Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-28 / 230. szám

2 NA P C O 1954 SZEPTEMBER 28 A londoni kiSencliatíiIml éi»tcke*let előestéjén Moszkva (TASZSZ) V. Kurdjav- cev, az „Izvesztyija“ külpolitikai szemleirója azzal kapcsolatban, hogy Anglia kezdeményezésére szeptem­ber 28-án Londonban kiienchataimi értekezlet kezdődik, megállapítja, : hogy az értekezlet feladata megvi­tatni a bonni Németország felfegy­verzésének és a nyugati katonai cso­portosulásba való felvételének újabb terveit a kudarcba funadt „európai védelmi közösség" helyett. Meg kell mondani, hogy az „euró­pai védelmi közösség'1, kudarca vilá­gosan leleplezte Nvugat-Európa szé­les néptömegei előtt, hogy milyen főcélt tűztek maguk elé Európában az Egyesült Államok kormánykörei. Ez a cél az, hogy korlátlan, senki áital sem ellenőrzött fegyveres erü­ket hozzanak létre Nyugat-Német­országban és az agresszív északat­lanti tömb többi résztvevőjével egyenlő alapon felvegyék Nyugat- Németországot ebbe a tömbbe. En­nek érdekében álltak elő azzal a követeléssel, hogy adják meg a ■ ..szuverenitást" Nyugat-Németország nak, vagyis tegyék lehetővé a bon­ni kormány számára Nyugat-Német- ország korlátlan felfegyverzését. A szemleíró a továbbiakban meg­jegyzi, hogy noha Anglia és az Egye­sült Államok alapvető célkitűzései a német kérdésben megegyeznek, a taktikai kérdésekben mégis ellenté­tek állnak fenn a két ország között. Ez a körülmény bonyolulté teszi a helyzetet a londoni kiienchataimi értekezlet előestéjén. Ami a francia kormánykörök állás pontját illeti, — folytatja Kurdjav- cev — a francia hivatalos személyi­ségek megnyilatkozásai azt mutat­ják, hogy egyesek közülük hamis megvilágításban próbálják feltüntet­ni azokat az okokat, amelyek miatt a francia ' nemzetgyűlés elutasítptta az „európai védelmi közösségiről szóló szerződést. A francia kormány­körök Nyugat-Németország felfegy­verzésének elvi kérdését e felfegy­verzés formájára vonatkozó kérdés­sel igyekeznek helyettesíteni. Men- des-France azt ajánlja, hogy vegyék fel Nyugat-Németországot (valamint Olaszországot) a brüsszeli szerződés résztvevői közé és létesítsenek egy szervet, amely ellenőrzést gyakorol e tömb valamennyi résztvevőjének fegyverzete fölött és megállapítja e fegyverzet maximális színvonalát. Ma már azonban — jegyzi meg a szemieíró — még a legátlátszóbb álcázás sem elégiti ki sem az ameri­kai kormányköröket, sem a bonni revansisztákat. Mialatt a francia terv maximális színvonal megálla­pítását irányozza elő Nyugat-Német­ország felfegyverzése szempontjából, addig az Egyesült Államok azt kö­veteli, hogy adjanak Nyugat-Német- országnak egyenlő jogokat az atlanti tömbben, vagyis korlátlan jogot a fegyverkezésre. Az új francia terv nem elégíti ki Angliát sem — folytatja Kurdjavcev — mert Anglia nem kívánja, hogy fegyveres erői annak a szervnek az ellenőrzése alá kerüljenek, amely­nek megalakítását Franciaország a brüsszeli szerződésen belüT javasol­ja. A nyugati hatalmak közötti ellen­tétek fokozódása Nyugat-Németor­szág felfegyverzésének kérdésével kapcsolatban azt bizonyítja, hogy ezek a hatalmak egyre nehezebben találnak olyan félrevezető formulá­kat, amelyek segítségével eltitkol­hatják a széles közvélemény előtt az európai biztonság halálos ellensége, a német militarizmus feltámasztásá­ra irányuló terveket. Az Angol Munkáspárt évi konferenciájának előestéjén Moszkva (TASZSZ) F. Orehov, a „Pravda” londoni tudósítója az An­gol Munkáspárt szeptember 27-én Scarborough városában megnyíló évi konferenciájával kapcsolatban megállapítja, hogy az Angol Mun­káspárt vezetői már évek óta nem voltak olyan nehéz helyzetben, mint most. e konferencia előestéjén. Az Angol Munkáspártban még sohasem tátongott olyan jelentős szakadék, mint most a párt részéről a néma* kérdéssel kapcsolatban elfoglalt hi­vatalos álláspont és az egyszerű, sőt nemcsak az egyszerű párttagok túl­nyomó többségének követelései kö­zött. A „Pravda“ tudósítója a továb­biakban kifejti, hogy az Angol Mun­káspárt végrehajtó bizottságának vezetői olyan formulát próbálnak ta­lálni, amely lehetővé tenné számuk­ra, hogy fenntartsák a német kér­désben elfoglalt korábbi álláspont­juk lényegét és ugyan altkor azt a látszatot keltsék, mintha engedtek volna az egyszerű párttagok nyomá­sának. Az Angol Munkáspárt végrehajtó bizottsága ahhoz' a fogáshoz folya­modott, hogy a német kérdéssel kap­csolatban „rendkívüli határozati ja­vaslatot" terjeszt a Scarborough! konferencia elé. Ebben a határozati javaslatban a végrehajtó bizottság szándékosan arra helyezi a fősúlyt, fi kedden megnyíló londoni kilenc- Helsími értekezlet résztvevői közö l előzetes tárgyalások kezdődtek London (MTI) A nyugati országok kiienchataimi értekezletére már egész sor ország külügyminisztere megérkezett Londonba. A már Londonban tartózkodó kül­ügyminiszterek között még vasárnap magánjellegű előzetes tárgyalások indultak. Eden angol külügyminisz­ter megbeszélést folytatott Mendes- France francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. Kiiüüldi csapotok hadgyakorlatai Nyugat-Németországban Berlin (TASZSZ) A napokban Nyugat-Németországban megkezdőd­tek a nyugati hatalmak csapatainak őszi hadgyakorlatai: ezek a hadgya­korlatok arányaikat tekintve a há­ború befejezése óta Nyugat-Német­országban megtartott hadgyakorlatok közül a legnagyobbak. A „DPA“ bonni hírügynökség ada­tai szerint a hadgyakorlatokon kö­rülbelül száznegyvenezer amerikai, angol, belga, holland és kanadai ka­tona vesz részt.­Sajtójelentések szerint Nyugat- Németország különböző vidékein a hadgyakorlatok következtében sok katona és polgári lakos megsebe­sült. Nyugat-Németország lakossága til­takozik a hadgyakorlatok ellen, kö­veteli, hogy szüntessék be a német területen folyó háborús készülődé­seket. hogy valamilyen biztosítékot kell te­remteni a német militaristák felfegy­verzésének veszélyével szemben. Sőt, a végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy újabb tárgyalásokat folytassanak a Szovjetunióval. Ugyan akkor e formulák. leple alatt a vég­rehajtó bizottság a határozati javas­latban — bár ködös formában — ke­resztül próbálja hajtani régi állás­pontját, amelynek alapján támogatja Nyugat-Németország felfegyverzé­sét. A „Daily Telegraph“ című konzer­vatív lap, amely Nvugat-Németor- szág felfegyverzésének híve, az em­lített határozati javaslatot kommen­tálva gúny tárgyává tette a javas­lat készítőinek ügyetlen mesterkedé­sét és kétségét nyilvánította a hatá­rozati javaslat eredményessége iránt. \ Orehov tudósítása végén az angol sajtóra hivatkozva közli, az Angol Munkáspárt végrehajtó bizottságának ö.t tagja — Bevan. Crossman, Dry- berg, Wilson és Barbara Castle — határozottan elítéli a végrehajtó bizottság régi politikáját, amely Nyugat-Németország felfegyverzését támogatja és a szeptember 22-én el­fogadott „rendkívüli határozati ;a- vaslat" ellen szavazott. ß Német Demokratikus Köztársaság kiilügyminisztériuráak nyilatkozata a londoni értekezlettel kapcsolatban Berlin (MTI) A Német Demo­kratikus Köztársaság külügyminisz­tériuma nyilatkozatot tett közzé a Londonban kedden kezdődő kilenc- hatalmi értekezlettel kapcsolatban. A nyilatkozat megállapítja: Ade­nauer kancellárnak nincs joga és felhatalmazása arra, hogy a nyugat­német újrafelfegyverzés kérdésévé! foglalkozó konferencián a német nép nevében beszéljen és Németország vagy akár Nyugat-Németország szá­mára is kötelezettségeket vállaljon. A külügyminisztérium nyilatkoza­ta ezután a következőket hangsú­lyozza: — Nemcsak a Német Demokra­tikus Köztársaság népe, hanem Nyugat-Németország lakosságának többsége is a leghatározottabban szembefordul Adenauer politikájá­val, amely akadályozza Németország újraegyesítését és új háború ki­robbantásával fenyeget. A német nép számára életbevá­góan' fontos, hogy a német kérdés­ben újra folytassák a megszakított négyhatalmi tárgyalásokat és össz­európai biztonsági rendszer létreho­zásával kiküszöböljék azt a veszélyt* amelyet nyugatnémet revansvágyó hadsereg felállítása jelentene — Kuo Mo-zso beszéde a kínai országos népi gyűlés előtt Peking (Uj Kína): A kínai országos népi gyűlés szeptember 23-i ülésén beszédet mondott Kuo Mo-zso, az országos népi gyűlés kulturális és köz oktatási bizottságának elnöke. A töb­bi között kijelentette, hogy a közok­tatásügy és a kultúra terén rendkí­vül gyors volt Kína haladása az el­múlt öt évben. A felszabadulás óta elért haladás és a felszabadulás előtti időkben mu­tatkozott hanyatlás összehasonlításá­ra Kuo Mo-zso számadatokat sorolt fel: a tavalyi év végén több, mint kettőszáztizenhatezer diák tanult a felsőoktatási intézetekben, negyven százalékkal '.öhb, mint a felszaba­dulás előtti napokban; a szakiskolák növendékeinek száma hatszázhatvan- kilencezer volt, vagyis hetvenöt szá­zalékkal több, mint a felszabadulás előtt; a középiskolások száma kettő- milüókiíencszázharmmcezer volt, az elemi iskolai tanulóké pedig ötven­egy és fél mfffió, ez a íelszabadcűSB előtti időkhöz képest kilencvenhat, illetve száztizenhét százalékos emel­kedésnek felél meg. Az elmúlt években folytatott ideo­lógiai átnevelő munka eredménye­ként megerősödött az értelmiség egy­sége és haladó szelleme, —- állapítot­ta meg Kuo Mo-zso. — A széleskörű és alapos oktatómunka fokozta a nép politikai öntudatát. A nép látja, hogy a Kínai Kommunista Párt he­lyes irányba vezeti, ezért elveti a régi társadalom maradványainak rossz befolyását, közös akarattal dol­gozik a szocializmusért, a világ béké­jéért, és az emberiség haladásáért. Kuo Mo-zso . befejezésül kiemelte, mennyire fontos a hazafiasság és az internacionalizmus szellemének meg­erősítése, hogy az egész nép még job­ban el legyen szánva Tajvan felsza­badítására, Ázsia és az egész világ békéjének megvédésére. Amerikai és nyugatnémet szolgálatban álló kémek önként jelentkeztek a lengyel hatóságoknál Varsó (TASZSZ): A Try buna Ludu és más lengyel lapok beszámolnak azokról az egyre gyakoribbá váló esetekről, amikor imperialista ügy­nökök önként jelentkeznek a lengyel hatóságoknál. Az utóbbi időben több nyugatnémet és amerikai kém jelent­kezett a lengyel hatóságoknál és nyiltan elmondotta, milyen kémtevé­kenységet folytatott. Nyilatkozataikban a kémek hang­súlyozzák, hogy az amerikai és nyu­gatnémet hírszerző ügynökségek te­vékenysége a Lengyel Népköztársa­ság megdöntésére irányul. Az önként jelentkezettek között van Eaward Dlugolencki, az amerikai kémszerve, zet nyugatberlini tagozatának volt munkatársa. Kazim Kaminski és Helena Zbignev Rogusski szintén az amerikai kémszolgálat ügynökei. — Mindhárman nyilatkozatot tettek, amelyből kitűnik, hogy az amerikai és nyugatnémet 'kémügynökségek szo­rosan együttműködnek és hogy az amerikai és nyugatnémet ügynökök kémkedéssel és felforgató tevékeny­séggel próbálkoznak Lengyelország­ban és a béketábor más országaiban. Az önként jelentkezett volt ügy­nökök jelentős dokumentumokat ad­tak át a lengyel hatóságoknak, ame­lyek teljes képet nyújtanak a Ber­linben ég Nyugat-Németországban működő amerikai kémszérvezetekről s leleplezik e szervezetek lengyel­ellenes és diverzáns jellegét. Figye- lembevéve, hogy ezek az ügynökök önlkéijt jelentkeztek és szakítottak korábbi tevékenységükkel, valamint azt, hogy jelentős anyagokat és do­kumentumokat adtak át a külföldi, kémszervezetek felforgató tevékeny­ségéről, a lengyel hatóságok megen­gedték, hogy visszatérjenek a normá­lis életbe és dolgozzanak.. Végétért a lengyel Ssejm ' ötödik iilésssaka Varsó (TASZSZ): Szeptember 25- én Varsóban befejezte munkáját a lengyel Szejm ötödik ülésszaka. A képviselők megvitatták a falvak köz- igazgatási beosztásának reformjáról és a falusi népi tanácsok megalakítá­sáról, valamint a Lengyel Népköztár­saság alkotmányának e reformmal kapcsolatos megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatokat, a lakótelepekről és a lakótelepi népi tanácsokról, • va­lamint a népi tanácsok megválasztá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésszak egyhangúlag elfogadta a fentemlített törvényjavaslatokat. DÍD AKTÁM B *6 L C S Ö J B Irta: ÖRSI FERENC Szeptember 29-én ünnepeljük a Pákczd—sukorói csata 106. év­fordulóját. Elbeszélésünk a sza­badságharc kezdetének egyik jellegzetesen déldunántúli epi­zódjának állít emléket. ezt a nagy­IV agyanyámtól hallottam ^ ’ történetet, neki is a anyja mesélte. A szeptember meleg volt abban az esztendőben. A kukorica levele sár­gult már és ha néhol a drávai szél meghajtotta a levegőt, csörögve ve. rődött egymáshoz. A nyár forró volt. Forró, mert erősen perzsel a nap a homokbuckás délsomogyi puszták vidékén, de forró volt az emberek lelkében is. Ez a lelki forróság már kora tavasztól tartott, amióta a ka­posvári hetivásárba járó fuvaros, az árva Kovács István Drávaszentesre is meghozta a hírt, hogy Pesten forra­dalmat csináltak. Persze, hogy mi a forradalom és mire jó, azt Kovács István sem értette, csak éppen el­mondta otthon, amit a csokonyai fa­kereskedő mesélt a péterhidai kocs- márosnak, akik az ő szekerén rázód- tak Kaposvártól hazáig. De ha érte­né, akkor sem törődne vele, legfel­jebb, ha pénzt hozna a házhoz a tö­rődés, mint például a fuvar. Neki most sok pénzre van szüksége, mert meg kell mutatni az embereknek, hogy ha elvette a Széchi lányt, el is tudja tartani úgy, mint a szülei. Ezért járt annyit fuvarba és amikor a lovai már kidőltek, folytatta kapá­val, kaszával a munkát ő maga. Kü­lönösen nem érezte a fáradalmat, amióta feketehajú hitvese, úgy vízke­reszt táján, kontybontogatás közben tudtára adta. hogy gyerekük lesz, — ha igaz, amit az öregasszonyok mon­danak. Kox'ács István akkor nem hallotta a nádzsupp eresztékei között fütyölő szelet. A torka kissé összeszorult. I Hitetlenkedve nézett tizenhétéves fe­lesége árnyékban is csillogó sze­mébe. — Aztán nem tévedsz? — suttogta, vagy inkább sóhajtotta. — Azt mondják, akiknek már van, hogy így kezdődik — húzódott köze­lebb asszonya. István faragókése az asztalra koppant, kemény markával a menyecske vállát fogta. Az még közelebb húzta a fejét és rozmarimg- szagú, fényes fekete haja végigom- lott húszéves férje fújtató mellén. rJ1 él volt. Ilyenkor keresve sem talált munkát a paraszt. István is kosárfonogatással, ostornyél fara­gással húzta az időt sötétedésig. Ha meg besölétedett... Még szüret után tartották a kézfogót és van-e ilyen­kor jobb, mint egymás mellé simul­ni az ősszel tömött szalmazsákon? Nézni a kemencében pattogó tűz já­tékát a mennyezeten és ha ezt meg- únja az ember, megkeresni a mellet­te pihegő forró fiatalasszony nedves száját. Jó az Isten, ősszel adja a bort. hogy lakodalmat lehessen csinálni és lakodalom után adja a tél hosszú éjszakáit, hogy boldogok lehessenek azok, akik szeretik egymást. S ha azelőtt örült a legény a korai borulásnak, most már a nap utolsó világát is ki akarta használni. Kis kamrájukba bárdolt aeszkékat hor­dott. Szekercével simított vadkörtefa- törzseket, öregeket, szárazaikat. Asszonya zsörtölődött, hogy sze­metel a házban. De ő csak mosoly­gott ritka bajusza körül. — Megnézheti anyád, hogy milyen bölcsőben ring majd az unokája, — söprögette a sziácsot csendesen. A fából kis bölcső alakult ki. Elő­ször a vázát csapolta össze, olyan hajszálnyi pontossággal, hogy ami­kor felállította, ú,gy tartott, mintha egy darabból volna, Azután oldalát, elejét, hátét illesztette bele, végül ringó talpaira helyezte a sötétbarnán erezett, símafalú, símalábú alkot­mányt. A kis asszonyka nevetve bil­legette. *“ — Aztán nem borul fel? — Ha nem borítják! — tréfált vissza az ura. De másnap a ringó tal­pak görbületét laposabbra faragta. Eddig csak tartósság, meg szép, sötétbarna erezete kapta meg a kí­váncsi látogatók szemét. Kata fél- 'áibon állva himbálóztatta, egy kézzel ura karjába fogódzva. Azután mele­gen billent a zömök embernek. — Gyönyörű kis bölcső. Ügyes em­ber az én édes uram, — és nem hagyta, hogy az szóra nyissa a száját. Amikor István kifújta magát, sze­me körül a mosolygós ráncok hun­cuttá torlódtak. — Szebb nem is lehetne? — Még nem láttam szebbet. — Mert még nem láttál olyan böl­csőt, akit én csináltam, — kapta ma­gasabbra fejét, talán ésak azért, hogy Kati feiebubjára cuppanthasson a búcsúzót. Nyomban leült az istállói gyalogszékre, és szótlanul nézegette alkotását. A február még havas volt, bár a medve — mint mondták, ".kik az ilyent számontartják —nem ment vissza a barlangjába. De egyre többen kukkantottak be Kovácsék- hoz bölcsőt nézni. Ha nem volt ott­hon az ura, hosszan dicsekedett az asszony: — Ez az asszonyi forma éppen olyan, mint a néném, aki a köröszt- anyja lesz. Ez a bajuszos, kalapos meg az ő ura. Lábtul engem fara­gott az egyik oszlopocskának, a má­sik meg ő'maga. Nézzék, még a csiz­mája zsinórját is hogy kimicsodázta. A ringatója meg két kígyófejet mu­tat, hogy talpunkkal tapodjunk a kísértő fejő1»' — De nyomban elhallgatott, ha az líra keze alatt nyikordult a fakilincs. Az megdorgálta már, hogy minek hi-* valkodík úgy. Kati persze nem tud­ta, hogy belülről István is örül: mi­lyen büszke rá a gazdag hírben lévő Széchi Kata! Ilyenkor csak köhinfet.t néhányat, és fukaron bökte a szót, ha valamelyik csodálkozó megkérdez te. hogy mit farag a fejtől lévő desz­kába? — A szentlélek úristent, — és rá­telepedett a gyatogszékre, megfente fp.ragójcését, azután biztos kézzel cif­rázta a szentlélek galambtollait. Mire elolvadt a hó, a bölcső is el­készült. Megnézhették. — Ez még a Széchenyi gróf unoká­jának is jó lenne, — csapta össze tenyerét az anyós, és látszott rajta, hogy enyhébb szemmel nézi árva­legény vőjét. Ebben biztosan része volt annak az arkangyalnak is, aki­nek arcán saját vonásait vélte fel­fedezni, és ott állt lábtól az áldást osztó úristen jobbján. Mujzer plébános úrnak is tetszett, amikor nagyböjt során ott járt Barcs­ról misézni. — Oda kéne ajándékozni a gróf úrnak, — javasolta, de amikor a fe­jét ingató legény szemébe nézett, hozzáfűzte: — ha majd kSnől belőle a gyerek. — Nő! bele másik. — vágta el , a beszéd fonalát István. A plébános úr még megköszönte a szépen faragott sétabotot, amit a fiatalasszony könyörgött el a számára, és sietett haza Barcsra. — mert azt mondja, bármikor érdekes hírek érkezhetnek, mivelhogy, ülése­zik Pozsonyban az országgyűlés, és Párizsban vagy hol, elkergették a királyt. (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom