Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-10 / 241. szám
A minisztertanács intézkedései a racionalizálás során elbocsátott dolgozók érdekében A racionalizál ás helyes végrehajtása egyike ma a legfontosabb fel- | adatoknak. A felduzzadt, sok felesleges költséget felemésztő államapparátus csökkentése, az Igazgatási munkák ésszerű megszervezése elkerülhetetlenül fontos egész országunk fejlődése, s mindenekelőtt az élet- színvonal emelése szempontjából. A gyakorlati élet számos tapasztalata győzi meg a dolgozókat arról, hogy a drága apparátus, a felesleges, szűk. ségtelenül felduzzadt szervek a dolgozók zsebéből veszik ki a forintokat. Ez a felismerés vezette és vezeti a dolgozókat arra, hogy bírálatukkal, javaslataikkal hozzájáruljanak a racionalizálás helyes végrehajtásához. A racionalizálás számos embert érint, hiszen csökken az egyes hivatalok dolgozóinak létszáma, megszűnnek egyes munkakörök. Az elbocsátott dolgozók számára nem egyszer igen nagy problémát jelent az átmeneti nehézségek áthidalása. Államunk eddig is hathatós intézkedéseket hozott az elbocsátott dolgozók el. helyezkedésének biztosítására. A minisztertanács legújabb határozata további segítséget nyújt a racionalizálás során elbocsátott dolgozóknak. A határozat intézkedései az eddiginél körültekintőbben, sokoldalúbb segit. ségnyujtással könnyítik meg az elbocsátottak elhelyezkedését és megélhetésüket addig is, amíg új munkahelyen elhelyezkednek. Eddig az elbocsátott dolgozók kétheti felmondási járulékot kaptak. A határozat most úgy intézkedik, hogy a jövőben egyhavi illetményt kell kifizetni számukra. Mindazok, akiket 1954 július 1 óta bocsátottak el s ezideig még nem tudtak elhelyezkedni, pótlólag újabb kétheti felmondási illetményre tarthatnak igényt. A határozat intézkedik arról is, hogy egy hónapig az új munkahelyükön is elő- zőhaivi fizetésüket kapják meg azok a dolgozók, akik elfogadják áthelyezésüket fizikai munkára. Nem érheti hátrány a dolgozókat a határozat szerint a jogfolytonossá, got illetően. Az elbocsátott dolgozók a munkaviszony megszűnése után hat hónapig jogfolytonosságot élveznek. Ez azt jelenti, hogy új munkahelyükön folyamatos munkaviszonyban állóknak tekintik őket s a hat hónap alatt is megkapják a családi pótlékot, részesülnek orvosi és gyógy, szeirellátásban, jogfolytonosságot élveznek a nyugdíj, korpótlék, szabadságidő szempontjából is. Az elbocsátott éa vidéken elhelyezkedni szándékoló budapesti dolgozóknak problémát okozott a lakás- kérdés is. A minisztertanácsi határozat most e téren is segit azzal, hogy kimondja: a vidéken elhelyezkedő budapesti elbocsátott dolgozók lakásukat fenntarthatják és bármikor visszaköltözhetnek a fővárosba. Az elbocsátás és az elhelyezkedés közötti idő átmeneti nehézségeinek áthidalását segíti elő a határozat az. zal is, hogy kimondja: a racionalizálás során elbocsátott, termelőszövetkezetbe lépő dolgozók bizonyos kedvezményekben, például munkaegység előlegben részesülhetnek. A határozat több intézkedése gon_ doskodik arról, hogy az elbocsátottak minél előbb elhelyezkedhessenek a számukra leginkább megfelelő munkakörben. Éppen ezért felhatalmazza az egyes minisztériumokat, hogy átképzés tanfolyamokat indítsanak azokon a munkaterületeken, ahol szakmunkáshiány mutatkozik. A kisipari termelőszövetkezetek és önálló iparosok a jövőben több anyagot kap naflc bogy több munkaerőt foglalkoztathassanak. A határozat gondoskodik arról is, hogy szervezettebb munkával biztosítsák az elbocsátottak el. helyezését a képességeiknek leginkább megfelelő új munkakörbe. Éppen ezért a Munkaerőtartalékck Hivatala rendszeresen részletes nyilvántartást készít a munkaalkalmak- róL A minisztertanács határozata intézkedik arról is, hogy a racionalizálás helyes végrehajtásával enyhíthessük a lakáshiányt. A felesleges hivatalok, vállalati adminisztrációs részlegek megszűntével ugyanis számos lakás és hivatali helyiség is felszabadul. A határozat előírja, hogy a racionalizálás során felszabadított lakások 50 százalékával az a szerv rendelkezik, amely a helyiséget felszabadította. Mindezek az intézkedések megkönnyítik az elbocsátott dolgozók helyzetét, biztosítják, hogy minél hamarabb megtalálják elhelyezkedésüket. A SIÓI titkárságának haiáreza'a a munkaviszonybin nem léve szakszervezeií tagok rendkivii i segé.yértl A racionalizálás és az ipar egyes területeinek átszervezése folytán felszabadult munkaerők elhelyezkedése — népgazdaságunk számos területén jelentkező munkaerőhiány ellenére — bizonyos időt igényel. A munkaóráik egy része a munkaerőirányító irodák segítségével sem tud elég gyorsan elhelyezkedni. Ezért a SZOT titkársága felhívja a szakszervezeteket, hogy az átmenetileg munkaviszonyban nem lévő tagjaikat rendkívüli segélyben részesítsék. A segélyezés feltételei a következők: segélyben részesülhet az a dolgozó, akinek munkaviszonya a racionalizálás következtében szűnt meg és aki a) legalább egy éve tagja a szak- szervezetnek és erre az időre járó tagdíjat hiánytalanul befizette, b) egy évnél hosszabb tagsággal rendelkezik és három hónapnál több .agdíjelmaradása nincs, c) akinél a munkaviszony megszűnése óta legalább hat hét eltelt, d) nyugdíjra nem jogosult. A segély összege: abban az esetben ha: a) a háztartáson belül legalább egy kereső van, egy alkalomra 250 forint, b) háztartáson belül kereső nincsen, egy alkalomra 500 forint. A segélyezés módja: A segély jogosságának elbírálását és kifizetését az az üzemi (hivatalban szakszervezeti) bizottság végzi, melyhez a munkaviszony megszűnése előtt a segélykérő tartozott. Az üzemi bizottsághoz a segélykérő dolgozók kellően indokolt írásbeli kérelemmel fordulhatnak. A segély engedélyezéséről esetleges 'elutasításáról a kérelmezőt írásban értesítik. Abban az esetben, ha a dolgozó az üzemi bizottság döntésével nem ért agyét, panaszával a szakszervezet illetékes területi bizottságához, ennek hiányában vidéken a szakszervezetek megyei tanácsához, Budapesten, ha a szakszervezetnek terület, bizottsága nincs, a szakszervezet központjához fordulhat. Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága. kendés-France miniszterelnök a bizalmi kérdés fe.vetése mellett döntött A nemze'gyütés keddi ülésén dönt a kormány sorsáról Párizs (MTI): A francia nemzet- gyűlés kétnapos „londoni vitája" után, amelynek során Mendés-France miniszterelnök balról éppúgy, mint jobbról, ismételten igen kínos keresztkérdések pergőtüzébe került, a miniszterelnök végülis úgy döntött: nincs más kiút, mint felvetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnök ezt a bejelentését hajnali egy óra tájban tette a nemzetgyűlés hosszan elnyúló éjszakai ülésén. Az alkotmányos előírások értelmében csak két ülésnap eltelte után, tehát a nemzetgyűlésnek kedden tizenöt órára kitűzött ülésén kerülhet sor a bizalmi szavazásra. A miniszterelnök bejelentése szerint a bizalmi szavazás azon határozati javaslat alapján történik, amelyet a miniszterelnök pártjához tartozó Aubry képviselő szövegezett meg, azonban az eredetihez képest módosított formában A javaslat a következőképpen hangzik: — A nemzetgyűlés újból leszögez: Franciaország hűségét az északatlanti egyezményhez és akaratát, hogy köz. remüködj ék a nyugateurópai egység felépítésében. A nemzetgyűlés, tudo- másulvéve a londoni tárgyalások lefolyásáról és eredményeiről szóló beszámolót, bizalmát nyilvánítja a kor. mány iránt a londoni tárgyalások során elfoglalt álláspontjáért és azon politikával kapcsolatban, amelyet a miniszterelnök a Ház előtt kifejtett Párizsi politikai körök szerint a miniszterelnök még a nemzetgyűlési vita másnapján is abban reménykedett, hogy a Ház egyszerű szótöbbséggel tudomásul veszi majd beszámolóját. Rövidesen azonban meg kellett győződnie arról, hogy az Aubry- féle határozati javaslatnak első fogalmazásában, nincs sok kilátása arca, hogy elfogadásra találjon olyan szótöbbséggel, amelyet a miniszter- elnök még „elfogadhatónak és kielégítőnek'1 találhatna „londoni politikájának“ folytatására. így történt azután, hogy Mendés- France közölte a Házzal, a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a más pártok és pértcsoportok által előterjesztett határozati javaslatok egyikét sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést. A szocialisták ugyanis elhatározták, hogy az Aubry- féle javaslat feletti döntésnél tartózkodnak majd a szavazástól. Az MRP viszont arra az álláspontra helyezkedett, hegy a kormány határozati javaslata ellen fog szavazni, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a ’.zocialisták álláspontja. Az ellenzéki álláspont kialakulása azután lavinaszerűen átterjedt a „függetlenekre“ is. A helyzet teliét úgy alakult, hegy egyedül a radikálisok és az RPF támogatása körülbelül kétszáz szavazatot biztosított volna Mendés- France-nak. Mindezek a nyílt és kulisszák mögötti eredménytelenül maradt alkudozások önmagukban is mutatják, milyen, a tömegnyamás által váltig kiélezett helyzetiben kísérli meg a miniszterelnök megszerezni a nemzetgyűlés jóváhagyását a bonni re- vansiszták felfegyverzésére. Kinevezés A kohó. és gépipari miniszter Zso- I Művek igazgatói tisztére nevezte ki finyecz Mihályt a Rákosi Mátyás * A miniszlertanács rendefete a közgazdaságtudományi intézet te'á'lí’ásáré! A minisztertanács közgazdaságtu- i el és annak vezetőjévé Friss Istvánt dományi intézet felállítását rendelte 1 nevezte ki. Külföldi hírek BERLIN Erich OUenhauer, a Német Szociái demokrata Párt elnöke egy hannoveri gyűlésen kijelentette: — Adenauerék nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy a bonni parlament külpolitikai vitájával befejeződött a harc a londoni megállapodások ellen. Ez a harc Nyugat-Német- országban még csak most kezdődik. IlOPENHAGA Az „Ekstrabladot" című dán lap jelenti, hogy Dánia-szerte a hadsereg több tagja tiltakozásul Nyugat- Németország remilitarizálása ellen, kilépett a hadsereg soraiból. Amikor elhagyták a hadsereget, kijelentették, harcoltak az ország szabadságáért, és éppen ezért eszméik kigúnyolását látják abban, hogy együtt kellene működniök a német militaristákkal Rendelet az önkéntes földcserék és földátadások szabályozásáról A Magyar Közlöny október 9-én megjelent 78. szám a földművelésügyi miniszter rendeletét közli az önkéntes földcserék és földátadások szabályozósáról. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok 'helyesebb terüleitkialar kítás érdekében kiadott rendelet éi-telméöen a gazdasághoz tartozó földek kicserélésére önkéntes megállapodást köthetnek: állami gazdaságok egymás között, állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok, termelőszövetkezetek egymás között, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodók, termelőszövetkezetek és egyenleg gazdálkodók. A megálla- p->dás érvényességéhez az állami gazdaság felett felügyeletet gyakorló termelési Igazgatóság vezetőjének, iielőjeg a termelőszövetkezet közgyűlésének előzetes hozzájárulása szükséges. Egyénileg gazdálkodónak csereföldet kívánságára a nem hasznosított állami tartalékföldekből :s lehet adni. Önkéntes megállapodás alapján állami gazdaság termelőszövetkezettől, termelőszövetkezet pedig állami gazdaságtól indokolt esetben cse- reföid nélkül is vehet át területet, ha ehhez az illetékes termelési igazgatóság vezetője, illetve a termelő- szovet.fezet közgyűlése előzetesen hozzájárult. Termelőszövetkezet, állami gazdaság részére Uymódom földet iegíeljebb az általa átvett állami tartalékterület mértékéig adhat át. Az állami gazdaság —• ha üzemi temjeiének (jobb kialakítása szükségessé teszi — távoleső, szétszórt ingatlanait az illetékes termelési igazgatóság vezetőjének előzetes hozzájárulásával állami tartalékíöldként leadhatja, ha a földet a községi tanács végrehajtóbizottsága hasznosítani tudja vagy arra földrendezés céljára szükség van. Az állami gazdaság üzemi területének ' tagosított táblájából azonban tartalékíöldként területei leadni nem lehet. Termelőszövetkezet gazdálkodási területéből állami tartaléktőidként csak a közgyűlés határozata és a földművelésügyi minisztérium előzetes engedélye alapján adhat le ingatlant. A földcseréről és földátedásról szóló megállapodást az érdekelt tulajdonos, vagy használó és a községi tanács vógrehajtóbizottságának elnöke írja alá. A földcserét vagy földátadást a járási tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya engedélyezi, s azt csak az engedély kiadása után lehet végrehajtani. A járási tanács végrehajtó- bizottsága mezőgazdasági osztályának döntése alapján a telekkönyvi hatóság, valamint a járási földnyil- vántartási kirendeltség a földcserét illetve a fökiátadást telekkönyvben és az állami fölökönyvön keresztülvezeti. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos földnyilvántartási és esetleges földmérési munkákat — a telek- könyv részére szükséges vázrajzokat is — az illetékes megyei földmérési iroda végzi el. Barlanglakok Rómában A Daily Telegraph írja: A római törvényhatóság által kibo. csátott statisztikai adatok szerint 45.431 személy él a város területén barlangakban, kezdetleges viskókban s más menedékhelyeken, világítás. viz s egészségügyi berendezések nélkül. Százezrekre rúg azoknak s száma, akik egészségtelen körülmények között laknak. Külpolitikai jesyze'ek Hitelt érdemlő hírforrás Truman, az Egyesült Á'lamck volt elnöke a közelgő kongresszusi választásokkal kapcsolatosan levelet írt Mi- tchellnek. a demokrata párt országos bizottsága elnökének, s felhívta őt, hogy vívja ki a párt győzelmét a küszöbönálló választásokon. Abban persze nincs semmi csodálatos, hogy Truman, aki a demo- kratapárt egyik oszlopa, a párt választási győzelmét várja. Sokkal érdekesebb az, hogy mint a levélből kitűnik, Trumannek azért kel! a demokrata kongresszusi többség, mert szerinte ez megkönnyítené Eisenhower köztársasági párti elnök külpolitikájának megvalósítását! „Nekem úgy tűnik — írja Truman levelében, — hogy Eisenhower elnök titkon demokratapárti kongresszus megválasztását kívánja ... Ha azt akarja, hogy a történelem mint sikerekkel ékeskedő elnököt tartsa majd számon, demokratapárti kongresszusra van szűk sége.” Jóllehet Truman levelét a választási hadjárat szempontjai diktálták. abban a tekintetben mégis rendkívül figyelmetkeltő, hogy nyíltan beismeri a Wall Street két pártja közötti „nézeteltérések“ tisztára kirakati jellegét. Truman teljesen nyíltan tett tanubizomy ságot arról, hogy nem lát semmi lényegbevágó különbséget a dómokra bapárt és a köztársaságpárti kormány politikája között, s teljesen lehetségesnek tartja, hogy a kongresz szus a demokratáik szavazataival a köztársaságpártiak külpolitikáját folytassa. Truman beismerése érthetően kihozta sodrából a reakciós amerikai lapokat, amelyek féltve őrzik a dollár- demokrácia e botrányos titkát. A New York Herald Tribune megrója Trumant. ki-, jelentését „kínos tréfának“ nevezi, s hangoz- tatja, hogy az „efféle fecsegés — felháborító demagógia.“ Csakhogy mindenki tudja: mindenekelőtt azok folytatnak „felháborító demagógiát“, akik fenn akarják tartani a látszatát az ame rikai demokráciának, amelyet a volt elnök akaratlanul leleplezett Mindenki látja, hogy a két vetélkedő pórt —- a demokratapárt és a köztársasági párt — a fegyverkezési hajszában, háborús őrület szításában, új háború előkészítésében érdekelt monopóliumé« po_ . litikáját folytatja, mely tői a Wall Street pénzmágnásai profitjuk további megnövekedését várják. Az Egyesült Államok volt elnöke, aki ezt a tényt megerősíti, ebben a vonat, kozásban igazán hitelt érdemlő hírforrás. William Bullitt élete során nem egyféle foglalkozást űzött. Egy ideig tiszti egyenruhát viselt, aztán diplomata-frakkot, később tengerészegyenruhát, majd a Laptudósítók utiruháját. Minden öltözékben és minden szerepben egy urat szolgált: a háborút. Mindenütt, ahol az agresszív erők fel ütik a fejüket és új háború kirobbantására készülnek, megtalálhatjuk Bullitt urat is. A „Look“ című folyóirat nemrég közölte Bul- titt „Támogassuk-e a vörös Kína elleni támadást?“ című cikkét. Csodálatos cikkecskéje elején Bullitt röviden, de kifejezően jellemzi a tajvani hadsereget: „A kínai hadsereg sorkatonái és tisztjei túlnyomórészt a szigeten terMÁU BULLITT! mesztett rizzsel és kápoez tóval táplálkoznak. Elegendő kalóriát, de nagyon kevés vitamint kapnak. Zsoldjuik az amerikai viszonyokhoz képest hihetetlenül nyomorúságos. Amerikai pénzre átszámít va egy katona havonta 80 centet kap." A Csang Kai-sek-féle katonák csakugyan nem kerülnek sokba az amerikaiaknak ! Azt hinnők, hogy ez a lehangoló kép lehűti a háborús fógyujtogató harci lázát. Szó sincs róla! Bu,l- Litt úgy képzeli, hogy ezzel a 600.000 főnyi káposztahadsereggel „felszabadítják" (értsd: „leigázzák") a 600 milliós kínai népet. Hogyan is képzeli ezt Mr. Bullitt? Reményeit a világ legolcsóbb ágyútöltelékének „harci szellemé be" veti. Pedig Builitt jól tudja, hogy a tajvani hadsereg nagyrészt erőszakkal mozgósított tajvani parasztokból és munkásokból áll, akiket csak a közeli, hatalmas és szabad hazájuk testvéri segítségébe vetett hit éltet. Ami pedig a Csang Kai-sek- féle hadsereg fejeseit illeti, ennek a káposztán vett söpredéknek „szelleméről" jobb nem is beszélni. Bullitt azonban nemcsak beléjük veti bizalmát. Reményeinek oszlopa egy „méltóságteljes, jólnevelt, jóságos, éleseimé jü és bátor gentleman". Ebben a titokzatos leírásban bizony nem könnyű ráismerni a szánalmas, megvesztegetett bábra: Csang Kai-sekre, akinek neve a politikai csőd, a hitszegés, és aljasság jelképe lett. „A ma élő amerikaiak egyike sem méltóbb nála a tiszteletre és lelkesedésre" — folytatja Builitt Csang Kai-sekröl szóló áradozását. (Zárójelben megjegyezzük, hogy ezeket a bókókat sem az önzetlen elragadtatás sugallta. Rossz nyelvek szerint Builitt barátságos déltaj- vami házacskáját Csang Kai-sektől kapta ajándékba a kölcsönös „tisztelet és lelkesedés" jeléül.) Builitt úr alaptalanul sértegeti az amerikai népiét. Elég lett volna washingtoni gazdáinak szűk kis körére utalnia és akkor állítása megfelelne áz igazságnak, hiszen a fent- említett tajvani gentleman, aki a kínai népből kiszipolyozott vagyonát amerikai bankokban helyezi el, csakugyan teljesen méltó Bullitthéz és a hozzá hasonló amerikai gentlemanekhez.
