak a határba. — Még egy kétkilométeres bekötő- utunk hiányzik — mondja Finta János, de ennek megépítéséhez a felsőbb szervek segítsége is kellene. A jó út ,pedig — teszi hozzá — fontos termelési érdek is. Igaza van Finta Jánosnak és reméljük, hogy nemsokára teljesül kívánságuk, hiszen kormányzatunk is ilyen beruházásoknál is előnyben részesíti az olyan községeket, mint Sióagárd, amelynek gazdái a termelésben és az állam iránti más kötelezettségeik teljesítésében is az élenjárnak. Teszkó Sándor P, Fülöp József kösépparasst rászolgál a bizalomra Terem-e jövőre 10 mázsa búzát egy hold föld a kisszékelyi Felszabadulás tsz határában ? T?ogaskérdés ez.-*• Igazság szerint csak az lehetne rá a válasz: az időjárástól, de leginkább a szövetkezet tagjaitól függ ez. Ha időben szántanak, vetnek, akkor igen, mert hiszen nem véletlennek tartják Kisszé- kelyben sem a 12 mázsás búza termésátlagot. „Termeltünk mi ezekben a földekben már többet is” — mondják a szövetkezet tagjai. Igen, csak nem úgy végezték el a mun kát, mint az elmúlt őszön. Egy szántásban még november vége felé is vetettek, a gabona betakarításakor pedig meglepődtek, hogy 4.5 mázsa lett az átlagtermés. Mert úgy számítottak, hogy a szélsőséges időjárás dacára is 8 mázsa búzát taka ritanak be egy hold földről. Lett is volna ha minden munkát idő ben elvégeznek, hiszen a járás egyik termelő- szövetkezetében, a kö- lesdi Kossuthban 8.2 mázsa volt a búza termésátlag. Szóval száz szónak is egy a vége: a kisszékelyi Felszabadulás tsz tagjai tavaly ősszel elhibázták a dolgot. De most már ezen nem lehet segíteni, akár mennyire is' bántja ő két a dolog, nem tehetnek mást, mint levonják abból a közmondásból a tanulságot, hogy „saját kárán tanul az ember leginkább”. Vájjon tanultak-e a kisszékelyiek? Tanultak sokat! Ezen az őszön nem úgy láttak munká hoz, mint tavaly. Az Őszi munkákat megelőző közgyűlésen elhatározták: megfeszített erő vei dolgoznak, de a jövő esztendőben akkor is többet kell, hogy termeljen a föld. Tervszerint az árpának, rozsnak legkésőbb szeptember 25-ig, a búzának pedig október 20- ig a földben kell lenni, mert jövőre legalább 10 mázsa átlagtermést akarnak elérni. A maradi ember erre azt mondaná: ostobaság ilyenkor eltervezni, hogy mennyit aratnak majd. Nincs igaza, aki ezt állítja. A jövő évi magasabb gabonatermést igenis most kell megalapozni. TVf ézzük most meg, *" hogy a kisszáke- lyi Felszabadulás tsz tagjai hogyan alapozták ezt meg, s akkor választ kapunk a kérdésre, hogy lesz-e jövőre 10 mázsás búza- termésátlag a szövetkezetben. Lesz olyan terület, ahol 10 mázsa lesz az átlagtermés, de hogy mind a 120 hold ennyit terem-e, ez fogaskérdés. A jelenlegi helyzet ugyanis az. hogy 80 hold búzát már elvetettek, méghozzá nem is akárhogyan. Megfelelő elővetemény után, jó táperejű földbe, kétszeri szántásba és időben. Ez eddig vendben is van. De vájjon mi lesz a még vetetten 60 hold búzával? Mert lényegében ettől függ, hogy lesz-e jövőre 10 mázsás átlagtermés. Ha a vetés volna csak vissza, akkor nem lenne különösebb probléma, hiszen a búzavetés ideje most van és még két-három hétig tart. A baj azzal a 60 hold kukoricával van, ami még szedetlcn. 4 'ri szövetkezet tagjainak ezt a 60 hold kukoricát előbb be kell takarítani. Minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy nagy feladat elé vannak állítva a szövetkezethettek. Egyes vezetőségi tagok, például Máyer József mégis azt állítja, hogy az időjáráson kittül csupán a pincehelyi gépállomáson múlik a búzavetés ideje. Azt mondja: „Vagyunk hat- vanketten, a kukorica 60 hold, minden családra egy hold jul, amit egy-két nap alatt könnyen betakaríthatnak és jöhetnek a gépek, lehet szántani, vetni”. Ez így elméiéiben nagyon szép, de még szebb lesz, ha • a gyakorlatban is így lesz. De jelenleg semmi biztosíték nincs arra, hogy az elméletet gyakorlat követi. Hiszen a szövetkezetben még eddig nem is szedtek kukoricát, vagy legalábbis nagyon keveset. Tie ha a terv meg- valósul, akkor valóban a pincehelyi gépállomáson a sor. Számukra sem lehet közömbös, hogy a szövetkezetben mennyi kenyérgabona tetem jövőre. A gépállomás kollektívájára nézve nagy szégyen lenne, ha o szövetkezet tagjainak megint lófogattal kellene elvégezni a vető- szántás egy részét, mint tavaly. De nem, ez semmiesetre sem ismét lődhet meg. A pincehelyi gépállomás a tavalyihoz képest öst- szehasonlíthatatlanul 1 jobban dolgozik. De maradjunk a lényeg mellett. Arról van szó, hogy terem-e 10 mázsa búzát egy hold föld a kisszékelyi Felszabadu- ' lás tsz határában. Felelőtlenség volna napjainkban azt is mondani hogy igen, meg azt is, hogy nem. Egyet azonban bárki leszögezhet: ez legnagyobb részt a szövetkezet tag jai, meg a gépáVmmás kollektiv áj án múlik. Hire vár az őcsényi tanács ? A TÖLNANÉMEDI GAZDÄK, akik az Alkotmány ünnepére versenyvállalásokat tettek mind becsülettel beváltották szavukat. Sok olyan gazda nevét lehetne felsorolni, aki határidő előtt teljesítette fogadalmát. De az elsők között is első volt P. Fülöp József 12 holdas gazdálkodó középparaszt. Azt beszélik róla a faluban, hogy különös ember. Lenézi, megveti azokat a gazdákat, akik kés lekednek a munkában, vagy adósai a nép államának. Azt tartja: „Ha én tudok: végezni a magam dolgával időben, más is tud. Én ki tudom fizetni az adót, pontosan eleget teszek mindenféle kötelezettségemnek, tegyen eleget más is”. Sőt az önérzetét sérti, ha egyik vagy másik gazdatársának a hanyagságát elnézi a tanács. Ilyen gazda ez a nevezett P. Fülöp József. A község becsületes dolgozó parasztjai szeretik. Persze, akadnak oljranok is, akik ferde szemmel néznek rá, mert határozottan megmond ja, amit akar. A hanyag, nemtörődöm gazdák azt is mondták már neki: „Mi hasznod van abból Jóska, hogy felhánytorgatod mások hibáját”. ö ilyenkor azt szokta mondani: „A nép közös ügyéért harcolni megEZT OLVASSUK Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban Részletesen tárgyalja a haltenyésztés egész folyamatát, a tavak megépítésétől a lehalászásig. Ismerteti a tógazdaságban számbajövő halfajok tenyésztését, a rizsföldi haltenyész- tést és a legújabb tudományos álláspontok alapján foglalkozik a gazdaságos etetési módokkal. A könyv elsősorban a haltenyésztés irányítóinak, a tógazdaságok vezetőinek nélkülözhetetlen kézikönyve, mert a te nyésztés minden mozzanatára megjelöli a feladatokat és közli a megoldás módját is. tisztelő, de egyben kötelesség is.” De ha már itt tartunk, nézzük meg, hogy maga P. Fülöp József hogyan harcol ezért KEZDJÜK TALÄN AZZAL, hogy a tölnanémedi gazdák bíznak benne. Az egyik gazdagyűlésen őt választották meg a mezőgazdasági állandó bizottság elnökének. P. Fülöp József mikor megválasztották, csak annjdt mondott: „ígérem, hogy rászolgálok a bizalomra”. A község dolgozó parasztjai, maga a párttitkár azt mondják, hogy P. Fülöp József állja a szavát, rászolgál a bizalomra. Ha mondják, akkor pedig el kell hinni, mert egész biztos így van. De ne arra építsünk, hogy mit mondanak, sorakoztassuk fel a tényeket, melyek tanúskodnak amellett, hogy P. Fülöp József milyen ember. Azt már említettük, hogy az Alkotmány ünnepére a tölnanémedi gazdák versenyt kezdeményeztek. Arról is volt már szó, hogy becsülettel állták szavukat. Ezért dicséretet is kaptak a gazdák, maga Fülöp gazda is. A rádión keresztül jutalomműsorral ajándékozták meg a falubelieket. P. Fülöp József és a község többi dolgozó parasztjai azonban nem elégesznek meg ennyivel, nem pihentek meg babérailcon, újabb nagy csata győzelméért indultak harcba... A NEMRÉGIBEN megtartott falugyűlésen arról beszéltek a község ve zetői, hogy közeledik a világ prole- táriátusának nagy ünnepe, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, ami csaknem egybe esik, hazánk egyik kiemelkedő történelmi eseményével, a tanácsválasztással. P. Fülöp József akkor azt mondotta: „November 7-e és a tanácsválasztás tiszteletére legméltóbban azzal készülünk, ha időben elvégezzük az őszi mezőgazdasági munkát, mindenből maradék nélkül teljesítjük állam iránti kötelezettségünket. Én megfogadom, hogy elsőnek végzek őszi munkánkkal, október 10-re eleget teszek egész évi beadási kötelezettségemnek és ebben versenyre hívom Gárdonyi Sándor gazdatársamat.” Gárdonyi Sándor, mintagazda elfogadta a versenykihívást és még több dolgozó paraszt csatlakozott ehhez. A tölnanémedi egyéni gazdák között tehát áll a verseny. Nagy érdeklődéssel figyeli mindenki, hogy ki lesz a győztes. A verseny győztese maga a dolgozó nép lesz! Hogy Tolnanémedin ki lesz az őszi munkák ideje alatt az első, az pedig már eldőlt. P. Fülöp József az első. Október 7-ig betakarította krumpliját, kukoricáját és kivétel nélkül mindenféle beadási kötelezettségének eleget tett. Á búza kivételével őszi vetését is befejezte. Versenytársa Gárdonyi Sándor sem igen van lemaradva. Csupán a kukoricabeadási kötelezettségének nem tett ezidőre eleget. De egyébként ő is élenjár az őszi munkákban, a kukorica kivételével ő is teljesített mindenféle beadási kötelezettségét. De többen is vannak ilyenek, aminek mindennél fényesebb bizonyítéka az, hogy a me gyei tanács begyűjtési vándorzászlaját jelenleg nem a mindig élenjáró szakadáti dolgozó parasztok őrzik, hanem a tölnanémedi tanács elnök irodájában ékeskedik. HIBA VOLNA azt állítani, hogy az elért eredmény egyedül P. Fülöp József érdeme. Nem, erről egyáltalán nincs szó. Az eredmények elérésének minden tölnanémedi vezető és becsületes dolgozó parasztja részese. Csupán azért íródott ez a cikk, hogy bemutassunk egy dolgozó parasztot, aki rászolgált .a bizalomra. Arra, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke a Hazafias Népfront helyi bizottságának tagja. öcsény községből az állomáshoz mintegy egy kilométer hosszú gyalogjárda vezet. Ezen a járdán szoktunk járni az állomáshoz éjjel-nappal. Köztudomás, hogy őcsényben sok olyan lakos van, aki Szekszárd- ra jár dolgozni. így tehát sokszor előadódik, hogy éjszaka koromsötétben kell jönni ezen az útszakaszon. Körülbelül 3 hónappal ezelőtt az állomástól mintegy 100 méterre eső csatornahidat lebontatta a tanács azzal a szándékkal, hogy majd újjáépítik. A vizet deszkával próbálták visszatartani, hogy a medret kiszárítsák. Mivel jött az esőzés, így nem sikerült a meder kiszárítása, elA minisztertanács határozata alapján 1954—55 gazdasági évben ezüst- kalászos tanfolyamokat tartunk megyénkben november 15-től március 15-ig. A tanfolyam vezetésére pályázatot hirdetek a következő feltételekkel: 1. Mezőgazdasági képesítést igazoló bizonyítvány, oklevél. 2. Gyakorlatban eltöltött idejének igazolása. A tejibeigyűjtés megj'énk területén nem halad kielégítően. Ez vonatkozik különösen a bonyhádi járás községeire, ahol nemcsak a tejbeadással, hanem a többi állati eredetű termények beadásával is gyengén állanak. Ilyen községek például a bonyhádi járásban Kakasd, Mucsfa, Lengyel, Tevel és Majos. Ezeknek a községeknek a dolgozó parasztjai nem teljesítik beadási kötelezettségüket, de annál többet visznek a bonyhádi piacra. Majos községben például Gáspár János 687 liter, Szőcs János maradt az építés. Az áradásnak irtár egyszer végeszekadt, most meg beköszöntött az őszi esős idő,' de a híd még mindig nincs felépítve. Az elnökhelyettes elvtárs is legalább naponta kétszer jár a lebontott hídon, mégsem tapasztalunk a tanács részéről semmi hajlandóságot arra. hogy a hidat megcsináltassa. Arra vár talán a tanács, hogy az őszi esőzések megkezdésével a dolgozók térdig sárba gázolva járjanak. Sok dolgozótársammal együtt megköszönném, ha a tanács végre sürgősen megcsináltatná a hidat. Deák Margit. 3. Részletes önéletrajz 2 példányban. 4. Amennyiben jelenleg valahol alkalmazásban áll, úgy az intézet, vagy vállalat vezetőjének írásbeli hozzájárulása csatolandó. A pályázatot a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóság Szekszárd címre küldendő be október lí-ig. MARKOVICS JÁNOS sk. igazgató. Felelősségre vonják a tejbeszolgáltatást elhanyagoló ílolgozó parasztokat Pályázati felhívás 222 liter tejjel tartozik államunknak, pedig mindkettőjüknek 2—2 tehene van. Mucsfa községben például Erős Szilveszter 631 liter tejjel maradt hátralékban. Tehenét eladta, hogy kibújjon a tejbeszolgáltatás alól. A később vásárolt tehenét pedig nem jelentette be a begyűjtési hivatalnál azért, hogy ne kelljen beszolgáltatni a tejet. Természetesen a fent említett dolgozó parasztokat nem teljesítésükért felelősségre vonják.