Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-01 / 233. szám

( Szovjet kormányküldöttség érkezett a nemzeti ünnep alkalmából a Kínai Népköztársaságba NAPLÓ 1954 OKTOBER 1 Peking (Uj Kína): N. Sz. Hruscsov, aak, a Szovjetunió Kommunista Párt jónak Központi Bizottsága első tit­kárának, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnöksége tagjának vezetésé­vel szerdán délután különrepülőgé- i>em Pekingibe érkezett a Szovjetunió kormányküldöttsége. A küldöttség a kínai kormány meghívására érkezett hogy résztvegyen a Kínai Népköz- társaság ö. nemzeti ünnepe alkalmá­ból rendezendő ünnepségeken. N. Sz. Hruscsov meleg taps köze­pette. többek között a következőket mondotta a repülőtéren: — A Szovjetunió kormányküldött­sége, amely a Kínai Népköztársaság negalapít&sánák 3. évfordulójává kapcsolatos nagyszabású ünnepségek alkalmából éx-kezett Pekingbe, a nagy Kína ősi fővárosálba, a szovjet nép nevében őszinte jókívánságait tolmácsolja a testvéri kínai népnek. Melegen üdvözöljük a kínai népet abból az alkalomból, hogy az alkot­mányt elfogadta és Mao Ce-tung elv. társat, a kínai nép nagy fiát és ve­zérét a Kínai Népköztársaság elnö­kévé választotta. A világ valamennyi békeszerető népe úgy vf.U’ (hogy a két hatalom — a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság — közötti megtörhetetlen ba­rátság erős fellegvára a békének s nagy és legyőzhetetlen erő, amely napról-napra növekvő befolyást gya­korol az összes nemzetközi problé­mák rendezésére az egész emberiség és a világibéke megszilárdítása érde­kében. A MÁV vezérigazgatósága köKli, hogy október 3-án életbelépteti a téli menetrendet. A vonatok köz­lekedésére vonatkozó részletes ada­tokat a most megjelent hivatalos me­netrendkönyv tartalmazza. Minthogy a nyári időszámítás megszüntetése és a téli menetrend életbeléptetése egybeesik, az október 2-ről 3-ra vir­radó éjjelen közlekedő vonatok in­dulási idejében bizonyos változások lesznek, ajánlatos, hogy mindazok, akik utazásokat az említett éjjelre tervezik, előzőleg a vasútállomáso­kon érdeklődjenek a vonatok indu­lásának időpontjáról. Kinevezés A minisztertanács Mód Aladárt, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkárát az Eötvös Lóránd tudományegyetem „Marxizmus-leninizmus alapjai“ tan­székére egyetemi tanárrá nevezte ki. Bevan beszéde az Angol Munkáspárt politikájáról London (MTI) Bevár., az Angol Munkáspárt úgynevezett balszárnyá­nak vezetője szex-dán este beszédet tartott egy scarboi’oughi gyűlésen, amelyet párthívei rendeztek. Bevan bírálattal illette a munirás- párti értekezletet azért, mert vé­delmébe vette a délkeletázsiai szer­ződést (SEATO) s végül — az ame­Ollecfaauer tárgyalni fog Attleevel Berlin (MTI): Erich Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke Ang­liába utazott az Angol Munkáspárt scarboroughi konferenciájára. Ollen­hauer elutazása előtt kijelentette, hogy megbeszélést .folytat majd Att­leevel, a munkáspárt vezetőjével azok ról a lépésekről, amelyeket a Két fin „európai védelmi közösség'' bukása és a munkáspárti konferen­cia határozatai után tehet. Október 2-án éjfélkor megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata ér­telmében a nyári időszámítás, ame­lyet május 23-án vezettek be, október 3-ig tart. Október 2-án 24 órakor te­hát az órákat 23 órára kell vissza- igazitani. fi miifszteríanács iia'ározaü a spor:- létcsiltnények igénybevéseíévei és haszná!atával kapcsolatos egyes kérdésekről A minisztei-tanács határozatot ho­zott a sportlétesítmények igénybevé­telével és használatával kapcsolatos egyes kérdésekről. A határozat ki­mondja, hogy sportlétesítményt, vagy sportcélra kijelölt területet nem sportcélra igénybevenni nem szabad. Népgazdasági érdekből kivételesen indokolt esetben az illetékes minisz­ter javaslatára az OTSB engedélyez­heti az igénybevételt. Ebben az eset­ben az igénylő azonos célokra alkal­mas megfelelő sportlétesítmény épí­téséről tartozik gondoskodni. Nem sport-célra történő időleges, vagy esetenkénti felhasználáshoz a megyei (budapesti) TSB sohat enge­délyt. A sportlétesítményeket használó sportszei-vezetet az OTSB jelöli ki. Ha a sportlétesítmény használatában a sportszervezetek között vita támad­na, az illetékes megyei (budapesti) TSB dönt. rikai uralkodó körök Kína-ellenes háborús politikájára célozva kijelen­tette: „Nem hiszem, hogy az átlag- amerikaiak Kína-ellenesek. Az an­gol nép sohasem fogja követni az Egyesült Államoknak azt a politiká­ját, mely a kommunista világgal való állandó ellenségeskedésen ala­pul ...