Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-09 / 214. szám

TOIMM mÁcpmíTÁnmavaOLjrma A MAI SZAMBÁN: Külpolitikai hírek (2. o.) — A DISZ Központi Vezető­ségének tájékoztatója az országos mezőgazdasági ki­állítás és vásár megtekintéséről (2. o.) — A német militarizmus vezérkara (2. o.) — Pártunk III. kon­gresszusának jegyében készüljünk az 1954—55-ös okta­tási év beindítására (3. o.) — A tanácstörvénytervezet vitája Alsónánán (3. o.) — Palkó Józsefné a „Népmű­vészet mestere’* (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ARA SO FILLER CSÜTÖRTÖK. SZEPTEMBER 9 A zombai Vörös Csillag tsz szeptember 25-ig befejezi az őszi kalászosok vetését Köze! ezer népművészeti alkotás a szekszárdi népviseleti kiállításon A 600 holdon gazdálkodó zombai Vörös Csillag termelőszövetkezetben nagyon eleven az élet. Ezekben a napokban sokrétű munkával foglal­koznak a szorgalmas tagok. Az ud­varban reggeltől estig búg a silótépő­gép, apróra vágja a napraforgót és silókukoricát. 120 köbméter siló már érik, de pár napon beiül még ugyan­ennyit készítenek. Kinn a határban borsót szednek, szarvaskerepet és lucernát hordanak. A simább területen a teveli gépállo­más traktora, a fél tojásalakú veszé­lyes domboldalakon pedig lóvanta- tású ekék hasogatják szaporán a friss barázdákat. Több, mint 200 hold vár őszj vetésre, s a Vörös Csillag Tolna megye üzemeiben, termelő­szövetkezeteiben, gépállomásain és községeiben az elmúlt hét folyamán közel 400 vitagyűlésen foglalkoztak az új tanácstörvény tervezetével. A gyűlések résztvevői mindenütt arról beszéltek, a törvénytervezetnek az egész néppel, nyilvánosan történő megvitatása elősegíti, hogy az új tör­vény olyan formában lépjen hatály­ba, ahogyan a dolgozó tömegek aka­ratának megfelel. Több helyen kon­krét javaslatokat is tettek. Nagykó- nyiban Copf Lajos dolgozó paraszt a választókerületekkel kapcsolatban helyeselte, hogy minden 20—25 ház választ egy tanácstagot, mert ezzel a Tolna megye területén a termelő­szövetkezetek a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó terméseredményeket érték el, s a legtöbb helyen magasan túl*árnyalták az egyéni gazdákat. A jó eredmények nyomán megnöveke­dőit azoknak a dolgozó parasztcsalá­doknak a száma, akik az egyéni gaz­dálkodást a társas műveléssel akar­ják felcserélni. Az elmúlt hét folya­mán többek között a simontomyai Alkotmány tsz-be 13, a koppányszán- tói Uj Barázda tsz-be pedig 10 csa­lád kérte felvételét tagjai minden pillanatot kihasznál­nak a talaj előkészítéséire. — A sok munka között legfonto­sabb feladatunk az őszí szántát-vetés — magyarázza Gelefca Gyula, a tsz elnöke. — Igaz, tavaly a későbbi ve­tés sem volt rosszabb nálunk a ko­rainál, de az elmúlt őszt a mosta­nival egy napon még említeni sem lehet. Most eléggé nedves a talaj és a korán vetett búza, vagy árpa szé­fjén megbokrosodik, megerősödik, mi­re eljön a hideg tél. Igaz, néhány holdat kapásnövény után kell vet­nünk, mégis úgy döntöttünk, hogy az őszi búzát szeptember 25-lg, az őszi árpát és őszi keveréket pe­dolgozók közeli kapcsolatba kerül­nek a tanáccsal, ami eddig nem min­den esetben történt meg. Kölesden Mónus József az állandó- bizottságokkal foglalkozott felszóla­lásában s az új törvénytől az állan- dóbizottságak működésének megja- vulását is várja. Bogáncs József ugyancsak az állandóbizottságok sze­repéről beszélt s kifogásolta, hogy eddig a tanács túlságosan gyámko­dott az állandóbizottságok felett s elvette azok önállóságát. Ezen a héten Tolna megyében to­vább folytatják a tanácstörvény vi­táját s az üzemi és falusi vitagyű­lések mellett a községi tanácsülé­sek is foglalkoznak a tervezettel. Az elmúlt hét folyamán három helyen előkészítő bizottság alakult: Nagymányokon, Regőlyben és a Bá- taszék melletti Lajvér-pusztán új termelőszövetkezetet akarnak alakí­tani. Egyre növekszik azoknak a ter­melőszövetkezeti tagoknak is a szá­ma, akik a tavasszal beadták kilé­pési nyilatkozatukat s most vissza­vonják. Eddig 106 család jelentette be elhatározását: mégis a szövetkezet tagja akar maradni. dig a közeli napokban elvetjük. Tapasztalatból tudom, hogy a korai vetésnek nincs párja. A zombai Vörös Csillag termelő­szövetkezet Tolna megye legjobban gazdálkodó szövetkezetei közé tar­tozik. Idén, a kedvezőtlen időjárás ellenére is 9.13 mázsa búza volt az átlagtermésük. A 30 hold keresztsorosan vetett területről pedig 12.25 mázsát ta­karítottak be holdanként. Az erősen dombos vidéken a Vörös Csillag tsz 130 hold búza vetéséből csaik 40 hold alkalmas idén kereszt- soros vetésre, ebből nem is enged­nek egy jottányit sem. A Vörös Csillag termelőszövetke­zetben nem feledkeznek meg a talaj táperő pótlásáról sem. 40 hold soványabb földre istálló­trágyát hordanak. Minden olyan területre, ahol nem pillangós volt az elövetemény, holdanként 59 kiló pétisót és 120 kiló sima szuperfoszfátot szórnak. AZ ELMÚLT NAPOKBAN a hőgyészi községi tanácsnál jár-t tünk és meglátogattuk a tanács­elnököt, Schlégel Adám elvtársat. — Hát igen — mondotta a ta­nácselnök a beszélgetés során. — Nem éppen könnyű egy község életét irányítani 4 éven keresztül. A kezdeti nehézségek megnehezí­tették a munkámat. Őszintén szól­va. én nagyon sokat dolgoztam azért, hogy Hőgyész község olyan legyen, mint ma. 1950—51-ben pél­dául a község begyűjtése a leg­rosszabbul állt a járásban. 350 hátralékos gazda volt, akik külön­böző terményféleségből nem telje­sítették beadásukat. Lehet, sőt egész biztos, hogy megtermett ne­kik, de eladták, egyszóval min­denre gondoltak a parasztok, csak arra nem, hogy beadás is van, amit teljesíteni kell. És persze van probléma egy ilyen községben annyi, hogy felsorolni szinte lehe­tetlen. Higyjék el, hogy nem egy esetben teszik próbára az ember türelmét, és idegrendszerét. ÉS EZ ALATT a rövid fél óra alatt, míg a tanácselnök elvtársnál tartózkodtunk, szem- és fültanui Szeptember 12-én nyílik meg a szekszárdi múzeumban a tolname­gyei tanács rendezésében az a nép­viseleti kiálLitás, amely közel ezer népművészeti alkotásban mutatja be a megye gazdag népviseletét. A ki­állítás az ősi sárközi lakosság szín­pompás viselet^ mellett bemutatja a megye két nemzetiségű lakosságának, a medinai délszlávok és a németajkú lakosság népművészetét is. A kiáüí­A tolnaimegyei tanácsok a kor­mány programra után hozzáláttak a dolgozó parasztság minél jobb áru­ellátásának a megszervezéséhez. A járási tanácsok ipari osztályai egy­más után adtak iparjogosítványokat a különböző foglalkozású kisiparosok nak, döntően cipész, szabó és kovács­nak. A kormányprogiramm óta több, mint 1300 kisiparos kapott működési lehettünk egy barátságos eszmecse­rének, ami nem volt éppen a leg- idegmegnyugtatóbb. Nem fontos az, hogy az illető fiatalasszonyt hogy hívják, inkább az a lényeg, hogy szinte követelő­zőén lépett fel, mert neki lakásra van szüksége. — Nézze kedves, én magának nem adhatok, nem építhetek la­kást. Én nem tehetek arról, hogy maga összeveszett a sógorral, vagy a sógornővel és ezért akar elköltözni onnan. Maga éppen olyan hangon beszél velem, mint­ha nekem kutyakötelességem lenne magának lakást keresni, de csak azért, mert én vagyok a tanács­elnök ... stb. — NEM EGY, de számtalan ilyen és ehhez hasonló eset ismét­lődik meg naponta, — mondotta az elnök. — Nem értik meg ezek az emberek, hogy nincs lakás, azért mert ő összezörrent a rokon­sággal, ha van egy üres lakás, az kell az orvosnak, mert orvos nél­kül nem lehet a község. Egyszóval ez az elmúlt 4 év nagyon megvi­selt. Hiszen olyan örömmel és kedvvel kezdtem meg a munkát, azt gondolva, hogy az emberek majd megismernek, én is megis­tás rendezői számos múzeális becsű ruhát is felkutattak’: Szakosról elő­került egy 1608-ban készült szőttes, melybe Vénendrics Józsefné, az egy­kori szövőasszony nevét is beleszőt­te. Alsónyékről érdekes, ma már egy­általán nem használt gyászpártát hoz tak a kiállításra, a Gyönkre telepe­dett felvidékiek pedig régi falujuk­nak, Martosnak népviseletét mutat­ják be. engedélyt Tolnában s az utóbbi na­pokban 70 tanone szerződött egyéni kisiparoshoz tanulni. A nagyszámú kisiparosok munkája lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok tetszés sze­rint választhatják ki azokat a jől ismert szakembereket, akikkel csiz­mát, lószerszámot, igásfcocsit vagy más szükséges holmit készíttetnek. merem őket és együtt harcolunk ki majd szép eredményeket. Nem mondom, van eredmény, de ennek eléréséhez 4 év kemény és odaadó munkája kellett. Egy 'kicsit bele is fáradtam ebbe a harcba, de az­ért most is olyan lelkesedéssel dolgozom a község lakosaiért mint azelőtt, sőt ma talán még jobban, mert látom az eddigi mun­kám gyümölcsét. Gabonabeadását a község dolgozó parasztsága tel­jesítette. Egyetlen egy gazdát sem kellett elszámoltatni, és csak 25 gazdánál ütemeztük át a beadás egy részét, mert nem termett elég. A község dolgozó parasztjai ne­gyedévenként *pontosan teljesítik tojás- és baromfibeadási kötele­zettségüket. Most az őszi munkák előkészületei is jól haladnak. Trá­gyát hordanak, vetőszántást végez­nek, sőt Müller József 5 holdas dolgozó paraszt szombaton már el­vetette ősziárpáját. A TANÁCS ÉLÉN eltöltött 4 év eredménye tehát maradandó nyo­mokat hagy a község életében. Mi is azt mondjuk, hogy érdemes volt éveken keresztül küzdeni az­ért, hogy Hőgyész a járás többi községe között méltó helyet foglal­jon el. Tolna megyében edd g 400 vitagyűlést tartottak a tanácstörvény tervezetről * Százhat család jelentette be: „mégis szövetkezeti tag akar maradni44 iVcgj éve a tanács élén . • • A kormányprooramm óta a tolnainegyei tanácsok több mint 1300 kisiparosnak adtak iparengedélyt Zombán augusztus 20- án. Alkotmányunk ünne­pén számos kiváló mező- gazdasági dolgozót tün­tettek ki: képünkön a ..Mintagazda** jelvénnyel kitüntetett Berzi Károly- né és Domokos Antalné, akik mindketten példa- mutatóak voltak mind a mezőgazdasági munkák­ban, mind a begyűjtés­ben. A jobboldali képen pedig a zombai Vörös •Csillag tsz kiváló növény termesztési dolgozója, Ba­logh Ferenc látható, amint éppen büszkén né­zegeti kitüntetését. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom