Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-12 / 217. szám

TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJA! EGYE/ULJETEKJ A MAI SZAMBÁN: Vita a tanácstörvény-tervezetről (2. o.) — Körültekin­tőbben készíti elő az oktatást a zombai alapszervezet (2. o.) — Ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt (3. o.) — ASzuezi- csatcraa története (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o). — Állatgondozásból jeles ... (5. o.) — A doktor bácsi- tő. o.) — A téglagyári egyesüléshez tartozó üzemek fejlődése a számok tükrében (7. o.) AZ M D P TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTÁAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ARA 51) FILLER VASÁRNAP, 1954 SZEPTEMBER 12 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ötven disznót hizlal szabadpiacra a dunakömlődi Szabadság tsz Különböző vándor- és verseny zászlók sorakoz_ nak a dunakömlődi Szabadság termelőszö­vetkezet irodájában, melynek részben képet adnak a végzett mun­káról, az elért eredmé­nyekről, a tagok szor­galmáról. A tsz gaz­dagsága, jövedelme azonban szebben be­szél mindem ékes fel­iratnál. Gazdag termést ta­karítanak be ebben az évben is. A kenyér- gabona átdag 8.40 má­zsát, a tavaszi árpa pedig 9.30 mázsát fize­tett holdanként. A ku­korica is — mely gon­dos művelést kapott — megtenni a harmincöt mázsát, és a cukor­répa ... az elmúlt évi 250 mázsával szemben 300 mázsás termést igér holdanként. Elégedet­tek a tagok. Három kiló búza jutott egy- egy munkaegységre az előlegosztáskor, árpá­ból pedig egy kiló. Polányi József felesé­gével közel húsz mázsa búzát és hét mázsa ár­pát vitt haza előleg­ként, de a többiek sem sokkal kevesebbet. Jövőre még gazda­gabb termést akarnak elérni. Így határozott a közgyűlés a párt- és kormány decemberi ha­tározata alapján. Búg­nak a traktorok a tsz földjein.Folyik a trágya hordás, szántás-vetés. Tíz hold repce és ugyan annyi spenót már a földben van. ötvenhold árpa alá készen áll a föld. A műtrágyázás is befejeződött ezen a területen. Holnap meg­kezdik a vetést. Az állattenyésztés te­rén is jelentősek az eredmények. 309 darab sertés, 640 birka, több mint ezer szárnyas- állat, nyolcvan szar­vasmarhakomoly jöve­delmet biztosít. A tsz a baromfitenyészet ki­váló lúd és pulyka egy ede ivei részt vesz az országos mezőgazda- sági kiállításon, ötven disznó hízik szabad­piacra, két bikát pedig nemrég adtak el dara­bonként tizenkétezer forintért. A növekvő állatállomány részére szükségessé vált az épí­tés. Az építő-brigád jó munkáját dicséri az a szézférőhely es tehén is­tálló, melynek építése az elmúlt hónapokban fejeződött be. Huszonkéthold gyü­mölcsöst telepítettek, mely rövidesen újabb jövedelmet biztosít a tsz számára. Az öntö­zés, kapálás folyik a gyümölcsödben is. Ez mellett számos ered­mény igazolja a tsz hír­nevét. Lesz látnivaló a bikácsi és németkéri gazdák számára, akik ma látogatják meg a tsz-t, hogy meggyőződ, jenek a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyéről. A dombóvári Belsped dolgozóinak versenye a tanácsválasztások tiszteletére A megyei tanács és a szakszerve­zetek megyei tanácsának felhívására a dombóvári Belsped kirendeltség dolgozói elhatározták hogy a küszö­bön álló tanácsválasztások tisztele­tére versenyt indítanak, melyre ki­hívják a tolnamegyei Belsped köz­ponthoz tartozó kirendeltségeket a következő szempontok alapján. 1. Vállaljuk tervünk 5 százalékos túlteljesítését, a szállítások minőségi és balesetmentes lebonyolítását. E feladatot a munkafegyelem megszi­faliújságon és hangoshíradón keresz­tül népszerűsítjük. Bízunk abban, hogy versenykihí­vásunk, mely az őszi forgalom sike­res lebonyolítására, az önköltség csökkentésére, a nép vagyonának megőrzésére irányul, visszhangra ta­lál Tolna megye területén működő Belsped kirendeltségek dolgozóinál. Kérjük, hogy versenyfelhívásunkhoz csatlakozzanak, hogy jó munkánk­kal is elősegíthessük a II. tanács­választás sikerét. öt ój belépő a dunaffildvári Alkotmány tsz-ben A dunaíöldvári Alkotmány ter­melőszövetkezetben szép számmal vannak olyan tagok, akik munka­egységük után 18—20 mázsa ke­nyérgabonát vittek haza. Akadnak persze olyanok is, akik nem érték el ezt az eredményt, s most irigy­kedve nézik a szorgos tagok jöve­delmét. A tsz munkaegységenként 3 kiló búzát, 50 deka árpát, 30 deka zabot, ezenkívül lencsét, mákot, vöröshagymát és 8 forintot osztott előlegnek. ­Ezt a szép jövedelmet látva az egyéni dolgozó parasztok is komo­lyabban figyeltek fel a tsz munká­jára. Meglátják annak hiányosságait, de az eredmények sem kerülik el figyelmüket. Látják, hogy aki dol­gozik a tsz-ben, annak van is szép jövedelme, csak a „csellengő“ tagok panaszkodnak. Márpedig olyan ter­melőszövetkezetben, ahol szép a jö­vedelem, érdemes dolgozni. így gon­dolkodott az az 5 család is, aki nemrég kérte felvételét a tsz-be. A tsz tagok jövőre, az ideinél jobb termést akarnak elérni. Éppen ezért már most szorgalmazzák az őszi munkákat. Folyik a burgonya- szedés, trágyahordás, vetőszántás, vágják a kendert és a kukorica cí- metét, hogy ezzel siettessék a kuko­rica érését, mert az őszi búza egy részét kukoricaföldbe kell vetniök. Az ősziárpa alá már elkészítették a talajt, rövidesen megkezdik annak vetését. Köze! egymillió 'orintta! tévesztik az idea a to’namegyei általános- iskolákat Tolna megye 197 általános isko­lája az idén 824.000 forint értékű beruházást kapott, melynek több mint felét, 480.000 forintot szem­léltető anyagokra, kísérleti eszkö­zökre és szakköri felszerelésekre fordítottak. A megyei tanács okta­tási osztálya 28 iskolának fizikai alapfelszerelést, 25 iskolának dia­vetítőgépet, 12 iskolának pedig ké­miai felszerelést adott. 20 általános iskola vegyszerkészlettel gyarapo­dott, 12 pedig értékes biológiai fel­szereléssel. A kísérleti eszközöket a legtöbb iskola már megkapta. Mezőgazdasági munkákban élen]áró tanácstagok segítik a tanács munkáját Duzson A duzsi tanácselnök szobájának a falán mintegy figyelmeztető jelkép függ a falon, egy nagy vörös se­lyemzászló, amit az elmúlt évben kaptak a Dombóvári Lengyár dol­gozódtól, mint a járás őszi mező- gazdasági munkák versenyének győztes községe. A duzsi dolgozó parasztok most sem dolgoznak rosszabbul. A beadás­ban Is az elsők között emlegetik őket, de az őszi munkák miatt sem kell szégyenkezniük. Kora reggeltől késő estig szinte ki nem mondott párosversenyben hordják a trágyát a gazdák, mert mindenki előbb akar végezni szomszédjánál Nem véletlen, hogy jól haladnak a munkák Duzson. Sok érdemük van ebben a tanácstagoknak. Pál Gergely, Máté Lajos, Erdélyi Ist­ván és több tanácstag nem elégszik meg azzal, hogy 5 maga mindenben példamutatóan élenjár, hanem igyek­szik erről meggyőzni másokat is. Pál Gergely 9 holdas dolgozó pa- raszt a mezőgazdasági áliandóbizott- ság elnöke, minden fontos munka megszervezésére összehívja a tago- gat. A felvilágosító munkába a legjobb gazdákat vonja be, akik jobb nál jobb javaslatokkal viszik előbb­re a község munkáját Máté Lajos 7.5 holdas dolgozó pa­raszt legutóbb azt javasolta a ta­nácsnak, hogy ismét füvesítsék ba azt a 8 holdat, amit feltörtek a le­gelőből pár évvel ezelőtt „A párt és kormány határozata az állatállo­mány fejlesztéséről ránk is vonat­kozik. Hogy ez végrehajthassuk, az eddiginél jóval nagyobb és sokkal jobb legelő kell" — mondotta. Ä tanács megfogadta az értékes ja­vaslatot A duzsi tanácsházán már többen megemlítették, hogy ««eket a ta­nácstagokat örömmel beválasztják is­mét az államapparátusba Méltóbb nem kaphatta volna a kitüntetést — Köszönöm a pártnak, kor­mánynak, valamint a helyi tanács­nak ezt a nagyszerű kitüntetést. ígé­rem, hogy jobban, még eredménye­sebben, példamutatóbban fogok dol­gozni. — Ezekkel a szavakkal vette át Monigl János 7 holdas bátaszéki dolgozó paraszt augusztus 20-án, al­kotmányunk ünnepén, a „Minta- gazda“ kitüntetést. Amit a községben mindenki tudott róla, azt most a kitüntetés megerősítette. Már az ün­nepi gyűlésen, de azóta is számta­lanszor elhangzott, hogy „nálánál méltóbb nem kaphatta volna meg azt a kitüntetést." Bátaszéken eddig 7 mtntagazda van, akiket példaképnek tekintenek dolgozó társaik, s az ő tanácsaik, ta­pasztalataik segítségével igyekszenek jó terméseredményeket elérni. E hét kiváló között van Monigl János is, Alig 35 éves, de máris sok-sok di­csőséget szerzett községének és csa­ládjának. Sem a község vezetői, sem ő maga nem tudja számszerűit meg­mondani, hányszor szerepelt neve a község díszes dicsőségtábláján. Szereti a földet — sok-sok napot tölt a határban még akkor is, ami­kor mások úgy vélekednek, hogy nincs munka a kultúmövényekkeL Az ő termése a legjobbak között van mindig, s amikor termelési módszerei felől érdeklődöm, ennyit mond: — Nyilt titok az, hogy a cukor­répába úgy kell belekapálni a cuk­lárdításával, a munkaidő teljes ki-^% használásával, a késések és igazo-J latlan mulasztások megszüntetésével^ biztosítjuk. Ezenkívül nagy gondot (> fordítunk arra is, hogy vállalatunk^ dolgozói között 100 százalékon aluli <1 teljesítés ne legyen. 2. Az állásidőt a kocsik tervszerűd megelőző karbantartásával minimum_ ra csökkentjük, s minden dolgozón-J kát a nép vagyonának megőrzésére! mozgósítjuk, ezáltal az önköltséget | csökkentjük. 3. Az őszi csúcsforgalom sikeres ( lebonyolítására a szerződéses vago- ] nők kl-és berakásának idejét csök­kentjük. Az eddig 5 óra helyett 4.5 4 óra alatt végezzük, ezáltal az ér- ■ kezó vagonokat fekbérmentesen to-d vábbítjuk és a 3 és félnapos kocsi- ( fordulót biztosítjuk. 4. E feladatok végrehajtására dol-d gozó ink között versenyt szervezünk,! melynek nyilvánosságát napontad A dolgosó nép bizalmából SŰRŰN HALLANI a bátaszéki tanács V. B. titkárának iroda­ajtaján kopogtatást. Idős nénik, bácsik, fiatal emberek és lányok is fel-fel keresik problémáikkal. A tanács apparátusának dolgozói kö­zül talán őt keresik fel leggyak­rabban. Ez nem is csoda. A köz­ség lakosainak mintegy 80 száza­léka szinte személyes ismerőse. A hivatalos idő lejárta után, vagy előtte is igen gyakori az, hogy a lakásán felkeresik, vagy éppen Szekszárd felé a vonaton utazva mondják el Sudár János v. b. titkárnak ügyes-bajos dol­gaikat, panaszaikat. A napokban főleg a begyűjtéssel, a szociális kedvezményekkel és az adóval kapcsolatos kérdésekkel fordulnak hozzá felvilágosításért. Van, ami­kor azonnal megkapja a választ az érdeklődő, de nyolc napnál to­vább semmi szín alatt sem ma­radnak nála az ügyek: V. B. elé terjeszti, vagy a járáshoz terjeszti fel — attól függ, hogy egy-egy kérdésben melyik szerv illetékes dönteni NEMCSAK A DOLGOZOK ke­resik fel őt, ő is elmegy hozzájuk. A tanácstagokat rendszeresen meg­látogatja, elbeszélget velük. Ilyen alkalmakkor sok-sok javaslat hang zik el, amelyet a lehetőséghez mérten a leggyorsabban megvaló­sítanak. Tanácsülések előtt a meghívó mellett személyesen is felkeresi a tanácstagokat, ismer­teti a tanácsülés napirendjét — ezzel jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Bátaszéken általában aktívak a tanácsülések. Egy-egy alkalom­mal 10—13 hozzászólás is van egy- egy napirendi ponthoz. A napi-, rend vázlatainak ismertetése lehe­tővé teszi azt, hogy a vitára fel­készülve jelenhessenek meg. AZ EGYIK TANÁCSÜLÉSEN például az egyik tanácstag bírálta a helyi tanácsot, hogy a község vízellátásával kevésbbé törődik. A felszólaló javasolta, hogy a ja­vító vállalattal szemben bontsa fel a szerződést a tanács és a munkát végeztesse el a helyi KTSZ-el. A javaslat Sudár János jegyzetébe is bekerült — a javaslat hamar valóra vált. Azóta, már a község különböző területén nem kell 1—2 kilométerre vinni az ivóvizet. Igaz van e téren még mit tenni, de a javaslat a megvalósítás útján van, s máris könnyebbé teszi a bátaszéki dolgozók életét. — Azoknak az ügyeknek ínté zése legnehezebb, amely valame­lyik fél részére sérelmes, — mond­ja Sudár János kérdésünkre vála­szolva. Itt van például Fazekas Bernát és Maszler Márton ügye. Fazekas Bernát éveken használt egy darab szőlőt — de beadást nem teljesített. Maszler — mint a szőlő régebbi tulajdonosa — visszakérte a szőlőt. A törvények értelmében Maszler Mártonnak jogos a ké­rése — viszont Fazekas sem vette jó néven, hogy tőle elvettük a „feketén“ használt szőlőt. — SOK-SOK „APRÓ“ ÜGYET kell naponta elintéznünk, amelyek foglalkoztatják a dolgozókat. Több éve végzem ezt a rendkívül nagy türelmet igénylő munkát. Nem tudnék ennél szebb hivatást — mint a dologzó nép bizalmából, a dolgozó nép ügyeit intézni, rot, a kukorica is csak a sok ka­ll pálás után ad bőséges termést. Akár­milyen is legyen az időjárás, min­dig jó lesz a termés, ha nem saj­náljuk a kapálást. A földnek a trá­gya mellett a kapára is szüksége van. Monigl János nem Is sajnálja a kapát. Nincs Bátaszéken egyetlen ember sem, aki valaha gyomosan látta volna a kitüntetett gazda föld­jeit, de annál sűrűbben látták ka­pálni. Jól ismeri ő a miniszter­tanács határozataiban szereplő egy- egy mezőgazdasági munkára vonat­kozó határidőt. Nem pergett nála soha a búza, mert viaszérésben ara­tott, a tarlót sem szárította a nyári nap, mert a termény betakarítása után azonnal felszántotta azt. Most szorgalmasan végzi az őszi talajelő­készítő munkákat és vet. Amíg a község egyik-másik gazdája elhatá­rozza, hogy elkezdi a munkát —1 Monigl János már sokszor be is fe­jezte az esedékes teendőket. Még fiatal ember, de a község ap- raja-nagyja máris követendő példá­nak állította maga elé. Becsületes, szorgalmas, törvénytisztelőnek isme­rik a községben. B. J, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom