Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-15 / 193. szám
NÄPCö 1954 AUGUSZTUS 15 4 Eiőlegosstás kolhozunkban Irta: K. Popov Ä szeptemberi mezőgazdasági párt- határozat értelmében a kolhozok az állateladásból és az állati termékek értékesítéséből származó bevételek 25 százalékát előlegként szétoszthatják tagjaik között. A párthatározat javasolja, hogy a kolhozok negyedévenként osszanak ilyen előleget. Az állateladásból és az állati termékek értékesítéséből negyedév alatt befolyt összeg 15 százalékát az egész közös gazdaságban teljesített, 10 százalékát pedig külön az állatenyész- tésben és takarmánytermelésben teljesített munkaegységek arányában osztjuk szét. Kolhozunk a közgyűlés határozata alapján a folyó év első negyedében kezdte még az előlegosztást. Hogyan állapítottuk meg az előlegosztásra lordítható összeget A könyvelőség mindenekelőtt kiszámította, mennyit jövedelmezett az állattenyésztés az első évnegyedben, beleértve a baromfitenyésztést is. A végösszegben azonban nem szerepeltek a biztosítási úton az elhullt állatokért kapott kártérítés, továbbá az az összeg, amely ugyan állatértékesítésből folyt be, de azt tenyészállatok beszerzésére fordítottuk. Ezeket az összegeket ugyanis beruházásra, a közös állatállomány gyarapítására fordítjuk. Az első évnegyedben elsősorban tej-, részben meg állatértékesítésből folyt be a pénz. A beadott tejért 25.800 rubelt, a szabadon értékesített tejért és húsért 88.733 rubelt vettünk be. Az állattenyésztésből származó negyedévi pénzbevétel 114.533 rubelt tett ki. E bevétel 25 százalékát a kolhozvezetőség az állami bank kerületi fiókjában külön folyószámlán tartalékolta. Az első negyedévben 28.633 rubelt írt a bank kolhozunk javára ezen a folyószámlán. Kinek mennyit oszthatunk Az első évnegyedben az egész közös gazdaságban teljesített munkaegységek száma 17.000-re rúgott. Ebből az állattenyésztésre és a takarmánytermelésre 13.227 munkaegység esett. Az egész közös gazdaságban teljesített munkaegységekre kiosztható 15 százalék 17.195 rubelt, az állattenyésztésben és takarmánytermelésben teljesített munkaegységekért kiosztható külön 10 százalék 11.453 rubelt tett ki. Végeredményben a 15 százalékból munkaegységenként 1 rubel, a 10 százalékból munkaegységenként 0.80 rubel előleget osztottunk. Az állattenyésztésben és takarmánytermelésben dolgozó kolhoz tagok tehát munkaegységenként 1.80 rubel előleget kaptak. Első negyedévi tejbeadási és értékesítési tervük teljesítése után még 3 deci tejet is osztottunk munkaegységenként. Az év elején állattenyésztő telepeink munkaerőhiánnyal küzdöttek. Az előlegosztás bevezetése óta a hely zet gyökeresen megváltozott. Amióta érvényesül az anyagi érdekeltség elve, állattenyésztésünk nem szűkölködik jó munkaerőben. De megnőtt a munkakedv az egész kolhozban. Kolhozunk tagjai idén átlagosan több 1 munkaegységet teljesítettek a tavalyi nál. A helyes előlegosztás pontos könyvelést kíván A könyvelés az előlegosztás előkészítése során megállapította, hogy az állattenyésztő telepeken hiányosan vezetik a munkaegység és^ termék nyilvántartást. A könyvelők megfelelően kioktatták az állattenyésztő telepek vezetőit és a számfejtőket. Azóta helyesen, azonnal, pontosan végzik a munkaegységek és a termékek nyilvántartását. A könyvelőség állandó ellenőrzést gyakorol az állattenyésztő telepeken. Kolhozunk egyre fejleszti a negyed évi előlegosztás rendszerét, hogy mind nagyobb legyen a tagság anyagi érdekeltsége a közös állattenyésztés fellendítésében. Ukrán kombájnveze’ők segítenek a kazahsztáni termés betakarításában Ukrajna kombájnvezetői elhatározták, hogy gyakorlati segítséget nyújtanak a szűzföldeken létesített gépállomások és szovhozok dolgozóinak a termés betakarításában. A kombájnvezetők első csoportja már el is utazott Kazahsztánba. A sztálinoi területről többek közt száz kombájnvezető indult a kuszta- naji és szemipalatinszki területre. Az ukrajnai kombájnvezetök Kazahsztánban széles körben felhasználják majd az ottani aratásnál gyűjtött élenjáró tapasztalataikat. Építkeznek a gépállomások A kaszk elemi völgyben (Kazah SzSzK, Alma-Ata terület) új gépállomási központokat, üzemanyagtárolókat és műhelyeket építenek. V. Blohin munkavezető végigvezetett bennünket az építkezéseken. — Áprilisban még egyetlen kő sem volt itt. Nézze, mit végeztünk azóta. Húsz hektáron folyik az építkezés. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezévi évfordulójára már ideköltözhetnek a gépkezelők, ide szállíthatják a gépeket. A garázsokban és a színekben 300 különböző gépet helyezünk eL A gépkezelők elsőrendű felszereléssel berendezett tágas, világos műhelyekben dolgoznak majd. A nyememcsinei gépállomás {Litván SzSzK) nagyon messze volt a kolhozoktól. Most magába Nyemem- csina faluba telepítik át a gépállomást. Az építkezéseket még tavasszal megkezdték. A vilmiuszi építőtröszt kőművesei és ácsmunkásai már el is készítették a gépműhely, az autógarázs, a gépszínek épületeit és lerakták a le- gényszállás alapköveit Rövidesen megkezdik az üzemamyagtároló, a raktár és a lakóházak építését. Ebben az évben 2.5 millió rubelt fordítanak a gépállomás építkezéseire. Nagy építkezés folyik a zsozsma- rai, raudani és több más litvániai gépállomáson is. \t wSZK-2,6« silókombájn Idén uj nagytermelékenységű „SzK-2.6” silókombájnok érkeznek a szovhozokba. A gépek a gépkocsi-, traktor- és mezőgazdasági-gépipari minisztérium szizrani gyárában készültek a fűfélék és más silózásra szánt növények betakarítására. A kombájn lekaszálja, szecskázza és szállítóeszközökre rakja a zöldtakarmányt A kombájnt a „DT-54” vagy „SzTZ-NATI” traktor vontatja, traktoros és kombájnvezető kezeli. A kombájn méretei a következők: hossza 5410 mm, szélessége szállítás alkalmával 4190 mm, munka közben 6000 mm, magassága szállítás alkalmával 2260 mm, munka közben 5400 mm. A magyar ipar termékei külföldön Kínai munkások ellenőrzik az újonnan szállított traktorokat Tu-ma hsziang gépállomáson, Senszi tartományban. Az AFL végrehajtó-bizottságának nyilatkozata New York (TASZSZ): New Yorkban most folyik az AFL végrehajtóbizottságának negyedévi értekezlete. A végrehajtóbizottság nyilatkozatot tett közzé, amely kifejezi a dolgozóknak a kongresszus tevékenységével szembeni elégedetlenséget. „A 83. kongresszus működése — mondja a nyilatkozat — rászolgált az amerikai nép bírálatára.” Az AFL végrehajtó-bizottsága egy másik nyilatkozatában bírálja a kor mányt a munkanélküliség kérdésében folytatott politikája miatt. SÉTA A KIÁLLÍTÁSON Sz. Szírov riportja Gyönyörű Moszkva így nyáron, délidőben. A szökőkutak ezüstös vízsugarai mintha dalolva szökellnének a nap felé. A medence sekély vizében fényes pontyocskák sütkéreznek. Fompás dolog ilyenkor végigsétálni az Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon, ötmillió virág illata teszi balzsamossá a levegőt, ahol A régi ismerősök jókedvűen tréfálkoznak a csudálatos almafa alatt, amelyen 50 almafajta terem egyszerre. Hagyjuk őket magukra és folytassuk sétánkat a „Mezőgazdaság gépesítése és villamosítása” pavilon íelé. Útközben egyre-másra a szocialista munka hőseivel találkozunk: állattenyésztőkkel, zöldség-, rizs-, lentermesztőkkel. Tíz perc alatt a szocialista munka húsz hősével találkoztunk össze. A pavilon bejáratánál a leendő kiállításvezetők csoportjába ütközünk. Egyelőre még tanulják a kiállításvezetés mesterségét. orosz, ukrán, grúz, meg mindenféle más nyelven csendül fel a vidám üdvözlés. — Privjet! — Privit! — Szalam! — Milyen rég nem láttuk egymást! — Tizenöt éve! A legutóbbi mező- gazdasági kiállítás óta! Tanárjuk elégedetlenkedik: — Nem szabad ám annyit bámészkodni! — korholja a kezdő kiállításvezetőt. — Hiszen maga többet nézelődik, mint magyaráz. Minek ámuldozik örökösen? — Hát már hogyne ámuldoznék? — Hogyan, hát nem látott még gépeket? — Ilyen remek gépeket most látok először. — Meg kell szokni, hogy ne csodálkozzék! — mondja szigorúan a tanár. Könnyű azt mondani! Együttérez- tünk a kezdő kiállításvezetővel. Bizony bajos itt nem ámuldozni. Lehetetlen lelkesedés nélkül végigmenni a pavilon 26 termének több mint 600 féle nagyszerű gépe mellett. Van nak itt traktorok, gabona-, burgonya-, cukorrépa- és más kombájnok, kazlazó, burgonyaültető gépek, gépkocsik, traktoros és lófogatú vetőgépek eletkromágneses magtisztító gépek és még mennyi minden — felsorolni is szinte lehetetlen. A mezőgazdaság gépesítésének és villamosításának pavilonjában. A z „Állattenyésztés” pavilon előtt érdekes beszélgetést hallgattunk ki egy gépész és egy állattenyésztő között. Azt mondja a gépész: — Maguk mit hoztak a kiállításra? — Hoztunk egy Grófot. — Miféle grófot? — Hát a Grófot, a lovacskánkat... — Értem ... aféle egylóerős kiállítási tárgy. — Egy lóerő és hat gépkocsierő. — Hogyhogy gépkocsierő? — Hát úgy, hogy a Gróf annyi terhet húz el, mint hat teherautó. — Kilenc tonnát?! — Dehogy. Kilenc tonnát és 700 kilogrammot! — Ez aztán ló! Helyre egy paripa lehet! — Hát a Meccsről! hallott-e már? — Miféle meccsről? — Tehén a Karavajevo-szovhozból. Egy év alatt több, mint 14.000 kilogramm tejet adott. — Az hány kilogramm naponta? — Volt, hogy napi 60 kilogrammot is fejtek tőle. Ez napi három és fél kilo vajat jelent. — Ejha! Ez már nem is tehén, hanem vajgyár! Az állattenyésztők városkájában egész kolhozistállót látunk. Gyönyörű tehenek, sertések, juhok, hatalmas bikák és más szebbnél-szebb állatok vannak itt. — Nekem az egészből a 13-as tetszett a legjobban! — mondja egy asszony. — Az mi volt? — Tyúk. Közönséges tyúkocska. A kiállításon már annyi csodát láttunk, hogy szemrebbenés nélkül megkérdeztük: — Talán aranytojást tojik, mint a mesében? — Nem, csak közönséges tojást, de abból aztán háromszázhuszat egy évben. — Eszerint majdnem minden nap tojik? — Igen, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. * C okáig járunk még pavilonról^ pavilonra. Lassacskán leszáll az este. A „Népek barátsága” szökőkút körül, amelynek 16 szobra a 16 testvéri köztársaságot jelképezi, csöndesen beszélgetnek a vendégek, akik az ország különböző tájairól érkeztek ide. Arról beszélnek ők is, amit a kiállítás kőből, márványból, üvegből és bronzból épült palotái hirdetnek: a szovjet emberek nagyszerű alkotó munkájáról. A főiskolai oktatás a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaságban az oktatás minden fokon nagy fejlődési ért el. Rendkívül ékesszólóak azok a számadatok, amelyek a felsőfoki? oktatás fejlődését jelzik. Míg 1938-<ban az országban 16 főiskola működött 41 tanszékkel, addig ma a Román Népköztársaságba®1 50-re emelkedett a főiskolák száma amelyek 147 tanszékkel és 290 szakosztállyal működnek. Míg 1938-ba? a főiskolások száma 29.000 volt, addig ma 80.000 főiskolai hallgató látogatja a felsőfokú tanintézeteket Az 1948-as közoktatási reform utár átszervezték a főiskolákat, új felsőfokú tanintézeteket hoztak létre Itt figyelembe vették azt, hogy i nemzetgazdaságnak 1 szakemberek1« van szüksége, s ezen -kívül a szó- ciáliis-kultúirális szektor is számol szakemberre tart igényt. Így jöt létre a Bányaipari Főiskola, Kőolaj- és Földgázipari Főiskola, Könnyűipari Főiskola, Élelmiszeripari Főiskola, Idegennyelvek Főiskolája Külkereskedelmi Főiskola, stb. A mérnökképző műszaki tanszékek száma az 1940. évi hasonló tanszékek számának ötszörösére emelkedett, a mezőgazdasági tanszékek száma pedig 3.2-szeresével emelke-' dett 1940-el szemben. A főiskolai oktatás kapui szélesn tárultak a nemzeti kisebbségek előtt A Cluj-i „Bolyai“ Egyetem, a Tlrgu Munasni Orvosi- és Gyógyszerészeti Főiskola, a Cluj-i Képző művészeti Főiskola, a Művészeti Főiskola és Zenekonzervatórium, valamint ugyancsak a Cluj-i agrotechnikai tanszék, amelyek egytől-egyig magyar nyelven működnek, azt bizonyítja, hogy a népidemokratikus állam rendkívül nagy figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának fejlesztésére. A kolhozok tere A párizsi magyar kiállítás
