Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-09 / 214. szám

4 NAPE 6 1954 SZEPTBMBB* » Palkó Jóxsefné, a „Népművészet mestere66 nA- küszöbön guggol Sári néni” — jut eszem be Arany János ked­ves, szép verse az öreg Sára néniről, akinek a ráncok a ruhájáról az arcára költöztek az idők folyamán és bizony régen volt, „... ami­kor kendet még Sári­kámnak, húgomnak ne- vezték.”­Palkó nóiú, Pdlkó Jó- zsefné a kakasén szé­kely mesemondó nőne hozta eszembe, mint egy eleven „illusztrá­ció” Arany Sára néni­jét. Palkó néni is a kü­szöbön kuporgott, ép­pen, és almát hámo­zott, amikor betoppan­tam hozzá álkonyat- tájt Hej, ha nekem olyan toliam lenne, mint a csöndesszavú szalontai jegyzőnek, mi­lyen szépen rímbe szed hetném a kedves ké­pet: Palkó néni ül a küszöbön, ölében sza­kajtókosár, amelyben lassan kígyózik a kun- korodó almahéj a kés alól A hátamögött a kemence világít, ke­nyérsütés van éppen és ki hinné, hogy a ke­nyeret is a 74 éves Palkó néni dagasztotta az új búzából „kakas­tejjel, mert így szere­tik azt a körülötte eset lő-botló unokák. Palkó néni gyanakod­va jogadott, hogy ő most nem ér rá me­sélni — mondja, — mert lássam csak, mi­lyen nagy munkában van, kenyeret süt. Ami­kor azonban meggyő­ződött róla, hogy nincs nálam a „nitrifon” csak papír és ceruza a fegyverem, beszéde­sebb lett egyszeribe. El­mondta, hogyan jöttek el az ő meséit meghall­gatni Pestről az urak. (Hiába, az öreg Palkó néninek már csak urak maradnak, akik jólva- solt nadrágban járnak). Azt is elmondja az­után, hogyan kapta a kitüntetést, a „Népmű­vészet Mestere“ címet és hozzá a 3000 forin­tot. — Többször eljöttek Pestről, elhozták a „nit rifont” — meséli Pal­kó néni, — és én vagy 62 mesét mondtam. — Azután egyszer autó­val jöttek értem, en­gem is elvittek Pestre és ott ért a nagy öröm. Érdeklődésemre, hogy hol tanulta ezt a sok, szép mesét, így vála­szol: édesapámtól, test­véreimtől, meg az egész falutól. Mert tud­ja, nálunk Bukoviná­ban szokás volt a vir­rasztó, meg a fonó, ott szoktak mesélgetni. Csodálatos, hogyan ké pes fejben tartani eny- nyi mesét. — Pedig írást sem tud — mondja a lá­nya. — Még a kártyázást is abbahagyták a legé­nyek, ha én mesélni kezdtem és hozzám jöttek hallgatni — em­lékezik Palkó néni. — Mostanában az uno­káimnak szoktam me­sélni, mert bizony van 24 unokám. Mondják is mindig, hogy mesél­jek nekik. Az egyik kislány, a 3 év körüli kis Tériké most is ott sündörög a nagymama körül. Pufók arcocská­jával, göndör hajával olyan, mint a régi szentképek gyermek­szentjei. Akkor látom csak, hogy Palkó né­ninek is göndörén kun­korodnak elő őszülő fürtjei a fakó kendő alól. Szép leány lehe­tett annakidején. Gon­dolataimmal ellentét­ben 6 a halálról be­szél: — Megvettem a ruhát is, amiben eltemetnek majd a pénzből. Azért, ha meghalok is, most már nem viszem a föld alá a meséket, amiket tudok — mondja. Für­ge ujjat és vidáman csillogó szeme azonban arról tanúskodik, hogy kár még ilyen szomorú dolgokról beszélni. In­kább azt mondja meg, hogy melyik a kedvenc meséje? — érdeklő­döm. — Szép az mind lel­kem — mondja — és egyformán kedvesek nekem. „A kégyó ki- rál”, „A sárgalábú ma­dár", az „Ej-haj" ez es szép mese nagyon, csak hosszú. Ebből aztán megér­tem, hogy elérkezett a kenyérszakítás ideje. — Köszönöm, hogy meglátogatott — bú­csúzik szíves szóval Palkó néni. Szeptember 10-én kezdi munkáját a szekszárdi Képzőmű vész Kör Két évi eredményes munka után szeptember 10-én, pénteken este 6 órakor kezdi meg harmadik eszten­dejét a szekszárdi képzőművészkor a járási kultúrház emeleti termei­ben. Az eddig dolgozd köri tagok már több kiállításon bebizonyítot­ták komoly fejlődésüket, a nyáron pedig mint a palánk) tangazdaság vendégei, számos olaj és ákvárel képet készítettek megyénk egyik legszebb vidékén. A képzőművészkor most megin­duló munkájába ismét bekapcsolód­hatnak olyanok is, akik eddig raj­zolást, festést nem tanultak, s itt akarják megszerezni képzőművé­szeti alapismereteiket. Beiratási díj, tandíj nincs, minden szükséges fel­szerelést a képzőművészkor ad tag­jainak. Jelentkezni lehet a megnyi­tás napján, szeptember 10-én, pén­teken délután 6 órakor. Az ünnepélyes megnyitóra régi és új tagjait várja a képzőművészkor vezetősége. Hírek megyénk állami gazdaságaiból — Az alsóleperdi állami gazdaság­ban szeptember 1-én kezdték meg az őiszi árpa vetését. A gazdaság 140 hold őszi árpa vetéstervéből 200 hol­don a mag a földben van. Eddig 1.560 hold vetőszántást és 900 hold őszi mélyszántást végeztek el. A talajelőkészítéssel, vetéssel egyidő- ben végzik a silózást is. 10 ezer köb­méter siló tervükből a tavasszal be- silózott takarmánymewnyiséggel együtt összesen 5.400 köbméter siló- takarmányuk van. * — A fornádi állami gazdaságban pár nappal ezelőtt kezdték meg és fejezték be 106 holdon az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék veté­sét. Augusztus 16-től szeptember 7- ig 512 holdon fejezték toe az istálló­trágyázást. 7.500 köbméter slLótervük bői 4.760 köbméter zöldsilót készítet­tek eddig. A fornádi állami gazdaság traktorosai közül a ve tőszón téená 1 és műtrágyaszórásná 1 jő munkát végez­tek Gruber István, Németh József traktorosok. Willerding György fó- agronómus szerint a gazdaság őszi árpa vetését szeptember 15, október 10-ig pedig az összes őszi vetéseiket befejezik. * — A nagytormási állami gazdaság­ban szeptember 7-én kezdték meg az ősziárpa vetését. Kiss József, a gazdaság igazgatója véleménye sze­rint az őszi árpa vetését ég 125 őszi takarmánykeverék vetését szeptem­ber lö-ig befejezik. Eddig 700 hol­don végeztek vetőszántást, 200 hol­don őszi mélyszántást. 420 holdon istállótrágyáztak és 470 holdon pe­dig műtrágyát szórtak. A gazdaság teljesítette 2S hold bíborhere vetési tervét is. — Dicséret illeti a vető- szántásban végzett kiváló munkájá­ért Bognár Ferencet és váltótársát, Kovács Józsefet, akik napi normá­jukat 150 százalékra teljesítették. — A zetorosok közül Varga Ferenc és váltótársa, Breiner Károly a műtrá- jyaszórásnál 170 százalékos napi kiváló teLjesítményt értek el. A vető­szántás, őszi mélyszántás, egyszóval az őszi munkák mellett megkezdték és 280 holdon befejezték a kukorica gazoló kapálásét. Ctaeomo Puccini-t, kiváló olasz zeneszerzőt életéről készült új olasz filmben 26 éves korában ismerjük meg. Izgatottan várja a Roccordi- féle Sonzogno pályázat eredményét, de a beküldött művét figyelemre sem méltatják. A mellőzés feletti keserűségében egy fiatal énekesnő, a bájos Krisztina vigasztalja. Meg­hivatja ifjú barátját egy előkelő társaságba, ott a férfi eljátsza el­utasított operája egyik részletét. Pomchimelli mester előadatja a mű­vet nagy sikerrel. Puccini vissza­nyeri hitét önmagában, tehetségé­ben. Megfeledkezik Krisztináról, szíve visszahúzza régi szerelméhez, Elvirához. Elszökteti a leányt szüleitől és HÍREK CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 9 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Adám. — IDÖJÄRÄS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: szerdán kevesebb, csütörtökön több felhő, többhelyen, elsősorban nyu­gaton és északon záporeső, zivatar. Mérsékelt délnyugati, nyugatira át­forduló szél. A meleg idő egyenlőre még tart. Várható hőmérsékleti ér­tékek csütörtökön reggel 13—16, délben nyugaton 26—29, keleten 28—Sl fok között. 1 ÓIN AI NAPIO Síerkeözti a szerkesztőbiiatttá. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőséf: és kiadóhivatal teiefonszáaia 20-10. 20-11 Szekszárd. Szécheavi-utca 18 M fi B ezyszámlaszám: 00.87S 065—98 Előfizetési díj: havi If.— forint. Baranvamejrvei Szikra Nvomda Pécs. Munkaév Mihélv-otea 10 aa. Telefon: 20-27. A nyomdáért falel: MELLES REZSŐ. dolgozik. Uj operáját, az Edgárt hűvösen fogadják. Pénzgondokkal küzd, miközben a felesége kórházba kerül, gyereket vár. Az ifjú muzsi­kus magányosan, kétségek között vergődve, éhezve, fázva írja padlás- szobájában új operáját: a Manón Lescaut. A Manón hatalmas sikert arat, Krisztina tehetséges hangja segíti sikerre. Puccini vidéki házában új művén dolgozik. Felesége elkíséri, de ott van Krisztina is és minden este részleteket énekel a készülő mű­ből. A régi szerelem újból fellobban közöttük. A Bohémélet díszelőadása után Krisztina válaszút elé állítja Puccinit, aki Elvirát választja. Puccini „világfi“ akit a siker or­szágról országra hordoz: hiszen Tos- cáját a világ csaknem valamennyi fővárosában előadták. Felesége gyer­mekével magára marad. Egy Ízben Puccinit autóbaleset éri. Egy szép falusi leány ápolja, aki szerelmes lesz a már őszes ha- lántéku mesterbe. Amikor a leány belátja szerelme reménytelenségét, öngyilkos lesz. E tragikus epizód ihleti Puccinit a Pillangókisasszony gyönyörű áriáinak alkotására. De a bemuta­tón megbukik az új opera. A mű­vészt megviseli a kudarc, csalódásá­ban ismét felesége áll mellé. Utolsó operája, a Turandot alko­tása közben már halálos (betegség gyötri, művét már nem is tudja befejezni. A szekszárdi Garay János film­színház szeptember 9—13-ig tartja műsorán a filmet. Jelenet a „Puccini" «. ólam filmből sj>QRjr Képes riport a dunaföldvári labdarúgópályáról A megye legkisebb meretfi labdarúgópá- I mindössze caak 3 és féhnéterre a pálya tyája a dunaföldlvári. Mint a képen is jól I széle a Dunától 3 méterre van látható a 16-os vonala az oldalvonaltól | Egy-egy mérkőzésen 5—6 darab labdának kell kint lenni a pályán, hogy a mérkőzést zavartalanul lehessen játszani, mivel egy­szerre több labda állandóan a Dunában van. Augusztus 28-án a Máza elleni mér­kőzésen 8 percig kefleft a játéknak szüne­telni, míg motorcsónakokkal a Dunából ki tudták halászni a labdát. Képűnk azt áb­rázolja, amikor a víz partm sodorja a lab­dát ©* a gyermekek onnan e&edik ki. Sarokrúgásnál a játékos nem tud neki­futni a labdának, mivel a pálya belső széle és a part között csak*40—50 centi­méter hely van. Addig, míg a dunaföldvári tanács nem jelöl ki egy alkalma« területet a sportpálya me'g’ópiiH.ésére, addig nem is lelhet^ várni a dunaföldvári sport fellendülését. Feltétle­nül szükséges Dunaföldvámak egy olyan sportpálya, ahol a labdarúgópályán kivit futópálya, Ufffópályk, tenisz éa röplabda pálya all a dolgozók rendelkezésére. Kizárólag a dunaföldvári tanácson múlik, hogy a lehetetlen méretű dunaföldvári lab­darúgópálya helyett egészséges mindem sportág űzésére alkalmas pálya *> dolgozók rendelkezésére. Tolnán zajlott le a megye 1954. évi középiskolás úszóbajnoksága Tolna megyében idén ismét alaposan el­lanyhult az úszóélet. A sportkörök szinte egyetlen versenyt sem rendeztek. Éppen ezért a megye sportja szempontjából jelen­tős esemény volt a megyei középiskolás úszóbajnokság, amely 6 középiskola 50 ta­nulóját mozgósította a versenyre. A baj­noki versenyen a szekszárdi és bonyhádi ált. gimnázium és kg. technikum, a dom­bóvári ált. gimnázium és uz 1954—55-ös is­kolai évben újonnan megnyílt tolnai ált. gimnázium tanulói vettek részt. Ez volt a tolnai gimnázium diákjainak első nyilvános szereplése és mondjuk meg mindjárt azt is, hogy az sikerrel járt, pedig a tolnai gim­názium ezúttal még csak két első és egy második osztályt nyitott. A bajnoki számok­ban is tolnai születésű és lakosú verseny­zők szerepeltek a legjobban, ha nem is az ottani középiskola színeiben indultak. Egyé­nileg a legjobb eredményt Takács és Her­mann érte e! a női versenyszámokban. Link pedig a férfiakéban. A tolnaiak kitettek ma­gukért a rendezés terén. Jól megszervezett versennyel bizonyították be azt, hogy Tol­na érdemesnek mutatkozott a verseny meg­rendezésére. A bajnoki számok mellett úgynevezett kísérő számokat is lebonyolít kutak. Részletes beszámolónkban először a bajnoki, majd a kísérő számok eredmé­nyeit közöljük: Bajnoki számok: Férfiak. 100 m. gyorsúazás, Bajnok: Link (Szek­szárdi ált. gimn.) 1:12, 2. Bács (Bonyhádi ált. ffíton.) 1:14, 3. Kurcz (Dombóvári ált. gimn.) 1:17.2. 400 m. gyorsúszás; Bajnok: Bolvári (Tol­nai ált gimn.) 6:12.7, 2. Link (Szekszárdi ált. gimn.) 6:24.5, 3. Kurcz (Dombóvári ált. gimn.) 6:25 100 m. pillangó: Bajnok; Gaál (Bonyhádi ált. technikum) 1:27.6. 2. Szászvári (Szek­szárdi ált. gimn.) 10o m. mellúszás: Bajnok: Gaál (Bonyhádi technikáin) 1:33, 2. Gál (Bonyhádi ált. gimn.) 1:34.6, 3. Bubroni (Dombóvári ált. gimn.) 1:35. 100 m. hátúszás: Bajnok: Kőműves (Dom­bóvári ált., gimn.) 1:30.4, 2. Varga (Szek­szárdi ált. gimn.) 1:35.4, 3. Bács (Bonyhádi ált gimn.) 1:36. 4x100 m. vegyosvólió: 1. Bonyhádi ált. gimn. 6:19.8, 4x100 m. gyors váltó. 1. Szekszárdi ált. mn. 5:24.2, 2. Dombóvári ált., gimnázium 33.1, 3. Tolnai ált. gimnázium 6:18.6. Nők: 100 m. mellúszás; Bajnok: Takács (Szek­szárdi kg. technikum) 1:31.4, 2. Herényi (Tolnai ált. gimnázium) 1:44, 3. Lakaío# (Szekszárdi ált. gimnázium) 1:51.8 100 m. női gyorsfiszás: Bajnok; Herman*' Mária (Szekszárdi kg. technikum) 1:19.8. 100 m. hátúszás: Bajnok: Takács (Szek­szárdi k«£. technikum) 1:40, 2. Garai (Dom­bóvár] aJt. gimnázium) 1:51.8. 3. Varga (Szekszárdi alt. gimn.) 2:11.3. 100 m. pillangó: Bajnok: Hermann Mária (Szekszárdi kg. technikum) 1:41.8, 2. Bár­sony (Szekszárdi kg. technikum) 1:45. 4x100 m. vegyesváltó: Bajnok a Szekszár­di kg. technikum csapata 7:02.2, 2. Tolnai ált. gimn. 9:34.2. Kísérő számok.. / Fiák: 100 m. háiúszás: 1. Kákonvi (Bonyhádi alt. giinn.) 1:40, 2.*® Molnár (Szekszárdi ált. gimn.) 1:43. 200 m. gyorsúszás; 1. Z&ilka (Dombóvári ált. gimn.) 3:03.2, 2. Cs. Papp (Szekszárdi kg technikum) 3:07.8, 3. Móder (Szekszárdi ált gimn.) 3:14. 100 m. mellúszás: 1. Beins (Dombóvári ált. gimn.) 1:52, 2. Rohi (Szekszárdi ky- technikum) 1:58. 3. Imre (Paksi kg. techni­kum) 2:01. Lányok; 50 m. hátúszás: 1. Kerésnyi (Tojnai §1% gimn.) 1:03. ' '• 50 ra. gvorsűszás: 1. Bársony (Szekszárdi kg. technikum) 38.4, 2. Halmágyi (ponyháíH ált. gimn.) 50 m. mellúszás: 1. Láni (Tolnai ái& gimn.) 52.5, 2. Szilasi (Szekszárdi kg. tecba niktm) 58.6, 3. Lovas (Bonyhádi élt. ffimJ 59.2. MOZI Gnray filmszínház. Szeptember f3-égi PUCCINI. Színe« olasz film a nagy zemaá szerző életéről. Kezdések, vasár- és ünnepnap: 4, 6 ás M árakor, hétköznap: 6 és 8 érakor, j PUCCINI Színes olasz zenei film

Next

/
Oldalképek
Tartalom