“ Jugoszláv kálónál repülő­gép leszállása magyar területen Szeptember 28-án egy C 47 típusú kétmotoros jugoszláv katonai repülő­gép a jugoszláv—magyar határ k$ze_ lében eltévedt és Letenyéről délke­letre berepült Magyarország terüle­tére. A gépet a magyar néphadse­reg vadászgépe leszállásra szólította fel. A jugoszláv gép a felszólításnak eleget tett. Illetékes magyar szervek hozzá­járulásával a jugoszláv repülőgép öt­főnyi személyzetével együtt szeptem­ber 29-én visszarepült Jugoszláviába. A francia nép „nem^-et mond Rárizs (TASZSZ): A francia de­mokratikus közvélemény a Nyugat- Németország felfegyverzésének kér­désével foglalkozó londoni kilenc, hatalmi értekezletben az ország biz­tonságának és függetlenségének, va­lamint Európa és a világ békéjének veszélyeztetőjét látja. Amint a l'Humanité és a Lifoération közli, a francia dolgozók levelet küldtek Menetes-Francénak London­ba és követelik, utasítsa el Nyugat- Németország militarizálásának ter­vét és folytasson olyan politikát, amely a német probléma békés ren. dezését célozza az érdekelt felek kö­zötti tárgyalások útján. Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldöm önnek, Elnök elvtárs és Önön keresztül a nagy kínai népnek és kormányának. A kínai nép az elmúlt öt év során az Ön iránymutatását követve, hatalmas sikereket ért e! a népi demokratikus rendszer megszilárdí­tása terén, az ország építésében és a világbéke oltalmazásában. Mind­ezek a sikerek nemcsak a magyar népét lelkesítik, de nagymértékben erősítik a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette táborát. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek nagy feladatai megvalósításához. DOBI TSTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. CSOU EN-LA.I elvtársnak, * a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének Peking Engedje meg Elnök elvtárs, hogy a Kínai Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, fennállásának ötödik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldjem a nagy kínai népnek, a Kínai Népköz- társaság kormányának és személy szerint önnek. Elnök elvtárs. Szilárd meggyőződésem, hogy a kínai és a magyar nép közötti tör­hetetlen barátság jelentős hozzájárulás a két ország felvirágzásához. A kínai népnek további ragyogó eredményeket kívánóit országa építésében, a világbékéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcá­ban, amellyel tevékenyen hozzájárul a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor sikereihez. NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ■MIT1II ■IIMWyvm II ilHllMMnBMHMBBnnMIMBBHnnMBnm A minisztertanács határozata az 1954—55. évi fűtési idényről A minisztertanács határozatot ho­zott az 1954—5ö. évi fűtési idényről. A határozat értelmében a fűtési idény október 1’5-én kezdődik. Köz­ponti, vagy kályhafűtéssel rendelke­ző állami szerveknél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban október 16 után akkor lehet megkez­deni a fűtést, ha az Országos Me­teorológiai Intézet előrejelzése sze­rint a várható napi középhőmérsék­let plusz tíz Celsius foknál alacso­nyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek. óvó. dák, csecsemőotthonok, vagy ezek­kel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmények, iskolák, egyetemek, napköziotthonok, vala­Irta: ÖRSI FERENC TV. A z a bírótól még kapott néhány jótanácsot, aztán nekieresztet- te a gyeplőt. A lányok közül egy- pái-an utána integettek, az asszonyok keresztet vetettek, a férfiak sóhaj- mztak, nem tudni, hogy az örömtől, vagy a szégyentől, ö nem látott senkit, nem figyelt semmire, üteme­sen ringott a ló hátán, még arcában erezte kis asszonya meleg lehelletét, szájában az utolsó csók megi'emeg- tetö ízét. A ló gyorsan ment. István úgy vélte, hogy csak pillantással eiőbb kapott a hátára és máris a nyires- hez ért. A szeptemberi reggel nyir­kossága megborzongtatta. Mintha felébredt volna. Lépésre fogta levát. Megállt. Töprengett, mitévő legyen. Aztán téx-de nyomásával az össze- hajló ágú fehér fák közé irányította az állatot. — Átmegyek a tamócai útra — gondolta. Onnan messzebbről látom a faluvégét. Meg, ha észrevesznek. nem tudják, hogy Szentesről jöttem, — töprengett, miközben lova csend­ben poroszkált a harmatos fűben. A tarnócai út mély keréknyoma már látszott, amikor lecsúszott a földre. Lovát bent hagyta a fák kö­zött, ő meg kxóvakodott az erdő sze­gélyéhez, oda, ahol egy fertálynyi kiszögelésből egyenesen beláthatott a faluba. Ott lapult. Kimeredt szem­mel leste mint mozognak apró vö- rösköjaenyes emberkék az utolsó há­zaknál. Néha egy-két lovas is kivág­tatott a faluvégén. Ilyenkor szíve ke­gyetlenül dobogni kezdett. — Talán már indulnak is! — csú­szott hátrább önkéntelenül. De mi­kor azok visszatértek, megint csak nekibátox'odott. —■ Megvárom merre indulnak, aztán lóra! Megviszem a hírt. Amint ott lapult a szeptemberi harmatban — úgy vélte, hogy órák hosszat — kürtölést hozott feléje a szél. Először egy fújta, majd csatla­kozott hozzá a többi. — Indulnak! — remegett meg a torka. — Vájjon elbújtak-e már? Aztán tudnak-e még egyet fordulni, hogy a legszükségesebben kívül mást is menthessenek! Lehet, hogy vissza­tértek, hisznek abban, hogy én majd eligazítom a dolgokat. Én meg itt hasalok. Egye a rossebb! Miért nem jelentkeztek! Éppen én * dögöljek meg? Aztán eszébe jutott az asszony. Meg az is, ha elfognak egy falubélit, abból kisanyargatják, hogy hova bújtak a többiek. Akkor meg hiába minden! A kürtök szóltak. — Ezek indulnak! Felugi'ott. A hirtelen mozdulattól megszédült kicsit. Aztán gyors lép­tekkel elindult a faluba. A ló bel­jebb legelészett. — Csak meglelem, ha ... Nem fejezte be a gondolatot. Ész­ben forgatni nem jó, hogy másként s lehet. A barcsi templom tornyát már messziről látta Nyújtott ének hang :át fogta fel a füle. Kesernyés per nye szagot hozott a szél. A pirkadat hűvösségét már felszívta a nap. Ist­ván mégis úgy érezte, hogy minden ’épésével mélyebben gázol valpm je­ges folyamba. Dermedten, nehezen mozogtak lábai és ez a dermedtség keményen szorította a meliét. Alig kapott levegőt tőle. — Talán jobb lenne megíapulni! Éc 'ússza ... í£ ét vörösköpenyes lovas ugra­“■ tott eléie a temetőszéli j szomo- rúfűzekből. Szót sem szóltak, csak fekete szemük villogott. Á legény megtorpant. Pillanatokig álltak né­mán. — Adj Isten — csuklóit el a hang­ja,. Aztán megköszörülte a torkát és biztos hanson ismételte hoi~vátui: —’.Adj Isten testvérek! — Te beszélsz horvátul? — csodál­kozott rá az egyik. — Jártam én odalent — erősítette hangját, ahogy a félő ember teszi. — Fuvarba. — Hová mész? — kérdezett to­vább a vörösköpenyes. A másik egykedvűen fogta övébe dugott pisztolya nyelét. — Barcsra. — Honnan jössz? — Csokonyából. — A postaút felől? — Arról. — Nem láttál ott horvát .-ereget0 — Egy fiát sem. — Na gyere — intett a beszélő és megindult a község belseje felé. A másik mögéje kanyaradott, hogy meg ne ugorhasson. Ahogy -beljebb értek, mind több és több saerezsánnal találkoztak. Hosz- szú puskájuk gyöngyházzal rakott tusája csillogott. Némelyik vörös sip­kát, másik kecskebőr kucsmát hor­dott. Kíváncsian bámulták a hosz- szúgatyás magyart, aztán bekanya­rodtak valamelyik udvarba és nem­sokára hangos recsegés jelezte, hogy nincs nyitva a kamra ajtó. — Falu­belit egyet sem látott. A plébánia előtt, amelyik Mujzer főtisztelenaő úr rezidenciája volt. őrök álltak. A kísérő gyors beszéd­del magyarázta, hogy egy csokonyai magyart hoz. aki most jött arról. Az őr eltűnt a házban, amikor vissza- ött. csak intett. — Hozzad! IT1 ehérkaibátos császári tiszt ült *• a horvát tisztek között. Nagy t.érképe kerek asztalról lógott le. — Azt mondja a legény, hogy cso­konyai — mutatott rá az egyik sze- rezsán tiszt. A fehérkabátos mértéktartó érdek­lődéssel feléje tekintett. — Milyen az út arra? — kérdezte horvátul. István torka száraz volt, mintha láz epesztette volna. — Azon jöttem uram — suttogta. 3 alig mert a tisztre nézni. — Beszélj hangosabban! Járható? — Hát, homokos, homokos. — Szekerek tudnak mozogni rajta? — Hogyne tudnának — bólintott mélyet és érezte, hogy égni kezd & rüle karimája. A fehérkabátos a térképen mérics­kélt, — Itt két út is van. Melyiken jöttél? — A rövidebben. A fukar szó után hosszan nézeget­ték. a térképet, aztán szúrós tekin­tettel végigmérte. — Mit keresel Barcson? — Lovakért jöttem uram — mond­ta mereven a tisztre nézve, — mert két nap múlva vásár lenne Atádor és ilyenkor mindig hajt oda lovakat cenzár Schwarz úr. A fehérkabátos töprengeni látszott, többször végigmustrálta, majd az.őt bejelentő tiszt felé fordult: — Őrizet alatt marad! Azután le- pöccintett karjáról egy szédelgő, tes­tes őszi legyet A plébánia téglakerítése mellé te­lepedett. Az udvaron tisztek, Katar nák mászkáltak. Feléje sem néztek,1 csak a téglafal fölött látszott az örök hosszú puskájának csöve, amint föl- alá jártak a falon túl. Délutánig csak elüldögélt. Ott gunnyasztott a fal tö­vében becsukott szemmel és Katára v, gondolt. Féltette, aggódott érte. ré- ■ meket képzelt, hogy ott a lápos Zsag- nyékban elpusztul Kata is, meg aj születendő is. — Nem, ez nem lehet — rázta meg fejét hogy egész teste belerándult. M ár átbukott delelőn a nap, ami. * bor a tornácról feléje intet­tek. A fehérkabátos szigorú arccal váida. — Ha becsapsz, felakasztatlak! — tartott kis szünetet. — Arra felélj, mikor érünk a postaidra, ha most indulunk. y A férfi lassan a nap felé fordult, aztán naptól vak hunyorgással a tiszthez. — Lovon még sötétedés előtt. Gyalogosan sötétedés után. Szekérrel meg, kár is elindulni. Azzal útköz­ben kell éjszakázni. — Van olyan helység, ahol tábort üthetnénk? — Pásztorszállások, tanyák van­nak az út közelében, de nagyobb falu nincsen. A tiszt gondolkozott kissé, aztán a körülötte állókhoz fordult. — Akkor holnap virradatkoír.’. in­dulunk! Halk morajlás, feszes meghalló» volt a válasz. (Folytatása következik) Cseu En-laj fogadóst adott a külföldi kü'döttséqek tiszteletére Peking (TASZSZ) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke és külügyminiszter i-zep- rember 29-én fogadást adott a Kínai Népköztársaság 5. évfordulójának ünnepségeire Pekirtgbe érkezett kül­földi társadalmi és kultúrküldötlsé- gek tiszteletére. Mao Ce-Tur.g elnök szívélyesen üdvözölte a Kínába érkezett vendé­geket. Köszönetét fejezve ki baráti érzelmeikért, poharát ürítette az ösz- szes jelenlevők egészségére, a kö!- csönös barátság további elmélyítésé­re, az egyetemes béke fokozott meg­szilárdulására. A fogadás meleg baráti légkörben folyt le. Edith Summerskill-t választották meg az Angol Munkáspárt elnökévé London (MTI): Szerdán este az An­gol Munkáspárt scarboroughi érte­kezletén Edith Summerskill.-t válasz­tották meg a párt elnökévé. Edith Summerskill — mint ismeretes, — tagja volt annak a munkáspárti kül­döttségnek, amely a közelmúltban lá­togatást tett a Szovjetunióban és a Kínai Népköztársaságban. Edith Summerskill megválasztása után ki­jelentette a Reuter tudósítójának: ..Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy előmoz­dítsam a Kelet és Nyugat közötti lá­togatásokat.“ DÉDANYÁM BÖLCSŐJE mint az állami balett-intézet, az ÁL lami Operaház és az Állami Opera' ház Erkel színháza helyiségeiben ok' tóber 15-én a fűtést a külső hőmér-i séklettől függetlenül meg lehet kez­deni, ha a helyiségek belső hőmérsék­lete a 18 Celsius fok alá süllyed. November 1 után a külső hőmér­séklettől függetlenül a fűtés köte­lező. A központilag fűtött helyiségekben a belső hőmérséklet a külső hőmér­séklettől függően nyolc—tizennégy órán át plusz 18 Celsius fokon tar-» tandó. Ennél magasabb hőmérséklet­re csak az egészségügyi intézménye!?) és a napköziotthonok helyiségeit le­het felfűteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom