Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-16 / 220. szám

1954 SZEPTEMBER 1# NÄPC5 3 A faddi tss-ek és dolgosó parasztok jövő évi gabona terméséért felelős a mössi gépállomás kollektívája is 1954 szeptember 14. Faddon va­gyunk. Az úton elhaladó járművek szürke porfelhőt hagynak maguk után, Ott állunk a templom előtt ta­nácstalanul. A hosszú hallgatás után határoztunk; kimegyünk a határba, meglátogatunk néhány traktort, mert úgy hírlik, két traktoros brigád szánt vet a faddi határban. Elindultunk. Alig megyünk néhány lépést, meg­látunk két biciklist, akik magyaráz­nak egymásnak valamit. Mikor egész közel értünk hozzájuk, kiderült, hogy ismerjük őket. Takács János elvtárs a mözsi gépállomás egyik traktoros brigádvezetőie és Hunyadi István elvtárs 3 faddi termelőszövetkezet agronómusa beszélgetnek. Gyorsan elmagyarázzuk egymásnak a leg­újabb híreket és ezután térünk a lé­nyégre. Mi azért jöttünk Faddra, hogy. újságon keresztül a megye dol­gozóinak tudtára adjuk: a mözsi gép­állomás két traktoros brigádja, a trak toros brigádvezetők, agronómusok s maga a. gépállomás vezetősége hogyan harcol a fáddi termelőszövetkezetek ás egyéni parasztok iövő évi maga­sabb gabonaterméséért. A látottak és hallottak alapján be- veze-tőül kívánjuk megjegyezni, hogy nem mindenütt nyilatkoznak a leg­nagyobb elismeréssel a gépállomás munkájáról. De ne vágjunk az ese­mények elé. Nézzük szép sorjában. A faddi határ elég nagy. Több, mint 10 ezer holdat művelnek a ter­melőszövetkezetek és az egyéni pa­rasztok. A termésátlagokért nem kevésbbé felelős a mözsi gépállomás kollektívája. A gépállomás, mint a munkásosztály falun előretolt bás­tyája, sokat tehet, — kell is tennie, — azért, hogy egy termelőszövetke­zetben, vagy egy községben évről- évre emelkedjenek a termésátlagok, Ha ilyen szempontból vizsgáljuk a mözsi gépállomás munkáját, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy ilyen vonatkozásban eddig hiányo­san töltötte be hivatását. Hiszen a faddi termelőszövetkezetek és egyé­ni parasztok ezévi gabona termésát­laga alig haladja meg a 6 mázsát. Természetesen ennek nem egyedül a gépállomás az oka. De része van ab­ban, hogy rossz volt a talajelőkészí­tés, későn történt meg a vetés. — Szuprics István, az Uj Élet termelő- szövetkezet növénytermesztési bri­gádvezetője elmondotta, hogy tavaly december 10-én fejezték be a vetést, de azt is elmondotta, hogy ez fő­ként a gépállomás hibájából tör­tént. Gyakori volt a gépek műszaki hibája, amit nem javítottak ki sür­gősen, meg a traktorosok munkájá­nak megszervezésében is hiba volt. Baranyai József, a Győzelem terme­lőszövetkezet traktorosa pedig azt mondotta el, hogy tavaly ősszel rossz minőségű munkát végeztek. Sajnos Szuprics elvtársnak is, meg Bara­nyai elvtársnak is igaza van. A Győ­zelem termelőszövetkezet 20 hold őszi árpája alá novemberben szántot­ták meg egyszer a talajt. De mint Baranyai elvtárs mondja, a munka inkább a disznótúráshoz hasonlított, mint szántáshoz. Ebből következett, hogy a 20 hold őszi árpát a tavasszal ki kellett szántani. Faddon mások is elmondhatnák,, — sokszor el is mondják, — hogy a gépállomás bi­zony sokszor követétt el hibákat. De most már nincs idő azt latolgatni, hogy tavaly ősszel mit csinált meg a gépállomás, mit tett jól és mit nem. A múlt hibáiból le kell vonni a kö­vetkeztetést és pontot tenni a végére azzal, hogy a gépállomás is követett el mulasztást, meg a termelőszövet­kezet is, meg az egyéni parasztok is, főleg azzal, mert kölcsönösen elnéz­ték egymás hibáit. Ez volt tavaly. Ebben az évben inás a helyzet. Az őszi gabonák talajelőkészítő mun­káit a tavalyihoz hasonlóan rossz kö­rülmények között kell elvégezni. Jól­eső érzéssel állapíthatja meg bárki, hogy a tavalyinál sokkal jobban men­nek a munkák. A termelőszövetke­zetek őszi kalászosainak üresen álló földterülete már mindenütt készen van a vetésre. Pedig ebben az idő­szakban is meglehetősen száraz, sőt helyenként elég kemény a föld. Ez arra kötelezte eddig is, meg napjaink ban is arra kötelezi a gépállomás traktorosait, hogy nagyobb gonddal ügyeljenek a szántás minőségére. A brigádvezetőket és agronómusokat a munka jó megszervezésére, és ellen­őrzésére kell, hogy ösztönözze ez. A talaj állapotától függően kell el­bírálni a szántás mélységét, meg azt, hogy milyen talaj munkagépet hasz­náljanak, síma hengert, gyűrűs hen­gert, térrcsát, vagy egvéb mást. Ezzel jelenleg nincs is bal. Hunyadi István fiatal, jólképzett agronómus, közösen a termelőszövetkezetek elnökeivel, a növénytermesztési brigád vezetőivel időben, helyesen elbírália, hogy me- lyik*talajon milyen munkagéppel dol­gozzanak. — Arra ügyelünk legjob­ban. hogy egy percig se maradjon nyitva a talaj, szántás után azonnal fogasoljunk és hengereljünk, így megakadályozzuk a nedvesség elpá­rolgását, morzsalékossá tesszük' a talaj felszínét, — mondja Hunyadi elvtárs. Ez nagyon helyes, így is kell tenni. Az is helyes és figyelem­reméltó, hogy a traktorosok látják és tudják, hogy a jelenlegi időszakban megkétszerezett erőfeszítéssel és fi­gyelmességgel kell dolgozni. Az pe­dig külön dícséretreméltó, hogy a két traktoros brigád azzal a jelszó­val végzi a munkát: „Október 31-ig vagy legkésőbb november 5-ig min­den termelőszövetkezetben befejezzük a vetést, az egyéni parasztokat pedig hozzásegítjük ahhoz, hogy ők is be­fejezzék". Az őszi munkákkal kap­csolatosan elmondottak, eddig szé­pek és jók, dicséretére válik ez a Faddon dolgozó traktorosoknak, bri- gédvezetőknek és agronómusoknak. Most nézzük meg az eddig végzott munkák minőségét... A traktorosok minőségi (?) munkája bizony még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem olyan régen fordult elő, hogy Terényi Józseftől 25 hold, Baranyái Józseftől pedig 18 hold szántást nem vettek át. Nem olyan égbekiáltó nagy bűnt követett el ez a két traktoros, msrt „ahol" meg­szántották a földet, olt becsületes munkát végeztek, csak a végét egy­szerűen otthagyták. Erre az Uj Élet termelőszövetkezet n* ivénytermecz t<= si brigá'dvezetbje megkérdezte »• rak- torostól: „Mit szólnál hozzá, ha a szabó elkészítené a nadrágodat és az alját nem szegné be, hanem Ezt mondaná, viseld el úgy.” — Erre a traktoros így válaszolt: „Nem fizet­ném ki a varratást.” — „Na látod, félmunkát te sem fogadnál el, mi sem fogadunk el. A földet tessék meg­szántam becsületesen.” Terényi József nem tehetett mást, mint hozzáfogott és a munkát befe­jezte. Baranyai Józsefet, a Győzelem termelőszövetkezet brigádvezetője Mácsik elvtárs, pedig egyszerűen uta­sította, a munka mégegyszerj e-vég­zésére. Természetes a tsz brigádvezelök­nek ez az igényessége a gépállomás brigádvezetőinek és traktorosainak nem tetszett. Dühükben kijelentet­ték: — „Mi is megköveteljük, hogy a földet időben takarítsátok le, nem szántunk Nektek le térdigérő gazt.’' A tsz-beliek erre azt mondták: „He­lyes, egyetértünk vele, Ti se nézitek el a mi hibáinkat, mi se nézzük el a Ti hibáitokat.’1 A kíváncsi természetű ember, mé­giscsak megkérdezi: „Miért csinált ilyen munkát ez a két élenjáró trak toros: „Eláruljuk: nem volt éles eke­vasuk és kénytelenek voltáé: a mun­kát otthagyni. De miért nem volt éles ekevas? — teszi fel a kérdést az olvasó. — Azért, mert a gépállomás vezető­sége nem gondoskodik róla. Pedig a traktorosok már többször figyel­meztették erre a vezetőséget, de úgy­látszik, még mindig nem ertetté.í meg a mözsi gépállomás vezetői hogy az 6 kötelességük megteremteni az előfeltételt a traktorosok jó munká­jához. Nem törődnek; az egyéniekkel Ez az egyik, amire fe'tétlen figyel­meztetni kell a mözsi gépállomás vezetőit. A másik pedig az egyéni pa­rasztokkal való törődés. Mert vall­juk csak be egész őszintén, hogy a mözsi gépállomás a faddi dolgozó pa­rasztokat elhanyagolja. Bizonyítékul szolgáljon erre a következő szám­adat: Közel 700 egyéni gazda van, akiknek nincs fogata és mégis mind­össze 40 gazdával kotort a gépállo­más ezen az őszön szántási szerző­dést. Igaz az, hogy az egyéni parasz­tok idegenkednek a gépi munkától. De miért? Mert gyakran előfordul, hogy az egyéni parasztom szántását is csak imigy-amúgy végezték el. A 72 éves Koleszár néni elmondotta, hogy 110 forintot fizetett, amiért a gépál­lomás megszántotta földjét és nem jól szántotta meg. A traktorosok el­ismerik, hogy Köles :ár népinek iga­za van. No. de ezzel egy lépéssel sem vittük előre az ügyet. Még akkor is meg kell szántani, be kell vetni az egyéni gazdák földjét, ha tavaly őszön és ezen a tavaszon helyenként rosszminőségű munkát végzett a gép­állomás. Az a 388 fogat, am; jelen­leg Faddon van, nem lesz képes több ezer hold földet felszántani, be :et- ni. Tehát mindenképpen szükség vau a gépállomás segítségére. És feltétle­nül arra van szükség, hogy a trak­torosok az egyéni parasztoknál: is bebizonyítsák: tudnak és akarnak j-n dolgozni. Á Dunaföldvári Kendergyár dolgozói pótolják lemaradásukat A Dunaföldvári Ken­dergyár dolgozói az év elején azzal az elhatáro­zással fogtak munkához, hogy az év végéig meg­szerzik azt az „Élüzem” címet, amelyet az. 1952- ben végzett jó munkájuk­ért már egyszer megkap­tak. Az első negyedévben elért eredményük már biztató volt arra, hogy az “elhatározás sikerülni fog. Ugyanis I. negyedéves tervüket 112.3 százalékra teljesítették. A II. negyedévben azon­ban nem sikerült célki­tűzésük, mert a tervet csak 71.7 százalékra tel­jesítették, s ezzel közel ;S) mázsa rosttal marad­tak adósai államunknak. Az üzem vezetői és dol­gozói ezután nem kese­redtek el, hanem még na­gyobb lendülettel kezdték meg a III. negyedévet. Valamennyien tudták, hogy az objektív nehézsé­gek miatt nem tudtak oiyan szép eredményeket elérni, mint, amilyet. kel­lett volna. Július hónapban az üzem dolgozóinak 99 szá­zaléka bekapcsolódótt a szocialista munkaverseny- be azért, hogy az eddigi­nél is nagyobb eredmé­nyek szülessenek az üzem ben, hogy pótolni tudják részben az első féléves lemaradást. Sikerült is a tervet 103 százalékra tel­jesíteni. A 3 ‘ százalékos tervíúlteljesítéssel mint­egy 20 mázsa rostot pó­toltak az előző félévi le- m áradásból. Augusztus hónapban 4 százalékkal termeltek többet, mint amit a terv előírt. így augusztus végén csalt 150 mázsa lemaradásról be­szélhetünk. Az üzem dolgozói és ve­zetői nemrégen tárgyal­lak üzemi értekezleten arról, hogyan lehetne az év végéig pótolni a le­maradást. — Rajtunk múlik, hogy tudjuk-e pó­tolni a lemaradást — mondta Varga elvtárs, a telepvezető. — Hiszen a munkához szükséges fel­tételek biztosítva vannak. Ekkor született az az elhatározás, hogy a na­gyobb eredmények eléré­se érdekében még ebben a hónapban tesznek fel­ajánlásokat a tanácsvá­lasztások tiszteletére. — Megígérték a dolgozók, hogy a verseny beindítá­sáig is méltóan kiveszik részüket a munkából. Az értekezlet óta eltelt öt munkanap alatt bébi-, zonyították a dolgozók, hogy minden erejükkel harcolnak a lemaradás pótlásáért. Az üzem szep­tember 8-ig már 7 száza­lékkal teljesítette túl ter­vét. Az elmúlt héten nem egy dolgozó, mint például Piroska Tamásné, Födele- vics Imréné, Hegyes Im- réné, Molnár Dezsőné. 160- 130 százalékra teljesítette napi tervét. Az élenjárók példáját követik az üzem többi tilosai is. Ma már 25 tilos közül csak 4 nem teljesíti 100 százalékra tervei, VITA A TANÁCSTÖRVÉNY-TERVEZETRŐL A községi tanács hatáskörének kibővítését javasolják a madocsai dolgozó parasztok Az elmúlt hét egyik napján tar­totta rendes havi tanácsülését a ma­docsai tanács, amelyen több, mint 50 tanácstag és több dolgozó paraszt vett részt. A tanácsülés az új ta­nácstörvény-tervezet vitája jegyében zajlott le. A madocsaiak az árvíz fenyegető napjaiban meggyőződtek róla, milyen jelentősége van a falu­ban a tanács összetartó erejének, s most az új tanácstörvény-tervezet megjelenése után azt akarják, hogy tapasztalataikkal hozzájárulhassanak az új tanácstörvény még jobb meg­alapozásához. Molnár János tanácstag felszó­lalása elején kifogásolta, hogy a 40 körzetre osztott falu egyes körzeteit nem ismerik, ami pedig feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy már most megtehessék előkészületeiket a jelölésekhez. Két javaslatot is tett. Az egyik szerint a jövőben maga a falu válassza a tanácselnököt, mert véleménye szerint ez demokratiku­sabb az eddigi rendszernél. Javasol­ta azt is, hogy a fakitermelési en­gedélyeket a jövőben ne a járás, hanem a községi tanács adja ki, mert így sokkal gyorsabban és mél­tányosabban; Vórténhetne az enge­délyek kiadása. Sokan vannak Ma- docsán, akik építkezni szeretnének, s nem tudják kitermelni a szüksé­ges faanyagot, mert hetekig a járá­si tanácsnál hevernek a kérelmek. Bán István ugyancsak a tanács hatáskörének kibővítését javasolta. Az új törvényben kapjanak nagyobb hatáskört a községi tanácsok a me­zőőri kihágásokkal 'kapcsolatban, hogy a bűnösöket közvetlenül bír­sággal sújthassák. A mezőőri szol­gálat megjavult Madocsán, jelenleg 8 csősz van a faluban a korábbi há­rom helyett. A büntetések kirovásá­nak lassúsága azonban nem riasztja el annyira a mezei tolvajokat, mint­ha azonnal kirónának rájuk bünte­tést. Többen az állattenyésztési kérdé­sekhez szóltak hozzá. Kiss Ferenc kérte, tegyen lépéseket a tanács, hogy a falu nagyobb mennyiségű baromfipestis elleni szérumot kap­jon, s nyissanak gyógyszertárt, mert jelenleg mindenfajta gyógyszerért sok kilométert kell megtenni. Vé­gül többen kifogásoltál:, hogy a be­gyűjtési kérdésekkel nem foglalkoz­hat a tanácsülés, mert Szalai István begyűjtési megbízott többszöri hí­vás ellenére sem jelent meg a ta­nácsüléseken. Madocsán a késő esti órákban ért véget a tanácsülés, de a törvény- tervezet vitája ezzel nem ért véget. Az elkövetkező napokban kisgyűlé*- seket tartanak a tanácstagok, hogy a faluban mindenki megismerje ■ az új tanácstörvény-tervezetet, s el­mondhassa véleményét, javaslatát. Javaslat a törvénytervezethez A tervezet 6. §. 4. bekezdés c. pontja kimondja: „A tanács tagjai sorából megválasztja, és indokolt esetben visszahívja a tanács végve- hajtóbizottságát”. Ezzel szemben a 33. §. 1. bekezdése szerint: „A ta­nács a végrehajtóbizottságot, vagy annak egyes tagjait bármikor' vissza­hívhatja.“ E szakasznál a „bármi­kor” szó ellentétes a 6. §. rendelke­zésével. Helyette a 6. §-al egyezően az „indokolt esetben” szavakat kel­lene beiktatni. A 11. §. rendelkezését javasolom módosítani, olyan képpen, hogy . a községi tanács is legalább kéthavon- ként köteles ülést tartani. Ha a já­rási tanács alá rendelt városi tanács a tervezet szerint kéthavonként kö­teles ülést tartani, véleményem sze­rint ne tegyünk különbséget műkö­dés szempontjából a gyűlések tar­tását illetően város iés községi ta­nács között. A kisgyűlések, falugyű­lések és tanácstagi beszámoló jobb megszervezésével, községekben a dolgozók megfelelő tájékoztatást kap hatnak az őket érintő kérdésekben, míg az állandóbizottságok javaslatai és a végrehajtóbizottság határozatai, valamint a dolgozók részéről előter­jesztett javaslatok kéthónapos idő­közben nagyobb biztosítékot nyújta­nak a községi tanácsülések jobb előkészítéséhez és színvonalának megtartásához. Előfordult, hogy több tanácsnál megüresedett az elnöki, titkári ál­lás. vagy betegség, vagy iskolára történt behívás, folytán, s több hó­napon keresztül nem volt a . község­ben v. b. elnök, vagy v. b. titkár. Az új tanácstörvény végrehajtásával kapcsolatban gondoskodni kellene arról is, hogy a csökkent létszám miatt a községeknél a v. b. elnöki, vagy titkári munkakör akadályoz­tatása esetén két hét után helyette­sítés útján betöltessék e funkció. Kocsis József v. b. titkár, Mórágy. Hozzászólások a lanácsíörvéoy-tervezethez Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság: Varga Lajos hozzászólásában felveti, hogy a múltban a tanácsta­gok feladatukat nem igen látták el. Ennek oka, hogy nem is lett ismer­tetve eléggé feladatuk. Meglehető­sen mellőzve lett a Népfront is, amit szintén komoly hibaként állapított meg. A továbbiakban sokkal inkább gondoskodni kell *e hibák kiküszöbö­léséről. Besze János, a Tolnamegyei Ta­nács Beruházási Igazgatóság dolgo­zója javasolja, hogy válasszanak egy olyan bizottságot, amely felülvizs­gálja a községekben a megválasz­tott tanácstagok, vagy vezető dol­gozók rátermettségét, megbízhatósá­gát, tudását és magatartását. DALMAND: Nyári Gyula, a 39. §. 1. bekez­dése ' e. pontját illetően javasolja, hogy a községi tanácsok végrehajtó­bizottságainak létszámát emeljék fel, mert a minimális három fő sok lehetőséget ad arra, hogy koma, só­gor fog bekerülni a végrehajtóbi­zottságba és ez sok visszaélésre ad lehetőséget. KOCSOLA: Tóth József dolgozó paraszt azt javasolja, hogy a tanácsülések .zárt­körűek legyenek, s a kívülállók ne szólhassanak bele a tanács dolgába. NAK: Béres Imre javasolja, hogy a tanácstagok rendszeres oktatásban vegyenek részt, s a tanácstörvény határozottabban jelölje meg a v. b. titkár és az elnök feladatait. Támogassa a tanácstörvény is a sportot U h r i n Ferenc dunakömlődi la­kos a tanácstörvénytervezet megvi­tatásakor az alábbi javaslatot tette: — örömmel hallottam, hogy a köz­ségi tanácsoknál az új tanácstörvény tervezet szerint a végrehajtóbizott­sági üléseket a jövőben kétheten­ként kell tartani. Ez igen ésszerű gondolat volt, mert eddig alig ment le az egyik v. b. ülés, már azon kel­lett gondolkodni, hogy mi legyen a másik v. b. napirendi pontja, — nem számítva az állandó jegyző­könyvkészítést. — Igen helyes vol­na, ha a községi tanácsoknál meg­megvalósítanák azt is, hogy kétha­vonként tartanák a tanácsüléseket. Egy-egy tanácsülés közötti rövid idő lehetetlenné teszi, hogy a tanács nagyobb feladatokat oldjon meg, ez­ért nem látszik a dolgozók előtt a tanács fontos szerepe. —> Helyes volna, ha a tanácstör­vénybe bele vennék azt, hogy min- . den községi tanács költségvetési ke­retében létesítsenek a falusi sport, fejileaztése érdekében „sportkere­tet“. Nem egy község van, ahol az ifjúság szeretne sportolni, de nincs semminemű felszerelésük, s így kénytelenek még mindig mezítlábas futballt játszani, a többi sportágról nem is 'beszélve. Ma már a szocializ­must építjük hazánkban, s ezzel párhuzamosan fejlesztenünk kell ifjúságunk testkultúráját is. Tehát az olyan kis községekben is, mint a miénk, támogatnunk kell az ifjú­ság sportmozgalmát. •mJ* PARTÉPITÉS Útawtafdst nyújt a mindennapi pdrtmenfcábnn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom