Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-04 / 183. szám
Í954 AUGUSZTUS 4 NÄPCÖ 8 ff. Kovács István viszonozza a munkásosztály segítségét „A rövidfenyészidejű kukorica tavaly 11 mázsás átlagtermést adott44 — mondja Németh elvtárs, a bonyhádi Dózsa Népe tsz agtoncmusa Pincehelyről Ozorára megyünk. A kövesúttól balra traktor bugása, cséplőmunkások beszélgetése ragadja meg figyelmünket. — Álljunk meg, ez a mi cséplőgépünk, — mondja utitársam, Búzás elvtárs, a pincehelyi gépállomás vezető mechanikusa. Megálltunk. Ö átvizsgálta a gépet, több mindent megbeszélt a cséplőgép vezetővel, én pedig a munkásoktól érdeklődtem. — Kinek a búzáját csépelik most? — kérdeztem. Ebben a pillanatban ott termett egy középtermetű fiatalember, aki jelentette, hogy az ő búzáját csépelik. — Milyen termést vár? — kérdeztem. — „Ha ilyen dologról van szó, nem szoktam előre eljártatni a számat. Én jobb szeretek mindent a végén megmagyarázni, meg annak őrölünk, ha a tények alapján győződnek meg arról, hogy milyen gazda vagyok.“ Nem tehettem semmit, be kellett 'érni azzal, hogy H. Kovács István nem hajlandó elárulni, hogy milyen termésre számít. Csupán egy lehetőség volt, az hogy megbeszéljem a cséplőmunkásokkal, hogy hozzávetőleges számítás szerint mikorra csépelik el a szóbanforgó dolgozó paraszt gabonáját. — Hat órára egészen biztosan befejezzük, — mondta a cséplő munkacsapat-vezető. Mivel még 6 óráig volt idő bőven, bementem a faluba érdeklődni H. Kovács István ozorai dolgozó parasztról. — Ismerjük persze, a község egyik legjobb gazdája, — mondták többen a tanácsnál. Tanácstag is, meg a termelési bizottságban is bent van. Már az egészévi adóját kifizette, a beadási kötelezettségét is mindig pontosan teljesíti, meg ha arról van szó, hogy a közért kell tenni valamit, akkor is elsőnek jelentkezik, — sorolta fel a tanácselnök H. Kovács István érdemeit. Azt is elmondta, hogy a termelőszövetkezetnek többször segített már. És különösen az utca jó hírnevére kényes. Ha megtudja, hogy valamelyik szomszédjának, vagy utcabéli gazdatársának nincs rendiben a szénája, felhívja a figyelmét, sőt még attól sem szokott visszariadni, hogy mások előtt megdorgálja mulasztásáért. Röviden ennyit, H. Kovács Istvánról a többit mondja el ő maga. Pontosan 6 órakor érkeztünk ismét a cséplőgéphez. Az asztag helyén most már hatalmas szalmakazal „ékeskedett“, mellette pedig keresztbe rakott búzával teli zsákok. — Elcsépeltük a gabonát! — mondta boldogan a gazda, H. Kovács István. Jól fizetett a búza, any- nyi termés lett, amire nem is számítottam. — Nyolc hold földön gazdálkodunk, — így kezdte a beszélgetést. — Ebből az ősszel 4 holdat vetettünk be kalászossal. Ezen belül 2.5 hold volt a búza. Ez összesen 34 mázsa 90 kilót termett. — Első kötelességemnek tartottam tartozásomat kiegyenlíteni. — Kinek tartozott? — kérdeztem. — Kinek? Hát az államnak. De most már nem tartozom, mert az első és a második mázsálásból teljesítettem kötelességemet, pontosan 14 mázsa 41 kiló gabonát vittem be a begyüjtőhelyre. — Én nem szoktam sohasem tartozni az államnak, mindig kötelességemnek tartottam a kormány segítségét, a munkásosztály segítségét több termeléssel, kötelezettségem teljesítésével viszonozni. — Azt hiszik nekem véletlenül lett ilyen jó termésem? — kérdezte és nyomban válaszolt is. — Nem véletlen. A traktor szántotta meg a földemet, meg vásároltam a földművesszövetkezetnél műtrágyát, — ennek következtében lett ilyen szép termésem. Erre nekem azelőtt nem volt lehetőségem. De most van nemcsak nekem, hanem minden dolgozó parasztnak. Jobb gépekkel, több műtrágyával és sok mindennel, siet segítségünkre a munkásosztály. Nagyon helyesen mondta el mindezt H. Kovács István. A nagyobb darab kenyérért, a munkások és parasztok még szorosabb szövetségéért, mindannyionk jobblétéért minden dől gozó parasztnak követni kell H. Kovács István 8 holdas ozorai dolgozó paraszt példáját. A Bonyhád—istvánmajori Dózsa Népe termelőszövetkezetnél még estefelé is élénk élet folyik. A kombájn aratta tarlón a szalmapréselőgép úgy rákja egymás mellé a bálákat, mint a jókedvű gyerek az építőkockákat. A tagok sürögnek a bála- piramisok között, mert a jó gazda szemében a szalma is nagy érték ám és nem hagyja elpusztulni, elkallódni, még akkor sem, ha bőven van belőle. így gondolkodott a termelőszövetkezet tagsága és vezetősége is, amikor a Baranyamegyei Terményfelvá. sárló Vállalatnak (mert az szemfülesebb volt, mint a mi megyénkbeli) még a tarlón eladta a szalmafeleslegét mázsánként 11 forintért. — De nemcsak azért jártak jól, hanem azért is, mert a vállalat a kombájn után azonnal hozzáfogott a szalma préseléséhez, így a letakarított terület alkalmassá vált a tarlóhántásra. Ha már ennél a munkánál tartunk, kérdezzük meg a termelőszövetkezet agronómusát, Németh elvtársat, aki éppen most száll le motor kerékpár járói, hogy mi a véleménye a tarlóhántás jelentőségéről és termelőszövetkezeténél mennyire és milyen minőségben folyik ez a munka. Már csak azért is véleményt kérünk a szőkehajú agronómus elvtárs, tói, a tarlóhántás kérdésében, mivel jelen van egy ebiben a munkában ugyancsak érdekelt fél, a bonyhádi gépállomás vezető mezőgazdásza is, annak az előbb említett motorkerékpárnak másik utasa. A két agronó- mus a határban talá'kozott és együtt robogtak be a termelőszövetkezet udvarára. No, de nyilatkozzék a termelőszövetkezet agronórnusa, Németh elvtárs, adjuk át neki a szót: — Az 527 holdnyi tarlónkból mi eddig 274 holdat bántottunk. A letakarított tarlón nyomban hozzáfogtunk a munkához és most adóig folytatjuk, amíg mind az 527 hold meg nem lesz. — Ismerjük annak jelentőségét. hogy a talajnedvesség megőrzése érdekében, a tarlóhántást gyorsan kell elvégezni. Éppen ezért a gépállomás segítségével — mivel az két géppé: éjjel-nappal dolgozik — a munkát 10 napon belül be akarjuk fejezni. — A múlt évek tapasztalatai is serkentenek bennünket a tairlóhántá- si munkák gyors elvégzésére, mert hisz az előző évi 12 mázsás búza és 16 mázsás ősziárpa holdankénti átlagtermést, időben tarlóhámtott területeinkre elvetett rövidtenyész,idejű kukorica kataszteri holdanként ll mázsás átlagtermést hozott. — Azt is tapasztaltuk, hogy a tarló hántott területeinknek, mindig köny- nyű volt a talajmunkája, a morzs.i- lékos talaj szerkezet és a kisebb mérvű gyomos.odás miatt. Tarján elvtársnaik, a bonyhádi gépállomás vezető mezőgazdászának is ez a véleménye a tarlóhántás jelentőségéről, mert beszéd közben helyeslőén integet fejével. • Eközben úgy eltelt az idő, hogy még a nap is észrevétlenül, búcsú nélkül tűnt el a nyugati látóhatár felhőkárpitja mögött. Mi is motorra pattantunk, induláskor még megkerültünk egy jól megrakott lucernás szekeret, mely az istállók irányába tartott. Az épület sarkánál • búcsút intettünk a parádésommal és zöldpaprikával megrakott stráfkocsinak, mely a komlói bányászok részére viszi a friss zöldségféléket. Szászy Sándor Munkában a Műszaki Tanács Teljesítsék itaiaiden részletében tervüket a doni kővári vasutasok A dombóvári vasútállomás dolgozói ezelőtt másfél hónapja lelkesen csatlakoztak a Vasutas Nap és az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított szocialista munkaversenyhez. Lelkesedésüket legjobban a már elért eredményeikkel tudják bebizonyítani. A kereskedelmi dolgozók az elmúlt hónapban nem tartották be a terv- szerűséget, vállalásuk egy részét magasan túlteljesítették, míg a kocsikihasználásnál 3, a feladásnál pedig 14 százalékos lemaradás van. Ezzel szemben a leadási tervet 1 százalékkal, a rakodási időt pedig 7 százalékkal teljesítették túl. A kereskedelmi dolgozók ezekután már tudják, hogy augusztus 20-ig mi a legnagyobb feladatuk: minden részletében teljesítsék tervüket, illetve vállalásukat. A raktári dolgozók arra tettek felajánlást, hogy az árukárokat az „Óvd az árut“ mozgalom keretében megszüntetik, a számadás elválasztásokat pedig 20 százalékkal csökkentik. Az eredmény: az elmúlt hónapban a dolgozók hibájából nem volt árukár, míg a számadás elválasztásoknál 18 százalékos csökkentést értek el. Mint jó munkást, meg keil említeni Csobán Lajos árupénztárost, aki munkáját kifogástalanul végzi, az ő részére hiánylat júliusban nem érkezett, a foglalkoztatási fok terén tervét 11 százalékkal túlteljesítette. Szabó István rak tárnok a gyűjtők 78 százalékát szavatossági levébe! továbbította. A forgalmi szolgálatnál is meg van az, hogy a tervet csak részletében teljesítették. Az állomás az átlagos vonatterhelési tervét teljesítette, a fajlagos kocsimozdítást 7 százalékkal míg a kocsitartózkodást 5 százalékkal teljesítette túl. Lemaradás van a gurításnál, a gőztartásnál és flí menetrendszerű közlekedtetésnél. Itt jó eredményt értek el Gallovich József és Oláh Jenő forgalmi szolgálattevők, akik a terhelést 103, a kocsitartózkodást 105, míg a menetrend szerűségnél 100 százalékot értek el. Az igazi lendületes verseny csak most veszi kezdetét a dombóvári vasútállomásnál. A Vasutas Nap előtti héten még nagyobb kedvvel küzdenek a dolgozók az augusztus 8- ra tett vállalások teljesítéséért, az augusztus 20-i verseny sikeréért. V. L. Május hónapban kezdte meg munkáját a Tolnamegyei Pártbizottság ipari osztály felügyelete meilett a Műszaki Tanács. A tanács tagjai üzemi mérnökök, technikusok, akik a megyei pártbizottság megbízásából felülvizsgálják a megye területén lévő üzemek és vállalatok önköltségét, bérfegyelmét, a mutatószámok alakulását, . stb. Ezen intézkedések mellett a vállalatokon és üzemeken belül konkrét segítséget adnak az üzemi párttitkároknak, ÜB elnököknek, a gazdasági és műszaki ismerete* el sajátításához. így került sor az elmúlt hónapban a Bonyhádi Cipőgyár és a Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat felülvizsgálására, ahol a tanács tagjai különböző lazaságokat találtak. A Bonyhádi Cipőgyárban megállapították, hogy az önköltséget legnagyobb mértékben a munkabér költségek emelték fel, de a tervvel szemben jóval magasabb volt a fűtőanyag és energia felhasználása is. Számottevő volt az „egyéb“ költségeknél is a túllépés. Például a postaköltségnél majdnem mégegyszeresét használták fel a tervben áhítottnak, de a nyomtatvány és Írószerre beállított költségeket is túllépték. A Tatarozó Vállalatnál a számviteli munkáknál találtak hibát, mivel a főkönyveié kevés segítséget kapott műszaki és pénzügyi vonalon. A vállalatnál az önköltség túllépést nagyban növelte a felesleges anyagmozgatás és anyagpocsékolás, de hiba volt a tervezésnél is. A vállalatot többször megkötbérezték az építtetők is, mivel a munkát nem végezték el a szerződésben vállait határidőre. A műszaki tanács, mely a fent említett vállalatoknál hasznos munkát végzett, tovább folytatja a megye üzemeinek felülvizsgálását* s a közeljövőben újabb három üzem felülvizsgálására kerül sor. CZILLBR JÁNOSÉINÁL A kormányprogramm megjelenése után dolgozó parasztságunk növekvő lendülettel látott munkához. Az egymás után megjelenő rendeletek az állattenyésztés terén is nagyarányú fellendülést eredményeztek. így volt ez például a tehenek számától függetlenül megállapított tejbeadási kötelezettségeknél is. Dolgozó parasztjaink éltek is az alkalommal, egyre több tehenet igyekeztek beszerezni a gazdaságuk számára, hogy ezzel is növeljék jövedelmüket. Czeller János dombóvári 10 holdas egyénileg dolgozó paraszt a kormányprogramm. értelmében 3 tehénből csak 1 után kötelezhető beszolgáltatásra, 1 tehene vemhes, igy a harmadik tehén hozamából és az első tehéntől megmaradó tejből bőven jut a családnak, bőven jut a szabadpiacra. Czeller Jánosné és leánya fejik a két fejőstehenet. A család részére megmaradt tejből vaj köpülésére is jut. Czellemé vajat köpül. Háttérben lánya szűri a tejet ■ n ....■■ ■ ----------------------------------------------------------- . ■ * -* C zeller Jánosné férjének és unokájának tejet önt a második tehén után megmaradt tejből
