Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-18 / 222. szám

2 Sajtószemle Dulles bonni útjáról BERLIN A nyugatnémet vezető körök sajtó­ja örömmel üdvözli Dulles Bonnba érkezését és az Adenauerral folyta­tott tárgyalások megkezdését Nyu- gat-Németország felfegyverzésének formuláiról. Ugyanakkor a nyugat­német sajtó nem titkolja elégedettsé­gét az iránt sem, hogy Dulles „el­kerüli a francia fővárost.“ A Telegraf érintve azokat az. oko­kat, amelyek Dulles gyors európai utazását kiváltották, ezeket írja: „Az a gyorsaság, amellyel London igyekszik kezdeményezéseket tenni a vereséget szenvedett európai védel­mi közösség felváltására, minden va­lószínűség szerint megdöbbentette Washingtont." A Der Tagesspiegel örül annak, hogy Dulles sietteti a német milita- rizmus újjáélesztését és hogy Fran­ciaországgal. szemben tiszteletlenül jár el. Washington — írja a lap, — „nem akar a kezdeményezésben szö­vetségesei mögött kullogni.“ LONDON Bár az angol külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben üd­vözli Dulles-nek azt az elhatározását, hogy Londoniba utazik, a lapok több­sége aggodalmát hangoztatja azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak újabb nyomást gyakorolnak a német kérdésben. A The Times washingtoni tudósi­tója nyíltan kijelenti: „Teljesen vilá­gos, hogy az amerikai külügyminisz­ter arra a megállapításra jutott, el­jött az ideje, hogy közvetlenül be­avatkozzék Edennek az európai fővá­rosokban folytatott tanácskozásaiba azzal a céllal, hogy így rákényszerít­se az angol külügyminisztert, szá­moljon jobban az Egyesült Államok véleményével, amikor kísérletet tesz, hogy elfogadható pótlékot találjanak az európai védelmi közösségről- szóló szerződés helyett." Walter Farr, a Daily Mail szemle­írója azt írja: Az Egyesült Államoknak szilárd elhatározása, hogy a lehető legna­gyobb nyomást gyakorolja Nyugat- Németország felfegyverzésének meg­gyorsítása céljából, ez pedig „egyes országok számára a segély csökken­tését jelentheti“ a kellő módon ki­képzett és felszerelt német hadosz­tályok létrehozásának meggyorsítása céljából. A Manchester Guardian elégedet­lenségét juttatja kifejezésre Dulles- nak Franciaországgal szemben tanú­sított magatartása miatt. A lap hangsúlyozza, hogy az „európai vé­delmi közösség bukása után felme­rült kérdéseket végeredményben nem lehet kielégítően megoldani, ha nem veszik figyelembe Franciaország vé­leményét." A Birmingham Post diplomáciai szemleírója kijelenti, hogy az Egye­sült Államok támogatja Adenauert, aki valamilyen pótlékot igyekszik ta­lálni az „európai védelmi közösség'1 helyett, ' olyan pótmegoldást, amely a lehető legközelebb áll e terv ere­deti változatához. „Ezért — mutat rá a lap, — a jelen pillanatban London és Washington nézetei úgylátszik kü_ lönböznek a tnagas politika kérdéseit illetően. PÁRIZS A francia lapok részletesen foglal­koznak azokkal a tervekkel, amelye­ket az Egyesült Államok és Anglia terjesztett elő Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozólag. A la­pok egész sora hangsúlyozza, hogy Franciaország nem járulhat hozzá Nyugat-Németország felvételéhez az északatlanti szövetségbe. A Figaro ezt írja: „a francia kül­ügyminisztériumhoz közelálló hivata­los körök eddig csak „igen homályos" utalásokat tettek a kormány állás­pontjára, de szerdán elég határozot­tan emlékeztettek a nemzetgyűlés 1952-ben hozott határozatára, amely­ben körülbelül ez áll: Németország belépését az európai védelmi közös, ségbe semmi esetre sem lehet össze­kapcsolni Németországnak a NATO- ba való felvételével és emlékeztetni kell arra ..., hogy miután az atlanti szövetség védelmi szervezet, csak olyan államok tartozhatnak hozzá, amelyek nem támasztanak területi jellegű követeléseket.“ A l’Humanité hangsúlyozza, hogy szó sem lőhet Nyugat-Németország felfegyverzéséről Franciaország bele­egyezése nélkül. „Franciaország meg­vétózhatja Nyugat-Németország fel­vételét az atlanti szövetségbe .. . Franciaország, amely határozottan nemet mondott, sohasem kerülne el- zígetelt helyzetbe ... Franciaorszár ellenez minden olyasmit, ami a békét és ^jáf létét fenyegeti. Franciaor­szág az egyetlen lehetséges és éssze­rű politika mellett, vagyis a tárgya­lások politikája mellett van . ..“ ß Frarcía Unió feoyveres erői úlm szeizctfésszegéseket követlek el Vietnamban Peking (Uj Kína) A „Vietnami Tájékoztató Iroda" szerdán levelet tett közzé, amely a vietnami néppel szemben elkövetett súlyos sérelmek­kel. vádolja a Francia Unió fegyve­res erőit. A levél erélyesen tiltakozik a szerződésszegő eljárás ellen és kö­veteli: 1. Küldjék ki haladéktalanul az 5. övezetbeli helyi együttes katonai fegyverszüneti bizottság vizsgáló­bizottságát a nemzetközi ellenőrző bizottság képviselőjével együtt hely­színi vizsgálatra Halamba és Aln- Ghiába. 2. Nyújtsanak- megfelelő és gyors kártalanítást a megsebesült polgári egyéneknek és azoknak, akiknek ja­vait megrongálták, továbbá a meg­ölt emberek hozzátartozóinak. 3. Büntessék meg azokat, akik a szerződésszegő cselekményekben bű­nösök. A kínai országos népi gyűlés megkezdte a vitát Liu Sao-Csi beszámoln a felett Peking (Uj Kína) A kínai orszá­gos népi gyűlés csütörtökön dél­után folytatta munkáját. A csütör­töki ülésen ezerszáztizenkilenc kép­viselő volt jelen. A képviselők meg­választották a mandátumvizsgáló bizottságot, az első országos népi gyűlés állandó. bizottságát és az ülésszak elé terjesztett indítványo­kat vizsgáló bizottságot. Ezután meg kezdődött a vita Liu Sao-Csi szerdai beszámolója és az alkotmányterve­zet felett. Angol parlamenti képviselő elítéli Hyusaí-Hémeiország lefegyverzésinek tervét London (TASZSZ) Mint a „Daily Worker“ jelenti, szeptember 15-én az Angol Munkáspárt nőtagjai a Sussex-grófságbeli West Heatlyben gyűlést tartottak. Barbara Castle parlamenti képviselő a gyűlésen bí­rálta „Eden új javaslatait“ Nyugat- Németország felfegyverzésére vonat­kozólag. Az országos népi gyűlés első ülés­szakának csütörtöki ülésén 30 kép­viselő szólalt fel; köztük Li Po Csüe, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai bizott­ságának tagja, a dalai láma, Teng Jing-Csao, a Kínai Országos Demo­kratikus Nőszövetség alelnöke és Csang Lan, a Kínai Demokratikus Liga elnöke. A csütörtöki ülés 19.15 órakor ért véget. A következő ülést pénteken délután tartják. Szep em'rer 21 én kezdődik a balkáni katonai szőve ség vezérkari értekezlet Szófia. Az athéni rádió jelentése szerint szeptember 21-én Athénben megkezdődik a balkáni katonái szö­vetség három tagállamának vezér­kari értekezlete. Az értekezlet tíz napig tart és a hírek szerint közös hadgyakorlatot is előkészít majd. Gumiabroncsokat és különböző gumicikkeket árusítanak a mezőgazdasági kiállításon A nehézipari minisztérium anyag- és áruforgalmi vállalata a nagyobb motorkerékpárral, vagy személygép­kocsival, rendelkezők részére lehetővé tette, hogy a mező- gazdasági kiállításon gumiabroncso­kat szabadon beszerezhessenek. Az árusítást a SzöVOSz pavilonban a XI. kerületi földművesszövetkezet végzi. A vásárlóknak be kell mutat­ni a gépjármű igazolványlapját és személyi igazolványukat. Ugyanitt vásárolhatók a különböző mezőgaz­dasági gépekhez szükséges gumitex­til hajtószíjak, locsolók, permetezők és egyéb tömlők. A szabad árusítás a vásárlóközönség körében nagy megelégedést keltet, miután ezek­hez a cikkekhez eddig csak körül­ményesen juthattak. NAPLÓ atomfegyvert próbáltak ki a Srovieluiiióban Moszkva. A TASZSZ jelenti: A tudományos kutató munkák ter­vének megfelelően az utóbbi napok­ban a Szovjetunióban kipróbálták az atomfegyver egy fajtáját. A kísérlet célja az atomrobbanás hatásának ta­nulmányozása volt. A kísérlet során értékes eredmé­nyekre jutottak, amelyek lehetővé te­szik, hogy a szovjet tudósok és mér­nökök sikeresen oldják meg az atom- támadás elleni védekezés feladatait. Befejeződtek Adenauer és Dulles tárgyalásai (MTI) A DPA hírügynökség je­lenti, hogy csütörtökön, röviddel éj­fél előtt befejeződtek Adenauer és Dulles megbeszélései. A megbeszé­lések után Adenauer kijelentette, hogy azok „eredményesek voltak." —t Dulles pénteken Londonba repült, hogy tanácskozzék az angol kormány­nyal. Pénteken délelőtt közleményt adtak ki a bonni tárgyalásokról. DuMes amerikai külügyminiszter Bonnból Londonija repült (MTI) Az AFP jelenti, hogy John Foster Dulles, amerikai külügymi­niszter pénteken reggel Bonnból Londonba utazott. Az amerikai külügyminiszter mi­előtt búcsút vett James B. Conant, amerikai főbiztostól, tíz percen át tanácskozott André Francois-Pencet francia főbiztossal és Frederick Ho- yer Millar brit főbiztossal. Eden nyilatkozata — Az angol külügyminiszter nyugateurópai útjának további visszhangja (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint Eden, angol külügyminiszter csütörtökön este visszaérkezett Lon­donba. Megérkezése után nyilatkoza­tot tett nyugateurópai látogatásáról. Eden általánosságban mozgó nyi­latkozatában ismételten az „európai egység" megvalósításának és Nyugat- Németország felfegyverzésének szük­ségességét hangoztatta. A továbbiak­ban kijelentette, hogy „nagymérték­ben megegyezésre jutottunk“, de ugyanakkor hangsúlyozta: „a kérdés gyakorlati szempontjai távolról sem egyszerűek, még sok munka van hát­ra, mielőtt megoldást lehetne a világ elé terjeszteni.“ A londoni rádió diplomáciai mun­katársa szerint a csütörtökön este Párizsban kiadott közleményből ki­tűnik, hogy Mendes-France és Eden között „nincs teljes egyetértés" Eden tervét illetően, amely az öt hatalom részvételével megkötött brüsszeli szerződés módosítását és kiterjeszté­sét célozza Németországra és Olasz­országra. 1954 SZEPTEMBER 18 Az Egyesült Államok vezető körei beismerik, hogy legmegbízhatóbb ázsiai szövetségesük Csang Kai-sek és Li Szin Man. fía Ilyen szélein üfünte, nem tehetjük lábunkat az asztalra. Tragédia, de nem Shakespeare-é Irta: M. SZTURUA Megtörtént eset alajv ján bátorkodunk azt állítani, hogy földünk tiszteletreméltó utitár- sa, a Hold, túlságosan közelkerült bolygónk azon részéhez, ahol a National Broadcasting nagy amerikai rádió­társaság birodalma te­rül el. Sietve közöljük egyút­tal, hogy a szóbanforgó esetnek a csillagászat­hoz és rádiótechniká­hoz semmi köze. Az olvasó talán em­lékszik, hogy William Shakespeare „Othello" című tragédiájában eze­két a szavakat adja a főhős szájába: Mindezt a Hold Bolond járása tette. Közelebb jött A Földhöz, mint szó. kott; s miatta mind Megvész az ember. A National Broadcas­ting ráaiótársaságnál a közelmúltban lejátszó­dott események meg­győzően bizonyítják, mi lyen rendkívüli megfi- gyelöképességgel ren­delkezett a halhatatlan tragédia szerzője. Valóban, a National Broadcasting társaság vezetői közül valakinek elment az esze. Mert mi történt. Négy va­sárnap „Shakespeare- sorozatot“ adtak. Jú­lius 25-én, vasárnap az „Othello'l-ra került vol­na sor. A New York Times című lap rádió­műsormellékletében kö­zölte: július 25: 3.00— 3.30 — részletek az „Othello'-ból. A közvetítés azonban — elmaradt. Ugyan miért? A National Broadcas­ting igazgatósága úgy vélte, hogy a lemezre vett „Othello“ szerep­lői nem állják ki az olyan „színiszakértők" kritikáját, mint Mister McCarthy. Már ami a színészek „lojalitását“ illeti, nem pedig tehet­ségét. Jago, mind az alak természetét, mind az alakító személyét te­kintve, teljes mérték­ben megfelel. .De még mennyire! Ezt a szere­pet Jósé Ferrer ját­szotta, aki sikeresen kiállta az amerikaelle­nes tevékenységet vizs­gáló bizottság ellenőr­zését,' kiváló ajánlások kai rendelkezik az ame­rikai légiótól, sőt a bul­vársajtó „garantált" antikemmunistának kÚT áltotta ki őt. De itt van Othello .., Kiderült, hogy a „ga­rantált“ antikommunis ta Ferrer mellett Othel­lo szerepében lemezre vették a „nem garan­tált" Paul Robeson hangját is. Gyűlölöm a mórt. Le kell számol­nom vele ... — mond­ja Jago. Az amerikai reakció Paul Robeson iránti gyűlölete leg­alább ilyen erős. S a „boszorkány vadászok“ elhatározták, hogy még egyszer leszámolnak wie: az „Othello" rá­dióközvetítése elma­radt. Ezek után próbál­ja valaki azt állítani, hogy a Hold nem ke­rült veszélyes közelség be a National Broad­casting gazdáihoz. — Megháborodtak, hogy rájuk jött ez az újabb reakciós hisztérikus roham! Kína és India kulturális kapcsolatai Irta: CSI HSZIEN-LIN, a pekingi Állami Egyetem dékánja A zsia két legnagyobb állama — Kína és India. A két ország­nak közel 960 millió lakosa van. Mindkét ország gazdag, ősi kultúrá­val rendelkezik. A népeik közötti bé­kés, baráti kapcsolatok már az ókor­ban kezdtek kifejlődni. A két nagy nép büszke lehet arra, hogy évszáza­dok óta fejlesztik kulturális kapcso­lataikat, békés kereskedelmet foly­tatnak, de még sohasem találkoztak a harcmezőn. Ismeretes, hogy az indiai kultúra nagy hatást gyakorolt a kínai kultú­ra fejlődésére. Az indiai művészet ilyen vagy olyan formában, nagymértékben ha­tott a kínai festészet, szobrászat és zeneművészet fejlődésére. A kínai orvostudomány fejlődését nagyban elősegítette az indiai orvos- tudomány. Ismeretes, hogy a Tang- dinasztia idején indiai orvosok jár­tak Kínában és gyakorlati tanácsok­kal segítették a kínai orvosokat. Kétségtelen tény, hogy a kínai kul­túra is jelentős hatással volt az in­diai kultúra fejlődésére. A kínai nép egyik legnagyobb találmánya a pa­pírgyártás. A kínai papír a VII. szá­zadban jelent meg Indiában. Az in­diaik addig nyírfakéregre és pálma­levelekre írtak. A papír és a könyv­nyomtatás megjelenése Indiában a könyvek számának növekedéséhez és a kultúra gyors fellendüléséhez ve­zetett. Láttuk tehát, hogy Kína és India kulturális kapcsolatai, amelyek már az ókorban kialakultak, jelentősen hozzájárultaik a két nép kultúrájá­nak gazdagításához és a közöttük fennálló hagyományos barátság meg­szilárdításához. Amikor a nyugati államok beha­toltak Kelet országaiba, nagymér­tékben akadályozták Kína és India baráti kapcsolatainak további fej­lesztését. Az Indiában kereskedő európai hódítók szétzúzták Inoia tár­sadalmi rendjének alapját és hatal­mas károkat okoztak az indiai kul­túrának. A XIX. század második fe­léiben Kínában is ugyanez a helyzet alakult ki. ■ így Kína is a kapitalis­ta államok agressziójának áldozata lett. Érthető, hogy a kegyetlen kül­földi elnyomás viszonyai között a két nép nem tudta szabadon tovább, fejleszteni kulturális kapcsolatait. He az elnyomatás éveiben sem hunytak ki a testvéri barátság lángjai. Ellenkezőleg. A külföldi iga, a szabadságért és a függetlenségért vívott nehéz harc elmélyítette a két nép közötti barátságot. Kína és India kulturális kapcso­latai a XX. század elején ismét fel­újultak. A kínai ábrézolóművészet remekművei nagy hatást gyakorol­tak az indiai festészet újjászületé­sére. 1919, a Kínai Népköztársaság megt alakulása óta a két nép kulturális kapcsolatainak soha nem látott fej­lődését tapasztalhatjuk. A Kínai Népköztársaság megterem­tése óta eltelt öt év alatt számos kí­nai kulturális küldöttség járt Indiá­ban és sok indiai kulturális személyi- rég kereste fel Kínát. A küldöttsége­ket mindkét ország kormánya és dol­gozói nagy szeretettel fogadták. A küldöttségek tagjai történelmi nevezetességű emlékekkel, kiemelke. dő művészi alkotásokkal, főiskolák­kal, könyvtárakkal, múzeumokkal és új építkezésekkel ismerkedtek meg. Találkozókat rendeztek a munkások­kal, parasztokkal, tudósokkal és gyer­mekekkel. Kínai és indiai békeharcosok, tudó­sok, szakszervezeti dolgozók és az ifjúság képviselői is meglátogatták egymást. A küldöttségek tagjai ha­zatérésük után előadásokat tartottak, cikkeket és könyveket írtak a látot­takról, élményeikről. • Ismeretes, hogy az új Kína művé­szetének és irodalmának alkotásai igen népszerűek az indiai dolgozók körében. A Pekingiben és Kína más nagy városaiban megrendezett indiai kiállítások azt bizonyították, hogy a ^ínai nép nagyraértékeli és becsüli India gazdag művészetét. Az Indiai-Kínai Társaság tevékeny sége Indiában, valamint a Kínai— Indiai Társaság munkája Kínában jelentősen hozzájárult a két nép kö­zötti barátság további megerősítésé­hez. A hatalmas kínai és indiai nép összetartása és barátsága fon­tos tényező Ázsia és az egész világ békéjéért folyó harcban. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom