Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-15 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f* ■' * A MAI SZAMBÁN: A minisztertanács határozata az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésével kapcsolatos egyes kér­désekről (2. o.) — 110 éve született Puskás Tivadar (2. o.) — A lóistállótól a baromfiólig mindenütt talá­lunk tolnamegyci kitüntetett állatot a mezőgazdasági kiállításon (3. 0.) — Vita a tanácstörvény-tervezetről (3. o.) — Az első napon több, mint ezer látogató a szekszárdi néprajzi kiállításon (4. o.) AZ M DP TOLNÁMÉ GYEI PARTBIZOTTÍÁOANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM ARA FILLÉR SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 15 A jó munka örömére AZ ŐSZI MUNKÁK HÍREI A trágyázásért kétszeresen fizet a föld a siáagárdi gazdáknak Pár nappal ezelőtt még a gabona súlya nyomta a bonyhádi Szabad Föld tsz kultúrtermét. Szombatra azonban tisztára takarított kultúr­termet láthattak az első baráti ta­lálkozóra meghívott vendégek. A nagy udvarra asztalokat, székeket vittek a tsz tagok, az udvar balol­dalán nagy kondérban gőzölgött a vacsorára készülő baromfi pörkölt. Mintegy nagy lakodalomra, úgy ké­szültek erre a különös estére a tsz tagok. Az udvar csakhamar benépesedett, minden asztal kapott vendéget. El­jöttek a gépállomás, a tanács és pártbizottság dolgozói is, hogy kö­zelebbről megismerjék a munkában hősiesen helytálló tsz tagokat. Meg­érkeztek a zenészek is, akik napi munkájuk után felajánlották, hogy zenével szórakoztatják a vendége­ket. Megkezdődött a vacsora. Megcsil­lantak a vörös borral megtelt po­harak, barátok lettek a szomszé­dok, testvérek, a tsz és gépállomás dolgozói. Magasra emelt poharak koccantak, ittak egymás egészségé­re. a tsz fejlődésére, a jó termésre és a megtett nehéz útra. A vacsora után valóságos érte­kezletté, megbeszélés színhelyévé váltak az asztalok. Nem azért, hogy a bor bátorságot adott az embelek­nek és most elmerik mondani, ami fáj és ami jó. Nem, egészen másról volt szó. Az idei termésről, az őszi vetésről, a jövőről. Szomor Ferenc járási főagronómus, Tarján Lato? gépállomási főagronómussal az őszi • • • vetés előkészítéséről beszélt Élénk vitába keveredtek. Végül mégis agy véleményen voltak, vetni, jól mű­velt földbe, minél előbb. A tsz tagok is erről beszéltek. A talajt már elő­készítették, már csak a vetés követ­kezik. Míg élénk beszélgetés színhe­lye volt az udvar, addig a teremben szól a zene, s ropják a táncot öre­gek, fiatalok egyaránt. Sokan már nótába is kezdtek. Ezek közül figyel­tem meg egy idősebb bácsit, úgy 60 év körüli lehetett. Nevét nem jegyeztem meg, mert olyan volt, mint a többi. Fiatalos mozdulattal fogta karon feleségét, s vitte a te­rem felé, hogy eljárjanak egy csár­dást. Csak úgy csattogott a csizma patkója, amikor rázendített a zene a gyors-csárdásra. — „Fehér szőlőt nem csípi meg a darázs1' — szólt a nóta. Tüzelt a bor, tüzelt a szív, mélyült a barátság, a szeretet. Ami­kor visszatért az asztalhoz, büszkén mondotta; megy, akár a munka. Aztán vidáman koccintott az asztal­szomszédokkal. Az órák gyorsan repültek. Éjfél már régen elmúlt. Egy-egy fiatal pár hazafelé indult. A válás nehéz volt. Nehéz volt otthagyni azokat az embereket, akikkel együtt dolgoz­nak, versenyeznek és most első al­kalom, amikor együtt is szórakoz­nak. — „Reggelig, reggelig, sej, de reggelig” — hangzott a dal bent a teremben, kint az udvar. Valóban reggelig tartott ez az első találkozó, s reggel a barátság, testvéri szeretet jelképével egymás karjába fonódva, nótával indultak haza. Vezetőségéneik első titkára. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, valamint az MDP Politikai Bizottságának és a minisz­tertanácsnak számos’ tagja. szilvát, vagy 170—180 kiló szilva­velőt lehet előállítani. Az udvaron tárolt nyersanyag azonban nem­csak a súlyából veszít, hanem a minőségéből, vagyis az értékéből is. Tudnillik az a helyzet, hogy a nyersanyag állandóan érkezik a gyárba, így állandóan a friss árut kell feldolgozni, mert a régebbi áruhoz hozzáférni nem tudnak helyszűke miatt. A nehézség meg­szüntetése érdekében a vállalat ve­zetősége kéréssel fordult az Élel­miszeripari Minisztériumhoz; még erre az évre engedélyezték a tá­roló helyiség felépítését. Az üzem vezetői és az üzem kommunistái felvilágosító munkát végeznek a dolgozók között, megértetik velük, hogy mennyire fontos az önköltség csökkentése, miért kell takarékos­kodni a nyersanyaggal. f^vente 140—150 ezer forintot fizet ki a vállalat külső rak­tárbérletekért, valamint az árunak kényszerű ki- és beszállításáért. Ugyanis készáru raktára sincs az üzemnek és így a községben lévő borpincékben kell a készárut el­helyezni. Az üzemtől távoleső kész­áru raktárak rengeteg időt, több­ezer forintot, s több munkaerőt rabolnak el. Hiszen sokkal több ellenőrt tart az üzem, mintha a készáru raktár helyben volna. Je­lenleg is három állandó ellenőre van, de emellett a MEO-sok egy része is legtöbbet a készáru rak­tárakban tartózkodik, s emiatt a Sárpilisi gépállomás: Őszi munkáknál első a Béke-brigád A sárpilisd gépállomás őszi idény- tervének megkezdése óta minden igyekezetével azon van, hogy a kör­zetéhez tartozó termelőszövetkezetek őszi munkálatait határidő előtt győ­zelemre vigye. Már a tarlóbuktatás., nál 'komoly gondot fordított a gépál­lomás az őszi vetések talajelőkészí­tésére. Minden hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetnél idejében meg­buktatták a tarlót. Most a vetőszán- tás mielőbbi elvégzésén szorgoskod­nak a traktorosok, de ahol mód és lehetőség van, ott mar a mélyszán­tást is végzik. Eddig mintegy 960 normálholdon végezték el az őszi vetés alá a talajelőkészítést, 235 hol­don pedig már mélyszántást is vé­geztek. A munkálatok sorén a traktorosok közül legjobb eredményt ért el Ha­rangi Imre, aki egy műszak alatt 13.57 műszaknormát teljesített. Ha­rangi Imre, János nevű fiával dol­gozik együtt, János B-műszakos, ó is 5.83 műszaknoxmát teljesített egy műszak alatt. A traktorosok közül komoly eredményt ért el Csikós Im­re és váltótársa is: egy műszak alatt 11.07 műszaknormát teljesítettek. A brigádok között folyó verseny­ben a Béke-brigád jár az élen, veze­tője Zrínyi József. 5 erőgéppel dol­gozik a brigád, normáját mind az öt erőgép túlteljesíti. A gépállomás egy traktorra eső műszaknormája 8. A Béke-brigád átlaga egy erőgépre 9.8 műsza kínommá. Ezt az eredményt tar­tották a legutóbbi 10 napos értékelés szerint, így, mint az értékelés is mutatja, 1700 normólholo munkáját végezték el eddig. termelő üzemrészekben hiányzik a szakmunkás. Az üzem vezetősége az önköltség csökkentése érdeké­ben olyan intézkedést tett, hogy a régi konyhát raktárnak állította, be. Ezzel egy évben körülbelül 50 vagon vegyesíznek rövidítette le a szállítását, mintegy 35—40 méter­rel, ami 3000—3500 forint megta­karítást jelent. Jelentősen csökken­teni tudják az önköltséget akk:>r, ha a tavaszra betervezett készáru- raktárt időben felépíttetik. Az 1 millió forintos készáruraktárban el tudják majd helyezni a paradi­csomot, lecsót és az aszalványokat. Az üzem vezetősége e nehézsé­gek megszüntetése érdekében tett intézkedései mellett igyekszik más formában is mozgósítani az üzem dolgozóit az önköltségcsökkcitési mozgalom kiszélesítésére. Jelentős eredményt értek el az önköltség csökkentésénél azzal, hogy megszi­lárdították üzemükben a munka- fegyelmet, hogy kiszélesítették a szocialista munkaversenyt, és hogy a munkafolyamatot összhangba hozták. A jó vonalbeállítással meg­szüntették az átrakodásokat, s ez­zel rengeteg időt takarítottak meg. A munkafegyelem megszilárdítá­sát az bizonyítja legjobban, hogy megjavult az üzemben a tervszerű megelőző karbantartási munka. A gépállás csökkentésével egy hó­nap alatt — például júniushoz vi­szonyítva — júliusban 1185 forin - tot takarítottak meg. „Add meg az államnak, ami az államé, a földnek, ami a földé” — ez a jelszó vált szállóigévé mostaná­ban Sióagárd községben. A szaksze­rű gazdálkodásról híres gazdák való­ban megadják az államnak és a földnek is, ami jár, s ők is megkap­ják jutalmukat szorgalmas munká­júkért. Tavaly ősszel, s ez év tavaszán minden udvarról kihordtáSk a trá­gyát a földekre. Kora reggeltől késő estig sem lehet mást látni, mint egymást érik a trágyát hordó foga­tok. a határban pedig egyre szapo­rodnak a frissen szántott barázdák. Július elseje óta több, mint 500 hol­dat trágyáztak meg és 650 holdon végeztek keverőszántást. A szorgalmas munkáért bőven fizet a föld. Kilián Mihály 14 holdas dől. gozó paraszt, a keovezőtlen időjárás ellenére is 11.6 mázsa búzát aratott holdanként. s a tarlóba vetett rö­vidtenyészidejű kukoricája kihányta a fejeket, a napraforgója pedig javá­ban virágzik. A másodnövény után őszi takarmánykeveréket vet. Tavasz- szal jól jön a zöldtakarmánv az ál­latoknak. a helye pedig kukoricát tér mel jövőre. így Kilián Mihály, ugyan arról a területről háromszor takarít be bőséges termést egy gazdasági évben, s nem zsarolja ki a földet, mert rendszeresen trágyáz. De nemcsak Kilián Mihály, hanem Kis Péter, Fekete Mihály, Máté György és sok sióagárdi gazda arat kétszer-hárpmszor egy évben ugyan­arról a területről. Sióagárdon olyan szakszerűen kezelik a talajt, hogy még az idén is több, mint kilenc má­zsás átlagtermést takarítottak be bú­zából a két és félezer holdas határ­ban, pedig az időjárás náluk sem volt jobb, mint másutt. Nyolc má­zsánál kevesebbet senki nem aratott egy holdról. A sióagárdi határ jó példa arra. hogy érdemes rendszere­sen trágyázni a földet. Mint ahogyan Varga. Sándor termelési bizottsági tag mondja: ,,325 holdon vetettünk másodnö­vényt idén. Ebből 170 hold rövidte.* nyészidejű kukorica, ami Kiliánéhoz hasonlóan jól fejlett. De szépen zöl­déinek a másodvetésű tákarmányfé- leségek is, a tópdús talajban jól bír­Balog Ferenc és családja az ilyen jövedelem mellett 16 mázsa búzát és 8 mázsa takarmánygabonát vitt haza munkaegységei után. Porga Jó­zsefnek pedig 14 mázsa búza és 7 mázsa takarmánygabona jutott. Ju­hász Antalnak 13 mázsa búza és 6 mázsa takarmánygabona került a kamrájába. De még több gabonát vitt haza Bogdán József, akinek 20 má­zsa búza és 10 mázsa takarmányga­bona jutott megszerzett munkaegysé­gei után. Az őszi kapásokból is szép jövede­lemre számít a tsz tagsága. Mint a levélből kitűnik, cukorrépából 200, burgonyából 120. takarmányrépából 250, kukoricából 30, napraforgóból pedig 12 mázsás hordánkén ti átlag­termést várnak. A szép jövedelem és a 'bő termés láttán minden tag azon szorgoskodik, hogy jövőre még maga­sabb termésátlagot érjenek el. Idő­ben hozzákezdtek az őszi betakarítá­si és vetési munkálatokhoz is. Tíz hold napraforgó szedését és a szár vágását szinte máról holnapra elvé­gezték. Ebben a munkában legjob­ban kivette részét Czinkó Sánoorné, Czetli Mihálvné. Horga Józsefné. ifj. Csőn géné. Balogh Ferencné, Selyem Juliska és id. Igali Lajos. De tovább lehetne így sorolni a tagok neveit, hisz egytől egyig mindenki alaposan kiveszi részét a közös munkáiból. Sa­vanyú Istvánná 300. Selyem Júlia pedig 204) százaikra teljesítette nyá­ri gazolási tervét. A betakarítási munkálatok mellett az őszi vetésre is gondol a tsz tag­sága. Az őszi vetéshez elkészítettek már a talajt a 20 hold búza, 25 hold ősziárpa. 10 hold őszikeverék és 5 hold rozs alá, 10 hold repcét pedig már elvetettek. Az árvízkárosultak megsegítéséről .is gondoskodott a tagság. Tíz mázsa rozsot, 25 mázsa burgonyát ajánlot­tak fel a közösből az árvízikárosultak részére. Persze az, állam iránti köte­lezettség teljesítése végett sem kell szégyenkezniök. Hogy miért? Erre megadják a választ Bíró elvtárs le­velének záró sorai. „A járásban első­nek tettünk eleget kenyér- és takar­mánygabona beadási kötelezettsé­günknek. A vágómarha, baromfi, to­jás és tejbeaoásunkat 100, egészéví sertésbeadásunkat pedig 60 százalék­ra teljesítettük.” A párt és a kormány vezetői megtekintették az országos mezőgazdasági kiállítást Szombaton délelőtt a párt és a kormány vezetői megtekintették az országos mezőgazdasági kiállítást és vásárt. Ott volt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi As önköltségcsökkentési mozgalom eredménye a Paksi Konzervgyárban J Központi Vezetőség október *1 31-i határozata kimondja: „Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsök­kentésre s a termelékenység növe­lésére, mert ezek a szocialista fel­halmozás s a nép életszínvonala emelésének döntő forrása.” E határozat megjelenése óta so­kat gondolkodtak azon a Paksi Konzervgyár vezetői és dolgozói, hogyan lehetne üzemükben csök­kenteni az önköltséget. Az üzemi pártszervezet és az üzemi bizott­ság, valamint a vállalati igazgató és a szakvezetők nem egyszer ül­tek össze, hogy megtalálják üze­men belül a módját az önköltség csökkentésének. Nem voltak hiába valók ezek az értekezletek, mert rájöttek arra, hogyan lehet olcsób­ban előállítani az árut üzemükben. a Paksi Konzervgyárban jelen ** esetben nem önköltség csök­kenésről, hanem inkább önköltség emelkedésről beszélhetünk. Ennek oka az, hogy nincsenek megfelelő tárolóhelyiségek. Nagy kára szár­mazik az üzemnek már a beérkező nyersárunál is. Ugyanis a nyers­anyagkészlet nyílt helyen, az ud­varban van. i,iy ahhoz bárki hoz­zányúlhat. Ezekben a napokban például több vagon szilva érkezik a gyárba. Ha minden dolgozó fél kilót eszik meg belőle, 400 ember naponta összesen 2 mázsát fogyaszt el. Kétszáz kiló szilvából pedig több mint 50 kiló aszalt­A nagykőnyi Meggyes-pusztai Uj Élet termelőszövetkezet augusztus 31- én közgyűlésen vitatta meg eddigi eredményeit, hiányosságait és az őszi munkálatok során a termelőszö­vetkezet tagságára háruló feladato­kat. Erről ír levelében Biró Mihály, a tsz elnöke is. A közgyűlés öröm­mel fogadta a vezetőség beszámoló­ját, mely ismertette, hogy búzából nyolc, árpából 10 és fél, zabból 11, borsóból 10, mákból pedig 2 mázsás holdamként: átlagtermést érteik el, s munkaegységenként 2 és fél kiló bú­za és egy kiló takarmánygabona jut. TTarcolnak az önköltség csők Íí kentéséért az üzem vezeffti és dolgozói azzal is, hogy kiszéle­sítették az újító mozgalmat, vala­mint a szakmai képzést. Két ízben volt az idén szakmai tanfolyam, amelyen minőségi ellenőrök és je­lenleg vezető szerepet betöltő dol­gozók vettek részt. Ebben a hó­napban pedig megkezdik az idény munkások oktatását is, az üzem legjobb szakemberei irányításával. 4 fent említett példák igazol­ni ják, hogy a Paksi Konzerv­gyár vezetői és dolgozói is meg­kezdték a harcot az önköltség csökkentéséért. De ezek még csak kezdeti lépések. Az önköltség­csökkentési mozgalom kiszélesítése érdekében még jobban nézzenek körül az üzemben, mert van még lehetőség egy-egy munkafolyamat lerövidítésére, megjavítására. Az üzemi pártszervezet is minden ere­jével harcoljon az önköltség csök­kentéséért. Vegyék ehhez igénybe a szakszervezetek segítségét, moz­gósítsák a dolgozók legnagyobb részét és használják fel a szocia­lista munkaversenyadta lehetősé­geket. Karolják fel a dolgozók kez­deményezéseit, kísérjék figyelem­mel ésszerűsítő, újító javaslataik megvalósulását. Érdemes az önkölt ségcsökkentési mozgalmat kiszéle­síteni. mert ezzel saját maguk bol­dogabb jövőjéért harcolnak. STÉTZ JÁNOS ják a mostani száraz napokat.' A nagykónyi Új Élet tsz-ben időben hozzákezdtek a betakarítási és vetési műnk illatokhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom