Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-19 / 223. szám

6 N A P L C 1954 SZEPTEMBER 19 KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 152. ÉVFORDULÓJÁRA Pintér Gyulától sokat tanulnak a majosi gazdák A majosi Kossuth termelőszövetkezet irodája el­néptelenedett, de még a környékén sem találni mást két fogatoson kívül, akik éppen trágyát raknak egy kocsira. — Az agronómus elvtársat keresem — érdeklő­döm tőlük. — Azt? — kérdezik vissz;- és egy pilla­natra megáll kezükben a vasvilla. — Hát az nincs itt, elment ebédelni. A szobaajtó valóban nyitva áll, de a kopogtatásra nem felel senki. Nem is felelhet, mert az agronómus már ki tudja hol jár? Többen is látták kerékpárral elmenni. A szobája szép tiszta falusi szoba, nincs rajta semmi különös, vagy érdekes, hanem az asztal, az a gazdájára vall, már mint az agronómusra. Ál­lattenyésztési jegyzetek, növénytani szakkönyvek, „Ag- ronóm-usok kézikönyve" sorakoznak festői össze-vissza- ság'ban. A cigarettavégekkel telt hamutartó arról árul­kodik, hogy este későig dolgozhatott valamin a fiatal mezőgazdász. Egy másik hamutartóban napraforgóhéj púposodik, de elszórva még véletlenül sem látni belőle. Preciz ember lehet, állapítom meg magamban. Azon nem csodálkozom, hogy napraforgót eszik, mert nem is lehet azt megállni, hogy a földek szélén bólintgató napraforgótányérokról ne morzsolgasson le az arra járó néhány szemet, már pedig Pintér Gyula, a ma­josi agronómus sokat járja a határt. Most is kint kó­szál. amíg én az asztaláról próbálom összeállítani a jellemét, az egész embert. Tapasztalataimat a vele folytatott beszélgetés egészíti ki. Egy hatalmas földtábla szélén ül és egy trakto­rossal beszélget, ahogy rátalálok. A földre friss trá­gyát teregetnek a termelőszövetkezet asszonyai, a traktor pedig mindjárt beleszántia a földbe. Ez a ta­laj már a tavaszi kapások alá készül. A szélborzolta szőkeüstökű, napbamította fiatal gazdász örömmel mondja — mégsem beszéltem hiába, kijöttek néhá- nyan trágyát teregetni. Pedig nem volt könnyű meg­értetni a tsz minden tag iával, hogy a szél *a nap kiszárítja a trágyából az ammónia tartalmat és ez­által elértéktelendik, nem lesz megfelelő tápanyag a talajnak, ha nem szántjuk le mindjárt. Nem könnyű az emberekkel boldogulni, de amint a példa mutatja, a türelmes, meggyőző beszéd eredményt hoz. A jól képzett, fiatal agronómus, nemcsak a ter­melőszövetkezet gazdaságával törődik, szívesen taná­csot ad, segít az egyénieknek is. — Ha valamilyen alkalommal összejönnek a gazdák, legtöbbször ott lát­ni közöttük, és inkább közvetlen beszélgetés, vita. for­májában adja tovább tudását, — mondja róla Kedves Henrik, a népművelési ügyvezető. Mi ez, ha nem az ér­telmiségi ember népnevelő munkája? Hiszen nemcsak a zene, a tánc, a szórakozás jelenti a kultúrát, hanem a tanulás is. Pintér Gyulától pedig sokat tanultak már a majosi gazdák. — Szeretnék egy kísérleti parcellát létesíteni —- beszél az agronómus a terveiről — mert csak itt, ezen a földön lehet kikisérletezni igazán, hogy mi terem meg leginkább a majosi határban, milyen vetemény- nyel járnak legjobban a termelőszövetkezetiek és az egyéniek. A termelőszövetkezet ad majd erre a célra egy földdarabot. Az is lesz maid aki a kísérletezés munkájában segít Pintér Gyulának, mert a népmű­velési ügyvezetővel együtt úgy tervezik, hogy a kul- túrotthonon belül egy mezőgazdasági szakkört alakí­tanak. Pintér Gyula szívesen vállalkozik a szakmai vezetésre. — Megcsináljuk azt a szakkört — biztosít búcsú­zóul Pintér Gyula arról, hogy amit egyszer eltervez, azt valóra is váltja. Több mint 30 szakképzett csocsomögondozóno kezd munkához... ^ zeptember 19-én, ma ünnepel­jük Kossuth születésének 152. évfordulóját. Kossuth a múlt szá­zad legnagyobb államférfia. Mint fiatal politikus a nemzet jövőjére tekint. A reformkor vezető egyéni­sége. Érdeme, hogy a nemesi reform mozgalom a 40-es évektől kezdve túlnőtt a rendi kereteken s egyre határozotabban a népre támaszko­dott. A reformkor végső harcainak irá­nyító pol'tiku.sa volt. 1848 márciu­sában. az utolsó rendi országgyűlé­sen a pesti forradalom által előrelen­dített ha’adó többséggel megalkotta azokat a törvényeket, amelyek a pc 'gári átalakulást és a nemzeti füg­getlenséget akarták biztosítani. Úgy 1'Úszott, hogy : ínk széttörte a feu tí.p izmus és a Habsburg-gyarmato- sítás béklyóit, ráléphet végre a fel- erpe'kedés útjára. A Habsburgok azonban a Magyar- ország számára tett engedményeket csak ideiglenesnek tartották, csak helyzetük megszilárdítására vártak, hegv azokat visszavonják. Az ellen­forradalom tehát megkezdte táma­dását. Az ellenforradalom elleni harcban mutatta meg Kossuth leg­teljesebben államférfiul bölcsességét, politikai tetterejét, a hazához való törhetetlen hűségét. ossuth kezdetben mindent el­követett a béke érdekében. De nem a nemzet halálával egyenlő békét akart. ..Nekem a szabadsáv békéje kell, nem keresem a véres di csőséget“ — mondotta. EzéTt kérte az országgyűléstől (júl. 11.) 200.000 katona és 42 millió forint megaján­lását. Amikor pedig Jellasich meg­indít'a támadását és megindul a szabadságharc, Kossuth fáradhatat­lan buzgalomról, hatalmas tetterő­ről tett bizonyságot. Szervez, tobo­roz, körútra ifidül. Fegyverbe hívja a tömegeket: ..Nem magyar az, cudar az. aki hazáját nem védelmezi”. — „Aki minket kővel sújtott, sújtsuk mennykővel" — hirdette. Igazi forradalmi jellem volt. Mert a népre támaszkodni. Tudta, hogy „ha a nép felkel, menthetetlen vesz­tébe fut az ellenség, s a nemzet se­regei győzhetetlenek, ha a nép által támogatatnak.” M épfelkelést, mai szóval partizán harcot hirdetett ..........híve volt a partizánharcnak, mert a hadsereg és a nép között egységet akart.“ (Révai) A nép vívta meg dicső har­cát az elnyomókkal szemben. Ennek a harcnak legfényesebb fegyverténye a dicsőséges tavaszi hadjárat volt. Csak a külső beavatkozás, csak a cá­ri Oroszország segítsége tudta a ma­gyar népet szabadságharcában el­nyomni. Kossuth nagyságát mindez nem gyengíti. Az ő vezetése, tett­ereje nélkül a magyar nemzet nem tudott volna 1848-ban egy álló esz­tendeig helytállni az osztrák-német elnyomókkal szemben. Ebben a helyt állásban egyedül állott a magyar­ság, hiszen a szabadságharc megindu lásakor „Európa csendes, újra csen des... ” volt (Petőfi) A többi euró­pai forradalmat akkor már elnyom­ták. Kossuth nélikül a magyar nemzet ellenállása nem lett volna olyan hő­si küzdelem,, amelyért az akkori idők legjobbjai lelkesedtek. Ezzel a harc­cal a magyar nemzet Európa élen­járó nemzete lett. M arx és Engels is őszinte bámu­lattal írják: „..Hosszú idő óta első ízben akadunk egy való­ban forradalmi jellemre, egy férfire, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét*. Az 1848-as európai forradalmaik közül csak a magyar forradalom termeit ki nagy forradalmi jellemet: Kossuth Laiost. Volt benne lelkesedés, hitt a siker­ben, szeretet a magyar nép iránt. Nem mérlegelte, hogy kedvezőek-e az európai viszonyok a magyarságra nézve. Tudta, hogy élet-halálharcról van szó. Ilyen esetben a létében fenyegetett nemzetnek kedvezőtlen erőviszonyok mellett is fel kellett vennie a harcot. Kossuth a szabadságharc bukása után emigrációban élt. Itt sem szűnt meg a magyarságért, elvesztett sza­badságáért harcolni. Emléke tovább élt népünk szívé­ben. További harcra mozgósított ne­ve függetlenségünk védelmére, és az elnyomás ellen. A magyar nép ma összehasonlíthatatlanul kedve­zőbb körülmények között védi a bé­kés építő munkáját. Ma nem ál­lunk egyedül. A békéért küzdők 900 milliós táborának vagyunk része. — Kossuth tanítását azonban ma is ma gáénak vallja minden becsületes magyar dolgozó. „ ... Én nem izenek hadat senkinek... én nem akarom harcba keverni az országot, de míg karomat bírom, országunk önálló­ságának, becsületének bántalmát gyá­ván elnézni sohasem fogom.” Undi Károly a Társadalom- és Természet- tudomány} Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosz­tályának tagja. Az elmúlt év őszén meglehetősen nehezen, de megindult a csecsemő­gondozónő képző tanfolyam. A nehéz ség abban volt, hogy alig-alig gyűlt össze a létszám, amely alapvető fel­tétele volt a tanfolyam megindítá­sának. — Mire jó ez már megint, hiszen eddig is dolgozhatták a bölcsődék­ben olyanok, akik semmiféle tan­folyamon nem vettek részt — így vélekedtek sokan. A legtöbb bölcsőde vezető arra hivatkozott, hogy „nekem is vannak gyerekeim, azokat is fel tudtam nevelni, akkor a bölcsődé­ben is el tudom látni a munkát.'’ Az azóta elmúlt egy esztendő és az a több, mint harminc leány, fiatal- asszony, aki résztvett a tanfolya­mon, választ ad az ilyen beszédre. Már a vizsgára, a képesítőre ké­szülnek a hallgatók. Tizennyolcéves­től több mint 31-ig terjed a tanfo­lyam hallgatói éveinek skálája ,de mégis úgy drukkolnak, mint a kis­diákok. Van is miért, hiszen a képe­sítő eredménye dönti majd el, hogy ki kerül vezetői, ki pedig beosztott minőségbe és természetesen a fize­tést is ez határozza meg. Sokan ki­csit szívdobogva gondolnak arra, kü lönösen a fiatal lányok közül, hogy vájjon hogy állják majd meg a he­lyüket egy olyan felelős poszton, mint a dolgozó szülők apró gyerme­keinek gondozásában. A vezető nő­vér, és maguk a hallgatók elbeszé­léseiből azonban az derül ki, hogy nincs ok az aggodalomra, az iskola alapos képzést adott mind elméleti mind gyakorlati vonatkozásban. Az elméleti órákat a kórház illetékes szakorvosai tartották, gyakorlatban pedig a kórház gyermekosztályán és a városban lévő bölcsődékben saját! tották el a csecsemőgondozás forté­lyait Legtöbbet a gyakorlat tapasztalatai ról beszélnek a hallgatók, mind­egyiknek érdekes élményei fűződnek az első fürdetéshez, etetéshez, vagy valami hasonló kényes munkához. — Nem is gondoltam, hogy eny- nyire szeretem a gyerekeket —me­séli Patkós Mária, aki Pálfáról jött. — Rájöttem, hogy sokkal hálásabb a nagyobbacska gyerekekkel foglal­kozni, mint a csecsemőkkel. A cse­csemő minaént eltűr, nem beszél vissza — mondja nevetve Mária, aki azért szerette meg inkább a nagyob­bacska gyerekeket, mert a kórház gyerekosztályán volt a legtöbbet. Mint egy doktor néni, olyan, olyan komolyan meséli, hogy volt egy kis Erzsiké az osztályon, nagyon beteg volt, de amint gyógyult és beszé­desebb lett, Máriának akaratlanul is kedvencévé vált. Kece Ibolya éppen ellenkező vé­leményen van, mint Patkós Mária, — Éppen azért szép dolog a csecse­mőkkel foglalkozni, mert olyan gyá­moltalanok. De csak az válassza ezt a hivatást — komolyodik el Ibolya arca, aki nagyon szereti a gyere­keket. Azután elmeséli, hogy meny­nyire ügyetlennek érzte magát, ami kor először fogott a kezébe kis csu­pasz csecsemőt. Azt hittem, hogy összetörik, mint egy porcelán tárgy* de most már rájöttem, hogy nyu­godtan meg lehet fogni, meg is kell markolni, természetesen tudni kell* hogyan és hoL A tanfolyam nemsokára végetér és a szakképzett gondozónők kikerül nek szerte a megye bölcsődéibe, egészségügyi intézményeibe. Felvált­ják azokat, akik ideiglenesen, szük­ségmegoldásképpen eddig látták el ezeket a munkaköröket. Több idény bölcsőde alakul át állandó jellegű bölcsődévé és ezekbe is jut már szakképzett, vezető gondozónő. RADIO­ÁLLANDÓ MUSORSZÁMOK: KOSSUTH RÁDIÓ: 4 30: Hírek Időjárás Jelentés. — 5.00: Falurádió — 6 00: A Sza oad Nép mai vezércikke 6 30: Színházak és mozik műsora — 7.00: Hírek Időjárásjelen- tés — 7.30: Naptár — 8.20: Műsorismertetés. — 10 00 Hírek Időjárásjelentés. — 12.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. — 14 00. Közérdekű köziemén vek ~ 14 10: Hírek. Időjárás- és vízállásjelentés — 17 00: Hírek Időjárásié- lentés. — 20 00: Hírek .Időjárásjelentés. — 22 00: Hírek Időjárásjeléntés^ — 24 00: Hírek Időjárásjelentés. — 0.10: Víz jelzőszolgálat. — 0.15: Műsorzárás. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.30 A kis iskolások mű­sora. 6.40: Torna. 11 30: Műsorzárás. — 23 00: Idegennvelvű vízjelzőszolgálat. — 23.05: Mű­sorzárás. KOSSUTH-RÁDIÓ 1954 szeptember 20. Hétfő 8.30:. Zenekari hangverseny. — 10.10: Aki két ma is szívesen hallgatunk. — 10.30 Óvodások műsora. — 11.00: üzenetközvetí tés, a Mezőgazdasági Kiállításról. 11.30: Vi­dám magyar versek és dalok. — 12.10: Déli hangverseny. — 13.00: Mi történt a nagv Viliágban? — 13.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 13.30: Operarészletek, — 14.25: Úttörő híradó. — 14 50: Heti ze­né« kalendárium. — 14 40: Fúvószene. — 16.00: Fényszóró. — 16 25: Műsor az úttö rők zenei szakköreinek — 16.40: Liszt­művek. — 17.10; A hormonkutatás: az or vostudomány egyik fontos ága. — 17.40: Részlet Rideg Sándor Kossuth-díjas íjé ,,Daruszegi vasárnapok** című regényéből. .—• 18.10: Vidám népi muzsika. — 18.30. Hangos Ujsáig. — 19.00: Tánczene. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Pártütők. Kisfaludy Károly víg­játéka. — 21.20: Operettek. — 22.10: Tíz perc külpolitika.. — 22,20: Hazánk zenoó életéből. — 23.30: Éji zene. — 0.10: Ver bunkosok és csárdások. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: Népdalok. — 14.00: \ Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15,10: Szórakoztató zene. — 1*50: Polgár István és Palotai Boris karcolfifai. — 16.20: Görög népdn’ok. — 17.20: 184-8. a képzőművészet tükrében. —r 17.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.10: Verses, zenés összeállítás az őszről —- 18.30: Színes magyar muzsika. — 19.00: Az éru'ilő kommuni TTiuR nagv országában. —- 19.30: Fiatal művészek operahangverse- nv.e. 20.10: SporiJiiradó. — 20.30: Gor- n fcnngv.ersee-»' — s*i.00: A művese alkalmazása a gyógyászatban. Dr. Buga László előadása. 21.10: Tánczene 22.00: Népdalok és népi táncok. MŰSOR KOSSUTH-RÁDIó 1954. szeptember 21. Kedd 8.30: Zenekari hangverseny. — 10.10: Szó­rakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorá­ból — 10.40: Mérei Gyula egyetemi tanár előadása Széchenyi Istvánról. — 11.00: Üze­netközvetítés a Mezőgazdasági Kiállításról. 11.30: Üröm. Kamjén István írása. — 11-40: ,.Állatkerti séta1* Moskov zenekari szvitjét ismerteti Rácz György. — 12.15: Tánczene.----13.00: Mendelssohn műveiből. — 13.30: R alettzene. — 14.25: Hangverseny gyerme­keknek. — 14.55: Népdalok, kórusok elő adásában. — 15.15: Részletek Rachmaninov ..Aljeko“ című operájából. — 16.00: Tinód1 LantOg Sebestyén ifjúsági rádiójáték. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Kati. Ger György elbeszélése. — 18.05: Tánczene. — 18.30: Hangos Újság. — 19.00: Egy fain — egy nóta. — 19.4Ó: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Is­merkedés a zeneirodalommal. — 21.00: Kí­nai irodalmi műsor. — 21 1Ó: Jó munkáért — szép muzsikát. — 23.10: Mj történt a nagyvilágban? —- 23.15: Éji zene. — 0.15: Magyar nóták és csárdások. PETŐFI Rádió 6.50: Maros: Dunatáji nándalok. — 14.00; Hangversenv Beethoven műveiből. — 15.00: Szórakoztató muzsika. — 15.40: Mihail Iszakovszkij versei. — 16.00: Balettzene. — 16.30: Operettrészletek. — 17.15: Beszélő atlasz. Francia -Észak-Afrika. — 17.30: Szendlay László^ és zenekara játszik. — 18 10: Zenés kirándulás a régi Velencében. — 18.55: Kadosa: Népdalszonatina. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagv országában. — 19.30: Közvetítés a Nemzeti Színházból: Vihar. Dráma 5 felvonásban. — 22.12: Tánc zeno. KOSSUTH-RADIó 1954. szeptember 22. Szerda 8.30: Hangszeres népi muzsika. — 9.00: Mii történt a nagyvilágban? — 9.05: Két keringő — 10.10: Variu Irma zongorázik — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Üze­netközvetítés a Mezőgazdasági Kiállításról. —• 11.30: Szovjet, beígér és román kórusok énekelnek. — 12.15: Hnmros Újság. — 12.45: A Rádió operettjeiből. — 13.30: In dúlok é« táncok fúvószenekarral.'' — 14.25 Úttörő- Híradó. — 14.50: Népi zene. népi kórus. -— 15.10: Az éoiilő kommunizmus nagy országában. —- 16.00: \. Gyermekrádiő műsora. — 16.40- Kedves hallgatóink! Le vetekre válaszolunk. — 17.10- SMv V- ü 1 d - szívnek szívesen. — 18.00: Ifjú Figyelő. — 18.50: Tánczeie. — 18150: Napló. írta: Szabó Pál. — 19 05: Toki Horváth Gyula és zene kara játszik, -r— 19.30: A virágzó mezőigaz­daság útján. — 20.10: Sporthiradó. — 20.55: Wagner: Lohengrin. — Opera 3 felvonás­ban. 0.10: Népdalok. PETŐFI RÁDIÓ 6.30- Fúvósindulók. — 14.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 14 50: A nélkülözhetetlen üveg. — 15.00: Magyar operákból. — 15.40: Ruffv Péter írása. — 16.00: Zenekari hangverseny. — 17.00: A Kőbányai Textilipar énekkara énekel. — 17.25: Vidám népdalok. — 17.40: Dalok szárnyán. — 18.00: Filmzene. — 18.30: Az Igor herceg zeneköltője. — 19.30: Fúvós - zene1. — 20.50: Mj újság a tudomány és technika világában? — 21.10: Színes népi muzsika. — 21.40: Tánczene. — 22.00: Bartók esi KOSSUTH-RÁDIó 1954. szeptember 23. Csütörtök 8.30: Zenekari hangverseny. — 10.10: Szovjet népek dalai. — 10.30: Ég és Föld. Róka Gedeon előadása. — 10 45. Zsákay László gordonkázik. — 11.00: Üzenetközvetí­tés a Mezőgazdasági Kiállításról. — 11.30: Csehszlovák fúvószene. — 11.40: Kedves szóval, vidám dallal. — 12.15: Déli hang­verseny. — 12.30: A munkásmozgalom da­laiból. — 13.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. — 14.25: A Rádió Gyermekújságá­nak műsora a kisiskolásoknak. — 15.10: A Budapesti Fúvósötös játszik. — 15.30: J. P. Kangvel: ..Marx és Engels a Kommunisták Szövetségének megszervezői“ r. Könyvét ic- merteti Józsa Péter. 15.45: Nének zenéje. Raics István előadása. 16.00: Emlékkönyv Beszél^D+As T’lés Ré’a Kossuth díja-; íróval. — 16.70: Népművészeink műsorából. — 17.10: Emlékezés Mátrai Gáborra és Berta- lus Istvánra. — 17.45: Külpolitikai kérdé­sekre válaszolunk. — 18.00: Szív küldi szív­nek szívesen. — 18.30: Hangos Uiság. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.40: Vá- '.ű'Zrlnnk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20 10: Zenés irodalmi tarkaest. — 21.10: Tánczene. — 22.20: A Magyar Rád’ó szim­fonikus zenekara játszik. — 23.23; Éji zene. —■ 0.10: Hangszeres népi muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: Szól a harmonika — 14.00: Zene­kari hangverseny. — 15.00: A Magyar Rá dió kisegyüttese játszik. — 15.40: Részle­tek ..Carmen*4 című operájából — 16 50: Fiatalok Zeneá Uj«áapia. — 17 25­Tö’tsüV meg a silót! Sch^dl József Kos- «uch-díjas akadémikus előadása. — 17.40- Kerekes János és Fényes Szabolcs operett­jeiből. — 18.30: Orgonaművek. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában — 19.30: Tánczene a baráti rádiók műso­rából. — 20.10: Sporthiradó. — 20.30: Az opera fejlődése. — 21.30: 900 millió ... — 22.00: Szovjet szerzők operettjeiből. KOSSUTH-RADIó 1954. szeptember 24. Péntek 10.10: Dalok. — 10.30: Óvodások műsora. — 10.50: A kisiskolások műsora. — i 1.00: Üzenetközvetítés a Mezőgazda'sági Kiállí­tásról. — 11.30: Marjai Pista íróasztala. Elbeszélés. — 12.15: Hangos Újság. — 12.35: Népdalok. — 12.50: Uttörődalok. — 13.00: Svéd Sándor Kossuth-dí.jas, kiváló művész Kálmán Imre operett-dalaiból énekel. — 13.30: Szovjet népek dalai. — 14.25: Uttörő- hiradó. — 14.50: Délutáni hangverseny. — 15.33: Bach zongoraműveiből. — 16.00: Orosz nyelvlecke. 16.20: Fiatalok sportlür- adója. — 16.40: Magyar szerzők dalai. — 17.10: Bura Sándor és zenekara játszik. — 17.4v: Népfrontok a népi demokráe’ákban. E'őadá«. — 18.00: Olasz madrigálok. — 18.25: Tánczene. — 18.45: Nemzetközi kér­dések. Előadás. — 19.00: Jó munkáért — szép muzsikát. — 19.44): Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Est, kró­nika. —- 21.00: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 22.10: Tíz perc kül­politika. — 22.20: Sulyok Imre: Magyar népbnlladák. — 22.50: Áprily Lajos. Ju­hász Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Képes Gézai Takáts Gyula és Tamási Lajos versei. — 23.00: Éji zene. — 0.10: Csárdások. PETŐFI RÁDIÓ 6.50: Csárdások. — 14.00: Szórakoztató zene. 15.15: Filmzene. — 16.00: Lengyel népdalok. — 16.30: Szív küldi szívnek szí­vesen. — 17.00: Bellini operaművészete. — 17.50: Ljubov, Borisz Polevej elbeszélése. —— 17.50: Operettegyüttesek. — 18.10: 90 évvel evelőTt. Szabó Imréné előadása. — 18.30: Zenekari hangverseny. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19. "0: Dáriusz Anna szava. Elbeszélés. — 19.55: Fúvószene. — 20 10: Sporthiradó. — 20. "0: Verbunkosok, magyar nóták és csár­dások. — 21.30: Tánczene. — 22.20: Kél magyar vígoperából. KOSSUTH-RADIó 1954. szeptember 25. Szombat 8.30: Balettzene. 10.10: Emberek papírból. Rádiójáték- — 11.30: Látogatás a Gyógy­szeripari Kutatóintézetben. — 11.40: Nép­dalok. — 12.15: Déli hangversenv. — 13 00: Tíz perc külpolitika. — 13.10: Könnyű da­lok. — 13.30: Üzenetközvetítés a Mezőgaz­dasági Kiállításról. — 14.25: Kodály Zol­ién előadása Bartókról. — 14.55: Az Ipari Tanulók Központi Zenekara játszik. -— 15.20: S7ív küldi szívnek szívesen. — 15.50: Lilla, összeállítás Csokonai verseiből. — 16.25: Operettnyitányok. — 16.40: Kedves hallgatóink! Levelekre válaszolunk. — 17.10: De szeretnék az égen csillag lenni ... — 17.30: Szövelkozefci hiradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 18.30: Az épülő kom­munizmus nagy országában. — 19.00: Üze­mi hangverseny. — 20.10: Könyv, muzsika, színház. — 21.10: Tánc éjfélig. K} mit sze­ret. —• Közben: 23.00: Mi történt a nagy­világban? —: 0.10: Népdalok. petőfi rádió 6.50: Hangszerszólók. — 14.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. —• 14.45: Sza­bó- Ludas Matyi, szvit. — 15.20: Csaj­kovszkij: Mazeppa. -— 16.20: Misztótfalusi Kiss Miklós, a magvar könyv vértanúja. Előadás. — 16.40: Énekkari hangverseny. — 17.10: Tíz perc közgazdaság. — 17.20c Tanuljunk énekszóra oroszul. — 17.40:, Tánczene. — 18.00: Keresztül-kasul, Ma­gyarországon. Endrődi jegyzetek. — 18 30: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Han­gom Újság. — 20.10: Sporthiradó. — 20.50: Szórakoztató zene a Német Rádió műsorá­ból. — 21.00: Népek dalai és táncai. — 22.00: Népszerű operarészletek. KOSSUTH-RÁDIó 1954. szeptember 26. vasárnap 8.15: Egy falu — egy nóta. — 9.00: Ze­nés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.1Ó: A két kis medvóbocs. Meseopera. —1 11.00: Épülő szép hazánk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.45: Bartók Béla műveiből. — 14.15: Jó munkáért — szép muzsikát. — 14.4Ő: Egv hét a külpolitiká­ban. — 15.00: 5.zív küldi szívnek szívben. 16.00: Zenés irodalmi műsor a NUusróI. — 17.00 Tánczene. — 17.40: Kincses kalendá­rium. — 18.40: Vidám népdalok. — 19.00: Magyar szerzők szórakoztató muzsikája. —- 19 50: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. — 20.10: Aranycsillag. Tlámo-s Gvörgy Kossuth-dí jas író operettjének rá­dióváltozata. — 21.37: Filmzene. -— 22.10: Helyszíni közvetítés a Salzburgi ünnepi ♦Játékokról. — 23.10: Operettrészletek. — 0.10: Csárdások. PETŐFI-RÁ Dió 8.00; Vidám reggeli zene. — 8.50: Hites olasz operarészletek. — 9.00: Falurádió. — 9.30: Miska bácsi lémezesládája. — 10.10: Könnyű délelőtti muzsika. — 11.00: Népi együttesek műsorából. — 11.30: Dallal­tánccal. — 12.30: Szerelmes versek hét év­század költészetéből. — 12.50: Régi nóta — régi lánc. 13.41: Szól a hnrfnónilca. — 14.00: Művészlemezek. — 15,00: Beszélget tés Bernáth Lajos Kossuth-díj.vs festőmű­vésszel. — 15.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetéké­vel. — 16.00: Verdi, Puccini hangverseny. — 16.40: A Rádió Gyermeks/.ínhúznnák műsora. — 17.20: Charles Imbert énekel. — 17.40: Hanglemezek. — 19.00: írók a vihar idején. — 19.25: Tánczene. — 20.15: A ,,Tartós békéért, népi demokráciáért !M című lap ismertetése'. — 20.30: Hangver­seny Mozart műveiből. — 21.30: A vasár­nap sportja. Totóhírek. — 22.00: Szovjet operarészletek. (A műsor változtatás jogát a Rádió Igazgatósága fenntartja^ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom