Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-05 / 184. szám
TOT.nrAf VTIÁC PHOIETÁBJA! EGYESÜLJETEK? r-—> A MAI SZAMBÁN: A minisztertanács határozata az árvízsujtotta lakos«»* megsegítéséről (2. o.) — A minisztertanács határozata az általános iskolák fejlesztéséről (2. o.) — Cseréljünk őszi nemesített vetőmagot (2. o.) — Hogyan szerveztük meg Pali an a nyári mezőgazdasági munkákat'’ (3. o.) — Sikerrel fejeződött be Tolna, Baranya és Somogy megye kórusvezetőinek tanfolyama (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄBTBIZOTT5ÄG AN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 AUGUSZTUS 5 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Alsópéli állami gazdaság: Eddig 210 holdon vetetlek másodnövényt Több mint 8000 holdon gazdálkodik az alsópéli állami gazdaság. Dimbes- dcinbos földjein az idén is, mint minden évben, sok gondot okozott az aratás. Nem volt könnyű a megszervezése, de még úgy az elvégzése sem. Amikor megkezdődött az aratás, a kido.gczott tervek alapján minden munkaerőt igénybevettek. Kombájn, arató- aépek és minden kézierő egyszerre kezdett hozzá a közel 1500 hold gabona le- aratásához. Az időt nagyon kj kellett használni ahhoz, hogy a génieket eredményesen tudják használni a dim- bes-dombos földeken. Az egységes munka eredményes volt. A dombokon is lefogyott az aratás, méghozzá határidőre. A kombájn által aratott gabonából a gazdaság gyorsbeadásként 478 mázsa búzát adott államunknak. A nehéz munka az aratással még nem fejeződött be. A sok gabonát el is kell csépelni. A dombokat felszántani és újra vetni. Eddig 210 holdon vetettek másodnövényt s több mint 900 holdon végezték el a tarlóhántást. A dolgozók megszerették a gazdaságot, a távoli megyékből is jönnek állandó munkára. A nagy munkák idején a gazdaság több mint 700 munkást foglalkoztatott, Egy fordulóra egy holdat szánt 10 ekével Mözsön a Sztálinyec Tsz-tegdk és egyéni parasztok, de máé területen dolgozók is nagy érdeklődéssel figyelik a 10 ekét vontató Sztálinyecet, amint a két út közti dűlőiben, a mö- zsi Úttörő tsz földjén húzza a nyílegyenes barázdákat. Az ekék u'án négy összekapcsolt levélborona teszi por. hanyóssá a tarajt és nyomukban nyolc-tíz hosszúlábú gólya kapkodja szaporán az egereket. A csukott tetejű gépház kényelmes hármas bőrülésén Almaoht László vezető ritkán ül egyedül, egy-két feldúlóra sűrűn akad kísérő. Két héttel ezelőtt a bölcskei védőgáton dolgozott a Sztálinyec, ahol 80 centi mély barázdát húzva segítette az árvíz elleni küzdelmet. Ezután Almaoht László — aki azelőtt a gépállomás főgépésze volt, — két ötösekét szerelt a lánctalpas gép után, hogy amíg a szőlő alászántás megkezdődik, szánthasson. A bonyolult szer. kezetet egyszerű mozdulatokkal irányítja a vezető, mintha legalábbis pár éve ezt csinálná. A fülkébe vezetett két kötél segítségével a föld végére érve kiemeli, beforduló® után ismét leengedi az ekéket. Ha 800—8ö0 méter hosszú a dűlő, egy fordulóra egy holdat szánt fel a Sztálinyec, amit 17—20 perc alatt tesz meg. Amikor még a tsz-ben nem volt üres tarló, egy éjjel 16 holdat szántott fel a Sztálinyec a kajmádi állami gazdaságban. A gazdaság vezetői látva a szép munkát, arra kérték, hogy legalább ezer holdat szántson nekik. Hasonló ajánlatot tett a biritói és gerjeni állami gazdaság is. „Én gépállomáson dolgozom, nekem s termelőszövetkezet az első, ha itt végzek, szívesen segítek az állami gazdaságnak is“ — mondotta Aknacht László. Kedd délre több, mint 250 holdat szántót’ fel. s ezzel befejezte a mözsi Úttörő tsz-ben munkáját. A lánctalpas gépóriás azonnal átment Szekszárdra a Gőgös Ignác tsz-be szántani. Kimagasló cséplési eredmények a DISZ-brigádoknál Tolna megyében eddig 57 DISZ-brigád csatlakozott az országos cséplési versenyhez. Az ifjúsági cséplőbrigádok egymással is versenyeznek a magasabb eredményekért. A dombóvári járásban a Dóbrököz—szőlőhegyi „Roham" nevű DISZ-brigád ért el legjobb eredményt, amely naponta 160 százalékra teljesíti a normát. Hasonlóan jól dolgozik Kató Lázár DISZ-brigáoja a nagytormási állami gazdaságban. Egyik nap reggeltől délután 2 óráig az egész napi bor ío aratás normájának 1.20 százalékát teljesítették s ugyanaznap délután 1070-es gépükkel még 143 mázsa búzát csépeltek. A nagytormási állami gazdaságban egész nyáron kiválc munkát végeztek a DISZ fiatalok, amiért díszoklevelet és 4000 forint pénzjutalmat kapnak augusztus 20-án. A högyészi gazdák mondják: Az id fin kétszer aratunk! A högyészi gazdák tanultak az előző évekből, amikor nem végezték el időben a tarlóhántást — a föld kiszáradt. Az ősz sokszor próbára tette őket vetésnél. Még a tavalyi évben is volt sok gazda, aki nem tartotta fontosnak a tar^phántást. Az ősszel aztán csak szántott „volna“. A föld úgy kiszáradt, hogy az eke csak a hantokat forgatta. Az idén nem fordul ilyen elő Hőgyész határában sem. „Inkább most szántsuk fel a tarlót, amikor a föld nedvessége megvan, mint ősszel vetes előtt küszködjünk“ — mondják a högyészi gazdák. A gazdák r agy része már végzett is a tarlóhántással. Az ossz tarlónak mintegy 80 százalékát már felszántották, de a többi sem marad szántatlanul. A másodvetésben sem maradtak le az idén. Tervük 29 hold volt, ez nem sok, a termés sem lenne annyi, ami biztosítaná minden gazda állatállományának takarmányozását. Ezzel a tervvel nem érték be a högyészi gazdák, több mint kétszeresét vetették. A 29 hold helyett, 70 holdat vetettek és még ezután is vetnek. Penes Károly, Kertész Nándor gazdák a tarlóhántás után masodvetéshez kezdtek, enr.ek már több mint egy hete és most látják, hogy érdemes volt, szépen kikelt a másodnövény — meg is jegyezték: „Az idén kétszer aratunk!'1 Pálfán 200 százalékra teljesítették a másodvetési tervet Az aratás, a háromhetes fárasztó munka Pálfán i® végétért. A gazdák lelkes munkája nyomán az aratás befejzéséig a tanoknak mintegy 40 százalékán végezték el i- tarlóhán- lást. Az elmúlt héten csaknem minden gazda tovább folytatta a íarlő- hántást és a másodvetést. Szombaton délig a gazdák jelentése alapján 1314 hold tarlóból 856 holdon végezték el a tarlóhániást. A másoavetés Palfa községben az idén jó ütemben halad. Bár meg kei! mondani, hogy ez nem a jó! elkészített tervnek köszönheti. A másod- vetési tervet a gyönki járási tanács mezőgazdasági osztálya révén alacsonyra szabták. Mindez nem akadályozta a pálfa: gazdákat abban, hogy ne lépjék túl a * er vet es ne mímeljenek több másolni:vényt. Tobhet vetették a kétszeresénél és még vetnek ezután is. \ Mányoki Lajos nyo’.ehoida? gazda örömmel jelentette a tanácsnál, hogy a tarló hántását befejezte és emellett 1700 öl másodnövényt is vetett, ezzel biztosítottnak látja egész évre állatállományának takarmányozását. Mérv, Lajos hatholdas gazda is ugyan ezt tette. Ö ig végzett a tarióhántás- sal és vetett 1200 öl másocmövényt Lehetne sorolni a sok becsületes pál- fai nevét, akik meg,győződtek arról, hágj’ saját érdekük a többtermeles a föld kétszeri kihasználása, a másodvetésen keresztül. Ezek a gazdák- ma már bátran használják fel sokéves tapasztalataikat és példamutató munkájukkal utat mutatnak gazda- társaiknak. Tervüket eddig 200 százalékra teljesítették mésodvetésből. — Ez a 200 százalék nem ringat álomba bennünket -A mondj ák a pál fai gazdák. — Minket az eredmények érdekelnek főképpen. Mennyi lesz termésünk, mennyivel több, mint tavaly. Ha ezt elértük, akkor beszélhetünk százalékról. Addig is minden erővel azon dolgozunk, hogy az. idei bő termést sikeresen betakarítsuk. — Szombatig, ha nem lesz befejezzük a községben a cséplést, — mondták a kisdorogi gazdák. — Ha mégis lesz, akkor ig végzünk augusztus 10-re. A kisdorogi gazdák az idén összefogva dolgoztak, egymásnak segítettek és ennek eredményeként a be- hordást már teljesen befejezték \és pár napon belül a csépléssel is végeznek. A községben egyetlen gazda sincs, aki ne teljesítette volna a cséplőgéptől állam iránti kötelezettségét. Meg is vetnék a kis dorogiak azt a gazaát, aki nem az állam iránti kötelezettséget tartaná elsőnek. Csak egy példát mondjunk el erről: Takács József 11 holdas gazda szérűjébe ment a cséplőgép. Körülötte több gazda beszélgetett. Amikor az első mázsálás megtörtént, az egyik gazda tréfásan megkérdezte: — A gazdatárs nem a padlásra viszi? — Takács nagy nyugodtsággal válaszolt: — Csak nem ment el az eszem, hogy felhordjam a padlásra, aztán meg le, mikor most egy erővel kocsira rakhatom és egyből teljesíthetem állam iránti kötelezettségemet. — Még egy mázsálást vártak, aztán felrakták azt is a kocsira és Takácsék nem maradtak adósai az államnak. Teljesítették kötelezettségüket. A napokban a termelés bizottság értekezletet hívott össze. Az értekezleten megjelent több élenjáró gazda is. Gőte'Márton a termelési bizottság elnöke az értekezleten egyetlen napirendi ponttal , foglalkozott. Rövid beszédében elmondta. hogy az eddigi munkájuk eredményes volt. A cséplés jó ütemben halad. A begyűjtés is zökkenőmentes. Most a legfőbb feladat az, — hangsúlyozta, — hogy minden gazda szántson és másodnövényt vessen. Az értekezlet befejzése után sokáig beszélgettek még a gazdák a soronlévő munkákról. Az értekezleten közös elhatározásuk volt, hogy meggyorsítják a szántást és több másodnövényt vetnek. Ezt az elhatározást másnap tetA kisdorogi gazdák sem maradnak adósok >■ ■ ■% eső. Egy tanácselnök — aki semmiről sem tud DIÓSBERÉNY kedves és szimpatikus községe a gyönki járásnak. A kanyargós, szerpentin úton ezen a napon is gabonakévékkel megrakott szekerek haladtak. Takarodnak Diósberény gazdái. Az út mellett a zab aratását végzik ■ és még e napon be is fejezi egy gazda. A diósberényi határt járva, az a gondolata támad az embernek, hogy milyen jól dolgozhat itt a tanács. Szép a határ és egymás után végzik el a gazdák a soron- következő munkákat. Ilyen helyen könnyű lehet dolgozni, eredményeket elérni. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor beértem a községbe. Azonnal el is határoztam, hogy bemegyek a tanácshoz és meg kérdezem az elnök elvtársat „a tényleges” helyzetről. Már jártam Diósberényben és éppen ezért ismerősként fogadott az elnök, Jakab György elvtárs. — Mi újság a községben, hogyan állnak a tarlóhántással és a másodvetéssel? — érdeklődtem. — Hát, — felelte, szemét össze- húzva kicsit unottan Jakab György — a tarlóhántás még megy valahogy, de a másodvetés az nem. Pedig van olyan jó gazdánk, mint Hugyecz András 14 holdas dolgozó paraszt, ő termelési bizottsági tag. Elsőnek fejezte be az aratást, tar- lóhántást, biztosan vetne másodnövényt, de nincs vetőmag. Arra a kérdésemre, hogy menynyi a dolgozó parasztok learatott kalászos területe, nem tud válaszolni az elnök. Hosszú hallgatás után mondja: — A MÁSODVETÉS TERVE a község dolgozó parasztságának 70 hold, ebből 10 holdon vetettek már. Egy darabig magam elé meredtem, mintha fejbevágtak volna. Az összes illúzióm elszállt. Amint a tanácselnök szavaiból kihámoztam, a tarlóhántás még megy valahogy, de a másodvetés egyáltalán nem megy, nincs vetőmag. — De miért nem megy, mit tett az elnök elvtárs azért, hogy legyen vetőmag a másodvetésre? Az elnök lehajtotta fejét, mint a tettenért bűnös és csaknem fátyolos szemekkel rebegte. — MEG SEMMIT. És nem beszéltem a gazdákkal arról, hogy vetnek-e másodnövényt és van-e vetőmagjuk. Én tudom, hogy ebben a földművesszövetkezetben nem lehet kapni ilyesmit. Egyszer a múlt héten volt itt egy elvtárs és azt mondotta, hogy ő tudna adni másod vetéshez vetőmagot, de csak a termelőszövetkezetek részére. Elment. Nem tudom, hogy tulajdonképpen Szekszárdról, vagy Gyönkről jött az illető elvtárs, elfelejtettem már. Azóta nem jelentkezett, így aztán még mindig nincs vetőmag. Igaz, eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Ez azonban nem ok arra, hogy haladjon a másodvetés Diósberényben. Bajok vannak. Mégpedig milyen nagy bajok. Kicsit „megy” a tarlóhántás. de nem megy a másodvetés. Nincs vetőmag. * DÉLUTÁN 16 ÓRA a pontos idő, éppen kinyitott a helybeli földművesszövetkezet. — Van kérem másodvetéshez vetőmagunk kereken 150 kilogramm édescirokmag. De ebből még egy dekát sem vittek el a dolgozó parasztok. De még csak nem is érdeklődtek, hogyha nem kell cirokmag, akkor mi kellene, mert lehet beszerezni, — mondja az egyik dolgozó. — Tehát van vetőmag? — Igen. Akár meg is mutathatom. ÉRDEKLŐDJÜNK talán most már a járási tanács mezőgazdasági osztályán, talán ott tudnak valami biztosat mondani. Egy pillanat és kérésemre készségesen válaszol egy kedves elvtársnő. — Diósberény községnek a másodvetési terve 28 hold. Eddig bevetve 10 hold. Tarlóhántási terve a községnek 438 hold, ebből elvégezve 30 hold. Máskülönben az utolsó értékelés szerint Diósberény a járás községei közül az utolsó helyen van. UTOLSÓ HELYEN VAN DIÖS- BERÉNY a gyönki járásban. Ez köszönhető az olyan tanácselnöknek, mint Jakab György, aki semmiről sem tud semmit. Negyedéve van Jakab György a tanács élén — igaz ez nem sok idő, — de azért ennyi idő alatt annyit illene tudni, hogy a községnek nem 70, hanem 28 hold a másodvetési terve és hogy a tarló hántás nem is olyan jól megy, mint ahogy ő elképzeli, mert a 438 hold tervből csak 30 holdat szántottak fel. Vetőmagja is van, csak egy kis fáradságot kellene venni és megkérdezni a földművesszövetkezeti boltkezelőt, — hogy tényleg van-e vetőmag, vagy nincs. B. R. tek követték. A korareggeli órákban ekékkel, vetőgépekkel mentek a gazdák a határba. Szabó Antal, Gálfi Dénes, Mayer Péter é* még több gazda szántott, muhart, kölest, ku- koricacsaLamádét vetett másodnövényként. Az árvízkárosultak megsegítéséért J A rádió és az újságok naponként Jhírt adnak arról, hogy mennyi rendezvényt szerveznek országszerte az } árvízkárosultak megsegítésére. Jankó $ Sándor erdész és felesége étxlekló- #déssel hallgatták ezeket a híreket és ^elhatározták, hogy Szekszárd-Szőlő- ^hegyen is megpróbálnak rendezni egy \ műsoros estet. Kultúráiét bizony J nem nagyon van a kevéslakosú településen és Jankóéknak nem volt 4 könnyű dolguk. A lelkes erdészhá- 4 zaspár azonban kemény akarattal $ megvalósította tervét. ^ összetoborozták a fiatalokat és ? megindultak a próbák. Jankóné népi táncot tanított, férje pedig rövid jeleneteket és szavalatokat. Az előadásra szép számmal összejött a Szőlőhegy népe és amellett, hogy forint- Ijaival az árvízkárosultak megsegíté- téséhez járult hozzá, kellemesen szórakozott egy estén. A tiszta bevételt: 360 forintot Jankó Sándor befizette az árvízkárosultak számlájára. V
