Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-26 / 229. szám
1954 8ZEPTEMBER 26 NAPCÖ 5 őszi határszemíe a kajmádi állami gazdaságban Sünden évszaknak megvan a maga jellegzetes szépsége, ami gyönyörködtet. Nekem legalább is ez jutott eszembe, amikor a kajmádi állami gazdaság határát bejártuk Kovács elvtárssal, a gazdaság föag- ronómusával. Az ősz, a hulló falevelek, a sárguló kukoricaszár, a természet lassú haldoklásának első, de biztos előjele. Továbbnézve azonban egy új élettel találja szembe magát az ember. Ezt az új életet a szeptember első napjaiban elvetett őszi árpa, őszi takarmánykeverék és a rozs előbújó, zöld szálacskái hirdetik. Az út Két oldalán elterülő táblákon életerősen tör elő az őszi takarmánykeverék. Az 50 holdas tábla egyes részein a barna rögök alól kibújtak mór a rozs szálacskák. Egyen lőre még csak ők nőnek, erősödnek, de nemsokára kibújnak közvetlen szomszédaik, a bükkönyök és a borsók. A zöldelő tábla mellett, mint a mesekönyvből kilépett óriások, a kukoricák nyúlnak a magasba. Megkezdődött már az előszedés és az eddigi eredmény alapján meg lesz a 30 mázsa átlagtermés. A kukoricatábla mellől jobbra kanyarodva az egytagban lévő 17 holdas szőlőterületre értünk. Az egyforma távolságra ültetett muskotály, olasz-rizling, burgundi és kadarka tőkéken érik a szőlő. A muskotály próbafokolása 12.5 fokos cukortartalmat mutatott, ami azt jelenti, hogy az idei szüret után 13—14 fokos bort tudnak muskotályból előállítani. Tovább folytattuk utunkat. Már messziről látni a gazdaság 15 holdas gyönyörűen sorolt őszi árpáját,, A kitűnő magágyba és időben yetett őszi árpa szálacskák már elérik a 8 centimétert. Olyan egyenletes, szép az árpa, mintha a zöld gabonatenger tetejét egy hatalmas ollóval valaki egy főt mára vágta volna. Egy tábla szélén műtrágyát láttunk, amelynek elszórása után kezdik meg az őszi búza vetését. A búzatábla mellett egy 45 holdas területen szépen sorol a rozs. A határ másik részén ifjú Zsák József és Bán Lajos traktorosok végzik a vetőszánt’ást. Amott lányok, asszonyok szedik a cukorrépát és visszaérve a gazdaságba a dohányfűző asszonyokat láthatjuk. A közel 50 holdas dohányterületről 45 ezer füzér dohányt szedtek le. Ilyen mozgalmas, ilyen szép az élet a kajmádi állami gazdaság határában. Minden egyes vetésre előkészített tábla, vagy a már kikelt szépen soroló 8 centiméteres árpa, rozs és takarmánykeverék a szakemberek a gazdaság dolgozóinak lelkiismeretes munkáját dicséri. B. R. Négy ér után újra otthon, a tengelici Petőfi termelőszövetkezetben Augusztus 14-én megszokott ülését tartotta a ten- gelici Petőfi termelőszövetkezet vezetősége. Azt latolgatták. hogy a munka sok, a kukoricát, a krumplit be kel! takarítani, szántani, vetni kell, a munkáskéz viszont kevés. Bizony ez így van, rni tagadás benne, annak idején nagyon sok termelőszövetkezeti tagot más területre szólított a párt, a földje viszont ottmaradt, a többi tagaknak kell azt is megmunkálni. A sok között volt Térmeg József elvtárs, az egyik alapító tag is. Alig egy éve dolgozott a szövetkezetben és á községi tanács élére állította a dolgozó nép. Két évig tanácselnök volt, újra visszament a szövetkezetbe Rövid ideig ott dolgozott, majd ismét másfelé szólította a párt. 1653 április 14-én már a szekszárdi járási tanács mezőgazdasági osztályán tevékenykedett. A szövetkezet vezetősége többször megkísérelte, hogy visszahívja, mert nem csak egy munkással lett kevesebb, hanem egy hfercos kommun istával, olyannal, aki a pártszervezet élén állt. Be eddig bizony a kísérletek egész sora hiábavalónak bizonyult. A járási tanácsnál is szükség volt rá, .nem engedték el. A vezetőség azért még sem hagyta annyiban. Ezelőtt egy hónappal a ten gebei Petőfi termelő- szövetkezet tagsága is tudomást szerzett a racionalizálásról, arról hogy több hivatali dolgozót nélkülözni tudnak, visszamehet a termelésbe. Ekkor írtak a járási tanácshoz, hogy járuljanak hozzá, hogy Térmeg elvtárs hazamehessen a szövetkezetbe. A járási tanács hozzá íb járult, s ma négy év után újra otthon a tengeiici Petőfi tsz-ben dolgozik. A tagság örömmel fogadta, Térmeg elvtárs pedig megígérte, hogy viszonozza az előlegezett bizalmat. Azonnal munkáihoz látott, segít a vezetőségnek, főleg a pártszervezetnek, mert bizony ebben az időben különösképpen nagy szükség van a Petőfi tsz-ben is a párt- szervezet jó munkájára. Térmeg elvtársnak a jövőre vonatkozólag megvannak a tervei. Október 1-től, a gazdasági év kezdetétől negyedmagával dolgozik a szövetkezetben. Apósa, felesége, 15 éves fia és 6 maga. Azt mondotta: „Minoen- hol jó volt, de mégis legjobb itthon a szövetkezetben. Ügy akarok dolgozni a családommal együtt, hogy példát vehessen rólam minden termelőszövetkezeti tag.“ „Most pedig azokhoz a termelőszövetkezeti tagokhoz szólok, okik még különböző hivatalokban, üzemekben dolgoznak. Azt üzenem nekik: térjenek vissza minél előbb családjukkal együtt a termelőszövetkezetbe. Mutassák meg, hogy annakidején meggyőződésből választották a szövetkezeti gazdálkodást, nem pedig azért, hogy hivatalnokok lehessenek. Térjenek vissza szövetkezetükbe, családijukkal együtt mutassanak példát min. den munkában.“ Az idén is fó termés volt, de jövőre többet várunk Ö-búzábél teljesíti beadási kötelezettségét? Hagyja meg inkább vetőmagnak, hogy jövőre még nagyobb termése legyen, mint az idén, — mondogatták a zombal gazdák, amikor Bukta Lajos nem várt az új búzára, hanem tavalyiból teljesítette beadási kötelezettségét. — Hát tavaly annyi termett, hogy még mindig maradt belőle? — csodálkoztunk. De nem tépelődtünk, nem találgattuk a dolog nyitját, hanem egyenesen magától a gazdától kérdeztük meg. — Tavaly — mondotta — sikerült a búzatermés, igaz, pillangós volt az elővetemény, na meg szervestrágyát és műtrágyát is kapott. Az idén a cséplés szép eredményt mutatott Másfél holdról 20 mázsa 60 kiló búzánk termett. Az árpatermésünk ke- vésbbé sikerült, mert 800 négyszög- gölről csak 6 mázsa 20 kiló árpát vittünk haza. — Most mi a tervük, hogy még nagyobb árpa és búzatermést érjenek el? , — Amikar legelőször meghallottam, hogy a terményforgalmin keresztül jobb csiraképességű vetőmagot lehet cserélni, azonnal mondtam a feleségemnek, hogy nekünk is kell cserélni. És tessék, itt van, cseréltem is, — és azzal kibontotta a tornácon lévő 2 zsák száját, hogy megmutassa a kicserélt vetőmagot — A talaj készen áll, a napokban belehúzatjuk, ezzel aztán hogy úgy mondjam elvetettük az árpa gondját Vissza van még a búza vetés. A búza egyrészét kukorica után tesszük, már szedi az asszony és ahogy elkészül a vetőágy, azonnal vetünk Is. — Búzavetőmagot Is cserélnek? — Természetesen, már kicseréltük volna, de nem érkezett meg a csere-vetőmag. Kicseréljük a vetőmagot igaz az idén is szép volt a termés, de jövőre többet akarunk, ezért cseréltünk és fogunk is cserélni vetőmagot Csatlakozunk a zombai Szabadság tsz versenykihívásához •7 Ml, a kocsoiai Vörös Csillag termelőszövetkezet vezetői és tagjai örömmel csatlakozunk a zombai Szabadság termelőszövetkezet versenykihívásához, melyet a tanáesválasztások tiszteletére indított. Egy-két szempontot azonban szeretnénk kiegészíteni és a határidőket is megszeretnénk rövidíteni. Az első pontban foglaltakat, mely a talaj táperejének megjavításával foglalkozik, igen helyesnek farijuk. Helyes ez annál is inkább, mert termelőszövetkezeteink ezen a téren igen le voltak maradva, nem mutattak jó példát a dolgozó parasztok felé. A mi termelőszövetkezetünk ebben az évben 946 hold földből 277 holdat fog megtrágyázni. Harminc holdat már meg is trágyáztunk a jövő évi cuk orrép» alá. A kihordott trágyát közvetlen az alászán tás előtt teregetjük széjjel. Az őszi árpát, mely mintegy 68 hold, már elvetettük. Tizenöt hold takarmánykeveréket szeptember Hlira, a 200 hold őszi búzát pedig október 20-ra vetjük eL Földterületeinken, amely nem esik őszi vetés alá, 25—30 centiméter mélyen őszi mélyszántást végzünk. A második pontban foglaltakra vállaljuk, hogy az állam iránti kötelezettségünknek a kapásokból éppúgy, mint a kenyér- és takarmány- gabonából közvetlen a szántóföldről teszünk eleget. A kapásnövények betakarítását október 30 helyett október 20-ra fejezzük be. Október 25-re a szárletakarítással is végezni fogunk. Eddig betakarítottunk 28 hold napraforgót, azt el is csépeltük. Kiszedtünk 15 hold cukorrépát, melyet le is szállítottunk. A burgonyaszedést is megkeztük. 20 hold burgonyából már 8 holdat betakarítottunk. Október 20-ig a másodvetésű növényeket is betakarítjuk. A harmadik versenypontra vonatkozóan állat állományunk fejlesztése érdekében minden szálastakarmányt gondosan befedünk szalmával, mert szénapajtánk nincs. A betervezett 800 köbméter silózási tervünket október 20-ig folyamatosan végezzük. Eddig 300 köbmétert silózíunk le. Tervünk az, hogy terven felül is annyit silózunk, hogy minden számosállatra 10 köbméter silótakarmány jusson. Sertésállományunk fejlesztése érdekében a legjobb minőségű lucemaszénábói ledarálunk 200 mázsát. Ezzel olcsóbbá tesszük növendék sertésállományunk tartását, s egyben több állat részére tudunk biztosítani jórninőségű takarmányt. A negyedik versenyponthoz annyit: A jelenlegi 6.7 literes fejes! átlagunkat november 5-re 8.7 literre emeljük. Ezt az állatok pontos etetésével, itatásával, s az egyedi takarmányozás bevezetésével akarjuk elérni. A versenyszempontok elérése érdekében figyelembe vesszük a szakemberek tanácsait, s annak megfelelően járunk el. A munkamenetet pedig úgy irányítjuk, hogy vállalásainkat határidőre teljesíteni tudjuk. Ennek érdekében az eddig folyó munka versenyt még jobban kiszélesítjük, és elmélyítjük. Így akarunk harcolni a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításáért és a szocializmus mielőbbi felépítéséért. VARGA GYULA, M. TÖTH JÓZSEF, üzemi párttitkár. tsz. elnök Ifj. TÓTH JÓZSEF. agronómus. A* Igazgató — Nehéz emberekkel bánni, min denkinek más és más kulcs nyitja meg a szívét, s akit oda befogad, azt szereti, segíti, — mondja Magyar Sándor elvtárs, az iregszem- csei gépállomás igazgatója, s igy folytatja: — Az emberek úgy kívánják a jó szót, mint a virág a napfényt, vagy a szomjas föld az esőt, nekünk kell mindenütt a napfénynek lenni. Ez nehéz, de a vi tágon a legszebb feladat, A mozgalmi munkában eltöltött hat év igen sok tapasztalattal gazda gította Magyar Sándor elvtársai, dolgozó társai szívükbe zárták... ősz volt akkor is, csak valamivel korábban beköszöntött, mini most. Naptár szerint 1953 szeptember 10-ét írtak. Akkor érkezett meg Magyar elvtárs az iregszemcsei gép állomásra. Nehézség az volt bőven és mindent tetézett az, hogy nem úgy ment a munka, mint ahogy kel lett volna. A községek dolgozó parasztjai a környék termelőszövet■» kezetei nem ismerték el, hogy a gépállomás segítőtársuk. Két év hosszú idő, ezalatt a gépállomás vezetői és dolgozói bebiJ zonyittották, hogy a néppel együtt a népért dolgoznak. Az iregszent- csei gépállomás ma már nagy népszerűségnek örvend az egész környéken, sőt az egész megyében. Es ebben nagy része van Magyar elvtársnak, az igazgatónak. Magyar elvtárs a községi tanács végrehajtóbizottságának is tagja. Rendszeresen eljár a tanácsülésekre. A község lakói bíznak segítő- készségében. Sokszor fordulnak hoz zá problémáikkal. Több dolgozó paraszt kereste fel olyan probléma val is, hogy kivel szántássá meg a földjét, kivel hordássá haza termi nyét. Magyar elvtárs azt mondta neki, „Ne menjen bátyám sehova Itt vagyunk mi, a gépállomás azért van, hogy segítse az egyéni parasztokat is.“ „Nekem legjobban as állatok tetssettek as Országos Mesőgasdasági Kiállításon66 — mondja Pató János 9 holdas decsi gazda 3:: ítS ÁLLATOK KÖZÜL IS, főleg a sertéseket nézegettük meg legalaposabban az asszonnyal. Nem mondom, az én süldőim sem kutyák ... No, gyere nézzük meg őket —- invitál a rendes, tiszta gazdasági udvar sarkában álló fehérre meszelt, takaros téglaól felé. Három darab szemrevaló yorkshi- rei gömbölyödött elénk barátságos bemutatkozó röfögéssel, fényes bizonyítékául gazdájuk és gazdaasz- szonyuk tenyésztői kedvének és tudásának. — Már nem is tudom, hogy melyik termelőszövetkezeté is volt az az anyakoca ott a kiállításon, azzal a tizenkét malacával, de azok nagyon kedvemrevalók voltak szentigaz — teszi hozzá elismerőleg. — Olyan anyát akarok én is nevelni ebből itt ni — mutat rá az egyik süldőre. — Hát aztán még mi ragadta meg a figyelmeteket ezenkívül? — teszem fel a kérdést. ,... — A feleségemnek a tehenek, a fiamnak a lovak, nekem meg a gépek tetszettek még nagyon, de talán nem is tudom én ezt így meghatároz ni, teszi hozzá elgondolkodva, mert hiszen minden olyan csodálatosan szép volt, hogy nem lehet el sem választani az ott látottakat és tapasztaltakat egymástól. Az egész így együtt a legszebb. AZ EGYSZER BIZTOS, hogy olyan gépekről, mint a szovjet gépóriások, meg a német, a román és a cseh demokratikus köztársasagok gépei, valamikor még álmodni sem mertem volna és most ezeket mind a valóságban láttam családommal együtt. — A krumpli— a répaszedő meg a többi hasznos gép, hogy mennyi sok fáradságos munkától kíméli meg az embert, az nem is mondható el így. mindezt látni kell, — teszi hozzá mosolyogva. — Hát még az az egymásután kap csőit gépsereg: az aratógép, utána akasztva a tárcsa, azután a vetőgép, ehhez láncolva a magtakaró, a végén meg a henger::: hű a mindenit, de szaporodik is ott a másodvetés, ahol ezek járnak, — fejezi be egyszusz- ra a gépek felsorolását Pató gazda. — Azt láttam én elvtárs, hogy nagyon, de nagyon sokat fejlődött a mi mezőgazdaságunk a felszabadulásunk óta és ennek a fejlődésnek ott a hű tükörképe fent Pesten ezen a kiállításon. — AHOGY HAZAÉRKEZTÜNK, mondtam is a szomszédaimnak, az ismerősöknek, meg a rokonoknak, hogy ha szépet, jót és sok okos — hasznos dolgot akarnak látni, hát minél előbb menjenek föl és nézzék meg ezt a kiállítást. — A fiam a decsi kultúrcsoporttal kétszer is táncolt fent... — fűzi a visszaemlékezés legszebb láncszemeit egymáshoz a maga is^ még fiatal, mosolygós arcú gazda, ahogy ballagunk a kiskapu felé. A száradó dohány erős illata csapja meg orromat kifelé jövet az egyik félszer felől, fű—11 mázsa csomóba kötött leveles dohány tanúskodik arról, hogy az az egy hold föld melyen Patóék megtermelték, ebben az évben sem hagyta cserben a családot. — Kenderből is termeitek közel 45 mázsát és az egy hold ricinus is leadja az idén a 13 mázsát, mivel jól előkészített talajba került és meg is lett rendesen munkálva. ügyes és szorgalmas a Pató család. Ök már megértették és magukévá is tették az egész dolgozó népünk nagy, közös ügyét, mezőgazdaságunk gyors felvirágoztatását, n legmagasabb terméseredmények elérésén keresztül pedig elsősorban a j saját, majd mindannyiunk életszínvonalának az emelését. AMIKOR ELKÖSZÖNTEM Pató- éktól az volt az érzésem, hogy egy év múlva, a következő országos mezőgazdasági kiállításunkon még több és szebb bizonyítékait fogjuk látni népünk nagy összefogásának és törhe tetlen munkaakaratának. SZÁSZY SÁNDOR. Az iregszemcsei gépállomás segíti is a dolgozó parasztokat. Ebben az évben már ezideig 750 egye ni gazdának dolgozott, és nem is akárhogyan, mert a dolgozó parasztok meg vannak elégedve. Magyar elvtárs ,az igazgató sohasem sajnálja idejét .Fáradtságot nem ismerve a rekkenő hőségben, fagyban, sárban mindig megy. Min den akadályt elgördít az útból, úgy dolgozik, hogy rászolgáljon a bizalomra. Bíznak is benne. A gépállomás dolgozói is, meg a község dolgozói is. A közelmúltban beválasztották a Népfrontbizottságba is. Magyar elvtárs ezt a megbízatást is örömmel fogadta. Szívesen eljár a faluba elbeszélgetni a dolgozókkal, gyűléseket tart hogy a gépállomás minél jobban összeforrjon a falu dolgozóival, mert tudja, hogy ez a kötelessége: a néppel együtt, a népért dolgozni. PÁRTÉPiTtS ÚteulMliil seynjl a Mindennap)
