Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-12 / 217. szám

WM SZEPTEMBER 12 N A P C O 7 A Tolnanémedi Kendergyár 1Í2 százalékra teljesítette augusztus havi tervét Tolnanémedi községtől néhány ki­lométerre a Sió és a Kapos össze­folyásánál épült a Tolnanémedi Ken dergyár. A kenderfeldolgozó üzemet 50—60 évvel ezelőtt építtette a tő­kés, aki évek hosszú során keresz­tül éh'bérért dolgoztatta fel a Sió- és Kapos völgyében termő rostnö­vényt, a kendert. A kendergyár a múltban jó „üzletet’“ jelentett a tő­késeknek, azonban a jövedelem kül­földi nyaralásokra, fényűző életének kielégíttésére kellett. A gyár e’lhanya golt volt, a munkások a legmosto­hább körülmények között végezték fáradságos napi munkájukat. A felszabadulás óta, de különö­sen az utóbbi években sokat fejlő­dött a Tolnanémedi Kendergyár. — Mint már erről hírt adtunk, több mint 5 miHfó forintos beruházással új épületeket, gépeket kaptak, nap­közi és bölcsőde épült. Napról-nap- ra javul a dolgozók munkakörülmé­nye is. A sztálinvárosi Csatornázó Vállalat., dolgozói most végzik az új fürdő és mosdó vízvezeték szerelé­sét, de felkészülnek a télre is. A hideg idő beállta előtt az egész üze­met új betontetővel fedik be, s gőz­fűtésre szerelik át, mely egyenlő hő­mérsékletet biztosít az üzemrészek­ben. A gépek beiktatásával új energia- forrás feltárása is szükségessé vált. A jelenlegi 120 lóerős áramfejlesztő telepet 350 lóerősre szerelik át, s ez­zel jelentősen csökkentik az önkölt­séget iá, miután saját tüzelőanyaguk­kal a pozdorja felhasználásával ol­csón fűtenek. Az üzem dolgozói saját óle tűk ja­vulásán tapasztalják a pártkon g resz- szus határozatainak megvalósítását, mely többek között a könnyűipar fejlesztését tűzte ki célul. A gyár fejlesztésével egyidőben a dolgozók életszínvonala is emelkedik: újabb kétmillió forintos beruházással 4 darab két szoba, komyhás és 6 darab szoba, konyhás összkomfortos lakás épül a telepen a dolgozók lakáspro­blémáinak megjavítására. Az anya­gi jólét emelkedésével a dolgozók munkakedve is növekszik. Ezt mu­tatja a kendergyár augusztus havi eredménye is: forint értékben 107 százalékban teljesítették tervüket, a mennyiségi tervteljesítésben pedig 112 százalékot értek eL A téglagyári egyesüléshez tartozó üzemek fejlődése a számok tükrében A tolnamegyei, téglagyári egyesü­léshez tartozó üzemek az elmúlt 5 évben sokat fejlődtek. A kapitalista gyártulajdonosok által elhanyagolt, elmaradott üzemek az utóbbi 5 év alatt hatalmas modern, gépesített üzemekké fejlődtek. Az egyesülés 8 gyára közül nincs egyetlen egy üzem sem, ahol kisebb, vagy nagyobb be­ruházásokat ne eszközöltek volna. A paksi téglagyárat, mely ugyan gépesítve volt, 3 millió forintos be­ruházással új, modern gépekkel sze rélték fel, ugyancsak 3 millió forin­tos beruházást kapott a mázai tég­lagyár is, mely teljes egészében kézi vetésű üzem volt. Az új gépek be­szerelésével kapcsolatban teljesen gépesítve lett a nyerstégla lerakása és szállítása a keller-szinekben, va­lamint a száraz tégla kemencébe való szállítása. A szekszárdi és dóm bóvári II. téglagyárakban több mint 100 ezer forintos beruházással szin­tén gépeket állítottak be, melynek következtében a különböző munka- folyamatokat gépesítették, így a prés géphez az anyag felszállítása nem vontatással, hanem modern transz­portőrökkel történik, mely sok fá­radságtól kíméli meg a dolgozót, s gyorsabbá teszi a termelést. A tamási és dombóvári III. szá­mú téglagyárakba bevezetik a csil­lével való téglaszállítást a kemen­cékbe, mely nagyban megkönnyíti a dolgozó munkáját, gyorsabbá teszi a szállítást. A gépesítések elősegítet­ték a termelés nagyobbfokú emel­kedését, míg 1950-ben az elavult módszerekkel, főleg kézigyártással évi 20—22 millió téglát tudtunk gyártani, addig ma már közel 40 millió téglát adnak téglagyáraink a népgazdaságnak A gépesítés megváltoztatta a dol­gozók munkaviszonyát is. A gépek­kel szívesebbe-, nagyobb munkalen­dülettel dolgoznak és minőségileg is jobb téglát gyártanak. A gépimunka bevezetése nagyobb lendületet adott a munkaversenynek is, melynek kö­vetkeztében napról-napra újabb hő­sök, a munka hősei születnek. A tolnamegyei téglagyári egyesülésnél eddig több mint 60 sztahanovistával büszkélkedhetnek. Szép eredményt értek el a munka- védelem, valamint a szociális jutta­tások terén is, melyek a kormány­programm megjelenése után még fokozódtak. Pártunk és kormányunk fokozottabb gondoskodása a dolgo­zókról, lehetővé teszi, hogy dolgo­zóink kényelmes, egészséges lakások hoz jussanak. 1952-ben elkészült a paksi üzem­ben közel 800 ezer forintos beruhá­zással egy modem 10 lakásos, eme­letes munkásház, de az egyesülésen belül a lakóházak egész sora épül a telepeken. Mintegy 2 millió forintos beruházással Szekszárdon 4, Hő gyá­szén 6, Tamásiban 4 család részére modern munkásházak épülnek. Nagy gondot fordítanak a dolgo­zók egészségvédelmére is. Ideiglenes fürdő épül Mázán, Szekszárdon, Ta­másiban, a dombóvári I-es és Il-es téglagyárakban. 1953-ban készült el a dombóvári III-as üzemben az új fürdő és öltöző, de befejezéshez kö­zeledik a szekszárdi és mázai kor­szerű fürdő építése is, melyre mint­egy 500 ezer forintos beruházást kaptak. Az egyesüléshez tartazó telepeken Bölcsikén az általános isikola öt épületben van elhelyezve a község különböző részein. Ezek közül külö­nösen az úgynevezett központi épü­let igen elhanyagolt állapotban volt. Felemás tetejével, hulló vakolatá­val, megrepedezett falaival, ledölés- sel fenyegető tűzfalával sehogysem illett bele az előtte elterülő park sudár fenyőinek, lombos cserjéinek és viruló rózsáinak körébe. Bántó volt ez az ellentét. A mintegy 250 méter hosszú kerítés is olyan rossz, kidőlt-bedőH állapotban volt, hogy feltétlen javításra szorult. Nevelőtársaimmal, a tanulókkal és az egész falunépével együtt öröm­mel fogadtuk az iskola renoválására kiutalt 80.000 forintot. Bizony sok helye volt a pénznek. Mindenek előtt a központi épületet adtuk ki renoválásra a paksi építő­ipari KTSZ-nek, amely 50.000 fo­rintért vállalta. Határidőre el is ké­szült a javítási munkákkal. A fa­zsindely helyett cserepes lett a tető, a falak körül bevakolva, bemeszel­ve, az ablakok nagy része új és munkásszállásokat létesítettek a vi­déki dolgozók részére, hogy a napi fáradságos munka után rendes kö­rülmények között otthonosan érez­hessék magukat. Ezenkívül nagy gon dot fordítottak az üzemi étkeztetés­re is. A 8 gyártelep közül 6 telepen megszervezték az üzemi étkeztetést, melyek közül legnagyobb a dombó­vári II. számú téglagyár üzemi kony hája, ahol naponta több mint 200 főt étkeztetnek. Az elmúlt 5 év során sokat fejlődött téglagyári dolgozóink kultúrszínvonala is. Az elmúlt évek során több telepen kultúrterem lé­tesült, így Pakson, Mázán és a dom­bóvári II. számú telepen, ahol r* könyveken kívül zenegépekkel is szórakoztatják szabadidejükben a dolgozókat. Több telep sportfelszere­léseket (futball, röplabda, ping-pong) kapott, de még ezévben elkészül a dombóvári II. telepen az új teke­pálya, ahol a dolgozók munka után szórakozhatnak. valamennyi szép fehérre festett, a vastag tűzfal a felére vékonyítva. Mindez olyan széppé tette a nagy épületet, hogy már nem szégyenkez­ve lapul meg, hanem büszkén mo­solyog a park virágaira. A paksi KTSZ dolgozói szép munkát végeztek. Még a nyár folyamán építettük fel az ötös számú épület mellék- helyiségeit és kerítését 15.000 fo­rintért. A kapott összegből már csak 15.000 forint maradt a központi épü­let közel 250 méter hosszú kerítésé­nek megépítésére. A tanács segítsé­gével azonban ezt is megoldottuk. 'A 80.000 forintból csak úgy volt lehetséges ennyi szép, értékes épít­ményt elkészíteni, hogy a tanács is segített. Ezekután iskolánk épületei kívül- belül tatarozva fogadták az új tanév megnyitásakor a gyerekeket. Pár­tunk, kormányunk és a községi ta­nács gondoskodását csak még ered­ményesebb munkával tudjuk meg­hálálni. Krekó Imre ált. isk. igazgató * • Ügyesen gazdálkodtak Bölcskén az iskolák tatarozására kiutalt 80 ezer forinttal Piroska Tamásné mindennap túlteljesíti tervét Az üzem bejáratánál lévő ered­ményhirdető tábla világosan tük­rözi, hogy kik a Dunaföldvári Ken dergyár legjobb dolgozói, kik azok, akik legjobban küzdenek a kor­mány programmjának megvalósí­tásáért. A táblán a szeptember 8- án legjobb eredményt elérő dol­gozók neve van feltüntetve, Pi­roska Tamásné sztahanovista ti- lássál az élen, aki ezen a napon 183 százalékos tervteljesítésével is­mét megelőzte a többi tilósokat. Födelevics Imréné ugyan megkö­zelítette Piroskáné eredményét, csupán egy kilóval termelt keve­sebbet, a többi 23 tilos azonban képtelen volt felvenni a harcot. Hegyes Imréné elvtársnőnek volt még a szándéka, hogy megelőzi Piroskánét, de neki sem sikerült. 26 kilóval termelt többet, mint amit a terv előírt, míg Piroskáné 36 kilóval szárnyalta túl tervét. Éppen leálltak a gépek, amikor beléptünk a tilóterembe. A mun­kások tisztogatták gépeiket ,hogy a következő ,műszak dolgozói is zökkenőmentesen, pontosan 14 óra­kor megkezdhessék a munkát. A szorgoskodők között volt Piroska Tamásné is. Nemsokára megkez­dődött az anyagátvétel. A tilósok egymásután vitték a mázsához a megdolgozott kendert. Piroskáné is azoknak a sorába állt, akik a mázsa felé közeledtek. Valameny- nyien kíváncsian figyelték az el­ért eredményeket. És amikor Pi­roskáné termelvényét lemérték, a mázsáló mindjárt megállapította4 hogy ma ismét ő az első, mert pontosan 80 kilót termelt, mig Fö- delevicsné és Hegyesné csak 50—60 kiló kendert termeltek. Piroskáné szeptember 9-én is magasan túl­teljesítette tervét, így továbbra is az első a hosszúlejáratú verseny­ben. A dolgozók, meg mi is gratulál­tunk a verseny győztesének. Majd kérdezősködtünk aziránt, hogyan tudta elérni a mai napon ezt a szép eredményt. Piroskáné nem igen szeret beszélni, hanem in­kább cselekedni. Így nekünk is sokkal kevesebbet mondott, mint amire számítottunk. De ennek el­lenére megtudtuk tőle, hogy a jó eredmény annak köszönhető, hogy a nyolcórai munkaidőt teljesen kihasználja. Mindez mellett nagy­ban hozzájárul a terv teljesítésé­hez az is, hogy alkalmazza a kis­markos tilolást, és így könnyebben, gyorsabban tudja forgatni a ken­dert. De az is nagyban emeli az eredményt, hogy szereti szakmá­ját, jó kedvvel dolgozik. — Ha va­laki nem olyan munkát végez, amit szeret — mondja Piroskáné — az nem is tud kimagasló ered­ményt elérni. Én már 1937 óta va­gyok kendergyári munkás, s en­gem ma már nem tudna elcsalnl senki innen. Igaza van Piroska elvtársnőnek. Mégpedig azért, mert a kimagasló eredményekhez valóban csak az szükséges, hogy jó kedvvel dolgoz­zunk és minden esetben alkal­mazzuk munkánkban az élenjáró mozgalmakat. hírek — A ftlru alkotmány ter- melősaavetfnet tagsága a leveli gépállomás segítségével felkészült az ősziek vetésére. Hatvan hold őszi­árpa, 10 hold rozs és 15 hold takar­mánykeveréknek magágyát már elő­készítették. A vetést is rövidesen megkezdik. A napokban hozzáfog­nak a burgonya és a napraforgó be­takarításához is. Az aliatáíllamány takarmányának biztosítására eddig 100 köbméter silót készítettek, de tovább folytatják a silózást. * — A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOT nap, mint nap százával látogatja a vásárló közön­ség. Különösen nagy az érdeklődés a magyar és a szovjet szakkönyvek iránt. A tavalyi könyv forgalomhoz viszonyítva az idén havonta 15—20 százalékkal több könyvet adtak el. Az elmúlt hónapban több mint 2000 könyvet árusították el a bolt dolgo­zói. Számos egyéni gazda és tsz tag mezőgazdasági szakkönyveket vásá* rolt. A könyvesbolt már most ké­szül a jövő hónapiban megrende­zendő könyvnapra, amelyen új ki­adású könyvek is kerülnek forga­lomba. * — A FAD Dl „BUZAKALASZ" tsz DISZ fiataljai az állattenyésztés fej­lesztése érdekében elhatározták, hogy a tsz minden számos állatára 7 köb­méter silót készítenek. Eddig egy 100 köbméteres silógödröt töltöttek meg. A fiatalok régóta készülnek a nte- zögazdasági kiállítás megtekintésére is. Céljuk elérése érdekében 600 öl kendert termeltek, melyet most be­takarítottak, s annak árából több fiatal utazik fel a kiállításra. # — MEGYÉNK TERÜLETÉN ez­évben kilenc idénybölcsőde létesült, mely főleg a termelőszövetkezetek­ben dolgozó anyák gyermekeinek nyújt elhelyezési lehetőséget. A to-, vábbi szociális beruházások kereten belül tervbe van véve a bonyhádi trachoma intézet és a pálfai gyer­mekintézet bővítése. — SZÉK SZARD VAROS vízellá­tásának megjavítása érdekében ezév augusztus 15-én kezdték meg a bo­gyiszlói út mellett fekvő Béke-telep lakosainak a vízszolgáltatásba való bekapcsolását. Mintegy 1360 méter új vízvezetéket épít a Kaposvári 3. sz. Mélyépítő Vállalat, mely úgy tervez, hogy a december 20-i határ­idő helyett november 10-re elkészí­ti a munkálatokat. & — A KAPOSVÁRI 3. sz. Mély­építő Vállalat szeptember 4-én fe­jezte be 700.000 forintos beruházás­sal egy 1870 méteres műút építéséi, mely a sárközi állami gazdaságot köti össze a Szekszárd—várdombi úttal. Megkezdődött a jövőévi hús- és tejbeadási kötelezettség előzetes megállapítása Országszerte megkezdődött az 1955 évi hús- és tejbeadási kötelezettség előzetes megállapítása. A kivetési lajstromot szeptember 1 és 15 kö­zött kell összeállítani. A termelők körében több helyen felmerült az a kérdés, miért van szükség az 1055. évi hús- és tejbeadási kötelezettség két részletben történő megállapítá­sára, miért nem lehet a kötelezett­séget mindjárt véglegesen megálla­pítani, vagy pedig miért nem lehet a következő év elején a termény- és borbeadási kötelezettséggel együtt megállapítani. A mostani hús- és tejbeadási kö­telezettség előzetes megállapítására szükség van a termelés biztonsága érdekében. Szükséges, hogy a terme­lők jó előre értesüljenek kötelezett­ségeikről, hogy kellőképpen felké­szülhessenek azok teljesítésére, mert csak *így tudják biztosítani a lakos­ság hús- és teje'llátását a jövő év január, február és március hónap­jaiban. Viszont a beadási kötelezettséget véglegesen lerögzíteni most még azért nem lehet, mert köztudomású, hogy a beadás alapjául szolgáló szántó- és rétterületben a termés be takarítása utáni időben történik a legtöbb változás, amikor a termelők bérbeadnak, bérbevesznek területe­ket, vagy termelési szerződéseket kötnek, amelyek a beadási kötele­zettséget lényegesen csökkentik. Hasznos tudnivalók: Hogyan cserélhetnek a termelők búza, rozs és takarmányrépa-vetőmagot Ebben az évben a kalászosak — főleg az őszi vetésű búzák — helyen ként megszorultak. A nagy mérték­ben megszorult kenyér- és takar­mánygabona gyenge csíraképességű vetésre nem alkalmas. Viszont a jö­vőévi jó termés érdekében az őszi kenyér- és takarmánygabona vetése­ket feltétlenül jóminőségű, biztosan csírázó vetőmaggal kell végezni. A megszorult — alacsony hekto­liter fajsúlyú — vetőmágot elvetni nem szabad. Kormányzatunk előse­gíti, hogy a termelők jóminőségű kenyér- és gabonavetőmagot szerez­hessenek be. A földművelésügyi miniszter és begyűjtési miniszter együttes utasí­tása értelmében az általános nemesí­tett vetőmagcserére kijelölt területe­ken csere útján biztosítanak megfe­lelő nemesített vetőmagot a termelő szövetkezeteknek és az egyéni gaz­dáknak. Azokon a területeken, amelyek eb­ben az évben általános vetőmagcse­rére nincsenek kijelölve a megfelelő minőségű szokványvetőmagot elsősor ban a saját készleteikből kell előte­remteni. Ennek érdekében a megyei mezőgazdasági igazgatók megszerve­zik a termelők egymásközötti cseré­jét. A jóminőségű vetőmaggal rendel kező tsz-ek és egyéni termelők se­gítik ki azokat, akiknek szorult ga­bonájuk van. Emellett a jóminőségű vetőmagról a termelők szabadpiaci felvásárlás útján is gondoskodjanak. A helyi készletekből elő nem te­remthető vetőmag biztosítására a be gyűjtési minisztérium — csereter­mény ellenében — szokvány őszi­búza, rozs és ősziárpa vetőmagot bocsát a termelők rendelkezésére. Vetőmagot azok cserélhetnek, akik nek búzája 75, rozsa 68, árpája pedig 62 kilós hektólitersúly alatt van. Az őszi árpa vetőmagját szeptem­ber 10-ig, a rozsét 15-ig, a búzáét pedig szeptember 30-ig lehet igényel ni a helyi terménybegyüjtőnél. Az igényléshez a községi tanács igazo­lása szükséges. A terménybegyüjtő köteles a cserét azonnal lebonyolí­tani, ha a helyi raktárban van vető“ mag. Ha cserevetőmag nincs raktá­ron, akkor az igénylés után nyolc nappal köteles a terménybegyüjtő szokványminőségű vetőmagot kiad­ni. A csereterményt a vetőmag át­vételekor kell beszállítani a raktár­ba. Ha a helyi raktárban nincs ele­gendő vetőmag, de 10 kilométeres körzetben van, úgy a szállítást a termelők maguk végzik el. Távolabb­ról pedig a terményforgalmi válla­lat szállítja a vetőmagot. A terményforgalmi vállalat telepei legalább 70 kiló fajsúlyú tisztítatlan szokvány őszi búzát, 69 kiló fajsúlyú rozsot és 63 kiló fajsúlyú árpát ad­nak a termelőknek. A szók vány vető­magért mázsánként 6 forint kiosztá­si költséget kell fizetni. Amennyiben a beadott kenyér-, illetve takarmány gabona a kapott vetőmagnál alacso­nyabb hektólitersúlyú, minden hiány zó félszázalék után a búzánál és rozs nál 30—30, az árpánál pedig 25 fil­lért kell fizetni. A miniszteri utasítás hangsúlyoz­za, hogy a vetőmag biztosításának egyetlen útja a csere. Vetőmagköl- csön-akcióra nem kerül sor, mert a begyűjtési rendelet értelmében a ve­tőmagot minden termelő megtart­hatta. Társadalmi Szemle-J.ni unni.,»,.:: minden számát. , BmiieK. fojlődéiedet segít!

Next

/
Oldalképek
Tartalom