Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-20 / 197. szám

I N Ä P E ö 1954. AUGUSZTUS M. Törvény ter reset a tanácsokról W" (Folytatás as 1. oldalrőt) Megállapítja — az állami népgazr Aasági terv és az állami költségvetés keretein belül — a tanács helyi ter­vét és költségvetését; irányítja és el­lenőrzi a terv és a költségvetés vég­rehajtását, továbbá megvitatja az ezzel kapcsolatos beszámolókat; irá­nyítja, segíti az ipari és a mezőgaz­dasági termelést; előmozdítja a ter­melés állandó fejlődését; elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelő­szövetkezeti mozgalmát, a szövetke­zetek megszilárdítását és fejleszté­sét; biztosítja a végrehajtóbizottság és a szakigazgatási szervek útján a tanács kezelésében lévő állami va­gyon helyes kezelését és felhaszná­lását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfele­lő működését; előmozdítja a lakos­ság életszínvonalának emelése cél­jából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását. A tanács közreműködik az orszá­gos jelentőségű gazdasági, társadal­mi és kulturális jellegű állami fel­adatok helyi megvalósításában. Eb­ben a körben; Figyelemmel kíséri a működési te­rületén lévő, a tanács kezelésébe nem tartozó állami vagyon kezelését, il­letőleg á tanács alá nem rendelt gaz­dasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak; megvi­tatja a tanács alá nem rendelt gaz­dasági és egyéb szervek működésé­vel kapcsolatos beszámolókat, javas­latokat tesz és segítséget nyújt mun­kájuk megjavítására; közreműködik az állami és társadalmi rend bizto­sításában; védi és erősíti a szocialis­ta törvényességet, oltalmazza a dol­gozók jogait, biztosítja az állampol­gári kötelességek teljesítését, megis­merteti a lakossággal a népköztársa­ság törvényeit és neveli az állam­polgárokat a törvények megtartásá­ra; közreműködik az ország védelmi képességének fejlesztésében és meg­szilárdításában; megvitatja az or­szágos jelentőségű kérdéseket és ja­vaslatokat terjeszthet a felsőbb ál­lamhatalmi szervek elé. A tanács működésének biztosítá­sával. továbbá az alárendelt szervek létrehozásával, ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a kővet­kező feladatokat látja el: Megválasztja a küldöttek mandá­tumait vizsgáló bizottságot, meghall­gatja e bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről; a közvetlenül alá­rendelt tanácsoknak új választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni; tagjai sorából meg választja és, indokolt esetben vissza­hívja a tanács végrehajtóbizottságát; jóváhagyja a közvetlenül alá­rendelt tanácsok végrehajtóbizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását, irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végrehajtóbizottsá­got munkájáról; irányítja, ellenőr­zi és beszámoltatja a közvetlenül alá­rendelt tanácsokat; határoz az ál­landó és ideiglenes bizottságok léte­sítéséről; irányítja, ellenőrzi és be­számoltatja, e bizottságokat, megvá­lasztja, illetőleg visszahívja azok el­nökét és tagjait, megállapítja, hogy a törvény keretei között és a minisz­tertanács határozata alapján milyen szakigazgatási szerveket létesít, szün­tet meg, továbbá beszámoltatja azok vezetőit, határoz a tanácstagok ösz- szeférhetetlenségi ügyeiben, lemon­dásuk elfogadása tárgyában és a ta­nácstagságukból folyó tevékenységük kel összefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben. A tanács ellátja mindazokat a fel­adatokat, amelyeket a jogszabá­lyok a hatáskörébe utalnak. A tanács, mint választott testületi szerv', feladatait a tanácstagok ál­landó tevékeny közreműködésével látja el, a tanácstagok résztvesznek a tanács határozatainak meghozata­lában, a határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésében és a tanács szer­vező és felvilágosító munkájában. A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi és kulturális és egyéb tömegszerveze­teit és ezáltal is biztosítja a lakos­ság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában. A tanács szervezete és működése A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelem- bevételével a közvetlen felettes ta­nács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá ren­delt városi tanácsok tagjainak szá­mát pedig az Elnöki Tanács állapít­ja meg. A tanács ülését a végrehajtó bi­zottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanácstagot, akinek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése. A tanács ülése akkor határozat- képes, ha az ülésen a tanácstagok­nak több, mint a fele jelen van. A tanács határozatait szótöbbség­gel hozza, szavazategyenlőség eseté­ben az ülés elnökének szavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvá­nosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésén szavazati joga csak a tanácstagoknak van. Az ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a ta­nács vagy a végrehajtóbizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív. A felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtóbizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöt­tei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is részt­vehetnek a tanács ülésén. A minisz­terek (az országos hatáskörű szer­vek) továbbá a felettes szakigazga­tási szervek kiküldöttei — az ügy­körüket érintő napirendi pont tár­gyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanács ülésén. J Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét — tanácskozási joggal — meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvermi és az ügykörüket érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításo­kat megadni. bármely tisztségére és bármely bi­zottságába, képviselheti a tanács meg bízása alapján a tanácsot, a tanács és a végrehajtóbizottság elé terjeszt­het megvizsgálás végett minden olyan kérdést, illetőleg javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tarto­zik, felszólalhat a tanács ülésén és szavazatával résztvesz a határoza­tok meghozatalában, a tanács ülésén a végrehajtóbizottságtól és a szak- igazgatási szervek vezetőitől munká­jukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervekhez és vezetőihez kérdést intéz­het, amelyre a kérdezett szóban vagy írásban — a tanács ülésén, il­letőleg legkésőbb tizenöt napon be­lül válaszolni köteles, a tanács alá rendelt vállalatoktól és egyéb szer­vektől közérdekű kérdésekben fel­világosítást kérhet, a szervek veze­tői kötelesek a tanácstagnak a kért felvilágosítást megadni, részt vehet — tanácskozási joggal — az alsóbb ta­nács ülésén. A tanácstag tevékenységével kap­csolatos költségek megtérítéséről kü­lön jogszabály rendelkezik. A tanácstag a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami felada­tok megvalósítását. Ennek megfele­lően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely roéttó a dolgozók bizalmára, szemé­lyes példamutatással közreműködjék az Miami fegyelem megszilárdításá­ban, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon és a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában, a tanács munkájában tevékenyen részt vegyen és a reábízott feladatokat el­végezze; a választóknak évenkint legalább kétízben beszámoljon a ta­nács működéséről és a választói meg bízások teljesítéséről; állandó kap esolatot tartson választóival, válasz­tóinak közérdekű megbízásait a dol­gozó nép érdekeinek szem előtt tar tásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek; segítse a tanácsot a tö­megeknek az állami feladatok meg­oldására való mozgósításában. Mindem politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatar­tás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, össaeférhetetlen a ta­nácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a ta­nácstag halálával; a tanács megbí­zatásának lejártával, a tanács felosz­latásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével: visszahívással; a választó jogosultság elvesztésével; összeférhetetlenség folytán; lemondással. A tanács végrehajtó bizottsága A végrehajtóbizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtóbizott­ság a tanács által saját tagjai sorá­ból választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtóbizott­ságok irányítása alatt áll.' A végrehajtóbizottság mint válasz­tott testületi szerv feladatait a vég­rehajtóbizottság tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével látja el, tagjai résztvesznek a végrehajtóbi­zottság határozatainak meghozatalán kívül a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végre­hajtóbizottság szervező munkájában. A végrehajtóbizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irá­nyítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény sza­bályozza. A tanács bizottságai A tanács a dolgozók széles töme­geinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátá­sára és munkájának folyamatos elő­segítésére állandó, illetőleg ideigle­nes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Az állandó bizottság a tanács meg­bízásából, a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyok figyelemmel kísérése alapján segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőr­zi a szákigazgatási szervek, vala­mint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanul­mányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít, közreműködik a tanács által hozott határozatok és a felsőbb szervek rendelkezéseinek vég r-ehajtásában, valamint a lakosság ja­vaslatainak és panaszainak intézé­sében; ellenőrzi a tanács hatásköré­be tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket, szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város- és községfejlesztési, az oktatási, a nép­művelési, az egészségügyi, a szociá­lis, az ipari, a kereskedelmi, a mező- gazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegíté­sére akár külön-külön, akár össze­vontan, állandóbizottságot köteles szervezni. A tanács a helyi sajátos­ságok figyelembevételével a szükség­hez képest egyéb állandóbizottságo­kat is alakíthat. A tanácsíag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait az illető terü­let választópolgárai négy évi időtar­tamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület vá­lasztópolgárai a törvénynek megfe­lelően visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tag­jait a tanács működési területén ala­kított választókerületeiúúnt választ­ják. Minden választókerület egy ta­nácstagot választ. A tanács végrehajtóbizottsága a kö vetkező feladatokat látja el: előké­szíti és a felettes végrehajtóbizott­ság, illetőleg a tanács elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költség- vetést; a jóváhagyott ten' és költ­ségvetés keretei között önállóan gaz­dálkodik, rendelkezik a terven fe- üli bevétel, adórészesedés, nyereség, alamint az elért megtakarítások fel- használásáról; irányítja, segíti és el­lenőrzi az alsóbbfokú tanácsok vég­rehajtóbizottságának munkáját; irá­nyítja és összehangolja a szakigaz­gatási szervek munkáját, irá­nyítja és ellenőrzi a tanács alá ren­delt vállalatok és egyéb szervek mun káját; gondoskodik a tanácshoz ér­kezett bejelentések (panaszok) nyil­vántartásáról és elintézéséről, vala­mint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, műkö­dési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fe­gyelmi ügyekben elkészíti a tanács rendeletéinek tervezetét; javaslatot készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek létrehozásá­ra, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtóbi­zottságok határozatai ellen előteirjesz tett jogorvoslatokat, ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján reáháruló feladatokat. A végrehajtóbizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szer­vekhez előterjesztéseket és javasla­tokat tehet. A végrehaitóbizoítsás; szervezete és működése A végrehajtóbizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figye lembevételével — a végrehajtóbizott­ságot megválasztó tanács határozza meg. A végrehajtóbizottság, mint testü­leti szerv határozatait ülésen hozza. A végrehajtóbizottság a szükséghez képest, legalább azonban kétheten­ként köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtóbizottság elnöke hívja ösz- sze. A végrehajtöWzottaágot az őt meg. választó tanács, vagy a felettes vég­rehajtóbizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtóbizottság tagjai egyharmadának indítványára a vég- rehaj tóbizottság elnöke köteles álta­lában 48 órán belül összehívni. A végrehajtóbizottság elnöke a végrehajtóbizottságot saját kezdemé­nyezésére is összehívhatja. A végrehajtóbizottság működéséért a végrehajtóbizottság tagjai testüle­tileg és egyénileg felelősek. A végrehajtóbizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtóbizottság ülé. sén a végrehajtóbizottság tagjai, va­lamint a végrehajtóbizottság, illető­leg a végrehajtóbizottság elnöke ál­tal meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandóbizottságainak elnöke, a szakigazgatási szervek ve­zetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladat­körükbe tartozó ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. A felsőbb államhatalmi szervek ki­küldöttei, valamint a felettes végre­hajtóbizottságok és a miniszterta­nács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékeg ügyész és felet­tesei — tanácskozási joggal — meg­hívás nélkül is résztvehetnek a vég- rehajtóbizottság ülésén. A miniszte­rek (országos hatáskörű szervek), to­vábbá a felettes szakigazgatási szer­vek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — ta­nácskozási joggal — ugyancsak részt­vehetnek a végrehajtóbizottság ülé­sén. A végrehajtóbizottság köteles rend­szeresen beszámolni működéséről az őt megválasztó tanácsnak és a felet­tes tanács végrehajtóbizottságának, a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi ta­nács végrehajtóbizottsága pedig a minisztertanácsnak. ’ A tervezet részletesen intézkedik a végrehajtóbizottság elnöke és titká­ra feladatairól és kötelességeiről. A végrehajtóbizottság szakigazgatási szervei A tanács hatáskörébe tartozó szak- igazgatási feladatokat a végrehajtó­bizottság szakigazgatási szervei lát­ják el, amelyek egyrészt a végrehaj­tóbizottság, másrészt a felettes szak- igazgatási szerveit alárendeltsége alatt állnak. A szakigazgatási szervek önálló in­tézkedési, irányítási és hatósági jog­körrel vannak felruházva ég a jóvá­hagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében önállóan gazdálkodnak és intézkednek. A szakigazgatási szerv működésé­nek eredményességéért a végrehajtó- bizottság és a felsőbb szakigazgatási szerv (minisztérium, országos hatás­körű szerv) egyaránt felelősek. A szakigazgatási szerv rendelkezé­seit a végrehajtóbizottság ég a felet­tes szákigazgatási szervek megsem­misíthetik, illetőleg megváltoztathat­ják. A tanács kapcsolata a tanács alá nem tartozó szervekkel A tanácsnak, a végrehajtóbizott­ságnak és a szakigazgatási szervek­nek a jogszabályok által meghatáro­zott hatósági jogkörükben hozott ha­tározatai és rendelkezései a tanáps alá nem tartozó állami szervekre is kötelezőek. A tanács és a végrehajtóbizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azo­kat a szerveket, amelyek közremű­ködnek a lakosság gazdasági, szociá­lis és kulturális szükségleteinek ki­elégítésében. A tanács és a végrehajtóbizottság kezdeményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szerveknek a tanács feladat­körébe nem tartozó ügyekben utasí­tást nem adhat. Véleményét, észrevé­teleit a tanács alá nem tartozó szer­vek feletteseivel közli. A tanács és a végrehajtóbizottság működési területén — a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szerv tevékenységét figyelem­mel kíséri a dolgozók érdekében ho­zott olyan szociális, kulturális, egész­ségügyi és munkaügyi szabályok meg tartása szempontjából, amelyekkel kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A közbiztonság előmozdítása érde­kében a rendőrségi szervek kötele­sek a tanács ég a végrehajtóbizott­ság ülésén a közbiztonság helyzeté­ről beszámolni. A tanács és a tanács alá nemren-' delt szervek egymáshoz való kapcso­latára vonatkozó részletes szabályo­kat a minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács állapítja meg. 8 szekszárdi járás továbbra is biztosította e ső helyét a begyűjtési versenyben Szoros mezőnyben a tamási járás került a második helyre Augusztus 20-ig a szekszárdi já­rás még mindig biztosította magá­nak az első helyet. A második hely­re a tamási járás került minimális por.telőnnyel a paksi járással szem­ben. Ha a paksi járás takarmány- gabona tervét párhuzamba hozza kenyérgabona teljesítésével, az könnyen jelentheti még az elsőséget is a paksi járás számára. Gyengén haladt az elmúlt héten a begyűjtés a dombóvári és a paksi járásokban. Még ennél is gyengébb Szekszárd város tervteljesítése, mely erősen sereghaitó. A tanácsok tagjainak választására ás összehívására, vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály álla­pítja meg. A tanácstag joga, hogy választói­nak képviseletében résztvegyen a ta­nács egész működésében. Ennek meg felelően: megválasztható a tanács A járások rangsora a következő: Kenyér­Takarm. gabona gabona 1. Szekszárdi j. 65.7 67.4 2. Tamási j. 59.8 65.3 3. Paksi j. 66.5 57.9 4. Gyünki j. 59.7 61.7 5. Dombóvári j. 57.5 55.4 6. Bonyhádi j. 57.9 52.1 7. Szekszárd város 45.— 36.1 Községeink közül Mózs és Kis» vejke teljesítette tervét. Nincs ezek» ben a községekben egyetlen hátra­lékos dolgozó paraszt sem. A majosi gazdák befejezték a cséplést A nehéz és sok gondot okozó munka Majos községben is befejező­dött. Szerdán délben az utolsó kévét is elnyelte a cséplőgép. A legtöbb gazda a cséplőgéptől teljesítette ál­lam iránti kötelezettségét. Azonban akadtak olyan gazdák is, akik meg­feledkeztek arról, hogy a beadási kö­telezettség törvény, s ezt a törvényt nekik is be kell tartani. A községben négy gazdának kellett felemelni be­adási kötelezettségét. A cséplés be­fejeztével a község 90 százalékban tett eleget beadási kötelezettségé­nek. A 10 százalék hiány abból adó­dik, hogy 30 gazdánál- átütemezé* történt más terményekre. Az említett négy gazda mellett azonban Majos községben van so) becsületes dolgozó paraszt, aki első nek tartotta, hogy eleget tegyen ál­lam iránti kötelezettségének. Ezei közé tartozik Szűcs Lajos 8 holda# dolgozó paraszt, aki egészévi állat- és gabonabeadási kötelezettségét tel­jesítette. László Péter 11 holdas dol­gozó paraszt ugyanezt tette. Büszkéi is jönnek ezek a gazdák a szekszárd munkás-paraszt találkozóra, meri tudják, hogy szeretettel várják őket A végrehajtóbizottság feladatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom