Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-14 / 218. szám

2 ff Ä P Z 6 1954 SZEPTEMBER 14 . V, M. Molotov elvtárs válássái Micuru Szudzukinak9 a Ciubu Nippon Szimbun című japán lap főszerkesztőjének kérdéseire Moszkva (TASZSZ) Micuru Szud- zuki, a Ciubu Nippon Szimbun ci- mő japán lap főszerkesztője kérdé­seket intézett V. M. Molotovhoz, a szovjet-japán kapcsolatokra vonat­kozóan. Arra a kérdésre: a jelen pillanat­ban mi az ön véleménye annak le­hetőségéről, hogy Japán és a Szov­jetunió semlegességi egyezményt vagy megnemtámadási egyezményt kössön? — V. M. Molotov a többi között a következőket válaszolta: A Szovjetunió következetesen folytatja békepolitikáját és a nor­mális kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik minden olyan állammal, amely a maga részéről igyekszik ugyanilyen kapcsolatokat fenntar­tani a Szovjetunióval. A Szovjet­unió ilyen politikát folytat Japán, irányában is, amellyel eddig nincse­nek rendes kapcsolatai, bár e kap­csolatok rendezésének kérdése már megérett. Érthető, hogy ennek a fel­adatnak megoldása lehetővé tenné a Szovjetunió és Japán kapcsolatai konkrét kérdéseinek megvizsgálá­sát is. Arra a kérdésre, hogy milyen akadályok gátolják most a két or­szág közti rendes kapcsolatok hely­reállítását — Molotov így válaszolt: A két ország közötti rendes kap­csolatok helyreállítását gátló fő-* akadály véleményem szerint az. hogy Japán bizonyos körei eleget tesznek az Egyesült Államok ural­kodó körei parancsolgatásának Ezek a körök igyekeznek Japánt függő helyzetben tartani. Japán ma­gától érthetően nem maradhat so­káig ilyen félig megszállt helyzet­ben. A Szovjetunió a maga részéről kész rendezni kapcsolatait Japán­nal, feltéve, hogy Japán részéről ugyanilyen készség nyilvánul meg. Az ön véleménye szerint milyen konkrét úton lehet fejleszteni Ja­pán és a Szovjetunió kereskedel­mét? — hangzott a következő kér­dés. A Szovjetunió a Japánhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatoknak köl­csönösen előnyös feltételek alapján való fejlesztése mellett van, mert ez megfelel mindkét ország néne érdekeinek — szögezte le a kérdés­re V. M. Molotov. Mi az ön véleménye Japán ön­védelmi fegyveres erőiről? — kér­dezte a továbbiakban Micuru Szud- zuki. A Szovjetunió valamennyi állam fegyverzetének lényeges csökkenté­se, továbbá az atom-, a hidrogén­és más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltása mellett van. Emel­lett a Szovjetunió abból indul ki, hogy minden szuverén állam fenn­tarthatja önvédelmi célra a szüksé­ges fegyveres erőket. Mint ismeretes, a szovjet kormány­nak a Japánnal kötendő békeszer­ződésre vonatkozó javaslatai ki­mondják, hogy a független, béke­szerető és demokratikus Japán fenn­tarthatná az önvédelméhez szüksé­ges fegyveres erőket, — hangzott a válasz. A Szovjetunió és Japán közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésre V. M. Molotov hangsú­lyozta: a Szovjetunió szívesen tart fenn kulturális kapcsolatokat más országokkal, így Japánnal is és min­den eszközzel törekszik e kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Nem ké­telkedünk benne, hogy Japánban nem kevés olyan ember van. külö­nösen a japán értelmiség körében, aki őszintén törekszik a Szovjetunió népeihez fűződő kulturális kapcsola­tok kiterjesztésére. Kétségtelen, hogy ez pozitív ha­tással lesz Japán és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak megszilárdítá­sára. A berlini do'gozók nagygyűlése a háború és a fasizmus elleni harc nemzetközi napja alkalmából Berlin (TASZSZ) A há­ború és a fasizmus elle­ni harc nemzetközi napja alkalmából vasárnap a berlini Thaelmann-téren a német főváros minden ré­szének dolgozói sokezres nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Ottmar Geschka, az antifasiszta ellenállási harcosok bi­zottságának elnöke nyi­totta meg. Ottmar Gesch- ke Otto Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köz társaság miniszterelnöké­nek adott szót. Otto Grotewohl felszó­lalásában hangsúlyozta: úgy emlékezhetünk meg legméltóbban a fasizmus elleni harcban elesett hő­sökről, ha megakadá­lyozzuk a revansiszta mi- litarizmus és fasizmus újjászületését Nyugat-Né- metországban. Adenauer politikájáról szólva Grotewohl ezt mondotta: Adenauer po­litikája Németország bé­kés egyesítésének megta­gadását, a nyugatnémet fasiszta Wehrmacht hely­reállítását, a nemzetközi feszültség fokozását, — Európának két egymással szembenálló ellenséges táborra szakítását, a Szov­jetunió, s a Német De­mokratikus Köztársaság és a népi demokráciák elleni háborút jelenti. Ez a politika azonban — hangsúlyozta Grotewohl — kudarcba fullad, mert a népék nem háborút, ha­nem békét akarnak. A németek — folytatta Grotewohl — nem akar­ják és nem engedik meg, hogy Nyugat-Németor- szág az amerikai és né­met imperialisták kato­nai támaszpontjává vál­jék. Otto Grotewohl azzal a követeléssel kapcsolat­ban, hogy Nyugat-Német- országnak juttassanak „szuverenitást“, rámuta­tott, hogy a valóságban nem a német nép szuve- rénitáséról, hanem Nyu- gat-Németország felfegy-* vérzéséről és agresszív hadsereg alakításáról van szó. Mindössze egyetlen olyan út van, amely biz­tosítja a békét, elősegíti Németország újraegyesü­lését, az egész német nép­nek szavatolja újraegye­sülését, az egész német népnek szavatolja ragyo­gó és boldog jövőjét — hangsúlyozta Grotewohl. Ez a Német Demokrati­kus Köztársaságnak a béke és a megállapodások elérésére irányuló politi­kája. Az európai békét csak a Szovjetunió által javasolt „összeurópai kol­lektív biztonsági szerző­dés" szilárdíthatja meg. Minden más terv Nyugat- Németország felfegyver­zésére, az egyik állam- csoportnak a másik ellen irányuló katonai tömbje létesítésére vezethet. • A népeknek meg kell érteniük — mondotta Gro­tewohl — hogy Ade­nauer militarista dikta- túrállama nem Németor­szág. Van egy másik Né­metország, amely bizto­sítja Európa népei számá­ra, hogy a német agresz- szió ne ismétlődjék meg. Ez a Németország bizto­sítéka az európai béke fenntartásának, biztosíté­ka a népek közti meg­egyezésnek és barátság­nak. A nagygyűlés .résztve­vői nagy figyelemmel hallgatták meg A. Sz. Gundorov tábornok, szov­jet küldött felszólalását. Azért érkeztünk ide a Szovjetunióból — mon­dotta, — hogy minden némettel és más népek képviselőivel együtt tilta­kozzunk a fasizmus ellen és harcra szólítunk a fa­sizmus újjászületése el­len, az új háborúk elő­készítése ellen. Ezután Pierre Villon, Franciaország képviselő­je, az ellenállási mozga­lom volt résztvevői orszá­gos szövetségének főtit­kára szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy a francia nép, amely meghiúsította az agresszív „európai vé­delmi közösségiről szóló szerződés ratifikálását, továbbra is a német nép békeszerető erőivel együtt harcol a miiitarizmus és a fasizmus nyugatnémet­országi újjászületése el­len, az új háború kirob­bantása ellen. Képek a Bolgár Népköztársaságból A képen: Bulgária. Az 1951-ben felépített „Vaszil Kolarov“ víztároló. A képen: Bulgária. Szüret Varana község termelőszövetkezetében. Három amerikai betolakodót deportáltak Kínából Peking. (Uj Kína): A közbiztonsági minisztérium közölte, hogy deportál­tak három amerikait, aki behatolt Kína felségvizeire. A három amerikai — Richard Applegate, a National Broadcasting Company 'hongkongi tudósítója. Ben­jamin. Krasner, volt tengeréi;zka.pi- tány és Donald Dixon, az Inter­national News Service tudósítója, — 1953 március 21-én a Kert nevű amerikai jacht fedélzetén Kuang- tungnál behatolt kínai felségvizekre. A partvédelmi egységeik őrizetbe vették őket. Mindhárman beismer­ték a kínai felségvizekre történt be­hatolás bűntényét. A közbiztonsági minisztérium most elrendelte deportá lásükat, valamint a Kert nevű jacht elkobzását és utasította a kuangtun- gi helyi közbiztonsági hatóságokat a rendelkezés végrehajtására. Megnyílt a bécsi nemzetközi vásár Bécs (TASZSZ): Vasárnap Becs­ben megnyílt az 1954. évi őszi nem­zetközi vásár. Az idei vásáron 17 állam vesz részt. Sok ország — köztük a Szov­jetunió, Magyarország, Csehszlová­kia, Bulgária, valamint Olaszország és mások— .külön pavilonokban mu_ tátják be ipari és mezőgazdasági ter­mékeiket. A kiállítás megnyitásának első percétől kezdVe nagy sikere van a Szovjétunió pavilonjának. Nagy sikere van a kiállításón a. csehszlo­vák és magyar, a bolgár és a román pavilonnak is. A Szuezi csatorna története A selileswig-liolsteini tartományi választások végeredménye (MTI) Hírügynökségi jelentések be­számolnak a Schleswig—holsteini tar tományi választások végeredményé, ről. A választásokon a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt 25, a Keresz­tény Demokrata Unió 25, az úgyne­vezett áttelepültek pártja 10, a Sza­bad Demokrata Párt 5, míg a Schles­wig—holsteini tömb négy mandátu­mot szerzett. Az eddigi legnagyobb párt, az Adertauer-féle Keresztény Demokra­Peking (Uj Kína): A Vietnami Tá­jékoztató Iroda jelentése szerint szeptember 6-án a Pnom Penh és Svai Rieng között fekvő Banam-ban ülést tartott a kambodzsai nemzet­közi ellenőrző bizottság és a kam­bodzsai együttes katonai fegyverszü­neti bizottság. A kambodzsai együttes katonai fegyverszüneti bizottság mindkét részről jelenlévő küldöttségei kész­nek nyilatkoztak arra, hogy szeptem­berben átadják a hadifoglyok és fog- vatartott polgári személyek, első cso­portját. A két fél ígéretet tett arra, ta Unió szavazatai az 1953. évi szö­vetségi gyűlési választásokhoz ké­pest 636.570-ről 384.870-re, azaz több, mint kétszázöfcvenezerrel csökkentek. A Szociáldemokrata Párt szavazatai­nak száma ugyanakkor közel negy­venezerrel növekedett. A jelentések szerint a Szociáldemo­krata Párt Schleswig—holsteini szer­vezete hétfőre virradóra bejelentette igényét, hogy elsőként megkísérli a tartományi kormány megalakítását. hogy ezt a feladatot haladéktalanul végrehajtja. A khmert ellenállási erők és a viet­nami önkéntesek szeptember 11-én és I2-én adták át a hadifoglyok' első csoportját. A kambodzsai királyi hadsereg küldöttsége kijelentette, hogy . egy későbbi időpontban adja át a hadi­foglyokat. Az ' ülésen megegyeztek abban is, hogy a hadifoglyok kicserélését a két fél küldöttségének tagjai, valamint a nemzetközi ellenőrző bizottság tag­jai is ellenőrizni fogják. II. A Szuezi csatorna kezdeti nehéz­ségek után kitűnő üzletnek bi­zonyult. Forgalmának 75 százaléka esett angol hajókra, s ha a tervek idején azok meghiúsítása látszott az angol impérium érdekének, most a csatorna megszerzése! Disraeli ezt a feladatot nagyobb sikerrel hajtotta végre, mint az előzőt elődei. Ismail, Said utóda, szorongatott anyagi hely­zetében 1875-ben áruba bocsátotta részvényeit. Disraeli a parlament elő­zetes hozzájárulása nélkül, Lionel Rotschild kölcsönével vette meg azt a 176 ezer részvényt, amely gyakor­latilag Anglia túlsúlyát biztosította a társaságban. Isniaii emlékét a tér­képen az egykori Timsah új neve, Ismailia őrzi. Egyiptom angol uralom alá voná­sa sem késett sokáig. 1882-ben, Alexandria bombázása, és a tel-el- kebiri csata után angol csapatok szállták meg az országot, s voltakép­pen ezóta az angol hadsereg az úr a csatorna övezetében. Miután Anglia szilárdan megala­pozta a Szuezi csatorna feletti ural­mát, maga kezdeményezte a csatorna nemzetközi helyzetének szabályozá­sát. Az 1888 október 29-i konstanti­nápolyi szerződés értelmében a Szue­zi csatorna minden nemzet hajói számára nyitva áll. Szabad használa­tát sem békében, sem háborúban nem korlátozzák. Nem szabad blokád alá venni, vizén, bejárati kikötőiben, s azoktól számított három mérföldön belül harci cselekményeket végezni.-Az első világháború megmutatta, hogy a Szuezre vonatkozó megálla­podásnak nincs gyakorlati értéke olyan háborúban, amelyben Anglia hadviselő fél. Hiába semlegesítik ugyanis a csatornát, ha Földközi-ten­ger és a Vörös-tenger partján fekvő támaszpontjairól az angol flotta an­nak használatát ellenfelei számára lehetetlenné teszi. Az angol tengeri fölénnyel szembe'n sem a török ex- pedíciós erőknek 1915-ben, sem Rommel páncélosainak 1942-ben nem sikerült a csatornát a szárazföld fe­lől meghódítaniok. Egyiptomot 1914-ben angol protek­torátussá nyilvánították. 1922-ben el­ismerték az ország függetlenségét, az angol csapatok azonban helyükön ma radtak. Az egyre erősödő nerrizeti mozgalom Angliát arra kényszerítet­te, hogy új jogcímet szerezzen az ország megszállására. Ezt az 1936 augusztus 26-i szövetségi szerződés biztosította. Anglia eszerint a csator­naövezetben 10 ezer katonát, légi­erőket tarthatott, Alexandriát és Port Saidot haditengerészeti kikötő­nek használhatta. A valóságban a megengedettnél lényegesen nagyobb erők szállták meg a csatorna öveze­tét. A második világháború után össze­tűzésekre került sor, véres inciden­sek zajlottak le, az egyiptomi nép elemi erővel követelte a megszállás végét. A tárgyalások nem vezettek eredményre, s Egyiptom 1951 októ­berében egyoldalúan hatálytalanította az 1936. évi szerződést. A következő évben uralomra jutott Nagib tábor­nok újra tárgyalni kezdett az ango­lokkal. A hosszú szünet után 1954 júliusában újra felvett tárgyalások megállapodással végződtek. Az előzetes megállapodás legfőbb rendelkezései a következők: Anglia a szerződés aláírásától számított 20 hónapon belül kivonja csapatait a Szuezi csatorna övezetéből. A szer­ződés hatálya 7 évre szól. Ezalatt a csatornaövezet berendezései üzemben maradnak úgy, hogy az Egyiptom, vagy az Arab Liga többi tagállamai (Saudi-Arábia, Irak, Transjordania. Jemen, Szíria, Libanon) vagy Török­ország elleni támadás esetén hadiál­lapotba helyezhetők legyenek. Az an­gol csapatok ilyen esetben újra meg­szállják a csatornaövezetet. A szer­ződés el fogja ismerni, hogy. a Szuezi csatorna Egyiptom integráns része, s kereskedelmi, gazdasági, stratégiai tekintetben nemzetköz; jelentősége van. Meg fogja erősíteni Anglia és Egyiptom elhatározását, hogy a/. 1888. évi konstatinápolyi szerződés hatályát a jövőben is fenn fogják tartani. \ z angol-egyiptomi megállapo- ■r*‘ dás a csatorna történetének új fejezetét nyitja meg. 1961-ben azon­ban hatálya végetér, s újabb hét év elteltével, 1968-ban visszavonhatatla­nul eljön az idő, amikor a rég. por­ladó kedive adta koncesszió megszű­nik, s maga a csatorna is Egyiptom tulajdonába megy át. Nem kétséges, hogy ez a megegyezés kényszerű mo­dus vivendi Anglia számára. Olyan kompromisszum, amelyre az. Angol Birodalmat, mely hetven évvel ez­előtt" Egyiptommal még a hajóágyuk nyelvén tárgyalt, századunk egyik legdöntőbb külpolitikai erőtényezője, a gyarmati és függő népek szuveréni- tásukért folytatott harca kényszerí­tette! DR. GÁL GYULA illést tartott a kambodzsai nemzetközi ellenőrző bizottság és a kambodzsai együttes katonai íegyversziineü bizo tság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom