Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-15 / 193. szám

T A falú szolgálatában... Jegyzetek a bátaszéki tanácstagok napi munkájáról 2 __________________________W Ä P E ö 1 954 AUGUSZTUS 15 VASÁRNAPI JEGYZETEK DunafŐldvári séta Amikor leszállóik az autóbuszról, egy cégtáblán ezt a nevet olvasom elsőnek: Rákász Ferenc. Helyben vagyunk, ez a név önmagában is meg­győzne, hogy a Duna partjára érkeztem, még akkor is, ha nem látnám legalább tíz helyen kiírva: „Halászlé minden időben“. Mint később kide­rül, halászlét ennek ellenére sem lehet kapni, semmilyen időben; az utas érje be a valóban pompás dunai kilátással. A község életéről rövidesen mindent megtudok: a tanácsházán el­mondják, hogy befejezés előtt a cséplés, s jól halad a beadás is, mert nincs egyetlen hátralékos. De azt is megtudom, hogy az árvíz nehéz napjaiban milyen segítséget adtak a szomszédos bölcskeieknek, mado- csaiaknak, amikor naponta 6—800 dunaföldvári is dolgozott a gátakon. A földművesszövetkezet irodájában azt mondják el, hogy az idén sok terményből tíz, tizenötszörösét is fel vásárolják a tavalyinak s most új elárusítóhelyet nyitnak Pesten. Az Alkotmány tsz-ben pedig a könyve­lőnő, aki épp az üzemi konyha főz tjét ebédeli, arról beszél, hogy a ter­més nem is olyan rossz, amint sokan híresztelik. Dunaföldvár jelenéről, néhány óra alatt sok mindent megtudtam, a község múltjáról azonban a kulturális élet sáfárjai is alig tudnak va­lamit. Pedig itt is lenne feljegyezni való: a régi ráctemplom és az egy- tomyú katolikus templom pompás barokk építmények, a Duna mentén levő ó-torony pedig feltehetően a kuruckor emlékét idézi. Úgy mondják, a torony alatt hosszú, többkilométeres alagutak vannak, a toronyról azonban csak annyit lehet megtudni, hogy jelenleg baglyok tanyáznak benne. Azt hiszem, az egykori Stefánia szállót is a műemlékek közé so­rolhatjuk, melynek lőrésszerű kerítése, érdekes kiképzése megérdemel­né, hogy számontartsák. Sajnos Dur* aföldváron kizárólag azt tudják róla, hogy egykor itt nagy mulatozások voltak. Az olaszos hangulatú városkából mégis ennek a történelemnek emlé­két hoztam magammal, a Rákóczi- kor hangulatát, hisz a nagy fejedelem egyetlen dunántúli időzése alatt is ezen a környéken járt. Az áruló Károlyi itt menekült át a Dunán s a nyomában járó Heister generális, mint Rákóczi írja, — „azt hitte, ha lemészárolja a gyermekeket, rémü­letet kelthet a nép lelkében s visszatarthatja a fegyverfogástól“. De itt tört az ellenségre Bottyán tábornok is s innen indult ki a felkelés egyik legdialmasabb hadjárata, mellyel sikerült elfoglalni Pécstől Sü­megig és Irtáig a Dunántúl legnagyobb részét. Később, a tragikus bu­kás után a Duna zsombékos partja sok kurucot rejteget itt is, akik már csak siratni tudták a nagy fejedelmet. De van egy másik Dunaföldvár is, a biedermeyer hangulatát árasz­tó Dunapart, melynek öreg fogadói és csapszékei bizonyára ismerték Krúdy Gyulát is, a nagyitalut, aki pontosan tudta, az ország valamennyi fogadójáról, hol milyen bort mérnek s hogyan főzik a kocsonyát és a borjúpörköltet. A kuruckor nyomaiból alig hagyott valamit az idő Föld­váron, de a biedermeyer levegője ma is megcsap a sétány fái között s az ember igazán nem csodálkozhatnék, ha a fák közül vátermörderes arszlánok toppannának eléje, vagy a régi Stefániában viszontlátná a hal­hatatlan Krúdyt, Alvinczy Eduárd barátjával és kacsafarkhaju fiacskájá­val. Ezt hoztam magammal Földvárról. De feljegyeztem azt is, hogy a cukrászdában indokolatlanul sok a légy s minden nőt — ugyancsak indo­kolatlanul — nagyságos asszonynak szólítanak. APOR SÁNDOR r NÉGY ESZTENDEJE történelmi Jelentőségű eseménynek színhelye volt országunk minden egyes falu­ja. Végérvényesen dolgozó népünk vette kezébe a hatalmat. Megalakul­tak a tanácsok. Munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai kerültek be az államigazgatás nagy munkájának irányításába. Az azóta eltelt idő be­bizonyította, hogy helyüket jól meg­álltak. Az eleinte kissé bátortalan próbálgatások után egyre nagyobb tökéletességgel végezték felelősség- teljes munkájukat. A kezdeti nehéz­ségek leküzdése azért volt lehetsé­ges, mert mindenütt ott volt a párt segítsége. Tanította, nevelte, képes­sé tette őket a hatalom gyakorlásá­ra. így volt ez Bátaszék községben is. Itt is a falu legjobbjai kerültek e megtisztelő helyre, s azóta is fa­radhatatlanul dolgoznak a falu, az ország ügyéért. Különböző területe­ken, de egy akarattal, egy cél érde­kében harcolnak a munkás-paraszt szövetség megszilárdításán keresztül az egész dolgozó nép felemelkedésé­ért. MÉSZÁROS LÁSZLÓ tanácstagot, a bátaszéki Búzakalász termelőszö­vetkezet tagját úgy ismerik az egész faluban, mint a termelőszövetkezeti mozgalom tántoríthatatlan harcosát. Úttörője e mozgalomnak, s ma is következetesen küzd a közös vagyon megvédéséért, a munkaegység hígí­tások ellen. Példamutatása, felvilágosító szava a többiekben is nagyobb felelősség- érzetet ébreszt a közös iránt. Egyéb munkája mellett, amikor látja, hogy a földeken van rá szükség, ott segít. Legutóbb például a növénytermesztő brigád nehezen boldogult a hordás­sal. Kezdeményezésére a többi tagok is kimentek vasárnap, hogy a hor­dást mielőbb befejezzék. Nem rajta múlik egyedül, hogy a tsz-ben azért még mindig van javí­tanivaló. Abban azonban már na­gyobb része van, hogy előrelátható­lag 4—5 kiló búzát tudnak a hibák ellenére is osztani a tagoknak. Mint a pártvezetőség tagja, kétszeresen is érzi a felelősséget. A párttagok pél­damutatása nyomán olyan tsz tagok nevelődnek, mint Gábor Antalné, aki most lett párttag. Egyedül dolgozik s már közel 500 munkaegysége van. Előreláthatólag egyedül csak búzá­ból mintegy 20 mázsát vihet haza. Lényegében a tanácsban Is a ter­melőszövetkezet, de az egész falu ér­dekéért harcol. JAGER ISTVÁN is a bátaszéki tanács tagja. Munkássága rövid jel­lemzését Hidegh elvtárs, a pártszer­vezet titkára határozta meg talán a legalaposabban. — „Elsősorban ő a kapocs a vasút és a falu között”. Saját munkahelyén is példamuta­tóan dolgozik. Ezenkívül a tanács­tól friss adatokat kér az egyes mun­kálatok állásáról, s az ebben élen­járó dolgozó parasztokat a vasúti hangszórón keresztül is népszerűsí­tik. Nagy része van' abban, hogy a fű­tőház dolgozói szocialista szerződést kötöttek a Búzakalász termelőszövet kezettel. Ennek keretén belül már ed­dig is sok kisebb-nagyobb javítást végeztek a tsz vető- és aratógépein. A javításra fordított összeg megta­karításán kívül különösen az időbe­ni segítség értékes a tsz-nek, mert nem kellett napokat várni a javítá­sokra. A tanács munkáját úgy is segíti, hogy mozgósítja azokat az üzemi dolgozókat, akiknek földjük van, a beadási kötelezettség teljesítésére. GASZNER ISTVÁN pedagógus köz­kedvelt ember Bátaszéken. A népne­velés és kultúra terén elért kiváló eredményeiért legutóbb kormányki­tüntetést is kapott. Szeretik a község ben s e nagyfokú bizalom jeleként választották be a tanácstagok közé. A fiatalok nevelésén túl az időseb­bekkel is lelkesen foglalkozik. A bátaszéki énekkar a vezetése alatt ért el országos hírnevet. Az iskolán kívüli nevelés terén is példamutató munkát végez az út­törő énekkaron belül. Rendszeresen minden héten szerdán foglalkozik velük, de az idősebbekkel is. A csa­ládlátogatásokban is élenjár. Itt bi­zony számos más kérdés is felvető­dik az oktatás, az énekkar problémái mellett. Gaszner István itt is igyek­szik szeretettel, megértéssel választ adni minden kérdésre. Az előforduló panaszokat, kéréseket tolmácsolja a tanács felé. CSOBOT LÁZÁR egyénileg dolgo­zó paraszt is a tanács tagja. Szere­tik a községben, s hallgatnak rá, különösen a székelyek. Maga is az. Hosszú hányódtatás, tengernyi szén- | védés után ért 6 ts a többiekkel együtt biztos révbe Bátaszéken. Elsősorban ő is példamutatásával agitál, bizonyítja, hogy nem érdem­telenre bízták a dolgozó parasztok ügyük intézését. Sertésbeadási köte­lezettségét, — amely csak december­re volt beütemezve, — már júliusban beadta. Szőlőjét — mely igen fontos termelési ág Bátaszéken — már öt­ször permetezte. Most élénken segít a termelőszövetkezetek látogatásá­nak megszervezésében. Tengelicre mennek vasárnap. Maga sem messze áll a termelő- szövetkezettől, még igaz gondolkodik, de már javaslatokat is adott, hogyan lehetne a Búzakalász-ban a munká­kat megjavítani. Rendszeresen bejár a pártszervezetbe tanácsért, felvilágo­sításért Legutóbb példáiul elmondta, hogy nincs megelégedve a Búzaka­lász tsz búzatermelési eredményével. De meg is mondta, hogy miért. Az­ért, mert a műtrágya egy részét hasz nálták csak fel, a többi még most is ott van a folyosón. Amint kitűnt, ez meg is bosszulta magát, hisz sok­kal kevesebb termett azon a terüle­ten, amelyet nem műtrágyáztak. Szí­vén fekszik a Búzakalász tsz sorsa, — habár egyéni paraszt — mert ha belép, csak ide akar belépni. Félévi adóját, tojás, baromfibe­adását a félévre már a határidő előtt teljesítette. Negyedmagával jó munkája nyomán boldogan, gond nélkül él. A júniusi határozat óta mintegy 4000 forintot tudott költeni ruhaneripűre, mezőgazdasági felszere­lésekre. Tizenegy unokája van, s az egyiknek éppen legutóbb vásárolt egy 900 forintos kerékpárt. Mindezt csak úgy érhette el, hogy jól dolgo­zót, s erre a „módszerre” tanítja, neveli, serkenti dolgozótársait is. TÓTH IGNÁC elvtárs szintén a bátaszéki tanács egyik legaktívabb tagja. Ritka az a nap, hogy meg ne jelenne a .tanácsházán. Fáradhatatla­nul továbbítja a dolgozók jogos pa­naszait, javaslatait a végrehajtóbi­zottsághoz. A helybeli KTSZ lakato­sa. Munkája közben a falu legszé-' lesebb rétegeivel találkozik, s így ide­jében értesül a problémákról. Ha munkájába vágó dologról van szó, a hiba kijavítása annál köny- nyebb, mert maga is megcsinálja. A meglehetősen „öreg” kutak mesteré­nek is hívják a faluban. Mindenki elsősorban hozzáfordul, ha valahol baj van a kutakkal. Nem is hiába, s így nem csoda, ha más problémáik­kal is sűrűn hozzáfordulnak. Néhány epizód csak a tanácstagok életéből a fenti, de bizonyítja, hogy munkájukat komolyan veszik. Min­denütt ott vannak ahol a nép jólé­tének emeléséért küzdeni, dolgozni, felvilágosítani, nevelni kell. Példa- mutatásuk, a dolgozókkal való törő­désük serkenti a falu dolgozóit egy­re szebb, nagyobb eredmények el­érésére. a Petőfi-iskola I. vagy II. évfolya­mára kívánságuk figyelembevéte­'ével, politikai előképzettségük alap­ján jelöljék a fiatalokat — s ezt különösen az aktivisták, ifjúgárdis­ták tanulásánál vegyék figyelembe. Mit tartalmaz a II. évfolyam tan­könyve?. Az első témakör: „Hazánk az épülő szocializmus országa“, a III. pártkongresszus útmutatásainak részletes elemzése alapján a szocia­lizmus építésének kérdéseivel foglal­kozik: népi demokráciánk 10 éves fejlődésével, népi demokratikus álla­munk jellegével, feladataival, taná­csaink munkájával, a munkás-pa­raszt szövetség és a népi egység szi­lárdításának feladataival, az iparosí­tás, a szocialista mezőgazdaság és a kultúrforradalom időszerű kérdé­seivel. A második témakörön belül a pártról, mint a dolgozó nép vezé­réről, a párt politikájának alapjai­ról, erejének forrásairól; a Komszo- molról és a magyar ifjúság szerve­zetéről, a DISZ-ről, feladatairól, cél­kitűzéseiről tanulnak a hallgatók. A DISZ-taghoz méltó erkölcsös, mű­velt magatartásról szóló résznél olyan fogalmak tisztázódnak, mint az igazi hazafiság, bátorság, hősies­ség, szilárd jellem, barátság, elvtár- siasság, igazi boldogság, stb. Amint kitűnik, a tananyag hasonlít az el­múlt év politikai köreinek tananya­gához. A hasonlatosság ellenére az a különbség, hógy a Petőfi-iskola II. évfolyamán ezeket a kérdéseket sok­oldalúbban, érdekesebben, gazda­gabban és magasabb színvonalon ta­nítjuk a fiataloknak. A DISZ bizottságoknak, alapszer­vezeti vezetőségeknek nem szabad elfeledkezniök arról, hogy mi a fia­talok politikai oktatása alatt nem­csak a DISZ-oktatást értjük. Ugyan­olyan figyelmet kell fordítaniok a pártoktatásban résztvevő fiatalok ki­választására, jelölésére, a köztük végzett előkészítő munkára, mint a Petőfi-iskola előkészítésére. (Folytatása következik) Gaál Albert, a DISZ K. V. Ágit. Prop. osztályának munkatársa, Az elmélet napi kérdései: A DISZ-oklatás előkészítésének néhány kérdése A DISZ Központi Vezetőségének a DISZ-oktatás új rendszeréről és az 1954/55-ös oktatási évről hozott hatá­rozata élénk visszhangot keltett ifjú­sági szövetségünk funkcionáriusai, propagandistái és a diszista fiatalok között egyaránt. A fiatalok érdek’ő- dését mutatja az a nagyszámú kér­dés és levél, amelyekben a fiatalok az új formájú DISZ-oktatásról a Pe- tőfi-iskoláról kérnek felvilágosítást: Milyen lesz a Petőfi-iskola? Mit, ho­gyan és kik tanulnak majd ott? Hol lehet ilyet alakítani? Az alábbi cikk erre ad választ. Azonosságok és különbségek a Petőfi-iskola és az eddigi oktatási formák között A Petőfi-iskola nem teljesen új az eddigi oktatási formákhoz képest,— de nem is teljesen azonos a régivel. Alapjául csak azok az eredmények szolgálnak, melyeket a megelőző években a politikai oktatásban elér­tünk. A szervezett DISZ-oktatás ki­épülése és megszilárdulása, az ed­dig eredményesen, lelkesen dolgoz— DISZ propagandisták munkája, és a politikai nevelő munkában eddig szerzett értékes tapasztalatok nél­kül gondolni sem lehetne most az oktatási rendszer ilyen irányú meg­változtatására. A Petőfi-iskolán is változatlanul a marxizmus-leniniz- must, a párt politikáját tanítjuk a fiataloknak és a Petőfi-iskolát is a fiatalok szocialista szellemű neve­lése eszközének tekintjük. A cél nem változott, csak a cél elérésének út­ján és módozatain változtatunk — mert jobban figyelembe vesszük az ifjúságot jellemző sajátosságokat. A Petőfi-iskola létrehozása azt jelenti, hogy következetesebben érvényesít­jük a marxizmus-leninizmus klasszi­kusainak az ifjúságra vonatkozó ta­nításait. A Petőfi-iskola nem teljesen új, de nem is csak egyszerűen névvál­toztatás. Az elnevezés hűen tükrözi az új oktatási fonna lényegét, tar­talmát. Petőfi neve elsősorban azt jelenti, hogy mai harcunkat a szocia­lizmus építéséért olyannak mutatjuk meg, amilyen az valójában: népünk sok évszázados története leghala­dóbb, legel őremutatóbb hagyomá­nyainak folytatásaként. Az új tár­sadalom megvalósítása érdekében végzett nevelőmunkánknak tehát szi­lárdabb alapot, gazdagabb tartalmat adunk. Petőfi neve azt is jelenti, hogy a nevét viselő iskolákon azok tanulnak, akik Petőfit és a márciusi ifjakat, valamint eszmei örökösei­ket, a Tanácsköztársaság hős ifjú­ságát, az ifjú kommunista mártírok­kal égyütt példaképünknek tekint­jük. Petőfi neve azt is érzékelteti, hogy az iskola hallgatói a marxiz­mus-leninizmus győzedelmes esz­méit tanulmányozzák, amelyeknek vezérletével megvalósul Petőfi ál­ma-vágya: a nép szabadsága és bol­dogsága, a haza felvirágzása. Végül, de nem utolsósorban Petőfi neve azt jelenti, hogv a magyar ifjúság tőle akar tanulni hazaszeretetei, bá­torságot, emberséget, tisztaszívüsé- get, erkölcsöt, jellemet egyaránt. Mit tanulnak a Petőfi-iskolán ? Ami a Petőfi-iskolában új, az első­sorban tartalmában, tananyagában jut kifejezésre. Űj témák is szerepel­nek a tankönyvben, de a régiek is különböznek hangban, stílusban ed­digi tananyagaink meglehetősen szá­raz, „leíró“ stílusától. A tankönyv mindkét évfolyamnál érdekes élmé­nyekben, epizódokban gazdag olvas­mány lesz a fiatalok számára. A Petőfi-iskola I. évfolyamán be­vezető témaként hazánk, a Magyar Népköztársaság szerepel. Ez azt mu­tatja meg, hogy népünk és egyre szebbé váló élete; társadalmi rend-r szerünk, országunk földje, kalászt ringató rónáink, hegyeink, völgyein*, folyóink, gazdag földünk méhének kincsei, népünk haladó hagyomá­nyai, himnuszunk, szózatunk, há­romszínű címeres lobogónk, nemzeti kultúránk, szép magyar nyelvünk, népművészetünk, népünk dalai, tán­cai, gyönyörű fővárosunk és nagy­szerű új büszkeségeink, Sztálin- város, Komló, Inota — ezek együtt a Magyar Népköztársaság, népünk otthona, a mi hazánk. Ezután a tananyag történelmi át­tekintést nyújt arról a harcról, me­lyet népünk hazájáért vívott. Meg­elevenednek a törökverő Hunyad’'- nak és harcosainak küzdelmei, Dó­zsa György parasztjainak háborúja, a Rákóczi-kor kurucmozgalma, az 1848—49-es magyar szabadságharc forró napjai. Világossá válik, ho­gyan harcoltak tovább a népből tá­madt új hősök, a munkásosztály fcai a nép szabadságáért, boldogságáért, milyen történelmi jelentőségű a for­radalmi párt megalakulása. Hogyan váltotta a párt valóra a dolgozók vágyait a Tanácsköztársaság ide­jén, s annak bukása után milyen áldozatokat hoztak a párt harcosai a szabad, független, demokratikus Magyarországért. A tananyag meg­mutatja a Szovjetunió felszabadító szerepének és állandó támogatásá­nak jelentőségét, a felszabadulás óta a párt vezetésével elért eredmé­nyeinket, a III. pártkongresszus je­lentőségét dolgozó népünk életében, a kongresszus útmutatásait hazánk további felvirágoztatására, és végül a fiatalok előtt kirajzolódnak lelke­sítő célunk — a szocializmus kör­vonalai. A Petőfi-iskola L évfolyama nem ad összefüggő történelmi ismeretet, csak népünk történetének legjelen­tősebb állomásaival foglalkozik. Az úgynevezett történelmi részben a tananyag népszerű nyelve marxista értékelést ad ezekről az események­ről. A Petőfi-iskola I. évfolyama al­kalmas arra, hogy megszerettesse a tanulást olyan fiatalokkal, akik ed­dig semmiféle szervezett formájú po­litikai képzésben nem vettek részt. Hunyadi, Dugonits. Titusz, Kemény Zsigmond, Dózsa, Rákóczi, Petőfi, Kossuth, Vasvári, Táncsics, Frankel Leo, Sallai, Schönherz és mások személyében példaképeket állítunk a fiatalok elé. A tananyag feldolgo­zása megteremti és tartalmassá teszi az ifjúsági szövetségben végzett ha­zafias nevelés légkörét. A Petőfi- iskola I. évfolyamának fő feladata, hogy bevezesse a fiatalok politikai képzését, megalapozza a II. évfo­lyam munkáját, előkészítse a fiata­lokat a II. évfolyamon való tanu­lásra. Ugyanakkor önmagábainvéve is bizonyos politikai képzettséget ad. A Petfífi-i.skoV T. évfoivsms tehát lényegében átmeneti lépcsőfok a marxizmus-leninizmus előadásos propagandája és a Petőfi-iskola II. évfolyama között. A Petőfi-iskola II. évfolyama az elsőnek folytatása. Ebből azonban helytelen volna azt a következtetést levonni, hogy a fiataloknak csak az I. évfolyam elvégzése után lehet a másodikon tanulni — függetlenül at­tól, hogy politikai körön, vagy poli­tikai iskolán vettek-e részt az elmúlt oktatási évben. Rendkívül káros és veszélyes az a nézet, hosv „új az oktatási rendszer — kezdjük újra élőiről“. Azok a bizottságok, alan- szervezeti vezetőségek, akik így vé­lekednek, a kényelmesebb megoldást választják és nem látják, hogy ez azt jelentené, hogy nem lennének, vagy alig akdanának olyan fiatalok, akik az új oktatási évben a szocialista építőmurtka kérdéseit pártunk poli­tikájának alapjait tanulmányoznák. Az önkéntesség megsértése nélkül alapos felvilágosító, meggyőző mun­ka eredményeként el kell érni, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom