Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-30 / 232. szám

11)54 SZEITjeMBER 30 NÄPCÖ 3 „Jöjjetek vissza, örömmel vármmk benneteket A gyönki Vörös Csillag tsz levele az iparban dolgozó volt tsz-tagokhoz „Nemcsak a mi érdekünk, hanem az egész ország érdeke az, hogy termelőszövetkezetünk évről-évre erő­södjön, gyarapodjon. Ehhez azonban szükség van egy szilárd, összetartó tagságra, akik nemcsak a bőség, ha­nem az ínség idejében is összetartanak. Hozzátok szó­lunk, Sugár Sándor, Molnár Mihály, Kontra József, Mikus András, Szabó János és Nagy Sándor, hozzátok, akik itthagytatok bennünket. Itt hagytátok azt a föl­det, amely először szerettette meg veletek a közös, szo­cialista gazdálkodást. Elmentetek Budapestre, Sztálin- városba dolgozni, a hatalmas zakatoló gépek hazájába. Felcseréltétek, felcserélted a kapa, a kasza nyelét Sza­bó János és Molnár Mihály a kalapács nyelével. Tud- játok-e, hogy milyen nagy szükségünk lenne a ti két dolgos kezetekre? Mióta elmentetek, nagyon megváltozott a tsz-ben az élet. A 831 holdon 69 taggal dolgozunk most. Vol­tak, de vannak is nehézségek, akadályok, amelyekkel meg kell birkóznunk, tudjátok ti: Mindezek ellenére gyarapodunk, fejlődünk. Mióta elmentetek, egy 20 férő­helyes sertésszállást építettünk, 30 férőhelyes lóistállót saját erőnkből alakítottunk át, baromfiállományunk ré­szére is építettünk egy 400 darab befogadóképességű ólat. Üzemeltetünk egy 40 kalapácsos darálót. Nem tagadjuk azt. hogy amióta búcsút mondtatok a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak, hogy az ipar valamelyik ágán találjátok meg a inegélhetésteket, az­óta nálunk nem éppen a legnagyobb rendben ment a munka. Voltak hibák, például tavaly ősszel kalászos után vetettünk búzát és a búza legnagyobb részét csak egyszántásba tettük. Kevés lett. de sikerült mégis a beadás teljesítése mellett annyit osztani a teljesített munlcaegységekre, hogy a tsz minden tagja elégedett legyen. Hegyi Sándor tagunk például, aki egyedül dol­gozik a tsz-ben, közel 13 mázsa gabonát vitt haza. — Jövőre azonban több búzát akarunk osztani, de ehhez a U munkátokra, segítségetekre is szükségünk van. Az őszi búza legnagyobb részét az idén pillangós takar­mányok után, kitünően előkészített magágyba fogjuk vetni. Benneteket hívunk vissza, hogy álljatok ismét a vetögép mögé, vessetek, szántsatok ismét, úgy, mint ré­gen. Az árpavetést befejeztük 90 holdon, de befejeztük 30 holdon a rozsot és 18 holdon az őszi takarmányke­veréket is. Nincs messze, szinte kertek alatt jön már a tél, de mi nem féltjük állatállományunkat, 7 vagon jóminőségű szálastakarmányt biztosítottunk részükre. Emellett 3.5 kiló szénát a háztáji tehenek rémére is biztosítottunk. Vigyázunk állatállományunkra, hiszen ez jelenti nekünk a pénzt. Most is 46 darab hízó van beállítva, amelyek eladásából befolyó összeget a zár­számadáskor fogjuk kiosztani. Nem elégszünk meg, de nem is elégedhetünk meg eddigi eredményeinkkel, hanem arra törekedünk, hogy szebb eredményeket mutassunk fel termésátlagainkon keresztül. Jöjjetek vissza, nézzétek meg, hogy milyen munkát végeztünk eddig, örömmel várunk benneteket. Sugár Sándor, Kontra József és a többiek, akik a növénytermelésben dolgoztatok, jöjjetek vissza, mert a segítésetekre, a ti munkátokra akarunk számítani. Ta­valy kevés" az idén több, de jövőre még több kukori­cát akarunk osztani, hogy ezt elérjük, azt mondjuk, hogy a ti segítésetekkel el is érjük. Mi, a tsz tagsága, és vezetősége, örömmel várunk és fogadunk benneteket. Jöjjetek vissza mielőbb a földhöz, a leghűségesebb testvérhez és meglátjátok majd hogy milyen boldogan fogunk dolgozni, élni — együtt. BARTALOS IMRE tsz-elnök, JUHÁSZ ISTVÁN agronómus, HORVÁTH KÁROLY könyvelő:' A tamási Vörös Szikra tsz-ben megvalósították a zöld futószalagot A tamási Vörös Szikra termelőszö­vetkezet már a tavasszal felkészült az állatok téli takarmányozására. A lucerna-táblákat -megfogasolták és hol dánként 30 kilogramm pétisót szór­tak rá. A munka eredménye meg is mutatkozott nemcsak az első, hanem a második és a harmadik kaszálás­nál is. Nagymennyiségű lucemaszé- mát takarítottak ,be a 160 hold lucer­násról, de a 00 hold rétiszénájuk is jó termést aaott, mindkettőt időben és jó minőségben takarította be a tsz. Kell is a sok takarmány, mert mintegy 100 darab tehén, 60—70 da­rab növendékmarha, ezenkívül mint­egy 50 darab ló, közel 5—6C0 darab sertés takarmányozását kell biztosí­tani a tsz-nek. Az állatállomány szakszerű takarmányozásának érde­kében megvalósították a zöld futó­szalagot, s így egész éven át bizto­sítva volt az állatoknak a zöldtakar- mámy. Gondoskodtak arról is, hogy folyamatos legyen ez a takarmányo­zás. Mintegy 60 holdon másodnövényt vetettek. A másodnövényként vetett ukoricájuk már eléri körülbelül az egy méter magasságot. Gondoskodott a tsz a silózáshoz szükséges takarmányokról ás. Mint­egy 8 hold silókukoricát vetettek, eb­ből mintegy 450 köbmétert silóztak már be. Az utóbbi napokban a siló­zó ‘brigád mintegy 350 köbméter zöldsilót készített. Ügyeltek arra, hogy a töltéskor alaposan tömítsék a takarmányt. Nemcsak az emberek, de a tsz „Pirók'' nevű tehene is ti­porja a silót, hogy az jó tömör ál­lapotban kerüljön leföldelésre. A tsz vezetősége komoly gondot fordított a silózás folyamatos bizto­sítására is. A tsz tehergépkocsija és a- vontató állandóan hordják a siló. kukoricát, hogy mielőbb végezzenek a silótaka/rmány készítésével. A tsz központi üzemében 350 köbméter si­lót készítettek, az adorjáni üzemegy­ségnél pedig 100 köbmétert. Tovább folytatják ezt a munkát és a beter­vezett 600 köbméter siló helyett 8— 900 köbmétert akarnak készíteni. Lehőcz István Irodalmi e§t, olvasó­megbeszélések, szakkönyvankét az Ünuepi Könyvhét tolnamegyei műsorán Az Ünnepi Könyvhét tolnamegyei eseményei október 2-án este kezdőd­nek a szekszárdi járási kultúrház- ban, ahol Tamási Lajos József Attila- díjias költő mond beszédet. A meg­nyitó ünnepségen résztvesz a sárpi- lisi népi együttes is. Az Ünnepi Könyvhét idején szá­mos előadást, megbeszélést rendez­nek. A TTIT október 3-án 8 helyen tart irodalmi estet, melyein Balassi Bálintról emlékeznek meg. Négy községben megbeszélésre hívja meg a népkönyvtár legjobb olvasóit, 5 helyen pedig, a nagyobb ipari üze­mekben szakkönyvankétot tartanak. A magyar irodalom legújabb terme, keiből minden népkönyvtár rendez kiállítást. Az - nnepi Könyvhéten Tolna me­gye minden dolgozójához eljut a könyv. Az Állami Könyvterjesztő 100 helyen állít fel könyvsátrat, de az árusításba bekapcsolódnak a falusi földművesszöveíkezetek is. Miért halad lassan a vetés, a betakarítás a diósberényi Vörös Csillag tsz-ben Már szépen zöldéi a diósberényi Vörös Csillag tsz 8.5 hold ősziárpája, amit elsőnek vetettek el a határ­ban. A 8.5 holddal a vetést egy időre abbahagyták, más munkába kezdtek. — De miért? — kérdezzük Szalai István tsz-elnöktől. A válasz, sajnos arra mutat, hogy a gépállomás ludas ebben. Napokig áll a traktor éles ekevas hiányában. Az utóbbi alkalommal például 4 na­pig nem dolgozott, így aztán a vetés is maradt. Ez az egyik hiba, a másik a termelőszövetkezeten belül van, nem valami jó a munkafegyelem. A fogatosek között van olyan, aki önkényesen cselekszik. Tóth János fo- gatos például nem egy alkalommal nem azt a munkát végezte, amit a ‘brigádvezető, vagy az elnök kiadott. Elvitathatatlan, hogy vannak eredmények a tsz- ben és ha összefog a tagság, akkor a nehéznek látszó feladatokat is könnyen megoldják, de most valami megnyugvás, eredményeken való megpihenés jeleit le­het látni a tsz-ben. így van ez a burgonya és a napra­forgó szedéssel is. Mindkettőnél gépre várnak, pedig a napraforgó pereg, a burgonya meg könnyen veszít­het értékéből, ha sokáig hagyják a földben. Itt a ku­koricaszedés ideje is, Ahogy a tsz-elnök elmondta, az idén meg akarják kezdeni a füves vetésforgó kiala­kítását is. Éppen ezért lenne szükség a gyors betaka­rításra és minden terület felszántására. A tavaly és az elmúlt években már tapasztalták, hogy a novemberi munka kétszeres nehézséget okoz és sok esetben teljesen megáll, mert az időjárás nem min­dig kedvező. A legtöbbször -kifagynak az ekék a föld­ből és felszántatlanul maiadnak a tavaszon vetés alá kerülő földek. Most kell tehát erre gondolni, amikor még időben van és hozzá kell kezdeni sürgősen a be­takarításhoz, meg kell gyorsítani a vetést is, hogy ne csak a 8.5 hold árpa zölöeljen, hanem a búza is idő­ben meg tudjon erősödni, mert csak akkor bírja a tél viszontagságait. A bonyhádi Dózsa Népe tsz halastava 38 hold területen fekszik. Az elhanyagolt állapotban lévő halastavat ta­vasszal vették át és 30 ezer forint beruházással rend­behozták. Báli János halászmester és Németh József agronómus próbamérést végeznek az első tenyésztett halivadékból Szakadát község fejlődése az ötéves terv tükrében A felezaba<fcdAic előtt községünk is a többi magyar faivak elnyomott életét élte. Az akkori képviselő, Pesthy Pál fűt-fát ígért a falunak, de tettek nem követték ígéretét. Községünknek a felszabadulás hozta meg a saebb életet és a fejlő­dést. Most, amikor ismét békeköl­csönt jegyzőnk és a tanács választás - ra készülünk, összehasonlítjuk a Horthy-korszak nyomorúságos éveit felszabadult falunk fejlődő, gyara­podó életével. A hároméves tervben villanyt ka­pott a község. Emlékszem azokra a percekre, mikor kigyúlt a lény, órömujongásssai fogadta a község lakossága. Ma 97 házban ég a vil­lany. A felszabadulás előtt 3 detek­toros, ma 73 hangszórós rádió nyújt szórakozást községünk dolgozóinak. A múltban 18 kerékpár volt a köz­ségben, ma 115 kerékpárt és 4 mo­torkerékpárt számlálunk össze. Az egykori rozoga iskola helyett új, tiszta, jól felszerelt kéttantermes iskolát kaptunk 250.060 forint beru­házással, új bútorzattal. Évről-évre gazdagszik az iskola szertára is. Kaptunk kémiai, fizikai, és mértani felszereléseket, szakköri szerszám- készletet, összesen 12.200 forint ér­tékben. Ezenkívül térképet, földgöm­böt, történelmi képsorozatot, szem­léltető táblákat, ásványgyüjteményt, mértani testmodell-sorozatot, ping­pong, röplabda felszerelést, iskola­rádiót, s az iskola könyvtára évről- évre bővül. Kormányzatunk helyes politikáját tükrözi mindez. A szakadáti fiatalok közül, akik a múltban nem tanul­hattak tovább, ma kettő egyetemen, kettő főiskolán. 6 középiskolában tanul, kettő katonatiszt lett. Többen érettségi után mór elhelyezkedtek. Községünk vándormozit, könyvtá­rat, postahivatalt kapott. Most fo­lyik kultúrotthonunk bővítése: épül a járda és a földművesszövetkezet új, modern üziete. A község dolgozóinak élete is megváltozott. Dolgozó parasztságunk legnagyobb része az Aranykalász és a Petőfi tsz-ben tömörülve megtette a lépést a nagyüzemi gazdálkodás felé, megtalálta a boldogulás útját, községünkben éiö iparosok is állan­dó keresethez jutottak és jé! élnek. A község dolgozói mindezt jobb munkával, jó begyűjtési eredmények kel és az őszi munkák határidőre való elvégzésével igyekeznek meg­hálálni. Schultz Adam Hazafias Népfront elnöke, Szakadát. Megjegyzések A mosni szövetkezeit boltban Pénteken Mözs községben volt dol­gom. Betértem az egyik szövetkezeti boltba, aho! mintegy 70 dolgozó pa­rasztasszony állt sorba. Cigarettát akartam vásároiini, s miután nem volt időm várakozni, egyik növendé­kemet bíztam meg, hogy egy doboz ,,Kossuth“-ot és egy doboz gyufát vásároljon. A pult előtt tolakodó asszonyok közül az egyik megszó­lalt: „Azt ugyan várhatja az elvtárs, hogy rákerül a sor, mert lesz abból este 8 óra is.” Ilyen nehezen megy itt a kiszolgálás? — kérdezem. — Amint látja, egy szövetkezeti dolgozó végzi a munkát a pult mögött, s egyszemélyiben ő a kiszolgáló és a pénztáros is. Megkérdeztem a vára­kozóktól, jelentették-e már illetékes szerveknek, hogy órákig kell várni a mözsi szövetkezeti boltban, hogy a szükséges árut megvásárolhassák. A válasz körülbelül így hangzott: — Óh, voltunk már több helyen, de mindenhol csak ígéretet kaptunk, s mivel az ígéret nem valósult meg, így a legtöbb cikkért, melyre a ház­tartásban szükség van Tolnára, vagy Szekszárdin kell beutaznunk, mert itt bizony gyakori az a válasz, hogy nincs ez, vagy az, kifogyott. Miután én magam is jogosnak lát­tam a sérelmet, Ígéretet tettem a mözsi dolgozóknak, hogy végére já­rok a dolognak. Mi tagadás, jónéhá- nyan ki is nevettek, mondván, ezt mór sokan ígérték, de eddig még senki sem tett semmit. ígéretemhez híven azonnal hozzá is fogtam a panasz orvoslásához, s elsősorban a tanácselnök elvtársihoz fordultam, akitől megtudtam, hogy a tanácsháza mellett lévő bolthelyi­ségben például már négy nap óta folyik a leltározás. Elbeszélgettem a boltvezetővel is, akitől megkérdez­tem, hogy olyan nagy a raktáruk, hogy négy napot vesz igénybe a lel­tározás? A válasz a következő volt. — Meglehetett volna ez hamarabb is, de a MÉSZÖV azt az utasítást adta, nem számít meddig tart a lel­tározás, de túlóráról szó sem lehet, mert a túlóradíj kifizetésére nincs ke­ret. Kérdezem, és ezt kérdezik még pedig joggal a mözsi dolgozó parasz­tok, lehet-e így elbánni egy olyan községgel, melyet járásunkban a leg­jobbak közé lehet sorolni. Gondol­nak-e arra, hogy órákat vesznek el a dolgozók munkaidejéből, hogy ke­nyeret és közszükségleti cikket vá­sárolhassanak. Kérem az illetékeseket, vizsgálják ki az ügyet és sürgősen javítsanak a helyzeten, mert az ilyen intézke­désekkel a szocialista kereskedelmet járatják le, másrészt gátolják a dol­gozó parasztokat a kukoricaszedés, az őszi szántás-vetés munkáinak el­végzésében. Ami pedig az áruellá­tást illeti, az illetékesek személyesen győződjenek meg és vizsgáljak ki, hogy milyen áruféleségekből van hiány, amelyet sürgősen pótolni kell, hogy a község lakossága ne szenved­jen hiányt. Szilágyi János EZT O EV ÁSSUK... Zagaje vszkij: ÓVINTÉZKEDÉSEK A BAROMFIN'EVELÉSBEN Az állattenyésztésben a baromfi­tenyésztés a iegszaporább és 'eggyor- sabban fejleszthető üzemág. A te­nyésztőknek azonban számolniok kell azzal, hogy a baromfi nagyon fogékony minden betegség iránt, ezért nagyobb gondot kell fordítani a megelőző óvintézkedésekre. E kis könyv foglalkozik a barom­fi-teleppel, az itatással, a takarmá­nyozással, a gyomor- és bélbetegsé­gek megelőzésével, a lappangási idő­szakkal, oltással, fertőtlenítéssel, patkányok, egerek irtásával. Végül leírja a növendék-baromfiak fonto­sabb fertőző betegségeit. A könyv célja az, hogy termelőszövetkezetek­nek, állami gazdaságoknak, egyéni­leg dolgozó parasztoknak, állategész­ségügyi felcsereknek útmutatást ad­jon a betegségek megelőzésére. Bíró Gyula: GYAKORLATI TAKARMÄNYOZAS Műiden állattartónak, de .különö­sen a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak, brigád vezetőinek meg kell ismerniök a takarmány össze­tételét, az állatok tápiálóanyagigé- nyét és általában mindazokat a gyakorlati eljárásokat, amelyekké! a takarmányozás olcsóbbá és eredmé­nyesebbé tehető. Erre tanítja meg az olvasót az Ünnepi Könyvhétre meg­jelent kiadvány. Olvasó a minden számát. Bméleti fejlődésedet sej ff í «Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom