Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-09 / 214. szám

19« SZEPTEMBER 9 N 7C P E ö 3 Á tanácstörvénytervezet vitája Álsónánán A tanácsok kizárólag a felsőbb állam- hatalmi szerveknek vannak alárendelve A kj0miTO.;.T.ista pórt kiáltványa ezt mondja: „Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forrada­lomtól. A proletárok e forradalom­ban csak láncaikat veszthetik. Cse­rébe egy egész világot nyerhetnek.“ Mi, a hatalmas Szovjetunió segít­ségével „egész világot“ nyertünk: fel­építettük népi demokráciánkat, mely­nek útján haladunk a szocializmus felé. Népi demokráciánk felépítésé­nek elengedhetetlen feltétele volt, hogy a levegőbe röpítsük azt a fel­építményt, melyet a kapitalizmus alkotott. így röpült levegőbe a „te­kintetes vármegye" és épült fel rom­jain a tanácsok rendszere, mint a demokratikus államszervezet legde­mokratikusabb formája. Alkotmánytörvényünk V. fejezete rakta le a tanácsok, mint az állam- hatalom helyi szerveinek — az alap­ját és ennek folyományaként szüle­tett meg az 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról. Ezzel a törvény­nyel népköztársaságunk biztosította a dolgozók tevékeny és állandó köz­reműködését, kezdeményezését és el­lenőrzését az állaimhatalom gyakor­lásában és az államigazgatás mun­kájában, közelebb vitte az ügyinté­zést a dolgozókhoz és következetesen érvényesítette a szocialista törvé­nyesség elveit. A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszerve­zetei az egyéb tömegszerrezetekkel együttműködve, pártunk vezetésével, működési területükön biztosítják a tervszerűséget az állami éle', min­den vonatkozásában, ellátják a gaz­dasági, társadalmi és kulturális ve­zetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit. Így vette kezeibe a dolgozó nép ezen a téren is saját sorsának irá­nyítását. Az első tanácsválasztás óta eltelt négy év alatt szerzett tapasztalatok, a III. pártkongresszus által megsza­bott irányelvek és a -népi demokrá­cia fejlődése szükségessé teszik a ta­nácsok továbbfejlesztését, hogy ek­ként biztosítsák az alkotmányban le­rögzített demokratikus elvek megva­lósulását az előttünk álló megnöve­kedett feladatok közepette is. Ezeknek a demokratikus elveknek megfelelően a tanácsok, mint az ál­lamhatalom helyi szervei, kizárólag a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve. Ez az alárendelt sóg kettős: A tanácsok gondoskod­nak a felsőbb államigazgatási szer­vek rendelkezéseinek végrehajtásáról — és ezekkel összhangban megvaló­sítják az államhatalom helyi szervei­nek utasításait. E munkájukban a tanácsoknak fokozottabban kell tá- maszkodniok a dolgozó népre, a Ha­zafias Népfrontra és a tömegszerve­zetekre. s ezekkel együttműködve a dolgozók tevékeny részvétele mellett látják el a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, dr. Gulyás Andor Tolna megyében a kormány program tu óta a 23-ik földmövesszövetkezeti boltot adták át vasárnap Szeptember 3-án fél 8 óra tájban érkeztünk Alsónánára. Körülnéz­tünk a tanácsháznál és nem talál­tunk senkit. A kuitúrház is be volt zárva. — Na, itt ugyan nem lesz ma vita a tanácstörvénytervezetről — gondoltuk. Az utcán találkoztunk a végrehajtóbizottság titkárával és meg kérdeztük: — Talán tévedés van, hogy nem láttunk készülődést a vi­taestre. — Már 8 óra lesz — mon­dottuk, — vagy nem ma tartják? — Ma lesz elv társak’ — hangzik a kurta válasz, — de csak 9 órakor kezdődik. Faluhelyen ugyanis a dol­gozó parasztok késő estig dolgoznak, s így bizony későbbi időpontot kell ilyen célra megjelölni. Egyébként a kultűrházban lesz megtartva a vi­taest. Telik még az időből, s addig meg­iszunk egy pohár hideg sört a kis falusi vendéglőben, majd elsétálunk a kuitúrház felé. Háromnegyed 9 óra­kor még csak a tanácselnök elvtárs volt jelen, aki a meghívottak név­sorát szorongatta kezében. — Keve­sen vagyunk — jegyezzük meg tré­fásan. j— Huszonkilenc dolgozót hív­tunk meg — mondja Rákóczi elvtárs, a végrehajtóbizottság elnöke — de én hiszem, hogy azok itt is lesznek. — Alig mondja ki a szót, jön a ta­nácstitkár elvtárs mondván, hogy — már jönnek is, csak megisszák azt a pohár sört', amit a napi munka után igazán megérdemelnek. öt-tiz percet a vonat is késik, de Álsónánán nem kellett ennyit sem várni. A 29 meghívott közül huszon­heten pontosan meg is jelentek. A tanácselnök . elvtars ismertette sí összejövetel célját, melyet egymás­után követtek a hozzászólások. Hó lesi György dolgozó paraszt kezdi elsőnek a hozzászólásokat. — Ha már így lesz — mondotta többek kö • zott, — a tanácsválasztás, ahogy itt ismertették, akkor alaposan meg keil nézni, hogy kiket válasszunk. Olya­nokat kell választani, akik szívesen végzik e megbízatásukat. A múlt választáskor is választottunk mi olyan tagokat, akik értették feladatukat, de nem csinálták. Minden téren alapo­san meg kell nézni, hogy csak a legmegbecsültebbek kerüljenek a ta­nácsba, mert most nagyobb hatás­köre, de nagyobb felelőssége is lesz a tanácsnak. — Jóleső érzés volt tudomást sze • rezni arról, hogy az új törvényter­vezet értelmében mennyivel tökéle­tesebb a népi hatalom országunk­ban — mondotta felszólalásában Zay Sándor. — Meg kell most minden egyes dolgozónak magyarázni, hogy saját sorsunkról van szó. Olyanokat válasszunk a tanácsba, akik minde­nütt helytállnak, s bátrak a kezde­ményezésben. Egy jól működő helyi tanácstól nagyban függ az, hogy az új szakasz célkitűzéseit hogyan va­lósítjuk meg, ami szorosan össze­függ a falu lakosainak életszínvona­la emelkedésével. — Nagyobb önállóságot kell arim a tanácsoknak, — erről beszél Kom- játi Irma, Gálos Endre és Kocsi Jó­zsef. — Én asztalos iparos vagyok - - mondotta Kocsi József. — Három évig Sztálinvárosban dolgoztam, most hazajöttem és kértem, hogy a helyi tanács javasolja, kaphassak iparen­gedélyt. A helyi tanács javasolta ugyan, de a járási tanács valami bürokratikus körülményekre hivat­kozva nem járult hozzá ehhez. — 9100 forintos költségvetést ka­pott községünk az iskola tatarozásá­ra — mondotta Gálos Endre igazga­tó-tanító. — Ezzel az összeggel az iskolánkat akartuk lepadlóztatni. — Egy szép napon a járási tanács a község megkérdezése nélkül az ösz- szeget átvitte az óvóda problémái­nak megoldására. Az összeget ott még ma sem használták fel, s mi a tanítást földes iskolában kezdtük meg. De számtalan példával lehetne igazolni, hogy mi minden teszi indo­kolttá a helyi tanácsok nagyobb ön­állóságának megadását. Nem azt kér­jük, hogy mindenben mi intézked­hessünk, de azt joggal elvárjuk, hogy legalább a véleményünket hallgas­sák meg a felsőbb szervek. Tecsák István elvtárs azt javasol­ta, hogy a termelőszövetkezet is le­gyen megfelelően képviselve majd a tanácsban. Farkas elvtárs azt java­solta, hogy a tanácsüléseket kétha- vonként hívják össze. — Az állandó­bizottságoknak is nagyobb felelős­séggel kell majd dolgozniok egy-egy területen — szólalt fel Komjáti Ir­ma, aki az oktatási állandóbizottság tagja. — Javasolnám, hogy azok is ritkábban ülésezzenek, de jobban tartsák kézben egy-egy szakterüle­ten a feladatok megoldását. Ellen­őrizzük a szakapparátus munkáját. S így jöttek a hozzászólások egy­más után. Öröm volt hallani, hogy az alsónánai dolgozók mennyire lát­ják, miről van szó. Mennyire látják, hogy olyan törvénytervezeten vitat­kozik az egész ország népe, amely ismét tovább szilárdítja a népi ha­talmat. A jelenlévőkön látszott, hogy rajtuk keresztül lejut a lakosság kö­zé a tanácstörvénytervezet lényege, melynek nyomán olyan tanácsot fog­nak választani Álsónánán is, amely előbbre viszi népünk ügyét, a fel- emelkedés útját. KISSTAKÁCS JÓZSEF Vasárnap délután Nagyvejkén taggyűléssel egybekötött boltavatás; ünnepséget tartottak. Az új föld­művesszövetkezeti vegyesbolt 230.000 forintos beruházással épült, s bősé­ges áru között válogathatnak a dol­gozó parasztok. Tolna megyében a kormányprogramm óta vasárnap a 23-ik új földmüvesszövetkezeti bol­tot nyitották meg. PÁR 1 ÉS PÁRTÉPITÉS « Pártunk III. kongresszusának határozatai jegyében készüljünk az 1954—55-ös oktatási ér beindítására Pártunk III. kongresszusa az egész ország életében, a párt egész további fejlődésére és munkájára beható és nagyjelentőségű határo­zatot hozott. A kongresszus feltárta a párt gazdaságpolitikája terén el­követett hibákat, elemezte azok okait, megjelölte a hibák kijavítá­sának útját. Hogy a kongresszus határozatait alaposan megismerjük, legfontosabb feladatunk, állandóan tanulmányozni a határozatokat. Az 1954—55-ös oktatási év módot ad arra pártszervezeteinknek, minden kommunistának, hogy megismerje részletesen a .kongresszus anyagá­nak, határozatának minden egyes pontját. A Szckszárd-újvárosi alapszerve­zet vezetősége (határozatot ho­zott arra vonatkozólag, hogy eb­ben az évben, sokkal jobban, sokkal szervezettebben készül­nek fel az oktatás beindítására, mint az elmúlt esztendőben. Nagy lendületet adott a vezetőség­nek az oktatás beindításához az, amikor megtudtuk, hogy a politikai iskolákon- a III. pártkongresszus anyagát tanulmányozzák a hallga­tók. 'Az alapszervezet vezetősége le­vonta a tanulságot az 1953—54-es oktatási év beindításáról. Az 1953- as évben alapszervezetünknél 24 elv­társat osztottunk be a II. éves po­litikai iskola hallgatójának. Elkövet­tük azonban azt a hibát, hogy a beosztott elvtársakkal nem foglal­koztunk kellőképpen s így már az első összejövetelen mindössze 14 hallgató jelent meg. összeállítottunk ugyan egy 3 főből álló oktatási elő­készítő bizottságot, de nem adtuk meg nekik, hogy mi a feladatuk, nem ismertettük velük, hogyan keil foglalkozni a (beosztott hallgatókkal, így ez a bizottság, miután nem is­merte feladatát, nem is foglalko­zott megfelelően az elvtársakkal. Hiba volt a propagandista elvtársnő munkájában, felkészültségében is: Szűcs elvtársnő több ízben gyengén, vagy egyáltalán nem készült fel, ami azt hozta magával, hogy nem tudott egyes elvi kérdéseket meg­magyarázni a hallgatóknak, így a hallgatók számtalan esetben úgy távoztak el a párthelyiségből, hogy nem voltak tisztában magával az anyaggal sem. A másik hibát Szűcs eivtársnő akkor követte el, amikor több eset­ben nem jelent meg levezetni a szemináriumot. Mire vezetett ez? Arra, hogy az oktatás beindítását követő egy hónapra alig 4—5 elvtárs jelent meg. A vezetőség nem figyelt fel ezekre. Tettünk ugyan intézke­déseket, beszélgettünk a hallgatók­kal, akik azt a választ adták; „mi­nek jöjjenek,. Ihász mimes előadó11. Szűcs elvtársnőt a városi pártbizott­ság osztotta be propagandistának alapszervezetünkhöz, mert mi nem tudtunk olyan elvtársat’ biztosítani, aki megfelelt volna a hallgatók vá­rakozásának. Több Ízben segítséget kértünk a pártbizottságtól, foglal­koztak is Szűcs elvtársnővel, mind­ez hiábavaló volt, mert Szűcs elv- társnő teljesen elszakadt hallgatói­tól és később egyáltalán nem jött levezetni a szemináriumot. Ezért alapszervezetünknél nem tudtuk be­fejezni eredményesen az oktatást. Voltak elvtársaink, akik szor­galmasan tanulták, rendszeresen résztvettek az összejöveteleken, úgy mint Bózner János elvtárs, aki 68 éves kora ellenére is szorgalmasan tanult, vagy Ká­roly József és Győrfi Imre elv- társ. Ezeknél az elvtársaknál jobb és tartalmasabb az agitációs , munka is. Károly József elvtárs több ízben elmondotta taggyűléseken. „Nagyon sokat használt a tanulás, tisztábbg-n látom feladataimat, jobban tudok népnevelő munkát végezni a dol­gozó parasztok között“. Hiba volt, hogy a vezetőség nem vette figye­lembe az elmúlt évben az oktatás beindításánál az önkéntesség elvét. Hemm József elvtárs, meg is je­gyezte: „Hiába akar a vezetőség kényszeríteni, hogy kapcsolódjak be­le az oktatásba, kényszeríteni sen­kit nem lehet." Ellenben ha vele szemben is a kényszerítés helyett a politikai felvilágosító munkát hasz­náltuk volna, Hemm elvtárs biztos bekapcsolódott volna a politikai is­kola anyagának tanulmányozásába. E>ben az évben elővigyázatosab­bak voltunk az előkészítési munkák­ban. Csak az önkéntesség elve alap­ján készítettük elő az oktatásban való részvételt. Természetesen szük­ség volt szívós politikai felvilágo­sító munkára is. Taggyűlésen napi­rendre tűztük az oktatást. Névsze- rint. megemlítettük azokat az elv­társakat, akik az elmúlt évben szor­galmasan tanultak. Ugyancsak ele­meztük, hogy azok az elvtársak, akik eddig szorgalmasan tanultak, akik elvégezték a politikai iskola 1—II. évét, harcosabbak, bátrabbak, nagyobb sikereket tudnak elérni a népnevelőmunkáiban. A taggyűlésen 10 elvtárs önként jelentkezett, hogy tanulni akar és részt kívánna* ven ni a politikai iskola II. évfolyamán. Elmondották ezek az elvtársak, hogy meg akarnak ismerkedni pártunk III. kongresszusának anyagával, ha­tározataival, meg akarják ismerni a marxizmus-leninizmus alapjait. Figyelembe vettük az elvtársak egyéni kívánságait is. Alapszerveze­tünknek 40 tagja van, ebből 30 elv­társ vesz részt oktatásban az 1954— 55-ös évben, 10 elvtársunk közép- és felsőfokon akar tanulni a Párt­történet, valamint a Politikai-gazda­ságtan I. és II. évfolyamán, húsz elvtársat pedig alsófokú politikai iskolára osztottunk be. A vezetőség példát mutatott az oktatásban való részvételben. A d a- m i k Mátyás elvtárs gazdasági fe­lelős a politikai gazdaságtan I. év­folyamára jelentkezett. Ilia István elvtárs vezetőségi tag a Párttörté­netet kívánja tanulmányozni. Kommunista asszonyaink is je­lentkeztek oktatásra. Major Fc- rencné elvtársnőnek 2 gyermeke van, Demjén Zoltánná eivtársnő szintén 2 gyermekes családanya önként jelentkezett az oktatás­ra. Példájukat követték Grajsza Júlia és Dómján József né elv­társnők is. A legharcosabb és legfejlettebb elvtársakat választotta meg a tag­gyűlés az oktatást előkészítő bizott­ságba, akik eddig is szorgalmasan tanultak és elvégezték a politikai iskola I. évfolyamát. Ezek az elv- társak megosztották egymás közt a feladatot, ki hány hallgatóval be-, szélget el az oktatás fontosságáról. Főleg azokkal az elvtársakkal, akik még ingadozók, és vonakodnak résztvenni az oktatásiban, mint Már­kus István elvtárs, akivel több íz­ben kellett foglalkozni és még je­lenleg sem foglalt határozott állást, eljár-e a tanfolyamra. Ugyancsak vonakodik belekapcsolódni a tanu­lásba Asztalos Ferenc elvtárs is, pedig fiatal, alig 25 éves és most kell neki tanulni, ha jobban akar­ja elvégezni feladatait a gyakorlati életben épp úgy, mint a pártmun­kában. Nagy figyelmet fordítottunk a propagandisták kiválasztására is. Ezt is a taggyűlésre, az elvtársak­ra bízta a vezetőség végső soron. Az elvtársak ismerik egymást, tud­ják azt, hogy ki lesz arra megfelelő. Jól választottak akkor, amikor egy- em’bérként Fejős József elvtársat jelölték. Fejős elívtárs fiatal, har­cos, bízik benne a tagság, a hallga­tók. Tudják azt, hogy Fejős elvtárs ki udja majd elégíteni messzeme­nően igényeiket, ha beindul az ok­tatás. Fejős elvtárs tagja a vezető­ségnek, ahol szintén jól megállja a helyét. Fejős elvtárs jól felkészül­ve akarja beindítani alapszerveze­tünkéi az 1954—55-ös oktatási évet. Kérte azt, hogy biztosítsuk számá­ra a kongresszus valamennyi anya­gát, amely meg is történt. Fejős elvtárs állandóan tanulmányozza az anyagot, a határozatokat, s réSztvesz a városi pártbizottság által beindí­tott propagandista előkészítő tanfo­lyamon is. Az alapszervezet is segíti Fejős elvtársat tfelkészüln/i. Három ízben ültünk össze Fejős elv- társsal és alaposan megvitattuk a kongresszus anyagát és hatá­rozatait A most beinduló oktatási évben olyan propagandistákra van szük­ségünk, akik alaposan ismerik pár­tunk politikáját, gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi hely­zetben, választ tudnak adni a dol­gozók kérdéseire, meg tudják ma­gyarázni egyes elméleti problémá- I kát és szilárd meggyőződésre és állhatatosságra nevelik a hallgató­kat. Ezek közé a propagandisták közé tartozik Fejős József elvtárs is, ez a véleménye tagságunknak és az oktatásba beosztott hallgatóknak, Az oktatás beindítása küszöbön van. Az elkövetkező időben még fokozot­tabban foglalkozunk beosztott hall­gatóinkkal, hogy ne legyen egy olyan eivtárs sem. aki ne saját meg­győződéséből venne részt az okta­tásban. Több segítséget adjon azonban a városi pártbizottság végrehaj­tóbizottsága Ls az oktatáshoz, mint az elmúlt évben. A gyakorlat a.zt mutatja, hogy alap­szervezetünknél az elmúlt évben az oktatást egyáltalán nem ellenőrizte a pártbizottság. Nem jöttek ki az elvtársak a helyszínre és ez is mó­dot adott a lemorzsolódáshoz. Hiba volt a fűtéssel is. Nem volt az alap­szervezetnek megfelelő kályhája és tüzelője, így nagyon sok elvtárs megfázott és megbetegedett. Most ebben az évben ez nem fog előfor­dulni. Gondoskodtunk arról, hogy megfelelő kályha és tüzelő álljon rendelkezésünkre, hogy hallgatóin­kat meleg helyiség várja. A veze­tőség továbbra is egyik legfontosabb kérdésként kezeli az oktatás előké­szítését. Ebben látjuk alapszerveze­tünk fejlődésének, tagságunk elméj leti színvonala emelésének legfőbb biztosítékát. Az oktatás sikerében látjuk agitációs munkánk politikai tartalmának növelését. Az oktatás sikere fokmérője lesz annak, hogy alapszervezetünk mennyire tudja végrehajtani a kongresszus határo­zatait, hogy tudjuk megoldani terü­letünkön az előttünk álló nagy fel­adatokat. Horváth József Szekszárdiújvárosi MDP alapszervezet titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom