Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-17 / 221. szám
TOLNAI NAPLÓ VTlÁG PROLETÁRJA! ECYFfÜL JETEK! A MAI SZAMBÁN: Eden tárgyalásai a nyugateurópai országok fővárosaiban (2. o.) — Körséta az épülő szovjet erőműveknél (2. o.) — A mözsi népnevelők példája (3. o.) — A Szekszárdi Cipész KTSZ szeptember 11-én befejezte IIL negyedéves tervét (3. o.) — Meg kell gyorsítani a vetőmagcserét — haladék nélkül el kell vetni az őszi árpát (3. o.) — A „Kőszívű ember fiai“ bonyhádi előadásának margójára (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGA'NAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 221. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 17 Egyre többen kapcsolódnak be a tanácsiörvény‘terveset vitájába Izmény község dolgozói is megvitatták az új tanácstörvény-tervezetet. Több mint százan vettek részt ezen a vitaesten és aktívan bekapcsolódtak a vitába, s javaslatokat is tettek. Selyem Antal dolgozó paraszt javasolta, hogy sokkal nagyobb önállóságot biztosítson az új tanács- törvény a helyi tanácsnak. Ugyanakkor az elnököket és a titkárokat is nagyobb jogkörrel ruházzák fel. Ezzel kapcsolatban csökkentsék azt a sok ellenőrt és instruktort, akik sok esetben gátolták a helyi tanácsok munkáját. Palkó Orbán dolgozó paraszt is csatlakozott az előbbi javaslathoz és hozzáfűzte. — Mi megbízunk azokban, akiket megválasztunk, hiszen a legjobbakat választjuk, mint a mi törvényes képviselónket. Arra van szükség, hogy szilárd vezetők kerüljenek az államhatalom helyi szervébe és az államigazgatás élére Ts. Bévárdi József iskolaigazgató a következőket mondotta: A tanácsülések színvonalasabbá tétele érdekében javasolom, hogy azok megtartását az új tanácstörvény minden második hónapban tegye kötelezővé. Ezzel lehetővé válik, hogy sokkal több problémával és üggyel foglalkozhat a tanácsülés. Tehát nem lesz mindig egyhangú. Nem mindig a begyűjtés, vagy a mezőgazdasági munka szerepel majd a tanácsülésen,! hanem a szociális és kulturális fel-1 adatokkal is többet foglalkozhatnak. * A Tolnamegyei Tatarozó és Építővállalat dolgozói is megvitatták az új tanácstörvény-tervezetet, melyre a központ, a tervező csoport, a vertikális üzem dolgozóit, valamint a Szekszárd területén dolgozó kőműves brigádok képviselőit is meghívták. A vita során Frech József, a fes tőrészleg művezetője elmondotta, hogy szükségesnek látná, hogy a vállalattól is kerüljön be dolgozó a tanácsba, mert így az esetleges felmerülő vállalati, valamint egyéni ügyeket is jobban lehetne képviselni a tanács felé. Gőgös Imre elvtárs, a tamási épí tésvezetőségtől a jelenlegi hibákat felhozva, elmondotta, hogy a tanács több esetben fordult az építésvezetőség felé anyagok biztosítása érdekében, de azok visszaszállításáról nem gondoskodtak. Ő is javasolja hogy a vállalat részéről kerüljenek be a dolgozók a tanácsba. Bulla elvtárs fontosnak tartja, hogy a helyi viszonyokkal ismerős megfelelő személy legyen megválasztva a tanácsba. Meg kell szüntetni a más területről való kooptá- lást. Hága János elvtárs elmondotta, hogy hiba volt eddig, hogy a dolgozók nem ismerték a tanácstagokat. Az új tanácstörvénnyel kapcsolatosan biztosítottnak látja, hogy a tanácstörvény közelebb hozza a dől gozókat a tanácshoz. Az országos tejtermelési rekord megdöntését határozta e) Pencz József a nagydras, Jerke“ gondozója Pencz József, a juhépusztai törzsállattenyésztő állami gazaaság tehenésze mezőgazdasági kiállításon nagydijat nyert Terka gondozója, elhatározta, hogy megdönti az országos tejtermelési rekordot, ami jelenleg 9600 liter. A Terka, a kitüntetés után pár órával adott életet az ötödik borjának. A „Kiváló állattenyésztő“ jelvénnyel kitüntetett tehenész tudja hogy a bonylhádi vörös-tarkák általában negyedik-ötödik borjú után érik el a legmagasabb tejhozamot. Ezért már az előkészítésnél olyan nagy gonddal etette és ápolta az értékes jószágot, hogy az edaigi 33 literes napi tejhozammal szemben 40 literes eredményre számíthat, s ezzel az elmúlt évi' 6030 kiló helyett 10 ezer kiló tejet fej egy év alatt a Terká- tól. Harmincöt új boltot nyitottak a fö dmíív&sszöAze'e't Augusztus 1 óta 150 család választotta megyénkben a nagyüzemi gazdálkodást 1948 őszén megyénk több községében megalakultak a termelőszövetkezetek. Ahogy az évek teltek, úgy nőttek számszerűleg, erősödtek, meg birkóztak a nehézségekkel, örültek eredményeiknek, évről-évre egyre több tapasztalattal gazdagodtak, de volt olyan is, melyik saját kárán tanult. Ma már csaknem minden községben működik egy, vagy több termelőszövetkezet. Vannak milliomos termelőszövetkezeteink is. Most amikor egy gazdasági év befejezéséhez közeledünk, újból bebizonyosodik a nagyüzemi gazdálkodás fölénye, mely megmutatkozik a nagyobb terméseredményen, s nem utolsó sorban a tagok bőséges keresetén. Ezt ismerte fel a nagyüzemi gazdálkodásban Illés Ferenc bonyhád- varasdi 10 holdas dolgozó paraszt is, aki már évek óta figyelte a Petőfi termelőszövetkezet munkáját, s ha látott is hibákat benne, de felismerte a szövetkezet fejlődését, eredményeit. Már a nyáron elhatározta, hogy aratás után belép a szövetkezetbe. Elhatározását tett követte. Ma már a tsz tagja, együtt dolgozik azokkal az emberekkel, akik megbirkóztak a nehézségekkel, s megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás szilárd alapját. Kerekes Zoltán 5 holdas dolgozó paraszt is megelégelte az egyéni gazdálkodást, amely nem nyújtott biztos alapot családja számára, ö is a Petőfi tsz tagja lett. Ezen az őszön már eddig is sok gazda választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A simontornyai Alkotmány, a naki „Ut a szocializmus felé” és megyénk még számos jól dolgozó termelőszövetkezetébe ez- ideig 150 család több mint 200 tagja lépett be, választotta a nagyüzemi gazdálkodást, hogy jobb jövőt, boldogabb életet teremtsenek maguknak, családjuknak, dolgozó népüknek. Jelentősen bővült a földművesszövetkezetek bolthálózata ebben az évben. Az új boltok építése mellett számos helyen nyitottak fiókboltokat. Augusztus 31-ig 3i5 boltot nyitottak a földmfivesszövetkezetek a megyében, két vásározó részleget is szerveztek, hogy az iparcikkeket még közelebb vigyék a falusi lakossághoz. A zöldség- és gyümölcsüzletek nyitásával megkímélik a dolgozókat a piacra járástól és lehetővé teszik azt, hogy munkaidő után is vásárolhassanak. Különösen jelentős a zö'd ség- és gyümölcs-szaküzlet Szekszárdion, ahol munkaidő után nagyon sok dolgozó vásárolja meg a szükséges gyümölcs, és zöldségféleségeket. A bolt árukészlete bőséges, választékos és ami a legfontosabb: olcsó. A befejezéshez közeledik már a tamási emeletes áruház felépítése is. Népgazdaságunk ebben az évben a megyei bolthálózat fejlesztésére több, mint 5 és fél millió forintot adott. — Ezenkívül a szövetkezetek saját erőből is végeznek beruházásokat a bol_ tokban, állandóan csinosítják — kí- vül-belül — a boltokat. Ebben a munkáiban a hőgyészi fölaművesszö- vetkezet ügyvezetőjét, Kótai Márton elvtársat és Bálint Gyula vezető könyvelőt illeti a dicséret, ők a földművesszövetkezet összes boltjait kí- viil-belül újrafesttették az elmúlt hónapban. E szorgalmas munkájukkal a jó áruellátás mellett biztosíthatták azt is, hogy a tagság még szívesebben megy vásárolni a szövetkezetbe, mint eddig. Sz. F. Kapásokból a tervezettnél is jobb termésünk lesz Termelőszövetkezetünk még a múlt év őszén megkezdte a talaj tápérté kének növelését: 100 hold földre mintegy 1500—2000 mázsa istállótrágyát teregettünk széjjel 20 mázsa pétisóval keverve. Az idén is meg irigy áztunk már 20 holdat, azt le is szántottuk vetés alá. Tervünk az hogy az Idén kereken 100 holdat rá- gyázunk meg, a trágyázást szeptember végére befejezzük, a vetőszántással együtt. A múlt évi trágyázás hatására igen jó termést ígér burgonyánk és kukoricánk egyaránt. Úgy bízunk, hogy ezekből a terménvféleségekbői jóval többet takarítunk be, mint amennyit terveztünk. Gondolunk állatállományunk téli takarmányszükségletének biztosítá- ra is. A varsádi gépállomás segítségével szeptember 6-ra két 30 köbméteres silógödröt töltöttünk meg. Munkánk eredményességét látva, az egyéni dolgozó parasztok ;s egyre közelebb kerülnek szőve‘.Idézetünkhöz. Eddig 11 család érdeklődött a belépési lehetőségek iránt. Id. Zengő Konrár) Gyönk, Petőfi tsz. Tolta megye több kézségében vasárnap választják meg a eéplroetbizotlságokat Tolna megye minden járásában és községében megalakultak a nép* front előkészítő bizottságok, s most a népfrontbizottságokat választó falugyűlések megszervezésén fáradoznak. Az első ilyen falugyűlés szombat este Bátaszéken lesz, — vasárnap pedig a megye több községében megválasztják a népfrontbizottságokat. A paksi járásnak például több, mint fele községében, a gyönlci járásnak pedig csaknem minden falujában ezen a napon választják meg a legjobb dolgozókból a népfrontbizottságokat, majd az elnököt és elnökséget. Ugyanezeken a falugyűléseken választják meg a járási és megyei népfrontbizottság tagjait is. ötvennégy dolgozó paraszt kap félezer forintnál értékesebb jutalmat Tolnában Az ország gabonabegyüjtési térképén hosszú időn át fekete folt volt Tolna megye. A verseny végére azonban a nyolcadik helyen végzett. A közepes eredményt elért megyében sem feledkeznek meg a példamutatókról. ötvennégy dolgozó paraszt kap egyenként félezer forintnál értékesebb jutalomtárgyat, huszonk . lencen mezőgazdasági kisgépet, rádiót és kerékpárt. A mezőgazdaság,i kisgépeket, kerékpárokat, rádiókat még ezen a héten ünnepi tanácsüléseken adják át a példamutató gazdáknak. A termc 1 ősz.övetkezetek közül Legjobb eredményt elért duna- földvári Alkotmány 3000 forintot kapott. a tolnanémedí tanács begyűjté- sí hivatal dolgozói között 2000, a zombaiak között pedig 1500 forintot osztottak ki. A tolnamegyeiek a kapások begyűjtésében kezdettől jobb eredményeket kívánnak elérni. Erre vall, hogy burgonyából a megyében begyűjtendő mennyiség 30 százaléka már a földművesszövetkezeti raktárakban van és alig fogtak a kukoricatöréshez, megkezdődött a begyűjt tése is. Emellett a még fennálló gabonatartozásról sem feledkeznek meg, a verseny lezárása után is több vagon gabonát gyűjtöttek be a hátralékosoktól. Mennyi nyeremény lesz ezen a sorsoláson? Mint ismeretes, a IV. Békekölcsön szeptember 19-én Cegléden rendezenNémeth Vince és Eremiás Vilmos felsonánai dolgozó parasztok is a közös gazdálkodás útját választották Dús levelű répatáblák, fonnya- dozószárú burgonyatáblák váltogat ják egymást a felsőnánai határban. Madárdaltól, traktorbúgástól, szántó-vető emberek énekétől hangos a határ. Az egyik nagy táblában Németh Vince sokadmagával teregeti a gőzölgő istállótrágyát. A csoportosaji dolgozó emberek mellett burgonyával megrakott szekerek haladnak el. Az egyik dolgozó paraszt odaszH a másiknak: — Az Uj Barázda termelőszövetkezet már napszámosokkal is dolgoztat? — Úgy látszik, — válaszol a másik egykedvűen és tovább bizto- gatja a tinókat. Ez a két paraszt tudnivélte, hogy mégiscsak a tsz-beliek közé tartozhatnak az idegenek, mert nem igen szokott napszámosokkal dolgoztatni az Uj Barázda, s különben is az egyéni parasztok nem igen érnek rá ilyen nagy munkaidőben a termelőszövetkezetnek trágyát teregetni. = Vagy talán ők is beléptek már? — latolgatták a kérdést tovább. Hamarosan a sarokhoz értek, egyik jobbra, a másik balra fordult. De még mindig nem tudták az igazságot. Pedig nem is olyan nagyon fogas kérdés ez... Ami történt, az csaknem teljes egészében érthető. Németh Vince és Eremiás Vilmos, akik a szövetkezet tagjaival együtt a trágyát teregették, a közös gazdálkodás útját választották ... A nevezett két dolgozó paraszt már hosszú idő óta ott él Felső- nánán. Tulajdon két szemükkel látják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mégiscsak többet jövedelmez, mint az egyéni, kisparaszti gazdálkodás. Mert ha az egyéni gazdának, mondjuk az őszi munkák kellős közepén betegszik meg a lova, vagy az igavonó állata, nehezen tudja elvetni a gabonát. Nem számított a gép költségére, amit ki kell fizetni. A szövetkezetben más a helyzet. A traktor beleáll a nagy táblába és a szö- veíkezetbeliek kívánságára úgy szántja meg a földet, qhogy az éppen a legjobb. Vagy ha az egyéni gazda vetését elveri a jég, ha bővíteni akarja gazdaságát nélkülözni kell neki, nehezebben tudja elviselni a terhet. A közösben mindez másképp esik, örömben, bánatban együtt osztozik a nagy család. Németh Vince és Eremiás Vilmos ezért is határozták el. hogy belépnek a szövetkezetbe. Elhatározásaikat tettek követték. Miután többször ellátogattak az Uj Barázda tsz-be. kérték a vezetőséget, hogy őket is vegyék maguk közé. A szövetkezetbeliek tudták a két parasztcsaládról, hogy jól dolgozó egyéni gazdák voltak. Ezért még október 1-e előtt felvették mindkettőjüket a szövetkezetbe. Németh Vince és Eremiás Vilmos, földjüket, gazdasági felszerelésüket bevitték a közösbe és családjukkal együtt maguk is ott dolgoznak. Ezért látni őket a szövetkezet tagjaival együtt trágyát teregetni, kukoricát törni, burgonyát szedni, szántani-vetni,., dó első sorsolásán 78.500 kötvény számát húzzák ki, összesen mintegy 24.914.000 forint nyereménnyel. A kötvények egy részét 200 és 5<*0 forintos összevont címletekben bocsátották ki és az összevont címletű kötvényekre több nyeremény is esik. A feles és negyeaes részkötvényekre természetesen a IV. Békekölcsön esetében is a rájuk eső résznyere- ményt fizetik ki. Ha viszont a két számmal ellátott 200, illetve az öt számmal ellátott 500 forintos névértékű, összevont címletű kötvényeket húzzák ki 200, 500, vagy 1000 forintos nyereménnyel, a kisorsolt kötvények minden osztályban a nyeremény kétszeresét, illetve ötszörösét nyerik. Az 5000 forintot elérő, vagy meghaladó nyeremények ellenben valamennyi osztályon belül az összevont círhietű kötvények csupán egyik számára esnek, a kötvény többi számai 200—300 forintot nyernek. Mivel minden sorsoláson csak egy 100 ezer forintos főnyereményt sorsolnak ki, a tíz osztály számát ■!—X) tartalmazó kerékből történő további húzással kell meghatározni, hogy melyik osztályba tartozó kötvény nyerte a főnyereményt. ’ *
