Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-17 / 221. szám

1954 SZEPTEMBER TI N Ä P E ö A mözsi népnevelők példája Meg kell gyorsítani a vetőmagcserét — haladék nélkül el kell vetni az őszi árpát ~ KÄGF5T ÍVE, mióta a község­ben vagyok, ■— mondja Kállai Sán­dor elvtárs, a mözsi tanács elnöke, mikor felkeressük — még nem kel­lett elszámoltatni senkit, s transz­ferálást sem kellett alkalmazni se­hol sem. Mindenki tudta a köteles­ségét az állam és saját maga iránt. Természetesen e jó eredmény el­érésében nagy szerepet játszik, hogy a pártszervezet és a tanács között jó a kapcsolat A pártvezetőség és a ta­nács vezetői együtt beszélik meg a legfontosabb feladatok elvégzésének módozatait. Mindkettő rendkívül fon tosnak tartja a népnevelő felvilágo­sító munka állandó javítását. Ezt a pártszervezet elsősorban azzal érte el, hogy mindig a legjobbakat válo­gatták ki erre a megtisztelő, nagy felelősséget igénylő munkára. így a mözsi népnevelők felvilágosító sza­vuk mellett példamutatásukkal is igyekeznek a község dolgozó paraszt­jait mozgósítani. Amint a példák mutatják, nem is eredménytelenül. Mözs község ennek nyomán a szekszárdi járás községei között az első helyen áll, akár a ga­bona, akár az állat és állati termé­kek begyűjtését tekintjük. A NÉPNEVELŐKKEL való fog­lalkozás eredményeképpen szállóigé­vé vált a mözsi dolgozó parasztok között, hogy csak az tud jó népne­velőmunkát végezni, aki maga is élenjár a munkákban. Hogy ez meny nyire igaz, ezt az alábbi kis jellem­ző történet is igazol le- nemrégiben megkérték Farkas Györgyöt, hogy 194? május 1-én alakult meg a Szék szárdi Cipész Kisipari Szövetkezet 26 taggal. Az eltelt hat év alatt több, mint 20 fővel emelkedett a taglét­szám. Ma már 50-en vannak, akik közül 41 dolgozik a tágas,. ragyogó, világos új műhelyben. Barátságos ebédlőjük is van. Öltözőjük és mos­dójuk a tisztaság követelményeinek megfelelően vannak berendezve. A Cipész KTSZ — figyelembe vé­ve a párt- és a kormányhatározato­kat, — az év elején nagyban kezd­te meg a férfi és női cipők gyártá­sát. Kétharmad részt a kereskede­lemnek, egyharmad részt pedig ren­delésre termeltek. Az első negyed­évben 99.8 százalékban sikerült el­végezni a feladatokat. A II. negyed­évben már sokkal jobban ment a munka. Meg kell említeni, hogy a kongresszusi verseny lendítette fel a termelést erre a negyedévre. Minden tag bekapcsolódott a szocialista mun­kaversenybe, melynek eredménye az lett, hogy a II. negyedéves tervüket 126 százalékra tudták teljesíteni. Míg az első negyedévben 407 pár férfi­cipőt és 703 pár női cipőt tudtak gyártani, addig a második negyed­évben 608 pár férfi és 1224 pár női cipőt készítettek el. Mindezek mel­lett az első félévben a javításokon kívül még több, mint 300 papucsot is gyártottak. Nagy lendülettel kezdték meg a KTSZ dolgozói a III. negyedéves tervet is. Július hónapban, de augus • tus hónapban is túlteljesítették az előirányzatot. Szeptember elején, az előző két hónap eredményeit szem segítsen a népnevelő, felvilágosító munkában a pártszervezetnek, a ta­nácsnak. Ez kora délután történt. — Farkas György húzódozott s arra hi­vatkozott, hogy most nincs jó ruha rajta. De hazamegy s nemsokára visszajön — ígérte. Vissza is ment, de nem átöltözve, hanem úgy, ahogy volt. Kiderült, hogy bár a legjobban teljesítők között szokott lenni, akkor mégis volt 3 kiló tojásbeadási hátra­léka. Nem akarta előbb mondani, de visszatérve kezében lobogtatta a vé­telijegyet. Tehát azért ment haza, hogy kötelezettségét rendezze. — Most már odaállhatok — mondotta, — bárki elé, ha kérdezik: hát te hogy teljesíted kötelezettségedet. MOST A TANACSVÁLASZTÁ- SOKRA készülődés munkával teli napjaiban a pártszervezet és a tanács között a kapcsolat csak még inkább erősödik. A pártvezetőség a népne­velők elosztását úgy intézte, hogy azok munkaterülete egybe essen a tanácsválasztás körzeteivel. Mit je­lent e2 a gyakorlatban? Azt, hogy a 39 körzet mindegyikében egy-egy 3 tagú népnevelőfelelős gárda irányít­ja .segíti közvetlenül a néonevelők felvilágosító, nevelő munkáját. E három élenjáró népnevelő egyike a pártszervezet tagja, a másik egy élenjáró tanácstag, s a harmadik egy kiválóan termelő és példamutató dol­gozó paraszt. Természetesen ez nem sablon, mert ahol a körzetben, sőt még a mellette lévőben sincs kom­munista, vagy tanácstag, a 3 tagú gárdát a legjobb népnevelők közül választották ki. előtt tartva, bátran tették meg vál­lalásukat a KISZÖV felé arra, hogy a hónap közepéig, azaz szeptember 12-ig teljesítik a III. negyedéves ter­vet. Hiszen augusztus hónapban a KTSZ dolgozó; átlagosan 151 száza­lékra teljesítették tervüket, így min­den remény megvolt arra, már a hónap elején, hogy határidő elolt tudják teljesíteni a tervet. Szeptember 13-án délelőtt telefo­non jelentették a Cipész KTSZ dol­gozói a Tolnamegyei KISZÖV. elnö­kének, Gyerő elvtársnak, hogy ígé­retüket valóraváltották, mert szep­tember 11-ig 425 ezer forintban tel­jesítették a III. negyedévi 420 ezer forintos tervüket. A két és fél hó­nap alatt 509 pár férficipőt, 1320 pár női cipőt és 617 pár papuo-at készítettek el. A három negyedév alatt pedig összesen 1524 pár férfi­cipőt, 3274 pár női cipőt és 921 pár papucsot gyártott a Szekszárdi Ci­pész KTSZ. Az elért szép eredmény a KTSZ valamennyi dolgozójának lelkes és odaadó munkáját tükrözi vissza. Ne­héz megállapítani azt, hogy kik vé­gezték a legjobb munkát a terv ídő­E gárda természetesen segít a kis- gyűlések megszervezésében, ellenőr­zésében, sőt levezetésében. Eddig már mintegy 40 kisgyűlést is tartot­tak a tanácstörvény-tervezettel kap­csolatosan. E kisgyűléseket is a leg­jobban dolgozó kommunisták, ta­nácstagok, pedagógusok tartották és folyamatosan tartják ezután is. ösz- szekötik ezeken a tanácsválasztásra való készülődést a napi feladatokra való mozgósítással. Légrádi József elvtárs például a következőképpen agitál. Hudanlk Imre az elmúlt évben a begyűjtés­sel késedelmeskedett. — Emlékszel — mondotta, — a felszabadulás előtt, mikor mint kövezők együtt heverész- iünk pihenőben az út árkában. Mi­lyen fájdalmas szívvel néztük a föl­deket és csak sóhajtozni tudtunk, hogy de jó volna nekünk is egy kis földecske öregségünkre. Ez akkor csak álom lehetett. Látod, most meg­kaptuk — mindketten kaptak földet — hát mi is tegyük meg kötelessé­günket. — Hudanik Imre nem is kés­lekedett tovább. így beszél most is Légrádi elvtárs, amikor az őszi szán­tás-vetésre terelődik a szó, össze­kapcsolva a tanácsválasztás jelentő­ségének megmagyarázásával. AZ ILYEN MÓDSZEREK elterjesz tését fontos feladatának tartja a mö­zsi pártszervezet és a tanács. így a népnevelők szervezése és módszerbe- ni segítése nyomán továbbra is jó eredményeket érhetnek el a község dolgozó parasztjai. előtti sikeres teljesítése érdekében. Meg kell azonban említeni Budai József elvtársat, aki szorgalmas mun­kájáért már háromszor kapott szta- hánovista kitüntetést. Rajta kívül még három sztahánovistája van a KTSZ-nek. Ezek: Cziráki József, Raf- fai Ferenc és Berta Sándor. Dicséret illeti Janó György elvtársat, a KTSZ elnökét, meg a négy műszaki dolgo­zót is, akik jó irányító és felvilágosí­tó munkájukkal harcoltak a körmi' v programmjának megvalósításáért. A Cipész KTSZ tagjai eredmé­nyeikkel nem elégednek meg; Ezut*’1 is küzdenek azért, hogy még jobban emelkedjen a munka lendülete, ál- szén a jövőben még több rendeléses cipőt akarnak elkészíteni. Ennek ér­dekében még ebben a hónapban tesz­nek felajánlásokat á tanáesválasztis tiszteletére. Tervük az, hogy a ne­gyedév végéig, tehát az elkövetkeze i- dő másfél héten még elkészítenek r kereskedelem részére 130 pár 281 forintos és 10 pár 206 forintos férfi, továbbá 200 pár női gojzer-cipőt. — Közvetlen a lakosság felé pedig kö­rülbelül 80 pár rendelt cipőt gy ár­tanak le. Az idei gabonatermés már mag­tárakban, hombárokban van. Me­gyénk mezőgazdasági vezetői és dol­gozói előtt újabb nagy feladat áll: biztosítani a jövő évi bőséges gabo­natermést. Egész pontosan: biztosí­tani kell a jóminőségű vetőmagot, megfelelően elő kell készíteni a magágyat, idejében el kell vetni a gabonát. Itt felvetődik egy kérdés: biztosítva van-e mindehhez az elő­feltétel? Minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy igen. A gép­állomásokon van elóg traktor, a traktorosok dolgozni és keresni akar nak. Megyénk szorgalmas, becsüle­tes dolgozó parasztsága eddig is el tudta végezni a ráváró feladatokat, most is megvan erre a képessége. Minőségi vetőmag is van, mert az állam gondoskodott róla. A felsorolt előfeltételek biztosítá­sa mellett mégis rendkívül lassan megy ez a munka. A mezőgazda- sági szakemberek, a gazdálkodáshoz jól értő termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok tudják legjobban, hogy az őszi árpát ebben az idő­szakban feltétlenül el kell vetni. Mégis olyan kevés őszi árpát vetet­tek el megyeszerte, hogy százalékos arányban ki sem lehet mutatni. Megyénk falvaiban, a termsnyfor- galmi vállalatok raktárában 52 va­gen minőségi vetőmag van, amit azért diszponáltak oda, hogy a dol­gozó parasztok és termelőszövetke­zetek saját termésű vetőmagjukat jobb minőségűre cseréljék ki. A csere is rendkívül lassan megy. Az 52 vagonból eddig mindössze nem egészen 18 vagonnal cseréltek ki. Pedig a gyakorlatban már annyiszor bebizonyosodott, hogy a jóminősé­Déli 12 óra van. Megindulnak az éhes emberek a Vendéglátó felé. Az asztalok nagy része már terítve. Az egyik asztalnál egy nő ül. Kéri az étlapot. Végignézi és ki­választja a kedvére való ételt. — Paradicsomos káposztát kérek — mondja a nő. — Rögtön hozom — válaszolja a pincér. És ezzel el is ment a konyha felé. Hosszas várakozás után visszajön és jelenti: — Ké­rem paradicsomos káposzta nincs. — Nincs? Hisz az étlapon sze­repel. — Tévedésből került rá — feleli már erélyesebb hangon Imre pin­cér. — Hogyan lehetséges ez? — Ne tessék ezen vitatkozni, kár az időért. Mondom, hogy téve­dés. Mosolyogva hallgatjuk a szom­szédos asztalnál a ,,beszélgetést ‘ és egymástól kérdezzük: Mi van gü, idejében elvetett gabona sok­kal több termést hoz, mint a rossz minőségű, rosszul előkészített talaj­ban, későn elvetett mag. Nézzünk egy gyakorlati példát:/ A faddi U.i Élet termelőszövetkezet tavaly ősz­szel minőségi, nedvesen csávázott, jól előkészített talajba vetette az őszi árpát. A szélsőséges időjárás ellenére is 9.5 mázsa holdankémi átlagtermés lett. Ugyanabban a köz­ségben a Győzelem termelőszövetke­zet későn, rosszul előkészített talaj­ba, rossz minőségű őszi árpát vetett és a tavasszal ki kellett szántani, mert rendkívül kevés termést Ígért; Lehetne több ilyen példát is felső- , rolni, de felesleges. A megyei szak­emberek legutóbbi gabonatermelési tanácskozása azt igazolja, a példák felsorolása nélkül is egyetértenek azzal: az idejében, jól előkészített talajba vetett jóminőségű vetőmag hozza csak meg a várt eredményt Igaz az, hogy a talaj kissé száraz, de ez semmiesetre sem lehet ok a késlekedésre. Különösképpen arra, hogy nem megy a vetőmagcseré. A jó vetőmag biztosítására annál is inkább szükség van, mert meglehe­tősen száraz a talaj. Meg a talaj előkészítésével, az őszi árpa elveté­sével sem lehet várakozni. A talaj sajátos viszonyainak megfelelően olyan munkagépet kell alkalmazni, mellyel morzsalékossá tudjuk el­munkálni a talajt. Szeptember 17-ét írunk, az idő egyre inkább sürget, sőt nagyon is sürget. Haladék nSlkül biztosítani kell minden egyéni pa­rasztnak, termelőszövetkezetnek a minőségi vetőmagot, — késedelem nélkül el kell vetni az őszi árpát, itt? Nem tudja az étlapíró. hogy mit főz a konyha? Csakhamar velünk is hasonló eset történik. Az étlapon húsleves, főtt hús burgonya körítéssel és krémes szerepel. A leves elfogyasz­tása után hozza a pincér a húst, paradicsommal, de burgonya nél­kül. Amint megtudjuk tőle, ez is tévedésből került az étlapra. Nem tart azonban soká és a következő asztalokra már jut burgonya is. Mi van itt? Ugyanazért a pénzért az egyik vendég kap, a másik nem a tévedésből az étlapra írt burgo­nyából? A kenyeret áruló kartársnő is tarthatna magánál aprópénzt. Mert ha az ember kenyeret kér, mely­nek ára 30 fillér és ha véletlenül 40 fillért ad a vendég, úgy nyu­godtan kijelenti, hogy nem tud 10 fillért visszadni. Napi kétszeri ét­kezésnél ez már 20 fillér, havi 30 napot számolva már 6 forint és ha ez minden vendéggel így törté­nik, nem kis borravalót keres meg az egyáltalán nem barátságos ke­nyerespajtás. No, de amit ő elmulaszt, pótol­ja azt Imre pincér. Mert 6 jobb szívű és nem akarja, hogy a ven­dég ráfizessen. Helyette inkább ő fizet rá. Asztalunknál egy vendég elfogyasztott egy 9 forintos menüt Háromszáz kilós hízott disznó az országos mezőgazdasági kiállítás tárg) sors átékának főnyereménye Az országos mezőgazdasági kiállí­tás vezetősége a kiállítás keretében tárgysorsjátékot rendez. A tárgysors- játék főnyereménye egy háromszáz­kilós hízott disznó. A nyilvános sor­solást szeptember 28-án délután 6 órakor rendezik a kiállítás terüle­tén. Egy sorsjegy ára 3 forint. A sajtóterjesztési verseny tapasztalatai Á Szekszárdi Gpész KTSZ szeptember 11-én befejezte III. negyedéves tervét Vasárnap délben a bonyhádi vendéglátóban Pár hét telt el a szegedi I. posta- hivatal dolgozóinak versenykihívá­sának napjától. A versenykihívás­hoz megyénkben elsőnek a tamási postahivatal dolgozói csatlakoztak és egyben a megye nagyobb posta- hivatalainak dolgozóit is versenyre hívták. E versenykihívásra megmozdultak megyénk többi postahivatalainak dolgozói is. Bátaszéken is elindult a vetélkedés és sikerült a sajtóter­jesztés terén napi 38 Szabad Nép emel kedést elérni. Ezzel megyénkben a bátaszéki postahivatal a sajtóterjesz­tés területén az első helyre került. A vetélkedésben természetesen a ta­mási postahivatal sem akar lema­radni, s komoly harcot folytat, hogy elhódítsa az elsőséget Bátaszéktől. A versenyhez a tolnai kézbesítő elvtársak is lelkesen csatlakoztak. A terv teljesítésében különösen kitűn­nek Fekete József és Stengi József kézbesítő elvtársak, akik több hó­napon keresztül lemorzsolódás nél­kül, sőt emelkedéssel viszik át az egyik hónapról a másikra a lapok terjesztési eredményét. Ahogyan Tolnán és a többi köz­ségekben megvan a lehetőség a ter­vek teljesítésére, úgy Szekszárdon is megvoma, de ilyen jó eredménye­ket nem mondhatunk a szekszárdi postahivatal minden kézbesítő elv­társáról. A szekszárdi postahivatal pedig valamikor nem így állt a la­pok tervének teljesítésével, mint most. Volt, amikor a kézbesítő elv­társak jogos büszkeséggel elmond­hatták, hogy a lapok terveit teljesí­tik, illetve túlteljesítik. Most is megvan erre a lehetőség, csak min­den kézbesítőnek úgy kell dolgoz­nia, mint Sólyom Sándor és Idei István elvtársaknak. Sólyom elvtárs a határidőket pontosan betartja a díjak beszedésénél és több hónapon át fokozatosan emeli az olvasók számát. Ugyanezt mondhatjuk Idei elvtársról is, aki bár új kézbesítő, mégis állandóan növeli a lapok ol­vasóinak számát jó munkájának eredménye nyomán. Követhetné jó példájukat sok olyan kézbesítő elv­társ, mint Csordás János, akinek előfizetői állandóan csökkenek és az árusítással sem foglalkozik. Meg kell még azt is említeni, hogy az árusítás Szekszárdon megy a legrosszabbul. A legtöbb kézbe­sítőnél formálisan kialakult, hogy csak 2—3 lapot visz árusításra. Me­gyénkben pedig Szekszárdon van a legnagyobb lehetőség arra, hogy mi­nél több áruspéldányt helyezzünk el. Szekszárd olyan város, ahol sok vidéki fordul meg, s mégis több hó­nap óta nincs például lapárus a városban. Azok a vidéki elvtársak, akiket egy-egy kérdés érdekel, sze­retnének minél hamarabb értesülni a lapokból erre vonatkozóan, ezért a lapárusítás rendkívül fontos volna. Minden lehetőség megvan tehát Szekszárdon is arra, hogy a fent említett községek példája nyomán itt is teljesítsék a terveket és a versenyszakaszból jó eredménnyel kerüljenek ki. és egy pohár sört ivott meg. En­nek ára összesen 10 forint 90 fil­lér. Húsz forintból pedig 11.10 fo­rintot ' kapott vissza. Ha Imre kar­társ így számol mindig, úgy nem elegendő az a pénz, amivel a■ ke­nyeres többet vesz. Végezetül csak annyit, hogy az étlapíró és a konyha legyenek összhangban, a kenyeres annyiért adja a kenyeret, mint amennyi an­nak az ára és Imre pincér tanul­jon meg számolni. Ha fejben nem megy, úgy vegyen papírt és ceruri zát a kezébe. U, Bfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom